Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-01 / 78. szám
I960, április 1„ péntek NÉPÖJSAG A földekről tavasz... A gondok egy része III. AHÁNYSZOR az elnökhelyettest panaszkodni hallott, mindig eszembe jut, hogy elnök most érettségizik. Bodnár György pedig gyakra'i emlegeti a fejfájást és eltűnődtem már nemegyszer, hogy li- zöny, nem a legjobb időt választotta Kovács József a vizsgázást illetőén, jobbkor is jöhetett volna ez a vizsgaidőszak ,.. Ügy igaz, örvendeies dolog, hogy tanul az elnfk, esak okos és művelt ember tehet, aki egy több mint háron- ezer holdas gazdaságot akar igazgatni, de bizony azt s<m lehet elvitatni, hogy ebben az időben nagyon érződik az M- nők hiánya. Nem ártana, ha a tanulás szünetében ide-iie nézne — azok mondják éít, akik nyakig járnak a gondok özönében és igencsak rászomnak a segítségre ... Persze, nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni, hogy talán most az eddigi szép szavak visszavonása következik, szó sincs erről, csupán említettük már, hogy kezdet ez a te- vasz, az új élet nyitánya és Üt most szinte tapintható közelségbe került az az igazss .!< minden kezdet nehéz... F Gondok ... Szép és nagysí § rű dolog, hogy a mezőn kil o! gástalanul halad a munka, £ az állattenyésztés...? En.u keveset hallani. Meglesz a kenyér, meglesz a bor... Igaz. . És a tej, a hús? Megyek az agronómushoz ts érdeklődöm, mire elibém te/zi a tervet: — Ez lesz. BIZTATÓ és szép számodat jegyezhetek a füzetembe, ce- adnak az idén 263 hízott disznót, hízómarhát hatvanat, esz hatezer baromfi is... Az esztendő végére hetven anyakocát számlál majd a feldebrői Rákóczi Tsz és hatszázra gyarapodik a juh-állomány ... Visz- szalapozgatok a feljegyzéseimben és összehasonlítom a számokat. Szalag József, a helyi földművesszövetkezet főkönyvelője, kiszámította nekem korábban, hogy az egyéni termelők mennyi hízott állatot adtak el az elmúlt év folyamán. Nos, mit mutatnak a számok? Tavaly körülbelül hét—nyolcszáz-, ezer forintot kapott a falu az! állatokért és íme, az idén isj hasonló összegre számít a tér-, melőszövetkezet... A számok: tehát egyeznek és ez nyilván] annyit jelent, hogy a községismét biztosítja, amit az elmúlt“ évben. Nem mondhatnám, hogy! van okom a panaszra, nem] éreztem mostanában húsfélék-! bői hiányt és a jövőt is rózsa-; színben látnám, ha nem mond-] ja az agronómus: — Igen, kérem ... Megnézte] jól?... Ez lesz, de még alig! van valami... ] — Miért? I Széttárja a karját: — Férő-; hely ... Nincs férőhely ... Hely] kell előbb, aztán jöhet a jó-? szag. | Elismerem, hogy Bodnár! György elnökhelyettesnek nem| ok nélkül fáj a feje... Gond] ez, bizony és nem is kicsi, hogy; hová tegyék az állatokat. Ami-] kor a megoldás felől faggatom,?; oda-oda kap az üstökéhez, bi-] zony nehéz a kérdés. — Hétfőn kijelölték a tanya-; központot, ott épül majd egy] százférőhelyes istálló, meg két; 20 férőhelyes szerfás sertéséi...] Nem most, igaz, majd a rnáso-! dik félévben... Ez nem raj-; tunk múlik — így menti ai helyzetet. | SERTÉS még nincs egy fial sem, s arra a kérdésre, hogy mi] lesz a hatezer baromfival? —? ez a válasz: — Még vitás do-; log. Leltárba vettek hetvenöt] tehenet, százötvenkét ökröt,? eddig vagy tizenöt áll belőlük] a közös istállóban, a töblti? mind kint van a tagságnál. ] Gond a takarmány, gond i] férőhely. Tegyük fel, hogy; négy-öt darab hízóállat kerül-] ne egy-egy istállóba. Oda hor-? danák naponta a takarmányt: ] — Igen, és mi a biztosíték,? hogy nem a háztáji állatok en-] nék meg a közös abrakot? —- kérdezik mindjárt és ez nem; bizalmatlanság, inkább: a kö~] zös vagyont még kockáztatni is; tilos. , ] Summázva a dolgot: neljiz,? nagyon nehéz megoldást, ta sl-| ni, de keresgélnek azért, n -"t! van egy olyan közmonc is,| hogy mindenki olyan kalappal köszön, amilyen van neki, és ezt itt is ismerik. Ha az új épületekre várnak, a tervből bizony nemigen