Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-29 / 75. szám
Párizsból jelentjük... AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 75. szám Ára 50 fillér I960, március 29., kedd Űj iskolák Népi államunk hatalmas összegeket, súlyos milliókat fordít oktatási célokra. A hároméves terv valóságos i iskolaépítési kampány volt. ! Országszerte százszámra épültek az új iskolák. És i megyénk sem maradt el. Am mégis, ennek ellenére is kevés az iskola. A születéskorlátozás ellen hozott ' szigorú rendelkezések miatt az 1953—54. évben Hevesben is ugrásszerűen megnőtt a születések száma. Az évi, átlagas 5000 helyett 7000-nél is több gyermek látta meg a napvilágot. És ezek a gyerekek most: 1959 —60-ban cseperedtek iskolás korúakká. Megfeszített erővel folyt és folyik az új iskolák építése, a meglevők bővítése. Tavaly 24 millió 156 ezer [ forintot költöttünk iskola- j építésre Heves megyében. | Negyven új tanteremmel S bővült a hálózat. Hatvan- | ban tavaly fejezték be a l nyolctantermes, hatalmas. ? korszerű és minden igényt j kielégítő iskola létesítését I és hasonlóan korszerű, i négytantermes iskola építé- ( sét fejezték be Hevesen, I Boldogon, Karácsondon, ! Jelentős volt tehát a gya- í rapodás, az átlagos helyzet, I ha nem -is javult, de leg- i alább nem romlott tovább ] az újonnan beiskolázottak < ugrásszerűen megnöveke- rdett száma miatt sem. Az 1 idén, többek között Egerben J és Gyöngyösön készül el a j hatvanihoz hasonló, nyolc2 nyolctantermes iskola, ösz- 1 szesen 45 új tanterem építé- í sét fejezik be a megye terii- í létén és e tantermek 22 j milliónál is nagyobb beru- j házással létesülnek. i A megyei művelődési osz- | tály felmérte a megye okta- 5 tási helyzetét: hol és milyen j iskolákra van szükség. Az \ idei tanévben az általános < iskolai tanulók 85 százaléka j részesült szakrendszerű ok< tatásban. Ez jobb, mint az j országos átlag. A további I javulás — hogy az ideális l 100 százalékot megköze- > lítsük — a körzetesítés ki- j szélesítésével lehet csupán í elérni. A tervek szerint | ezenkívül még a megye i északi és déli részén egy- ? egy diákotthont létesítenek, i ahol a tanyai, vagy az ap- ' róbb falvakban lakó gyere- 5 kék tanulhatnának. Hisz ] nem is cél, de képtelenség j is lenne mindenütt, a leg- ? kisebb helységben is felső- j tagozatos, nagy iskolát épí- J teni. ‘ A 15 éves távlati tervben < az általános iskolák építése i mellett középiskolák létesí- l tése is szerepel. KözépiskoS lát kívánnak a hevesiek, petervásáriak és selypiek is. Az állam, népi rendünk évről évre hatalmas összegekkel járul az oktatási helyzet megjavításához, az igények mind jobb kielégítéséhez. Am szükség van a lakosság támogatására is. Es társadalmunk is megmozdult a közös ügy érdekében. Egerben társadalmi kezdeményezéssel létesítenek iskolát és Zaránkon, Tarna- bodon, Gyöngyössolymoson is az állam támogatása mellett jelentős társadalmi munkát ajánlott fel a lakosság. Még kevés az iskola, e tekintetben tehát nehéz éveket írni, de a közös ösz- szefogás, államunk áldozat- készsége erre a sebre is megtalálja a gyógyírt. Kultúrterem saját erőből A Kerecsendi Téglagyár dolgozói elhatározták, hogy házilag készítenek maguknak egy kultúrtermet, ahol munkaidő után szórakozhatnak, s még hozzátartozóikat is bevihetik, hogy kollégáikat megismerjék. A termelés teljes ütemű megindulásával egyidőben megkezdik a kultúrterem építését is. Az egyik műhelyt áthelyezik, s helyén házilag megépítik az új termet. Biliárdasztallal már rendelkeznek, csupán egy új huzatot vásárolnak rá, ugyancsak felszerelik a ping-pong asztalukat is. A kultúrterem felszerelésének bővítésére még vásárolnak néhány sakktáblát, s házilag készítenek a gyár valamely részén egy tekepályát is. Ma: Dr. Áros Tibor: A MEZÖGAZDASÄGI TERMELŐSZÖVETKEZETI TAGOK és CSALÁDTAGJAIK SZOCIÁLIS KEDVEZMÉNYEI ★ Suha Andor: EMLÉKEK, SORSOK, IGAZSÁGOK ★ Szemes Piroska: MINDENFÉLE ★ Fazekas László: MEGJEGYZÉSEK A NEMTÖRŐDÖMSÉG, HANYAGSÁG, FELELŐTLENSÉG ClMÜ ÍRÁSAINKHOZ EZ TÖRTÉNT AZ NB III-BAN Nagy lelkesedéssel és szeretettel fogadta Párizs népe a Szovjetunió küldöttét, NyL kita Szergejevics Hruscsovot és kíséretét. A tanácskozások, megbeszélések baráti hangulata uralja a látogatás minden eseményét. Képeink a találkozó egyes mozzanatait mutatják be. Ez a kép a párizsi Matignon-palotában készült. Debré miniszterelnök, Philibert Ciranana, Madagaszkár köztársasági elnöke, Félix Houphouet Beigny, az Elefántcsontpart elnöke, N. $ Sz. Hruscsov és Louis Joxe, közoktatásügyi miniszter a fogadáson. (Folytatása az 5. oldalon) r ^/WWSAA/W\AAAAAA/^^V^WVWVW\AAA^A/V^^«^VAAAA^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/VWWV/WWS/WSAA/WWWS/W Hruscsov és kísérete mindig ason fáradozik^ hogy megtalálja a megértést a franciákkal — írja as Humanité Hruscsov elvtárs franciaországi vidéki körútja PÁRIZS (MTI): Hruscsov franciaországi vidéki kőrútjának első szakasza éppen olyan nagy sikerrel zárult, mint párizsi tartózkodásának első része. Párizsban pénteken este az Operaház előtt lezajlott lelkes rokonszenv-tüntetés koronázta meg a szovjet kormányfő három párizsi napját, vasárnap, est.e pedig a marseiljei, nem kevésbé szívélyes fogadtatás zárta le az első két vidéki napot. Bordeaux-tól Marseil- le-ig a lelkesedés hőfoka növekedett. Órákon át álltak ezrek és tízezrek zuhogó esőben a városok és falvak utcáin, hogy üdvözölhessék a szovjet miniszterelnököt és kíséretét A várakozók nem csalódtak. Hruscsov nem zavartatta magát a perc. ' kiszámított programmal. Megállt, kis-’lit a gépkocsijából, kezet szorított az emberekkel, ajándékokat osztogatott, megsimogatta a gyermekek arcát. Mindig volt ideje rá, hogy néhány szóval üdvözölje a fogadására megjelent városi vezetőket. Velük is rögtön megtalálta a kellő hangnemet, éppen úgy, mint a munkásokkal, a gyermekekkel és a nőkkel. A lapok megállapítják, hogy Hruscsov franciaországi tartózkodása alkalmával nem voltak olyan ellentéteket tükröző beszélgetések, mint az Egyesült Államokban, hanem inkább párbeszédek folytak a szovjet kormányfő és a franciák között. Ezek a párbeszédek leg- többnyire kedvesek és kedélyesek voltak. Hruscsov és kísérete vasárnap délután öt óra körül érkezett meg Arles-ba, Provence régi fővárosába. Itt rövid előadást rendeztek részére az antik római színházban. Az előadáson először görög táncokat, majd egy balettet, végül pedig a Farandole-t, Provence híres táncát mutatták be a vendégeknek. Nyina Hruscsova oldalán Henriette Bon, Arles szépségkirálynője ült. Henriette Bon virágcsokrot és egy arlesi népviseletbe öltözött gyönyörű babát nyújtott át Hruscsova asszonynak. Hruscsov megkérdezte a szépségkirálynőt: „Hajlandó lenne-e velünk eljönni a Szovjetunióba Henriette Bon kedves mosoly- lyal válaszolt: „Igen, nagyon szívesen elmennék." Hruscsov ekkor odafordult a kíséretében levő Joxe miniszterhez és ezt mondta neki: „Látja, milyen sikerem van: az önök szépségkirálynője ha jlandó velem jönni". Az előadás végén a város polgármestere Arles történetét tartalmazó könyvet ajándékozott a szovjet kormányfőnek. Hruscsov kijelentette: „Nagyon meg vagyok elégedve a fogadtatással és e találkozással". Az arlesi tartózkodás után a szovjet kormányfő és kíséretének gépkocsikaravánja megindult az országúton Marseille felé. Marseille-be körülbelül este fél hét órakor érkeztek. Franciaország második legnagyobb kikötővárosa utazásának eddigi leglelkesebb fogadtatásában részesítette Hruscsovot. Rendkívül nagy tömeg szorongott az utcákon, a régi kikötőben, a Canebiere-n és a prefektúra épülete előtt. Szovjet és francia zászlók lengtek nemcsak a középületeken, hanem számos más épületen is. Férfiak, nők és gyermekek apró szovjet és francia zászlókat lobogtattak az érkező gépkocsisor felé. Hruscsov és felesége kedvesen integetve viszonozta az üdvözlést. Ütemesen hangzott á kiáltás: „HrúsJ csov, Hruscsov”, valamint „Éljen a francia—szovjet barátság!" A szovjet kormányfő és kísérete a prefektúrára hajtatott, s szűkkörű vacsorán vett részt. Vacsora után azt a kívánságát fejezte ki, hogy mielőbb pihenőre térhessen. így vasárnap este más hivatalos programra nem is került sor. Az Humanité kommentárja jú Nemzetet” nevű szervezethez tartoznak, megtámadta a munkásokat és revolverből lövöldözött rájuk. A munkások ellenálltak. Végre megérkezett a rendőrség, mire a jobboldali támadók megfutamodtak, az éjszaka sötétjében azonban nem vették észre, hogy egy munkás holtan maradt az .utca kövezetén. A 38 éves René Pontét holttestét csak reggel fedezték fel. A másik incidens: A párizsi rendőrség letartóztatott egy Jean-Claude Gheno nevű 26 éves fiatalembert, aki március 23-án a Champs-Elysées-n egy szovjet zászlóra ezt . feliratot ragasztotta rá: „La Hruscsovval!” A lakásán tartott házkutatás alkalmával a fiatalember felöltőjének zsebében kézigránátot találtak, A további nyomozás során pedig kitűnt, ahogy a fasiszta tüntető puskát és lőszert is rejtegetett. Hruscsov elvtárs Marseille-ben Maga Hruscsov a következőket mondta eddigi francia- országi tartózkodásáról: Rendkívül elégedett vagyok a fogadtatással, amelyben a franciák részesítettek. Ügy érzem magamat közöttük, mint barátok között”. A szovjet kormányfő eddigi franciaországi tartózkodását az Humanitéban Pierre Courtade kommentálja. Ez az utazás — írja Courtade — mindenekelőtt a rosszakarat végét jelenti. Hruscsov és kísérete mindig azon fáradozik, hogy megtalálja a megértést a franciákkal. A békéről, az ipar és a mezőgazdaság fellendítésének lehetőségéről, a francia—szovjet kapcsolatok megerősítéséről beszél, csupa olyasmiről, ami a franciákat éppen úgy érdekli, mint a szovjet embereket. Hruscsov soha nem hagy ki egyetlen alkalmat sem, hogy megjegyezze: a szocialista rendszer ma- gasabbrendü. Láthatja mindenki, hogy semmiképpen sem akar propagandista lenni Franciaországban, ahogyan a reakciós sajtó megpróbálta elhitetni, mielőtt Franciaországba jött. Arról van szó, hogy a francia nép most valóban láthatja, mit ért a Szovjetunió békés együttélés alatt. A többi lap egyelőre politikai kommentárt nem közöl, csupán azt hangoztatja, hogy a franciaországi fogadtatás felülmúlt minden várakozást. Franciaország népe úgyszólván egyöntetű lelkesedéssel fogadta a szovjet kormányfőt és kíséretét. Alig és nagyon elszórva fordult elő néhány incidens. Incidensre került sor a Hruscsov érkezése előtti éjszakán Marseille-ben. A kikötőmunkások az egyik városrészben Hruscsovot üdvözlő plakátot ragasztottak ki a falakra. Jobboldali fiatalemberek egy csoportja, akik az „IfMARSEILLE (MTI). Hruscsov szovjet miniszter- elnök franciaországi tartózkodásának hatodik napján a tervezettnél félórával később kezdte meg programját Marseille-ben. Franciaország legnagyobb kikötőjében leállították a forgalmat. hogy semmi sem zavarja a szovjet vezető körútját. Hruscsov fia és lányai külön városnézésre indultak. Marseille-ben az idő borús Hruscsov először egy óvodába látogatott el. a piros kezeslábasba bújtatott gyermekek dallal kedveskedtek a szovjet államfőnek. Az óvoda körül összegyűlt tömeg sok helyen áttörte a rendőrkordont is. A szovjet miniszterelnök nem sokkal később egy aknaszedő hajó fedélzetéről tekintette meg a Marseille-i kikötő berendezését. A kikötőbe vezető út mentén csaknem tízezer főnyi tömeg sorakozott fel és kis szovjet zászlókkal köszöntötte Hruscsovot, aki ka- laplengetéssel, válaszolt az üdvözlésre. Később ebéden vett részt a Prefektúrán, majd Di- jonba repült. A dijoni fogadtatás után megtekintette a várost és az éjszakát is itt tölti. Az élet parancsolóan követeli a Szovjetunió és Franciaország szoros együttműködését — írja vezércikkében a Pravda MOSZKVA (MTI). A Pravda hétfői vezércikke „Építsük együtt a békét!’* címmel a többi közt ezeket írja: „Szovjetunió — béke — barátság!” — kiáltják e napokban harsányan a franciák, szívélyesen és fonó lelkesedéssel üdvözlik Hruscsovot. Mindenütt, ahol Hruscsov megfordul, megnyílik az emberek szíve és a barátság forró légkörében olvad a hidegháború jege. Az a forró és lelkes fogadtatás. amelyben Hruscsov francia földön részesül, bizonyítja, hogy a franciák szívében elevenen él a hagyományos barátság Oroszország iránt, a Szovjetunió iránt. A franciák élénken emlékeznek a két nagy nép közös, dicsőséges harcára, a német fasizmus ellen. A szovjet dolgozók szintén jó érzésekkel gondolnak francia fegyvertársaikra, a tehetséges és munkaszerető francia népre. Nagyon jól tudjuk, hogy a francia—szovjet szövetség mindig erősítette a két ország biztonságát, .s a Szovjetunió és Franciaország nemzeti érdekeit szolgálta. Az élet parancsolóan követeli a Szovjetunió és Francia- ország szoros együttműködését. — A Szovjetunió és Franciaország teljes mértékben megtalálhatja a közös alapot a megegyezéshez. a béke biztosításának alapvető kérdéseiben — állapítja meg a továbbiakban a Pravda vezércikke és kifejti, hogy ilyen kérdések: a második világháború maradványainak felszámolása és a német békeszerződés megkötése. a leszerelés, a kereskedelmi és kulturális kapcsolatok fejlesztése. TSehru megbélyegezte a dél-afrikai faji üldözést ŰJ DELHI (Reuter): Mint a | megbélyegezte a dél-afrikai Reuter jelenti, Nehru indiai miniszterelnök vasárnap beszédet mondott az indiai kereskedelmi kamarák szövetségének ülésén. Beszédében éles szavakkal kormány faji megkülönböztető politikáját és hangoztatta, hogy „nem hajlandó eltűrni a Dél-Afrikában végbemenő esa- ményeket”. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
