Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-27 / 74. szám

I960, március 27., vasárnap NÉPÚJSÁG 8 Egy nap a hevesi járásban A búzavetéseken nagy, fe­kete varjak kárognak. Elég baj, hogy még mindig itt ta­nyáznak, mert a tél csak ve­lük együtt takarodik el — ok­tat egy nagybaj uszú öreg ju­hász a kömlői határban. De az égen már ragyog a Nap, a pa­csirta csodás tavaszi dalokat énekel és a gyenge bárányok pajkosan ugrándoznak a zöl­dülő gyepen. Benépesedett a határ. Hú­szas-harmincas csoportokban vetnek, fogasolnak. Odébb, ahol még csak most kezdenek pirulni a felszáradt „nagy vi­zek” helyén a rögök, a gépál­lomás traktorai pöfögnek. Sie­tős a munka, százholdas par­cellákban dolgoznak az embe­rek, s a gépek. Gépállomás, Heves A javítóműhelyben betege­sén köhög az egyik traktor. Két nap óta dolgoznak az üzemanyagadagoló beállítá­sán, nincs műszer és szerszám­gép, nagy darab ember topog a műhely előtt, türelmetlenül várja, hogy öreg G. 35-ösével ő is beállhasson a nagyon is esedékes javításra. — Ügy vagyok én ezzel a masinával, mint á nők a ny­lon-, meg a patentharisnyával. Csakhát a divatjamúlt ruha­darabot könnyen eldobjuk, de a traktorokban nem dúská­lunk. Pedig sok új, külföldi gép érkezett Hevesre is mos­tanában, de mégsem elegendő. Persze, szívesebben ülnék én is egy modern UTOS-ra, vagy Beloruszra, csak hát kezdő va­gyok. Eddig 12 hold saját föl­dön gazdálkodtam, de négy­hónapos tanfolyamra küldött az tJj Barázda Tsz. Lassan egy hónapja, hogy hazajöttem. Jó traktoros akarok lenni. Azért járok be ide mindennap, hogy ellessem a szakmát. Fi­zetség erre a hónapra nem jár, de majd behozom én azt, csak hadd ismerkedjem meg ezekkel az új Diesel-gépekkel is. — Oda se neki, Lájer elv­társ, Tiszasülyön megszorultak a szántás dolgában, ott nem válogatnak úgy, örülnek a körmös traktoroknak is, meg aztán letelik az „újoncidő” és olyan gépet adunk magának, amilyet kiérdemel — biztatja a gépállomás főgépésze. — Hát majd iparkodom. Meg, tudja, nem vagyok azért egészen kezdő a gépek mel­lett. A katonaságnál gépkocsi- vezető voltam. Egyformán szeretem a földet, meg a mo­torokat. Most aztán nagyobb géppel, nagyobb darab földön dolgozom. A hevesi járás költségvetéséből Eltűntek a szántóföldek kes­keny parcellái, új arcokat és új gépeket látunk a gépállo­másokon, de a megváltozott új helyzet tükröződik a járás 1960. évi költségvetésében is. * S Néhány eseményt gyűjtöttem össze az elmúlt 15 év párt­munkájából, amelyek nagyobb része itt, a mi megyénkben játszódott le. Egyet már közre is adtam, a Névtelen harcosok címmel. Most, hogy tallózga­tok az emlékek között, most látom, hogy az események kö­rött sok a szívet szorongató, szívet melegítő, de sok az anekdotaszerű, humoros, amo­lyan könnyezve nevetős is. De ki merné állítani, hogy csak az előbbi teszi az életet? Hogy köröttünk mindig csak hősök voltak és mindig csak hősi tet­teket vittek véghez. Ügyszin- tén: ki merné állítani, hogy a hősök mindenkor hősök, s ve­lük sohasem történnek egysze­rű, apró, talán — különösen ma visszapillantva — moso­lyogni való dolgok is. S még egyet: bármilyen színben is tűnik fel ma egy- egy esemény, bármennyire is megmosolygunk gy-egy tör­ténetet, végső fokon ezek, a nagy. pozitív tettekkel együtt hozták el a mát, azt a mát, amelyben már (ha néha köny- nyesen is) derülni tudunk, egykori erőfeszítéseink néhány fonákul sikerült eredményén, hatásán. Összegyűjtöttem hát őket, részben saját emlékeimből, megfigyeléseim alapján, még nagyobb részt azoktól az em­A tervezett kiadások összege több mint 24 millió forint, és ebből majdnem 11 millió, te­hát a végösszeg 44 százaléka« kulturális célokra előirányzott összeg. Pedig az elmúlt években is sokat költöttek erre, az 1959. évi előirányzat mintegy 8 mil­lió volt. De a tanácsülés elfo­gadta az előterjesztést, amely szerint a szociális és kulturá­lis ellátás területén az intéz­mények hálózata általában az elmúlt éveknek megfelelő mér­tékben bővíthető. Lehetőség van arra is, hogy az egyes in­tézmények által nyújtott ellá­tás színvonala emelkedjék. A járás vezetői nagy súlyt kí­vánnak helyezni a bölcsődék­re, a napközi otthonokra, a gyógyintézetek gyógyszerellá­tására és az iskolák szakmai felszerelésének kibővítésére. A járás nagyarányú fejlődé­se szükségessé tette a termelő- szövetkezetekben dolgozó anyák óvodás korban levő gyermekei elhelyezésének biz­tosítását. Erdőtelek, Heves, Pély és Tiszanána községek­ben bővítik a férőhelyeket, Hevesvezekény, Tarnabod és Tenk községekben új idény- napközi-otthont rendeznek be, több községben pedig nagyobb arányú fejlesztést kellett vég­rehajtani. Kulturális célokra 2,7 millió forinttal kívánnak többet fordítani, mint az elő­ző esztendőben. Különösen a járás déli ré­szének rendkívül rossz az ivó- vízellátása. Heves, Átány és Tarnaszentmiklós községek­ben erre a célra a költségve­tés majdnem egymillió forin­tot tartalékol, de lényeges ösz- szegeket kell fordítani a heve­si és a tarnamérai fürdők kor­szerűsítésére, utak, hidak és járdák építésére. Sok a tennivaló. De futja-e a pénzből és lesz-e szakember az építkezésekhez, tatarozá­sokhoz és a szükséges javítá­sok elvégzéséhez? Tizenkét­millió forint áll a tanácsok rendelkezésére a községfej­lesztési alapból. Csak a fonto­sabb létesítményeket említjük meg: Tamaörs, Tarnazsadány, orvosi lakás és rendelő, má­jusban Boconádon 6 kilomé­ter villanyhálózat bővítés, de Tarnamérán is terveznek vagy 5 kilométernyit. A járási ta­nácsnál megalakították a köz­ségfejlesztési építőbrigádot. Egy műszaki vezető irányítá­sával egyelőre 7 kőműves és nyolc segédmunkás kezdi a munkát. A tanács biztosítja az anyagokat és házi kezelésben végzik a kisebb építkezéseket, felújításokat és tatarozásokat A Haxafius Kép front járási elnökségének munkájáról A járás községeiben a na­pokban tanácsüléseket tarta­nak, a szervezet tagjai közül többen tanácstagok is, tehát akad munka. A falvak életé­ben nap mint nap merülnek fel problémák, panaszok és azok elintézésében, egyéni sorsok, de különösen a közös­ség ügyének képviselése min­den időben a Hazafias Nép­front szívügye. A napokban a Hazafias Népfront járási elnöksége és a műszaki albizottság közös meg­beszélést tartott. Heves köz­ségben tervezett községfejlesz­tési létesítményekkel kapcso­latosan közös észrevételeket és javaslatokat terjesztettek a községi tanács elé. A tervek szerint építendő gimnázium, a 60 lakásos épület és egyéb lé­tesítmények megkövetelik egyes vállalatok, és különböző szervek Heves község külső részére való telepítését. A köz­ség rendezési, betelepítési ter­veire vonatkozólag elgondolá­saikat kidolgozták. A Hazafias Népfront járási elnöksége és a műszaki albi­zottság javaslatot terjesztett elő a Bajcsy-Zsilinszky úti artézikút jobb megoldása, a kultúrház előtti rész sártala- nítása, a tisztasági fürdő kor­szerűsítése, és a Hunyadi utca déli oldalának járdával való ellátása ügyében. A szántóföldeken, az üze­mekben és a hivatalokban szorgosan dolgoznak az embe­rek, forr, pezseg az élet Erdő­telektől Kisköréig és Tarna- szentmiklósig. Akad baj és ne­hézség is bőven, de az új so­hasem születhet könnyen. A gondot, a fáradságot és a köny- nyet is vállalnunk kell, mert csak így érezhetjük magunké­nak mindazt, amit magunknak alkotunk. Ki a gazdája . , . ... Egerben, a Hatvanasez­red utca 38. számú ház előtt levő öt, 12 méter hosszú vas- rúdnak, amelyet a hídépítők hagytak ott? Ebből már há­rom gazdára talált. Jó volna, ha a még megmaradt kettőt elvinnék az illetékesek. Útépítés társadalmi munkával Domoszló községben az idén már új burkolatú utakon köz­lekedhetnek járműveikkel a falu lakói, mert a Hunyadi, Lenin, Petőfi, Gárdonyi, Marx és Dózsa utcákban hamarosan új burkolatot téríttet szét és hengereltet le a tanács a múlt évben elkészített útalapra. Az 5500 négyzetméter területű út­burkolási munkálatokat a tar­tós jóidő beköszöntésével kez­dik meg, a tanács 210 ezer fo­rintos támogatása mellett a falu lakóinak segítségével. Az érintett utcák lakói, de az egész falu, mintegy 35 ezer forintos társadalmi munka el­végzését ajánlották fel, s a költségek további csökkentése érdekében a falu határában megtalálható helyi anyagot használnak fel. Egercsehi-bányatelepen tart előadást ár. Hangai László mentőfőorvos hétfőn, március 28-án, délután 6 órakor, a mű­velődési otthonban Az alkohol­ról címmel. Az előadást film­vetítés követi. Szabadegyetemi hírek: Geibinger Sándor, a Zeneis­kola igazgatója tart előadást a zenetörténeti tagozaton, a Ze­neiskola termében A magyar nemzeti opera megteremtője: Erkel címmel, március 29-én, 17 órakor. Közlekedési bűncselekmé­nyek címmel tart előadást a jogi tagozaton Kömyei László rendőrszázados, március 29-én, 17 órakor, a főiskola fsz. 18-as termében. Másfél évtized... Olajkutak as egri dombokon Pár évvel ezelőtt még sovány legelő volt Eger és Demjén között, a meredekebb dombokat csak a szél járta. Gémeskút sem nézett a város felé, most pedig olajkutak szívják-ontják a föld drága kincsét, az olajat. Sikerrel jártak a kutatások, a kutakat üzemeltetik és egy­re újabbakat fúrnak. A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat egri telepéről hatalmas tartályokból, vezetéken keresztül érkezik az olaj az egri vasútállomásra és onnan tartályko­csikban szállítják tovább. De egri olajat használ már a Patyolat Vállalat, a kerté­szet és a fürdőben is szerelik már a vezetékeket. A napok­ban négy 60 köbméteres olajtartályt láttunk az országút mellett és úgy hallottuk, hogy jó ütemben halad a termelés és a további kutatás is. A női munka védelme PÉNTEKEN ülést tartott a Pénzügyi, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakszerve­zetek megyei bizottsága. Az ülésen napirendként az iparban és a pénzintézeteknél a női dolgozókra vonatkozó rendeletek betartásának felül­vizsgálata szerepelt. Szacsuri Istvánnak, a szakszervezet el­nökének megnyitója és ismer­tetése után Holló Gézáné TT- felelős terjesztette elő a vizs­gálat anyagát. A KPVDSZ megyei bizott­sági ülése megállapította, hogy mind ritkább az olyan irányú vita, ami a terhes vagy szop­tatós anyákat, fiatalkorú nő­dolgozókat érinti és jogaikat csorbítja. A dolgozó nőket kí­vánságukra, a terhesség idejé­re könnyebb munkakörbe he­lyezik és a szoptatási időket is biztosítják. A női munkavállalók súly­emelésével kapcsolatban to­vábbra is fennáll a problé­ma, általában az élelmiszer- boltoknál és a melegkonyhás üzemeknél. Itt a megoldás nem az, hogy a női munka­erőt férfi munkaerővel töltsük be, hanem javítani kell a ven­déglátóiparban a technikai fel­szerelést (bukóüst, robotgép, haltisztító stb.) korszerű gé­pekkel, az élelmiszer vonalon pedig csökkenteni kell a lédig áruk súlymennyiségét. Foglalkozott a megyei bi­zottság a pénzintézetek és ál­talában a hivatali helyek túl­zsúfoltságával és megállapí­totta, hogy azok levegőtlenek és rosszul világítottak. Ilyen vonatkozásban igen rosszak a viszonyok az Egri Vendéglátó­ipari Vállalat irodájában, az OTP-nál, a Textilnagykereske­delmi Vállalatnál, az Állami Biztosítónál, a füzesabonyi OTP-nál és még sok más hi­vatalnál. Megállapította a megyei bi­zottság, hogy a kereskedelmi hálózatok bővítésével az iro­dák mind szűkebbé válnak és nem biztosítják a dolgozók el­helyezését. Ezzel a kérdéssel a felsőbb szerveknek olyan irányban kellene foglalkozni- ok, hogy mind Gyöngyösön, mind Egerben kereskedelmi irodaházak építésével oldanák meg a mind rosszabbá váló adminisztratív munkahelyek kérdését. FOGLALKOZOTT a megyei bizottság a nők szakmai to­vábbképzésének — különös tekintettel, hogy az érintett foglalkozási ágakban 70—75 százalék a női munkaerők szá­ma —- világnézeti és kulturális vonatkozású kérdéseivel is. Megállapította, hogy ezekben a kérdésekben szüksége mu­tatkozik a gondosabb törődés­nek és e célból szakkörök szer­vezését javasolja, ahol a szak- szervezeti bizottságok felada­ta a jobb eredmények bizto­sítása. . Megállapítást nyert, hogy a mátrai üdülőknél a szakmai képesítést megszer­zett dolgozók bérét másfél év után sem rendezték és ezen ténynek a dolgozók felé nem volt húzóereje és ezért nem is igyekeztek a dolgozók szakmai képesítést szerezni. A Mátra- vidéki Vendéglátóipari Válla­lat pedig felszedett egy nagy­számú tanuló csoportot, amely­nek 80 százaléka nő és ebből 9 tanuló van összezsúfolva egy aránylag kicsinyke helyiség­ben, ahol a szakmai tovább­képzést nem lehet biztosítani. Ezt az állapotot azonnal meg kell szüntetni. De más válla­latoknál, így Füzesabonyban is a cukrászati tanulók meleg­konyhás tanfolyamra vannak beosztva és ezek a hibák nem bírhatnak vonzóerővel a szak­mai képesítés megszerzésében. A munkafegyelem terén ko­moly hiányosságok mutatkoz­nak a dolgozó nők körében. Például a mátrai üdülőknél, megvizsgálva a 9 százalék be­teglétszám okát, megállapítást nyert, hogy az ellenőrzés so­rán a beteget jelentők háztar­tási munkát végeztek. Java­solja a megyei bizottság, hogy a törvényben előírt havi egy­napos szabadságidőt a dolgo­zó nőnek mindenütt biztosí­tani kell. Majd a kirakatrendezői szakosztály múlt évi munká­járól Kiss Béla tartott beszá­molót. A beszámolókat vita követ­te, amelyben Holló Gézánéi Sándor Imre, Kárpáti Vilmos, Lémann Sándor, Sós Sándor elvtársak vettek részt. VÉGÜL HATÁROZATI ja­vaslatot nyújtottak be a nők világnézeti nevelésére, a vál­lalatoknál újabb háztartási gépek beszerzésére, és a női dolgozók szakképesítő vizsgái­nak megszerzésére. A jó munkát végző megyei bizottsági ülés Szacsuri István [elnök szavaival ért véget. O. M. A világ legmagasabb tornya ! A világ legmagasabb tornya [jelenleg az 1958-ban épült to- jkiói televíziós torony. Magas- [sága 333 méter, tehát 21 mé­terrel magasabb az * Eiífel- [toronynál. A Siba-parkban [épült, nem messze Tokió bel­városától. Lábánál ötemeletes Iházban tudományos intézetek [vannak, 125 méter magasság­ban pedig megfigyelő állomás, 'amelyet három gyorslift köt [össze a földszinttel. A torony [Tokió új szimbóluma. [ Moszkvában jelenleg hatal­mas, vasbetonból készült to* irony építését tervezik, amely [kb. 500 méter magas lesz, [vagyis messze maga mögött [hagyja a világ jelenleg leg­magasabb tornyát. \ SmLékeJi, lőt'iők, Lg.azs(lq,ők, berektől, akik 1945 óta, vagy azelőtt is már, ott harcoltak az élvonalban és közvetlenül „a lövészárokban” szagolták a a puskaport. A történetekben nevet, va­lódi nevet' sehol sem írok. S hogy miért nem, azt talán kü­lönösebben nem is kell ma­gyaráznom. ★ Nem tudnám megmondani, mennyi gyűlésen vettem részt az eltelt 15 évben. Azt hiszem, itt a helyes kifejezés: temér­deken. De bármennyin is, túl a sok-sok tapasztalaton — s be­csületesen bevallom: az unal­mon —, mondom, túl ezeken, majdnem minden gyűlésnek van egy kis intim emléke, íze. Különösen mostanában gondol­kodom el ezen, amikor való­jában annyi okos gondolat szü­letik és hangzik el, amikor úgynevezett egyszerű emberek a gazda magabiztosságával be­szélnek az ország, falujuk, vál­lalatuk ügyeiről. — Helyeseljük a kormány külpolitikáját. — Így az egyik, — Nálunk a tagság úgy dön­tött, hogy az idén is el kell érnünk a 80 forint munkaegy­séget. — Ügy a másik, s repül­nek a számok, az elmondott tapasztalatok kézzelfogható valósággá válnak, s a Parla­mentben, vagy más gyűléster­mekben olyan méltósággal jár- kel a magyar munkás, meg a paraszt, hogy az már egymaga tiszteletet érdemel. Nekem ilyenkor azok az idők jutnak eszembe, amikor ezeknek az embereknek még csak hitük volt, de ismeretük nagyon kevés. Amikor talán egy városi titkár a marxizmus­ból félannyit sem ismert, mint ma egy népnevelő. Azok az idők, amikor még nem a hata­lom birtokosai, de a hatalo­mért harcolók tartották gyűlé­seiket, bár jóllehet, már a fa­sizmustól megszabadulva. Ez volt a felszabadult, legális kommunista párt pionír kor­szaka, hősi múltjának szép, romantikus része. Ma egy-egy gyűlésen azt mondja egy kérges tenyerű fa­lusi paraszt, hogy a cukorrépa- termést 200-ról 300 mázsára kell emelni holdanként. S oko­san azt is elmondja — hogyan! De figyeljünk csak oda, hall­gatózzunk egy kicsit. Hall­juk...? Ugye...? Áthallatszik, én legalábbis hallom. 1947-ben az ország egyik vezetője azt mondotta, hogy meg fogjuk cukrozni a népi demokráciát, és ezt követőleg, istenkém, va­jon volt-e olyan zárt, vagy nyilvános gyűlés az országban, amelyen ne hangzott volna el e szimbolizált kifejezés. Nem tudtuk pontosan, hogyan és miből fogunk cukrozni, de na­gyon hittük, és azt hiszem, ez segített. Pászka és kitüntetés Az egyik nap, a megyei ta­nács ipari osztályán N. üzemi igazgatónak átnyújtották a „könnyűipar kiváló dolgozója” kitüntetést. Ez az ember tíz éve van a vállalat élén, nagy­szerű munkát végez, s ahogy mondani szokás a mi köreink­ben, az 1956-os ellenforrada­lomban, illetve azzal szemben derekasan helytállt. Most, hogy a kitüntetését átveszi, a meg­jelentek diszkréten tapsolnak, gratulálnak, összecsendül két, aztán még több pohár. Ez a csengés engem visszavisz a múltba. Akkor, 1945 telén ugyanennek az embernek, akit ma kitüntettek, az egyik párt­napon, illetve annak befejez­tével odakiabált egyik barátja, vagy ismerőse, hogy azt mond­ja: Jenő, menj be a Jointba, Dezsőtől vedd át a pászkádat. De ez akkor ott nem keltett különösebb feltűnést, még de­rültséget sem. Hiszen az elő­adó, aki a földosztásról és más fontos, országos dolgokról be­szélt. nem szépen, nem klasz- szikusan, de annál több érzés­sel és nagy pátosszal, ez az előadó, amikor odaért beszéde végén, hogy adjátok ki a belső bitangokat és akkor ugyanez­zel a hevüléssel és Fiangsúly- lyal, mielőtt leült, még hozzá­tette, mintha az előbbi gondo­lat folytatása lenne, hogy aki-, nek krumplira és zöldségre van szüksége, az a pártnap után Z. elvtársnál feliratkoz­hat. Mondom, nem történt ott semmi különös, az emberek végighallgatták az előadást, megértették azt, egyetértettek vele, s föliratkoztak krumplira. Jenő elvtárs pedig elment a pászkáért a Jointba. Nem tör­tént semmi, csak én filozofál­gattam, hogy azért fejlődtünk valamit, mi emberek, az el­telt 15 évben, ebben a kis or­szágban is. Suha Andor A következő folytatás címe: BAJ VAN AZ INTERN ACION ÁLÉV AL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom