Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-22 / 94. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 94. szám Ara 50 fillér I960, április 22., péntek Vlagyimir liftes Lenin » Kilencven évvel ezelőtt született Vlagyi- j mir Iljies Lenin, a nagyszerű ember, akinek ) nemcsak a munkásosztály, de az egész embe- riség rendkívül sokat köszönhet. Lenin születésének 90. évfordulójáról emlékezik meg a világ ezekben a napokban, — Leninről, . akinek a neve az idők múlásával nemhogy } nem halványodik, hanem fénylő, vezérlő ) csillagként ragyog a békére, szabadságra . vágyó emberiség fölött. Lenin neve egyet J jelent a szabadsággal, a szocializmussal, a í kommunizmussal, a párttal — az emberiség * legszebb és legnemesebb eszméivel. ö volt az az ember, akinek életművében j megtestesült az elmélet és a gyakorlat egy- » sége. Ö volt az új típusú forradalmi mun- J káspárt megteremtője és szervezője, a szov- ] jet állam megalapítója, a szocializmus felÍ építése tervének és módszerének zseniális kidolgozója. Lenin — a tudomány lángelméje, aki minden gyakorlati lépést mélyä reható elméleti kutatásokra alapozott, aki a társadalomtudományokat új eszmékkel, új gyakorlati jelentőségű következtetésekÍ kel gazdagította. Az ő tanításai a modern ^munkásmozgalom legérettebb tapasztalatait foglalják zseniálisan kidolgozott rendbe, a . szocialista forradalom társadalmat meg- ) újító szerepét és lendületét fejezik ki. 2 Vlagyimir Iljies Lenin fejlesztette to- ? vább Marx—Engels forradalmi tanításait és ( alkalmazta azokat az imperializmus kor- ( szakára; a Bolsevik Párt élén győzelemre 1 vezette az orosz munkásság és parasztság j tömegeit; megteremtette és megszilárdította l a világ egyhatodán azt az első szocialista 2 rendszerű népi hatalmat, amelynek felsőbb- | rendűségét ma már ellenségeink jelentős ] része sem tagadja. Nem véletlen, hanem / szükségszerű jelenség volt, hogy Lenin Marx i és Engels forradalmi tanításának örököse j és tovább fejlesztője. Ő tisztította meg a 1 marxizmust a II. Internacionáié idején rá- • rakódott opportunizmustól és hamis'ítások- j tói, egyben visszatért a kommunista világ- ) mozgalom megalapítóinak szervezeti elvei- t hez is. 2 Lenin nagysága, tanainak — a leniniz- J musnak — jelentősége, tevékenységének i új korszakot alkotó szerepe ma, évtizedek 2 távlatából világosabban domborodik ki 2 előttünk, mint bármikor. Ö mondotta, hirS dette: a szocializmus felépítése csak a tömegek tevékeny részvételével valósulhat meg. A hatalomra került munkásoknak, • dolgozóknak el kell sajátítaniok a vezetés j tudományát, amelyből évezredeken át ki- J zárták. Ugyancsak ő nyilatkoztatta ki, hogy Í a szocialista forradalom alapvetően — típusában különbözik minden megelőző forradalmaktól, mert nem a kizsákmányolás Í egyik formáját váltja fel valamilyen más formájával, hanem megszünteti a kizsákmányolás minden fajtáját. Í Lenin részletes, szocializmust építő tervébe tartozik az a felismerés is, amely szerint a szocializmus útjára lépett orszá- 1 gokban létre kell hozni a szocializmus 2 anyagi, technikai bázisát, az egész népgaz- r daságot nagyüzemi alapokra kell helyezni . — a legmodernebb technika alapján. Ezek ( és a többi zseniális tervek ma már beiga- ( zolták, hogy valóban a szocializmus építé- . sének tervei, amelyek nem csupán a Szov- I jetunióra vonatkoznak, hanem általános I nemzetközi érvényűek is. Nyilvánvaló ugyan- ’ akkor — mint Lenin is tanította —, hogy a í terv