Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-27 / 98. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLHETEK! Hisznek az új jövőben AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA és a MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 98. szám Ara 50 fillér 1960. április 27., szerda * Kongresszusra készül a Hazafias Népfront Csaknem három eszten­dővel ezelőtt a Hazafias Népfront Országos Taná­csának ülésén az első nap előadója, Apró Antal elv­társ, a népfront országos tanácsának elnöke, ezeket mondta: „A népfront nem bizonytalan, hanem jól be­vált, kitaposott úton jár. A Magyar Szocialista Mun­káspárt méltó megbecsülést kíván biztosítani a Hazafias Népfrontnak és jelentősé­gének megfelelő szerepet szán az ország közéletében. Ma a párt politikáját az jel­lemzi, hogy pártvezetésünk, kormányunk legdöntőbb feladatának tartja a demok­ratizmus növelését, azt, hogy a vezetők és a dolgozó tö­megek közelebb legyenek egymáshoz, hallgassák meg egymás véleményét.’­Ebben a politikában nagy jelentőségű szerepet kapott a Hazafias Népfront-moz­galom. Mintegy összekötő láncszemet képez a párt és a széles, demokratikusan gondolkodó tömegek között, s elősegítője a közös cél ér­dekében folyó harc új sike­reinek. Amikor működésé­nek elveit meghatározták, kitűnt, hogy nem akarják valamely dolgozó osztály, vagy réteg szervezetévé, mozgalmává tenni. Az ösz- szes dolgozó osztályok és rétegek közös mozgalmává szélesíteni, — ez volt a cél, s most a második kong­resszus előtti számvetés ad bizonyságot arról, mennyi­re sikerült elérni. Kongresszusra készülődik a Hazafias Népfront. A mozgalomban részt vevő legjobbak májusban össze­ülnek. Tanácskoznak a múlt tapasztalatairól, s a jövő tennivalóiról. Elmon­danak majd egy sor hiá­nyosságot, amely ma még tapasztalható a mindenna­pok munkájában, de beszá­molnak az eredményekről is. Mert ez utóbbiból na­gyon sok van. A legelső és a legnagyobb az, hogy a népfront-mozgalom már va­lóban kibontotta szárnyait mindenütt. S ebből követ­kezik a többi: a város, a fa­lu minden megmozdulásá­ban való részvétel, az új kezdeményezések sora, s le­hetne még számlálni, ki tudja mennyit. Valóban tömegmozga­lommá vált az esztendők folyamán a népfront. Meg­szűnt csak a választások előkészítése és lebonyolítá­sa idején feléledő tiszavi­rág életű mozgalommá len­ni. A párt tisztázta szerepét s ezt be is tölti mindjobban politikai téren, ha az ország előtt álló feladatok végre­hajtásában kell segíteni, gazdasági vonalon, ha vá­rosok falvak fejlesztésére kell ösztönözni, mozgósíta­ni, s a kulturális életben is, ha a szocialista kultúrát kel! terjeszteni az emberek körében, ha támogatni kell az általános műveltség elemzésére vonatkozó tö- :kvcseket. A májusban összeülő ongresszus most vissza­illant az évek óta járt út redménycire, hibáira, de e egyben előretekintésnek számít. A következő fel- flatokra, amelyek előttünk (Inak, s amelyeknek épp a iúlt tapasztalatai alapján kongresszus útmutatásai yomán még hathatósabb egítője lesz a Hazafias íépfront. Építkezik a mezőtárkányi Búzakalász Tsz A tavaszi vetések elvégzése után a mezőtárkányi Búzaka­lász Tsz tagjai hozzáfogtak az építkezési