Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-20 / 92. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! M Harsan a kiirt, pereg a dob... AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 92. szám Ara 5« fillér 1960. április 20., szerda Szükség van az asszonyok munkájára is Lesz-e annyi jövedelem a ! ; közösben, mint amennyit ! eddig adott a föld a család­nak? Ezekben a napokban is nagyon sokan teszik fel ezt a kérdést, maguknak és másoknak azokban a fal­vakban, ahol most kezdik a közös munkát. A válasz csak egyféle le­het erre: annyi lesz a jöve­delem, amennyiért becsület­tel megdolgoznak. Régi szö­vetkezetek példája bizonyít­ja: az a család, amelyből mindenki becsülettel kive­szi részét a közös munká­ból, nem ritka esetben el­érte a 36—40 ezer forintos évi tiszta jövedelmet és eb- . ben nem foglaltatik a ház- t táji gazdaság nem lebecsü­lendő jövedelme. De meg kell mondani az igazság kedvéért: ilyen jövedelmet az a család érhetett és ér­het el, ahonnan nem csu­pán a családfő dolgozik, ha­nem a családtagok is, első­sorban a feleség. Amikor a termelőszövet­kezetek fejlesztéséről volt szó, sokat beszéltek arról népnevelőink, hogy a szö­vetkezetben könnyebb a munka. Ez így igaz. A könnyebbség azonban nem azt jelenti, ahogy egyesek úgy értelmezik: most már elegendő, ha csak a család­fő dolgozik. Szükség van ott az asszonyok munkájára is, — de lényegesen könnyebb és kevesebb munka vár az asszonyokra. Mert mi volt a helyzet, amíg az egyéni gaz­daság ezer gondja várt az asszonyra? Neki kellett haj­nalban ellátni a jószágot — a lovakon kívül — neki kellett gondoskodni az egész családról, a gyerekekről, s emellett sokszor férfikézbe való munkában is segíteni emberének, ha azt akarták, hogy valamire haladjanak. Ott volt az asszony, vagy a család nagyobb tagja a ve­tésnél, vezetni a lovakat, a kapálásnál, az egyelésnél, az aratásban. És ezzel szem­ben milyen munka vár a szövetkezetben az asszo­nyokra: a növényápolás, a kertészet, a baromfinevelés, esetleg, ha vállalkozik rá, az állattenyésztés valame­lyik ágában állatgondozói munkakör. Ugyanakkor a szövetkezet igyekszik segí­teni otthoni gondjain. Nem ritka már az olyan szövet­kezet, ahol mosógép-köl­csönzés van a tagok számá­ra. ahol nyáron, a legna­gyobb munka idején üzemi konyhát létesítenek, s ezen I a nyáron már szinte kivétel l nélkül minden tsz-község­< ben nyári napközit létesíte- | nek. < Könnyebb lett tehát az [ asszonyok munkája, — de l ez nem jelenti azt, hogy most már nincs szükség se­gítő kezükre. Kell, nagyon kell. hogy részt vegyenek a családtagok, mert így van mód arra, hogy munkaigé­nyesebb, de ugyanakkor több jövedelmet adó belter­jes növényeket termessze­nek. Így van lehetőség az állattenyésztés fejlesztésére is. Szüksége van a szövet­kezetnek — kivétel nélkül mindenütt — arra, hogy az asszonyok segítsenek a kö­zös munkában, és mind több családtag keresse a szövetkezetben megélheté­sét. És ahol ez így lesz, ott már az első esztendőben beválik a számítás Felvételi pályázat az MSZMP Heves megyéi Bizottsága Marxi zmus—Leninizmus ESTI EGYETEME 1960 1961. tanévére Az MSZMP Megyei Bizottsága felhívással fordul mind­azon dolgozókhoz, akik tovább akarják fejleszteni marxista— leninista műveltségüket, hogy jelentkezzenek a Marxista—Leninista Esti Egyetemre. Az egyetem célja, hogy párt-, állami, tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók (orvosok, mérnökök, jogászok, pedagógusok) vezető propagandisták szervezett marxista—leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. Az egyetemen a tanulmányi idő 3 év. A hallgatók az első évben filozófiát, a második évben politikai gazdaság­tant, a harmadik évben nemzetközi és magyar munkásmoz­galom történetet tanulnak. A tantárgyakból félévenként vizs­gáznak és a tanulmányi eredményről bizonyítványt kapnak. Ennek törvényes elismerését az 1088/1957. M. T. rendelet biztosítja. A tanév szeptembertől június 30-ig tart. Hetenként egy­szer, meghatározott napon kötött foglalkozás (előadás, osz­tályfoglalkozás) van. amelyen a részvétel kötelező. Tandíj egy évre 150.— forint, plusz 20— forint nyomtatvány díj. Az egyetemre való felvétel feltétele: egyetemi-, főiskolai-, gimnáziumi végzettség, vagy ennek megfelelő általános mű­veltség és a tanuláshoz szükséges marxista ismeret. Az egye­temre pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A hallgatók felvételi vizsgát tesznek a marxizmus—leninizmus alapkérdé­seiből. Nem kérheti felvételét, aki más egyetemre, tanfo­lyamra is jelentkezett (gimnázium, technikumi stb). Vidékiek abban az esetben jelentkezzenek, amennyiben biztosítják, hogy a kötelező foglalkozásokon részt tudnak venni. A pályázatot az Esti Egyetem, Eger, Kossuth Lajos utca 13. szám alá, 1960. évi június hó 1-ig kell beküldeni. A pá­lyázat az Esti Egyetemen beszerezhető kérdőív alapján tör­ténik. A kérdőívhez mellékelni kell: 1. Részletes önéletrajzot. 2. Az üzemi, hivataü, vagy körzeti pártszervezet aján­lását. 3. A vállalat, az intézmény igazolását jelenlegi munka­köréről. MSZMP Heves megyei Bizottsága­A vietnami nagykövet látogat Egerbe ezen a héten Ünnepségeken, felvonulásokon, vagy a térzenék alkalmával sok ezer ember hallgatja az egri honvéd helyőrség zenekarának pattogó indulóit, s szebbnél szebb műsorszámait. A jól összeforrott együttes Auth Henrik vezetésével ott van minden nagyobb rendezvényen, ünnepségen egyaránt. Az emberek körülállják a zenekart, a gyerekek pedig vidáman lé­pést tartva menetelnek a katonákkal. $/V>A/V\*A/VVVVSAAAAA/SAAAA*/WSAA/V>AA/WVWWWVVNAAA/VVVVVVVV\AAA/V\A/VWVSA/VV^ Befejeződött a Finn Kommunista Párt kongresszusa HELSINKI (TASZSZ): A Finn Kommunista Párt kongresszusának utolsó nap­ján felszólalt Vilié Pessi, a párt főtitkára. Pártunk esz­meileg szilárd — mondotta —, mert tevékenységének alapja a tudományos szocializmus, a marxizmus—leninizmus, mert olyan tagjai vannak, akik ér­tenek a munkájukhoz és is­merik céljaikat. Vilié Pessi főtitkár zárósza­va után a kongresszus egy­hangúlag elfogadta a Közpon­ti Bizottság beszámolóját. Hétfőn befejeződött a Finn Kommunista Párt tizenkette­dik, kongresszusa.. A küldöttek megválasztották a Központi Bizottság 35 tagját és 15 pót­tagját, valamint a revíziós bi­zottság tagjait. A kongresszus határozatot hozott a párt, feladatairól,, a munkásosztály együttműkö­désének megszilárdításáról, május elseje megünnepléséről: felhívást fogadott el a finn nőmozgalom 60. évfordulójára és követelte, hogy helyezzék hatályon kívül a Német Kom­munista Párt betiltásáról ho­zott bonni döntést. A szünetben megtartotta alakuló ülését az új Központi Bizottság, főtitkárrá ismét Vil­ié Pessit, elnökké Amio Aalto. nent, alelnökké Yrjő Murtót választották. E hét csütörtökén befejező­dik Egerben a népek barátsága heteinek eseménysorozata. Az utolsó programpont alapján ez­úttal a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság budapesti nagykövete látogat el a vá­rosba, megtekinteni Eger ne­vezetességeit, találkozni a ve­zetőkkel, dolgozókkal, az ifjú­sággal. A nagykövet tiszteleté­re délelőtt 11 órakor fogadás lesz a TIT megyei titkárságán, majd délután három órakor a^ ifjúság számára, este öt óra­kor pedig a város dolgozói számára rendeznek találkozó­kat a vendégekkel. Mindkét esemény a Bródy mozi helyi­ségében lesz. A találkozók al­kalmával a nagykövet rövid előadásokat tart a vietnami nép harcáról, megváltozott életéről, majd a jelenlevők várható kérdéseire felel. Ez­után vietnami filmeket vetíte­nek a magyar kormányküldött­ség Hanoiban tett látogatásá­ról és Vietnam a győzelem út­ján címmel. Az előadásokon egy fiatal vietnami művész kis műsort ad. A Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövete a csü­törtöki egri látogatás után, pénteken Hatvanba látogat el. Az egri Pedagógiai Főiskolai mellett lévő TIT kiállító vit­rinben Vietnam népi és iparművészetét bemutató kiál­lítás nyílt. A kiállított tárgyak között selyem hímzések, gaz­dagon díszített ezüsttárgyak, bivaly- és elefántcsontból ké­szült művészi munkák látha­tók. A Megyei Művelődési Ház folyosóján ezzel egyidőben fényképes és reprodukciós ki­állítás nyílt, amely a vietnami Loesolkodtunk • •. Szerintem sohasem lehet elfelejteni azo­kat a népszokásokat, ünnepeket, amelyek a szokottnál nagyobb mennyiségű étel- és italneműek fogyasz­tásával járnak együtt. Így vagyunk a hús- véttal és vele a lo- csolkodás kedélyes és régi szokásával. Mert az igaz ugyan, hogy már húsvét hét­főn, úgy délelőtt 10 órakor mindenki utálja a szerteterjen­gő pacsuli szagot... Mindenki: férfiak, akik meghintik isme­rős és ismeretlen nők feje búbján a hajat, és a meghintettek is... Aztán mégis vala­mi megmagyarázha­tatlan, viháncoló bol­dogsággal teszünk eleget a locsolkodás szokásának. És mi­ért? Nos, szerintem: mert ez is ok az... ' Hát most nézzük — néhány érdekes számban — hogyan zajlott le az idei hús­vét Egerben? ★ Húsvét többek kö­zött a főtt sonka és a tojásevés ünnepe is. Szinte elképzelhe­tetlen nélküle az ün­nep. Csak az egriek huszonöt mázsa son­kát vásároltak. Az­után egykilós sonká­hoz a háziasszonyok általában húsz darab tojást főznek, tehát legalább félmillió to­jás fogyott el az ün­nep alatt Egerben ... De most csak azokat számoltam, akik a boltban vásárolták, és hányán vannak az „önellátók”, akiknek baromfiudvaruk van és maguk vágták a disznót... ★ Az idegenforgalom meglepően csekély volt most húsvétkor. Csupán kétezer tu­rista látogatott a száz külföldin kívül a me­gyeszékhelyre. Ezek azonban ki- tettek magukért... Hogy mennyiben? Elfogyasztottak több ezer adag ételt, közte több száz halászlét. A turisták egyébként különösen a fűszeres ételféleségeket ked­velik. Talán ez is az oka, hogy a hozzáve­tőleges számítás sze­rint, a kétezer turista torkán remekül csú­szott a jófajta egri bor. Mert lecsúszott vagy nyolc hektoli­ter... Ezért nem szabad csodálkozni, hogy már vasárnap délután úgy három óra tájban táncraperdült vagy harminc ifjabbkorú turista a Dobó téren és a tangó ütemére vidám csárdást rop­tak. A buszok, ame­lyek visszafelé indul­tak, átlagosan másfél órás késéssel hagy­hatták el csak a vá­rost, mert a jókedvű társaságok egybe­gyűjtése nehéz fel­adatnak bizonyult... ★ A legifjabb nemze­déknek: a gyerek­népnek sem lehetett oka a panaszra. Sok sok vidámságban volt részük. És rengeteg édes­ségben. Az egri cukorka­üzletek — kettő van belőlük — tizenkét mázsa drazsét árusí­tottak és három má­zsányi nougat figurát s négy és fél mázsa cukorból készített figurát az egyebeken kívül. ★ Es ma kedd délelőtt van már, de még bár­hová lép az ember: eszpresszóba, vagy a Csemege pultja elé, hivatalba megy, vagy ebédelni a vendéglő­be, haza, vagy pedig a barátja lakására, mindenütt a kölni át­ható szaga kólintja főbe. Persze lehet, sőt na­gyon is valószínű, hogy már mindany- nyiunk orrába bele­ivódott az édeskés il­lat és képtelenek va­gyunk szabadulni tő­le. Önmagunk visz- szük magunkkal min­denüvé: hajunkon és ruhánkban. De csoda ez? Csak az egri boltok 160 ezer forint értékű húsvéti kölnit adtak el az egri fiataloknak és időseknek. Hat­száznegyven liter, majd hat és fél hek­toliter kölni fogyott el!... ★ Hát igen, locsol- kodtunk. (szántó) Vietnami népi- és iparművészeti kiállítás nyílt Egerben nép életét, a baráti ország gyö­nyörű tájait mutatja be. A Tu­dományos* Ismeretterjesztő Társulat megyei titkárságának klubjában ugyancsak vietnámi kiállítás 'nyílt. Itt bambusz és nádból készült fonott tárgya­kat, valamint a vietnámi sajtó termékeit és képzőművészeti tárgyakat állítottak ki. A kiállítások megtekintése díjtalan. Az egri fogadtatás minden egyebet felülmúlt... Április 18-án ismét kedves szovjet vendégei voltak az MSZBT Heves megyei Elnök­ségének. Ezúttal a Szovjet— Magyar Baráti Társaság fő­titkára, I. V. Szalimon elvtárs és 22 SZMBT elnökségi tag, valamint aktivista érkezett Egerbe baráti találkozóra. A szovjet vendégeket Mé­száros József megyei titkár, dr. Bihari József, Milák Géza, Kristóf Lászlóné, Csépány Fe­renc, Szöllősi Gyula, Géresy János és Pallagi Béláné me­gyei elnökségi tagok fogadták. Városnézés után az elnökség tagjai otthonukban látták ven­dégül szovjet barátainkat, majd a késő délutáni órákban a Park Szálló egyik termében az MSZBT által rendezett kö­zös baráti találkozón vettek részt. A vendégeknek Mészáros József megyei titkár kedves ajándéktárgyakat adott át, amelyekért Szalimon elvtárs mondott köszönetét, majd át­nyújtotta magyar barátainak a szovjet küldöttség ajándé­kát. Szalimon elvtárs rövid be­szédében többek között ezeket mondta: — Biztos vagyok abban, hogy ez a találkozás is hozzá­járul a két nép barátságához. A magunk részéről azon le­szünk, hogy minél több szov­jet ember ismerkedjen meg Magyarországgal, a testvéri magyar néppel. De mi is ugyanúgy várjuk hazánkba a magyar aktivistákat. Magyarországi utunk során több városba is ellátogattunk, mindenütt meleg szeretettel fogadtak bennünket, de az egri fogadtatás minden mást felülmúlt... Köszönjük! Erdőkövesden él az öreg Nagy János bácsi. A köz­ségben még nagyon gyerek­cipőben jár a szövetkezeti mozgalom, de sokan, köztük az öreg Nagy is azon gon­dolkoznak, hogy ősszel be­lépnek a termelőszövetke­zetbe. Es nem is akárho­gyan készülnek erre a nagy lépésre. Az öreg Nagy bácsi például úgy, hogy most a télen 16 kocsi trágyát hor­dott ki gyümölcsösébe, s a tavasszal kétszeres gonddal végezte a munkát, hogy ne valljon szégyent a szövetke­zetiek előtt, ha belép. Jó az. hogy sok ilyen ember van már a megyé­ben, s ha ma még kívülről is szemléli a szövetkezet életét, mint ahogy munkája is mutatja_ érik lelkében az elhatározás. És közben nem hanyagolják el a gazdaságot sem, mert a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényével együtt ízt is egyre jobban felisme­rik: övék lesz a föld haszna akkor is, ha közösbe lépnek vele. (vincze) Magyar—indonéz közös közlemény Dr. Szukáménak, az Indonéz Köztársaság elnökének magyarországi látogatása alkalmából köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, indonéz részről dr. Szukarno, az Indonéz Köztár­saság elnöke írta alá. A kiadott közös közlemény ismertetésére holnapi szá­munkban visszatérünk. Dr. Szukamonak, az Indo­néz Köztársaság elnökének Magyarországon tett négyna­pos látogatása alkalmából kö­zös közleményt adtak ki. A közleményt magyar részről Dobi István, a Magyar Nép-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom