Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-12 / 61. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ITizenöt ér» A Mátravidéki Erőmű AZ MSZP'P HEVES MEGYEI bizottsága és a MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 61. szám Ara 50 fillér 1960. március 12., szombat [Tie Fáradhatatlan nevelőmunkát! A lőrinci Petőfi Termelő- szövetkezet elnöke, nem is titkolt büszkeséggel újságol­ja, hogy amióta megeny­hült az idő, és hozzáláthat­tak a tavaszi munkákhoz, mindennap 100—120 ember dolgozik kint a földeken — fogattal, vagy gyalogosan, ahogy a munka és az idő megkívánja. A büszkeség jogos, hiszen hosszú utat tettek addig, amig az em­berek bizalmatlansága eny­hült és komolyan hozzálát­tak a közös munkához. Nem csupán Lőrinciben, hanem a megye többi ter­melőszövetkezeti községé­ben is sokszor elmondják, a termelőszövetkezetek meg­szervezése után még ala­pos felvilágosító munkára volt szükség ahhoz, hogy a tagság többsége valóban megtalálja a helyét a közös gazdaságban. Az első na­pokban még akadályozta a teljes munkalendület kibon­takozását a bizonytalanság, a tanácstalanság, az, hogy az emberek, akik a szövet­kezeti utat választották, tudták, hogy jobb lesz majd — de azzal nem voltak tisztában, hogyan fogjanak munkához az új körülmé­nyek között. Ez a bizony­talankodás akkor ért véget, amikor a falu kommunis­tái, és a párt politikáját alaposan ismerő és azzal rokonszenvező pártonkívüli aktívák ismét felkeresték az új szövetkezeti tagokat •és konkrét segítőszándékkal elbeszélgettek velük, ho­gyan haladjanak tovább. Ez azt bizonyítja, hogy a nevelőmunkát fáradhatatla­nul tovább kell folytatni. Sokat jelent az, ha a ter­melőszövetkezet új vezetői — akiket bizalommal vá­lasztottak meg —, felkere­sik a tagságot, beszélgetnek velük, s e beszélgetések so­rán elmondják azt is: a ter­melőszövetkezet akkor éri cl kitűzött célját, ha min­den ember elvégzi a reá váró feladatokat. Nem szé­píteni kell a nehézségeket, nincs arra semmi szükség. A felvilágosító munkának fáradhatatlannak és türel­mesnek kell lennie, hiszen nem egy helyen nem talál minden ötlet mindig szíves fogadtatásra. De ha az első kudarcra abbahagyják, ha ahhoz a taghoz nem láto­gatnak el többet a vissza­utasítás miatt, annak az egész szövetkezet kárát lát­hatja. Aki nem dolgozik szívvel-lélekkel a közös ügyében, az \ nem is része­sülhet olyan mértékben, mint a többiek, s az ilyen elégedetlen emberekből rossz hangadók lehetnek a szövetkezetben. Erre pedig sehol sincs szükség. Köszönet illeti azokat az embereket, akik az elmúlt téli hónapokban nagyon so­kat tettek azért, hogy köz­ségük, járásuk, s ezzel együtt egész megyénk ter- n’e'öszövetkezeti megye lett. Ez a szép eredmény azonban akkor lesz igazán teljes, ha az átszervezés nagy munkáját a megszi- lé.rdíiás még nayv bb mun­kája követi. A megszilárdí­tásnak pedig alapfeltétele a további szívós, fáradhatat­lan és türelmes nevelő­munka. kölcsönhúzások szombaton és vasárnap Az év első államkölcsön- sorsolásait március 12-én és 13-án, szombaton és vasárnap Budapesten a Pesti Barnabás utcai egyetemi színpadon bo­nyolítja le az Országos Taka­rékpénztár. Ezúttal az első, az ötödik és a hatodik békeköl­csön 1960. első félévi húzását tartják. A kétnapos húzáson csak­nem 360 000 kötvényre több mint 83,5 millió forintot kap­nak vissza nyeremény és tör­lesztés formájában a békeköl­csönkötvények szerencsés tu­lajdonosai. '■■um’——» n lottóhúzás nyerőszámai A lottó 11. játékhetében 4 220 745 szelvény érkezett a Sportfogadási és Lottó Igazga­tóságra. Ennek megfelelően egy nyerőosztályra 1 583 529 fo­rint nyeremény jut. A karcagi sorsoláson a következő számo­kat húzták ki: 8, 13, 37, 73, 73. Varga Mária: 1945 — földosztás V1SONTÄN ★ Pintér Dezső: AZ ÜNNEPEK ÉS A KERESZTÉNYSÉG ★ Marosán Lajos: GYÖNGYÖS VAROS ivóvíz-ellAtAsa ★ Deák Rózsi: ÜJJASZÜLETÖ FALU ★ G. Molnár Ferenc: AZ Ü JÍTÓMOZG ALOM EREDMÉNYEI PETÖFIBÁNYAN Vasárnap tarifa megyei küldöttértekezletét ax MSZBT Rövidesen ünnepeljük ha­zánk felszabadulásának 15 évfordulóját. E dátummal egy­idős a magyar—szovjet baráti mozgalom is. Ha csak néhány évre is tekintünk vissza, lát­hatjuk. hogy a mozgalom nem kis eredményekkel büszkélked­het. Számos magyar turista, delegáció járt a Szovjetunió­ban, de nem kevesebb szovjet vendég látogatott el hazánkba is. hogy megismerjük egymás életét, még szorosabbra fűzzük a barátság szálait. A Magyar- Szovjet Baráti Társaság tár­sadalmi aktívákkal dolgozik és hogy ezek az aktívák szív­ügyüknek tekintik a barátság ápolását, ennek bizonyítéka az a sok száz levél, amit a szov­jet turistáktól, a delegációk tagjaitól kapnak a kellemes fogadtatásért, azért az élmé­nyért, amit itt nyújtottak ne­kik Magyarországon. Ezek a társadalmi aktívák jönnek össze holnap Egerben, megyei küldöttválasztó érte­kezletre, ahol a megválasztott küldöttek részt vesznek majd az április 22—23-án Budapes­ten megrendezendő országos MSZBT kongresszuson. Ezen az értekezleten, amit az egri Tiszti Klubban rendeznek meg, számot adnak a 15 év eredmé­nyeiről. az MSZBT munkájá­ról. A végzett munka érté­kelése után egyben megszabják a további feladatokat: hogyan fűzhetik még szorosabbra a magyar és a szovjet nép ba­rátságát. A küldöttértekezlet napján szovjet vendégek is érkeznek Egerbe, akik talál­koznak majd a megyei érte­kezleten részvevő aktívákkal. A vasárnapi megyei küldött- értekezlet részletes ismerteté­sére lapunkban visszatérünk. mMm A képen nem kiállítási csarnokot, hanem a Mátravidéki Erőmű központi vezérlő­termét láthatjuk. A gépesítés magasfokú, az emberek csak irányítják és ellenőrzik a bo­nyolult munkafolyamatokat. Az ipari termelés növekedése, a falu villamosításának befejezése, általában a nép­gazdaság gyorsabb fejlődése egyre több energiaigényt támaszt. Űj erőműveket kell építe­nünk és áramtermelésünket az 1958. évi 6,5 milliárd kilowattóráról 1965-re több mint tíz- milliárd kilowattórára növeljük és így nagy feladat hárul a Mátravidéki Erőműre is. Május 27-én és 28-án tartja második kongresszusát a Hazafias Népfront Ülést tartott a Hazafias TSépfront Országos Tanácsa A tanácskozás napirendjén szerepelt a Hazafias Népfront második kongresszusának elő­készítése, valamint a termelő­szövetkezeti mozgalom helyze­te, a termelőszövetkezetek megszilárdításának feladatai. A Hazafias Népfront máso­dik kongresszusának előkészí­téséről Kállai Gyula beszélt. Beszéde után a Hazafias Népfront Országos Tanácsa el­határozta, hogy a Hazafias Népfront második kongresszu-. sát május 27-én és 28-án tart-, ja Budapesten. A határozathozatal után Gobi István emelkedett szó­lásra. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa pénteken ülést tartott a népfront székházá­ban. A tanácskozáson megje­lent Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke, ott volt Apró An­tal, a Minisztertanács titkára, Fehér Lajos, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának el­nöke, Kállai Gyula, a Minisz­tertanács első elnökhelyettese és Rónai Sándor, az Ország- gyűlés elnöke, az MSZMP po­litikai bizottságának tagjai, Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, valámint a kor­mány számos tágja. Részt vett az ülésen Harrer Dobi István rámutatott arra, hogy hazánkban mind politi­kai, mind gazdasági és társa­dalmi téren tovább folytatjuk az előrehaladást: emelkedett az ipari termelés, meggyor­sult a szocializmus építése, ör­vendetesen fejlődött a terme­lőszövetkezeti mozgalom is. Gyöngyösorosziban tanácskozott az érc- és ásványbányászati iparág szocialista munkabrigádjainak első országos konferenciája A Gyöngyösoroszi Ércbánya Vállalatnál tanácskozott két napon keresztül az érc- és ás­ványbányászati iparág szocia­lista munkabrigádjainak első országos konferenciája. Jelen voltak a konferencián az ország különböző területei­ről az érc- és ásványbányák igazgatói, főmérnökei és a szo­cialista brigádok vezetői. A konferencia első napján meg­jelent Szabó Imre, a Gyön­gyösi Járási Pártbizottság első titkára is. Az elnökségben fog­lalt helyet Flórián Gusztáv, a Gyöngyösoroszi Ércbánya Vál­lalat igazgatója is. Csütörtökön délelőtt 10 óra után néhány perccel kezdődött meg a tanácskozás, a Gyön­gyösoroszi Ércbánya Vállalat ünnepi díszbe öltöztetett mű­velődési termében. Papp Bá­lint, a Nehézipari Miniszté­rium Érc- és Ásványbányászati Főosztályának vezetője tartott bevezető előadást. Az eredményekről szólva, el­mondotta, hogy a párt 1959. március 6-i határozata vissz­hangra talált az érc- és ás­ványbányászat dolgozói köré­ben és nagy lendületet adott a munkaverseny-mozgalom to­vábbi fejlődésének. — A márciusi párthatározat azt javasolta egész dolgozó népünknek, hogy az 1959. évi termelési tervünket 4 száza­lékkal teljesítsük túl. Ezzel szemben a főosztály, változat­lan áras ipari teljes termelési értéktervét 112,4 százalékra, ebből az ércbányászat 110, az ásványbényászat 115 százalék­ra teljesítette. Termelési költségszintjét az ércbányászat 5,5, az ásványbá­nyászat 5,6 százalékkal csök­kentette. A két iparág a ter­melési költségeknél jelentős megtakarítást ért el. A párt, a szakszervezetek, valamint a dolgozók kezde­ményezésére megalakultak az érc- és ásványbányaiparban is a szocialista brigádok. Az ásványbányászatban nagyobb­részt most van folyamatban a brigádmozgalom kialakulása. Jelenleg 30 brigád vesz részt a szocialista brigád cím elnye­réséért folyó mozgalomban. Eddig két brigád mintegy 40 fővel kapta meg a szocialista brigád címet. A munkaversenyrol elmon­dotta Papp elvtárs, hogy nem öncél, hanem eszköz a nép- gazdasági tervek teljesítésé­ben, a jobb minőségű és gaz­daságosabb termelési eredmé­nyek megvalósítására. Elismeréssel nyilatkozott az előadó, a gyöngyösoroszi, a ru- dabányai vasércbányánál kez­deményezett gyorsvágat haj­tásról. Kiemelte továbbá, hogy a gyöngyösoroszi ércbányánál Pálosi Gyula és Varga Ferenc szocialista brigádjaikkal 1959 második félévben tervüket 110,1 százalékra teljesítették. Továbbá Recsken Varga II. János szocialista munkabri­gádja főleg a teljesítmények növelése terén ért el jó ered­ményeket. Az előadást élénk vita kö­vette, amelyben további hasz­nos javaslatokat mondtak el és eredményekről számoltak be a jelenlevők. A konferencia részvevői a tanácskozás második részében műszaki és munkavédelmi filmbemutatón vettek részt, majd pénteken megtekintették a gyöngyösoroszi ércbánya telepeit. Kovács András Ferenc és Szabó Pál, a Haza­fias Népfront országos taná­csának alelnökei, dr. Ortutai Gyula főtitkár és Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Az országos tanács tagjai so­rában helyet foglalt politikai, társadalmi és kulturális éle­tünk számos más tagja. Az országos tanács tagjai sorában megjelent a tanács­kozáson politikai, társadalmi és- kulturális életünk számos más vezető személyisége, az egyházai? képviselői, a ma­gyar művészet és termelő- munka, a tudomány több ki­válósága. Dohi István beszéde Február 14-ig termelőszövet­kezeteink taglétszáma 889 000 főre, a családok száma 775 000- re, a termelőszövetkezetek ke­zelésében levő szántóterület pedig több mint 5 300 000 ka- tasztrális holdra növekedett, mezőgazdaságunkban jelentős túlsúlyra jutott a szocialista szektor: ma már az ország szántó­területének több mint 75 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. Hazánkban ma már 76 terme­lőszövetkezeti járás van és több mint 2300 szövetkezeti község. Győr és Szolnok me­gye után termelőszövetkezeti megyévé fejlődött Fejér, Veszprém, Somogy és Heves megye. Nagymértékben növe­kedett a szocialista szektor Komárom, Békés és Vas megye területén, továbbá Zala, Haj- dú-Bihar, Csongrád és Sza­bolcs megyében is. A téli fej­lődés legfőbb jellemzője, hogy dolgozó parasztságunk legerő­sebb rétege, a középparasztság, nagy tömegekben lépett a szö­vetkezetekbe. Egészséges je­lenség volt a termelőszövetke­zeti községek alakulása is, mert az ilyen községek előnyös adottságokat biztosítanak az osztatlan, egységes szövetke­zeti paraszti réteg és az egy­séges politikai hangulat meg­teremtéséhez. Amikor a szövetkezeti moz­galom nagyszerű fejlődését összegezzük, világosan kell lát­nunk, hogy parasztságunk gondolkozására igen nagy ha­tással voltak a pártkongresz- szus eseményei. A kongresz- szuson elhangzott felszólalások, a kongresszus határozatai fél­reérthetetlenül bizonyították, hogy a párt, annak vezetői megbecsülik, értékelik, tiszte­lik a parasztság termelőmun­káját, mélyen átérzik a mun­kás-paraszt szövetség jelen­tőségét és a legnagyobb figyel­met fordítják a falu és a me­zőgazdaság szocialista alaku­lásával összefüggő kérdések helyes, becsületes, emberséges megoldására. A kongresszus eseményei, a párt helyes kez­deményezése, a kormány kü­lönböző intézkedései láttán tovább növekedett a dol­gozó parasztság bizalma a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a kormány iránt. Ennek a bizalomnak döntő szerepe volt a szövetkezeti mozgalom gyors ütemű fejlő­désében. A parasztság mindennapi életében lépten-nyomon érez­heti a munkásosztály segítsé­gét és azt, hogy a falu fejlesz­tése, szocialista átalakítása széles társadalmi rétegek ügyévé vált. A parasztság kedvező állás- foglalásának i kialakításához hozzájárult a nemzetközi helyzet is. Tovább növekedett a szocialista tábor ereje, vi­lágszerte növekedett a Szov­jetunió tekintélye. Bár nem szabad lebecsülni a hideghá­ború légkörének fenntartására irányuló imperialista erőfeszí­téseket, az újságolvasó és rá- dióhallgható ember megálla­píthatja, hogy a népek minde­nütt békét akarnak, s ez a bé­kés világközvélemény megfé­kezi a legvakmerőbb háborús uszítókat is. Dolgozó paraszt­ságunk helyesen ítélte meg el nemzetközi helyzetet, s amikor a földtulajdonnal rendelkező parasztok tömegesen csatla- (Folytatás a 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom