Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-25 / 122. szám
május E5., sierds »IPÖJSAO 8 fi fiatalok problémájáról tárgyaltak A füzesabonyi járás községí V"B-elnökei közös megbeszélésre gyűltek össze a járás székhelyén. Az értekezletnek egyetlen napirendje volt: megtárgyalni a falusi ifjúság problémáit. E problémád közül is a jelenleg legfőképpen felszínen levő kérdéssel foglalkoztak a községi tanácsok elnökei, nevezetesen a falusi fiatalok „elvándorlásának” ügyével. Mj az ellenforradalom óta különösen megtanultuk — és bátran mondhatni, gyakorlattá vált nálunk —. hogy nyíltan feltárjuk gondjainkat, szembe nézünk a legnehezebbnek látszó kérdésekkel is. E kérdés most érthetően előtérbe került, hiszen csupán a füzesabonyi járás parasztfiataljainak mintegy hatvan százaléka ment el a faluból és keresett munkát az élet legkülönbözőbb területein. Ez így van másutt is, nemcsak a füzesabonyi járásban, éppen ezért a párt már korábban felfigyelt e jelenségre és mélyrehatóan elemezte azokat az okokat, amelyek közre játszanak abban, hogy fiataljaink igen jelentős része otthagyja faluját, a földet és más munkahelyre kívánkozik. A füzesabonyi járás VB-el- nökei maguk is igen helyesen mutattak rá ezekre a tényekre. Mindenekelőtt megállapították. hogy a fiatalok elvándorlása nem minden községben egyforma mérvű és különösen erős a vasútmenti falvakban, vagy azokon a helyeken, amelyek közelében valamilyen nagyobb állami üzem, vagy munkát adó vállalat van. Megállapítást nyert, hogy a falusi fiatalság elvándorlása nem egészen új keletű, hiszen például Sarud községben már az 1958. évi bevonulásoknál kitűnt, hogy a hatvan bevonuló fiatal közül csak húsz dolgozik otthon, a faluban. Nem kétséges, hogy a falusi fiatalság elvándorlásának ügye most a mezőgazdaság szocialista átszervezésének idején különösen nagy probléma, hiszen számos termelőszövetkezetünkben munkaerőhiánnyal küzdenek és igen hiányzik a sok erős fiatal kéz. Az okofk vizsgálata során igazolást nyert, hogy a fiatalok nemegyszer szüleik, rokonaik biztatására hagyják ott a falut és keresnek másutt munkát. Számos fiatal, de elsősorban fiatal legény úgy nyilatkozott, hogy „pénzt keresni” megy ed hazulról, azért, hogy kéthetenként „költőpénzt” kapjon. Nem egy fiatal arra hivatkozik, hogy a nagyobb szórakozási lehetőség aA amely miatt búcsút mond falujának, A fiatalok érveire válaszolva, az ő sorsukért is felelős, felnőtt nemzedék válasza csak igaz. nyílt és őszinte lehet. Meg kell mondanunk nekik, hogy nég nem tartunk ott, hogy a falvak kulturális színvonala egyenlőnek mondható a városéval. Igaz az is. hogy a termelőszövetkezetek zöme — különösen a fiatal tsz-ek — még nem osztanak pénz havonta tag’áiknak. Gyors, bátran mondhatni, rohamos ütemben fejlődik a falu kulturális élete is és egyre több községben áll rádió, televízió, könyvtár. snortfelszerelés is a fiatalok rendelkezésére. Igényeiket egyre jobban ki tudja elégíteni a falu, egyre gazdagabb lehetőségeket nyújt a föld, amelyet sokan oly könnyelműen otthagytak, vagy ott akarnak hagyni. Mindezeket tehát meg kell mondani fiataljainknak, és itt elsősorban a KlSZ-szervezete- ken a sor, hogy kiálljanak becsületesen és őszintén ez igaz ügy mellett. Mi sokszor és szívesen hangoztatjuk, hogy nálunk a fiatalság ügye társadalmi probléma, de sajnos sokszor, sok helyen csak hangoztatjuk és keveset teszünk ez ügy érdekében. Nemrégiben a párt folytatott egy felmérést ez ügyben Poroszló községben, ahol megállapították, hogy. a fiatalság kétharmad része nem otthon, falujában dolgozik. Megállapították továbbá azt is, hogy mulasztás terheli a pedagógusokat is. mert néhány kivétellel, nem. vagy csak alig vesznek részt az iskolából kikerült fiatalok nevelésében. Érdekes és elgondolkodtató az is, hogy ugyancsak Poroszlón a 22 nevelő közül — akiknek kétharmada fiatal — kilenc KISZ-tag, azonban ezek sem élnek komoly KISZ-életet. Van tehát tennivaló. És éppen az e tárggyal foglalkozó füzesabonyi tanácselnökök értekezlete igazolta azt is, hogy már eredmények is vannak azokon a helyeken, ahol valóban és igazán „társadalmi üggyé” tették a fiatalok problémáit. Örömmel hallottuk, hogy már ez ideig, az okos, felvilágosító szóra mintegy harminc olyan fiatal tért visz- sza a faluba, akik eddig különböző helyeken, városokban dolgoztak. A füzesabonyi Szabad Nép Tsz-ben például az elmúlt napokban jelentkezett 4 fiatal, akik mégiscsak visszatértek a földhöz. A füzesabonyi példa bizonyítja, hogy a fiatalok ügye is megoldható, ha mindenki, a felnőttek, a párt, az állami vezetők. a pedagógusok is törődnek gondjaikkal és választ adnak kérdéseikre. Az ifjúságot nevelni, irányítani kötelességünk, úgy, hogy abból ők maguk. de az egész társadalom is hasznát lássa. Nem azt akarjuk, hogy most már minden falusi parasztfiatal otthon maradjon. Nem. Tanuljon, aki tovább akar tanulni és erre érez kedvet, erőt. Menjen iparba az, aki óda késiül, akinek ahhoz van kedve, de nem engedhetjük szélnek azokat, akik a mezőgazdasági munkához kedvet éreznek ugyan, dolgoztak is ott, de akiket meggondolt, vagy meggondolásán, jó. vagy rossz tanácsadók minden áron „városi munkára” akarnak küldeni. Ebben az országban ma mindenki azon fárad, hogy az élet szebb legyen holnap, mint ma, szebb tegyen, nemcsak városon. de falun is. Ezt a feladatot falvainkban azonban csak a parasztfiatalok közreműködésével, az idősebbek vállvetett munkájával lehetséges megoldani. Ezért esik egyre több szó mostanában a falusi fiatalság problémáiról, ezért is kell, hogy igazán társadalmi feladattá váljék a nevelés , az ifjúság ügye. Szalay István Nagysikerű irodalmi délután a poroszlói iskolában A már hagyományossá vált búcsúélőadásfa nagy szorgá- lómróal készülték a Poroszlói Általános Iskola VIII. osztályos növendékei Gaál Piroska tanárnő irányításával. A kitartó munka meghozta a gyümölcsét és nagysikerű irodalmi délután keretén belül mutatták be a diákok Jókai A kőszívű ember fiai című regény legszebb részleteit. Oly meghatóan és annyi átérzéssel tolmácsolták a nagy magyar mesélő szavait, hogy a szabadságharc izzó hangulata lengté be a termet. Az igazi hazafi- ságra nevelés ragyogó példája volt ez az előadás. A műsorban Juhász Gyula versei is szerepeltek. Az előadók mind egyaránt tudásuk legjavát nyújtották. Fellépett Káló László VI. osztályos tanuló is saját versével, majd Gorkij Anya című regényéből készült változatot mutatták be a végzős tanulók. A regényrészletet Sárközi Mária nyolcadikos tanuló dramatizálta 1901. május 1. Oroszországban címmel. Az irodalmi délutánnak az erkölcsi sikeren túl anyagi haszna is volt. A befolyt pénzt a nyolcadik osztály tanulóinak tablójára és a búcsúvacsorára fordítják. Asszonyok, lányok a határban Rózsaszentmártanban még alig fél esztendeje, hogy megismerkedtek a közös fogalmával, a mezőgazdaság új formájával: a termelőszövetkezettel. A Rákóczi Tsz az elmúlt télen alakult, így ez az esztendő az első közös év, a kezdet. Szokás mondani, hogy minden kezdet nehéz, nos, Rózsaszentmárton- ban már ezen túl vannak. Dolgoznak a termelőszövetkezet tagjai szorgalmasan és különösen jó munkát végez az asszonyok brigádja. Képünk a növénytermesztési brigád egyik munkacsapatáról készült: a kapálás munkáját örökíti meg. A vendéglátó és a szomjas utasok — Ez már valóságos kánikula — lihegték az emberek és ízzfedt homlokukat töfülgétték serényéh. — Az egri autóbusz Hatvan—Gyöngyös—Kápolna—Eger útvonalra, azonnal indul — harsogta az Engels téri mikrofon. Csak annyi időm maradt, hogy üggyel-bajjal bepréseljem magamat és máris indult a kocsi. Hű, legalább egy pó- hár szódát vagy sört megihattam volna. Na, majd Gödöllőn? Igaz, nem sókáig álluiik, de valahogy csak sikerül — reménykedtem. Az autóbusz belseje úgy tüzelt, mint egy izzó kohó. Az utasok tikkadtan tapadták a gőzölgő műanyagülésekhez. De ők legalább ülhettek, egyesek elszunnyadtak, ám az én 120 kilós szomszédom félig rám nehezedett és enyhén borízű, negyven fokos leheletét a nyakamba fújta. öt percig álltunk Gödöllőn, de a Pálma presszó zárva. Hát ez szörnyű, a Sivatagban, ha pálmát lát az ember, Ott legalább vizet is talál, de itt... Hatvanban a cukrászdától 300 méterre építették a megállót. Ott jégbehűtött sör, fagylalt, sőt még bambi is kapható ... Ne tessék leszállni, azonnal megyünk tovább — szóltak hozzám atyai szigorral. És az autóbusz, minden nedű gazdag tárháza, a cukrászda előtt kanyarodik ki a műútra. Micsoda kín! Gyöngyösön elsőnek ugrottam le a buszról, de a „kény- szeritalbolt”-nak nevezett csodálatos vendéglátói intézmény már bezárt, sehol egy csepp víz, bambi vagy sör, csak gyötrő, kibírhatatlan szomjúság. A lehető legminimálisabb tisztelettel megkérdezem a Vendéglátóipari Vállalat, az Utasellátó és a MÄVAUT vezetőit, vajon ők nyári kánikulában nem szoktak utazni? Ha nem, a szomjhalálra ítéltek nevében kérem: tegyenek valamit. Ez az utolsó kívánságom. F. L. ^te^MelöizcvefkeretiiNk^i Szőlőt telepítettek Egemalókon Az egerszalóki Vörös Csillag Termelőszövetkezet nemrég be fejezte huszonhárom hold szőlő telepítését. A termelőszövetkezet most telepített új szőlője már a gépi művelés feltételének megfelelően történt, mert a termelőszövetkezet gépesített szőlőművelést akar a jövőben folytatni. A huszonhárom katasztrális hold területen főként olasz rizlinget és hárslevelűt telepítettek, de van benne leányka és kadarka is. A telepítés munkájában segítettek a Szőlészeti és Borászati Szakiskola dolgozói is; a terület felmérését ők végezték el. Gépet vásároltak a kerecsendiek A kerecsendi Arany Kalász Termelőszövetkezet az elmúlt év decemberében alakult. Űj termelőszövetkezet tagsága azonban igazi, nagyüzemi, belterjes gazdálkodást ak folytatni, éppen ezért már most megkezdték a mezőgazdasági gépek beszerzését. A napokban megérkezett egy Zetor, egy fűkasza, az erőgéphez járó eke és pótkocsi is. A gépeket a termelőszövetkezet a 3004/2-es rendelet előírásai szerint vásárolták, azonban a szükséges készpénzt, összesen 30 001 forintot a termelőszövetkezet tagjai adták össze. ..italában kétszáz forintokat adtak a tagok ét úgy gyűlt össze a gépek vásárlásához szükséges har- mi oezer forint. Istállót építenek Verpelóten Verpeléten, az újonnan alakult kétezer holdas Petőfi Termelőszövetkezet istállóépítkezésének munkálatait megkezdték. A verpeléti Petőfi Tsz 102 férőhelyes, magtárpadlásos szarvasmarha-istállót épít ebben az esztendőben és az építkezés munkálatai megkezdődtek. Az építőipari vállalat elvégezte a szükséges előzetes méréseket és megtörtént a felvonulás. Az istállóipítés munkájában a termelőszövetkezeti tagok is részt vesznek: 300 000 forint értékű munkát saját maguk végeznek el. A szovjet űrhajó-rakéta óriás, amelyet nemrég lőttek fel, egy újabb, döntő jellegű lépés a kozmosz titkainak megismerésében. Izgalmasan érdekes, ahogy Kicsaleer professzor, a kozmológia tudósa, kozmosznyelv fényjeleinek megalkotója az emberiség megvalósult álmainak útját, a bolygóközi utazás menetrendjének elmé letét lefektette. Kicsaleer véleménye szerint egy-két éven belül emberrel indul el az űrhajó a világűrbe. Következő lépés a Holdnak, mint közbeeső állomásnak kiépítése lesz. Lehetségesnek tartja azonban, hogy még ennek megvalósulása előtt az első űrhajó a Marson fog leszállni. A rejtélyektől övezett Mars A kózmoszkutatás során az utóbbi időben kevesebb szó esett erről a megoldásról, pedig számos új tudomány os eredmény szól amellett, hogy a Mars lesz az a bolygó, amelyet felkutatnak az asztronauták. Érdemes tehát néhány érdekes adatot elmondani erről a bolygóról. A Mars legközelebbi bolygótársunk, tőlünk való távolsága mégis tág teret nyújt a legváltozatosabb feltevések és elméletek létrehozásához. Megfigyelése nagy nehézségekbe ütközik, ezért életéről és arculatáról csak igen homályos képet sikerült nyernünk. (A Mars oppozíciója idején, amikor a legközelebb van hozzánk, SS millió km-nyi távolságra Újabb lépés közelíti meg a Földet.) Egy bizonyos: egyetlen más égitesttel kapcsolatban sem született annyi fantasztikus elmélet. Nem lesz talán érdektelen végiglapozni a hipotézisek történetét... Schiaperelli olasz csillagász a XIX. század végén csatornákat vélt felfedezni a Marson. Ugyanennek a századnak a 90-es éveiben világító pontokat észleltek a bolygón, s ehhez azt az elméletet fűztéK. hogy a Mars-lakók fényjelekkel kívánnak érintkezni velünk. E jelenség alapos tudományos vizsgálata azután keserű csalódást okozott. A Marson megfigyelhető fehér pontokra vonatkozóan a tudomány sokkal prózaibb magyarázatot nyújtott: a bolygó felszíne alatt úszó felhők okozzák az egész jelenséget. A XX. század elején a rádiótechnika rohamos fejlődésének korában étervadászok jelentették, hogy egyes állomások jeleket fogtak a Marsról. A szigorú tudományos ellenőrzés ebben az esetben is megtépázta a „kacsa” szárnyait, csak néhány feltűnési viszketegségben szenvedő amatőr rossz tréfájáról volt szó. Ugyanígy röppent fel időnként egy-egy újabb szenzációs hír a Marson felfedezett növényéletről, majd 1937-ben, amikor a japán kutatók fényes felvillanást figyeltek meg a Maison, arról, hogy a marslakóknak rakétájuk, atombombájuk vám a kosmoss titkainak megismerésében 1950-ben egy újabb fantasztikus elmélet hozta izgalomba a világot, amely szerint a Tun- gusz meteorit, amely csaknem 50 évvel korábban (1907-ben) zuhant a Földre, a marslakók bolygóközi rakétagépe lehetett. Ezek az elméletek ma már többnyire csak történelmi érdekességnek számítanak. Mi a tudományos igazság a Marsról ? A legfrissebb tudományos anyag alapján a Mars problémáiról a következőket állapíthatjuk meg: Ami a Marson látható sötét részletek, csatorna-nyomok és foltok fizikai összetételét illeti, erre nézve ma a tudósok egységes álláspontot foglalnak el. Nézzük meg például azoknak a polarometriai-tanul- mányoknak az eredményeit,, amelyeket az utóbbi időben a csillagászok végeztek. A világos helyeket Lyot szerint por borítja s ez a portömeg hasonlóképpen polarizálja a fényt, mint nálunk a földön a barnavaskő porrétege. Tehát porsivatagokhoz hasonlítanak. A sötét részeket Dollfus francia csillagász szerint rendkívül finom, átlátszatlan szemcsék borítják, amelyek polarizációja, tehát fizikai szerkezete is a Mars évszakai szerint változik. A sötét foltok intenzitásának változásai a vízgőzöknek a légkörben való körforgásával függnek össze. A vízgőzöknek tavasszal való megérkezése után a Mars talaja nem válik nedvessé — a foltok ebben az időszakban mégis lényegesen sötétebbek- ké válnak. Ez a körülmény azon elmélet megszületéséhez vezetett, hogy a bolygón létezik állandó vegetáció, amely a nedves levegőben fejlődik. Egyes francia tudósok úgy vélik, hogy a Mars felszínén tapasztalható változásokat apró testecskék okozzák, amelyek az időjárás hatására egyik helyről a másikra vándorolnak. A mai Mars-kutatók többsége szilárdan meg van győződve arról, hogy a velünk szomszédos bolygón létezik növényélet. W. Sinton amerikai tudós, a Harvard-egyetem munkatársa, 1958-ban végérvényesen bebizonyította, hogy a sötét foltok anyagának alapját szénhidrogén-molekulák képezik. Léteznek-e marslakók ? Erre a kérdésre egyértelmű választ adhatunk, nem léteznek. A megfigyelések eredményei szerint a Marson nincs forrásvíz s a légkörben kevés a vízgőz. Szabad oxigén nem fordul elő, széndioxidból viszont kétszer annyi van, mint a Földön. A bolygó légkörét főleg nitrogén képezi. A levegő nyomása tizenkétszer kisebb, mint a mi bolygónkon. Az átlagos hőmérséklet is l±- nyegesen alacsonyabb, az éjszakai és nappali hőmérséklet között nagy különbségek vannak. A nappali hőmérséklet az egyenlítőn eléri a 20—30 C fokot, éjjel mínusz 80 C fokra süllyed. A tudomány persze a Marson levő életfeltételek megítélésénél — érthetően a Földön szerzett tapasztalatokból indul ki. Nem zárhatjuk ki tehát annak lehetőségét, hogy a Marson kialakulhatott egy egészen más élet. Arra a kérdésre, hogy van-e élet a Marson, s miképpen nyilvánul ez meg, végső érvénnyel csak akkor fogunk tudni választ adni, ha majd tudósaink „oivcószomszédunk felszínére lépnek. Ez az idő már nem várat sokáig magára ... A Phobos és a Deimos Hátra van még egy kérdés: mesterséges eredetűek-e a Mars holdjai? Kétségtelen, hogy erről a kérdésről is a Mars első földi vendégei szereznek majd bizonyítékot. Vizsgáljuk meg egyelőre azt, hogy milyen tények alapján jutott el Sklovszkij merész elméletéhez. A Mars holdjainak pontos méreteit nem ismerjük. A világ legnagyobb teleszkópja lehetővé teszi körvonalainak felismerését, ámde a légköri turbulencia korlátozza a pontos mérést. A Deimos keringési ideje az utolsó évszázad folyamán lényegesebben nem változott. Ezzel szemben a Phobos keringési ideje évről évre csökken, éspedig olyan mértékben, hogy a gyorsulást nem magyarázhatjuk meg a megfigyelések esetleges pontatlanságával. Sklovszkl.i szerint a Mars eme holdját csak két erő fékezheti: a légkör magas rétegeiben fellépő súrlódás, vagy pedig elektomágneses erők, amelyeket a Holdnak — tegyük fel, hogy fémből van — a bolygó mágneses terébe való hatolása vált ki. Sklovszkij feltételezi továbbá, hogy a Phobos súlya nem haladja meg a néhány százmillió tonnát, ami a levegőnél kisebb sűrűségnek felel meg. Egyetlen szilárd masz- szív test sem ilyen csekély sűrűségű. Ebből tehát az következik, hogy a Phobos üreges test! De minthogy üreges égitesteket a tudomány ez ideig nem ismer, Sklovszkij feltételezi, hogy ebben az esetben egy óriási mesterséges holdról van szó, amelyet a marslakók körülbelül kétmillió évvel ezelőtt építettek meg. Sklovszk elméletét nemrégiben a Szovjetunióban bírálatnak vetették alá. A Mars titkait azor '• n rövidesen véglegesen felderíti az emb-ri tudomány, amely a nemrég felröpített szputnyik- űrhajóval megtette a döntő lépést a bolygókra való utazás megoldása felé!
