Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-08 / 57. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Hárman a milliók közül AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 57. szám Ara 50 fillér 1960. március 8., kedd As ötvenedik évforduló I960, március 8. E napon a világ asszonyai — a felszabadultak éppúgy, mint a szabadságukért harcolók — összegyűlnek az üzemekben, hivatalokban, városokban és falvakban, hogy elkészítsék a küzdelmekkel és győzelmekkel teli ötven év számvetését. Ma ötven éve, hogy a világ haladó asszonyai megünneplik ezt a napot. 1910-ben a szocialista nők második nemzetközi konferenciája Klara Zetkin javaslatára, március 8-át a világ asszonyainak nemzetközi harci ünnepévé nyilvánitotta. Ezt a napot a konferencia részvevői, amerikai nőtestvéreik, a New York-i konfekció-varrónők első nagy győzelmének emlékére választották. 1908-ban március 8-án negyvenezer munkásnő győzelmes sztrájkban vívta ki követeléseit a tőkésekkel szemben. Azóta szerte az egész világon a nők sok küzdelemmel, nemegyszer és nem egy helyen vérrel vívták ki maguknak, vagy küzdenek ma is jogaikért, emberi életükért. Az évtizedek azonban bebizonyították, hogy a nők egyenjogúságának megvalósítása, a kizsákmányolástól mentes társadalmi rend, a szocializmus megteremtéséért folytatott harc lényeges és elengedhetetlen része. Feltétlenül igaz, hogy a nők problémáit teljesen és kielégítően csak a szocialista társadalmi rend képes megoldani. Az ötven esztendővel ezelőtt megtartott koppenhágai szocialista nőkongresszus célkitűzéseit éppen ezért legelsősorban a Szovjetunió, Kína és a népi demokratikus államok váltják valóra, azok a népek, amelyek már véglegesen leszámoltak a tőkések, a burzsoázia hatalmával. A magyar nők ma már világosan látják, hogy a női egyenjogúságot csak a felszabadulás hozta meg számukra. Vagy nem emlékeznek-e még a magyar munkásasszonyok Horthy fasiszta rendszerének sötét napjaira, amikor férjeik munkáért könyörögtek a tőkés gyára előtt, maguk pedig nem tudtak betevő falatot tenni síró gyermekeik szájába? Vagy elfelejtették-e már parasztasszonyaink azokat az időket, amikor munkájuk nem volt egyenértékű a férfiak munkájával és csak „félkezes”-nek nevezték őket, és ötven fillér volt a napszám? Nem. Ezeket a dolgokat nem lehet egykönnyen elfelejteni, különösen nem akkor, ha figyelmeztetőül még a világ sok országában élnek nők hasonló körülmények között. Nálunk a Magyar Népköztársaságban megvalósult a nők egyenjogúsága, megszűnt a jogfosztottság, a megaláztatottság, a kizsákmányolás és múlté már a kenyérért, a holnapért való rettegés is. A népi demokrácia, ha nem is egy csapásra, de lassan begyógyította a múlt fájó sebeit és új, derűsebb életet hozott a magyar nők számára is. Tudjuk, hogy nincs még minden rendjén, érezzük, hogy vannak még tennivalók, amelyeket azonban meg lehet és meg is kell oldani, de kétségtelen, hogy az élet alapjaiban változott meg nálunk és ugyancsak alapjaiban változott meg a nők helyzete is. Kádár János elvtárs, amikor a nőnappal kapcsolatban a nők társadalmi helyzetéről nyilatkozott, többek között a következőket mondotta: A legutóbbi tíz évben négyszer annyi nő helyezkedett el a népgazdaságban, mint a felszabadulás előtti 25 évben együttvéve; ma az önálló keresettel rendelkező nők száma hazánkban kereken másfél- millió. A több mint hatvan országgyűlési képviselőnő, a 13 000 tanácstagnő mutatja, hogy a közéletből korábban kirekesztett nők rendszerünkben már mind nagyobb számmal intézik a közügyeket. örvendetes — hangsúlyozta Kádár elvtárs —■, hogy nálunk már az egyetemi oktatók 24, a bírák több mint tíz százaléka nő. Az egyetemeken és főiskolákon a női hallgatók számaránya a réginek háromszorosára emelkedett. Az elmúlt, sikerekben gazdag tizenöt esztendő, a jogukat visszaszerzett magyar nőket újabb eredményekre lelkesíti. Az MSZMP VII. kongresszusán meghatározott gazdasági és politikai, kulturális feladatokra népünk lelkesen mondott igent. Iparunk tovább fejlődésére, második ötéves tervünkben, új munkásnők tíz- és tízezrei kapcsolódnak be a termelő munkába. Munkásnőink előtt az a feladat áll, hogy olcsóbban, jobban, szebb kivitelben állítsák elő a magyar ipar termékeit. Nem kisebb feladat hárul a mezőgazdaságban dolgozó parasztasszonyokra, leányokra, akik most a falu újjászületésének időszakában már eddig is nemegyszer adták tanújelét józan gondolkodásuknak, bölcs előrelátásuknak, boldogulni akarásuknak. Az új választásában, megszilárdításában, a közös munkában igen döntő szava és szerepe van a parasztasszonyoknak, parasztlányoknak. Az új élet magával hozza a válaszfalak ledőlését, azokét a falakét, amelyek eddig a gazdag és szegény asszonyt elválasztották egymástól. Az új úton elindulni azt jelenti, hogy eljutunk ahhoz a naphoz, amikor minden parasztfiatal egymás becsülése és szeretete alapján, nem pedig a föld megszerzéséért apák, vagy anyák vagyoni törekvéseiért köt majd házasságot. Jómódú, gazdag falvakat akarunk teremteni, olyan falvakat, amelyeknek minden lakója egyformán boldog és elégedett. Napjaink világproblémája a béke kérdése. Az egész világ ismeri már a Szovjetunió nagyszerű ajánlatát, amely a teljes leszerelésre irányul. Mivel a népek ismerik a háború borzalmait, éppen ezért a békét követelő milliók hangjában erősen érződik a magyar anyák, leányok szava is, akik azt akarják, hogy soha többé ne legyen háború és örökké béke legyen ezen a Földön. A sok-sok feladat között, nem utolsósorban a békéért való harc, asszonyaink, leányaink szent kötelessége. m 7i Rab Ferenc: jüdAspénz ★ Dr. Szántó Imre: TIZENÖT ÉVE ★ A KETTŐS ÉVFORDULÓ ★ Gsehily Gyula: EGY INTERNACIONALISTA j HARCOS EMLÉKIRATAIBÓL \ ★ Weidinger László: NÖTANACSOK A GYERMEKEKÉRT ★ EZ TÖRTÉNT AZ NB III-BAN < Szimfonikus dzsesszhangverseny Az Országos; Filharmónia március 14-én. hétfőn este rendezi meg Egerben a Gárdonyi Géza Színházban ötödik bérleti hangversenyestjét Szimfonikus dzsesszhangverseny címmel. Az ez alkalomra Egerbe érkező budapesti MÁV szimfonikus zenekart Gyulai Gaál Ferenc, az egri színház ismert karmestere vezényli, zongorán Túrán László működik közre. A hangverseny műsorán Gerschwin: Kék rapszódiája, Fischer: Az Alpoktól délre című műve. Gyulai Gaál Ferenc Hőltomiglan-hőltodiglan című műve, Bágya Tűzijáték című műve és Addin Sell Varsói koncert című műve szerepel. Ebben az esztendőben is nagy szeretettel. készültek megyénk dolgozói a nemzetközi nőnap megünneplésére. Városokban, falvakban, s üzemekben már hetekkel ezelőtt azon munkálkodtak a nőtanácsok, nőbizottságok, kultűrcsoportok tagjai, hogy minél szebben, a jobban sikerüljön a nőnapi ünnepség. Erről beszélgetett Visontán is Farkas Józsefné, a szülői munkaközösség elnöke, Valiskó Ferencné, a nőtanács elnöke és Domoszlai Imrén*, a nőtanács gazdasági vezetője. Három tűzesőt nem egészen egy nap alatt Mozgalmas szolgálatuk volt vasárnap déltől hétfő délelőtt- ig az egri tűzoltóknak: három esetben kellett tűzesethez ki- vomilniok. Az első tüzet vasárnap délben egy óra után néhány perccel jelentették,. azzal, hogy Demjén és Kerecsénd között egy Ratal, hatesztendős fenyveserdő gyulladt meg. A hely-r színre sietett tűzoltóság, a honvédség segítségét is igénybe véve, kétórás megfeszített munkával tudta megállítani a tűz továbbterjedését, amely így is négy hektárnyi területen pusztította el a fiatal fenyőket. A kár nagyságának megállapítása még most folyik, annyi azonban már biztos, hogy a tűz gondatlanságból keletkezett. Második alkalommal délután hat óra előtt hívták a tűzoltókat, ezúttal a kőporoson keletkezett tűzhöz. Itt ugyanis Takács Márton, az egri Város- gondozási Vállalat dolgozója délután meggyújtotta a Szőlészeti Kutató Intézet almáskertje közelében a száraz, avart, majd mit sem törődve a kötelező elővigyázatossági rendszabályokkal, eltávozott a tűztől. A gyorsan továbbterjedő lángok egy idő múlva veszélyeztetni kezdték a gyümölcsöst, úgyhogy ki kellett hívni a tűzoltókat, akik kéziszerKisvendéglő nyílt Poroszlón Régi megoldatlan problémája volt Poroszló községnek a dolgozók kulturált szórakozási lehetőségeinek megteremtése. A földművesszövetkezet még az elmúlt évben egy cukrászdát nyitott, amellyel részben lépéseket tett a termelőszövetkezeti község jobb életének megteremtésében. Mindez kevésnek bizonyult és így még az ősszel elhatározták, hogy melegkonyhás kisvendéglőt létesítenek. Az elhatározást tett követte és 260 000 forintos átalakítással korszerűen berendezett vendéglő várja ma már a község dolgozóit. A szombaton megtartott ünnepségen Bartolák Mihály elvtárs, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke adta át a forgalomnak a vendéglőt. A megnyitón mintegy 260 meghívott vendég vett részt, akik elismerően nyilatkoztak az itt kapható ételekről és italokról. Az ünnepségen a Fővárosi Operettszínház művészei szórakoztatták a megnyitóra összegyűlt dolgozókat, (Szabó Lajos) Baráti segítség A megye fölművesszövetkezetei jelentős segítséget adnak a termelőszövetkezeteknek és a múlt év márciusában megjelent párthatározat értelmében jelentősen közreműködnek a termelőszövetkezeti gazdaságok megszilárdításában. Segítik a közös termelés kialakítását. A múlt esztendőben 950 holdra kötöttek termelési szerződést a termelőszövetkezetekkel. Ez esztendő első hónapjának végéig már mintegy hétezer hold zöldség és gyümölcs termésére biztosítottak szerződést. számokkal akadályozták meg a lángok továbbterjedését. A tűzből ezúttal anyagi kár nem származott, ám tanulságul számosán megjegyezhetik e példa nyomán: avartüzet sohasem szabad őrizetlenül hagyni; A harmadik tüzet, amelyet hétfőn délelőtt Verpelétről jeleztek, ' gyermekjáték okozta. Cibik Béla tsz-tag négy esztendős. . kisfia ugyanis — mint azt a tűzoltóság első vizsgálata megállapította — egyedül maradva a lakásban gyufát kerített, s azzal kiment az udvarra játszani. Itt meggyújtotta a szalmakazlat, s az élénk szél segítségével a lángok szinte perceken belül továbbterjedtek. A harmincöt perc alatt a helyszínre érkező tűzoltók hét sugárral kezdtek a tűz oltásához, amelynek teljes megfékezése után megállapíthatták, hogy a gyermekét gondatlanul magára hagyó apa hanyagságából 160 mázsa szalma. 46 mázsa takarmány, 650 kiló csöves kukorica, egy kocsi. egy kerékpár és egy ötszáz literes hordó égett el. A tűzoltók ugyanekkor megmentettek három lakóházat, amelyeket már erősen veszélyeztettek a gyorsan tovaterjedő lángok. m ^cfxLSd... A vezető éppen de- fektet szerel. Megesik ez mindenkivel, főleg aki sokat fuvarozik. — Egy pillanat és máris mehetünk — mondja Varga István, a karácsondi drapp Pobjeda taxi vezetője. — Mióta van taxiállomás Karácson- don? — Három hete. — Van utas? — Eleinte idegenkedtek tőle a lakosok, de most már több mint városon. Naponta általában 200 —250 forintot forgalmazok, míg Gyöngyösön jó volt, ha százig felmentem. — Milyen műszakban dolgoznak? — Ketten vagyunk György öcsémmel. Reggeltől estig. — Hová járnak általában? — Vasárnaponként főleg Gyöngyösre, a kórházba teszünk legtöbb fordulót. De igen sokan járnak a vasútállomásra is, mivel a község igen nagy része vasutas és ipari munkás. Nem kell gyalog megtenniük azt a két és fél kilométert. — Ezenkívül? — Nincs orvos a községben és főleg most, az influenza- járvány idején, sok a nagyfügedi utam, odajárnak az orvoshoz. Míg beszélgetünk, újabb kíváncsiskodók érkeznek. Az egyik viccesen megjegyzi: — Pista, ha az út felszárad, taxin járok én is munkába. — Akár már most ui hazavihetlek — vág vissza a gépkocsivezető. — ... Mert hát megéri azt a négy forintot, legfeljebb lemondok egy féldeciről — teszi hozzá az előbb szóló. Közben elkészül a ragasztás is. A vezetőnek nem kell sokáig várnia utasra. — Hová? — Nagyfügedre, de defekt nélkül —, mondja az utas és a drapp Pobjeda már száguld is a megjelölt útirányba. (kisbé) I960, február 22-én ülést j tartott a Hatvani Városi j Tanács. Ezen az ülésen ér- 1 tékelték és megállapították j i a hatvani Petőfi Termelő- j szövetkezet ötven férőbe- 1 lyes istállójának építésénél ■ i végzett társadalmi munkát. > $ A társadalmi munkában j J részt vettek a Konzerv- és j * Cukorgyár, valamint a • c MÁV dolgozói és a társadat- j j mi munka értéke eléri, sőt j í meghaladja a százezer fo- í | rintot. I j A Hatvani Városi Tanács t J arra kérte szerkesztöségün- * í két, hogy lapunkban mond- j j junk köszönetét mindazok- i í nak a dolgozóknak, akik l ( társadalmi munkával járul- l j tak hozzá a Petőfi Termelő- i * szövetkezet építkezéseihez, i | Kérésüknek ezúton tettünk j \ eleget. J
