Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-11 / 60. szám
4 NÉPtJSÄG 1960. március 11., pénteft iiiltsi Őszülő fejjel is... A falusi asszonyok egyre jobban megtalálják a helyüket a termelőszövetkezetben, s nem megy már ritkaságszámban az, ha valaki őszülő fejjel, évtizedekkel a háta mögött tanulni kezd, hogy jobban megfeleljen a. szövetkezetben a reá bízott feladatnak. Jellemző ez a lőrinci Petőfi Tsz asszonyaira is. Szívesen vállalnak munkát a szövetkezetben akár növény- termesztésről, akár kertészetről van szó. Sőt, büszkén mesélik, hogy az 53 éves Kalócz- kai Andrásné még egyhetes tanfolyamra is elutazott. Ö lesz a szövetkezet baromfitenyészeténél a vezető, ősz fejjel fogott hozzá ő is a tanuláshoz. Lám, mintha csak visszafiatalodnának ezek a falusi asszonyok, amikor levetik magukról az egyéni gazdaság nyomasztó gondját, terhét. — d. — — TEGNAP, csütörtökön úttörővezetői értekezletet tartottak a hatvani városi és járási úttörőcsapat vehetői. Mind a 20 úttörőcsapat benevezett a felszabadulási seregszemlére, s a tegnapi tanácskozás során a nyomolvasó mozgalom eddigi eredményeiről és a nyári táborozás terveiről tárgyaltak. — ÜNNEPI NAGYGYŰLÉST tartottak Ecséden hétfőn este. A nagygyűlés előadója Bukovinszki Vilmos, a hatvani járási pártbizottság munkatársa volt. A gyűlésen több mint háromszázan vettek részt, melyen a részvevőket az iskolások kultúrműsorral köszöntötték. Nagy Piroska. — A HATVANI CUKOR- és Konzervgyár közelmúltban újjáalakult kultúrcsoportja március 26-án Fehér Klára: A teremtés koronája című, három- felvonásos vígjátékát mutatja be az üzemi művelődési otthonban. — EGERSZALÓK községben az ez évi községfejlesztési alapból 1800 méteres szakaszon villanyhálózat bővítést kívánnak létrehc ú. A bővítésre 274 000 forintot terveztek. — A KÁPOLNÁI Űj Élet Termelőszövetkezet felújított istállóiba kivitték a lovakat. Megkezdődött a szövetkezetben a tavaszi munka is, melynek során több mint ezer négyzetméter területű melegágyat készítenek. Melegágyban nevelik majd 60 kataszteri hold dohánynak szükséges palántákat is. — KÉT ÜJ ISTÁLLÓ építését kezdik meg Kápolnán. A két istálló 90 férőhelyes lesz, amelyet egy malom melléképületéből alakítanak át. Ügy tervezik, hogy május 1-re átadhatják rendetetésének és így a szövetkezet tagjai bevihetik a közösbe állatállományukat. — TOVÁBB bővítik a kará- csondi Művelődési Otthont. A község lakói saját erőből társadalmi munkával és állami támogatással ez évben mintegy 300 000 forintot fordítanak az épületre. A bővítés során a kultúrház 400 személyes befogadóképességű lesz. EGRI VÖRÖS CSILLAG Virrad (szélesvásznú) EGRI BRODY Bűntény, vagy? ... GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Ismerték egymást GYÖNGYÖSI PUSKIN Májusi emlékek HATVANI KOSSUTH Horgász a pácban HEVES Emberi sors FÜZESABONY Nincs előadás PETERVASARA Nincs előadás f Poroszlói Közlöny 1902 műsora ■ Egerben este 7 órakor: LUXEMBURG GRÓFJA CBianco-bcrletl Kézzel írott, négyoldalas újságot tartok a kezemben. Valahonnan, talán az iratselejtezés során került elő és megsárgult lapjain alaposan nyomot hagyott az elmúlt 58 év. A lap. az említett újság 1902. június 26-i száma, az első évfolyam 10. példánya. Megtudom, hogy a lap pontos és teljes címe: „Helyt érdekű társadalmi heti-közlöny■’ és megjelent minden vasárnap fél íven. No és az impresz- szum? Azt is kihámozom a fakó betűkből. „Szerkesztő és kiadó: Jósvay Gábor, szerkesztő társa: Kun István. Szerkesztőség: Poroszló, rk. Iskola, hová a lapot illető közlemények és előfizetési díjak küldendők. Előfizetési ára: Egész évre 4 korona, egyes szám ára: 8 fillér. Egy negyed oldal hirdetés: 1 korona.” A lap első oldalán „Egy üdvös indítvány” címmel közöl cikket, amelyben megható szavakkal ecseteli a „szegény iskolás gyermekek” helyzetét és egyesület létrehozását sürgeti a célból, hogy a poroszlói „szegény iskolás gyermekek” ruha és tankönyv gondjain segítsenek. A cikk igen szívhez szóló, meleg hangon szól a „módosabbakhoz” a szegénység érdekében. így: „Hány és hány gyermek esik el a tudás kincsétől a szegénység miatt. Ezeket hiába áldotta meg az Isten bármely ragyogó ésszel: nem vehetik hasznát Isten e fenn- ségeg adományának, mert^ a szegénység miatt nem művelhetik ki azt kellően. Elmék, melyek kiképzés esetén nagy, vagy legalábbis közepes dolgokat alkothattak volna, az édes haza boldogítására. dicsőségére ... elnyomatnak a szegénység által. így maradnak azután nagyon is alsó rendű, a hazának nem is használó, de ártó polgárok.’1 , „Ha egy, a szegenv iskolásokat segélyező egyesület működését megismerni akarjuk, csak egyik szomszéd községünkbe kell menni, Tisza-Fü- redre, ott már megalakult a szegény iskolásokat segítőegyesület. működik is szépen s áldásosán. Tagjaitól vajmi kevés áldozatot követel. és mégis mily áldásos, mily nagy fontosságú hazafias működést fejt ki.” Eddig a cikk, minden bizonnyal valamelyik tanító tollából, aki nem nézhette már szótlanul az iskolás gyermekek nyomorúságos helyzetét és tenni próbált valamit érdekükben. És a cikk a következőképpen fejeződik be: „Társadalmunk vezető rétegei vegyék Szárnyalt a dal a nyitott ablakon át és betöltötte a gyár előtti teret, ahol már sarjadt a boglárka és a kankalin, s himbálózott a mogyorófa rojtja. Az illatos tavaszi szellő belopakodott a dohány- szagú terembe, és ígéretével dalra serkentette a gyorskezű asz- szonyokat. Dagadt urak léptek a gyártásterembe. Igazgató, aligazgató, osztályvezető, ügyelő és ki tudná felsorolni a sok naplopót, akik hátratett kézzel, hordóhasukat dudorítva néztek végig az asztaloknál dolgozó, sok száz asszonyfejen. Az énekszó elhalkult, majd teljesen abbamaradt, ahogy az ajtóval szemben ülő sor észrevette a látogatókat. Az asszonykezek fürgén mozogtak és az asztalon fekvő dohánylevélbe ügyesen gyömöszölték ujjaik hegyével az apró dohányszálakat, aztán tenyerükbe formálták, sodorták, végül egy borító lappal betakarták. Mikor megvolt, gyorsan egy új dohánylevelet tettek maguk elé, hogy a műveletet megismételjék és így gyűltek az asztalon az A, B, H és K elnevezésű szivarok. Az átvevőnő egy kis rózsaszín arcú lánykához hajolt. kezükbe szerény indítványunkat s az emberbaráti cél érdekében és a siker reményében tegyék meg azt. amit jónak látnak. Ha indítványunk süket fülekre nem talált, s ha tapasztaljuk. hogy a nálunk szokásos átkos közöny jegét olvasztani képes, annak idején szívesebben előállunk részletesebb indítvánnyal”. Az indítvány, úgy látszik, kevesett sem késett, mert a Hír-rovatban máris ez olvasható: „Az általunk már jelzett szegény iskolásgyermekek javára rendezett táncmulatság folyó hó 26-án tartatik meg az Űj Világ szállóban.” A lap egyébként hűen akarja tudósítani olvasóit minden közfontosságú eseményről, amelyeket „Népmozgalom”, „Hírek”, valamint „Piacz" rovatában tesz közzé. Szemem elé került az egyik népmozgalmi adat is, amely a következőket mondja: „Poroszló községben f. hó 13—20-ig elhaltak: Német Vince 4 éves, vörhenyben. Molnár Erzsébet 3 éves, Hajdú Imre 66 éves. és Tóth Sándor 6 napos korában, összesen 4. Házasságkötés nem történt.” De minden bizonnyal helyes lesz, ha az 1902-ben megjelent Poroszlói Közlöny hű bemutatása kedvéért megemlékezünk a „Piaczá” árakról is. „Piacz f. 22-én. 1 M tiszta búza ára: Poroszlón .14 K. 40 f., Budapesten: 18 K 10 f. A kappan ára: Poroszlón 1 K 60 f, Budapesten 2 K 20 f. Hízott liba Poroszlón 8 K 30 f, Budapesten: 12 K 40 f.” Nem kevésbé érdekes a korabeli újság: „Szerkesztői üzenetek” rovata. Csupán egyetlen üzenet: „Kunsági lánynak. Egy bájos mosoly kíséretében elrebegett „köszönöm’1 teljesen megfelel, míg a főbólintás egymagában igen kimért és hideg ily esetekben”. ★ íme, kedves olvasók, a Poroszlói Közlöny 1902. január 26.-i száma, minden kommentár nélkül. Olvassa ki belőle magának mindenki azt, ami tetszik, olvasson a sorok mögött is, és ha jól olvasott, tisztán áll majd előtte az egész akkori élet, hiszen Poroszló akkor éppúgy, mint ma. hazánk egy kis darabkája volt. Ügy volt ott is minden, mint másutt a hazában, éppúgy, mint ma is az történik Poroszlón is, mint Tiszafüreden ... Miért nincs járda Horton ? A 3. sz. Budapest—Miskolc főútvanol betanszalagja több kilométer hosszúságban fut keresztül Hort községen. Ezen az útvonalon igen nagy forgalom bonyolódik le, személyautók. tehergépkocsik és autóbuszok százai igyekeznek a Mátra vagy Miskolc felé és onnan vissza Budapestre. Feltűnő, hogy a község lakói ezen a nagyforgalmú úton az úttesten gyalogolnak, percről percre kockára téve testi épségüket, életüket. A gépkocsivezetők fog- és fékcsikorgatva óvják a gyalogjárókat a rájuk kényszerített veszélyektől. Fokozott ez a veszély az esti órákban, esős, sáros időben, amikor a rossz látási viszonyokat még fokozza a gyér közvilágítás. Ám nem a hortiak hibája, hogy a kocsiúton járnak, szívesen közlekednének ők a betonjárdán — ha volna. De nincs! A járdahiányáért felelősség terheli a horti tanácsot. Egy ilyen gazdag község költségvetésében feltétlen helyet kéne szorítani a járdaépítéshez szükséges összegnek. Biztos. hogy a lakosság is jelentős táradalmi munkát vállalna, mert a járda megépítésével mind saját, mind gyermekeik testi épségét, életét óvnák. Nem utolsó szempont az sem, hogy a községen áthaladó jelentős idegenforgalom szemében más benyomást keltene, ha a Budapesttől alig hetven kilométernyire fekvő község kulturáltabb külsőt mutatna. A Hazafias Népfront feladata lenne a járdaépítés megszervezésére a kezdeményező lépéseket megtenni, javaslatot tenni a községi tanácsnál a szükséges összeg előteremtésére és mozgósítani a község lakosságát a társadalmi munka felajánlására. A közlekedés biztonsága és Hort dolgozóinak: biztonsága érdekében nem lenne hiábavaló a ráfordított erőfeszítés. Márkus István. GÉPESÍTÉS 1960. MÁRCIUS 11., PÉNTEK Névnap: SZILÁRD A Nap kél: 6 óra 06 perckor, lyugszik: 17 óra 43 perckor. 15 évvel ezelőtt, 1945-ben halt meg SZABÓ DEZSŐ író, az I. világháború utáni évek nagyhatású regényének ,,Az elsodort falu‘’-nak szerzője. Bár nevét a Horthy ellenforradalom tette népszerűvé, később szembefordult annak nemzetgyilkos módszerével és pamfleijeiben kora magyar bűneit sorra leplezte le. Művei a falu tragikus sorsát tárgyalják és a kapitaliz- mus-előidézte szociális problémákat vetnek fel, anélkül, hogy ezek megoldására rámutatnának. Egyéb művei: Nincs menekvés, Ölj', Feltámadás Makucskán, Az egész ................ ~ ' 18 79-ben született. látóhatár. Szabó Dezső FILM: Virrad Az 1956-os ellenforradalom napjaiban játszódik a film izgalmas, lebilincselő 'története. A főszerepeket Ladányi Ferenc, Tolnay Klári, Bihari József, Bitskey Tibor és Bessenyei Ferenc alakítják. A filmet az egri Vörös Csillag Filmszínház mutatja be március 16-ig. Színházi krónika A „K" SZIVAR — Tudod csinálni, Piros? Egy pengővel is többet fogsz keresni, majd meglátod! A látogatók összesúgtak a terem végében, és utána megszólalt a ragyásarcú, szemlesütve járó felügyelő. — Csak énekeljenek, asszonyok! Csak énekeljenek, mintha itt se volnánk! Valahol, a hosszú asztalok mellett, egy lányos hang újból énekelni kezdte az előbbi dalt. Kellemes, csengő hangja betöltötte a termet és néhány segítővel lassan, vontatottan énekelt a „gyártás”. — Minek kezdte el ez a buta Liktor Piros, míg itt vannak — mondta egy asszony. A látogatók elindultak. Az igazgató az osztályvezetővel a jobb asztalsoron, az aligazgató az ügyelővel a bal asztalsoron mentek végig. Megálltak minden asztalnál és szemlét tartottak a szivargyártás fölött. A munkások sápadtan lesték a látogatókat és félénken dug- dosták selejtjüket az asztalfiókok hátul iába. A kezek, mint motollák dolgoztak, hogy a darabszám készítésnél legalább napszámot keressenek. Az asszonyok idegesek voltak és most nem akart menni a munka, hiábavaló volt minden igyekezet. „Puha a szivar”, „Belerakta a kocsányi”, „Nem jó a borítója" hangzott a felügyelő rekedtes hangja. A többiek hangtalanul szemlélődtek, de a felügyelő most különösen kérkedett szigorával. Amikor magas funkciója eszébe jutott, akkor beosztásának megfelelő pózba vágta magát és halszemeivel, fa képével megállt valamelyik asztalnál és nézett. Sose lehetett tudni, hogy mit, vagy hová néz, mert mindig máshová nézett, mint ahová látott. Az ügyelő az osztályvezetővel, a dalba kezdő lány, Liktor Piros felé tartott és megállt az asztalánál. Hosz- szú ideig nézett valahová, miközben Piros ügyesen formálta fehér kezeiben a „K” siivart, de sápadt arcáról látni lehetett, hogy idegesíti az ügyelő jelenléte. Egyszerre abbahagyta az éneklést és mély lélegzetet vett. mintha zavarán akarna segíteni, majd újból megrakta apró dohánnyal a szivarborító dohánylapokat. _______ Az ügyelő állandó figyelése már annyira idegesítette a lányt, hogy a bélanyag ki- markolásakor egy kevéske dohánycsomó a földre esett. Tovább dolgozott. És ekkor az ügyelő a földre mutatott. — Mi ez ott? — Mi volna? Dohány! Nem lehet mézeskalács, most söpörtem! — válaszolt Piros idegesen. — Úgy?! De nagy szád van, lelkem! — vágta a szót gúnyosan és kezébe fogott Piros elöl egy szivart. — Talán sokat akarsz keresni? Azért csinálsz „K” szivart, mi... i... i ... — és három ujja között összeroppantotta a szivart, azután az asztalra hajította és egy másikat fogott kézbe. — Nézze, ügyelő úr — szólt Piros —, én igyekszem ezt is jól megcsinálni, ha most vastag is egy kicsit, majd megszokja a kezem és akkor jobban csinálom. — Igen! Meg bizony, megtanulod te ezt! — és újból darabokra törte a kezében tartott szivart. A felügyelő már egy halom szivart tört szét, amikor Piros felugrott az asztal mellől és az Lehár: Luxemburg grófja című nagyoperettjének színházi sikeréről úgyszólván kár is beszélni, hiszen kitűnően mutatja ezt egyegy előadás közönségének kitűnő hangulata, sok-sok tapsa, amely mind az operett szereplőinek elismerését jelenti. A legutóbbi előadásokon azonban nem is egy kellemes meglepeügyelő szeme közé sziszegte: — Hagyd abba, te! Te!... Te rongy!... A teremben a pillanatnyi csendet az asz- szonyok fenyegető morajlása váltotta fel. Az igazgatók köszönés nélkül elsiettek, utánuk nyomban az ügyelő is kisomfordált a teremből. Ebédre csengettek. A munkások a közeli temetőbe vonultak, hogy ebédjüket elfogyasz- szák. Piros nem evett. Sápadt arcára csak lassan tért vissza az élet színe. A délutáni kezdésnél az osztályvezető hivatta. — Mit tettél. Piros? Megtámadtad az ügyelő urat? — Én? Dehogyis támadtam én meg, osztályvezető úr! Velem még nem volt soha baja. Én iparkodok, dolgozok szorgalmasan, csak ... széttördelt huszonöt szivaromat, azért, mert eay szál dohány a földön volt. — Nézd. Piros, ki kéne csapnom, téged a gyárból. de éppen azért, hogy szorgalmas vagy. most az egyszer megbocsátunk, nem csapunk ki, de meg- bünt.artek öt pengőre! — öt pengőre! Jesz- szusmária! — sírta el magát Piros és holt sá padtan kitámolvontt az osztályvpratő a italán. Okos Miklós tésben volt része a népes nézőtérnek ... A női főszerepben — Angela Didier énekesnő szerepében a színház egyik fiatal és nagy reményekre bátorító, tehetséges énekesnőjét, Szegő Zsuzsát láthatta és élvezhette a közönség. Szegő Zsuzsának ez az első primadonna-szerepe és ezen első bemutatkozása máris — és megérdemelten —, számára sikert, a közönségnek pedig kellemes élményt hozott. A fiatal művésznő kitűnően oldotta meg nem kis feladatát, szép hangjában nagyon sok ígéret cseng... A másik meglepetés, az ugyancsak fiatal művész, Kleszó Imre sikeres „beugrása” a megbetegedett Gyuricza Ottó — Brissard zeneszerző szerepébe. Kleszó Imre sok tapssal jutalmazott játéka az előadás egyik sziporkázó pontja. ★ Március 18-án „szilaj bohózat” és „erotikus halleluja” bemutatására kerül sor a színházban. Garda Lorca két művét, A csodálatos vargánét és a Don Perlimplin szerelme Belisával a kertben-t ismerheti meg ezúttal az egri közönség Vass Károly rendezésében. A szilaj bohózat főszerepeit Stefanik Irén, Csapó János és Magda Gabi, a „halleluja” szerelmespárját pedig Gyuricza Ottó és Stefanik Irén játsszák. A csodálatos vargáné zenéjét Csenki Imre, Kossuth-díjas állította össze, a Don Perlimplin zenéjét Vass Lajos szerezte. Az előadás díszleteit és jelmezeit Pásztor Péter tervezte. Váratlan keresztapaságnak örvendezik a színházban Fekete Alajos. A vasárnap esti előadáson ugyanis, a nézők között egy gyermeket váró fiatalasszonyka olyan jókat nevetett a Fekete Alajos alakította Lord Winchester tréfáin, hogy a második felvonás közepén gyorsan kórházba kellett szállítani, s még aznap egészséges leánygyermeknek adott életet. A színház szakszervezeti bizottsága másnap ajándékokkal és virággal kedveskedett a kismamának, s rövidesen megtörtént a megállapodás: Fekete Alajos keresztapasága mellett a színház nyitódarabja emlékére az Annuska nevet kapja az újszülött kislány.
