Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-16 / 90. szám

4 NÉPÚJSÁG 1960. április 16., szombat tf lull" A lexikon ügyében Mélységes megdöbbenéssel és felháborodással vettem tu­domásul, hogy az Üj Magyar Lexikon szerkesztői minősít­hetetlen és számomra érthetet­len módon egyszerűen figye­lembe sem vették alkotó léte­met. A „C”-ig jutottak el, a c betűig minden nagyság neve ott szerepel, aki csak volt és nagy, de rólam, Czibulka Tó­dorról, megfeledkeztek. Nem tudom, mi lehet az oka, nem akarom azt állítani, hogy talán Kajavác fúrt meg maguknál, de itt jelentem be, hogy ha ezt utólag, egy pót-lexikonban nem korrigálják, kénytelen leszek a felsőbb szervekhez fordulni. Részletes önéletrajzom és tetteim leírása a feleségemnél megtalálható! (— ó)- PETÖFIBANYÁN, a Szál­lító és Szolgáltató Üzemben két KISZ-brigád alakult, hogy részt vegyenek a „Szocialista brigád” büszke címért folyó versenyben. A két brigád tag­jai jó munkateljesítmények mellett politikai képzésüket is szem előtt tartják, valameny- nyien beléptek a KISZ-tagok sorába, s részt vesznek a kong­resszusi anyag oktatásában, fel­dolgozásában. — EGER LAKÖI közül mind többen értik meg. hogy milyen fontos állampolgári kötelességet teljesítenek, ha adójukat rendes időben befi­zetik. Az elmúlt negyedévben ennek alapján a városi ta­nács adócsoportja 110,2 szá­zalékra teljesítette adóbevé­teli tervét.- 50 FÉRŐHELYES istállót építenek az idén a poroszlói Üj Elet Termelőszövetkezet­ben. A kivitelezést végző építő­ipari vállalat dolgozói a fel- szabadulási verseny éves ver­sennyé fejlesztése során vállal­ták, hogy az eredeti, augusztus 31-e határidő helyett már augusztus 15-én átadják ren­deltetésének az új épületet, hogy a szövetkezet tagjai előbb tudjanak biztosítani férőhelyet közös állatállományuk részére. — EBBEN az esztendőben Egerben, a községfejlesztési alapon rendelkezésre álló pénzösszegnek mintegy 60 százalékát a város külső ke­rületeinek fejlesztésére for­dítják. A pénzből különösen az út-, a villany- és a víz­hálózatot fejlesztik.- MEGYÉNK VASIPARI cikkeket készítő kisipari ter­melőszövetkezetei öt új vas­ipari cikk prototípusát készí­tették el a kongresszusi mun­kaverseny során. A felszaba­dulási munkaversenyben elha­tározták, hogy az idén újabb készítményekkel gazdagítják értékesítésre kerülő termékeik választékát. — EGERBEN, a Szakszer­vezeti Kultúrotthon rendezé­sében szabás-varrás- és hím­ző-tanfolyam működik. A hathónapos tanfolyamon kü­lön kezdő és haladó foglalko­zásokon, szakemberek irányí­tásával ismerkedhetnek meg a részvevők a tű és az olló ügyes kezelésével.- TÁJMÚZEUM létesítését tervezik a pét.ervásári járás­ban. A múzeumban épületek makettjeit, munkaeszközöket, használati tárgyakat és népi faragásokat állítanak ki. t'ilmfórum Mennyei pokol Egyiptomi film ELJUTOTT HOZZÁNK az egyiptomi, fiatal filmművészet első alkotása: a Mennyei po­kol. A cím első látásra bizo­nyos fogalmi és képzavart okoz, de — túl a fordítók és címadók ügyességén — sem mennyeket, sem poklokat nem kapunk az élvezetes film per- gése közben Egyiptom rokon­szenves és tehetséges művé­szeitől, hanem kapjuk — min­den bizonnyal — a mai, va­júdó, még társadalmi, politi­kai, gazdasági ellentmondá­sokkal terhes Egyiptom életé­ből egy jellemző epizódot. A Kairóban végzett mező- gazdasági szakember, Achmed, a pasa intézőjének a fia, aki szíve szerint a község fellah- jaival megvalósítja a modern termelés eredményét: első osz­tályú árut termel és a nagy üzlet reményétől elüti a pa­sát. Azaz elütné, mert miért van gonoszság és üzleti érdek a pasa fejében és szívében? A zsilipet rányittatja a fellahok földjeire és a lángoló öröm üszkös szomorúsággá válik. A társadalmi és gazdasági feszültség párhuzamosan fut a film eseményében, mert Achmed gyerekkori játszótár­sa, a pasa lánya, Amal, aki hazatérve is hűen őrzi érzé­seit a férfivá serdült Achmed iránt. Az ellenfelek összeüt­közése elkerülhetetlen: a pasa rokonával, Riaddal gyilkossá­got követtet el. A hitvány, üz­leti érdekből született gyil­kosság a vérbosszú sorát in­dítaná el, halált halál követ­ne, ha a szerelem nem győze­delmeskedne az élet tragikus változásai felett. A FILM ELSŐ kockáitól kezdve megkap, a keleti le­vegőt érzi az ember, a forró- ságot, a szenvedélyeket, áme- lyek irányítják évezredek óta az életet a Nílus partján. Nem kérkedve, hanem nemes öntu­dattal helyezi a film az ese­mény egy részét a csodálatos egyiptomi templomok romjai közé: obeliszkek és hatalmas szobrok, hosszú folyosókon fu­tó hieroglifák között csetle- nek-botlanak a küzdelem hő­sei, de látjuk a fellahok nyo­morúságos kunyhóit is, bádog­lemezekből összerakott viskói­kat, a pasa európai luxussal berendezett főúri palotáját, előttünk árad-hömpölyög a csodálatos, évezredek óta min­deneket tápláló Nilus, áldá­sával és veszélyeivel. De ami a mi szemünket leginkább megfogja: az arab parasztok, fellahok naptól égett és ki cserzett, mély ráncokkal árkolt arca, amint a hit és a kegyet­len valóság között hányódnak, keresik az égi kegy és az em­beri romlottság határai között az igazságot, a miértre a fele­letet. A film, a maga eszkö­zeivel és fűszeres romantiká­jával válaszol is erre a kér­désre. Boldizsár Iván írja egyik Egyiptomról szóló útiriportjá­ban, hogy aZ egyiptomi film­színészek igen népszerűek az utca embere előtt, megállítják őkeit, pompás keleti hangza­»» Ősi történet EGRI VÖRÖS CSILLAG Mennyei pokol EGRI BRÖDY Téves kapcsolás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Három csillag GYÖNGYÖSI PUSKIN Magány HATVANI KOSSUTH Szombattól hétfőig HEVES Rakétatámaszpont FÜZESABONY Szegény gazdagok PÉTERVÁSÁRA Brych-polgár Két amőba be­szélgetett annak idején az ősóceán fenekén, igen lel­kesen, kedvesen és mélyen elme­rültem Abban az időben történt már egy s más a föld és az amő­bák életében, amelyről igazán jóízűen lehetett eszmecserét foly­tatni, különben is az óceán fenekén kicsi volt a forga­lom, viszonylag csend, ugyanakkor kellemes meleg volt, mind meg­annyi csábítója a baráti, meghitt csevegésnek. A két kocso­nyás, egysejtű lény már megvi­tatta, hogy a fe­hérjék kialakulá­sa nem ment vég­be éppen zökkenő nélkül, bizonyos pletykák is lebeg­nek az óceán vizé­ben, hogy talán az aminosavak meg­lehetősen ella­zsálták a dolgot, de ezért senki se vonta őket felelős­ségre, de hát ugye, akinek mindent lehet, azzal nem jó ujjat húzni. Csevegtek arról is, hogy a szom­szédban, mintha most türemkedtek volna fel az Al­pok, a másik óva intette, hogy vi­gyázzon ezzel a megállapítással, mert a majdani geológusok hozzá nem értéssel vá­dolhatják... Meg­mutogatták egy­másnak állábai­kat és sejtmagjai­kat, bizonygatva, hogy az állábak ilyetén használa­ta bizonyos gra- c iőzitást ad szá­mukra, csak a sejtmagot kell egy kissé lezserebben és hátrább viselni. Egyszóval folyt, folydogált a cse­vegés, amikor az egyik amőba ijedten csapott ál­kezével sejtmag­jára: — Te jó amino- sav... elfelejtet­tünk osztódni... így nem szaporo­dunk! A másik egy pillanatra elpil­ledve csóválta meg sejtmagját, aztán megrántotta a vál­la helyét: — Most már mindegy... Le­telt a munkaidőnk — szólt és elmá­szott egy szikla­mélyedés alá aludni. Emiatt teljes év­ezredet késett az élővilág kialaku­lása a szárazföl­dön. Már 2960-at ír­nánk. (egri) tokban címezik hozzájuk rög­tönzött dicséreteiket. Nem cso­dálom: a nép szívéből vett anyagot közvetített ez a film is, hatása nem is maradhat el. A PÁR ÉVVEL ezelőtt be­mutatott indiai filmek után is­mét kellemesen hatottak a film ^iórusbetétei: a keleti ze- nevilag motívumai, íze-zamata — mint gyerekkorunk török­méz íze-illata — fogvatart a film egészén át. Nem vélet­len, hogy a nagy drámai pil­lanatokban megszólal a ve­gyeskar hangja és nyújtott énekük a lélek válságát érzé­kelteti. Faten Hamama nem konzum- szépség. de játéka őszinte. Omar Cherif népszerűségét in­dokoltnak tartjuk, mert embe­ri értéke és egyéniségének von­zó varázsa az első pillanatra nyilvánvaló. A kisfiú, Sarag Gomah, a cselekmény legdön­tőbb pillanataiban fordít a sze­replők sorsán és ez viszonylag meseszerűvé teszi az eseményt. Mégis élvezzük a szemfüles, értelmes arcocskát, elhihető ereje és komolysága a keleti világban hordja magyarázatát. Arca tisztán és egyértelműen tükrözi az élethez és a nyo­morúsághoz való értést és azt, hogy a nagyok, a felnőttek dolgaiban el tud igazodni; A FILMEN ITT-OTT , még látszik, hogy az önállóság esz­mei vonatkozásban megvan, a kifejezés eszközeiben még irt­ott kölcsönöznek, de kialaku­lóban van formanyelvük: itt segíti az egyiptomi művésze­ket az a csodálatosan gazdag történelmi, művészi örökség is, amely méltó keretet bizto­sít a legnagyobb drámai mon­danivaló számára is. Farkas András KATONA JÓZSEF I960. ÁPRILIS 16., SZOMBAT 130 évvel ezelőtt, 1830-ban hart j! meg Kecskeméten KATONA Jó-1 ZSÉF drámaíró, Bánk bán című í nagyszabású történelmi tragédiája ( . irodalmunk egyedülálló értéke. A 5 főhős nemzeti érzése és családi be- •csülete tragikus összeütközésének J ábrázolása mellett e drámában ? Tiborc személyében helyet kap a? feudalizmus béklyói közt sínylődő I jobbágyság is. Erkel Ferenc Bánki bánja a legismertebb magyar ope-s rák egyike lett. Katona József) - 798-ban született. j 110 évvel ezelőtt. 1850-ben szüle- J tett THOMAS angol kohász. A róla s elnevezett vasolvasztóban a fősz-v, fórban dús nyersvasat is fel lehet J dolgozni. Az eljárás melléktermé- i két Thomas-salak néven műtrágyá- • nak használják. 20 évvel ezelőtt, 1940-ben Buda­pesten nagyarányú építőmunkás sztrájk kezdődött. FILM: Magány MAGYARUL BESZÉLŐ CSEHSZLOVÁK FILM A film aktuális kérdésről szól: a meglevő termelőszövet­kezet megszilárdításáról. Egy fiatalember sorsának, szereU mének alakulásán mutatják be az alkotók, milyen nehéz, küz­delmes utat kell megjárnia, amíg siker koronázza munkáját. A filmet a gyöngyösi Puskin Filmszínház mutatja be 1960. április 17-ig. Tegnap már hírt adtunk ar­ról, hogy Pálffy György, az egri Gárdonyi Géza Színház kitűnő művésze bravúros „be­ugrással” mentette meg — úgymond — Darvas József Kormos ég című drámájának csütörtök esti előadását. Úgy­szólván néhány órás tanulás után játszotta el — s kitűnő­en, minden zökkenő nélkül — az eredetileg Kárpáthy Zol­tánnak kiosztott nagy és ne­héz főszerepet. Szerdán egy kisebb plakát műsora t gerben este 7 órakor: KORMOS ÉG (Blanco-bérlet) élyen este 8 órakor: A CSODALATOS VARGANÉ jelent meg a főiskolával szem­ben elhelyezett színházi hir­detményen ezzel a szöveggel: „A délutáni előadás a fősze­replő megbetegedése miatt el­marad”. A darabnak több fő­szerepe van — gondoltam —, ezek közül ugyan ki lehet Kárpáthy Zoltán? Eszembe se jutott, hiszen éppen hétfőn este hallottam őt az irodalmi színpad műsorában, ahol ki tűnő teljesítményt nyújtott v. Ahogy megyek felfelé a főut­cán, Pálffy Györggyel talál­kozom: Ki a beteg? Kiderült, hogy mégis Kárpáthy. Meg­erőltette a hangját, s még er­re egy hurut is. jött, nem játsz­hat. Esetleg este — addig in­jekciózzák. Megjegyeztem: nem tudna inkább beugrani valaki helyette? Pálffy György megrázta a fejét kicsit hitet­lenkedve, s azt mondta: „Az a szerep akkora, és olyan telje­sítményt kíván, nem is beszél­ve a művészi merészségről, hogy nem lenne vállalkozó...” — Es te? .. . — Szó sem lehetne róla. Nem bírnám, nem vállalnám... Az előadás elmaradt, s reg­gel úgy látszott, hogy a csü­törtök esti előadást is le kell mondani. Az igazgatóság min­den vidéki színházat felhívott, ahol játszották a darabot, hogy megkérjék az ottani fő­szereplőt legalább egy elő­adásra ... Miskolc, Kecske­mét, Szolnok nem tudta vál­lalni. Básti Lajos, a Nemzeti Színház művésze elvállalta volna, de váratlanul — mű­sorcsere következtében — úgy alakult a helyzet, hogy este a Katona József Színházban mé­gis fel kellett lépnie ... Pálffy György bent tartóz­kodott a színházban, s látta ezt a „telefonhajszát” és látta az összezsugorodó reményt is. Délután két óra volt... és es­te hétkor kezdődik az eladás. igazgató ek­Szőllősi Gyula kor hozzáfordult: — A csütörtöki előadást még lemondjuk, péntekre és a további előadásokra, amíg Kárpáthy felgyógyul, vállald el a beugrást... Pálffy György ezt válaszol­ta: — Ha péntekre megy a sze­rep, akkor mennie kell ma es­tére is ... Vállalom, kérem a szöveget. És csütörtökön este fél hét­kor csak azt láttam, hogy Pálffy György maga elé néz­ve, belső láztól csillogó szem­mel — s talán észre sem vet­te: a szöveget félhangosan mormolva, a köszönéseket alig észrevéve, sietett a színház fe­lé. Felkészült a szerepre... Az ő eredeti szerepére a Kormos égben Sprok György, a darab rendezője készült fel. Azután megkezdődött az előadás ... Mit mondjunk az előadás­ról? Nagyon szépen sikerült! Pálffy György Joó Sándora úgy élt a színpadon, mint ahogy ezt a figurát az író meg­formálta. A művész tudta: nagy felelősséget vállal magá­ra beugrásával, mert a közön­ség nem csalódhat az őt szol­gáló művészetben — és ezt a felelősségvállalást az est sike­re jutalmazta, koronázta meg. Es a sikert Sprok György ren­dező beugrása, Pálffy György eredeti szerepébe csak elmé­lyíti, értékesebbé teszi, hiszen jól mutatja, hogy az egymást segítő közösségi szellem mi­lyen teljesítményekre, milyen eredményekre képes. Pálffy György és Sprok György nagy művészi alázat­tal léptek színpadra csütörtö­kön este; nemcsak kisegítet­tek — szépet és nagyot is al­kottak. Köszönet, dicséret, el­ismerés illeti őket. (— ri

Next

/
Oldalképek
Tartalom