Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-24 / 121. szám

lise, Bhija* 24„ kedd sEPüJsír, Világnézeti harc az egri strand létesítése körút E|éf legjélétitősébb termé­szeti kihcse: a föld méhéböl előtörő langyofivizű forrásai. Ezt valamikor a középkorban éppúgy élvezték a megszálló török basák és szépséges höi- gyéik, mint a múlt század fel­frissülést és üldülést kereső polgársága. A fürdő épülete és területé az egri püspöké, il­letve később érseké volt, akik viszont nem igyekeztek a fej­lődő modern testkultúrával lé­pést tartva, fejleszteni a für­dőt. ' e A „HéveSmegyei Hírlap” 1ÖÓ5. május 7-én , vezércik­kében így vázolta a helyzetet: „A tulajdonos... nem töri magát azon, hogy kényelmet is nyújtson és azzal csalogas­sa ide az idegeneket... Más városokban mesterséges úton, szivattyúkkal látják el a für­dőket vízzel, mégis sokkal kü­lönbek, mint nálunk, ahol a természet mindent megadott. Igaz, hogy kettőt megtagadott az emberektől (értsd: az érsek tulajdonost), a fölismerés érzé- zését, meg az élelmességet. Es ezért kell napirenden tartani ezt a kérdést — isten tudjá meddig!” Valóban, még millió és millió liter gyógyvíz bugyo- gótt el kihasználatlanul a pa­takba — míg csak az élső vi­lágháború utáni évek során, a városi magisztrátus égy agilis és haladó liberális gondolko­dású tagjának: Frank Ti­vadarnak elgondolása nyo­mán, kifejlődött az Országos hírre szert tevő egri strand­fürdő. Frank és a városi kép­viselőtestület liberális érzelmű tagjai megérezték és felismer­ték a természet nyújtotta kincs kiaknázásának hallatlan előnyeit, annál is inkább, mi­vel a város igen cséhül állott anyagiak dolgában. A „strand­párt”, — .ahogy abban az idő­bén a Frank-csoportot nevez­ték — belátta, hogy a város halódó idegenforgalmának fel­lendítésében és megalapozásá­ban, milyen döntő szerepe le­het a modernül kiépített női uszodának, stranddá való fej­lesztésének. Végre, 1933. április közepén elérkezettnek vélték az időt a kértyértörésre a strandpartiak. Az „Egri Városi Fürdők R. T.” igazgatósága olyan „forradal­mi” határozatot hozott amely szerint Frank Tivadar „teljes­körű felhatalmazást kapott az uszoda felhasználását illető­leg, amelyben benne foglalta­tik a közös strandfürdő meg­nyitására vonatkozó felhatal­mazás is.” A bátor lépés ala­pos okot adott a vihar kitöré­sére. Az érseki aula lapja, az „EGER” így szította a gyűlö­letet: „Tiltakozunk az ellen, hogy az adófizető polgárok filléreiből s emberszerető lel­kek adományából összegyűlt pénzeket a strandfürdő hátsó gondolatával, fölösleges fürdő­bővítésre használja fel... Eger konzervatív, józanéletű kö­zönsége nem fogja látogatni a közös strandfürdőt semmivel sém nagyobb számban, mint a különben férfi és női uszodát. Veszedelmes dolog az anyagi jövedelmezőség, mert ha ily álláspontra helyezkedünk, leg­közelebb egy anyagilag jól jö­vedelmező játékbarlang, vagy más hasonló intézmény meg­valósításának a gondolatát is fél lehet vetni ugyanolyan jog­gal és okoskodással, mint a strandfürdő bevezetését." 1933. április 29-re hívta ösz- szé a város vezetősége a strand ügyében döntést hozni hiva­tott képviselőtestületi ülést. E napon így álszenteskedett az „EGER” c. lap: „... egyének és szervezetek tömegei tilta­koznak a város erkölcsi életét aláaknázó terv ellen ... Annál veszedelmesebb ez a mozga­lom, mert olyan érvekét sora­koztatnak fel, amelyek... fö­löttébb alkalmasak arra, hogy az egyház erkölcsi felfogásá­nak helyességébe vetett hitet méölnúaSsák, sőt egyházi tes­tületeket nevetségessé tegye­nek:’ A forró hangulatú ülé­sén afelett dötöttek, hogy tu­dotnásul vészik-e, vagy pedig elutasítják a Váfosi Fürdő R. T. igazgatóságának .azon intéz­kedését, amely szerint az fel­hatalmazta igazgatóját, FranK Tivadar tanácsnokot, hogy a nehéz viszonyok között levő fürdő helyzetének megjavítá­sa érdekében, a női uszoda helyén, strandfürdőt nyisson Az első felszólaló Kriston Endre püspök volt. Beszéde heves támadás a strandfürdő gondolatával szemben: lel­kiismeretem sürgetésére eme­lem fel tiltakozó szavam a strand ellen ... Egert éret­len diákgyerékhez lehet ha­sonlítani, aki azért gyújt rá a cigarettára, hogy a többiek k; ne gúnyolják . .. Azt mondják, hogy a közös strand jövedel­mező lesz. Nem hiszem, hogy ez igaz legyén, mert az egri közönség legnagyobb részé nem fog a strandra járni, az idegenek pedig úgysem jön­nek ide a strand kedvéért .. Eger elsősorban iskolaváros és sokkal nagyobb kárt jelent, ha a szülők, akik eddig a kon­zervatív erkölcsű városba hoz­ták gyermekeiket, elmennek innen, mintha az összes szál­lodák törhve vólnának... Ez az ügy a katolikus erkölcs ügye...” Kürthy Menyhért cisztercita igazgató így ágált a strand eszméje ellen: „... Feljajdul a hangom a jó erkölcsök ki­kezdése hírére, hogy Sodorna földjének egy darabjával akar­ják az egri talajt közömbösí­teni ... Az érzékiség hulláma kiárad a strand falai közül, szétbomlasztja az egyházat, a családot s ez a nemzet szét- züllését eredményezi!” Novák Sándor kanonok-plé­bános így beszélt: „ ... Ko­runk az erkölcstelenség mo­csárlázától ég s a betolakodó erkölcsi liberalizmus már az ifjúság arcáról is le akarja ö- rölni a szemérmet és döntö­geti a családi szentélyek ajta­ját. Ez a veszedelem most je­lentkezik ebben a városban is, mert meggondolatlanul ide is b ? akarják hozni az erkölcsi romlás csíráit.” Radii Károly, az érseki nyomda igazgatója is szembe- szállott a strandfürdő ésszerű gondolatával. Néhány hónap múltán azonban, egy képvi­selőtestületi gyűlésen Frank tanácsnak leleplezte: „Ön (Ra­dii) épp úgy akarta a strand létesítését, mint mi. ön ben­nünket titokban biztatott, gye­rekek, csak csináljátok meg, ne hagyjátok magatokat, én nem állhatok mellétek, de ve­letek vagyok.” Jgy festett eb­ben a „tiszta erkölcsű” korban a lelkiismereti szabadság! A legotrombább támadást Nagy László intézte a Frank­tábor e'len. Személy szerint Frankot támadta, aki hosszú ideig élt a világháború után Oroszországban mint hadifo­goly. s orosz aszonyt is hozott haza feleségül Egerbe: „... Mi voltunk háborúban Odesszá­ban és láttuk a keleti erkölcsö­ket. Valaki a strandpártiak kö­zül szintén járhatott Odesszá­ban, hogy megtetszett neki a könnyű erkölcs. Vigyázzunk, mert Odesszához közel van a szovjet és aki behozza az odesszai erkölcsöket, vállalja a szovjetért is a felelősséget. Ha az intelligencia ilyen rossz pél­dát ad nekünk, ne csodálkoz­zunk, ha elromlunk... Maguk lesznek az okai. ha a földmű­ves népség is elzüllik.” De a felszólalók sem voltak rest és felvonultatták ésszerű érveiket, anélkül. hogy a strandellenesek durva hangját megütötték volna. A. sok strandpárti felszólalásból csak egyet idézünk, mint amelyik tömören fejezte ki az érve­ket, Láng Nándor így érvelt: „Az idegenforgalmat úgy a mezőgazdaság, mint az ipar és kereskedelem szempontjából fontosnak tartom, ennék pedig egyik lényeges tényezője a strand.’1 A parázs hangulatú ülés vé­dért került sár a szavazásra, ahol a Subik-vezette strand­ellenes párt nyílt, névszerinti szavazást javasolt, amihez a a strandpárt a győzelem tuda­tában hozzájárult — noha meg­volt nem kis veszélye annak, hogy a névszerinti szavazás megfélemlítő hatása mellett, egzisztenciájuknak kettébetö- rését is jelenthette. A szavazás eredményeként, 1933. április 29-én a képviselőtestület, libe­rális ég szabadgondolbodású tagjainak okos kezdeményezé­se és bátor kiállása nyomán, megszületett az egri strand­fürdő. De Subikék a kudarc után sem nyugodtak bele vesztük­be. Az „Eger” bojkottra tüzelt: „Most pedig bejelentjük a leg­kíméletlenebb bojkottot Eger város minden fürdőjére és strandjára. Kíváncsiak va­gyunk, ki itt az első... A lelkek, az erkölcsök römlatlan tiszta­ságára törekszünk és ezt a cé­lunkat igenis elérni akarjuk, s nem fogjuk nagyon megválo­gatni az eszközöket.” Ez az­után elég nyílt megfogalmazá­sa volt a „cél szentesíti az esz- közt’’ elvének. De így is írt az érseki aula lapja: ..... a kisebb­sé g (?) győzött és most alkalma lesz megtanulni, hogy ...a ka­tolikus tömegek gátja áll előt­tük, nem gondoltak arra, hogy a közös strandfürdőbe egyetlen elvéhez, erkölcsének tisztasá­gához, és az egyház tanításá­hoz ragaszkodó katolikus pol­gár sem, fogja betenni a lá­bát.” Az „ádáz küzdelem”, melyet az egyháziak válogatás nélküli fegyverekkel meghirdettek, az egriek széles tömegének acél­falán pozdorjává . hullott széj­jel. Eger becsületes polgársá­ga .megértette, hogy ha au a világnézeti álláspont győz, me­lyet Subikék ki akartak provo­kálni, akkor városunk egy olyan felbecsülhetetlen előny­től és értéktől esik el. melyért másutt nem kaphat kárpótlást. Az idő, az eltelt negyedszázad bebizonyította, hogy akik fék­telen dühükben, válogatás nél­küli fegyverekkel bocsátkoz­tak az egri strand elleni ádáz küzdelembe, azok vitathatatla­nul maradi módon, a fejlődés és az egészséges ha1 adás ellen foglaltak állást, mert az 1933- as tavaszi, országos port fel­kavart „strandharc” pozitív eredménye vetette meg az alapját az egri fürdőkultúra modern felvirágzásának. Az országunk felszabadulása utá­ni hálás utókor azzal rótta le háláját Frank Tivadar bátor és elszánt kiállásával, sikerével szemben, hogy utcát nevezett el róla, az általa kezdeménye­zett egri strand közvetlen kö­zelében. Sugár István A burgonyabogár ellen A melegebb idő hatására a burgonyaföldeken megjelent a kolorádó-bógár, vagy mint másként ismeretes: a burgo­nyabogán A burgonya e veszé­lyes pusztítója igen jelentős mértékben elszaporodott és megyénk területén is nagy pusztítást okoz. A termelőszö­vetkezetek, valamint a növény­védő állomás mindent megtesz­nek a veszélyes rovar pusztí­tására. Jelenleg kétféle módon történik az irtása: mechanikái és vegyi úton, azaz: több he­lyen összeszedik a bogarak jó­kora részét, ezenkívül DDT- por és DDT permetanyagot használnak. A Műtrágya és Növényvédőszéf Értékesítő Vállalat eddig 20 mázsa DDT permetanyagot és 300 mázsa DDT-port' adott át a termelő­szövetkézéteknek. Az egri járásban, ahöl igen je'entős burgónyatermő terü­letek vannak — összesen 420 hold a burgonya össz-vetéste- rüléte —, az iskolás gyerekek is jelentékeny munkát végez­nek a burgonyabogár pusztítá­sával. Verpelét községben az iskolások több kiló burgortya- bógarat szedtek össze. Az illetékesek figyelmébe Miért nincs zöldséges bolt a Vörösmarty utcában ? Egérben , csupán négy he­lyen: a DöSó térén, á Mártírok terén, ezenkívül á vasútállo más mellett és a piacon vásá­rolhatnak zöldséget a házias­szonyok. A zöldség-gyümölcs- üzletefc kevés száma és vi­szonylag aránytalan elhelyezé­se miatt a Vörösmarty üteg. és a Dobó István laktanya kör­nyékének lakói csupán egv fű­szer-csemege üzletet mondhat­nak a magukénak, ahol zöldsé­get, vagy gyümölcsöt májr nem vásárolhatnak. Naponta több száz háziasszony kénytelen sok elfoglaltsága Mellett lejárni a piacra, a Dobó téri. vagy a Mártírok téri zöldség gyü­mölcs boltba, hogy az ebédhez mindent beszerezhessenek A nehéz házimunka mellett még a lépcsőket, a partét ís meg kell mászniok, hogy a család ebédjét időbén. ízletesen meg főzhessék. Az Eger és Vidéke Körzeti Szövetkezét! Központ már egyszer tervezte hogy a Vörös marty utcábah megnyitja a régóta óhajtóit zöldséges üzle­tei. A terv azonban még min­dig csak ten^ maradt. A kez­deményezést elvetették, annak ellenére. hogy az ott lakók gyakran eljárnak kérésük or­voslása ügyében. Helyiség is van pedig erre a célra, A Vörösmarty és a Séi;- tekapu utca sarkán néhány év­vel ezelőtt zöldségboltként használt helyiség van. véle szemben ugyancsak vólria megfelelő helyiség az üzlét számára. Csupán néhány ad­minisztratív intézkedéséé, s csekély átalakítási munkára tenne szükség, hogy a Dobó laktanya és a Vörösmarty utca környéke házíaszónyáinak né kelljen néhány csomó zöldsé­gért. gyümölcsért, lépcsőkét, partot mászniok. Amikor községeinkben új áruházakat, korszerű üzlethá­lózatot építünk ki. nem ártarta, ha megyénk székhelyén iá or­vosolnák az illetékesek a város háziaszonyainak több éve hú­zódó jogós kérését. (p. e.) Egy befektetés, amely sokszorosan léről vissza Érdemes g töz-eknek baromfitenyésztéssel foglalkozni A Magyar Szóciálista Mun­káspárt VII. kongresszusa töb­bek között irányelvként szö­gezte le, hogy az országunk te­rületén működő tsz-ek bafomfi törzsállományukat a múlt évi 400 000-fól 70Ó ÖOÓ-fé, az áru-, illétve vágóbaromfi mennyisé­gét a múlt évi 265 vagonnal szemben 400 vagonra emeljék és 33,5 millió darabra növeljék a tojás termelést. Ezén irányelvből kiindulva határozta el a gyöngyösoroszi Február 24 Tsz vezetősége, hogy ez évbén felnevel és érté­kesít 6ÖÓ0 pecsenyecsirkét és 2000 pecsenyekacsát. A határo­zat gyakorlati megvalósításá­hoz nagyban hozzájárult a Gyöngyösoroszi Ércbánya se­gítsége, amely többek között abban is megnyilvánult, hogy 3 felvonulási éDülétet bizto­sított a tsz részére. A tsz veze­tősége — élve az ipari üzem segítségével — berendezte e három épületet baromfinevelés céljára. Vásároltak 100 mázsa lótrágyát, amelyből a helyisé­gekben mélyalmot készítettek. A nevelőhelyiséget belülről 8- 10 négyzetméteres rekeszekre osztották drótháló alkalmazá­sával, rekeszenként 300—400 darab csirkét számítva. A nevelőhelyiség bizto­sítása után vásároltak a gyön­gyösi keltetőállomástól hatezer naposcsibét, 1960 február 4-én. A naposcsibékkel együtt szál­lított a, keltetőállomás 30 mázsa csibetápot is, majd később is­mét 13 mázsát. A csirkék gon­dozását váltva négy tsz-tag vé­gezte és ezenkívül alkalmaztak egy éjjeliőrt is. A naposcsibé­ket az első két napban száraz kukoricadarával etették, de már ekkor gondoltak az emésztést elősegítő apró kavicsos homok biztosítására. A harmadik nap­tól kezdve rátértek a nedves darakeverék etetésére, amely­hez az első héten adtak 5 szá­zalék csibétápót, s ézt aludtej- ben kéveften étették. Ezenkí­vül a fehérje-szükséglét pótlá­sára biztosítóttak reszelék for­mában sárgarépát, vöröshagy­mát, főttburgonyát, valamint a keltetőállómástól szállított kel­tetésre alkalmatlan tójásokát, természetesen főtt állapotban. A későbbiekben emelték a csi­betáp mennyiségét körülbelül 40 százalékos arányban, a ku­koricadarához számítva. Már az első naptól kezdődően rend­szeresén gondóskodtak az ásvá­nyi anyag kielégítéséről a Fu- tor és a só rendszeres adagolá­sával. Futórból minden mázsa daraféléhez számítva biztosí­tottak vízben oldott állapotban 2—3 kilogrammot, sóból pedig 0,5 kilógrammót. A fejlődés meggyorsítása és takarmányok értékesülésének fokozása érde- Keueu rendszeresen eltiteir a nagy antibiotikum tartalmú ERRA tápszert, amelyből min­den mázsa abrakhoz számítva 25—30 dekát biztosítottak, szintén vízben oldott állapot­ban. A gondozók — betartva az általánós tisztaság szabá­lyait — az etető és itatóedé­nyekét naponta tiszta vittél kisúfólták és hetenként kétszer klórmeszes oldattal fertőtlení­tették. A lótrágya tetejére szórt szalmaszecskát két na­ponként száraz, tiszta szecská­val csérélték. A szakszérű ta­karmányozás és góndózás elle­nére is az első hétén történt jelentősebb elhullás körülbelül tíz százalék, amely a rosszul elkészített mélyalom következ­tében előállt tüdőpenész miatt következett be. Ezt az alórrt ki­cserélésével és az új alőm szá­razon tartásával pár nap alatt teljesen megszüntették. A tsz szakszerű tartásnak köszön­heti, hogy már 5—6 hetes kor­ban megkezdhette a csirkék szabad piacon való értékesíté­sét, átlagban darabonként 40- 42 dekagrammos súlyban, 23-25 forintos áron. A szakszerű ne­v C-.01 föiyamatosan végezve, tízhetes korra a csirkék már átlagban 60 dekás sülyt érték el. Most ezek után nézzük meg a számok tükrében, hogy mennyi jövedelmet hozótt a 2,5 hónapig tartóit pécsenyécsifke a tsz-nek. KI ADAS: 8000 db csirke i 4 forinttal 54 900 Ft Feletetétt 71 marsa kukorica ä 300 forinttal sí soo Ft Feletetett csibetáp, 43 mázsa á 330 forinttal 14 190 Ft Felhasznált tej 100 liter, á 3 forinttal 300 Ft Felhasznált Erra 20 kg, á 80 forinttal 1 600 Ft Feletetett sárgarépa, hagyma, tojás 1 300 Ft Orvosi költség 200 Ft 5 gondozónak a tizhetl gondozás után jóváírt összmunkaegysége 300 m. e, S0 forinttal 15 OOP Ft Kiadás összesen: 7g 990 Ft BEVÉTEL: 1400 darab csirke szabad ;.tacon értve, átlag darabonként 24 forinttal 795 soo Ft Baromfiiparnak átadva szerződésre 700 darab, 60 dekagrammos súlyban a nagyüzemi felárral együtt, kilogrammonként 30 forint Tiszajövedelem: 40 290 forint. A számokat vizsgálva, lát­hatjuk. hogy a tsz-nek a sza­badpiacon vásárolt kukorica ellenére és a tíz százalékos el­12 600 F t 118 200 Ft (J)LÍLcmalkÁfL amiket az iskolában — az általános és közép-', iskolákban — összegyűjtöttek. Ott állok a kapu előtt, s váróm az eliga- zitót. Közben figyelmemet két kisfiú vonja', magára. Az „öregebb” ötéves körüli lehet, a\ másik egy-két évvel fiatalabb. Mit is játsza-', nának egyebet itt, mint „katonásdit". Egy', léc darab, spárgával átkötve, jelénti a pus-* kát. A „foglalkozás" tárgya valószínűleg dísz-', menet. Keményen lépegetnek, ahogy a hon­védektől látják. „Egy-kettö, egy-kettő...”' Aztán a „parancsnok” megunja az állandó; számolást, új vezényszót ad hát: „Nótát!” A „legénység” egy pillanatra meghökken,, de egy-kettőre feltalálja magát, és tele torok-', ból „nótára” gyújt: „Jaj, de szép, jaj, de szép, mesebeli álom,', Télapó zúzmarát hinteget az ágón.. Szegénynek más nem jutott eszébe, bár', sem az idő, sem a környezet nem indokolta', ezt a „nótát”, de hát ilyen kicsire nem kell', nézni. Fő az igyekezet és a lelkesedés. Reméljük, mire ők odáig érnék, a hadse-', reg legfontosabb tenniválója már csupán a\ díszmenetelés, a tisztelgés lesz. És azt az] időt, amit fiaink a laktanyában töltenek, testük edzésére, széllémük továbbfejlesztésé­re lehet téljes egészében forditáni.- syL ­hullás mellett is tiszta jövedel­me meghaladta a 40 000 fórin- tot. Ezt vizsgálva megállapít­hatjuk, hogy a baromfitenyész­tésre fordított beruházás a többi állatfajhoz viszonyítva a legrövidebb idő alatt (jelén esetben tíz hét) kamatostól megtérül. Ezenkívül a 60 deka­gramm baromfihús előállításá­hoz felhasznált takarmány mennyisége minimális, jelén esetben felkerekítve két kiló­grammot tesz ki. Ezenkívül öt olyan idősebb tsz-tagot is tu­dott foglalkoztatni a tsz. akik más területen teljes értékű fizikai munkát nemigen tud­tak volna végezni. A tsz vezetősége — látva a baromfitenyésztés jövedelme­zőségét — újabb hatezer napós- csibe nevelését kezdte meg március 31-én és előrelátható­lag ezen csirkék Is június kö­zepén értékesíthetők tesznek. Ezen állományból alakítják ki az ezer darabos tözsállományt és a többit a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalaton ke­resztül értékesítik. A továb­biakban április 22-vel ézer darab pecsenyekacsa nevelé­sét is megkezdték, melyet ki­lenc hetes kórban szintén pe- csenveáruként fognak értéke­síteni. Varga László, mezőgazdász. A llok a laktanya előtt. Bebocsátásra várok, előadást kell tartanom a KISZ-szervezetben. Gondolataim a magam katona-múltjában kalandoznak. Mennyi szen­vedést, megaláztatást kellett végigszenved­nünk még nekünk, karpaszományosoknak is. Hát még a „közbakák” mi mindennek voltak kitéve. De hiszen ezt sokan tudják, kár fel­idézni a már-már elfelejtetteket. És most újra laktanya előtt állok. Beval­lom őszintén, kissé most is erőt vesz rajtam az a régi szorongás, ami hajdan már az egyenruha puszta látására felébredt bennem. Igaz, hogy most egészen más a helyzet. Sok ismerősöm — köztük volt tanítványaim — pél­dájából tudom, mennyire más manapság a „kaszámyaszellem”. És itt van az én példám is. Annak idején mennyit álmodoztunk arról, hogy a katonaság ideje alatt fogjuk pótolni azt a sok mulasztást, amit a rendszer bűne eredményezett. Nagyon sok volt az analfa­béta katona, akiknek itt alkalma lett volna, .megismerkedniük az írásvetés tudományá­val. Mennyi hasznos ismerettel lehetett volna 'azokat gyarapítani, akik szomjazták a tudás '.forrását... de hiába. Most pedig, lám, meg- ;■nyílt a lehetőség arra, hogy a kátőnák né '.csak a fegyverforgatásban legyenek járato- ',sak, de bővítsék azokat az ismereteket is,

Next

/
Oldalképek
Tartalom