Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-28 / 125. szám

1969. *»&jns 2f„ ssottsbal NEP0J8A6 S Gyermeknevelés: Hazudott a fiam! mesélte panaszosan barát­nőm. Te, mint pedagógus, és gyakórló mama mit taná­csolsz? Verjem meg megint úgy, mint a múltkor, hogy a végén magam is megsajnál­tam, vagy valami mást aján­lasz? Egész röviden csak néhány gondolatot akarok adni neked, Erzsikém, nem árt, ha te is elgondolkozol rajta egy kicsit. A fiadat pici korától isme­rem, ideges, kapkodó gyer­mek. Bár a körülményei iga­zán jóknak mondhatók, az is­kolában sem ér el kimagasló eredményeket. Magam is tanú­ja voltam, amikor csúnyán írt, jól elverted a kezét és még háromszor leírattad vele a lec­két. Most sem lett szebb, hi­szen a megvert kis kéz reme­gett, de legalább megvolt az elégtételed, hogy te vagy az erősebb és be fogod törni a gyereket. Ne haragudj, hogy őszintén megmondom a véle­ményemet, de nagyon sajná­lom a fiadat. Nyolc éves kis élete tele van nagy kikapások- kál és nagy szeretetömlések- kel, de nincs egy biztos pont, amire építhesse kibontakozó értelme és jelleme alapjait. Hogy miért hazudik? Hányszor mondtad előtte az átszaladó szomszédasszony­nak, hogy nincs felváltani pén­zed, mert lusta voltál bemen­ni érte, de a gyerek tudta, hogy van. Tőled tanulta, hogy vannak esetek, amikor nem kell igazat mondani. Arra is rájött, hogy ezzel könnyíthet az életén. Amikor először rá­jöttél, hogy nem mondott iga­zat, nagyon megverted, majd az újabb verés elől újabb ha­zugsággal igyekezett kibújni, és most már minden szavát gyanakodva fogadod, még ak­kor is, ha igazat mond. Taná­csot adni könnyebb, mint meg­szívlelni, de próbáld meg a fiad érdekében. Ne verd a gyereket! Ne a dühróhamban még gondolkoz­ni sem tudó felnőttet lássa benned, hanem a legjobb ba­rátját, aki elsősorban is ural­kodni tud magán. Miért kívá­nod, hogy a gyermeked fékez­ze magát, ha te magad sem tudsz parancsolni magadnak? A gyermeknevelést önmagunk nevelésével kellene kezdeni. A gyerek szeret téged, pró­bálj erre hatni, de csak rövi­den. Ne prédikálj neki, mert ez- elől egyszerűen megszökik. Azt se hangoztasd folyton, hogy nem hiszel neki, sőt te­gyél úgy, mintha mindent el­hinnél és lassan méltó lesz er­re a bizalomra. Nem egyik napról a másikra várható ja­vulás. Sokszor évek is kelle­nek, amíg sikerül a gyermek­kori füllentéseket kinevelni a gyerekből, de ne csüggedj el, ha újból visszaesik. Inkább dicsérd meg. ha becsületesen elvégzett valami rábízott te­endőt, ezzel önts belé önbizal­mat. Viselkedj vele szemben egyenrangú félként, aki na­gyobb tapasztalatával segít a jelentkező problémákat meg­oldani, de nem a hangulatától függően. Az ideges gyermelc különösen sokat szenved a környezete rapszódikus ér­zelemkitörései miatt. Be­széld meg a problémádat a gyerek tanítójával, aki talán egész másképp látja a fiadat, mint te. Az iskolában, úgy tu­dom, nincs baj vele, ott nincs kitől félnie. Próbáld otthon is ezt a légkört biztosítani neki. Hidd el, egy-egy szerető simo- gatással több eredményt érsz el, mintha két pálcát össze­törsz rajta. És ha te egyedül gyengének érzed magad, be­széld meg az apjával a gyerek nevelését, de ne az ő jelenlété­ben! Általában a férfiak hig­gadtabbak. Fogja meg ő a gye­rek kezét, adjon az idejéből annyit a gyereknek, mint amennyit csak tud. hogy igaz barátot találjon benne. Nála­tok ez nem lesz nehéz, mert a fiad nagyon szereti az ap­ját, ragaszkodik az együtt megtett sétákhoz, és az apja is igazán jó irányba tereli csa­pongó gyermekfantáziáját. A lányod még kicsi. Ugye, őt már másképp kezded nevel­ni, hogy ilyen problémával ne kerülj szembe még egyszer és kisiklás nélkül sikerű] egye­nes gondolkozású, őszinte em­bert nevelned belőle. S. Szabó Mária A szövetkezeteké lesz a kömlői művelődési otthon? A kömlői művelődési otthon színpada még húsz évvel ez­előtt sem számított korszerű­nek, manapság egyenesen ósdi. A nézőtér befogadóképessége csupán 180 fő. A művelődési otthon korszerűsítésére, bőví­tésére együtt a pénz: egymillió forintot ruháznak be. Most minden azon múlik, hogy a tervező vállalat mikorra készí­ti el a terveket, az építkezést mikor lehet megkezdeni. A tanács minimális összeget bocsát a művelődési ház ren­delkezésére, ebből nehéz fenn­tartani. A községben azt ter­vezik, hogy a hat kömlői ter­melőszövetkezet veszi át a mű­velődési otthont, és saját erő­ből, az úgynevezett kulturális keretből tartják fenn. Ez eset­ben lehetővé válna állandó igazgató a jelenlegi tisztelet- díjas helyett. A művelődési otthon egyéb­ként látogatottságnak örvend, televízió készüléket már régeb­ben vásároltak és most átve­szik a községi könyvtárat is. — A MATRAQYÖNGYE Termelőszövetkezetben kilenc katasztrális hold dinnye, hat katasztrális hold paradicsom, két katasztrális hold uborka, és két katasztrális hold tök kiültetési munkálatait fejezték be az elmúlt napokban. Többterxnelésre és takarékosságra toltok ígéretet a füzesabonyi trakioristák A füzesabonyi traktóristák közül mintegy hatvanan tettek vállalásokat, s ezek a traktoro­Panattxok nyomában Miért rossz az étel a füzesabonyi vendéglőben ? Többen panaszolják, hogy az állomással szemben levő füzesabonyi kisvendéglőben egyre romlik a koszt, gyenge minőségű ételeket szolgainak fel. A napokban lapunk munka­társa felkereste a kisvendéglő vezetőjét, Kerekes Józsefet, és érdeklődött a panaszok okai iránt. íme a válasz: — Magam is tudom, hogy nem kielégítő az ételek minő­sége. Ennek magyarázatát ab­ban látom, hogy felettes szer­vünk, a MÉSZÖV, mindössze harminc adag étel készítését engedi meg. Ennyi az előfize­téses és még harminc az étlap szerint fogyasztható ételadag. Ez kevés. Tavaly 172 fő vett részt az üzemi étkeztetésünkön s mindenki tudja azt, hogy nagy létszámra könnyebb jól főzni. — A MÉSZÖV miért tiltotta le? — Előttem is talány. Nagy konyha van nálunk, s a sze­mélyzet is nagyszámú, a kapa­citásnak fele sincs kihasznál­va. Jelenleg százezer forint fe­lett van a forgalom, ha nem gebines lenne az üzlet, hanem szoros elszámolású, csupán két fővel kellene emelni a létszá­mot és forgalmunk meghalad­ná a 200 ezer forintot havonta. Ugyanekkor reggeltől éjfélig tarthatnánk nyitva, míg így csupán déltől estig. — Várható, hogy javul az ételek minősége? — Amíg ilyen körülmények között főzünk: nem. Most már csak a MÉSZÖV válaszára vagyunk kíváncsiak. — szó — sok összesen 6 ezer 960 nor­málhold talajmunkáinak ter­ven felüli elvégzését vállal­ták 69 600 forint értékben. A mennyiségi tervek teljesítésén felül vállalták még, hogy 13 410 kilogramm üzemanya­got takarítanak meg, amely­nek értéke 39 ezer forint. Az anyag- és alkatrész-megtaka­rítások összege pedig eléri az 50 ezer forintot. A gépműhely dolgozói az ön­költségcsökkentés elősegítésé­re a használt - alkatrészek fel­újítását vállalták, valamint azt, hogy a körzetükhöz tarto­zó termelőszövetkezeteket mű­szaki vontkozású szakmai se­gítségben részesítik. Megfo­gadták, hogy a termelőszövet­kezetek munka- és erőgépeit határidő előtt kijavítják, és megfelelően ellátják azokat tartalék-alkatrészekkel. Végül ígéretet tettek arra is, hogy a nyári és az őszi mezőgazdasági munkák jdéjén az előforduló műszaki géphibákat még mun­kaidő után is elhárítják és így gondoskodnak az összes gépek folyamatos üzemeltetéséről. Az igazgató vállalta, hogy segítséget ad a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezetnek ahhoz, hogy a takarmánybeta­karítási és tárolási munkáju­kat 100 százalékig a gépi erő segítségével tudja megoldani. A főmezőgazdász a szihalm' Petőfi Tsz segítését és megszi­lárdítását vállalta. Segítséget nyújt a helyes vetésforgó ki­dolgozásában, a legújabb ag­rotechnikai eljárások alkalma­zásának meghonosításában is. A gépállomás főkönyvelője a mezőtárkányi Szabadság Tsz kettős könyvelésének beveze­téséhez nyújt segítséget. A főmérnök azt vállalta, hogy a kápolnai Üj Élet Tsz fogatos. fűkaszáit átalakíttatja a gabona aratására, szakmai tanácsadást nyújt az átalakítás elvégzéséhez. A laboratórium vezetője vállalásához híven, kéthetenként látogat el a bese- nyőtelki Szabad Föld Tsz-be és segítséget ad a növényter­mesztés arányainak helyes ki­alakításához, szakmai taná­csokkal segíti az állattenyész­tés és a takarmánygazdálkodás helyes menetét. A gépműhely vezetője pedig azt vállalta, hogy munkaidő után olyan villanymotort készít, amelyik k»t elevátort hajt egyszerre, s ennek segítségével a füzesabo­nyi Szabad Nép Tsz takar- mánykazalozását elvégzik. Az első napok... MERT EZEK csak az első napok, még ha két hét is telt el a kiköltözés óta... Az első na­pok — falun. A férj kitűnően érzi magát: rengeteget dolgo­zik, s munkájának eredménye látszik. Ez boldoggá teszi a férfiembert. A gyereknek új játék: először él falun. Kell neki egyéb? És az asszony? Nos, ő másként van. Pa­naszkodik. Már sírt is, hogy ha így megy tovább, megszökik. Vagy megszökik, vagy megöli az unalom. Ilyeneket mond. Férje persze nem ijedt meg; inkább nevet rajta. És neki van igaza. Mert egy biztos: hamarabb megszokja az asz- szony a falut, mint saját ma­ga gondolná. De nem ez a rendje a dol­goknak. Kezdjük az elején. A Heves megyei MÉK fő­könyvelője, Túrái József, falu­ra kérte magát. A vállalat ne­hezen engedte, hosszú ideig húzódott az ügy. Azután mégis sikerült. Megkapta az áthelye­zést: Tiszanána. Petőfi Terme­lőszövetkezet. Beosztása fő­könyvelő. Lakás, legalábbis főbérleti, még nincs. De Egerben sem volt. Albérlet viszont nyom­ban akadt. Szoba-konyhás. Kellemes. Két nap alatt meg­történt a költözködés és a berendezkedés. Saját bútoruk a lakásban. Turainé már a harmadik nap nem tudta, hogy mihez kezd­jen. Az a kis háztartási munka semmi neki, nem tölti ki egész napját, de különösen szombat és vasárnap érzi a megszokott társaság hiányát... AZ EBÉDSZÜNETBEN ha­zaszaladt a férj. Elterpeszkedünk a fotelek­ben, s persze, leginkább csak erről folyik a sző, hogyan ér­zik magukat. És nevetünk, mert az asszonyka tréfásan, eltúlzottan, tragikusan ecseteli „szörnyű” sorsát: — Naponta ötvenszer kell átöltöztetnem Péterkét. Ha egy pillanatra nem nézek rá, már a kutyával hempereg, vagy a traktorra mászik fel. Vagy poros, vagy olajos. A vá­rosban legalább az autókkal babrált. De azok sokkal tisz­tábbak, mint itt egy ilyen mi­csoda... Az apa büszkélkedik: — Péter már ült lovon is j .. — Engem meg a frász tört... — vág közbe az asszonyka; — Vasárnap mi a program? Turainé nevet: — Múlt vasárnap sírtam; A következő vasárnapra azonban valami szórakoztatóbbat talá­lunk ki... — Miért sírt? tSiill II llllll 111 lllllllllUllllllllllllllllilllillllllllllllllll lllll llMlIliilillllllllllllllHII UHUI Ilit III lilllllll III II811 Ilit lit IIKHIHI11 Hill II ilBIII! 18II III III III Ilii llllllllHIIIIUinillEinil8ll8lllllgllllllll8ll8lllllBII|l|||||UllllU8lllllllllMimillllllllllllllUIUIIIlurimilllUIHIIIIIIIIIlllBlllllllll A Tama és a Tarnóca pa­tak közé ékelve éli minden­napi életét és innen is kapta nevének első részét: Tarna- zsadány. A közel 2500 lakosú községről néha-néha szakad hír a városi emberek szá­mára, jön a híradás, hogy ott is szorgalmas munkát kö­vetel az élet, egy tagba moz­dult a széles határ. E kis község munkás napjairól ír­ják, termik az eseményeket, amelyek jóllehet nem jutnak túl a falusi ember érdeklő­désénél. Majd meglátjuk, mit mii­tatnak a pillanatképek. y,Orvost kell fogni ax új lakásba* Ez is fontos probléma Zsa- dányban. Hosszú évek óta csak a körzeti orvos kezeli a falunak a betegeit, hirtelen rosszullét, vagy balesetkor nincs kéznél az orvos és rá­tarti emberek élnek ebben a faluban is. — Miért riem lehet nekünk orvosunk, külön, nekünk, a falunak — szólaltak fel ta­nácsüléseken az emberek. Az asszónynépség csak kontrázott hozzá és Szabó Mihály VB-el- nöknek intézkednie kellett. — Első, hogy lakás legyen, utána majd orvost is szerzünk — hangzott a válasz és a fel­hívás is egyben. Nem talált süket fülekre. Soha nem látótt igyekezettel Tarnaxsadányi pillanatképek segítették és segítik a községi orvosi lakás és rendelő építé­sét. Ki mikor ér rá, elszalad, még ha félórára is, adogatja a téglát a mestereknek. Az állam és a község is se­gít, pénzzel és anyaggal. A Hevesi Járási Tanács építő- brigádja szorgoskodik az épí­tésnél. Galvács János és társai ke- zenyomán napról napra ma­gasodik a fal s ha az idő is engedi, június végére készen áll az új orvosi lakás és ren­delő Zsadányban. A lakás meglesz, csak or­vost kell „fogni” valahol. Eb­ben segítsenek a járás egész­ségügyi vezetői is. 500 OOO forint villanyra Nagyon drága villany lehet az, ha ennyit költenek rá, de bármilyen drágának is tűnik, nagyon örülnek a zsadányiak ennek. Tovább bővül a község köz- világítása, jobban „kifénye­sednek” az utcák, terek. Itt még a munkát maraszta’ja, hogy az EMÁSZ illetékesei megígérték, hogy társadalmi munkában elkészítik a háló­zatbővítési tervet, de úgy néz ki, mintha megfeledkeztek volna ígéretükről. Ha a terv elkészül a Me- gyevill szerelői megkezdhetik a munkát a 4,2 kilométeres szakaszon. A község központja után, ezzel a komoly község­fejlesztési munkával fény jut el a legtávolabbi utcákba, la­kónegyedekbe is. Üj fények ragyognak majd a zsadányi utcán, de ennek egyedül a fiatalok nem örül­nek tiszta szívvel. Majd hozzászoknak, a sze­relmespárok nem állnak majd a lámpák alá. • Vj híd a Tárnán A második világháború nem vonult el nyom nélkül a kis falu felett. A sekélyvizű Tarna-patakon átvezető hidat sem kímélték a fejvesztve me­nekülő „zöldruhás” Hitler-le- gények. A béke tizenötödik évében nemsokára új hidat avatnak a község határában. Erős, vas­beton híd hajlik a patak fölé, hogy a tsz-községgé lett falu lakosainak útját rövidítse az új majorhoz. Gyakran fordulnak meg a híd építésénél a falusiak, né­zik, figyelik, hogyan alakul a munka, mikorra lesz kész. Ha kell, szívesen beállnak dol­gozni. A háború utolsó eírúékezte­tőjét is igyekeznek eltüntetni, a békés jövendőt akarják épí­teni Zsadányban is. Patronálok vagy „tsx-munkásoh* — A legutóbbi közgyűlésen is hárman voltak itt a „tsz- munkások” közül — mondja a VB-elnök. Amikor szükségünk van valamire, csak szólunk a „tsz-munkások”-nak és még sohasem csalódtunk bennük. S mindjárt magyarázni kez­di, hogy a „tsz-munkások” el­nevezés alatt a patronáló bu­dapesti Funír- és Lemezmű­vek munkásait értik. — Emlékszenek még rá, hogy tavasszal milyen komoly gondot jelentett a melegágy! ablakkeretek beszerzése? Mi nem tehettünk semmit, hiány­zott 230 ablakkeret. Ha nem segítenek a gyáriak és nem hoznak 230 melegágyi ablakkeretet, akkor most nem dicsekedhetnénk jó kertésze­tünkkel. Az istálló építésénél négy mester két hétig segített tár­sadalmi munkában. A sürgős építkezésekhez soron kívül biztosítják a faanyagot, előte­remtik még a föld alól is. Mindig kedves vendégek a Budapesti Furaír- és Lemez­művek patronáló munkásai Zsadányban. — Szummer, Szalóki és Pa­jor elvtársak már szinte falu­siaknak számítanak, olyan gyakran látogatnak le hoz­zánk. Ennek csak örülni lehet. A nagy aratóünnepre már most meghívták a patronáló- kat, hogy biztosan el tudjanak jönni a munkás-paraszt talál­kozóra. A gyáriak és a termelőszö­vetkezeti dolgozók kapcsolata egyre javul, a gondokban mindnyájan osztoznak és így feleannyi jut egy emberre. S ez így a helyes! A mindennapi élet sodrá­sában alakul, formálódik a szocialista falu, Tarnazsadány képe. A pillanatképek csak futó emlékeket rögzítenek, az egyszerű dolgos hétköznapok történetéről szólnak. ősszel Tarnazsadányban is ünnepet tartanak, ahol nem hiányzik majd a vidám jó­kedv, tánc és nevetés, de ad­dig még sok napfelkeltét fi­gyelnek meg a korán kelő zsadányiak, hogy milyen idő várható, lehet-e kapálni, egyelni, vagy aratni. Az új élet eseményei kö­vetkeznek és a falusiak ed­digi igyekezete ad biztosí­tékot arra, hogy vagy ünnep lesz az őszi számadás. Kovács János — Na hallja, mi egyebet te* hettem volna? Senkit nem is* merünk, egyedül völgyünk, va­lamivel csak el kellett tölte­ni az időt... Nevetünk persze mi Is. — Most vasárnap mivel töl­tik az időt? , A férfi válaszol: — Dinnyéshátra megyünk; A Tiszához. Szeretjük a termé­szetet, szeretünk kirándulni, S erre még úgysem jártunk... — A munka milyen? — MINT MAS vállalatnál, Én pedig ahhoz szoktam. Ott könnyebb annyiból, hogy rész­feladatokkal kell foglalkozni; egy szövetkezetben pedig min­dennel. Mindennel! Sokoldalú ismereteket kíván. De éppen ezért érdekesebb, szebb is, hisz áttekintheti az ember az egész üzemet... Ugye, érti? — Felesége is dolgozik majd valahol? — Hogy dolgozom-e? De még mennyire! Majd eljárok a szövetkezetbe én is. — Az irodába? — Inkább a földre.-. Akaratlanul is elnevettem ma­gam. Annyira lerí az asszony­káról a városi ember, hogy szinte elképzelhetetlen kapá­val a kezében... És akkor ilyen nagy komolyan kijelenti: majd a földön dolgozik... — De többet nem sír? — Azt azért nem... Elgondolkodik, a terítő szé­lével babrál, aztán felnéz: — De más ám a falu, mint amilyennek ismeretlenül kép­zeli az ember... Jobb is, meg rosszabb is, Van televízió, meg cukrászda, meg mozi, meg színházi előadás, de azért még­is be kell gubózni, mert itt valahogy nem járnak össze az emberek... Igazam van? Mit mondjak? Nincs igaza. MERT OTT is van társadal­mi élet. És dehogynem járnak össze az emberek. Egy kis tré- cselésre, kártyapartira... Ha- jaj. De még mennyire... Ez csak az első napokban tű­nik így; Az első napokban. Csakis, (Szántó) Pillanatkép Hangok Furcsa játék: gyorsan leülök a hegytetőn egy nagy fa tövé­be és behunyom a szemem. El­tűnt a világ, el a napfény ra­gyogása, az ég messzi kékje, a ibárányfelhők fehér fodra, az löreg fa görcsös, mohos derekai ilábam alól a fű zöldje, az ezer- ?nyi virág színe. Csak a hangok -kúsznak felém a semmiből. •Távoli zakatolás, dohogás, éles füttyszó jön egyre közelebb. ~Már hallom a sínek sikító ja- 'Jongását, a kerekek ritmikus Szökkenését. Egyenletes zúgás •kél a magasban, csak röpke ‘.pillanat, s a gépmadár már \messze jár. Jobbról mérgesen lerőlködik az emelkedőn egy ■motor, utána teherautó kapasz­kodik morogva. Majd szétfosz- llik az emberokozta zaj. Csat­togva emelkedik magasba mel­llettem egy kis madár, boldog •kis szíve, minden életszeretete =csöppnyi torkából buggyan elő, -amint kacagó trillákkal, furcsa \félfutamokkal emelkedik egy- \re feljebb, az éltető tűzgolyó •felé. Fölöttem a fa ágának vá- Igódik koppanva valami nagy •bogár, majd sértődötten züm- \mög és furcsa kaparászással ;mászik lefelé. Nem messze tó­tiem megzizzen a fű, amint kar- Icsü kis lábak óvatosan köze­liednek. Még a lélegzetem is lvisszatartom, nehogy elriász- \szam a jövevényt, de megrecs- tcsen egy tavalyi elszáradt ág .és riadt robajjal menekül va­dami. Az erdő mélyéből a ka- \kukk és vadgalámb örök duó- •ja hangzik. Aztán a tisztás szé­lién felharsan a fiam kamasz- •hangja: ; — Édesanya, hová lettél? m •Vége a varázsnak: itt vágyók! Sz. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom