Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-02 / 79. szám

A FÖLDMUVESSZÖVETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍRADÓJA Beköszöntő Köszöntjük kedves olva­sóinkat és a földművesszö- vetkezetek minden egyes tag­ját abból az alkalomból, hogy hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmával me­gyei lapunkban újra megjele­nik hetenként a földműves­szövetkezeti oldal, amely ol­vasóinkat, földművesszövet­kezeti tagjainkat tájékoztatja földművesszövetkezeteink éle­téről, munkájáról, eredmé­nyeiről. Szükség van erre és ezt a földművesszövetkezeti tagok is kérték, mert így a tagság közelebb kerül a földműves­szövetkezethez, jobban meg­ismerik annak életét és prob­lémáit. Megyénk földművesszövet­kezetei az 1959. évben szép eredményeket értek el — az itt-ott még meglevő hibák el­lenére, mind a szövetkezet- politikai, mind a gazdasági munka területén. Elég meg­említeni azt a tényt, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt VII. kongresszusára tett 4 millió 800 ezer forintos költ­ségmegtakarítási vállalással szemben 5 millió 217 ezer fo­rint megtakarítást ért el a Heves megyei földművesszö­vetkezeti rendszer. E számok mögött a felvásárlási, a kis­kereskedelmi, vendéglátó­ipari, ipari tervek túlteljesí­tése áll. Az eredményre büsz­kék lehetünk, de egyáltalán nem lehetünk elbizakodottak. Pártunk VII. kongresszusá­nak határozatai földműves- szövetkezeteink elé is foko­zottabb, nagyobb feladatokat tűznek ki, melyeket mara­déktalanul végre kell hajtani. Legfontosabb feladatunk mindenekelőtt a sokoldalú gazdasági munkánkon ke­resztül segíteni a termelőszö­vetkezetek munkáját és a gazdasági segítség mellett politikai munkával elő kell segíteni a termelőszövetkeze­tek termelésének emelését, hogy felvásárlásunk biztosíta­ni tudja a terv teljesítését az export biztosítása, az ipar és a lakosság maradéktalan el­látásának érdekében. Biztosí­Divatbemuíató Komlón Nagy éfdeklődéssel fogadta Komló termelőszövetkezeti község dolgozó parasztsága a vasárnap megrendezett divat- bemutatót. A község történel­mében először fordult elő, hogy manekenekkel mutatták be a legújabb tavaszi divatos ruhákat. Már a kora délutáni órákban zsúfolásig megtelt a községi művelődési ház kíván­csi fiatalokkal. A fiatalok és az asszonyok mellett bőven voltak láthatók feketekendős öreg nénikék is, akik eljöttek, hogy saját szemükkel láthas­sák azokat az új fazonú ruhá­kat, amelyek most a tavaszi divatok. Kovács Miklós földműves­szövetkezeti igazgatósági elnök üdvözlő beszéde után a MÉ­SZÖV és a Textilnagykeres­kedelmi Vállalat szakemberei­nek közreműködésével meg­kezdődött a divatbemutató. A bemutatott ruhák már az első Jutalommüüor termelössöveikeseíi tagoknak Melegágyi palánták betegségeiről és állati kártevőiről, ellenük való védekezésről Nyereségrészesedés a gyöngyösi földműoesszövetkezeiben A komlói szövetkezeti kul- túrcsoport jól sikerült bemu­tatója után jutalomműsort rendezett jól dolgozó termelő­szövetkezeti tagok részére. A műsor keretében bemutatták a Majd a papa című háromfel- vonásos és nagy sikerrel ját­szott vígjátékot. A községben működő hat termelőszövetkezetből meg­hívták mindazokat a dolgozó­kat, akik élen