Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-26 / 97. szám

1960. április 26., kedd NÉPÚJSÁG 5 Okok és indokok kosok ülnek a miniszteri szé­kekben. ahol most arról folyik a vita. hogy néhány hét múlva tekintsék elévültnek a háborús bűntetteket, s ahol ilyen jelle­gű nevelés folyik, — a tudatos lélekmérgezés teljes lelki in­fekciót hozhat. Nem véletlen, hogy e mérge­zett talajon újra kivirágzott a horogkereszt, hogy SS-nagy gyűléseket tartanak, ahol ter­mészetszerűleg nem elítélik, hanem ..elemzik’* a második vi­lágháborút: hogyan kellett vol­na azt jobban csinálni. Anyagi megkötöttségek, ingyenes ta­nulás, militarista szellemű ne­velés, történelemhamisítás: ez a válasz, az egyedüli és igaz vá­lasz a Le Monde cikkírója naív kérdésére. „Milyen indokra vezethetjük vissza a német ifjúság maga­tartásának megváltozását?” Ilyen okokra. S még ilyen okok mellett is csak a német ifjúság kisebbik részére, ked vés Le Monde! Gyurkó Géza SmYmlßi Paparl Miklós, Eger: A levelében írtakkal egyetér­tünk, s ebben az ügyben felkeres­sük az Autóközlekedési Vállalatot, hogy megfelelő intézkedést tegye­nek. Kérjük, máskor is írja meg észrevételeit. Id. Burovincz János, Nagyút: Kérésével forduljon a járási ál­latorvoshoz. vagy a járási tanács­hoz es ha van keret, megadják az engedélyt a seléü tezésre. Pásztor István, Heves: Kérjük, írja meg, hogy a tárgya­lás mit eredményezett. Ha ügye még mindig nincs befejezve, a visszakapott okmányokat — amit tárgyalás után minden bizonnyal visszaküldenek — juttassa el szer­kesztőségünkhöz. Id. Beliok Imre, Komló: Kérjük, Írja meg, hogy mielőtt a földművesszövetkezetnél volt al­kalmazásban. dolgozott-e . valahol és mennyi ideig? Szert János, Nagyvisnyó: Kérjük. írja meg, hogy a kérdé­ses cipő elkészült-e már? Bobrányi Józsefné, Hatvan: A fénykép-ügyben intézkedtünk és a szóban forgó előleget vissza­küldik. Nagy horderejű győzelem — EBBEN AZ ÉVBEN már három úttörőcsapat volt tá­borozáson a hevesi járásból. A boconádi úttörők a tarna- mérai úttörőkkel együtt Gö- römböly-Tapolcán töltöttek két hetet, harminc kömlői út­törő pedig Balatonszántódon táborozott ugyanennyi ideig. .*1* idén IS millió forint, jövőre már kétszer annyi szolgálja az iskolai napközi otthonok fejlesztését Államunk évről évre nagy gondot fordít arra, hogy azok a tanulók, akiknél ez indokolt, helyeket kapjanak az iskolai napközi otthonokban. A ko­rábbi esztendőkben átlag évi 50 csoporttal fejlesztették a napközis hálózatot. 1958-ban százzal, 1959-ben százötvennel emelkedett a napközis csopor­tok száma, az idén a növeke­dés háromszáz csoport. Ebből több, mint 200 azt a célt szol­gálja, hogy a nagyüzemi mező­gazdálkodás útjára lépett pa­rasztszülők gyermekeinek elhe­lyezését könnyítsék. A tanév kezdetén 87 000 fölött volt a napközis tanulók száma, jelen­leg megközelíti a 100 000-et. Ebben az évben az általánős napközi otthonok fejlesztésére szolgáló állami támogatás meghaladja a tizenötmillió fo­rintot, jövőre ez az összeg a kétszeresére, harmincmillió forintra emelkedik. (MTI) Egy kiváló traktorista TÓTH g. JÓZSEF traktorvezető, öt éve dolgozik a Pétervásári Gépállomáson. Ezen idő alatt végzett mun­kájával bebizonyította, hogy a gépállomás legjobb traktoro­sai közé tartozik. Az elmúlt évben az 520 noimálholdas éves tervét 544 normálholdra teljesítette. Az üzemanyagfo­gyasztásnál, valamint az alkat­részfelhasználásnál is normán belüli eredményt ért el. Ez évben a tavaszi tervtelje- sitésben ez idáig 50 százalék­ban álL Valószínűnek tartjuk, hogy a tavaszi idény végére Tóth g. József elvtárs 100 szá­zalékon felüli eredményt fog elérni. Nagy horderejű győzelmet aratott a Német Demokra­tikus Köztársaság! A mező­gazdaság szocialista átszerve­zése során 1960. április 16-án Kari Marx-Stadt-kerület is je­lenthette. hogy parasztságá­nak túlnyomó többsége belé­pett a termelőszövetkezetbe. Ezzel a Német Demokra­tikus Köztársaságban a mező­gazdaság szocialista átszerve­zése gyakorlatilag befejező­dött! Az NDK mezőgazdaságá­ban végbemenő óriási válto­zások nagy nemzeti és nem­zetközi jelentőséggel bírnak. Közvetlenül kihatnak a béke biztosítására és nagy lépést jelentenek egész Németor­szág békeszerető, demokrati­kus erőinek győzelme szem­pontjából. A Német Demokra­tikus Köztársaság döntő sze­repet játszik abban a harc­ban, amely Európa békéjének fenntartásért és biztosításáért a bonni háborús készülődések ellen folyik, A német milita- rizmus és imperializmus el­leni harcával az NDK kivívta a világ békeszerető népeinek tiszteletét, elismerését, barát­ságát. A szocializmus építése nagy lépéssel jutott előre az NDK-ban azáltal, hogy a me­zőgazdaságban is széles fron­ton megteremtődtek a szocia­lizmus alapjai. A parasztság felszabadult a kapitalista ki­zsákmányolás minden formá- ' ja alól. Nincs többé ellensé­ges osztály a mezőgazdaság­ban, megszűnt a tőkés terme­lési viszonyok minden for­rása. Városban és falun egyaránt létrejött a szocialista terme­lési mód egysége, ami óriási mértékben hozzá fog járulni az NDK gazdasági, politikai, kulturális és szociális fejlődé­séhez, társadalmi erejének növekedéséhez. Márpedig mi­nél szilárdabb az NDK, annál nagyobb erőt fejthet ki a bé­ke megvédéséért Németor­szágban, Európa szívében. A parasztok szocialista szö­vetkezése állásfoglalás volt * Német Szocialista Egység­párt, az NDK kormányának politikája mellett. Félreért­hetetlen állásfoglalás a német militaristák és imperialisták háborús készülődése ellen Nyugat-Németországban, ahol a kis- és középparasztok a ka­pitalista fe, ődés következté­ben tönkremennek, és ahol földjeiket, gazdaságukat a há-* borús készülődés miatt kato­nai célokra sajátítják ki. Eb­ből kifolyólag és az Európai Gazdasági Közösség politiká­ja miatt immár 200 000 pa­rasztot üldöztek el földjéről, s a tervek szer' -f az elkövetke­zendő esztendőkben további 900 000 követné őket. Az NDK parasztsága azzal, hogy éppen a csúcstalálkozó előtt lépett a közös útra, újból bebizonyította, hogy államát sajátjának tekinti, politikájá- - val egyetért és annak megszi­lárdításán munkálkodik. Meg­semmisítette a bonni uralko­dó köröknek az NDK áláák• názására vonatkozó elképze­léseit. és súlyos vereséget mért rájuk, Ez a győzelem ismét aláhúzza azt az igazságot, hogy az NDK létezése reális valóság, s hogy kormánya cs dolgozói között szilárd egység áll fenn. A parasztság belépé­se a termelőszövetkezetbe népszavazás mindkét német állam politikája felett. Egy kis türelem: és lesz világos