Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-11 / 60. szám

ALI ^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA és a MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 60. szám Ára 50 fillér I860, március 11, péntek fl szellemi export Beszámolókban, az idő­szaki sajtó hasábjain gyak- ! ran találkozhatunk megál- I lapításokkal, amelyek a | magyar export helyzetével | foglalkoznak. A megállapí­tások nagy többsége pozitív j .jellegű. Exportunk jelentős helyet foglal el nemzeti jö- I védelmünkben, s fejlődése j — különösen az utóbbi ; években — meggyorsult, emelkedő tendenciát mutat. [ A magyar export-áruknak világszerte jó híre van, ami | iparunk, mezőgazdaságunk I termelésének elismerését is jelenti. Exportunk azonban nem csupán az ipari és mező- ! gazdasági termékekre, kü- j lönféle árukra, félkészgyárt- | Hiányokra korlátozódik. „Az | ország nyersanyagbázisa í igen szűk, nekünk magunk- ] nak is jelentős importárura van szükségünk. Ez az alap­ja annak, hogy most1 és | méginkább a jövőben az úgynevezett „szellemi ex­portot” kell előtérbe állíta- I nunk. A megfogalmazás után talán furcsának tűn- I hét — valójában azonban konkrét tényeket jelent. A magyar műszaki tudo- [ Hiányoknak, az országban folyó kutatásoknak, és el- ! ért eredményeknek nem kisebb a világhíre, mint I bárminek, ami országunk­ból a külföld elismerésétől kísérve kerül ki. A népi állam úgyszólván megszám­lálhatatlan milliókat költ I tudomány fejlesztésére, ku- [ tatásokra, tervezőmunkára. Ezek a milliók sokszorosan megtérülnek tudósaink, ku- \ tatóink eredményeiben. Olyan eredmények ezek, amelyeket nemcsak mi tu- ! dunk felhasználni, hanem jól tudunk értékesíteni kül­földön is — szellemi ex­portként. Egy példát erre. A Kínai Népköztársaságnak és a Ko- I reai Népi Demokratikus I Köztársaságnak konzerv- ] ipari, illetve malomipari í tervdokumentációkat ad­tunk el — azaz teljes üze­meket, amelyeknek ottani felépítését is vállaltuk. Ezen üzemek terveit teljes egé­szében magyar mérnökök készítették el, állították össze — s mint szellemi export került ki külföldre. Másik példa: A magyar | híradástechnikai ipar elis­merten világhírű. A külön­böző gyártmányok — a táv­beszélő készülékektől az automata központokon át ‘ televízióig — nem igényel­nek sok nyersanyagot, de annál több szellemi tevé­kenységet és nreciziós mun­kát. És mindezek nagyon keresett cikkek a Szovjet­unióban éppen úgy. mint a népi demokráciákban; I Nyugat-Európában éppen úgy, mint Afrikában és Dél- Amerikában. Lehetne tovább sorolni s-ellemi exportunk más té­máit is, de példaként elég e néhány is, hogy levon­hassuk a következtetést; ha exportról beszélünk, vagy hallunk, ettől elvonatkoztat- hatatlan szellemi terméke­ink külföldre vitele. A kül­föld — s ezt nem tagadjuk — nehéz valutákat fizet ne­künk találmányainkért, ku­tatási eredményeinkért, ter­veinkért — egyszóval szel­lemi termelésünkért, s ez jelentős segítség további előrehaladásunkhoz, terve- I ink megvalósításához. Szavaló és előadói verseny Hatvanban Szavaló és előadói versenyt rendez a hatvani városi KISZ- Bizottság, a Járási Könyvtár és a Városi Művelődési Ház már­cius 27-én, a Hámán Kató kulturális seregszemle kereté­ben. A Városi Művelődési Ház­ban rendezendő verseny elő­döntője március 15-e és 20-1 között lesz. A döntőt március 27-én rendezik meg. A verse­nyen. verssel, drámarészlettel, ének- és zeneszámok előadásá­val indulnak a hatvani fiata­lok; Növendékhangverseny Hevesen A hevesi Járási Művelődési Ház zenepedagógus munka- közössége március 13-án vasárnap — délután rendezi első félévi bemutató növen­dékhangversenyét a Járási Művelődési Ház nagytermé­ben. Palaxy Dezső: FELLÁZAD A GETTÓ ★ MUNKÁRA KÉSZ A KÁLI CEMENTÜZEM ★ TOLLRAJZOK ★ Gyurkó Géza: HOGYAN LESZÜNK NÉPSZERŰEK, AVAGY HIGGYÜNK A VILÁG­EGYETEM JÓSÁGÁBAN? ★ Okos Miklós: A „K“ SZIVAR ★ SPORTJELENTÉSEK Új nevelői lakás épül Nagyrédén Az idei községfejlesztési terv is sok új létesítménnyel gazdagítja Nagyrédét. Csupán járdaépítésre nem kevesebb, mint 200 000 forintot fordíta­nak. A járdalapok elkészíté­séhez szükséges három vagon cementet a községi tanács már biztosította; Az elhanyagolt, régi utak rendbehozására 150 000 forin­tot fordítanak-a községfejlesz­tésre szánt Összegből; A községfejlesztési terv gon­doskodik a pedagógus-lakás­hiány enyhítéséről is. annyi­ban, hogy negyedmillió forin­tos beruházással új nevelői la­kást építenek ebben az évben. A művelődési otthon kör­nyékének parkosítására 30 000 forintot fordítanak. A községfejlesztési terv vég­rehajtásához a község lakos­sága mintegy százezer forint értékű, társadalmi munkát vál­lalt. Igen jelentős á' helyi erő­forrásokból származó 1 és majd felhasználásra kerülő különfé­le anyagok értéke is. Kikelt a paprikapalánta a boldogi termelőszövetkezetben Boldogon minden esztendő­ben igen nagy jövedelmet ho­zott a dolgozó parasztoknak a paprikatermesztés. Éppen ezért határozták el. amikor termelő­szövetkezeti község lett Bol­dog, hogy a paprikatermesz­tést, ezt az igen jól jövedel­mező gazdálkodási ágat, a jö­vőben sem hanyagolják él. A termelőszövetkezet vezetősége megegyezett a régi. legtöbb tapasztalattal bíró termelők­kel, hogy ők nevelik a közös számára a palántákat. A megegyezéshez híven idő­ben hozzá is fogtak ehhez a munkához, s a szorgos munka bizonyítéka, hogy kikeltek már az első palánták. A tervek sze­rint a többi munkákat is idő­ben akarják elvégezni, mert az idén még nagyobb jövedel­met várnak a paprikából, mint egyéni korukban. Villanyhálózat bővítés — községfejlesztésböl Heréd községben majdnem minden évben jelentős össze­get fordítanak a villanyháló­zat bővítésére, hogy miden háznál kígyói jón a villany fény. Az idén is jelentős ősz szeget költenek erre, 500 fo lyóméteren terveztek hálózat bővítést. Ez azt jelenti, hogy. nemrég felépült 60 új házbí mindenütt bevezethetik a vil lányt. Külföldi híradó SZOVJETUNIÓ A Szovjetunió művészeinek moszkvai székházéban nyújtották át a Béke Világtanác» aranyérmet a világhírű Nyírfácska táncegyüttes vezetőjének. A Béke Világtanács nevében a kitüntetést a világszerte ismert néger békeharcos, Paul Robeson adta át N. Sz. Nagyezs- dinának, a Nyírfácska együttes vezetőjének. Képünk az aranyérem átadásának pillanatát mutatja be. Paul Robeson a kitüntetés átadásakor további jó munkát, még nagyobb sike­reket kíván a Nyírfácska együttes vezetőinek és tagjainak. ■ (Képes riport folytatása az 5. oldalon) > űW\AAöAAAAAAAAAAAAAWVAAAáAAA/WWVNAAAAAAAAAAAAAAáAAAöAAÖAAÁAAAAAÁA\\AV^ÁAAAAAŐ/vVóWVoWvVS» Iraki nővendégek látogattak Egerbe Az 50. nemzetközi nőnap al­kalmából sok kedves vendéget köszönthettek asszonyaink, lá­nyaink a mi kis országunk ha­tárain túl élő népek képvise­lőiként. Közülük ketten az Iraki Köztársaság küldöttsége Dalai El Mufti bagdadi peda­gógusnő és Zakia El Imari, az iraki Nők Ligájának szociális ügyekkel foglalkozó munka­társa csütörtökön ellátogattak Egerbe is. A kedves vendégeket a me­gyei Nőtanácsnál Horváth Nándorné, a megyei Nőtanács titkára, valamint a megye, a járás és a város nőtanácsainak munkatársár fogadták. A meg­ismerkedés után néhány peré múlva már közvetlen; hangú beszélgetés alakult ki, amely­nek első részében főként a vendégek kérdeztek és a ven­déglátók alig győztek vála­szolni. Dalai El Muftit és Zakia El Imarit ugyanis min­den érdekelte, ami általában kapcsolatos a megyében élő dolgozó asszonyokkal, lányok­kal. Különösen sokat kérdez­tek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről, az ezekben tagokként dolgozó asszonyok munkájáról, beosz­tásáról, feladataikról és főként jövőbeni terveikről. A vendéglátóknak ezután részletesen kellett beszélni a nőtanácsok munkájáról, fel­építéséről, valamint az elmúlt évek eredményeiről. Ezek kö­zött elsőként említették a ter­melőszövetkezetekben egyre inkább megélénkülő mozgalmi munkát, majd a szülői mun­kaközösségek szép eredmé­nyeit. A délelőtti beszélgetés után városnézés következett, majd a vendégek ellátogattak a £ andörnaktályai szociális ott­honba, ahol hosszabban elbe­szélgettek az itt élő öregekkel. Este hat órakor ismét a me­gyei Nőtanácsnál találkoztak az iraki vendégek vendéglá­tóikkal, valamint ezúttal a vá­ros asszonyainak képviselői­vel is és ismét hosszabb ba­ráti beszélgetésre került sor. Az iraki nők küldöttei pén­teken a tiszanánai termelő- szövetkezetbe látogattak el. Látogatásukra még vissza­térünk. Próbaüzemeltetés gyöngyösi vágóhídon Szerdán tartották meg a gyöngyösi Vágóhíd és Húsfel­dolgozó Vállalatnál az új vá- gócsamok műszaki átadását. A próbaüzemelés március hónap közepétől kezdve folyamato­san megindul. A szerdai átadás, illetve át­vétel alkalmával már szarvas- marha és sertés próbavágást is végeztek. A vágócsamok ér­dekessége, hogy Közép-Európá­ban ez az első vágóhíd, ahol egy csarnokban egysínes ma­gaspályán különféle kombi­nált gépek segítségével, folyto­nosan mozgó elektromos meg­hajtású szalagon mindenféle állat vágható. Az ország hús­ipari vállalatai közül már so­kan bejelentették látogatásu­kat.- Ma ■* Érdekes könyvek jelennek meg felszabadulásunk 15. évfordulója alkalmából Hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából a kiadóknál érdekes, szép köny- i vek jelennek meg, amelyen népi demokráciánk eredmé- : nyeit, az új embereket, meg- 1 változott életüket ábrázolják. i A Szépirodalmi Könyvkiadó í bocsátja közre második ki- 1 Tixennégyeser sxál szegfű A kerítés töve még éppen csakhogy pi­rul, a barna rögök között az apró, sárga bogarak fázósan di­deregnek, de ha be­nyitunk a hatvani Petőfi Tsz kertésze­tébe, csodás tavaszba érkezünk. Fehér és tűzpiros szegfű-erdő végig, ameddig a szem ellát. Tizen­négyezer szál pompás virág köszönti az ér­kezőt és a megúju­lást, az örök szerelem diadalát hirdeti. Itt megszűnik minden gond és baj, az em­bert lenyűgözi a szí­nek és illatok bódító rohama. Mosolygós, halksza­vú emberek dolgoz­nak itt Vándor József kertész vezetésével. Ű nem mondta, — de ahogy megfogott egy szál virágot és ahogy szemével simo­gatta azokat, szavak nélkül is kifejezte, hogy a virágkertészet nem foglalkozás, ez több annál. Hivatás, szív, és érzés kell eh­hez. — Kertészetben nőttem fel, az apám is az volt és a fiamat is annak nevelem. Apámat dobálta az élet, hol ide, hol az ország másik felébe szerződött, de én már végleges otthonra ta­láltam a hatvani Pe­tőfi Tsz kertészeté­ben. A fiam most egyéves előkészítő tanfolyamon van a Dunántúlon, jövőre pedig a Kertészeti es a Szőlészeti Főiskolá­ra kerül. — Nemcsak szép, de hasznos foglalko­zás a kertészet. Ta­valy 260 000 forintot hozott a hatvani Pe­tőfi Tsz-nek, pedig csak hat fő dolgozik itt és a nagy dolog­időben a többieknek is segítenek. Negy­venhat forint munka­egységet fizettek és az asszonyok átlago­san 1200—1300 fo­rintot kerestek a ház­táji jövedelmen fe­lül. Hetenként 800-1000 szál szegfűt adnak el, főként Budapest­re, de mostanában egyre több hatvani fiatalember járogat ki a kertészetbe, hogy szíve választottját egy-egy gyönyörű csokorral ajándékoz­za meg. A munkaegységről és a keresetről csak az udvaron esett szó, mert odabent ilyes­mit nem illik firtatni. A szegfűk birodaljná- ban csak álltunk és csodáltuk a, terme­szei és az emberi munka remek aján­dékát. V. L. adásban Darvas József Város az ingoványon című könyvét, a felszabadulás napjairól szól. Il­lés Béla: Fegyvert s vitézt ének­lek című regényét, amelyben Horthy második hadseregének összeomlását és a szovjet had­sereg önfeláldozó felszabadító harcait eleveníti meg. Ugyan­csak a Szépirodalmi Kiadónál lát napvilágot Hazai kistükör címmel egy irodalmi riport­kötet. A könyvben neves ma­gyar írók ábrázolják a meg­változott új embert, a felsza­badulás 15 évének eredmé­nyeit. Magyarország címmel a Pan­nónia Kiadó kézikönyvet je­lentet meg. A 150 művészi fényképfelvétellel illusztrált kézikönyv, Magyarország múltjáról és jelenéről szól. Népi demokráciánk 15 évé­nek eredményei címmel a Közgazdasági és Jogi Kiadó­nál megjelenő könyvben a leg­jellemzőbb számok tükrében mutatja be a Statisztikai Hi­vatal országunk fejlődését az elmúlt 15 esztendő alatt. A Helikon Könyvkiadó Éle­tünk című antológiájában húsz magyar író húsz írása tükrözi felszabadult életünk legjelen­tősebb epizódjait. Harcostársak emlékeznek címmel bocsát közre a Zrínyi Könyvkiadó egy kötetet, amelynek szerzői a munkásmozgalom veterán­jai, akik szovjet harcostársa­ikra emlékeznek. (MTI) Néhány napra visszajött a tél, a hőmérő higanyszála mínusz 8—10 fok körül mozgott. Újra csonttá fa­gyott a föld és ismét fekete varjak károgtak a magas­ban. — Mi az? Üjra itt a tél? — kérdezték egymástól az emberek és a naptárt fi­gyeltük, amely már változ- tathatatlanul márciust mu­tat. Ma délben hazafelé tart­va, az egri népkertben két kislányt pillantottam meg a bokrok alatt keresgélve. — Ni csak, ibolya, — ki­áltott egyikük és mohón szedegetni, tépegetni kezd­ték a frissen nyílt, harma­tos virágokat. Es ma dél óta már nem bosszanko­dom, ha foga is van az időnek, mert tudom, hogy itt a tavasz, jön, jön visz- szatarthatatlanul. sz... y.

Next

/
Oldalképek
Tartalom