lesz semmi és az étrend is megsínylené alaposan ezt a várakozást, ami a jövendőt illeti. No, ezt itt nem akarják és gondolkoznak sókat, hogy mit lehet csinálni... Az okoskodás a tettek halála — szokás mondani. Ezúttal nem éppen a halálát jelenti a tetteknek, de mert sokáig tart, feltétlenül hátrány. Nem bíznak eléggé a kényszermegoldások sikerében, mert... — Kiballagok Tarnoózi Józseffel a régi majorság épületéhez, ahol most éppen építkeznek. Egy nagy épülethez odaragasztanak egy úgynevezett félhajas másikat. A jászol ott lesz a másik fal tövénél, meghosszabbítják az ereszt és kész a tető, az egész szerfából készül, az oldalait pedig berakják téglával. Az anyagot a tagság termelte ki a tél folyamán, az építők és ácsmesterségben jártas tsz-tagok. Kása József és fia a munka vezetői — ígérik, hogy pár nap, aztán jöhet a jószág, meglesz a hely... — Ide jön húsz hízómarha, bent az eredeti épületben is elfér tíz — számolgat Tar- nóczi József, akiről már tudom, hogy több mint húszesztendős gyakorlattal rendelkezik az állattenyésztést illetően és szeretné már a brigádvezetői funkcióját igazán gyakorolni, de amíg nincs állomány, nincs jószág, addig nemigen teheti. HARMINC marha meghízik júliusra. Takarmány van a bikaistállónál 80 mázsa, hatvan mázsát a szomszéd faluból vásároltak ... És, hogy? A verpeléti tsz-elnököt igen megcsiklandozza a bosszúság, ha megtudja... — Éjjel hoztuk az eladótól, hét fogattal a takarmányt, mert onnan sem engedték volna ki máskor — mint valami jól sikerült csínyre, úgy emlékezik Józsi bácsi. Az abrakot, azok hozzák be, akik nem adtak a közösbe jószágot, jön lassan az új szálastakarmány is, mielőtt a készlet elfogy ... Meghízik az első harminc marha, beállítják utána a másik harmincat és megvan az esztendő végére a terv, a forint... Ugye? Ember segíts magadon ... A községi bikaistálló is a termelőszövetkezeté már. Megnézzük ezt is. Egy kifutó kell elé és meghízik benne száz sertés. — írja meg — biztat Tar- nóczi József —, hogy az állat- tenyésztő azt tervezi... Építünk a Kígyösi legelőre egv szerfás karámot. .. Ellesz benne hatvan növendékmarha. A juhoknak is csinálunk kint egy karámot... — Miből? — Kerül itt még annyi fa Szerzünk és megcsináljuk magunk ... Egy kifutó és meghízik száz sertés. Miért nem igyekeznek az elkészítésével? Nem bíznak, mert... Nincs pénz, amiből a hízó- nakvalót megvásárolják. No, igen, nem bíznak, mert nem hallották még Kiss János brigádvezető tanácsát. Ha leszerződnek a hízómarhákra, előleget kapnak és ebből be lehet állítani a sertéshizlaldát... Nem bíznak sokan, mert... Miből hizlalják meg az állatokat? Nincs takarmány. Az ám, de mit mond Kerepesi Mihály, a főkönyvelő? — Én azért vagyok itt, hogy spekuláljak. Van száznegyvenezer forint a tagok által behozott takarmány értékének megtérítésére ... Ha itt nem kapunk elég abrakot, hozunk máshonnan ... Ebből az ösz- szegből lehet. Gond ez a kezdés, kétségtelen, igaz. Ez sincs, az sincs, várni is kell, bizony. Ám elkopik a gondból, ha gyorsan, ügyesen és együtt igyekeznek megoldást keresni. TÜRELEM és munka, leleményesség. bizalom, akarat — s biztos, hogy csökken, egyre csökken a gond ... Hiszen így van ez már nálunk tizenöt év óta ... (Folytatjuk.) Kiss János Verseny zászlóval tüntetik ki a kongresszusi munka verseny során a légi óbb eredményt elért ipari és mezőgazdasági üzemeket A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei Végrehajtó bizottsága március 23-án megtartott ülésén értékelte a kongresszusi munkaverseny során a legjobb eredményeket elért ipari és mezőgazdasági üzemek teljesítményeit. A végrehajtó bizottság határozata értelmében kongresszusi munkaver- seny-zászlóval tüntetik ki a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt Petőjibányai Altáró üzemét, a Selypi Cukorgyárat, a Budapesti Hajtóműgyár egri telepét, valamint a Bélapátfalvi Cement- és Mészművet. A