nylonharisnya A hiánycikkek közé tartozik a világos színű női nylonharis­nya és többen fordultak hoz­zánk a kérdéssel: mikor lesz végre elegendő mennyiség eb­ből ,a keresett fajtából a bol­tokban. Feltettük ezt. a kérdést az Egri Állami Áruház igazgató­jának, Mácsai Istvánnak, aki az alábbiakat mondotta ebben a sokakat érdeklő ügyben; — Világviszonylatban rend­A tanácsokra, mint az ál­** lamhatalom és állam- igazgatás helyi szerveire fon­tos feladat hárul a gazdasági szervező munka tekintetében is. A tanácsok végrehajtó bi­zottságainak szakigazgatási szervei gazdasági irányító és ellenőrző tevékenységükkel felölelik a megye gazdasági életének jelentős részét. A me­gye lakosságának jó része a tanácsoknak ezen munkáján keresztül ítéli meg az állam- hatalom szilárdságát, a szo­cializmus építésének ütemét. A tanácsi szerveink eddigi tevékenységéről megállapít­ható, hogy munkájuk színvo­nala mind politikai, mind szakmai téren jelentősen emel­kedett és ma már egyre fele- lósebb irányítói a lakosság el­látásának és gazdái az irányí­tásuk alá rendelt vállalatok­nak. Akár a tervezést, akár a vállalatok gazdasági működé­sét vizsgáljuk, meg kell álla­pítani, hogy a feladatok meg­oldása, ha nem is minden zök- kenő nélkül, de egyre szak­szerűbben folyik. Az 1960. évi feladatok telje­sítése nagyon szervezett, fe­gyelmezett, színvonalas irá­nyító munkát követel. A gaz­dasági szervezés módszerei a tanácsi iparban az utóbbi években sokat fejlődtek. En­nek hatása jól érezhető a ta­nácsok egész működési terüle­tén. Gazdasági és szervező, irá­nyító és ellenőrző munkájuk jelentőségének megfelelően továbbra is napról napra fo­kozni kell munkájuk színvo­nalát. Különösen a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának határozatai alapján fontos, hogy tanácsa­ink is szemügyre vegyék és közgazdaságilag elemezzék az irányításuk alá tartozó válla­latok, intézmények tevékeny­ségét. A Heves megyei Tanács irá­nyítása alá 31 vállalat tarto­zik, ezek közül a megyei ta­nács közvetlenül irányít 16-ot, a tanácsi szervek szerepe a felügyeletük alá tartozó vállalatok irányításában Irta: IVÁDY JÓZSEF, a megyei tanács elnökhelyettese. míg a városi tanácsok 15-öt. Vállalataink termelése, gazda­sági tevékenysége legfőbbrészt a megye területén élő lakos­ságnak szükségleteit elégíti ki és szolgáltatását látja el. A me­gyében a tanácsok irányítása alatt álló gazdasági feladatok volumene majdnem kétmilli­árd forint. A tanácsok megalakulása óta eltelt időszakon be­lül is kiemelkednek az 1957— 59-es évek, ami annál is in­kább figyelemre méltó, mert közismert, hogy az ellenforra­dalom az állami fegyelem aláásása tekintetében ugyan­úgy, mint gazdasági életünk­ben, a tanácsok irányítása alatt álló gazdasági egységek­ben is nagy károkat okozott. Egynéhány, de legjellem­zőbb mutatószám bizonyítja tanácsaink gazdasági tevé­kenységének jelentős fejlődé­sét. A termelés fontosabb mu­tatószámai elemzése közben nagy súlyt kell fektetni az ön­költségi mutatók elemzésére. Ezek a mutatók azok, amelye­ken keresztül le tudjuk mérni a termelés gazdaságosságát. E fontos mutátószámokra taná­csaink szakigazgatási szervei, vállalataink vezetői azonban még nem fordítanak megfelelő gondot. Közgazdaságilag nem elemzik termelés közben e mutatószámokat, megfelelő gazdasági következtetéseket nem vonnak le, s ennek híján nem tesznek időben megfelelő intézkedéseket. Annak ellenére, hogy taná­csaink nem végeznek megfe­lelő közgazdasági elemző mun­kát, javulás mégis mutatko­zik — ez azonban lassú. Az egyre tökéletesebb gazdasági vezetést meg kell gyorsítani. Míg egy mázsa kenyér sütése 1955-ben 269,70 forint volt, 1959-ben már csak 258,98 fo­rint, 1000 darab égetett tégla ára 1955-ben 450,64 forint volt, 1959-ben 347,27 forintra csök­kent. Az összes vállalatok eredménybefizetése 1954-ben 13 702 000 forint volt, 1959-ben már 50 118 000 forint. Tanácsi vállalataink 1959. évi termelési eredményeit vizsgálva sokkal jobb eredmé­nyeket értek el az, 1958. évihez viszonyítva. Több iparágban túlteljesítették az 1958. évben elért eredményeket. A helyi­ipar 1958-ban évi tervét 101 százalékra, 1959-ben 106,2 szá­zalékra teljesítette, az élelmi­szeripar 1958-ban tervét 101,8 1959-ben 104,6 százalékra tel­jesítette. Az építőipar 1958- ban 91, 1959-ben pedig már 105.9 százalék volt az évi terv- teljesítés. A kereskedelem for­galma 1958-ban 101,7, 1959-ben 105.9 százalék volt. U el kell azonban számol­ni azt a helytelen nézetet, hogy nagyobb eredményt csak létszám és a béralap növelé­sével lehet elérni. Szakigazga­tási szerváinknek, vállalatve­zetőinknek meg kell oldani a gazdaságos termelésért a he­lyes üzemszervezést és a ter­melés egyidejű növelése mel­lett pedig megszüntetni az ön­költség növelését előidéző té­nyezőket. Meg kell teremteni a feltételeit valamennyi ipar­ágban az önköltségcsökken­tést eredményező feltételek­nek. Melyek azok a főbb ténye­zők, amelyek új helyzetet te­remtettek a tanácsok gazdasá­gi, szervező, irányító és ellen­őrző tevékenységében? Egyrészt a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt határozatai, a forradalmi munkás-paraszt kormány által kiadott rendel­kezések, másrészt a helyi ta­nácsok és végrehajtó bizottsá­gok gazdasági szervező és irá­nyító munkájának állandó ja­vulása. Az 1957-es évben a szakosz­tályok átszervezésével megfe­lelő műszaki tudással és gya­korlattal rendelkező káderek beállításával megerősítettük az irányító szakosztályokat. A gazdálkodás irányítása szín­vonalának emelése mellett fej­lesztettük a helyi önállóságot biztosító területi gazdálkodást. A szervezeti intézkedések mellett nagy hatása volt a termelés növelésére a tanácsi vállalatoknál is a dolgozók anyagi érdekeltségének meg­teremtése. A prémium és a nyereségrészesedési rendszer bevezetésével dolgozóink mun­kakedve növekedett, a jobb gazdálkodással, a termelés fo­kozásával az állami központi beruházások mellett helyi erő­ből is nagyobb anyagi alapot tudtunk biztosítani a dolgozók szociális, kulturális és kom­munális létesítményeinek bő­vítéséhez. A termelés állandó növelé­sének egyik legalapvetőbb fel­tétele a helyes tervezés. Nép-: gazdaságunk szerkezetében végbement változás az ipar­ban és mezőgazdaságban új módon veti fel a tervezéssel kapcsolatos feladatokat. Az új módon jelentkező feladatokat csak új módszerekkel lehet megoldani, a helyzetnek megfe­lelően a gazdaságosság figye­lembe vétele mellett, az anyag­takarékosság szem előtt tartá­sával nagyobb gondot kell for­dítani a tervezéssel járó elő­készítő munkára. Nem helyes az olyan tervezés amelynek nincs meg az anyag- és pénz­fedezete. Az anyag- és pénz­fedezet nélküli tervezés rend­kívüli módon gátolja és ve­szélyezteti a munka tervszerű kivitelezését. Reálisan, az or­szág gazdasági erejének meg­felelően kell tervezni, termé­szetesen figyelembe véve a helyi erőforrásokat is. Nagy szerepet játszik taná­csi vállalatainknál a termelés növelésére befektetett beruhá­zási és felújítási keretek he­lyes felhasználása. Tanácsi vállalataink rendelkezésére álló beruházási és felújítási összegek elenyészőek a köz­ponti beruházási és felújítási keretekhez mérten. Mégis arra kell törekednünk, hogy a ren­delkezésre álló beruházási és felújítási kereteket úgy hasz­nálják fel, hogy azok a terme­lésben minél előbb realizálód­janak. Ezáltal jobban megte­remtjük a feltételét, hogy vál­lalataink termelési kapacitása növekedésével egy időben na­gyobb anyagi alapot tudunk biztosítani a dolgozók életkö­rülményeit szolgáló létesítmé­nyek felépítéséhez. A tanácsi vállalatok 1960. évi népgazdasági terveit az jellemzi, hogy a szocialista fejlődés meggyorsulására épít, reálisan számba veszi az álla­mi támogatás mellett a helyi népgazdasági erőforrásokat, messzemenően számol azok kiaknázásával. Az 1960. évi terv teljesítése a korábbiaknál nagyobb munkát, több erőfe­szítést igényel. A tervben le­fektetett célkitűzések reálisak, a feltételek a terv teljesítésé­hez megvannak, sőt a jó üzem- és munkaszervezés mellett a terv túl is teljesíthető. Az 1960. évi terv és az ezzel kap­csolatos feladatok teljesítésé­nek a népgazdaság minden te­rületén nagy jelentősége van, mert az 1960. évi tervek telje­sítése kiindulási alapját képe­zik a második ötéves tervnek. kívül jó a magyar nylonharis­nyák minősége. Bármennyit gyárt az ipar, a külföld mind átveszi. Sokat exportálunk, te­hát ezzel együtt, mivel a vilá­gos a divat, a hazai szükséglet is szinte ugrásszerűen megnö­vekedett. Kevés a világos ha­risnya, pedig kétszer annyit ad. tunk el az idén, mint az el­múlt évben. Várható javulás? — Igen, két ok miatt is. Egyik az, hogy az érdeklődés most ismét a füstszínű haris­nyák felé fordult, Pesten állító, lag már divat, tehát kevesebben keresnek világosat, másrészt pedig a külkereskedelem visz- szatartja az exportot és min­denekelőtt a hazai keresletet igyekszik kielégíteni. Sőtj mondhatnék még egy harma­dik okot is: jön a nyár. Egyre • kevesebben hordanak haris­nyát, s így minden bizonnyal sikerül raktárkészletet is ösz- Iszegyüjteni. : — A világos harisnyákat mi­ivel lehetne pótolni? — Fővárosi ktsz-ekkel szer­ződést kötöttünk, nagy meny- nyiségű átkötött harisnyát kaptunk és kapunk. Ez termé­szetesen nem pótolja a gyári készítményeket, hiszen gálára nem megfelelő,_ de a bajon bi­zonyos mértékig ez is segít. — Tehát? — Csupán néhány hét türel­met kérünk és nem lesz hiány­cikk sem a világos, sem a füst­színű nylonharisnya. szó Hírek a filmstúdióból A Hunnia Filmstúdióban rö­videsen két újdonság forgatá­sát fejezik be. Elkészül Móricz Zsigmond: „Légy jó mindha­lálig” című regényének film- változata, amelynek forgató- könyvét Darvas József írta, s Ranódi László a rendezője. Valamennyi műtermi