Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-29 / 100. szám
4 NÉPÜJSAG I960, április 29., péntek Ha így lenne ... — Pardon, kedves kartársam, csak egy kérdésem volna ... Mondja, kérem, mi a véleménye a szocializmus építéséről'? — Hogy miről? — A szocializmus építéséről! — Elnézését kell kérnem, hogy most erre a kérdésre nem áll módomban válaszolni, ugyanis elmúlt a munkaidő ... öt óra után nem politizálok! (-6) — 140 EZER TONNA mészkövet termeltek 1955-ben Mátrai Ásványbánya Vállalat felnémeti bányaüzemében. Az idén már 400 ezer, az 1964-es évben pedig már 500 ezer tonnára növekedik a bánya éves termelési terve. A nagyarányú termelésnövekedést gépesítéssel és létszámemeléssel érték el, illetve kívánják majd elérni a bánya vezetői. — TÁRSASUTAZ AST szervez az IBUSZ. A május 15-én Egerből Aggtelek—Jósvafőre induló társasutazásra az IBUSZ egri kirendeltségénél lehet jelentkezni. — ÚJFAJTA televízió- és rádióasztalkát készítenek a H. negyedévben az Egri Bútorgyárban. A bútorgyár dolgozói a nagy keresletre való tekin tettel elhatározták, hogy mind a televízió-, mind a rádióasztalkából 250—250 darabbal többet gyártanak a tervezettnél. A terven felüli asztalkák készítéséhez részben megtakarított anyagot használnak fel. — ORVOSI lakást vásárolnak 80 ezer forintos költséggel Vámosgyörkön. 15 000 forintos költséggel felújítják a község óvodáját is. A JÁRÁS KlSZ-alapszer- vezeteinek kulturális seregszemle bemutatói április 24, és május 8. között zárulnak le. A körzeti bemutatókat Abasáron, Atkáron, Gyöngyöspatán, Ludason és Vísz- neken tartják. A verseny különböző művészeti csoportjaiban 92 KISZ-tag indul. — KORSZERŰSÍTIK a hevesi földművesszövetkezet keltetőállomását, nagyobb beruházással most vásároltak egy áramfejlesztő gépcsoportot. — AZ ÉLELMEZÉSI IPARI Dolgozók Szakszervezetének Heves megyei Területi Bizottsága április 23-án, szombaton délelőtt 9 órakor Gyöngyösön, a Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat kultúrtermében tartja területi bizottságot választó küldött-közgyűlését. — SPORTELÖADÁS lesz ma délután fél 6 órakor az egri Szakszervezeti Székház nagytermében. Honti György, az MLSZ főtitkára tart előadást Labdarúgásunk helyzete címmel. Az előadást sportfilmek vetítése követi. — A MÁTRAVIDÉK1 Szénbányászati Tröszt üzemeinek KISZ-fiataljai közül 135-en vesznek részt a „Szakma ifjú mestere”-mozgalomban. A mozgalomban részt vevő fiatalok vizsgáit a vizsgabizottságok a helyi követelményeknek megfelelően fogják levezetni, a kiemelkedő eredményeket elérő fiatalok a tröszt igazgatójának hozzájárulásával jutalmazásban részesülnek. — A SZARVASKŐI kőbányát korszerűsítik. Dömpereket vásárolnak, s az új gépek beállításával egyben az önköltség is csökken. — ÖTVEN FÉRŐHELYES istálló új, piros téglafalai emelkednek már a vámosgyörki Kossuth Termelőszövetkezet kijelölt új majorjában. Az építés munkálatai jó ütemben haladnak, az építkezők mégis elhatározták, hogy a munkájukat szorgosabban végzik el annak érdekében, hogy az új épületet a kitűzött, július 31-es határidő előtt már átadhassák rendeltetésének. Jó szerencsét! Egeresein pajtások! HOSSZtJ AZ ÜT, egymás után hagyjuk el Felnémetet, Szarvaskőt, de minden figyelmünket leköti a táj szépsége és előre röppenő gondolataink: vajon mit látunk a bányatelep úttörőméi? Hogyan dolgoznak, milyen örömök teszik életüket széppé tartalmassá? És főleg: mi a titka annak, hogy elnyerték az úttörők legszebb kitüntetését. a selyemzászlót? A bányatelep messzire elénk küldi üdvözletét. Már feltűntek a drótkötélpálya hatalmas oszlopai, s fáradhatatlanul jön- nek-mennek a csillék Mónos- bél felé a föld mélyének drága kincsével: „fekete gyémánt"-tal megrakva. Már itt suhanunk az első házak között, amelyek derűs képükkel, tágas ablakaikkal ízelítőt adnak a bányászok új, boldog életéről. Csaknem mindegyik kis saroktoronnyal ékeskedik, s szépségével árulkodik tulajdonosa jó ízléséről, na és tehetős voltáról. Az iskola már kívülről elárulja. hogy nem erre a célra épült. Szép. kúriaszerű épületben van. hajdan a bányaigazgató lakása volt, mindenesetre sokkal jobb, mint a hajdani barakk. amibe a régi tulajdonos kényszerítette munkásai gyermekét. De — hiába — mégsem iskolának való. Szűk hely, alig fémek el a gyerekek, még a váltakozó rendszer ellenére is. A termek zsúfoltak, sötétek, a tantestületnek pedig már csak az üvegezett verandán jutott hely. — Hogyan és mikor tartjátok az úttörőfoglalkozásokat? ÖNKÉNTELENÜL is ez az első kérdés, amit Sulyok Tibor csapatvezetőnek felteszünk, — Hogy hogyan tartjuk? A volt mosókonyhát a pajtások, az üzem vezetősége és a kiszis- ták segítségével átalakították csapatotthonná. Persze, ez még nem oldja meg az összes pajtás foglalkoztatását... de talán ők maguk mondják el a többit. .Körülöttünk már szép számmal összegyűltek a csillogó szemű, vörös nyakkendős pajtások. Nem kell sok biztatás, már röpködnek is a válaszok: — Mi a Szilvás-tetőre szoktunk menni, ott készültünk a szakáespróbára is — dicsekszik az egyik újoncpróbás pajtás— Amikor a forradalmi nyomolvasást végeztük — újságolja a másik — a lakásán kerestük fel a veterán elvtársakat. — Egymás lakásán is gyakran összejövünk. Nekünk őrsi búvóhelyünk van, de azt nem áruljuk el. — A kultúrházban is tartottunk már összejövetelt. És így röpködnek a válaszok, igazolva, hogy ötletért nem mennek a szomszédba az eger- csehi pajtások. Na. ha ilyen ötletesek a hely kiválasztásában, bizonyára hasonló a helyzet a munkavégzés területén is. — Milyen volt a próbára készülés? A válaszokból megtudjuk, hogy még a „legelméletibb” pontok feldolgozása sem holmi „iskolásdi’“ játék volt. Amikor a felszabadító harcokkal foglalkoztak. két volt partizán: Galambosi és Sütő elvtársak mondták el élményeiket. A gyakorlati részhez szükséges dologi feltételeket a munkás- őrség segítségével biztosították. A próbakövetelmények egyik nagyon komoly pontját: a hulladékgyűjtés előírását magasan túlteljesítették. Vasból hat traktorra valót adtak át a MÉH-nek. ami az egész megye előirányzatának túlteljesítését jelenti, pedig még be sem fejezték ezt a munkát. De rongyból. papírból is 10—10 mázsát gyűjtöttek, így ezen az úton is jelentős bevételre tettek szert. — Mire fordítjátok a pénzeteket, pajtások? — kérdezzük kissé tréfás hangsúllyal. — Sok helye van annak! — válaszolnak. — De a legfontosabb a nyári tábor. — Voltatok már táborban? — Már kétszer is! — büszkélkednek. — Két éve Siófokon, tavaly pedig Fonyódon. — Az idén hová készültök? — A Mátrába, Parádsasvárra. Meg szeretnénk ismerni a Kékest, Galyatetőt, az üveggyárat, na meg a sok-sok szép mátrai üdülőhelyet. AZTÁN MEGMUTATJÁK a konyha „vastartalékát”, a malacot, amit a táborozás idejére hizlalnak, közös gondozással. A tábor örömeit sok-sok munkával igyekeznek kiérdemelni. Az úttörők tanulmányi átlaga az egymáson való segítés következtében félévkor 3,56 volt, szemben a nem úttörők 2,30-as eredményével. Társadalmi munkájuk sokszínű, változatos. Fát ültettek, hogy egészségesebbé tegyék szeretett lakóhelyüket. Bányásznapon ők köszöntik a tárnák hőseit és kultúrműsorral szórakoztatják a felnőtteket. A Hámán Kató kulturális seregszemlén sók számban értek el első helyezést a járási, megyei döntőkön, Sállai Aranka és Szűcs László pedig az országos döntőben is részt vett. A sok lelkes úttörő közül is kiemelkedik Csirmaz István, aki „Kiváló úttörő” kitüntetésben részesült. Nincs olyan munkaterület, amire ne vállalkozna önként, — és amit becsületesen el ne végezne. Kitűnő tanulmányi eredménye mellett részt vesz a társadalmi munkákban és megvan a remény arra. hogy súlylökésben hamarosan megjavítja az országos úttörő-csúcsot. A TANTESTÜLET — élén Kimecz Istvánná igazgatónővel mindenben részt vesz, legtöbben tagjai a csapat vezetőségének is. A szervező-testület, amelynek elnöke az igazgató, tagjai pedig a párt, a KISZ, az SZM és a Munkásőrség, az üzem és a társadalmi szervezetek képviselői — állandó, közvetlen támogatást nyújt munkánkhoz. Szép számmal vannak pártoló tagjaink, akiknek erkölcsi és anyagi támogatása nagy erőt ad nekünk. Különösen megható volt. amikor egy idős nyugdíjas bányász Stiffel- mayer elvtárs — eljött hozzánk, és szerény jövedelméből 50 forintot ajánlott fel táborozásunkhoz. Persze mindez eredménytelen lenne, ha maguk a pajtások is. szüleik is nem szeretnék az úttörő-mozgalmat. Lassan kigyúltak a bányatelep fényei. Az ügyeletes „etetők” kedvencükhöz, a tábor malacához siettek, ami elég hangosan követelte jogos járandóságát. A többi pajtások pedig otthonukban igyekeztek pihenni, mert — mint megtudtuk — ezen a napon is nagy munkát végeztek: csaknem tíz mázsával növelték a vasgyűjtésük eredményét. — Jó szerencsét! — búcsúztak az ősi bányászköszöntéssel, s hamarosan eltűntek a telep házai között.- JÓ SZERENCSÉT, csehi pajtások! — válaszoltunk — és jó egészséget, sok erőt a még előttetek álló feladatok teljesítéséhez. Halasy László I960. ÁPRILIS 29., PÉNTEK 1845-ben született CARL SPITTELER svájci költő. Realisztikus novellákat, romantikus meséket, két antiktárgyú eposzt, allegorikus és szatirikus verseket írt. Főműve, az Imago című regénye, amelyért 1919- ben Nobel-díjjal tüntették ki. Spitteler 1924-ben halt meg. 75 évvel ezelőtt, 1885-ben született EGON ERWIN KISCH cseh író, a riportázs mestere. Hazájából emigrálnia kellett, s csaknem az egész világot bejárta: A száguldó riporter, Az amerikai paradicsom, Mexikó felfedezése című munkáiban marxista kritikával fedte fel a kapitalista országokban uralkodó állapotokat. Szabad hazájába visszatérve, 1948-ban halt meg. 10 évvel ezelőtt, 1950-ben halt meg RUDAS LÁSZLÓ, az MKP egyik alapító tagja, kiváló marxista—leninista tudós. SPITTELER FILM: 105 °/0-os alibi CSEHSZLOVÁK FILM műsora Egerben este 7 órakor; Anyósgenerális (Vörösmarty-bérlet) Gyöngyösön (honvédségi este 7 6: Az aranyember Izgalmas bűnügyi történet, kettős gyilkosságra derít fényt ez a csehszlovák film, amelyet az egri Bródy Filmszínház mutat be április 29-től május 4-ig. EGRI VÖRÖS CSILLAG Égrenylló ablak (szélesvásznú) EGRI BRÖDY 10S százalékos alibi GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Francis GYÖNGYÖSI PUSKIN Szent Johanna (szélesvásznú) HATVANI KOSSUTH Az aranyvonat HEVES Számíthatsz rám FÜZESABONY Nincs előadás PÉTERVÁSAHA Nincs eladás Hatvan város anyakönyvéből Születtek: Balogh Ibolya. Zsíros Erzsébet. Szelei László, Ambruzs József. Radies Márta Mária. Szu- lágyi Katalin Ilona, Csámpai Tibor. Vidák Irén Zsuzsanna, Kerek Csilla Orsolya, Dobronyovszki Gábor, Pctrovics Mária, Bárányt László. Meghaltak: Virágh Alilalné (Balogh Mária Anna), üzv. Bozsik Jó- ■tefné (Nagy Mária). AZ AZ UTAS, aki több éve nem járt a Sajó völgyében, ma már nem ismerne a régi Barcika és Sajókazinc községek vidékére, hisz itt több kilométer hosszú, elnyúló, megdöbbentően impozáns ipari üzemekből és lakóterületekből formálódó új, szocialista várost talál. Kazincbarcika, az ország második nagy szocialista városa lesz. Akik azonban a város tervezésével és építésével foglalkoznak, úgy mondják, hogy szépségében Barcika lesz az első. A városrendező mérnökök valósággal versenyeznek azon, hogy a várost úgy alakítsák ki, hogy az valóban az ország második szocialista városa legyen. Barcika a Sajó-völgye fölött elhúzódó jobb- és baloldalt, festői dombsorral szegélyezett platón épül. Ez a környezet a városnak igen szép elhelyezést biztosít. A várost 1950-ben, tehát tíz esztendeje kezdték el építeni, de zömében mintegy kétharmadában 1956-tól épül. A városrendezési tervek és a kivi- ; felezés magán viseli a mai, korszerű építészet minden jellegzetességét. A házak elrendezésére jellemző a tágas, le- i vegős térkiképzés, amelyek sűrűn szakítanak meg egy-egy 1 háztömböt, ahol gondos parkírozással és egy-egy kiváló szobrászunk műalkotásával emelik a város szépségét. Ez idő szerint már öt szobor díszíti Barcikát, közöttük Buzi Barnabás híres „Kuruclovas” alkotása, amely részt vett a moszkvai képzőművészeti kiállításon is. A széles sugáruta- ; kon háromemeletes ikerházak Ismerd meg hazádat A béke városa kapcsolódnak háztömbökké, amelyeket a párkányzatig érő 15 méteres kandeláberek világítanak meg és egyben dokumentálják a város „nagy” szocialista valóságát. Az épületek homlokzatán jól érvényesülnek az ugyancsak jóképességű szobrász domborművek. Mint említettem, a város ipari jellegű és az ipari munkásság részére épül. A környező üzemek: a Borsodi Vegyikombinát, a Berentei Hőerőmű és a Borsodi Bányák. A VÄROS lényegében három részre tagozódik: magára a Békevárosra, a kertvárosra, ahol az előregyártott elemekből épített kétlakásos, földszintes ikerházakat, kis kerttel ás gazdasági udvarral, bányászok lakják és a város északi részén épülő egyemeletes két-, illetve négylakásos lakóházakra. Ez a városrész mintegy összeköti, vagy összekapcsolja a régi Barcikát az új Békevárossal, átmenetet képezve a régi földszintes vályogházú község és a modern, három- emeletes városi házak között. A városban jártamkor csak egy hivatalos személlyel, Békési Józseffel, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatójával beszéltem, aki a városról és a város terveiről a következőket mondotta: — A város építésében három fázist tartunk ez ideig számon. Így 1951-től 1954-ig, mert tulajdonképpen ez az Idő 1 város alapjai megteremtésének az ideje, a második fázis a bányász-program, amely 800 lakás megteremtését célozta és amit 1957 elejére teljesítettünk, majd a harmadik, az azóta végzett városrészek, a kertváros és a város északi területének beépítése. Itt meg kell még jegyeznem, hogy ez alatt az időszak alatt épült meg a „Pincesor”-nak nevezett városrész is, amely főként magánkezdeményezésből és OTP segítséggel épül. Ezek közművesítése most folyik, más területek már mind közművesítettek. Ez idő szerint 2100 állami kezelésben levő lakás, illetve bérlemény van a városban és az újabb népszámlálási adatok szerint a Békevárosnak 15 000 lakosa van. A régi Barcika községgel együttesen 21000, de az összlakosság, a bejelentett albérlőkkel együttesen eléri már a 26—27 000 főt. AZ IDEI építkezések programja: már magában is jó néhány milliót igényel. Meg kell azonban említenem azt is — mondja Békési elvtárs —, hogy egyetlen beruházó sem gondoskodik a közületek elhelyezéséről és így még mindig 260 lakást foglalnak azok le. Lakásigénylő pedig sok van és nem tudjuk őket kielégíteni. Az ötéves távlati tervünk 5600 lakás építése a város keleti részén, a Tardona-patak mentén, ahol kizárólag 5—6 emeletes, liftes házak épülnek majd. 1962-ben az edzőpálya, a végleges sportliget épül fel. 1965-re vették tervbe a stadion, gőzfürdő, szabadtéri színpad, kenyérgyár, sportvendéglő, nyolctantermes iskola és „Patyolat” Vállalat létesítését, de az ideig, még nagyon sok egyéb elvégezni való munka vár ránk — fejezte be tájékoztatóját Békési elvtárs. Kalauzommal, Bányai László építésztechnikussal folytatjuk a városnézést. Az épület amelyet szemlélünk, egy húszmilliós költséggel épülő vegyipari technikum befejezéshez közeledő épülete, amely az országban ez idő szerint a legkorszerűbben lesz felszerelve. Ennek az iskolának — a már meglevő technikum mellett — a felállítását az teszi szükségessé, hogy a Borsodi Vegyikombinát bővítésével és egy teljesen újnak a létesítésével, ahol már műanyagszálakat gyártanak, szükség lesz szakemberekre. Majd egy óvoda és egy 60 fős bölcsőde építkezését tekintettük meg, de ugyancsak egy 60 fős bölcsőde épül a vegyikombinát lakótelepén is. AZ EMBER szinte beleszédül a sok szebbnél szebb meglevő és készülő alkotásba. Az építkezéseknél már mindenütt előregyártott elemekből építkeznek az idén. Az új létesítmények túlnyomórészt korszerű építési technológiával, úgynevezett középblokkos köny- nyű betonból készülnek, és ezzel elérhető, hogy a lakások építési időtartama az eddigivel szemben lényegesen megrövidüljön. Jellemzője ennek az építkezési módnak még aa hogy az alapépítkezés a talajfelszínig hagyományos módot történik, míg a föld felett mái csak szerelési munka folyik Ugyanígy a falak vakolása is gépesítve van. Gépekkel nagj nyomással felfúvatják a falakra a vakolatot, amivel sok ezei munkaórát tudnak megtakarítani. Ilyen módszerrel még ebben az évben 268 lakás készül el, amelyekhez e hónapban fognak majd hozzá. A város kultúrájáról is sokkal többet mondhatnánk, mini sok „ősi” városról. Van egy nyolc- és egy tizenhat-tantermes iskolája, egy vegyi technikuma. Egy korszerű, 600 férőhelyes kultúrháza, modern színpaddal, remek akusztikával és két mozifelszereléssel — állandó mozival —, és van egy 15 000 kötetes könyvtára is. A szórakozóhelyek világvárosiak, igényen felülieknek mondhatók: vendéglátóipari kombinát, vendéglő, étkezők, hegyaljai borkóstoló, tejpresszó, amire nem azt kell gondolni, hogy egy tejivó büfé, hanem egy előkelő, szőnyegekkel borított hatalmas kávéház, dísznövényzettel és minden egyéb kellékkel. Van egy kétszázágyas kórháza, amely hatszáz- ágyasra bővül majd. AKIK MA látják a miskolci iparvidéket, vagy csak a meghatározásba tartozó Kazincbarcikát, legyen az ellenség vagy barát, az ámulatból felocsúdva csak annyit mondhat: hazánk, igazán a dolgozók hazája lett, és Barcika igazán az építés, az alkotás, a béke városa. Okos Miklós
