Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-29 / 100. szám
1980 április 39., péntek NÉPOJSAg 3 A gyengén fejlett országok megsegítésének problémája Jóformán egy hét sem telik el anélkül, hogy egyes amerikai újságok ne írnának a gyengén fejlett országok gazdasági „megsegítésének” problémájáról. Látszólag az Egyesült Államok vezető tényezői is nagy figyelmet szentelnek e kérdésnek. Igaz, az elmúlt években az Egyesült Államok, az említett országoknak a katonai segítségen kívül úgynevezett nem katonai segítséget is nyújtott, ami azonban a tényleges gazdasági segítséget illeti, az viszonylag kicsi volt, s nem azzal a céllal adták, hogy szilárdítsák a latin-amerikai, ázsiai és afrikai országok gazdaságát, hanem hogy erősítsék ott az Egyesült Államok politikai pozícióit. Az USA szenátusának külügyi bizottsága nemrég kijelentette: „A külföldi segítség csupán egyike az Egyesült Államok számos eszközének, a külpolitikai megvalósításokra, és nemzeti érdekek támogatására külföldön.” A gazdaságilag gyengén fejlett országok „megsegítését” rendszerint nem az illető országok nemzetgazdaságának fejlesztésére, hanem inkább az amerikai fogyasztási cikkek megvásárlására használták fel. Az idők azonban változnak. Az 1958—59. évi válságjelenségek súlyosan érintették a gyengén fejlett országok jelentős részét. Csökkent a nyersanyagok kivitele, s az inflációs nyomás és az árak emelkedése a belföldi piacon krónikusan veszélyezteti ezen országokban a dolgozó tömegek éleszínvona- lát. Általános nézetté vált, hogy az amerikai segítség programja a gyengén fejlett országokban súlyos válságba jutott. megsegítésének nagy tervét, amely képes lenne ellenállni a szocialista országok ' ihívásá- nak”. Az USA ily módon arra kényszerítené szövetségeseit, hogy e program kiadásainak jelentős részét ők viseljék. Nyugodtan el lehet mondani, hogy az összes tervek és programok ellenére a gyengén fejlett országok megsegítésének kérdésében Nyugaton nagy a káosz. Az ottani kormányköröknek tudomásul kellene ven- niök, hogy a gazdasági segítséget minden politikai feltétel nélkül kellene nyújtani, s hogy a világ népei nem alamizsnára vágyakoznak, hanem arra, hogy lehetővé váljék nemzet- gazdaságuk és életszínvonaluk fellendítése. Gene Kelly nem táncol többé Gene Kelly, a valaha világ' hípű amerikai énekes és táncos, már két éve nem lép fel sehol. A 47 éves sztárt a szak' mában túl öregnek tartják ah' hoz, hogy rábízzák valamelyik zenés darab főszerepét. Kelly Párizsban televíziós filmet forgat, és ha szerencséje lesz — vagyis meg tudja szerezni valamelyik mosószerkirály, vagy pattogatott kukorica-mágnás támogatását, — akkor a film bemutatásra kerülhet „Egy amerikai Párizsban” címmel. A szakmából kiöregedett énekes és táncos maga is elismeri: „Túl sokat iszom. Ha nem táncolhatok, semmire sem vagyok használható”. Washington politikája és a „segítség” valamennyi országban népszerűtlen lett. Jelenleg azonban az egész világon egyre több ember figyel fel a Szovjetunió békejavaslataira és azok következményeire. A népek tudják, hogy a leszerelés új lehetőséget biztosítana a gyengén fejlett országok megsegítése szempóntjá- ból. A világ népei meggyőződtek arról, hogy az Indiának, Afganisztánnak és a többi országoknak nyújtott szovjet segítség hatásosabb és gyümölcsözőbb, mint a fejlett kapitalista országok „segítsége”. A szovjet segítség az egész nemzetgazdaság fejlesztését támogatja, s nem ragaszkodik politikai, katonai, vagy egyéb feltételekhez. A szovjet hiteleket a rendkívül kedvező kamatok jellemzik. Nehru miniszterelnök lelkesedéssel nyilatkozott a szovjet és indiai mérnökök közti nagyszerű együttműködésről a ghilai kohászati kombinát építésében, továbbá arról, ahogy az indiai szakembereket a Szovjetunióban kiképezik. Mi várható a Szovjetunió hétéves tervének teljesítése után? Nem kétséges, hogy a Szovjetunió ezután még nagyobb és hatásosabb segítséget fog nyújtani a gyengén fejlett országoknak, hogy ily módon teljesen felszabadítsa őket a kapitalista országoktól való függés alól. A kapitalista országok láthatóan félnek a Szovjetunió segí- tökészségétől. Ezzel kapcsolatban egyes amerikai vezető személyiségek azt javasolják, hogy a fejlett kapitalista országok dolgozzák ki a gyengén fejlett országok gazdasági Rendkívüli szélhámost tartóztattak le Belgiumban Április első napjaiban ki' sebb szélhámosságért letartóztatták a belga Huy városában Raoul Paget, akiről utóbb kiderült, hogy korunk legmerészebb kalandora. Egész élete a szélhámosságok láncolata volt. Page 18 éves korában elhagyta Belgiumot és Francia- országba költözött, ahol szélhámosság miatt azonnal elítélték és kiutasították. Rövid ideig az idegenlégióban tartózkodott, majd néhány újabb tolvajlás után visszatért Belgiumba, ahol a feketepiacon üzérkedett. Rövid börtönbüntetés után újból visszatért Franciaországba, ahol reverendát öltött és sikeres előadásokat tartott náci börtönökről, melyeket egyébként sohasem ismert közelebbről. Mielőtt leleplezhették volMit terveznek Hevesen? Igazán nem akarok senkit sem megsérteni ezzel, de hadd mondjam: eléggé falusias nagyközség ez a Heves. A napokban, amikor összeszámoltuk, kiderült, mindössze öt, vagy hat emeletes épület áll a helységben és ezek is ugyancsak messze járnak attól, amit monumentálisnak szokás nevezni. Igen, de ez még csak a kisebb, a legkevesebb, fontosabb, hogy jó vizet adó artézi kútja is csak egyetlen van és a gyalogjárók még a központban sem hibátlanok és ... De elég annyi, hogy városiasításra szorul Heves erősen. A községfejlesztésre fordítható összeg elosztását az idén is hosszas fejtörés előzte meg, végül is a községi tanács három fontos probléma megoldását látta a legégetőbbnek. Elsőnek a község vízellátását korszerűsítik, másodszor a villanyhálózatot. Végül pedig a járdákat építik meg. A jobb vízellátás érdekében feltétlenül szükséges egy új artézi kút fúrása. A tervek már elkészültek, rövidesen elkezdik a kút fúrását is. Erre mintegy 600 ezer forintot fordítanak. Ugyanekkor gondoskodni akarnak a meglevő kútból ömlő víz elvezetéséről is: a munkálatokat már végzik, a csőhálózatot lefektették, s a két kilométer hosszú hálózaton kilenc vízvevő helyet szerelnek fel. Jelenleg a hidrofor-ház építését végzik... Igen, de maga a hidroforberendezés hiányzik. Pénz ugyan van rá, ám a beszerzése nehézséget okoz. Nem kapni. Az egri Vízművek ígért a vásárláshoz segítséget. És azután nem történt semmi. Berendezés nincs. Pedig ha sikerülne megépíteni annak rendje és módja szerint mind a két kúthoz az elvezető hálózatot, a község lakosságának vízellátásán kívül megoldódna a hevesi strand régóta vajúdó ügye isi ott is lenne víz elegendő. Csak segíteni kellene az egrieknek is a hevesieken... A másik megoldásra váró probléma, a villanyhálózat korszerűsítése. Erre csaknem 300 ezer forintot költenek. A központban ostornyeles világító- testeket szerelnek fel, s a kábelek a föld alatt vonulnak majd. A MEGYEVILL-lel már megkezdődtek a tárgyalások, s hogy a munkálatokat mikor kezdik meg? Ez sajnos, még a jövő titka ... Heves utcáinak nyolcvan százalékán már van járda. A baj az, hogy épp a belterületen nagyrészt tönkrement, s felújításra vár. E célra 140 ezer forintot irányoztak elő. Az a jelvén y, melynek példányaival napról napra több fiatal fiú és lány ruháján, kabátjának hajtókáján találkozhatunk. Viselik munkás- és pa- rásztifjak, értelmiségiek, diákok; mindenki, aki eleget tett az „Ifjúság a. szocializmusért” elnevezésű próba követelményeinek. Ez a jelvény nem akármilyen. Hiányzik a szenvedélyes medália-gyűjtők kincstárából, úgyszintén a turisták hagyományos ka- lav-riekorác ió jártak anyagából is. Csak azok tüzheA jelvény tik mellükre, akik erre tevékenységük alapján érdemesek: társadalmi munkát végeztek, részt vettek a politikai továbbképzésben, eredményeket értek el a sport területén. Tulajdonképpen nem a jelvény érdekes, hanem ami mögötte van: a szív. Jelképes értelemben. Badarság lenne feltételezni, hogy a soksok ezer fiatal csupán egy szép kiállítású jelvény megszerzése érdekében végezte el és végzi a különböző feladatokat. A jelvény csak külsőség, annak bizonyítására, hogy tulajdonosai jó munkát végeztek. A jelvényt azért kapták a fiatalok, mert sziv- vel-lélekkel és eredményesen részt vettek a munkában. Ezért tölti el öröm az embert, ezért érzi annyira közel, magához tartozónak a soha nem látottat is, ha olyan fiatallal találkozik, akinek szíve fölött babérkoszorús KISZ- jelvény csillog, rajta az aranybetűs felirattal: „Ifjúság a szocializmusért !” (iraza) Óvodabővítésre kétszázezret áldoznak, s mintegy 35 ezer forintot busz-váróterem létesítésére. Ezeken kívül még — természetesen -tr több kisebb- nagyobb beruházást , eszközölnek a községfejlesztési alapból. A közeli napokban készül el Heves község távlati fejlesztési terve. Ebben szerepel az újonnan épülő középületek elhelyezésének terve is, ugyanis többek között kórházat,' középiskolát és más, nagyobb épületeket létesítenek az elkövetkező tíz év során Hevesen. A lakáshiány felszámolására három korszerű, hatvan lakásos bérházat építenek. Üzletházat létesít a Ruházati Ktsz, a földművesszövetkezet pedig szállodát épít a központban. Most még valóban nagyon falusias Heves község külseje. Ám a tervek arra engednek következtetni, hogy néhány éven belül más, városiasabb arcot ölt végre Heves is. (szó...) na, Észak-Afrikába ment, ahol már emelkedett az egyházi hierarchiában: mint, érseki koadjutor lépett fel, de rövid tevékenysége után felismerték és ötévi börtönre ítélték. Kiszabadulva Olaszországba szökött, ahol püspöknek adta ki magát és a Vatikán költségére kiöltözött. Svájcban mint „Ti- bérias püspöke és Kamerun apostoli vikáriusa” olyan tekintélyre tett szert, hogy a svájci rádióban előadásokat is tartott a leprások megsegítéséről. Ismét leleplezték, de sikerült Brüsszelbe szöknie, ahol később különféle hamisított oklevéllel vegyészmérnöknek, majd középiskolai tanárnak adta ki magát. Szélhámosi karrierjének utolsó szakaszában Belgiumban, mint könyvtáros működött és előadás- sorozatot tartott a házasságról. E kérdésben már csak azért is járatos volt, mert többszörös bigámiában élt. Raoul Page ügyét jelenleg a brüsszeli törvényszék tárgyalja. Szakképzett termelőszövetkezeti vezetőkre van szüksép Az elmúlt év telén kezdődött meg, és azóta egyre erősödik az a mozgalom, amelynek eredményeként az ország minden részén nagyüzemi gazdálkodásra térnek át a dolgozó parasztok. Egymás után jönnek létre a gyakran több ezer hold területtel rendelkező mezőgazdasági termelőszövetkezetek. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek szervezése terén eddig elért eredmények megszilárdítása most az egyik legfőbb feladatunk. Nagyüzemi termelés a mezőgazdaság ban is csak szakképzett vezetők irányítása mellett valósítható meg. Eddig még soha nem volt olyan nagy szükség mezőgazdasági szakemberekre, mint éppen ma. Ezért sok me zőgazdasági szakembert kell kiképeznünk, de mennél ha marább. Es elsősorban a fejlődőképes tsz-tagok soraiból kell nevelni mezőgazdasági szakembereket, vezetőket. Miként az ipari üzemek vezetői is feladatuknak tekintik azt, hogy a saját dolgozóik közül mennél több vezető szakembert képezzenek ki, úgy a termelőszövetkezetek vezetőinek is világosan kell lálniok azt, hogy elsősorban a saját tagjaik sorából kell biztosítani a szakemberek utánpótlását. Az állam ugyan már eddig is sok szakembert irányított a tsz-ekhez, de még több jól képzett szakemberre van szüksége a termelőszövetkezeteknek. Éppen eíért a termelőszövetkezeteknek saját érdekükben támogatni ok kell egyes tagoknak szakiskolai oktatás útján való kiképzését. Az állam nagy áldozatokat hoz annak érdekében, hogy a tsz-tagok szakmai oktatását lehetővé tegye. A tanulni akaró tsz-tagok részére ingyenes oktatást, ellátást és kollégiumi elhelyezést biztosit, sőt ezen felül a felnőtt, 24 éven felüli tsz-tagokat havi 360 forint keresettérítésben részesíti. A követelményeknek megfelelően különféle szakosítású (általános, állattenyésztés és kertészeti) mezőgazdasági szakiskolák állna rendelkezésre a tsz-tagon gyermekeik oktatásának a coljaira. Külön iskolákban tanulnak a 17—24 év közötti fiatalok, ás külön szakiskoláik vannak a felnőtt, 24 éven felüli tsz-ta- goknak. Az oktatás két tanéven át tart. A felnőU tsz-ta- gok szakiskoláiban azonban mind a két tanévben csak egy- egy öthónapos elméleti félévet kell a szakiskolánál (kollégiumban) eltölteni a hallgatóknak, míg a szintén öthónapos gyakorlati féléveket otthon, a saját termelőszövetkezetüknél töltik el a 24 éven felüli tsz- tagok. A gyakorlati félév alatt az iskola tanárai rendszeresen meglátogatják a hallgatókat, s részben ellenőrzik a hallgatók tanulmányi előrehaladását, részben útmutatásokat adnak a további tanulásra, önképzésre. A Heves megyei tsz-ek 17— 24 éves tagjai és a családtagok a következő kétéves mezőgazdasági szakiskolára iratkozhatnak be: Abaújszántó (általános), Szabadkígyós (állattenyésztési), Kecskemét—Kisfái (kertészeti) és Ásotthalom (erdészeti). A 24 éven felüli tsz- tagok részére Karcagon általános és állattenyésztési, Csongrádon pedig kertészeti tagozatú kétéves mezőgazda- sági szakiskola áll rendelkezésre. ' Mindegyik szakiskolára június 15-ig kell jelentkezni felvételi kérelemmel. A termelőszövetkezetek elnökei egyébként a megyei tanács mezőgazdasági osztályától megkapják a mezőgazdasági szakiskolák, valamint, az azokra való jelentkezés és felvétel módjának az ismertetését tartalmazó tájékoztatót. Ügy véljük, a termelőszövetkezeti vezetők megértik az idők szavát, és igyekeznek megragadni az alkalmat, amelyet az állam nyújt a tsz-ta- gok szakmai kiképzésére. A tudás hatalom, s egyben a jövőbeli boldogulásunk záloga. A tudás azonban nem jön magától, azért küzdeni kell. Hevesy György (J)LÍLajiatkípfiz Ej elsóhajtotta magát ^ és sóhajából megszületett a Hajnal, a Hajnal elmosolyodott, s mosolyából elővillant a Nap, világra jött a Reggel. A harmatgyöngyöket, melyeket még az Éjszaka lopott reá a friss, zöldellő növényekre, ő most gondosan — segítségül híva a ragyogó Napot — minden egyesről lecsókolta. A felkelő Nap előtt jókedvű felhők gomolyogtak. A már levelet bontott fák, bokrok meszsziről úgy látszanak, mint piv hán kiterített szőnyegek, melyek a szemhatárnál összeölelkeznek az ég kék palástjá val. ' A Nap játékosan egyszer elbújik, máskor felkacag, ettől az erdő is hol komoly, mélyzöld színűnek, hol meg áttetsző fátyollal leheletfino- man bevont smaragdvégtelen nek látszik. A vasúti sorompónál egy férfi áll. Korán kelhetett, hogy máris ideért, de nem látszik Politechnikai képzés az egri Dohó István Gimnáziumban Jellegzetes tavaszi reggel. Az egri stadion körüli platánok alig zöldülő ágait meg megrázza a könnyű szél. Mindjárt nyolc óra ... A közeli lakatosárugyár kapuja előtt diáksapkás fiúk beszélgetnek. Dobósok, akik ide járnak politechnikai oktatásra. Míg a vezető tanár, Szűcs András, a fiúk szeretett „Bandi bácsi”-ja megérkezik, a diákok beszélgetnek, tréfálkoznak... „hát azt ismeritek-e, hogy.. — és a felharsanó nevetés mutatja, hogy Kovács Frici, a viccek, adomák, mulatságos történetek élő tárháza ezúttal is hű maradt hírnevéhez. Megérkezik Bandi bácsi és mindnyájan a gyár ebédlőjébe vonulnak, elméleti oktatásra. Előadó a gyár mérnöke, ma A tolómérce, a „subler” és a kimrométer használatáról hallunk előadást. Gyorsan eltelik a két elméleti óra és az éhes diákok a szünetben előveszik az otthonról hozott „kaját”. Közben élénk vita folyik itt is, amott is. Ha egy vitázó csoport sehogyan sem tud megegyezni, bátran az előadóhoz fordulnak, tőle kérnek döntést. Most a gyakorlati munka következik, mindenki a beosztása szerinti műhelybe siet. A forgácsoló, a szerszám-műhely, a MEO felélénkül a fiúk zsivajától. De jut belőlük a szellőzőbe is. A villanyszerelőknél dolgozni nagy kitüntetés. Egyes „bolygó hollandi”-k műhelyről műhelyre csetlenek- botlanak. Ezek végül a hátsó nagy kapu melletti fémhulladék-dombnál kötnek ki. Az ott talált értékekből gyakran ősz- szebarkácsolnak valamit. Az egyik legényke például kerek fémtárcsákat vág ki a hulla- dék-lemezdarabból, 3—4 cm átmérőjűt. Egy kis szerelés, forrasztás és kész a célszerű vízmelegítő. Járjuk sorra az egyes műhelyeket! A hátsó kapu közelében a szellőzőműhely onnan kapta nevét, hogy itt ventillátorok, szálelszívók és ehhez hasonló berendezések készülnek. A legtöbben itt dolgoznak a diákok közül. Fejér Levente éppen egy munkadarabot köszörül, a védőszemüveg pántja mélyen belenyomódik göndör hajába. Mások fúrnak, reszelnek, segítenek mestereiknek. A mókamestert. Kovács Fricit is itt látjuk viszont. Forrasztott lemez felületéről vésővel távolítja el a fölös ónt. Hribik Sanyi csöveket rendez. A szerszámműhely kellemesen csendes a zajos szellőző után. Németh Attila és Novák gyakorolják az elméleti órán hallottakat: egy finom szerszám méreteit ellenőrzik mikrométerrel. A villanyszerelők kis műhelye Verebélyi Andris birodalma. A szőke fiú egy olajkapcsoló szétszedésén fáradozik. Ember legyen, aki majd összerakja! A MEO-ban unalmas a munka — ez a fiúk általános véleménye. Még jó, hogy ide minden héten mások kerülnek. A bőröndzárak ellenőrzésének egyhangú munkáját tréfálkozással, film- és könyvtörténetek elbeszélésével enyhítik azok, akiket ma ide osztottak be. Egy délelőtt talán nem is elegendő, hogy az I/A-t erről az oldaláról, a fizikai munkában megismerjük. A fiúk szorgalmasak és szeretjük a műhely- gyakorlatokat. Szerencsés évjáratnak tagjai vagyunk, akik a középiskola első hetétől kezdve a „humán” tantárgyak mellett, a gyár életét és munkáját is jól megismerjük. Sibelka György rajta a fáradtság. Nyugodt arcvonásain már ott díszük a természet és Nap simogatásá- tól kapott barna szín, amelyet még egy kis rózsaszínnel átfestett a kora reggel kissé csípős, játékos szele. A férfi hátára nagy köteg gally van kötve, s azon néhány szál orgona. Az erdő meleget adó fája találkozik a tavasz virágával, s bár mindketten haldokolnak, de haláluk előtt még összeölelkeznek, búcsút vesznek egymástól. Az erdők alján, mint széles, természetadta szalag barnán, vagy már halványzöld színben, néha dombra fel, máskor völgybe le kígyóznak a szántóföldek. Végükben köveken át táncolva, vizében halakat ringatva, kristálytisztán kanyarog egy kis patak. Partján, ínoha- lepte kövön, komoly, fontoskodó arccal legényke ül. Kezében horgászbot, rajta zsineg, amelynek végén halálra váltan ficánkol egy kövér giliszta. A zsineget el-elkapja a siető patak habja, játszik vele, majd kacagva otthagyja a kis legényt. Aprócska leány lépeget a már harmattól felszáradt réten. Kezében kosár, melyben eleven csipogással követelik a szabad életet a sárgapihés kacsák. A faluból nyikorgó kerekű szekerek indulnak a munkába, az egyik mellett göndörszőrű puli lépeget. Megélénkül a határ, s a „holnap” fehér, puha kenyeréért munkálkodik nemsokára a tarka vagy piros kendős, hajladozó sok szorgos asszony, s a megacélosodott. számtalan kemény férfikéz. Keskeny Ilona