járnak a mun­kában. A megjelent termelő­tani kell a lakosság zavarta­lan áruellátását és ennek ér­dekében szakosításokat kell végrehajtani, tovább kell nö­velni az új kereskedelmi for­mában dolgozó egységek szá­mát, kulturáltabbá kell tenni egész kereskedelmünket. A kongresszus, határozatá­nak megfelelően á földműves­szövetkezeti kereskedelem­ben is növelni kell a terme­lékenységet, a takarékosság szigorú betartásával további önköltségcsökkentést kell el­érni és emelni jövedelmező­ségünket. A földművesszö­vetkezetek minden munka­helyén és munkaterületén biztosítani kell a szövetkezeti vagyon védelmét. Sorolhat­nánk még tovább feladatain­kat, amelyeket 1900. évben és az elkövetkezendő második Ötéves terv időszakában kell megoldanunk. Ezeket a feladatokat végre­hajtani csak úgy tudjuk, ha a munkába fokozatosabban be­vonjuk a földművesszövetke­zeti tagságot, velük együtt oldjuk meg minden egyes feladatunkat. Ugyanakkor fokozni kell a választott szer­vek irányító és ellenőrző munkáját. Feladataink megoldását nagymértékben elősegíti a földművesszövetkezeti ver­senymozgalmak kiszélesítése, és nyilvánossága. Eddigi ered­ményeinkhez nagymértékben hozzájárult a kongresszusi verseny és a most folyó fel- szabadulási munkaverseny. A tagság fokozottabb bevo­nását a feladatok megoldásá­ban, a választott szervek jobb munkáját, a munkaverseny nyilvánosságát, hisszük, hogy elősegíti megyei lapunkban hetenként megjelenő olda­lunk. Szükséges azonban az, hogy ebben a szövetkezeti ta­gok, vezetők és dolgozók se­gítsenek azzal, hogy földmű­vesszövetkezetük eredményei­ről, problémáiról, életéről ír­janak a MESZÖV-oldalban. Bízunk abban, hogy ez így lesz és szövetkezeteink ezzel is előbbre jutnak feladataik maradéktalan megoldásában. percekben megnyerték a jelen­levők tetszését, amely kifeje­zésre jutott a lelkes tapsok­ban. Különösen nagy érdeklő­dés mutatkozott a női karton­ruhák és a férfi sport- és kam- garn-öltönyök iránt. Érdekes­sége volt a bemutatónak, hogy az idősebb aszonyok igényeit kielégítő ruhákat is felvonul­tatták. Az újdivatú ruhák és blúzok mellett nagy tetszést aratott a kisestélyi ruha és a legújabb divatú ballonkabát. Valamennyi bemutatott ru­hadarab megvásárolható a he­lyi földművesszövetkezet bolt­jában. A ruhabemutató célja volt, hogy a kész ruhákat megszerettessék a falu dolgo­zóival. Hogy mennyire hasz­nos volt, az m|r az első kőt napon történt árusítások­nál megmutatkozott. Remél­jük, hogy ezt a helyes kezde­ményezést még több hasonló követi majd. (Szala) szövetkezeti tagok elismeréssel nyilatkoztak a kultúrcsoport munkájáról és kérték, hogy a jövőben még több, ehhez ha­sonló előadásokkal tegyék szí­nessé a dolgos hétköznapokat. Megjelentek az előadáson a Hevesi Járási Pártbizottság, a KISZÖV és az OKISZ képvi­selői, akik ugyancsak jó véle­ménnyel nyilatkoztak a szövet­kezeti kultúrcsoport munkájá­ról. — Sz. — A kertészet célja a talaj és a természet erejének jobb ki­használása és ezen keresztül magasabb termelékenység el­érése. E cél megvalósítása sok akadályba ütközhet, nem utol­sósorban a terméseket legjob­ban tizedelő kártevőkbe és be­tegségekbe. Különféle rovar- kártevők és fertőző betegségek okozta kár évente a termés jelentékeny részét megsemmi­síti. A kár mértéke jelenleg a zöldségféléknél a 15—20 szá­zalékot is eléri, sőt egyes évek­ben ezt mag is haladja. Ha a termelő nem veszi fel tehát a harcot a növényi betegségek és állati kártevők ellen, hiába veti el a magot, nem biztos, hogy termést is kap belőle. A tsz-ek és minden termelő feladata felismerni az egyes kártevőket és betegségeket, megismerni életmódjukat és hatékony módszereket alkal­mazni azok megelőzésére, kor­látozására, illetve megsemmi­sítésére. Megelőző védekezési módokat már előző cikkünk­ben ismertettük (talaj-fertőtle­nítés), az a leghatásosabb vé­dekezőszer. Most az egyes me- legágyi növények betegségeiről és állati kártevőiről lesz szó, illetve ismerkedünk, meg. palAntavész, VAGY PALANTADÖLÉS minden palántán megtalálható. A palántanevelő ágyakban igen gyakran előfordul, hogy fiatal palánták foltokban pusz­tulnak. A növények gyökér­nyaka halványabb lesz, meg­puhul, aztán elvékonyodik és elpusztul. Az elvékonyodott szár nem tudja mereven tar­tani a palántát és ezért dől el. A betegség 15—19 C fok kö­zötti hőmérsékleten okozza a legnagyobb károkat, ennél me­legebb helyen már nem ve­szélyes. A nedves talaj nagyon elősegíti a megbetegedést. Fon­tos tehát, hogy ne vessünk túl sűrűn és a felső talajréteget tartsuk állandóan lazán. A hőmérséklet 18 C fok fölött le­gyen. Ne tartsuk a palántákat állandóan nedvesen. Szellőztessünk eleget és töre­kedjünk arra, hogy a palántá­kat és a talaj felszínét minél több napsütés érje. Kezelés közben nézzük át az ágyakat és ha beteg növényeket talá­lunk — még ha nem is dőltek Megyénk területén az el­fúlt évben igen nagy lendü­lettel bontakozott ki a szo­cialista munkaverseny. Föld­művesszövetkezeteink dolgo­zói — követve az üzemek pél­dáját — bekapcsolódtak az MSZMP VII. kongresszusára indított versenybe. Az első félévben történt ki­tüntetések ehhez az aktív ver­senyhez még nagyobb lendüle­tet adtak. Év végével a MÉ­SZÖV igazgatósága és a KPVDSZ megyei bizottsága értékelte a földművesszövetke­zetek munkaversenyét. Az or­szágos kitüntetésre felterjesz­tett földművesszövetkezetek közül a gyöngyösi, besenyőtel­ki és a mezőszemerei földmű­vesszövetkezetek nyerték el a „Kiváló földművesszövetke­zet” kitüntetést. A kongresszusi munkaver­seny szervezéséért és abban el, csak gyökémyakuk véko­nyodott meg —, gyökerestől, földdel együtt semmisítsük meg. A föld körül levő egész­ségesnek látszó növényeket is távolítsuk el, mert valószínű­leg már azok is fertőzöttek. Ha a palántavész tehát már fellépett, a növények kedvező feltételeinek biztosításán kí­vül némi eredményt érhetünk el Cheshunti keverékkel, vagy 0,2 százalékos bordóilével, esetleg 6 liter/m3 mennyiség­ben adott 0,4 százalékos cink­szulfát oldattal. PARADICSOM SZEPTORIÄS LEVÉLFOLTOSSAGA csak a paradicsomot támadja meg. Leveleken és szárakon száraz foltok tűnek fel, ame­lyek a leveleket csakhamar elpusztítják. Fiatal korban gyakran az egész növény elpusztul. A fer­tőzés már a palántaneveléskor jélentkezhet. Védekezni ellene a meleg­agyi talaj kicserélésével, kere­tek lemosásával, fertőtlenítő, gómbaölő szerekkel, beteg nö­vények 1 százalékos bordóilé­vel való megpermetezésével tudunk. FUZÄRIUMOS HERVADAS a paradicsomot és a paprikát támadja meg. A szeptoriás le­vélfoltossághoz hasonlóan a fu- záriumos hervadás fertőzése is már a melegágyban kezdőd­het. Kezdetben a növény her- vadásában, a levelek besodrá- sában jelentkezik. A levelek elsárgulnak és alulról felfelé elpusztulnok. Megelőző véde­kezést alkalmazhatunk, ha a melegágy talaját fertőtlenít­jük. GYÖKÉR-FONALFÉREG főleg az uborkahajtás vesze­delmes ellensége, de megtalál­ható a salátán is. A növények gyökereit támadja meg, így a növény fejlődésében megáll, végén az egész tő elszárad. Talajfertőtlenítéssel védekez­hetünk ellenük. Említésre méltó még a han­gyák kisebb kártétele is, me­lyek ellen idegméreggel véde­kezhetünk. Nagy Béla elért eredményekért „kong­resszusi serleggel” tüntették ki az Eger és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetet. Ezen­kívül jó munkájáért és az el­ért eredményekért a SZÖ- VOSZ Igazgatósága és a KPV­DSZ Országos Elnöksége „di­cséretben” részesítette a horti földművesszövetkezetet. Ezen kitüntetések mellett pedig a MÉSZÖV igazgatósága és a KPVDSZ megyei bizott­sága dicséretben részesítette a kömlői, markazi és poroszlói földművesszövetkezeteket. Az elmúlt évben elért kivá­ló eredményeknek érdekessé­ge, hogy a besenyőtelki föld­művesszövetkezet kétszer (első és második félév) nyerte el a kiváló cím kitüntetést. A gyöngyösi földművesszö­vetkezet pedig már az első félévben országos dicséretben részesült. Ma, ünnepélyes termelési ér­tekezlet keretén belül osztják ki a földművesszövetkezet dol­gozóinak nyereségrészesedését. Az 1959-es évben szervezett és jó munkamódszerrel elért eredmények alapján több mint 110 ezer forint többletjövede­lemhez jutnak a dolgozók. Kiemelkedő eredmények szü­lettek az elmúlt év folyamán. A földművesszövetkezetben fo­lyó munka verseny alapján az első félévben hét, a második félévben pedig hat dolgozó kapta meg a „kiváló dolgozó” kitüntetést. A kitüntető címek mellé most a jó munka jutal­Egyik igen fontos élelmezési cikkünk a bab. Mind a belföl­di fogyasztás, mind az export- lehetőség ebből a cikkből egy­re növekszik. Az igények ki­elégítésére most a termelőszö­vetkezetekkel és egyéni terme­lőkkel babtermelési szerződést lehet kötni előnyös feltételek­kel. A babtermelés egyik fontos előnye, hogy külön területet nem foglal el, mivel azt a ku­koricában köztesként is lehet termelni. Fontos feladata ma a tsz-nek, hogy a megfelelő terü­letet biztosítsák, mert ezzel is elősegíthetik a családtagok jobb bevonását a közös mun­kába. A szerződéseket minden mát anyagiakban is érzik a földművesszövetkezet dolgozói, ilyenek pl. Máté Lajos boltve­zető 1051 fórint, Kalotás Lajos cipőboltvezető 1217 forint, Hi­dasi' László vasboltvezető pe­dig 1280 forint nyereségrésze­sedést kapott. Ezek a számok azt mutatják, hogy a jól szervezett és lelki- ismeretes munkának anyagi­akban lemérhető előnyei is vannak. Munkájukkal hozzájárultak a város és a falvak dolgozóinak jobb áruellátásához és a bol­dogabb élet megteremtéséhez. községben a földművesszövet­kezetek kötik. Jelenleg nyolc­fajta babra lehet szerződést kötni. A szerződéses feltételek igen jók, hiszen a fehér-, gyöngy-, cukor- és laposbabok felvásárlási ára 460 forint má­zsánként. A fenti értékesítési áron fe­lül még nagyüzemi felár is megilleti azon tsz-eket, ame­lyek legalább 20 mázsát adnak át szerződéses alapon. A nagy­üzemi felár 20 forint mázsán­ként. A tsz-ek vezetőségén és tagságán a sor, hogy a szerző­déses babterméssel hozzájá­ruljanak az ország ellátásának megjavításához és a saját jö­vedelmük növeléséhez. mÓlifilAi KEDVES TAGTARSAK! Napjainkban mindenütt szó esik az emberségről. A dol­gozók, közvetlen munkatársak igyekeznek egymást munká­jukban segíteni és a problémák megoldását együtt elintézni. Védi a dolgozók jogait, biztosítja a megfelelő munkalehető­ségeket és általában mindazt, ami a szocialista államunkban megillet minden becsületes dolgozót. Hogy hiba itt-ott mégis előfordul, ez már azonban a helyi vezetők munká­jából adódik. Az elmúlt napokban Vámosgyörkön jártam, ahol na alábbi mesét hallottam egy öregedő, de még ma is fiatalo­san dolgozó boltostól: — Én eddig úgy gondoltam, hogy a napi munka után, este már pihenni kell. hogy másnap újult erővel dolgoz­hassak. Sajnos, csalódtam, mert vannak vállalatok, ame­lyeknek dolgozói még ma is — időszámításunk után, 1960, március 23-án — összetévesztik a nappalt az éjszakával. — Ezt nem hiszem el — próbáltam megmagyarázni az én boltosomnak —, ilyen ma már nincs és talán soha sem volt ezen az öreg sárgolyón. — Ugyan, kérem, hát magát hívták be a boltba éjfél előtt pár perccel, vágy engem? Én sem tételeztem fel eddig a gyöngyösi FÜSZÉRT Vállalat túrajáratosairól, de, sajnos, most már elhiszem. És mesélni kezd az én boltosom. „Holdas éjszaka volt. A faluban már mindenki pihenőre tért. Csak a földmüvesszövetkezet cukrászdájából szűrődött ki a neon hideg fénye. (Mert a cukrász este 10 óra után veszi át a hozott árukat.) A faluban mindenki az igazak álmát alussza, csak mi. a boltosok állunk és várunk a bolt előtt. (Hiába, a kötelesség — az kötelesség.) Az ólomlábakon járó álom azonban nekünk sem kegyelmez. Eluntuk a pá­rást és aludni tértünk. A falura leülő csendet nemsokára a túrajáratozó gépkocsi motorjának csörömpölése zavarja meg. Mint az éjszakai szél, úgy száguldoznak egyik üzlettől a másikig. Éjfél van, a toronyóra tizenkettőt, a kocsikísérő pedig a boltos ablakát veri. — Szézám, tárulj! — súgja a bősz fuvarozó, a bűvös kapu azonban semmiféle mágikus erőnek nem enged. — Ma sincs szerencsénk, nemhiába fekete macskát lát­tam az imént — mondja a letört kocsizó. — Gyerünk hazaw felé, ha kell nekik áru, majd bejönnek érte Gyöngyösre. A motor, mint ahogy jött, eltűnik az éjszakában.” Eddig a történet, hogy azután mi történt, az már « bürokrácia alacsonyabb fokának a dolga. Egy kis történet, illetve mesét mondtam. Higgyék el, nem akartam megbántani senkit, csak szeretném az illeté­kesek figyelmét felhívni a rendeletek betartására. Vagy talán nem is arra. Az emberségre, a bürokrácia csökken­tésére és arra, hogy azért a falu jobb ellátásáért nemcsak a földmüvesszövetkezet a felelős. A földművesszövetkezeti vagyon védelmében, a tag­sággal egyetértésben, szövetkezeti üdvözlettel: Gyöngyös, Besenyőtelek, Mezöszemere „Kiváló földmüvesszövetkezet“ Jól jövedelmez a szerződéses babtermelés

Next

/
Oldalképek
Tartalom