Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-01 / 51. szám
4 NÉPÚJSÁG 19OT. március 1., kedd Kopaszodás ellen — paróka Egy éve sincs még, Hollywood, egyik jelentéktelen színészfigurája, Youl Brynner. kopaszra borotváltatta a fejét. Ez a tette óriási szenzációt keltett: rögtön filmfőszerepet kapott, sztár lett belőle. Most más szenzációk izgatják a nyugati sajtót... Az elmúlt három esztendőben 300 új parókakészítő cég alakult Amerikában. A parókakészítés olyannyira elterjedt, hogy — mint a „Parade” című képes hetilap közli —, a hollywoodi férfisztárok közül mindössze ketten viselik saját hajukat: Clark Cable és Spencer Tracy. Tegnap még a kopasz fej hódított, ma már a paróka a divatos. Ugye, egyszer kerék, másszor talp?... — MINT MINDEN évben, 1960-ban március 10. és április 10. között rendezik meg a fásítási hónapot. A hónap keretében megyénk területén több tízezer facsemetét ültetnek cl. — A MEGYEI Tanács végrehajtó bizottsága tegnap ülést tartott. Az ülésen két napirendi pontot tárgyaltak. Elsőként dr. Kiszely Sándor, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője számolt be a körzeti orvosok munkájáról. Második napirendként a 'Heves megyei döntőbizottság elnöke, a bizottság munkájáról tartott tájékoztatást. — 32 SZÖVETKEZETI lakás építésére kapott engedélyt Eger városa. Az építkezéseket már márciusban megkezdik. — EGER öt utcáján építenek korszerű úttestet. Az Ady Endre út építése már megkezdődött, s rövidesen négy egri utcán építenek három méter széles makadámutat. Az útépítés 450 ezer forintba kerül. — VÁRÓHELYISÉGET építenek a buszutasok részére Heves két községében. Az építkezés költségeit a községi tanácsok a községfejlesztési alapból biztosítják. A KPM csaknem 50 ezer forinttal támogatja az építkezési munkálatokat. — SZABADTÉRI színpadot létesítenek Hatvanban. Az 1960. évi városfejlesztési tervben szerepel egy szabadtéri színpad létesítése, amely 350 ezer forintos állami beruházással és mintegy 100 ezer forintos társadalmi értékű munkával épül. — AZ EGRI építészmérnökök társadalmi munkában felmérik a városi tanács kezelésében levő épületeket. — ÜLÉST TART március 4-én a Hevesi Járási Tanács, amelyen megtárgyalják a járás közegészségügyi helyzetét és a művelődésügyi állandó bizottság jelentését a járás kulturális munkatervének végrehajtásáról. — EGERBEN már öt helyen megkezdték az emelet- ráépítési munkálatokat. Jelenleg mintegy 30 lakást építenek. EGRI VÖRÖS CSILLAG Szent Johanna (szélesvásznú) EGRI BRODY Cabiria éjszakái GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Merénylet GYÖNGYÖSI PUSKIN Kálvária (szélesvásznú) HATVANI KOSSUTH Menékülés az árnyéktól HEVES Fekete gyöngyök FÜZESABONY Rosemarie PÉTERVASARA Szülői ház mii surf Egerben este 7 órakor: Luxemburg grófja Emlékezés Asboth Oszkárra, a helikopter feltalálójára SZOMBATON röppent világgá a hír: meghalt Asboth Oszkár, a kiváló magyar technikus ég gépkonstruktőr. Kevesen tudják, hogy az ó nevéhez fűződik az első helikopter, azaz a függőlegesen felszálló ég egy helyben lebegő repülőgép megszerkesztése. 1928. szeptember 9-ét írtak, alnikor Budapest egyik elhagyatott részén, a Cséri-telepen egy addig szokatlan gép, forgó szárnyaival, egy betnneülő gépésszel 9—10 méternyire emelkedett fel a talaj színe fölé, minden nekifutás nélkül, zsinóregyenes, függőleges irányban. Akkor már több, mint 2o esztendeje hasították repülőgépek a levegőt, de addig senkinek még nem sikerült megszerkesztenie az egy helyből felszálló repülőgépet. Az úgynevezett sárkányrepülőgépek szárnyai helyett, a helikopternek függőleges tengely körül vízszintes síkban forgó nagy légcsavarja van. A motor ezt a légcsavart hajtja meg. mely a gépet tengelye irányában ép- penúgy húzza függőleges irányban felfelé, mint a közönséges légcsavar. A. M. Izükön szovjet kutató, a moszkvai Aero- és Hydrodynamikai Intézet igazgatója 1947-ben, a „Helikopterek” című alapvető munkájában a legteljesebb elismeréssel szól Asboth Oszkárról. Az első világháború idejéig, a helikopterek megvalósítását egy olyan légcsavar megkonstruálásának hiánya okozta, amelynek speciális kialakítása és rendkívül nagy húzóereje biztosítja a függőleges irányban váló felemelkedést a talajról. Ennél a legnehezebb problémánál kapcsolódott bele a helikopter-kérdésibe Asboth, aki már ifjú kora óta repülőgépek légcsavarjainak szerkesztésével foglalkozott. Az első világháború idejében, az osztrák fischamendi katonai légcsavargyár vezetőjeként működött, s a propellerei konstrukciója foglalkoztatta. A hadseregnek ebben az időben igen sok bajt okozott, hogy a kikötött megfigyelő léggömböd gyakran estek az ellenség lövedékeinek áldozataivá. Ekkor az ötlött fel, hogy egy kis helyből felszáló gépet kellene szerkeszteni a léggömbök pótlásául. Ez volt a Kálmán—Pet- róczy-féle „kötött helikopter’*. Erre a célra szerkesztette azután a tehetséges Asboth Oszkár a hatalmas, 6 méteres átmérőjű, nagy teljesítőképességű légcsavarját. A gép Kötelekkel volt felszerelve, illetve kikötve. Erőgépül egy 300 lóerős villanymotor szolgált, mely az áramot a tartókötelekbe beépített vezetéken át kapta volna. Ez az érdeaes kezdeményezés azonban, — bár alapjában értékes volt — nem sikerült. Ezek az 1917—1918-ban folytatott kísérletek érlelték meg azután véglegesen Asbothban, hogy Komolyan fog foglalkozni a helikopter megszerkesztésével. A HÁBORÚ zivatarának elmúltával, Budapestre költözött és egy Misura Mihály nevű fővárosi polgár anyagi segítségével készítette el azt a különleges masináját, amelynes először sikerült nekifutás nélkül. függőleges pályán felemelkednie a talajról, 1928. szeptember 9-én. A gép motorjául egy kis 120 lóerős Le Rhone motor szolgált — a négy kereket fjedig — mi tagadás, — négy darab futballabda szolgáltatta. hiszen nekifutamo- dásra nem volt a gépnek szüksége, s a labdák biztosították a rugalmas talajraérést. A már említett Izakon professzor leírja könyvében, hogy mintegy 200 repülést végzett As- bóth a kis géppel és az össz- levegőben tartózkodás több mint 29 órát tett ki, de volt olyan repülése vagy tizenkettő, melynek során félórát is a levegőben tartózkodott. A leghosszabb idő 53 perc, tehat közel egy óra volt a levegőben tartózkodás 1928 április 13-án. Az emelkedési sebessége az első helikopternek 3 km. vízszintes irányú sebessége pedig 20 km volt. Asboth Oszkár kimagasló eredményeinek híre szerte- szállt a világon. a szakkörök magasra értékelték az elért eredményt. Egész kötetre való tudományos közlés jelent meg akkor és később Asbothról, illetve gépéről. A Horthy-kor- szak tudománytalan szemlélete azonban fel sem figyelt komolyan a kísérletekre, s agyonhallgatta, Asbothot fantasztának, gépét minden gyakorlati érték nélkülinek minősítette. Az első lépések óta eltelt több mint három évtized azonban teljes mértékben igazolta Asboth Oszkár elgondolásait. MOST, AMIKOR a furcsa gépmadarak első alkotója a porba hanyatlott, hajtsuk meg előtte a teljes elismerés zászlaját, s ha látunk, vagy olvasunk a helikopterekről, jusson eszünkbe Asboth Oszkár, a helikopterek magyar feltalálója. SUGÁR ISTVÁN Kajevác meglátogat Fekszem az ágyon, meglehetősen kutyául érzem magam, az állami biztosító egy batkát nem adna most rám. Ügy érzem magam, mintha a temetkezési vállalat megbízottjai most vennének mértéket rólam hóiban, alul svejfolva. Nyílik az ajtó, halk hör- gés hagyja el torkom és belép — Kajevác. — Na, mi van, komám, haldok- lunk, haldok- lunk? — kérdi kedélyesen és a Páliamra üt, hogy egy tűnő pillanatra elájulok. Aztán belenyúl a számba és kihúzza a nyelvem, hogy megnézze, megnyomja két ököllel a hasam, ahogy látta egyszer egy orvosfilmben, hogy öklendezni kezdek és végül újból a Páliamra csap. Ájulás közben még hallom, hogy a fülembe üvölti: — Hát egyelőre élve maradsz ... Voltaképpen kutya bajod sincs... Ugyan, ne színész- kedj, komám... Ha igazán beteget akarsz látni, nézz rám. Csoda, hogy élek, hogy mozgok még... Itt a bal hilusaimban szúr, a jobb hilusaimban bőg állandóan valami. Nem beszélve arról, hogyha lélegzem, akkor sípol az orrom, s ha nem lélegzem, akkor valami egészen furcsa és makacs fulladás kezd környékezni... Vagy mondjam azt, hogy ha felszaladok a lépcsőn, meg kell állnom a végén, vagy azt, hogy sötétben, ha olvasni akarok, káprázik a szemem? Roncs vagyok én már, öregem, hidd el... A te bajod az semmi, az nem is baj, de én... ...És mondja... és mondja és mondja. Egész meghatódom, hogy ez egy ilyen beteg ember, s én meg a vacak 40 fokos lázammal, a kétoldali mellhártyával kombinált tüdőgyulladásommal nyűglődöm itt, amikor szegény Kajevác... Nevetséges és nem méltó az emberhez, még kevésbé egy férfihez ... Szegény, szegény Kajevác... Felkelek és az ölembe veszem, ringatom és egy altatódalt dúdolok a fülébe: — Csicsija, bábuja ... csicsija, babuja, Kajevác- ka... Ö, milyen szép is ez a baba, hagyjanak engem ringatni, ringatni, ringatni akarok. (egri) Könnyűbúvárok az egri várban I960. MÁRCIUS 1., KEÖD Névnap: ALBIN A Nap kél: 6 óra 25 perckor, nyugszik: 17 óra 29 perckor. 2420 évvel ezelőtt, ie. 460-ban s/.ületett DEMOKRITOSZ, görög materialista filozófus. Tanítójával, Leukiposszal együtt, ő volt az első atomelmélet megalapozója. Az atomokról szóló tanaival évezredekkel ■lőbb jött rá a jelenlegi atomfizika alapjaira. Filozófiájában a determinizmus híve — azt tartja, hogy minden esemény törvényszerűen összefügg egymással. Marx szerint ő volt „az első enciklopédikus koponya a görögök között”. Demokritosz ie. 371-ben halt meg. NÖMUNKÁS című lap OÉiViOKRITOSZ 55 évvel ezelőtt, 1905-ben jelent meg első száma. öt évvel ezelőtt hangzott el á Szovjet Nők Antifasiszta Bizottságának felhívása, hogy támogassák a Béke Világszövetség és a Legfelsőbb Tanács februári deklarációját az atomfegyverek eltiltásáról és az atomenergia békés célokra való felhasználására. 1875-ben született MARÓ TI GÉZA szobrász és festő, több budapesti századeleji épület díszítésének és a mexikói Opera üvegfestményeinek készítője. Telefonfülkék ügyében Amikor Bell, a híres angol tudós feltalálta a telefont, nem gondolhatta, mennyi bosz- szúságot okoz majd találmányával az utókor számára. Nem mondok újat azzal, ha a te’leíonrongálók ellen emelek szót. Megyénk székhelyén, Egerben, mindössze öt nyilvános helyen van telefonfülke, az I-es számú főpostán, a vasútállomáson, az egri Várállomásnál, az Autóközlekedési Vállalat előtt és a város perifériáján, „Kanadában”. Mikor a fülkéket építették, illetve elhelyezték, valamennyit olyan helyre tették, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Ott vannak, de sajnos, sok esetben nem működnek. Mi ennek az oka? Talán a posta gondatlansága? Nem. Kotrány József postai ellenőrrel beszélgettem éppen e telefonfülkék ügyében. — Mi az oka, hogy ilyen gyakran rosszak a telefonkészülékek a nyilvános fülkékben? — Egy-egy hibabejelentésnél. amikor a műszerész kiszáll a helyszínre, hogy megjavítsa az elromlott készüléket, legtöbb esetben az a baj, hogy a kapcsolószerkezetbe a szabványos két húszfilléres helyett a telefonáló tíz-, vagy ötvenfillárest dob be, sőt előfordul, hogy különböző gombdarabokat szednek ki a kapcsolószerkezetből. Mivel a készülék húszfilléres pénzre van beállítva, ha más érmét dobNem mindennapi esemény ajlott le február 14-én az eg- várban: könnyűbúvárok ezdték meg a vár két kútjá- ak felkutatását és feltárását, .z expedíció vezetője, Schop- er Tibor 27 éves mintakészí- 5 (Soroksári Vasöntő) elmond- i, hogy ők a Magyar Homvé- elmi Sportszövetség budapes- elnöksége könnyűbúvár lakosztályának tagjai, akik el- atározták, hogy felkutatják z egri vár víz alatt fekvő te— Heteit. A szakosztálynak több cso- ortja van, amelyek sporttal, idományos munkával (bar- mg’kutatás, biológia, régészet), íűszaki munkával, víz alatti mykópíelvótelek készítésével s filmforgatással foglalkoznak. A szakosztály nemrég, csak 1958-ban létesült, de tagjai már számos szép teljesítménnyel tették nevüket ismertté. Papp László, 39 éves bőrdíszműves először úszta át víz alatt, oda-vissza a Balatont — természetesen könnyűbúvárruhában és felszereléssel. Nagy segítséget nyújtott a szakosztály a hivatásos barlangkutatóknak az aggteleki és a tapolcai barlangok víz alatti részeinek felderítésében. Ezeket a feladatokat a könnyűbúvárok (vagy: béka-emberek) gumdruhában hajtják végre. Hátukon 25—30 kilogramm súlyú, sűrített levegőt tartalmazó palack, amelyből csövön át szívják a levegőt. Arcuk fedetlen. csak a szemet takarja átlátszó védőmaszk. Lábukon gumiuszony, karjukon műszerek: mélységmérő és víznyomásmérő. A felszerelés legnagyobb része francia eredetű, minthogy a búvárkodásnak ezt a formáját (a régebben ismeretes nehézbúvárság mellett) Cousteau nevű francia alakította ki. A könnyűbúvárság ezért Franciaországban a legfejlettebb. de terjedőben van az egész világon, így nálunk is. Az egri várban két kút felderítésére vállalkoztak. A vár egyik kútja a múzeumudvaron van, igen mély és a hagyomány azt tartotta róla, hogy valahol a víz színe körül alagút nyílik belőle. Tudomásunk szerint 1905 körül kitisztították ugyan (több kocsi szállította el a fenékről kikerült hulladékot), de reménykedtünk benne, hogy a legalsó — tehát a legrégibb — rétegek még érintetlenek. Először mérőónnal megmérték a kút mélységét: a víz felszíne az udvar szintjétől 25 méterre van, a kútban levő vizoszlop magassága pedig 42,5 méter. Papp László, a csoport legidősebb és legtapasztaltabb tagja szállt le a kútba: a vízig kötélhágcsón kapaszkodott, onnan pedig könnyűbúvár felszereléssel „merült*’. Elérte a kút fenekét és ezzel magyar mélységcsúcsot állított fel. 42,5 métert (a korábbi: Hévíz, 38 méter volt). Megállapításai igen hasznosak, de negatívek voltak: a kút feneke teljesen csupasz, a szikla fenéken csak néhány elkorhadt fadarab és kevés kavicsos homok van, a kút falából induló járat legendája pedig minden alapot nélkülöz. Egészen más eredményeket hozott a vár második kútjának felderítése, amely a kazamaták felső kaszámyaterméből nyílik. Ide Marek István 21 éves geológus-technikus és Fischer János 18 éves híradástechnikai szerszámkészítő szállt le. A mérések megállapították, hogy a kávától a víz színéig 10 méter, azon alul pedig a kút feneke 5 méter mélyen van. A kút fenekéről egyelőre egészen újkeletű anyag került elő: sapkák. sörösüveg, és modem, vásári kerámia. A kút kitisztításáról semmiféle feljegyzés, vagy hagyomány nincs, ezért a két kút mélységét összehasonlítva, valószínűnek látszik, hogy a kazamata kútjában igen vastag kultúrréteg fekszik, amely hosszú idők tárgyi emlékeit őrzi. A vár kútjainak felderítése után a kis kutatócsoport vállalkozott még arra is, hogy kikutassa annak az üregnek a titkát, amely a Dobó-bástyán, a Dobó u. 34. sz. ház udvara felett látható. A sima falon, a falkoronától kb. 6 méter mélyen fekvő, négyzet alakú lyukhoz először Almády László 17 éves gimnáziumi tanuló, majd Possuth Kornél, 17 éves vasesztergályos ereszkedett le. Mindkettőjük megfigyeléséből kitűnik, hogy az üregből befelé haladó szűk folyosó törmelékének eltávolítása után a Dobó-bástya olyan földalatti építmény-rendszerébe lehet majd bejutni, amelyet még nem ismerünk és amelynek feltárása a kutatás további feladata lehet. Ezzel véget ért a könnyűbúvárok első kutatási napja az egri várban. Céljuk és szándékuk a vár régészeinek felügyelete mellett folytatni ezt a munkát: önkéntes társadalmi munkával kiemelni a kazamaták kútjának kultúrrélegét. Bakó Ferenc nak bele, természetesen fennakad és a készülék nem működik. Ilyenkor aztán jönnek a reklamálók: elromlott a telefon. — Milyen időközönként szokták ellenőrizni a telefonkészülékeket? — A műszaki ellenőr mindennap. a reggeli órákban sor- rajárja az öt nyilvános telefonfülkét. amelyeket próbahívásokkal ellenőriz. Bár a készülékek régiek, ha mindenki betartaná a kifüggesztett használati szabályt, nem okozna annyi bosszúságot a gyakori „nem kapcsolás’*. — Lesz-e több telefonfülke Egerben? — A városban egyelőre nem szükséges, hogy több nyilvános telefonfülkét állítsunk fel. a jelenlegi öt is elégnek bizonyul. természetesen csak abban az esetben, ha valamennyi működik. Ml tehát a teendő? Nagyobb gonddal kell kezelni ereket a nyilvános telefonfülkéket, hiszen sok esetben emberéletek múlhatnak egy-egy telefonhíváson. Még csak azt sem mondhatják, hogy nem tudják, hogyan kell kezelni, hiszen valamennyi fülkében ott a használati utasítás, csupán el kell olvasni. Rossz szándékú emberek azok, akik gombokat és más fémdarabokat dobnak a készülékbe. Nem általánosítok, hogy minden telefonáló ember ilyen, de hogy vannak ilyenek, azt az bizonyítja, hogy’ nap mint nap érkeznek jelentések a hibás készülékekéről. Előfordult már az is, hogy |az I-es számú postahivatal ^nyilvános fülkéjében nemcsak :-! hogy elrontották a kapcsoló- S szerkezetet, hanem a beszélője és hallgató tekercsét is kisze- grelték. Az autóbuszmegállóval |szemben levő fülkéből kitöritek az ajtó üvegét, ami «ugyancsak nagy költségbe ke- Brült a postának. Feltétlenül gszükség lenne arra, ha ilyen í telefon ron gálát tettenémek, ^súlyosan büntessék meg, az okozott kár megtérítésén felül is. Mégiscsak jobb dolog az, ha a telefon nem bosszúságot, hanem könnyebbséget jelent életünkben, és hogy ez így legyen. elsősorban rajtunk múlik. Kiss Béla FÉRFIDOLGOK ( ... Jenőkém, tudom, hogy te vagy a világ legügyesebb fér- ífija, de inkább hívjunk szer*- ’ löt.