Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-29 / 100. szám

1980 április 39., péntek NÉPOJSAg 3 A gyengén fejlett országok megsegítésének problémája Jóformán egy hét sem telik el anélkül, hogy egyes amerikai újságok ne írnának a gyengén fejlett országok gazdasági „megsegítésének” problémájá­ról. Látszólag az Egyesült Ál­lamok vezető tényezői is nagy figyelmet szentelnek e kérdés­nek. Igaz, az elmúlt években az Egyesült Államok, az említett országoknak a katonai segítsé­gen kívül úgynevezett nem ka­tonai segítséget is nyújtott, ami azonban a tényleges gaz­dasági segítséget illeti, az vi­szonylag kicsi volt, s nem azzal a céllal adták, hogy szilárdít­sák a latin-amerikai, ázsiai és afrikai országok gazdaságát, hanem hogy erősítsék ott az Egyesült Államok politikai po­zícióit. Az USA szenátusának kül­ügyi bizottsága nemrég kije­lentette: „A külföldi segítség csupán egyike az Egyesült Ál­lamok számos eszközének, a külpolitikai megvalósításokra, és nemzeti érdekek támogatá­sára külföldön.” A gazdaságilag gyengén fej­lett országok „megsegítését” rendszerint nem az illető orszá­gok nemzetgazdaságának fej­lesztésére, hanem inkább az amerikai fogyasztási cikkek megvásárlására használták fel. Az idők azonban változnak. Az 1958—59. évi válságjelensé­gek súlyosan érintették a gyen­gén fejlett országok jelentős részét. Csökkent a nyersanya­gok kivitele, s az inflációs nyo­más és az árak emelkedése a belföldi piacon krónikusan ve­szélyezteti ezen országokban a dolgozó tömegek éleszínvona- lát. Általános nézetté vált, hogy az amerikai segítség prog­ramja a gyengén fejlett orszá­gokban súlyos válságba jutott. megsegítésének nagy tervét, amely képes lenne ellenállni a szocialista országok ' ihívásá- nak”. Az USA ily módon arra kényszerítené szövetségeseit, hogy e program kiadásainak jelentős részét ők viseljék. Nyugodtan el lehet mondani, hogy az összes tervek és prog­ramok ellenére a gyengén fej­lett országok megsegítésének kérdésében Nyugaton nagy a káosz. Az ottani kormánykö­röknek tudomásul kellene ven- niök, hogy a gazdasági segítsé­get minden politikai feltétel nélkül kellene nyújtani, s hogy a világ népei nem alamizsnára vágyakoznak, hanem arra, hogy lehetővé váljék nemzet- gazdaságuk és életszínvonaluk fellendítése. Gene Kelly nem táncol többé Gene Kelly, a valaha világ' hípű amerikai énekes és tán­cos, már két éve nem lép fel sehol. A 47 éves sztárt a szak' mában túl öregnek tartják ah' hoz, hogy rábízzák valamelyik zenés darab főszerepét. Kelly Párizsban televíziós filmet for­gat, és ha szerencséje lesz — vagyis meg tudja szerezni va­lamelyik mosószerkirály, vagy pattogatott kukorica-mágnás támogatását, — akkor a film bemutatásra kerülhet „Egy amerikai Párizsban” címmel. A szakmából kiöregedett énekes és táncos maga is elis­meri: „Túl sokat iszom. Ha nem táncolhatok, semmire sem vagyok használható”. Washington politikája és a „segítség” valamennyi ország­ban népszerűtlen lett. Jelenleg azonban az egész világon egyre több ember fi­gyel fel a Szovjetunió békeja­vaslataira és azok következmé­nyeire. A népek tudják, hogy a leszerelés új lehetőséget bizto­sítana a gyengén fejlett orszá­gok megsegítése szempóntjá- ból. A világ népei