Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-23 / 95. szám

4 NÉPÜJSAG I960, április 23., atombat li«Ds£ Huti-lány Van olyan ember, akire, ha ránézünk, már meg is mond­hatjuk véleményünket róla. Az ilyen típus életfelfogása a külsőségekben — a frizurák ban. az öltözködésben, a moz­dulatokban — is megnyilvánul. A huligánok egy válfajához tartoznak ezek. Tegnap reggel találkoztam egy ilyen lénnyel — pontosabban lánnyal — az egyik egri reggeliző helyen. Egy fickó szólította meg a huli- lányt: „Mi az, ma nem meló­zol?” — a lány válasza ez volt: „Melózni? Nem vagyok és pro­letár ...” — Mondom: vannak emberek, akikről első látásra is lehet véleményt alkotni. Ilyen volt ez a lány is. Szavai csak alátámasztották a már korábban megfogalmazott, „előlegezett” negatív véle­ményt. (—r) — TÖBB MINT 400 háti permetezőgépet kaptak a termelőszövetkezetek ebben az évben, hogy elvégezzék a vegyszeres gyomirtás egy ré­szét, a Növényvédő Állomás ugyanis az idén nagy gépek­kel csak összefüggő táblákon végez gyomirtást. — GYÖNGYÖSÖN a Vas- és Fémipari Vállalat dolgozói is elhatározták, hogy éves ver­sennyé fejlesztik a felszabadu­lásunk 15. évfordulója tiszte­letére indított szocialista mun­kaversenyt. A verseny kereté­ben alakult öt brigád, melynek tagjai elhatározták, hogy a tervtúlteljesítés, minőségjaví­tás mellett narcolnak a szocia­lista brigád feltételeinek telje­sítéséért is. — MUNKAEGYSÉG-ELŐ­LEGET osztottak a gyöngyösi Mátragyöngye Termelőszövet­kezetben. A szövetkezet veze­tői úgy határoztak, hogy min­den hónapban folyósítanak előleget a ledolgozott mun­kaegységek arányában. — HEVESEN a Háziipari Szövetkezet KISZ-szervezetc gondoskodik fiataljainak poli­tikai és erkölcsi neveléséről. A közelmúltban fejezték be a Világ térképe előtt című tan­folyamat. A KISZ-szervezet jó munkáját dicséri, hogy 60 há­ziivari és kisipari szövetkezeti fiatal kapta meg az „Ifjúság a szocializmusért”-jelvényt és emléklapot. — MŰEMLÉKKÉ NYIL­VÁNÍTOTTÁK az erdőtelki Buttler-kastélyt. Az épület rendbehozását már tervbe vették. — SEGÍTIK a termelőszö­vetkezeteket az ÉM Heves me­gyei Állami Építőipari Válla­lat dolgozói. A vámosgyörki Kossuth Termelőszövetkezet részére készülő 50 férőhelyes istálló építési munkálatait ha­táridő előtt' befejezik, az új épületet már június 25-én át­adják rendeltetésének, hogy a szövetkezet tagjai mielőbb biztosítani tudják közös állat­állományuk számára a megfe­lelő férőhelyet. — ELVÉGEZTÉK a mák első sarabolását a kápolnai Kossuth Tsz tagjai. A Megyei Művelődési Ház terveiről nyilatkozik az igazgató Az Anyósgenerális bemutatója a Gárdonyi Géza Színházban Az egri Gárdonyi Géza Szín­ház pénteken este mr 'a be Farkas Fetenc: Anyósé "ierális című operettjét. Az operett főbb szerepeit Ruttkay Mária, Czeglédy Sándor, Pusztai Pé­ter, Csala Zsuzsa, Antal László, Losonszky Aranka, Szegő Zsu­zsa, Mátyus Emília, Kelemen Márta játszották. A bemutató szép sikert hozott. Az operet­tet Vass Károly rendezte. musoru. gerben este 7 órakor: ANY0SGENERÄLIS (Madách-bérlet} őrinciben este 7 órakor: AZ ARANYEMBER Lapunk munkatársa felke­reste a Megyei Művelődési Ház igazgatóját és a nyári tervek­ről, a falusi kulturális munka segítéséről kért nyilatkozatot Schillinger Attija elvtárs­tól. — Mivel foglalkoznak az elkövetkező hónapokban? — Általános vélemény, hogy nyáron uborkaszezon van a népművelési munkában! Ebből azonban csupán annyi az igaz­ság, hogy ilyenkor már elvesz­tik vonzerejüket azok a jól be­vált oktatási, nevelési, szóra­kozási formák, amelyek a téli munkánkat jellemzik. Ez azon­ban nem jelenti, hogy nyáron szüneteltetjük a népművelési feladatok végzését. Lehet és kell is dolgozni, csak meg kell ta­lálni a munkánkhoz a megfelelő formát. Az emberek már vágy­nak ki a szabadba, a hosszú időre négy fal közé szorított is­meretterjesztést is ki kell vin­nünk tehát az emberek közé, s Egerben a nyári népművelési munkának jó talaja és megfe­lelő hagyománya van. Éves munkatervünk elkészítésénél ezt már jó előre figyelembe vet­tük. — Mit terveztek nyárra? — Az épületben levő ismeret- terjesztő munkát májusban megszüntetjük, és a nyitó strand vezetőségével megbeszél­tük már, hogy a múlt évihez ha­sonlóan, minden héten egyszer rövid strandelőadást tartunk, amelyek főként Egerről, a vá­ros történetéről, vizéről, borá­ról és sportjáról szólnak. Kirán­dulásokat szervezünk Eger kör­nyékére, s egy látogatást Sze­gedre. a szabadtéri játékok ide­jére, s egyet Budapestre, is­merkedni a főváros nevezetes­ségeivel. Az egri idegenforga­lom érdekében minden vasár­nap várossétát rendezünk, s idegenvezetőt biztosítunk. Ter­melőszövetkezeti és üzemláto­gatást szervezünk. Fotoszakkö- rünk felvételeket készít a helyi termelőszövetkezetekben folyó munkákról, s a képekből tabló­kat állít össze, amelyeket a városi tanács épületében he­lyezünk el. — Milyen rendezvények­re kerül sor a nyáron? — Részt vállalunk a hagyo­mányos egri dalosünnepek elő­készítésében és lebonyolításá­ban. Felsőtárkányban nagysza­bású ifjúsági találkozót rende­zünk a KISZ-bizottságokkal és a népművelési felügyelőkkel karöltve és segítünk a kultu rális seregszemlék lebonyolítá­sában is, amelyek amúgy is fő­ként a művelődési házban zaj­lanak le. Szakköreink az okta­tási évet kiállítással zárják és bábcsoportunk több előadást tart a megyeszékhelyen, de vi­déken is. Balettiskolánk bemu­tatójára június végén kerül sor a Gárdonyi Géza Színházban. A nyári idényben pedig több előadást rendezünk hivatásos művészek részvételével a sza­badtéri színpadon. A Park Szállóban megrendezzük a ha­gyományos Anna-bált és az Ilona-bált is, majd pedig a strand'bált. — Mi egyéb szerepel még a tervükben? — Vendégeink részére pince­látogatást szervezünk, rendsze­resen tartjuk a televíziós közve­títéseket, és a szokásos vasár­napi táncklub összejövetele­ket. Az ifjúsági klubunkban szintén a nyári kívánalmaknak megfelelően állítjuk össze a programot. Irodalmi színpa­dunk még három előadást tart és az idényt a könyv ünnepével zárjuk. Közben azonban hozzá­látunk a nyári tatarozási és fel­újítási munkálatokhoz, az épü­letet kívül-belül rendbehozzuk. — Hogyan kívánják segí­tcni a falu kulturális mun­káját? — Az ország hat művelődési házát, köztük az egrit is átszer­vezték megyei művelődési ház­zá. Feladatunk elsősorban mód szertani segítségnyújtás, má­sodsorban pedig az anyagi esz­közökkel való támogatás. A se­gítésnek két módja is van. Egyik: a járási és városi műve­lődési házakon keresztül, a má­sik pedig közvetlenül a falusi művelődési otthonoknak adott tanácsok. Az országban elsőnek md hoztuk létre a megyében le­vő művelődési házak igazgatói­nak munkaközösségét. Ez is a falu művelődésügyi helyzeté­nek javítását szolgálja. Leg­főbb célunk a kulturális mun­ka társadalmasítása. Ezt az utat látjuk egyedül helyesnek és célravezetőnek — fejezte be nyilatkozatát Schillinger Attila, a megyei művelődési ház igaz­gatója. szántó Beszélgetés a „Vörös tintáról“ A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya, valamint a Pe­dagógus Szakszervezet meghí­vására, Egerbe érkezett Szabó Magda, a Vörös tinta című film forgatókönyvének Írónője. Az írónő április 21-én este találkozott az egriekkel, akik a Pedagógus Klubban hallgatták meg nagy érdeklődéssel sza­vait, sikert aratott filmjéről. Az írónő mindenek előtt örö­mének adott kifejezést, hogy Egerbe látogathatott, majd a film keletkezéséről szólott. El­mondotta, hogy már kis gyer­mekkora óta égett benne a vágy, hogy megismerje az is­kola, a tanári szoba titkait és mindig nagy figyelemmel kí­sérte tanárainak minden lépé­sét. Hangsúlyozta, hogy a kí­váncsiság és a személyes élmé­nyek voltak filmjének indíté­kai. Rajongásig szerette egyik tanárnőjét, végtelenül tisztelte egyik tanárát és egy kirándulás alkalmával döbbent rá arra, hogy a szinte bálványozásig szeretett férfi, a tanár úr, sze­relmes egyik tanítványába. E szavaiból világosan kitűnt, hogy a film témája, lényege, közvet­len élményanyag volt, amelyet ha nem is ebben a formában, de lejátszott az élet. Szabó Magda maga is peda­gógus, tanár. És ennek tudatá­ban, már sokkal könnyebben megértjük, hogy hogyan tudta a film írója olyan elevenen elénk varázsolni az új, modern iskolát, nevelő testületet, mint maga mondotta, — kefe hajú ósdi tanárfigurák helyett. — Az írónő szívét-lelkét adta eb­be a filmbe és mint tőle hal­EGRI VÖRÖS CSILLAG Borús reggel (szélesvásznú) EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A meztelen igazság GYÖNGYÖSI PUSKIN Téves kapcsolás HATVANI KOSSUTH Nincs előadás HEVES Bolond április FÜZESABONY Salemi boszorkány PÉTERVASÁRA A nagybácsim lőttük, személyes tapasztalatai­val, tanácsaival irányította nemcsak a rendező munkáját, de a színészek játékát is. A Szabó Magdával történt találkozás után úgy érezte az ember, hogy a film igazi meg­értéséhez valóban hozzátarto­zott, szükség volt a személyes is­meretségre is. És hogy az író­nő mennyire önmagát adta eb­ben a filmben, azt csak azok értik meg igazán, akik isme­rik, személyesen ismerik Szabó Magdát, hallgatták kedves, közvetlen szavait és látták őt. Szavaiból éppen úgy, mint filmjéből, az őszinteség, az em­berek iránti nagy-nagy tiszte­let, megbecsülés, szeretet árad és lényéből érződik, hogy szó­val és tollal egyaránt a nemes, tiszta, emberi ideálokért, a szebb életért küzd és harcol. Arra a problémára, hogy a film egyes kritikák szerint be­fejezetlen, Szabó Magda el­mondotta, hogy bár a legerede­tibb elgondolása szerint filmjét más motívumokkal szándéko­zott befejezni, mégis azt kell mondania, hogy a filmnek vége van, folytatása nem következ­het, tehát befejezett. Kádár Mária szívvel-lélek- kel pedagógus, akinek ereje volt ahhoz, hogy saját legfor­róbb érzéseit is Alárendelje magasztos hivatásának. — Ez a nő, ez a pedagógus, hős volt. a mindennapok hőse, akik — vé­leményem szerint — igenis so­kan vannak a mindennapi életben — hangsúlyozta Szabó Magda. Egy újabb kérdésre elmon­dotta, hogy jelenleg egy új re­gényen dolgozik, amelynek cí­me: Pilátus. Ez a könyv az öregekről szól, illetve az ő ér­dekükben íródik. „Mert én mindig valakinek az érdeké­ben írok” —, tette hozzá az író­nő. összegezve a találkozást, el­mondható, hogy akik ott vol­tak és részt vettek a beszélge­tésen, sok élménnyel térhettek haza és megszerették nemcsak a Vörös tintát, de Írónőjét, Szabó Magdát is, aki kedves, közvetlen egyéniségével gyor­san a hallgatóság, a részve­vők szívéhez férkőzött. (Sz ... y) I960. ÁPRILIS 23., SZOMBAT 1835. április 23-án született NYIKOLAJ POMJALOV- SZK.IJ orosz író és demok­rata. Első elbeszélései — egyikük hőse a „gondolko­dó proletár” — a Szovreme- nyik című lapban jelentek meg. írásai vádiratok az egyházi szemináriumok lel­ketlen nevelési módszere el­len, amelyeket saját tapasz­talata alapján ismert meg. 1850-ben halt meg WILLIAM WORDSWORTH angol költő. Lírai balladák című műve az angol roman­tika kezdetét jelenti. Költe­ményeit, amelyeket Babits. Kosztolányi, Szász, Szabó Lőrinc fordítottak le, az élet szépségeinek egyszerű ábrázolása jellemzi és azok az angol irodalom maradan­dó értékei. Wordsworth 1770- ben született. 55 évvel ezelőtt, 1905-ben kezdődött meg nálunk '’a szocialista munkások első országos kongresszusa. Egy óra dr. Hortobágyi Tibor professzor társaságában Azt hiszem, minden túlzás nélkül állíthatom, hogy olyan ember társaságában töltöttem el egy órát, akinek nevét ma már ismeri a világ. Dr. Horto­bágyi Tiborral, az egri Peda­gógiai Főiskola növénytani tan­székének vezetőjével, a gö­döllői Agrártudományi Egye­tem tanárával, a biológiai tu­dományok doktorával beszél­gettem munkásságáról, jövő terveiről. Szobája íróasztalán könyvek, tanulmányok sorakoznak, amelyek dr. Hortobágyi Tibor szorgalmas és gyümölcsöző munkásságát igazolják. Nem kevesebb mint kétszáz tanul­mánya, könyve jelent meg már, amelyek a magyar pro­fesszor nevét világszerte is­mertté tették. Tudományos munkásságának egyetemes el­ismerését talán mi sem bizo­nyítja jobban, mint az a tény, hogy eddig már több mint öt­ven külföldi intézmény hívta, választotta tagjai sorába. Szov­jet, német, amerikai, francia, angol intézményekről van szó, ahol neve ma már nemcsak, hogy ismert, de igen nagy meg­becsülésnek is örvend. Erre ta­lán legjellemzőbb az a tény, hogy a Szovjetunióból Turbin akadémikus személyesen láto­gatta meg a professzort, majd ezt követően a szovjet Tudo­mányos Akadémia két kutatót küldött hozzá tapasztalatcseré­re. — Japánból, Dél-Afrikából, Amerikából, a világ legkülön­bözőbb tájairól kapok levele­ket kollégáktól, kutatóktól —, hallom szavait és hirtelen ar­ra gondolok, hogy mindez a sokrétű és szerteágazó elfog­laltság hogyan fér bele a pro­fesszor idejébe, hiszen gimná­ziumi, főiskolai, óvónőképzői, növénytanban könyveket ír, a külföldi kapcsolatokon kívül egy sor hazai tudományos Reggel hétkor ... A z óra nem csörgött. Kicsit nyögve, de ^ mégis ijedt gyorsasággal ült fel az ágyban, az évtizedek megszokottsága ponto­sabbnak bizonyult, mint a mechanika. Ősz, kócos hajával most úgy nézett ki, mint egy ijedt, kis öreg manó, amely elvesztette lám­páját a sötét erdőben és riadt tétovázással keresi; hátha magától megszólal a lámpa: itt vagyok. Aztán egy fürge mozdulattal kilé­pett az ágyból, s hosszú hálóingében, mint valami furcsa arkangyal, odaléptetett az ab­lakhoz: milyen időt jósol az ég. Az asszony felriadt a neszre, s ő is ijed­ten felült az ágyban, aztán megcsóválta fejét és visszadőlt az éjszakai meleget párádzó párnára. — Mit csinálsz? — Az időt nézem — sóhajtott nagyot az ember. — Az időt. De tiszta az ég __ Felhő si ncs rajta. — Feküdj vissza. Pihenjél. Most már pi­henhetsz — motyogta az asszony és feljebb húzta magára a dunyhát. Az ember mellét vakargatta, toporgott az ablaknál, figyelte a hajnalból reggelbe for­duló város felzsongó életét. Az embereket, kik gyalog, vagy kerékpáron, kis táskával a hónuk alatt, topognak végig az utcán, az asszonyokat, a koránkelőket, akik még mun­ka előtt kiszaladnak a piacra, a tejeskocsit, amely szinte percnyi pontossággal zörög el az ablakuk alatt és a szemben levő házat, ahol az öreg vénkisasszony már megkezdte a takarítást, mint annyi éven át, minden hajnalt váltó reggelen. — Megfázol, te... Vagy öltözz fel, ha nem tudsz nyugodni, vagy feküdj vissza... Ki hallott már így álldogálni? — zsörtölődött az asszony, de maga is kászálódni kezdett ki az ágyból, s bele a ruhába, papucsba. Az öreg ember visszalépegetett az ágyhoz és nyögve, féllábon ugrálva, húzogatni kezd­te fölfelé a nadrágot, amely eddigi tehetet­len némasága után most valósággal élőnek válva, kígyózott mind feljebb az inas láb­száron. — Hát akkor... — mondta az ember és nagyon tanácstalanul nézett az asszonyra, aki már a haját fonta és ujjai ütemére bil- legtette szájában a hajtűket. — Mit, hát akkor? — kérdezte vissza és; indult ki a konyhába, hogy reggelit készít­sen. Az ajtóban még visszafordult. — Megcsinálom a reggelit, te meg be­ágyazol ... Most majd segítsz itthon - jelen­tette ki határozottan és már kint csoszogott a konyhában, a tűzhely előtt. Az ember elvörösödött egy pillanatra, valami cifrát akart mondani, aztán csak le­gyintett. Harminc évi házasság után, most először, ügyetlenül, kínlódva, aprókat káromkodva, birkózni kezdett a reggeli ágyazással. Perge Bálint gyalus, ma reggel, ezzel az ágyazással hozzákezdett nyugdíjas életéhez. Az óra éppen hetet mutatott! (gyurkó) egyesület, bizottság tagja, tanít Gödöllőn és Egerben és emel­lett állandó kutatómunkát foly­tat. Mégis jut ideje mindenre. Tudományos kutatómunká­járól a következőket mondja dr. Hortobágyi Tibor: — Termelésbiológiai problé­mákat vizsgálok, pontosabban azt, hogy a Nap energiája mi­képpen kötődik meg a vízi szervekben, s hogyan használ­ja azt az állatvilág. Ez as egyik iránya tudományos ku­tatásaimnak, a másik pedig az úgynevezett fejlődés-biológiai kutatás. E kutatásaim során a közelmúltban az Eger patak­ban, valamint az egyik szil­vásvárad! tóban végeztem eredményes kutatást, s ennek tapasztalatiról tavaly a Ma­gyar Tudományos Akadémia Darvin-bizottságában beszá­molót is tartottam. Nehéz lenne elmondani, ezúttal is­mertetni a felfedezéseket, ezért csupán annyit, hogy az Eger patakban sikerült egy ér­dekes vízinövényt lelni, amely­nek eddig még ismeretlen, különleges szaporodását fi­gyelhettem meg. Kimondha­tatlanul érdekes és izgalmas dolog a mikroszkóp alatt fi­gyelni az életet —, mondja mosolyogva Hortobágyi pro­fesszor és mindjárt hozzá is teszi, hogy például a szilvás­várad! tóban lelt zöld algát több mint egy évig tartotta mesterséges környezetben mikroszkóp alatt, s közben ál­landóan figyelte átalakulásu­kat. Ám dr. Hortobágyi Tibor nemcsak kutató, tudós, de pe­dagógus is, aki szívvel-lélekkel azon fáradozik, hogy az Egri Pedagógiai Főiskoláról kike­rült tanárok jól megállják he­lyüket az életben, jó pedagó­gusok legyenek. — Mikor szerette meg a bio­lógiát — teszem fel még a kér­dést a professzornak, mire ö !meglepő választ ad: ; — Énektanárnak készültem, ; énektanári oklevelem is van. Jól zongorázom, s bevallom, társaságban ennek nemegyszer : hasznát is veszem. Később fi- ■ zikusnak, kémikusnak készül­tem, de egy biológiai előadást hallottam egyszer, amelynek hatására az egyetem biológiai szakára jelentkeztem. így let­tem biológus —, válaszol mo­solyogva a professzor, majd mond egy mondatot, amelynek gondosan feljegyeztem minden egyes szavát: — Szeretni, szenvedélyesen szeretni kell a szakmát, mert csak így lehet eredmény —, mondotta, s tudom, hogy ő maga szeretné legjobban, ha ezt a mondatot minden egyes tanítványa igazán hinné, meg­értené. Azok is, akiket közvet­lenül tanít, azok is, akik im­máron 10 esztendeje Hortobá­gyi professzor tankönyveiből tanulják a biológiát. Sok sikert kívánunk Horto­bágyi professzornak, aki min­den bizonnyal a jövőben is to­vább mélyíti majd tudományos kapcsolatait az egész világgal és ezzel nemcsak magának, de hazájának is megbecsülést, el­ismerést szerez. Szalay István /

Next

/
Oldalképek
Tartalom