Mátravidéki Szénbányá • szati Tröszt Petőfibányai Altáró üzeme azzal érdemelte ki a kongresszusi munkaverseny- zászlót, hogy éves tervét 105,4 százalékra teljesítette, az egy munkásra jutó termelés 104,8 százalékos teljesítése mellett. A tervezett létszámot, valamint az engedélyezett béralapot nem lépték túl. A tonnánkénti önköltséget a tervezett 234,96 forint/to helyett 228,72 Ft/to-ra teljesítették. A Selypi Cukorgyár vállalati teljes termelési tervét 120,1 százalékra teljesítette az engedélyezett béralap 102,9 százalékos felhasználása mellett, azaz relatív bérmegtakarítással számolt. A termelékenységet 118,3 százalékra teljesítették. A Budapesti Hajtómúgyát egri telepe a vállalati teljes termelési tervét 154,1 százalékra teljesítette, a béralap 104,3 százalékos felhasználása mellett. A Hajtóműgyár kiváló munkájáért megkapta a SZOT és a Minisztertanács vándorzászlaját is. A Bélapátfalvi Cement- és Mészrnű a vállalati teljes termelési tervét 108,9 százalékra teljesítette, a béralap 99,8 százalékos felhasználása mellett. A kongresszusi versenyzászlót a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt Petőfibányai Altáró üzemében április 3-án délelőtt kilenc órakor Bíró József elvtárs, a Heves megyei Pártbizottság titkára adja át. A Selypi Cukorgyárban április 2-án délután kerül sor a munkaverseny-zászló átnyúj- tására. Itt a zászlót Dorkó József elvtárs, a Heves megyei Pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja, osztályvezető nyújtja át a gyár dolgozóinak. A Budapesti Hajtómű- gyár egri telepén április 3-án délután négykór adja át Tóth Sándor elvtárs, a megyei pártvégrehajtó bizottság tagja, osztályvezető a versenyzászlót. A Bélapátfalvi Cement- és Mészműben Gubán Dezső elvtárstól, a megyei párt-vb. tagjától az Egri Járási Pártbizottság titkárától veszik át a versenyzászlót a dolgozók. A mezőgazdasági üzemek közül a Füzesabonyi Állami Gazdaságban, 2-án délután Tamás László elvtárs, a Heves megyei Pártbizottság osztály- vezetője adja át a versenyzászlót, a Detki Gépállomáson pedig Srankó László politikai munkatárs nyújtja át a kitüntetést. KüMött-kozgp'ésl tartóst a Szövetkezetek Heves megyei Értékesítő Központja A Szövetkezetek Heves megyei Értékesítő Központja március 31-én, délelőtt 9 órai kezdettel tartotta Egerben, a Szakszervezeti Székház nagy tanácstermében évi rendes küldött-közgyűlését. A napirenden elsőnek az igazgatóság beszámolója szerepelt, az 1959. évi működésről. A beszámolót Kollár János, a MÉK igazgatósági elnöke mondotta el. — A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány a földművesszövetkezeti rendszerre vonatkozó rendelkezései esztendőről esztendőre fokozottabb feladatokat állítottak és állítanak a termeltetés, felvásárlás, értékesítés és ellátás terén a földművesszövetkezetekre, és MÉK központokra egyaránt — mondotta. A párt- és kormányhatározatokból kiindulva, a SZÖVOSZ igazgatósága, az új helyzetnek Gyöngyösi Parnasszus ben az igazgatósági elnök részletesen foglalkozott az exporttervek, a vegyes felvásárlási tervek teljesítésével, az egyes üzemágak jövedelmezőségével, a költségekkel, a leltárakkal, valamint a munka közben előforduló hibákkal, hiányosságokkal. Az igazgatóság beszámolóját követően, a felügyelő bizottság tette meg jelentését, majd a központ főkönyvelője az 1959. évi mérleget és az eredménykimutatást ismertette. Ezután került sor a hozzászólásokra — amelynek során élénk vita alakult ki a részvevők között —, majd az igazgatóság és felügyelő bizottság póttagjainak kiegészítésére. A közgyűlés végén határozati javaslatot is fogadtak el, a tsz- ekkel való rendszeres foglalkozással, azok segítésével, a gyümölcsfelvásárlások biztosításával, a központ létszámának megerősítésével, a göngyöleg biztosításával, a csak minőségi áruk átvételével, a szállítással és egyéb, a jövőre vonatkozóan fontos tennivalókkal kapcsolatban; (w) gezni. Nincs más mód és ezt a munkát vállalni és cselekedni kell, mert a hétköznapok munkáján túl az elöbbrejutást, a fejlődést, a haladást, a szellemi erők gazdagsága biztosítja. És e város vállalja és cselekszi ezt a munkát — tiszta szívvel és becsülettel. Te tudod a legjobban, hogy e tényezők között rangsorolni nem lehet, miként az emberi testben is vajmi nehéz lenne az életműködést végző szervek között fontossági rangsort megállapítani. De valamiről külön kell megemlékeznem, mert ez valahogy nagyon a szívemhez nőtt. Néhány hónappal ezelőtt látogattam el e város irodalmi körébe. A várakozás bizonyos feszültségével léptem át a barátságos terem küszöbét, ahol a kör tagjai ültek. Ma már elmondhatom, hogy boldog vagyok, hogy e társaságot megismerhettem, E rövid idő alatt rengeteg élménnyel gazdagodtam körükben. A tagok többségét a fiatalok teszik ki és ez a jövő legszebb biztosítéka. Meleg szeretettel fogadtak ősz hajú fejemmel is. Nagyértékű irodalomtörténeti és elméleti előadássorozatot hallgattam és az előadásokat tüzes, a mélyen szántó viták követték. Saját írásaikat, költeményeket és karcolatokat olvastak fel, amelyeket kölcsönösen, jószándékkal, de egymásnak semmit el nem nézve bíráltak el. Hidd el, ma már alig várom a szerda délután öt órát, hogy a kultúrházba menjek és ott találjam őket. Ajánlom öregem, jöjj el te is, mert mindenkit szeretettel várnak, és fogadnak körükbe, akiket a szó művészete, az irodalom és az emberi életről megírt és megírandó gondolat vonz. A költészet, az irodalom mint ismeretes, összefoglaló művészet, amelyben valamennyi művészet kifejezési módja találkozik és ezek mint az ábrázolás és jelképezés benne egyensúlyt találnak. A kör tagjai ezt művelik tiszta hittel és igaz lelkesedéssel. Ök is az ifjúság erejével munkálják e város szellemi arcát. Hivatott előadók fogják most a Szabadság Étteremben április másodikén rendezendő ünnepi alkalommal a kör tagjainak irodalmi alkotásait tolmácsolni, Feltétlen hallgasd meg. Emlékezz szavamra, amit most mondok. Az irodalom ez ifjú művelői e város Parnasszusát akarják magukból kiépíteni, én hiszem, hogy egykor a magyar nép egyetemes Parnasszusának lesznek részesei. Lényegében ezt mondta el említett barátom és az volt a meggyőződésem, hogy mindezt el kell mondanom. GYÖNGYÖSI Sok megyét bejártak már a stafétabotok hazánkban, s mindenütt számtalan szalag került rájuk, amíg szerdán elérkeztek megyénk határához is, ahol Heves megyei fiatalok vették át a megbízatással: juttassák tovább a Szovjetunió határa felé. Nem mindennapi staféta ez. Eddig is jó néhány esztendeje küldtek már hazánk fiataljai felszabadulásunk ünnepe alkalmából a Szovjetunióba hálastafétákat, ez azonban minden eddiginél nagyszerűbb, ünnepélyesebb megemlékezése a 15 éve történt eseményeknek. A staféta este 7 óra tájban érkezett el a megyeszékhely. Eger határához. A stafétabotok egy részét melegítés KISZ-fiatalok vették át a motorosoktól, s futólépésben hozták a Pedagógiai Főiskola előtti parkban levő szovjel hősi emlékműhöz. A honvéd helyőrség zenekara a magyar és a szovjet himnuszt játszotta, utána a sok száz főnyi iskolás és dolgozó fiatal előtt Bári József elvtárs; a városi KISZ-bizottság titkára mondott rövid beszédet. — Tizenöt esztendővel ezelőtt — mondotta —, Keletről, sapkájukon vörös csillagot viselő katonák hozták el nekünk a fényt, a szabadságot, a keserű elnyomás, pusztulás alól. Most, másfél évtizeddel később a mi hálastafétánk ugyancsak Kelet felé fut az üzenettel: méltók voltunk a szabadságra. Béri József elvtárs rövid beszéde után elsőként Eger város KISZ-bizottságának szalagját kötötték fel a stafétabotokra. Utánuk hosszú sorban következtek a különböző iskolák, üzemek, intézmények ifjai a szalagra írt üzenetükkel: köszönjük a tizenöt évvel ezelőtti áldozatot, nem feledjük el soha. A rövid ünnepség az inter- nacionálé hangjaival ért véget. A stafétavivők ezután pihenőre tértek és csütörtökön reggel folytatták útjukat Egerből Nógrád megye határa felé. (—ger) A tűzvédelem megjavításáért azonnal kicseréljük a tűzoliókészülékekei Várakozás nélkül, azonnal cseréljük a összes szabványos tűzoltókészülékeket, töltés és javítás miatt eddig fennállt A tűzoltókészülékeket az alábbi címen forgalomban levő így a szükséges kiesés megszűnt, cserélik azonnal: FÉMLEMEZIPARI MÜVEK, Háztartási és Kézi Tűzoltókészülékek Gyáregysége, 1. számú telepe, Budapest, XIII., Angyalföldi út 32. sz. Telefon: 202—647. A Szovjetunióba tartó hálastaféta Egerben megfelelően, megjelölte azokat a legfontosabb feladatokat, amelyeket végre kell hajtanunk. Ezt és a termelőszövetkezetek megerősítésére hozott 3004/1. és 2. számú kormányrendeletet figyelembe véve, az elmúlt év folyamán a termeltetési és értékesítési szerződések lekötésénél elsősorban a termelőszövetkezetekre alapoztunk. Az igazgatósági elnök ezután részletesen beszélt az 1958—59-es eredményekről és az 1960-as tervekről. — Ebben az évben elengedhetetlen követelmény — mondotta a továbbiakban —, hogy elsősorban a termeltetési osztály szakemberei, de valamennyi, az áruforgalmi főosztályon, és általában a MÉK keretében dolgozó munkatársaink és a termelőszövetkezetek között olyan kapcsolat létesüljön, hogy az a termelési szerződés megkötésétől, a betakarítás utolsó pillanatáig folly amatosan tartson és egy pillanatra se szakadjon meg. Reszámolóia második feléT7árosunkban könnyen és gyakran ta- ' lálkozik az ember ismerőseivel és barátaival. A város főterének központi elhelyezkedése és forgalmi életének központi lüktetése teszi ezt lehetővé. Ilyenkor néhány perc leforgása alatt az ember az egyéni életéből és a környező világból nagy és komoly dolgokat tud elmondani és meghallgatni. A minap egy Budapestről már őszülő fejjel itt megtelepedett barátommal futottam igy ösz- sze. Amit ez alkalommal néhány perc alatt elmondott, úgy érzem, nyilvánosság elé kívánkozik. Nézd — mondotta a dupla-fekete hörpintgetése közben — életem kenyerének javát nagyvárosban ettem meg és igy érthető, hogy én is, mint sokan mások, akik megismerték azt, magammal hoztam a nagyváros kultúrája utáni szomjúságot és vágyat. Sokszor beszéltem neked arról, hogy hányszor elfogott a visszavágyó nosztalgia. És ezért sokszor, úgy hiszem, én örülök a legjobban annak, hogy ez a város oly rohamosan fejlődik. Talán többet látok meg és jobban átélem mindazt, mint a bennszülöttek. Igazán a szent áhítat fog el valahányszor a város múzeumába belépek. Örülök annak a sikeres munkának, amellyel e vidék és város talajának, tájának, népének létét, életét, lélegzését a remekül rendezett eszközökkel és módon elém tárják, örültem a gazdag könyvtárnak. Rendkívül örültem a megismétlődő zeneművészeti előadásoknak, örömmel hallgattam a helybeli elhivatottaktól a zenei-, irodalmi- és más művészet-kultúrtörténeti előadásokat. Tudod, sokszor jövök össze ismerős családok fiaival, a magam fiatalságát látom viszont bennük. És innen tudom, hogy az ifjúságot oktató és nevelő helybeli intézmények pedagógusai mily felbecsülhetetlen munkát fejtenek ki a jövő szellemi arcának kialakításában. Többet ismerek közülük, és feléjük és a többi felé is meghajtom igaz megbecsülésem zászlaját. De hidd el, igen komolyan vettem és örültem a szélesvásznú szabadtéri mozinak is, és rendkívül tetszett a múlt évben elkészült szabadtéri színpad is, amely tudtommal az ország ilyen intézményei között előkelő helyet foglal el. Ö, még tudnám a többi értéket itt neked sorolni, de már kitör belőlem az, hogy megmondjam: nagy dolgok, roppant nagy dolgok ezek. Az ország központi kultúrgócainak ideható vezető és irányító tevékenysége megmérhetetlen és felbecsülhetetlen, de azt a munkát, amely e város szellemi arcát megteremti és kiformálja, azt itten, e város férfiainak és asszonyainak kell elvé-