munkákhoz, hogy még ebben az évben férőhe­lyet biztosítsanak a növekvő állatállomány részére. A szö­vetkezet tanyáján egy 20 fé­rőhelyes sertésfiaztató építési munkáit végzik. Az építőanya­got hitelre vásárolták, a mun­kát azonban a szövetkezet tag­jai maguk végzik. Ugyancsak a szövetkezet központi tanyá­ján épül egy ötven férőhelyes növendékistálló, szerfából. A két új épület mellett rövide­sen elkészül a harmadik is, egy 500 férőhelyes baromfiól. Az építőbrigád tagjai dere­kasan dolgoznak, mert hama­rosan meghozzák a több száz csirkét és 150 libát, így szük­ség lesz férőhelyre. — EGERBEN megyei ifjú­sági dalostalálkozót rendez­nek május 1-én. A megyei ifjúsági dalostalálkozón a legjobb egri általános és kö­zépiskolai. valamint megyénk hat járásának legjobb általá­nos iskolai kórusai vesznek részt. ÚTTÖRŐÉLET ★ Dr. Bihari József: SZOVJET TURISTÁK ÜTIJEGYZETEIBÖL ★ G. Molnár Ferenc: PETÖFIBÄNYAI „DIAKOK” ★ NÉHÁNY TANÄCS A NÖVÉNYAPOLASI MUNKA MEGSZERVEZÉSÉHEZ ★ / ÓRIÁSI HARC A MEGYEI LABDARÜGÓ-BAJNOK- SAGBAN A BAJNOKSÁGÉRT ÉS A KIESÉS ELLEN Földművelésügyi Minisztérium telhivása a mezőgazdasági munkásvédelem javítására A Földművelésügyi Miniszté­rium kollégiuma megtárgyalta a mezőgazdasági dolgozók mun- kásvédelmériek helyzetét, s megállapította, hogy a baleset­elhárítás a mezőgazdasági üze­mekben még mindig nem ki­elégítő. Mulasztások tapasztal­hatók többek között a trakto­rok és vontatók műszaki be­rendezéseinél. nem egy esetben világító berendezés és fék nél­kül közlekednek a közutakon, túlterhelt pótkocsikkal. Gyakran okoz balesetet a mű­helyekben a rendetlenség, és a nem megfelelő szerszámok használata. Sok helyütt a szab­ványoktól eltérő elektromos berendezéseket szereltek fel a műhelyekben. Számos baleset oka volt, hogy nem tartották meg az acetilén gázfejlesztő be­rendezések biztonsági előírása­it, valamint a gázpalackokra vonatkozó óvórendszabályokat. Ugyancsak baleseteket oko­zott az előmelegítőlámpák helytelen kezelése és a kar­dántengelyek burkolat nélküli járatása. Az állatgondozók gyakran nem elég óvatosak az állatok ápolásánál, etetésénél, ennek következtében a múlt évben is több halálos baleset fordult elő. A személyi jellegű baleseti okoknál gyakori az it­tasság. A kollégium felhívja vala­mennyi főigazgatóság, közép­fokú szerv és termelő üzem vezetőjét, hogy a jövőben na­gyobb gonddal foglalkozzék a balesetelhárítással. Az üzemek vezetői a rendszeres oktató- és nevelőmunkával párhuzamo­san szigorúan vonják felelős­ségre a balesetelhárítási sza­bályokat meg nem tartó dol­gozókat. í’elkéri a minisztéri­um kollégiuma a MEDOSZ el­nökségét, hogy fokozza a me­zőgazdasági üzemek munkás- védelmi ellenőrzését, az üzemi bizottságok munkásvédelmi felügyelői adjanak hatéko­nyabb segítséget a munkásvé­delem megjavításához. (MTI) Tóth Szilvesztemé fiatal, tizenhatéves, asszony. Férje bányász, ő maga a tavasszal lépett be a gyöngyösoroszi termelőszövetkezetbe. Mindössze három hetet dolgozott még, s most a, növénytermesztő brigádban dolgozik, de máris az a véleménye, hogy így, közösen, könnyebben, jobb kedvvel halad a munka. Túlteljesítik a termelési terveket a horti Petőfi Tsz tagjai A horti Petőfi Termelőszö­vetkezet tagsága a vezetőség javaslatára megtárgyalta, ho­gyan tudnak az idén többet termelni a betervezettnél a munka jobb megszervezésével, a munkafegyelem megjavítá­sával és az időszerű vetési,, növényápolási, betakarítási munkák gyors elvégzésével. A szövetkezet tagsága vállalta, hogy gabonából 1—1,5, burgo­nyából 10, cukorrépából 20, borsóból 2, lucernából 5, vö­rösheréből 4 mázsávalt termel­nek többet, mint amennyit a tervben előírtak. Ezenkívül a szövetkezet növénytermesztési brigádjának tagjai csatlakoz­nak a 30 mázsás kukorica- és a 200 mázsás cukorrépa-ter­melési mozgalomhoz. A versenyvállalás szerint túlteljesítik jelentős mennyi­séggel a kertészeti növények termelési tervét is. Paradi­csomból 9, sárgadinnyéből 10, zöldpaprikából 5, görögdiny- nyéből 20, uborkából 5, tökből 20, karfiolból 5 mázsával ter­melnek többet az egy holdra tervezett mennyiségnél. A tervek túlteljesítése érdeké­Rohanó élet — Tessék beljebb menni a kocsiba! — hangzott az ideges parancs, ki tudja már hányadszor. — Van még hely bőven, ne lógjunk a lépcsőn! — pattogtak a kalauz ellenvetést nem tűrő szavai, de nem mozdul senki. Az ember azt várná, hogy a társadalom e kemény, fáradhatat­lan katonáját, a ka­lauzt, aki a nyári tik­kasztó hőségben épp­úgy, mint a tél der­mesztő hidegében, helytáll fárasztó mun­kahelyén és oly ke­vés elismerő szót hallhat az utasok aj­káról — legalább ész- revennék. Azok, akik felszállva az egyik megállónál, unottan keresgélnek fillér- kéik után, hogy le­számolják a viteldíj néhány csillogó pénz­darabját, s a követ­kező megállónál már búcsút is intenek. De nem, nem veszik ész­re a kalauzt, nem hallgatnak rá, hiába kér, hiába kiabál. Gé­piesen nyújtják a pénzt, sokszor arra sem gondolva, hogy ki veszi át. Esetleg akkor zökken ki az ember ebből az unott szórakozottságból, ha valamilyen okból nem kell jegyet vál­tani s a kapzsi em­ber önkéntelenül is arra gondol, hogy né­hány fillérkéje meg­maradt. Ügy látszik, néha ő is belefárad az örökös könyörgésbe: „húzódjunk beljebb a kocsiba!” — „Adjunk át egy ülőhelyet en­nek az öreg néniekF’ — „Ne tolakodjanak, nem látják, hogy egy kisgyermek van an- nál.az asszonynál!” — s gyors mozdulattal rántja meg a csengőt. A kocsi megremeg és elindul. Nagyot sóhajt mel­lettem egy sápadt ar­cú asszony. Beszélge­tünk, s elmondja, hogy néhány napja hagyta el súlyos mű­tét után a kórházat és kénytelen utazgat­ni, de már-már abba a helyzetbe kerül, hogy újra orvos után kell néznie, mert mindig összenyomják a megállóknál. — Én nem tudom, miért van ez így — mondtam. — Maga vidéki? — Hatvani vagyok. — No, és talán ma­guknál nem így van? Megállt az autó­busz és sápadt arcú útitársam búcsút in­tett. Mellém új utas került, s az autóbusz folytatta útját. Bizony, a mi váro­sunkban is így van. Sűrűn indulnak az autóbusz-járatok, bő­ven van hely a ko­csikban s mi mégis tolakszunk, lökdös- sük egymást, nem vagyunk tekintettel az idősebbekre, a gyermekekkel utazó anyákra, nem tudjuk önmagunkat fegyel­mezni és nem szíve­sen hallgatunk a ka­lauz jóakaratú szavá­ra. Ezen változtatni kellene! S ha sikerül, kellemesebb lesz az utazás, kevesebb lesz a panasz, a kalauz­nak sem kell annyit kiabálnia. Dr. Rőczey Ödön ben megszervezték a brigádo­kat, munkacsapatokat. Vállal­ták, hogy minden munkát idő­ben és jó minőségben végez­nek el, és ennek érdekében a szövetkezet tagjai megszünte­tik az igazolatlan mulasztáso­kat. A horti Petőfi Termelőszö­vetkezet tagjai a vállalt pon­tok teljesítésére versenyre szó­lították a hatvani járás összes termelőszövetkezeteit, s a ver­seny értékelésére a járási ta­nács mezőgazdasági osztályát kérték fel. Felszabadulási kiállítások Színjátszóik, művészeti cso­portok mellett kiállításokkal is készültek és készülnék me­gyénk községeiben a felszaba­dulási szemlére. A felszabadu­lási kiállítások szervezésében és az anyag gyűjtésében az út­törőik vállalták a legnagyobb részt, de sok helyen a KISZ- fiatalok és a kultúrházak is se* gítettak. Erdőtelek, Pély. Nagyréde, Recsk községekben már a hó­nap elején megrendezték a fel- szabadulási kiállítást. Hatvan­ban ugyancsak a hónap elején nyitották meg a foto- és a könyvillusztrációs helyi pályá­zat kiállítását. Sok szakkör is bekapcsolódik a kiállítások szervezésébe, saját anyagából rendez kiállítást. így az Éger- csehiben és Karácsondon mű­ködő „Ki. mit gyűjt?“-szakkör és a kézimunka-tanfolyam tag­jai. Gyöngyösön május elsején nyitják meg a felszabadulási kiállítást a Mátra Múzeumban, július 4-én újat rendeznek be, csak a városi anyagból. Füzes­abonyban a képzőművészeid szakkör már megrendezte kiál­lítását, a felszabadulási kiállí­tás anyagát május 15-én mu­tatják be. Pétervásárán. a palócnapok alkalmával felszabadulási do­kumentációs kiállítás mellett néprajzi kiállítást is terveznek, melyet a következő hónap fo­lyamán mutatnak be. Facsemetét fiitettek az egri diákok Andornak tályán Az egri Gárdonyi Géza Gim­názium KISZ-szervezetének 35 tagja a minap társadalmi mun­kára utazott Andomaktályára. A községben, a tavaszi fásítás keretében egy nap alatt 100 fa­csemetét ültettek el. A szak­emberek véleménye szerint a diákok nagyon szép is szaksze­rű munkát végeztek. A kis kol­lektívának és az i. Iának is köszönetét fejezte ki a község vezetősége a lelkiismeretes, jó munkáért. (S. Sz. M.) Nemrég adták át a for­galomnak Petőfibányán a 200 méteres közúti alagutat. Azóta nagyon sokan gon­dolnak hálával azokra, akik ezt az alagutat elkészítették. Különösen azoknak könnyí­ti meg az útját, akik a felső telepen laknak, de naponta többször át kell járniuk az alsó telepre, hiszen itt van a tröszt, az iskola és az üz­letek nagy része is. A járművek útja is meg­rövidült és biztonságosabbá vált. Azaz: csak vált volna, illetve válna, ha... Nos: ez a „ha” késztet bennünket ennek a néhány sornak a megírására. Igaz ugyan, hogy az alagút két végén automatikus villany­jelző készülékek biztosítják a zavartalan közlekedést, de az a szomorú tapasztala­tunk, hogy a piros jelző­lámpa intését csak nagyon kevesen tartják be. A moto­rosok és autósok egy része valami különös kedvtelés­sel robog be a piros jelzés­kor az alagútba. Mi ez? Virtuskodás? Arra várnak, hogy súlyos baleset figyelmeztesse őket tettük könnyelműségére ? Mi már most felhívjuk a közlekedési szervek figyel­mét ... (G. M. F.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom