Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-28 / 99. szám
4 népújság 1S69. április 28. csütörtök iiiusji köszönet május 1 előtt — Azért hívtam fel a szerkesztőséget, hogy köszönetét mondjak a város vezetőinek, most, május 1 előtt. Az egri Kertalja utca lakói nevében beszélek,, akiknek többsége már nagyon régen itt lakik, de csak most, másfél évtizede kap mindig valamit a dolgozók államától. Artézi kutat, köves utat, s legutóbb betonjárdát. Ez most készült el május 1, a munkásosztály ünnepe előtt, nagy örömére mindenkinek. Pedig már olyan régen kérték e járdát az utca lakói. Évtizedekkel ezelőtt. De annak idején rá se hederftettek az ilyen kérésekre. Most viszont megkaptuk, s ezért mondok köszönetét mindannyiunk nevében egyik itt lakóként: Kelemen Mihály. — MÁR KÉSZÜLNEK a kórusok a VI. egri dalosünnepre, amelyen Észak-Ma' gyarország legjobb kórusai találkoznak. A kórusok közül elsősorban azokat hívják meg, amelyek a felszabadulási szemlében kiváló eredményeket értek el.- IGEN SOK ÖNTEVÉKENY művészeti együttes nevezett be megyénkbe az idei kulturális seregszemlére. Eddig összesen 284 művészeti csoport jelentkezett, köztük 120 színjátszóegyüttes. 85 tánccsoport, 55 énekkar, 19 .zenekar és 5 bábcsoport. A részvevők száma ősz- szesen több mint hatezer. — EGÉSZSÉGES vizet isznak a markazi iskolások, a most beszerelt vízvezetékből. A községi tanács a szülők társadalmi munkája segítségével a községfejlesztési alapból folyóvízzel látta el az új iskola épületét. — MEGJAVÍTJA a községek áruellátását az Eger és Vidéke Körzeti Szövetkezeti Központ. Többek között biztosítja, hogy üzleteiben az egész év folyamán kapható lesz zsírszalonna. ugyanakkor több üzletét átalakíttatja, korszerűsítteti, hogy gyorsabb legyen a kiszolgálás. — 78 SZERFÄS ÉPÜLETET építettek az elmúlt évben termelőszövetkezeteink, s ezeknek egy részét kisebb beruházással téliesítettek is. Az idén ismét több szerfás épület építését vették tervbe. A hozzávaló anyagot az erdőgazdaságok a nyár elejéig le is szállítják a termelőszövetkezeteknek, a MEZÖSZÖV-Ön keresztül.- A KÉTMILLIÓ FORINTOT is meghaladja az Egri Női- és Férfiszabó Ktsz állóeszközeinek értéke, sdját forrásai mintegy egymillió három- százezer forintot tesznek ki, jóléti állóeszközeinek értéke hatvanhétezer forint. 30 százalékban tulajdonos a Dobó tér 4. számú háromemeletes üzemházban, ahol korszerű konfekció-üzemet létesítettek. Itt nyertek elhelyezést a legkorszerűbb motoros konfekció- ipari gépek, amelyeken korszerű nagyüzemi termelést folytatnak a szövetkezet dolgozói. — MEGKEZDTÉK Noszva- jon az új orvoslakás építését. A munkát, amit még ebben az esztendőben be akarnak fejezni, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói vállalták. — A MEZÖSZÖV újabb megrendeléssel fordult a Vases Fémipari Vállalathoz a háromköbméteres mezőgazdasági vegyszeres gyomirtáshoz szükséges anyagtároló lajt készítésével kapcsolatban. Ezek alkalmazása a hibrid kukorica termesztésénél is igen fontos. Az eddig vállalt 100 darab lajton kívül további 20 darab készítését is vállalták ez évben a dolgozók, hogy ezzel is elősegítsék a mezőgazdaság fejlődését. Rossellini új filmje: Rómában akkor éjszaka volt... műsora Egerben, este 7 órakor: Anyósgenerális (Kisfaludy bérlet) Hevesen, este 7 órakor: Az aranyember P gy filmhír Olaszországból: Roberto Rossellini új filmet forgat a Róma melletti Cinecittában. Az új film cselekménye az olasz főváros náci megszállása idején játszódik. Az új film egyik férfi szerepét Szergej Bondarcsuk, a neves szovjet művész játssza. Miért éppen a hitlerista megszállás napjaiból merítette filmjének témáját Rossellini? Az újságírók feltett kérdéseire Rossellini így válaszolt: „Azért forgatok filmet Róma akkori napjairól, mert a mai ifjúság alig tud róla valamit. Nemrég tizenöt fiatalt kérdeztem meg Franciaországban, hogy ki volt Hitler? Csak ketten tudtak helyesen válaszolni. Viszont a tizenöt közül tizennégy nem is sejtette, hogy ki volt Mussolini, a tizenötödik pedig azt hitte, hogy olasz filmrendező ...” Élesen emlékszünk még a Róma nyílt város című, antifasiszta, háborúellenes olasz filmre. Rossellini alkotása volt ez a film is. Most készülő filmjének címe: Era nőtte a Roma — Rómában akkor éjszaka volt. A film női főszerepét, Esperiát, Giovanna Ralli alakítja. Az olasz színészeken kívül három külföldi férfi szereplő is közreműködik a filmben. Szergej Bondarcsuk, a világhírű szovjet művész Ivánt, a szovjet káplárt alakítja, az angol Leo Genn-t Pemberton angol őrnagy, az amerikai Peter Bald- wyn-t Charles amerikai katona szerepében láthatjuk majd. A film tartalma... Három szövetséges katona: Iván, Pemberton és Charles, az olasz fasizmus bukása utáni napon, megszökik egy koncentrációs táborból. Útközben három, apácának álcázott olasz lánnyal találkoznak, akik a szökevényeket egy mindenféle állattal telerakott szekér alján becsempészik a náciktól megszállt Rómába. A Tor di Nona, az akkori római feketepiac egyik épületében bújtatják el a három katonát. Iván mégisEGRI VÖRÖS CSILLAG Bgrenyíló ablak (szélesvásznú) EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Francis GYÖNGYÖST PUSKIN Szent Johanna (szélesvásznú) HATVANI KOSSUTH Az aranyvonat HEVES Nincs előadás FÜZESABONY Egy kislány keresi az édesapját PETERVASARA Nincs előadás merkedik Esperiával, a szökevényeket rejtegető római lány vőlegényével, Renatoval. Rena- to az olasz ellenállási mozgalom harcosa. A szovjet káplár rajta keresztül kapcsolatba kerül az ellenállási front harcosaival, sőt: rejtekhelyén robbanóanyagot is készít számukra. A Gestapo letartóztatja Esperiát. A kínzások és vallatások során Esperia meginog, s a náciknak sikerül kiszedniük a lányból olyan dolgokat is, amit nem lett volna szabad megtudni senkinek. Közben letartóztatják Renatot és Ivánt is. Pembertonnak és Charles- nek sikerült e'gérutat nyerniök. kicsúsznak a Gestapo gyűrűjéből és egy római herceg fogadja be kettőjüket palotájába. Renatot a németek főbelövik, Iván belehal az SS-ek kínzásaiba. Esperia nem találja lelki nyugalmát, mert azt hiszi, miatta pusztult el Iván és Renate. Aztán minden kiderül: a mozgalomba beépített Gestapo- spiclí árulta el a nagyszerű harcosokat. Esperia bosszút áll két elvtársa haláláért, lelövi az árulót, és ő maga is öngyilkos lesz, végez életével... Évtizedek óta nem fordult elő, hogy szovjet filmművész külföldön egy nem koprod.uk- ciós filmben szerepet vállalt. Bondarcsuk az első, aki erre vállalkozott. Az olasz lapok naponta közölnek részletes tudósításokat az Era nőtte a Roma forgatásáról. Elismeréssel írnak Szergej Bon- darcsukról. — „Lelkiismeretes és pontos színész — mondta róla Giovanna Ralli. partnemője — és igen rokonszenves. Ezenfelül — mi ért is tagadnám? — nagyon szép ember. Az a típus, amelyet aligha találna az ember valahol a Szovjetunión kívül. Románt! kus típus.” Rossellini filmjében három férfi szökik meg a koncentrációs táborból, három szövetséges katona, akik barátságot kötnek az olasz ellenállási mozga lom egyik bátor harcosával, ök hárman. a szökött foglyok, nem értik egymás nyelvét, más-más szavakkal beszélnek, mégis megértik egymást, mert akara tűk egy. Szimbólum lesz ez a film, az Era nőtte a Roma. Jelkép. A három katona alakjában azoknak a népeknek a közeledési óhaja testesül meg. amely né pék közös erőfeszítéssel megdöntötték a nácifasizmust. Ele ven jelkép lesz ez a film! Jel képe annak, hogy az emberiség, a különböző népek, képesek ki alakítani a kölcsönös megértés és béke szellemét, képesek lét rehozni egy olyan világot, ahol majd nem ismerik soha többé a koncentrációs táborokat, ahol majd nem ismerik soha többé a háborút. —kyd— Éva az oka ... Adám halálosan unatkozott vala a Paradicsomban és megkérte az Urat, segítsen rajta. Mivel annak idején, a tudósok hanyagsága miatt, még a könyvet, a rádiót és a televíziót nem találták fel, amelyek állítólag hatásos ellenszerei az unalomnak (nana!), az Űr meghallgatta Ádámot és megteremté neki Évát, feleségnek. Egyesek ettől a pillanattól kezdve kételkednek az Úr bölcsességében! ... És Éva kinyitó szemét és így szála vala: — Te mennybéli atyajóúristen, hogy lehet élni ilyen rendetlenségben... Adám, Ádám, hol vagy? — Itt vagyok, drágám! — mondta gyanútlanul Adám és előlépett egy szikomorfa mögül, ahonnan kedvtelve szemlélhette új asszonyát, aki akkor még ádám- kosztümben volt. — Jerszte csak, kedvesem — mondotta Éva és oly csábosán nézett Ádámra, hogy annak rögtön eszébe jutott az Űr parancsa: menjetek és sokasodjatok... De nem mehetett, mert Éva imigyen folytatta: — Ebben a Paradicsomban így nem lehet tovább élni, fiam. Segítesz rendbetenni, kitakarítani, leporolni és átrendezni... — De Éva — kezdett megijedni Ádám és jobb kifogás híján a következőket mondotta•' — De Éva, ezt az Úr teremtette ilyenné... Ehhez nem nyúlhatunk, hát ő a bölcs! — Lárifári, azúr is férfi, s a férfiak mit értenek ehhez ... Elég volt a beszédből, munkára fel! — és intett. Ennek nyomán a szikomorfa balra került, ahol eddig az almafa volt, helyére pedig tama- riszkusz bokorból készült, modern vonalú dolgozóműhely rakatott át. A pálmafákat megnyirbálták, s a patak mellé tették, a patakot ráengedték a leporolt tölgyfák gyökereire, s Adám fekhelye felkerült a fára ... Ott egészségesebb — mondta Éva. Félóra múlva a jóúristen se ismerte ki magát a Paradicsomban, s újabb ezredév múlva megdöbbenve vette észre, hogy földre teremtett teremtményei a fákon mászkálnak és makognak. Ezek utón köny- nyű volt Darvin- nak azt mondani, hogy az ember a majomtól származik. Pedig mindennek Éva az oka! (egri) MAURICE THOREZ 1960. ÁPRILIS 38., CSÜTÖRTÖK Ma 60 éves MAURICE THO- RÉZ. 1945 óta a Francia Kommunista Párt főtitkára, eredetileg bányász és földmunkás. Több francia kormányban államminiszter. majd miniszterelnök-helyettes volt. Harcolt Franciaország függetlenségéért az USÁ-val szemben, az egységes Németországért, s a gyarmati elnyomás rendszere ellen. 40 évvel ezelőtt, 1920-ban halt meg KLIMENT TYIMIRJAZEV orosz természettudós, Darwin tanainak lelkes terjesztője. 15 évvel ezelőtt, 1945-ben. e napon alakult meg a Magyar Kommunista Párt budapesti területi bizottsága. FILM: Francis AMERIKAI FILM A film igen ötletes szatíra, egy beszélő öszvér és egy ügyetlen hadnagy.a hőse. A filmet a gyöngyösi Szabadság Filmszínház mutatja b« április 28-tól május 4-ig. Nagyszabású hadijáték Hatvanban A hatvani úttörők vasárnap nagyszabású hadijátékot rendeznek. A csapatok már régóta készülnek a nagy találkozóra és a pajtások izgalommal várják azt a napot, amikor teletömött hátizsákokkal beve- hetik magukat a hegyekbe. Az úttörővezetők már előre pontosan kidolgozták a hadijáték tervét és személyesen vizsgálták meg a terepet, ahol a játékot a pajtások lebonyolítják. Nagy az izgalom: ki lesz a győztes, a legügyesebb, hiszen nem kis dicsőség vár a csapatra, amely elviszi a babért ezen az izgalmasnak ígérkező, szép napon. Radikális lépés Londonban vádat emeltek egy férfi ellen, amiért szándékosan megrongálta az angol posta vagyonát. A fiatalembert tetten érték ugyanis, amikor benzint öntött egy postaládába, majd meggyújtotta. A vádlott azzal védekezett, hogy rosszkedvében levelet írt a feleségének és azt azonnal bedobta a postaládába. Félórával később megbánta a levélben használt sértő kifejezéseket és minden eszközzel meg akarta akadályozni a levél továbbítását. Ezt az eszközt választotta... IV. Egi’i tartózkodásunk alatt elbeszélgettünk munkásokkal, főiskolai hallgatókkal, művészeti dolgozókkal. Most Eger bői ászai vártak bennünket. A pince bejáratánál fogadtak bennünket, majd megmutatták nekünk hatalmas hordóikat, amelyek közül egyesek még a falban folytatódnak. Itt a kőbarlangban egy festetlen faasztal mellett hosszú és baráti beszélgetést folytattunk egymással. A poharaink pedig sűrű, hol borostyánsárga, hol rubinvörös folyadékkal teltek meg. (Ezután egy szép bordal következik, gyönyörűen versbe szedve, amely az egri bort, annak megművelőit, termelőit, a magyar népet dicsőíti lelkes, érzésteli költői strófákban. Majd így folytatják a szerzők): ...Már bőségesen kibeszéltük magunkat, a magyar borászok már elmondták nekünk, mit hozott nekik a népköztársaság és hogy milyen változások mentek végbe életükben, amikor házigazdáink, a kedves magyar borászok nótára gyújtottak. Egymás után csendültek fel az orosz nóták: a „Moszkva alatti esték”, a „Ka- tyusa”, aztán mi is együtt énekeltük velük a „Tak bugytye zdorovi, zsivitye bogati” (Jó egészséget, éljetek bodogan!) Dr. BIHARI JÓZSEF: Szovjet turisták úti jegyzeteiből című orosz dalt. Amikor pedig eljött a búcsú ideje, váratlanul társaságunk egyik éltes tagja, egy moszkvai műszaki könyvtár vezetője, Szverobo- jeva Alekszandra Ivanovna szót kért és így szólt: — Eléneklek magyar nyelven egy dalt... Egy régi dal volt ez, szerelemről és rózsáról regélt, amely a kedves sírján nőtt ki... („Egy rózsaszál szebben beszél...”). Hogy mi kerekedett most! Alighogy befejezte Alekszandra Ivanovna a dalt, hozzárohantak a borászok. Lelkesedésükben kiáltoztak, megcsókolták arcát és ezüstös haját. A dal végén hozzámlépett a turistacsoport vezetője és a következőket mondotta nekem: — Látja, kérem, ennek az asszonynak itt esett el a fia Magyarország határában a harcok idején. Most mégsem sír, hanem magyarul énekel és az önök egészségére üríti poharát ... (Csak a csókzápor után tört ki rajta a zokogás). Később beszédbe elegyedtem vele. Kiderült, hogy húgának a férje magyar ember volt, tőle tanulta a dalt valamikor.” A moszkvai Irodalmi Újság cikke óta naponta kapja a főiskola orosz tanszéke a leveleket, amelyeknek az írói valamennyien azt kérik, küldjük el nekiki is az „Egy rózsaszál ..orosz és magyar szövegét. Akadnak olyanok is, akik ennek kapcsán magyar nyelvtanokat vagy szótárakat kérnek tőlünk, mert — mint írják — szeretnének megtanulni magyarul. Tallinból azt írják, hogy az ittjárt turisták megalakították az Észt—Magyar Baráti Társaságot, Omszkból pedig arról értesítenek bennünket, hogy Ligeti Károlyról, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom egyik magyar hőséről neveztek el utcát. Omszkban nagy sikerrel játsszák „Az arany vonat” című filmet is, amelynek egy István nevű magyar hős a főszereplője. A nézők előtt megelevenedik Zalka Máté és az orosz polgárháborúk idején a szovjet hatalomért küzdő többi magyar hős legendás alakja. Egyre elevenebbé válnak azok a kapcsolataink, amelyek rendszerint itt szövődnek Egerben, amikor szovjet turisták tartózkodnak városunk falai között. Ha jó élményekkel távoznak tőlünk — valamennyi a magyar—szovjet barátság lelkes harcosa, hazánk, kultúránk igazi híve lesz. Ezért nem magánügy a szovjet vendégek fogadása, ezért érdemes elgondolkodni azon, hogyan lehetne még felejthetetlenebbé tenni részükre az itt- tartózkodásuk minden percét. Az itt ismertetett újságcikkek és a naponta hozzánk érkező levelek azt igazolják, hogy szovjet vendégeink jól érzik magukat városunkban. Akadnak, nem is kevés számban, olyan vélemények is, hogy a legjobban éppen itt érzik magukat nálunk. Meg is magyarázzák, miért: nálunk jutnak leginkább közelebb az emberekhez, márpedig őket elsősorban az emberek, a szocializmus, az országépítés eredményei érdeklik. Bánjunk csínján az adatokkal, idegenvezetőink a lényegre mutassanak rá. Például arra, hogy az egri várat egyszerű parasztok, munkások védték mindig, mert főuraink az év nagyobb részét nem is töltötték itthon, külföldön dőzsöltek a magyar jobbágyok pénzéből, hogy a vár az ostrom után 44 évvel később is csak német zsoldosok árulása és a magyar főurak meg az egyház közömbössége és nemtörődömsége miatt esett el. A szovjet turisták fogadása közügy, mondhatnánk úgyis — országos ügy. Az MSZBT helyi vezetősége tudatában is van ennek. Ezért viszik el őket tsz-ekbe, üzemekbe, gyárakba, iskolákba. Mészáros József, az MSZBT megyei titkára, semmi fáradságot nem kímélve, nagy szakértelemmel rendezi és szervezi meg ezeket a találkozásokat. Meg nem oldott feladat még, hogy minél több és főleg oroszul jól beszélő elvtársak vegyék körül a szovjet turistacsoportokat és hogy mindaz, amit idegenvezetőinktől a szovjet és más turisták is hallanak, ideológiai szempontból helyes, pontos, megtámadhatatlan legyen. Csakis így fognak még termékenyebbekké, még előbbre- mutatóbbakká válni azok a kapcsolataink, amelyek az utóbbi évek óta olyan szépen kibontakozóban vannak.