megvalósítása során mindenütt figye- f lembe kell venni az adott ország sajátos . körülményeit. ! A szocializmus építésének lenini terve ölt ( testet azokban az eredményekben is, amelye- j két a szocializmus építése során mi, magya- [ rok elértünk. A megtett út nem mindig volt ^ zökkenőmentes és minden egyes esetben ta- í pasztalhattuk, hogy Lenin terve a szocializ- j mus felépítésére vonatkozóan, élő igazság. > Tapasztaltuk ezt akkor, amikor egyben-más- l ban, a munka hevében megfeledkeztünk Le- ) nin szavairól, útmutatásáról. Tapasztaltuk, és j különösen az ellenforradalom óta nagyon j megértjük, hogy Lenin tanításai számunkra j a legalapvetőbbek, és hogy csakis az ő útmutatásai, zseniális elképzelései alapján építhetjük fel hazánkban a szocialista társadalmat Ma. Vlagyimir Iljies születésének kilencvenedik évfordulóján a szocialista világ erejének, egységének teljében ünnepli a nagy vezért, tanítót. A Szovjetunió nemzetközi tekintélye, a béketábor ereje világot megváltoztató tényezővé vált, és az egész világon recseg-ropog, alapjaiban inog meg a gyár- f matosító kapitalista, imperialista rendszer és ■ erősödik a békéért, a szabadságért, az igazi ( szabadságért küzdő népek, nemzetek tábora. ( Lenin vörös lobogója «gyre nagyobb tiszte- í letnek, megbecsülésnek örvend az egész vi- l lágon most már még azok előtt is. akik nem f szeretetből, csak kénytelen tiszteletből isme- > rik el az e zászló alatt kivívott eredménye- ) két. I Lenin világosan látta előre a szocialista 1 építés szükségességét, a szocialista iparosítás ; és a mezőgazdaság szocialista átszervezése l megvalósításának nemzetközi jelentőségét. ? Gorkij egyik cikkében ezt írta ezzel kapcso- ) latban Leninről: Lenin olyan jól ismerte a J múlt történetét, hogy a jövőből tudott nézni i a jelenre és nézett is- Egyáltalában úgy előre látta azt, aminek jönnie kell, mint senki más. Azt gondolom, erre azért volt képes, mert nagy lelke felerészben a jövőben élt; acélos, de rugalmas logikája teljesen konkrét, reális formában mutatta meg neki a távoli jövőt. Szerintem ezzel magyarázható az a szilárd viszonya a valósághoz, amely bármilyen nehéz és bonyolult volt is — sohasem hozta őt zavarba, sohasem ingatta meg azt a szilárd hitét, hogy eljön majd az idő, amikor a hatalom az egész világon a munkásosztály és a parasztság kezében lesz. •• Ünnepségek megyeszerte Lenin születésének 90. évfordulóján Az egész, tizenöt esztendővel ezelőtt felszabadult országban Leninre emlékeznek az emberek. Arra az emberre, akinek felmérhetetlen energiája, tudása, csodálatos szervezőképessége révén több mint négy évtizede megszületett a világ első proletérhatalma. Arra az emberre, akinek mi is köszönhetjük, hogy másfél évtizeddel ezelőtt megszabadultunk a rabság láncaitól, felszabadultunk a fasiszta elnyomás alól. Ma kilencven esztendeje született Lenin. S ezen az évfordulón megyénk népe is kegyelettel emlékezik meg a nagy forradalmárról, akinek emlékét sohasem lehet elfelejteni. Gyöngyösön tegnap már korán reggel megkezdődött a megemlékező ünnepségek sorozata. Elsőként több száz bányász, a XII. akna dolgozói gyűltek össze leszállás előtt rövid ünnepségre, amelyen Miskei László elvtárs, az akna pártitkára beszélt Leninről. Ugyanígy emlékeztek meg a második és harmadik műszak bányászai is az évfordulóról. Délután a Váltó- és Kitérőgyártó Vállalatnál, valamint a Szerszám- és Készülékgyárban rendeztek megemlékezéseket. Az elsőn Herczeg István párttitkár, az utóbbin Fehér János párttitkár méltatta Vlagyimir Iljies Lenin munkásságát, életét. Ugyanígy megemlékeztek a nagy évfordulóról, a 34-es AKÖV dolgozói kibővített taggyűlésükön, amelyre meghívták a pártonkívülieket is. Este hét órakor a Városi Művelődési Házban is megemlékező ünnepséget rendeztek, amelyen Montvai Andor elvtárs, a városi pártbizottság munkatársa beszélt a kilencven éve született Leninről. Hatvanban a Cukor- és Konzervgyárban délután négy órakor emlékeztek meg a dolgozók a nagy forradalmár születésének évfordulójáról. Itt az ünnepségen Kocsis János elvtárs, a gyár pártvezetőségének titkára tartott beszédet. A vasútállomáson ugyancsak e napon rendezték a megemlékező ünnepségeket több részletben, úgy, ahogy a szolgálatban levő vasutasok szabad ideje megengedte. Ma a Bajza József Gimnáziumban dr. Bartos Imre igazgató megemlékező szavait hallgatják meg a tanulók, délután egy órakor kezdődő ünnepségükön. Ezzel azonban a Lenin születésének kilencvenedik évfordulóját méltató eseménysorozat nem ér véget a városban. A különböző üzemekben és intézményekben, hivataloknál e héten és jövő héten min denütt párttaggyűléseken adóznak a dolgozók a nagy forradalmárnak. Egerben jelenleg a különböző intézményeknél a pártvezetőségi üléseket rendezik meg, előkészítéséül a zömében 26-án, 27-én és 28-án lezajló párttaggyűléseknek, amelyek mindegyikén méltatják Lenin életét, munkásságát. /Vagy ügyünk halhatatlan géniusszá- — r| Olyan korban élünk, amikor Marx, Engels, Lenin halhatatlan eszméi szemünk előtt válnak valósággá Emlékünnepség a fővárosban Lenin születésének 90. évfordulóján Vlagyimir Iljies Lenin születésének kilencvenedik évfordulója előestéjén a fővárosban emlékünnepséget rendeztek. A Sportcsarnokban megrendezett ünnepségen megjelentek a párt és a kormány vezetői, gazdasági, társadalmi-politikai életünk számos kiválósága. Az ünnepi nagygyűlésen dr. Münnich Ferenc elvtárs, a Minisztertanács elnöke emlékezett meg Vlagyimir Iljies Leninről, a világ dolgozóinak nagy tanítójáról és vezéréről. Az alábbiakban ismertetjük dr. Münnich Ferenc elvtárs beszédét: Münnich Ferenc elvtárs ünnepi beszéde Lenin születésének 90. évfordulóján nemcsak a történelem kimagasló személyének, a nagy gondolkodónak és forradalmárnak, a korunkat meghatározó történelmi átalakulás vezéregyéniségének, a munkásosztály és minden elnyomott nagy barátjának emlékét ünnepeljük — kezdte beszédét —, hanem emlékezünk mindarra is, ami elválaszthatatlanul egybeforrott Lenin nevével; Lenin hatalmas életművére, eszméjének világot formáló erejére, forradalmi erejére, forradalmi tevékenységének eredményeire és hatására. Lenin 36 éve halott, de műve fennmaradt: eszméi élnek az egyszerű emberek százmillióinak szívében éppen úgy, mint azokban a nagy alkotásokban, amelyeket a kommunista mozgalom vezetésével a néptömegek forradalmi harca teremtett és teremt meg. Lenin tevékenységének kezdete egybeesik a kapitalizmus fejlődése utolsó szakaszának, az imperializmus korának kialakulásával. Az új történelmi helyzetben új módon vetődtek fel a munkásmozgalom alapvető kérdései. Lenin az imperializmus és a proletárforradalmak korára alkalmazta és tovább fejlesztette Marx és Engels tanításait, felfegyverezte az orosz és a nemzetközi munkásmozgalmat a szocialista forradalomnak az imperializmus viszonyaira érvényes elméletével és taktikájával, kidolgozta a szocializmus építésének programját. Lenin arra tanította a kommunistákat, hogy ne a marxizmus betűjéhez, hanem szelleméhez ragaszkodjanak. Lenin a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tanulságait vizsgálva megállapította, hogy a fő törvényszerűségeket tekintve, elkerülhetetlenül mindenütt bekövetkezik, ami Oroszországban történt, de ugyanakkor óva intette a fiatal kommunista pártokat az orosz példa sablonos másolásától. Lenin azért lehetett a bolsevik párt megalapítója, a forradalom vezére, a világ első szocialista államának megszervezője, mert a legnehezebb körülmények között is bízott a népben. Lenin forradalmi tevékenységének elévülhetetlen tanulsága: csak az a párt viheti győzelemre a szocializmus ügyét, amely bízik a népben. Lenin nemcsak bízott a népben, hanem megtanította a tömegeket arra is, hogy bízzanak saját erejükben. Évtizedek messzeségéből is tisztán rajzolódik ki előttünk Leninnek, a kommunisták nagy példaképének jelleme: korunk legnagyobb teoretikusa volt, s egyúttal kiváló agitátor, népszerű szónok. Százmilliókat tanított, de tanult az egyszerű munkásoktól és parasztoktól is. Leninnek és a bolsevik pártnak a vezetésével az orosz munkásosztály lerázta magáról a földesurak és tőkések hatalmát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének éjszakáján a szovjetek II. kongresszusa közzétette Lenin fogalmazásában a békéről szóló dekrétumot. Szikratávíró adta hírül a világ népeinek és kormányainak az orosz munkásosztály elhatározását, hogy békében akar élni. Ez a kiáltvány a világ népeinek, s különösen Európa háborútól szenvedő népeinek legbensőbb óhaját fejezte ki. Amikor Lenin nemzetközi nagyságát néhány történelmi tény felidézésével ábrázoljuk, nem térhetünk ki annak ismertetése elől sem, hogy tanításainak, új szocialista államot alakító tevékenységének milyen döntő szerepe volt és van munkás- osztályunk és egész dolgozó népünk életére. Magyarországon, ahol a társadalmi és politikai viszonyok sok tekintetben hasonlítottak a cári Oroszország viszonyaihoz, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom különös erővel és gyorsasággal hatott. 1917. november 25-én az Iparcsarnokban rendezett nagygyűlés hatalmas tüntetéssé vált a béke mellett, s ez a negyedik éve tartó háború első nagy politikai megmozdulása volt. Ez volt egyben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom első magyarországi visszhangja. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom összefonódott Lenin nevével, Lenin neve pedig a békét és a felszabadulást jelentette a magyar dolgozó tömegek számára. Az iparcsarnoki békegyűlésen megszületett a jelszó: „kövessük orosz testvéreinket!” „A munkásság teremtsen rendet!” „Békét!” A magyar munkások és parasztok Lenin útját, az orosz munkásosztály útját akarták járni. 1918-ban tömegesen tértek haza Oroszországból a volt hadifoglyok, s magukkal hozták széles körben terjesztették a forradalom gondolatát. A magyar uralkodó osztályok fizikai és lelki terrorja, az átne- velőtáborok sem tudták kiverni az egyszerű emberek tudatából, hogy ha véget akarnak vetni a véres háborúnak, ha fel akarnak szabadulni a tőkések és földbirtokosok igája alól, Magyarországon is „lenini módra” kell cselekedni. 1918 november elején, az őszirózsás forradalom után, Lenin és Szverdlov távirattal fordult az Osztrák—Magyar Monarchia népeihez. A táviratban annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy a forradalom nem fog megállni félúton. De ahhoz, hogy a fórra - (Folytatása a 2. oldalon)