meggyőződtek arról, hogy az Indiának, Afga­nisztánnak és a többi országok­nak nyújtott szovjet segítség hatásosabb és gyümölcsözőbb, mint a fejlett kapitalista orszá­gok „segítsége”. A szovjet se­gítség az egész nemzetgazda­ság fejlesztését támogatja, s nem ragaszkodik politikai, ka­tonai, vagy egyéb feltételekhez. A szovjet hiteleket a rendkí­vül kedvező kamatok jellem­zik. Nehru miniszterelnök lel­kesedéssel nyilatkozott a szov­jet és indiai mérnökök közti nagyszerű együttműködésről a ghilai kohászati kombinát épí­tésében, továbbá arról, ahogy az indiai szakembereket a Szovjetunióban kiképezik. Mi várható a Szovjetunió hétéves tervének teljesítése után? Nem kétséges, hogy a Szovjetunió ezután még na­gyobb és hatásosabb segítséget fog nyújtani a gyengén fejlett országoknak, hogy ily módon teljesen felszabadítsa őket a kapitalista országoktól való függés alól. A kapitalista országok látha­tóan félnek a Szovjetunió segí- tökészségétől. Ezzel kapcsolat­ban egyes amerikai vezető sze­mélyiségek azt javasolják, hogy a fejlett kapitalista or­szágok dolgozzák ki a gyen­gén fejlett országok gazdasági Rendkívüli szélhámost tartóztattak le Belgiumban Április első napjaiban ki' sebb szélhámosságért letartóz­tatták a belga Huy városában Raoul Paget, akiről utóbb ki­derült, hogy korunk legmeré­szebb kalandora. Egész élete a szélhámosságok láncolata volt. Page 18 éves korában el­hagyta Belgiumot és Francia- országba költözött, ahol szélhá­mosság miatt azonnal elítélték és kiutasították. Rövid ideig az idegenlégióban tartózkodott, majd néhány újabb tolvajlás után visszatért Belgiumba, ahol a feketepiacon üzérkedett. Rö­vid börtönbüntetés után újból visszatért Franciaországba, ahol reverendát öltött és sike­res előadásokat tartott náci börtönökről, melyeket egyéb­ként sohasem ismert közelebb­ről. Mielőtt leleplezhették vol­Mit terveznek Hevesen? Igazán nem akarok senkit sem megsérteni ezzel, de hadd mondjam: eléggé falusias nagyközség ez a Heves. A na­pokban, amikor összeszámol­tuk, kiderült, mindössze öt, vagy hat emeletes épület áll a helységben és ezek is ugyan­csak messze járnak attól, amit monumentálisnak szokás ne­vezni. Igen, de ez még csak a ki­sebb, a legkevesebb, fonto­sabb, hogy jó vizet adó artézi kútja is csak egyetlen van és a gyalogjárók még a központ­ban sem hibátlanok és ... De elég annyi, hogy városiasításra szorul Heves erősen. A községfejlesztésre fordít­ható összeg elosztását az idén is hosszas fejtörés előzte meg, végül is a községi tanács há­rom fontos probléma megol­dását látta a legégetőbbnek. Elsőnek a község vízellátását korszerűsítik, másodszor a vil­lanyhálózatot. Végül pedig a járdákat építik meg. A jobb vízellátás érdekében feltétlenül szükséges egy új ar­tézi kút fúrása. A tervek már elkészültek, rövidesen elkezdik a kút fúrását is. Erre mintegy 600 ezer forintot fordítanak. Ugyanekkor gondoskodni akar­nak a meglevő kútból ömlő víz elvezetéséről is: a munká­latokat már végzik, a csőháló­zatot lefektették, s a két kilo­méter hosszú hálózaton kilenc vízvevő helyet szerelnek fel. Jelenleg a hidrofor-ház építé­sét végzik... Igen, de maga a hidrofor­berendezés hiányzik. Pénz ugyan van rá, ám a beszerzése nehézséget okoz. Nem kapni. Az egri Vízművek ígért a vásárláshoz segítséget. És azután nem történt semmi. Berendezés nincs. Pedig ha sikerülne megépí­teni annak rendje és módja szerint mind a két kúthoz az elvezető hálózatot, a község lakosságának vízellátásán kí­vül megoldódna a hevesi strand régóta vajúdó ügye isi ott is lenne víz elegendő. Csak segíteni kellene az eg­rieknek is a hevesieken... A másik megoldásra váró probléma, a villanyhálózat kor­szerűsítése. Erre csaknem 300 ezer forintot költenek. A köz­pontban ostornyeles világító- testeket szerelnek fel, s a ká­belek a föld alatt vonulnak majd. A MEGYEVILL-lel már megkezdődtek a tárgyalások, s hogy a munkálatokat mikor kezdik meg? Ez sajnos, még a jövő titka ... Heves utcáinak nyolcvan százalékán már van járda. A baj az, hogy épp a belterüle­ten nagyrészt tönkrement, s felújításra vár. E célra 140 ezer forintot irányoztak elő. Az a jelvén y, melynek példá­nyaival napról napra több fiatal fiú és lány ruhá­ján, kabátjának hajtókáján talál­kozhatunk. Viselik munkás- és pa- rásztifjak, értelmi­ségiek, diákok; mindenki, aki ele­get tett az „Ifjú­ság a. szocializ­musért” elnevezé­sű próba követel­ményeinek. Ez a jelvény nem akár­milyen. Hiányzik a szenvedélyes medália-gyűjtők kincstárából, úgy­szintén a turisták hagyományos ka- lav-riekorác ió já­rtak anyagából is. Csak azok tüzhe­A jelvény tik mellükre, akik erre tevékenysé­gük alapján érde­mesek: társadalmi munkát végeztek, részt vettek a po­litikai továbbkép­zésben, eredmé­nyeket értek el a sport területén. Tulajdonképpen nem a jelvény ér­dekes, hanem ami mögötte van: a szív. Jelképes ér­telemben. Badar­ság lenne feltéte­lezni, hogy a sok­sok ezer fiatal csupán egy szép kiállítású jelvény megszerzése érde­kében végezte el és végzi a külön­böző feladatokat. A jelvény csak külsőség, annak bizonyítására, hogy tulajdonosai jó munkát végez­tek. A jelvényt azért kapták a fia­talok, mert sziv- vel-lélekkel és eredményesen részt vettek a munkában. Ezért tölti el öröm az embert, ezért érzi annyira közel, magához tartozónak a soha nem látottat is, ha olyan fiatallal ta­lálkozik, akinek szíve fölött babér­koszorús KISZ- jelvény csillog, rajta az aranybe­tűs felirattal: „If­júság a szocializ­musért !” (iraza) Óvodabővítésre kétszázezret áldoznak, s mintegy 35 ezer fo­rintot busz-váróterem létesíté­sére. Ezeken kívül még — ter­mészetesen -tr több kisebb- nagyobb beruházást , eszközöl­nek a községfejlesztési alapból. A közeli napokban készül el Heves község távlati fejlesztési terve. Ebben szerepel az újon­nan épülő középületek elhelye­zésének terve is, ugyanis töb­bek között kórházat,' középis­kolát és más, nagyobb épüle­teket létesítenek az elkövetke­ző tíz év során Hevesen. A la­káshiány felszámolására három korszerű, hatvan lakásos bér­házat építenek. Üzletházat lé­tesít a Ruházati Ktsz, a föld­művesszövetkezet pedig szállo­dát épít a központban. Most még valóban nagyon falusias Heves község külseje. Ám a tervek arra engednek következtetni, hogy néhány éven belül más, városiasabb arcot ölt végre Heves is. (szó...) na, Észak-Afrikába ment, ahol már emelkedett az egyházi hierarchiában: mint, érseki koadjutor lépett fel, de rövid tevékenysége után felismerték és ötévi börtönre ítélték. Ki­szabadulva Olaszországba szö­kött, ahol püspöknek adta ki magát és a Vatikán költségére kiöltözött. Svájcban mint „Ti- bérias püspöke és Kamerun apostoli vikáriusa” olyan te­kintélyre tett szert, hogy a svájci rádióban előadásokat is tartott a leprások megsegítésé­ről. Ismét leleplezték, de sike­rült Brüsszelbe szöknie, ahol később különféle hamisított oklevéllel vegyészmérnöknek, majd középiskolai tanárnak adta ki magát. Szélhámosi karrierjének utolsó szakaszá­ban Belgiumban, mint könyv­táros működött és előadás- sorozatot tartott a házasságról. E kérdésben már csak azért is járatos volt, mert többszörös bigámiában élt. Raoul Page ügyét jelenleg a brüsszeli törvényszék tárgyal­ja. Szakképzett termelőszövetkezeti vezetőkre van szüksép Az elmúlt év telén kezdő­dött meg, és azóta egyre erő­södik az a mozgalom, amely­nek eredményeként az ország minden részén nagyüzemi gaz­dálkodásra térnek át a dolgo­zó parasztok. Egymás után jönnek létre a gyakran több ezer hold területtel rendelkező mezőgazdasági termelőszövet­kezetek. A szocialista mezőgazdasá­gi nagyüzemek szervezése te­rén eddig elért eredmények megszilárdítása most az egyik legfőbb feladatunk. Nagyüze­mi termelés a mezőgazdaság ban is csak szakképzett veze­tők irányítása mellett valósít­ható meg. Eddig még soha nem volt olyan nagy szükség mezőgazdasági szakemberekre, mint éppen ma. Ezért sok me zőgazdasági szakembert kell kiképeznünk, de mennél ha marább. Es elsősorban a fejlő­dőképes tsz-tagok soraiból kell nevelni mezőgazdasági szak­embereket, vezetőket. Miként az ipari üzemek ve­zetői is feladatuknak tekintik azt, hogy a saját dolgozóik kö­zül mennél több vezető szak­embert képezzenek ki, úgy a termelőszövetkezetek vezetői­nek is világosan kell lálniok azt, hogy elsősorban a saját tagjaik sorából kell biztosítani a szakemberek utánpótlását. Az állam ugyan már eddig is sok szakembert irányított a tsz-ekhez, de még több jól képzett szakemberre van szük­sége a termelőszövetkezetek­nek. Éppen eíért a termelő­szövetkezeteknek saját érde­kükben támogatni ok kell egyes tagoknak szakiskolai oktatás útján való kiképzését. Az állam nagy áldozatokat hoz annak érdekében, hogy a tsz-tagok szakmai oktatását lehetővé tegye. A tanulni aka­ró tsz-tagok részére ingyenes oktatást, ellátást és kollégiumi elhelyezést biztosit, sőt ezen felül a felnőtt, 24 éven felüli tsz-tagokat havi 360 forint ke­resettérítésben részesíti. A követelményeknek megfe­lelően különféle szakosítású (általános, állattenyésztés és kertészeti) mezőgazdasági szakiskolák állna rendelke­zésre a tsz-tagon gyermeke­ik oktatásának a coljaira. Kü­lön iskolákban tanulnak a 17—24 év közötti fiatalok, ás külön szakiskoláik vannak a felnőtt, 24 éven felüli tsz-ta- goknak. Az oktatás két tan­éven át tart. A felnőU tsz-ta- gok szakiskoláiban azonban mind a két tanévben csak egy- egy öthónapos elméleti félévet kell a szakiskolánál (kollégi­umban) eltölteni a hallgatók­nak, míg a szintén öthónapos gyakorlati féléveket otthon, a saját termelőszövetkezetüknél töltik el a 24 éven felüli tsz- tagok. A gyakorlati félév alatt az iskola tanárai rendszeresen meglátogatják a hallgatókat, s részben ellenőrzik a hallgatók tanulmányi előrehaladását, részben útmutatásokat adnak a további tanulásra, önkép­zésre. A Heves megyei tsz-ek 17— 24 éves tagjai és a családtagok a következő kétéves mezőgaz­dasági szakiskolára iratkoz­hatnak be: Abaújszántó (álta­lános), Szabadkígyós (állatte­nyésztési), Kecskemét—Kisfái (kertészeti) és Ásotthalom (er­dészeti). A 24 éven felüli tsz- tagok részére Karcagon álta­lános és állattenyésztési, Csongrádon pedig kertészeti tagozatú kétéves mezőgazda- sági szakiskola áll rendelke­zésre. ' Mindegyik szakiskolára június 15-ig kell jelentkezni felvételi kérelemmel. A ter­melőszövetkezetek elnökei egyébként a megyei tanács mezőgazdasági osztályától megkapják a mezőgazdasági szakiskolák, valamint, az azok­ra való jelentkezés és felvétel módjának az ismertetését tar­talmazó tájékoztatót. Ügy véljük, a termelőszövet­kezeti vezetők megértik az idők szavát, és igyekeznek megragadni az alkalmat, ame­lyet az állam nyújt a tsz-ta- gok szakmai kiképzésére. A tudás hatalom, s egyben a jö­vőbeli boldogulásunk záloga. A tudás azonban nem jön ma­gától, azért küzdeni kell. Hevesy György (J)LÍLajiatkíp­fiz Ej elsóhajtotta magát ^ és sóhajából megszüle­tett a Hajnal, a Hajnal elmo­solyodott, s mosolyából elővil­lant a Nap, világra jött a Reg­gel. A harmatgyöngyöket, me­lyeket még az Éjszaka lopott reá a friss, zöldellő növé­nyekre, ő most gondosan — se­gítségül híva a ragyogó Napot — minden egyesről lecsókolta. A felkelő Nap előtt jókedvű felhők gomolyogtak. A már le­velet bontott fák, bokrok mesz­sziről úgy látszanak, mint piv hán kiterített szőnyegek, me­lyek a szemhatárnál össze­ölelkeznek az ég kék palástjá val. ' A Nap játékosan egyszer elbújik, máskor felkacag, ettől az erdő is hol komoly, mélyzöld színűnek, hol meg áttetsző fátyollal leheletfino- man bevont smaragdvégtelen nek látszik. A vasúti sorompónál egy férfi áll. Korán kelhetett, hogy máris ideért, de nem látszik Politechnikai képzés az egri Dohó István Gimnáziumban Jellegzetes tavaszi reggel. Az egri stadion körüli platá­nok alig zöldülő ágait meg megrázza a könnyű szél. Mind­járt nyolc óra ... A közeli lakatosárugyár ka­puja előtt diáksapkás fiúk be­szélgetnek. Dobósok, akik ide járnak politechnikai oktatásra. Míg a vezető tanár, Szűcs And­rás, a fiúk szeretett „Bandi bácsi”-ja megérkezik, a diákok beszélgetnek, tréfálkoznak... „hát azt ismeritek-e, hogy.. — és a felharsanó nevetés mu­tatja, hogy Kovács Frici, a viccek, adomák, mulatságos történetek élő tárháza ezút­tal is hű maradt hírnevéhez. Megérkezik Bandi bácsi és mindnyájan a gyár ebédlőjébe vonulnak, elméleti oktatásra. Előadó a gyár mérnöke, ma A tolómérce, a „subler” és a kimrométer használatáról hal­lunk előadást. Gyorsan eltelik a két elméleti óra és az éhes diákok a szünetben előveszik az otthonról hozott „kaját”. Közben élénk vita folyik itt is, amott is. Ha egy vitázó csoport sehogyan sem tud megegyezni, bátran az előadóhoz fordulnak, tőle kérnek döntést. Most a gyakorlati munka következik, mindenki a beosz­tása szerinti műhelybe siet. A forgácsoló, a szerszám-műhely, a MEO felélénkül a fiúk zsiva­jától. De jut belőlük a szellő­zőbe is. A villanyszerelőknél dolgozni nagy kitüntetés. Egyes „bolygó hollandi”-k mű­helyről műhelyre csetlenek- botlanak. Ezek végül a hátsó nagy kapu melletti fémhulla­dék-dombnál kötnek ki. Az ott talált értékekből gyakran ősz- szebarkácsolnak valamit. Az egyik legényke például kerek fémtárcsákat vág ki a hulla- dék-lemezdarabból, 3—4 cm átmérőjűt. Egy kis szerelés, forrasztás és kész a célszerű vízmelegítő. Járjuk sorra az egyes műhe­lyeket! A hátsó kapu közelé­ben a szellőzőműhely onnan kapta nevét, hogy itt ventillá­torok, szálelszívók és ehhez hasonló berendezések készül­nek. A legtöbben itt dolgoznak a diákok közül. Fejér Levente éppen egy munkadarabot kö­szörül, a védőszemüveg pántja mélyen belenyomódik göndör hajába. Mások fúrnak, reszel­nek, segítenek mestereiknek. A mókamestert. Kovács Fricit is itt látjuk viszont. Forrasztott lemez felületéről vésővel távo­lítja el a fölös ónt. Hribik Sa­nyi csöveket rendez. A szerszámműhely kelleme­sen csendes a zajos szellőző után. Németh Attila és Novák gyakorolják az elméleti órán hallottakat: egy finom szer­szám méreteit ellenőrzik mik­rométerrel. A villanyszerelők kis műhe­lye Verebélyi Andris birodal­ma. A szőke fiú egy olajkap­csoló szétszedésén fáradozik. Ember legyen, aki majd össze­rakja! A MEO-ban unalmas a munka — ez a fiúk általános véleménye. Még jó, hogy ide minden héten mások kerülnek. A bőröndzárak ellenőrzésének egyhangú munkáját tréfálko­zással, film- és könyvtörténe­tek elbeszélésével enyhítik azok, akiket ma ide osztottak be. Egy délelőtt talán nem is elegendő, hogy az I/A-t erről az oldaláról, a fizikai munkában megismerjük. A fiúk szorgal­masak és szeretjük a műhely- gyakorlatokat. Szerencsés év­járatnak tagjai vagyunk, akik a középiskola első hetétől kezdve a „humán” tantárgyak mellett, a gyár életét és mun­káját is jól megismerjük. Sibelka György rajta a fáradtság. Nyugodt arcvonásain már ott díszük a természet és Nap simogatásá- tól kapott barna szín, amelyet még egy kis rózsaszínnel át­festett a kora reggel kissé csí­pős, játékos szele. A férfi há­tára nagy köteg gally van köt­ve, s azon néhány szál orgona. Az erdő meleget adó fája talál­kozik a tavasz virágával, s bár mindketten haldokolnak, de haláluk előtt még összeölel­keznek, búcsút vesznek egy­mástól. Az erdők alján, mint széles, természetadta szalag barnán, vagy már halványzöld színben, néha dombra fel, máskor völgybe le kígyóznak a szántó­földek. Végükben köveken át táncolva, vizében halakat rin­gatva, kristálytisztán kanyarog egy kis patak. Partján, ínoha- lepte kövön, komoly, fontosko­dó arccal legényke ül. Kezé­ben horgászbot, rajta zsineg, amelynek végén halálra váltan ficánkol egy kövér giliszta. A zsineget el-elkapja a siető pa­tak habja, játszik vele, majd kacagva otthagyja a kis le­gényt. Aprócska leány lépeget a már harmattól felszáradt ré­ten. Kezében kosár, melyben eleven csipogással követelik a szabad életet a sárgapihés ka­csák. A faluból nyikorgó kerekű szekerek indulnak a munkába, az egyik mellett göndörszőrű puli lépeget. Megélénkül a határ, s a „hol­nap” fehér, puha kenyeréért munkálkodik nemsokára a tar­ka vagy piros kendős, hajlado­zó sok szorgos asszony, s a megacélosodott. számtalan ke­mény férfikéz. Keskeny Ilona

Next

/
Oldalképek
Tartalom