jelene­tét megörökítették a filmszala­gon az „Alázatosan jelentem” című új magyar filmnek, amely Bóka László regényéből készült. Néhány külső felvétel után a forgatása is befejező­dik. A műtermekbe költözött az „Arc nélküli város” és a „Fűre lépni szabad” című film alko­tógárdája. Az „Arc nélküli vá­ros”, amelyet Fejér Tamás rendez, az ellenforradalom napjaiban játszódó bűnügyi történet. Megkezdődött a „Ran­gon alul” című új magyar film forgatásának előkészítése, Ke- (lpti Márton rendezi, s májú® i elején indulnak a felvételek. ingyenes tanulás pedig komoly vonzóerő.. Már elöljáróban is két ta­nulság szűrhető le a cikk meg­állapításaiból: nevezetesen, hogy a „fiatal németek”, akik nem tartják többé visszataszí­tónak az egyenruhát, megal­kudnak a helyzettel, s egyen­ruhát húznak, hogy tanulja­nak. Ingyenesen. Ez azonban az éremnek csak az egyik olda­la, ha nem is elhanyagolható része. Sokkal elgondolkodta- tóbb azonban az, hogy a Le Monde megállapításai mögött, ki nem mondva, meg nem fo­galmazva. ott árulkodik az a szellem, amelynek egyik vetü- lete a nyugatnémet háborús politika, a Bonn—Tokió-tengely .gondolata, a másik: tudatos mi­litarista szellemben való neve­lése a nyugatnémet ifjúságnak. A közelmúltban egy külföl­di újságíró érdekes és egyben nagyon elgondolkodtató vála­szokat jegyzett fel néhány nyu­gatnémet iskolában. A kérdé­sek a második világháború tör­ténetét ölelték fel, s a rájuk kapott válaszok nemcsak arról árulkodtak, hogy a ma nyugat­német iskolásai teljesen torz, hamis tanítását kapják a fa­siszta háború minden borzal­mának. a fasizmus lényegének, de arról is. hogy legfeljebb csak elhibázott lépések soroza­tának tekintik, mintsem bűn­nek. amelyet a fasizmus az egész világgal, s a német nép pel szemben is elkövetett. Nem lehet csodálkozni1 azon, hogy egy olyan országban, ahol hétpróbás fasiszták, tömeggyil­A Le Monde című francia lap ákksorozatot kezdett a nyu- latnémet hadseregről, sókkal inkább e hadsereg megerősödé­se feletti megelégedés, mint a legcsekélyebb aggodalom hang­ján. A Le Monde cikkírója biz­tosan tudja, hogy miért! Ma­gával a sorozattal sem érdem­ben. sem tartalmilag különös­képpen foglalkozni nem aka­runk, nem is érdemli meg, nem is hoz újat, azon túl, hogy ál­talános és mindenki által leg­alábbis sejtett tényeket közöl e hadsereg fejlődéséről. Ami a tollat adta a kezünkbe, az nem más, hogy a sorozat helyenként akaratlanul is el-elszólja ma­gát, többek között a nyugat­német ifjúság helyzetéről szól­va is —, s ezek az elszólások betekintést nyújtanak Nyugat- Németország mai életébe: kes­keny résen nagy területet fog­hat át a szem. Idézzünk a lapból! „Míg 1956-ban és az azt kö­vető években a Bundeswehr építőinek fő nehézsége az if­júság szembenállása volt... a fiatal németek nem tartják töb­bé visszataszítónak az egyen­ruhát; pontosabban szólva, csak a kisebbség ellenséges vele szemben”. Így ír bevezetőben a lap tu­dósítója. S más helyen: ..A Bundeswehr modem had­sereg, amelynek nagy szüksége van szakemberekre. Minthogy ezeket nem emelheti ki a gaz­dasági életből, amelynek szin­tén szüksége van rájuk, a had­sereg maga adja meg számuk­ra a műszaki képzettséget. Az

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom