Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-27 / 74. szám

# Uj tavasz, új élet Riportereink jelentik AZ MSZMP HEVES MEG VEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 74. szám ÄRA: 60 FILLÉR 1960. március 27., vasárnap VILÁO PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! Í Mit várhatunk a franciaországi j látogatástól ? ! > Természetesen nem bo- j ( csátko'/haíunk előre különö- < í sebb jóslásokba. Azt azon- I l ban már ma Is nyugodtan I $ állíthatjuk, hogy Hruscsov < I elvtárs franciaországi látó- í s gatása jelentős mértékben j ( elősegíti a szovjet—francia ; í1 kapcsolatok fejlődését és I így, amerikai útjához ha- j \ sonlóan, jelentős segítője j I lesz a háború kiküszöbölé­sére irányuló törekvéseknek ! és méginkább a megvalósu- j lás közelségébe hozza a bé­kés egymás mellett élés ; perspektíváit. Hozzá fog járulni a fran- | ciaországi utazás ahhoz is, j hogy a francia közvéle- i ményben — és feltehetően ! ' a hivatalos francia körök- ' I ben is — fokozza a felelős­ségtudatot a feltámadó né­met militarizmussal szem- ! ben. A közvélemény előtt most demonstratívabb for­mában is megmutatkozik az a történelmi tanulság, hogy nem a Szovjetuniótól kell tartania Franciaországnak, hanem a német imperializ­mus talpraállása jelenti az igazi veszélyt az ország szá­mára. Talán segíteni fogják a tárgyalások a vezető fran­cia politikusokat is annak felismerésében, hogy milyen veszélyes játékba kezdenek, ha szekerük elé — akár azért, mert az algériai há­ború folytatásához szüksé­ges pénztámogatást onnan remélik, akár azért, mert nagyhatalmi vezetői pozíció­jukat így gondolják bizto­sítottnak — „nyugatnémet lovakat” fognak. Ezt a gyeplőt nem lehet Párizsból irányítani és a saját fejük után szaladó „lovak” oda­viszik a szekeret, ahová ők Í akarják. Bizonyára szóba kerül a megbeszéléseken a leszere­lés kérdése is, és számos más, fontos világpolitikai 5 probléma, amelyekről talán I nem is történik majd emlí- < tés a tárgyalások befejezése < után. A vélemények kicse- I rélése a közvetlen érintke- • zés során azonban elősegíti | egymás álláspontjainak ] jobb megértését, és így je- l lentős tényező lehet azok- ( ban az előkészítő munkála- I tokban, amelyek a májusi csúcsértekezlet eredményes­ségét kívánják biztosítani. Végül nyilvánvalóan szó­Í ba fognak kerülni a szov­jet—francia kapcsolatok közvetlen mélyítését szol­gáló kereskedelmi és kul­turális problémák is. Biz- ! tosak lehetünk abban, hogy I szovjet részről a legmesz- ; szebbmenőkig elmennek a ' kölcsönös előnyökön alapuló kereskedelmi kapcsolatok \ kiszélesítésére irányuló tö- I rekvésekben. Nyilvánvalóan | hasonló igyekezetei fogunk •\ tapasztalni a kétoldalú kul- í turális együttműködés foko- l zását szolgáló javaslatok < megtételében is. ! Valószínűnek tarthatjuk azt is, hogyha a tárgyalásokon részvevő francia vezetők nem hagyják magukat be- folyásoltatni az országon belül és más országokban jelentkező hidegháborús erőktől, 'akkor a tárgyalá­sok — ha minden kérdésben nem is, de számos pontban — tovább enyhíthetik a vi­lághelyzet feszültségét és | jelentős állomását képezhe- í tik a szovjet—francia kap- > csolatok sokirányú fejlődé- i sének. PÁRIZS (MTI). Párizs népe újabb tömegtün­tetéssel búcsúzott pénteken este N. Sz. Hruscsovtól. Az Opera előtti téren emberemlé­kezet óta nem volt ekkora tö­meg. Legalább húszezer párizsi gyűlt össze, Hogy még egyszer köszöntsék a szovjet kormány­főt. A francia rádió kommen­tátora is elismerte, hogy soha ekkora tömeget nem láttak Pá­rizs szívében. Az operai díszelőadásra összesereglett a ’„tout Paris”, a francia közéleti és a mű­vészvilág minden kiemelkedő személyisége ott volt. az opera előtt pedig az „egész Párizs” dolgozó népéből toborzódott N. Sz. Hruscsovot köszöntő tö­meg. A profokoll ellen A hivatalos látogatás proto­kollja a lehetőség szerint igye­kezett N. Sz. Hruscsovot távol­tartani az egyszerű dolgozók­tól. Pénteken „vétett” először N. Sz. Hruscsov a protokoll el­len: amikor az állami pénz­verde épületéből kijött, sem­mit sem törődve a rendőrkor­donnal, a felsorakozott munká­sokhoz lépett és közülük sok­kal kezetszorított. Más módját is megtalálja. a szovjet kormányfő annak, hogy a francia dolgozókhoz fordul­jon: levelet intézett a francia bányászszakszervezethez. A bányászok ezt megelőzően N. Sz. Hruscsovot köszöntő üze­netükben sajnálkozásuknak, adtak kifejezést, hogy N. Sz. Hruscsovnak vidéki kőrútján nem lesz módjában ellátogat­ni egy francia bányába, A szovjet kormányfő a párizsi szovjet nagykövetség útján vá­laszolt a francia bányászoknak. Levelében emlékeztet arra, hogy a francia bányászok, a szovjet bányászokhoz hasonló­an, súlyos áldozatokat hoztak a második világháborúban a közös ellenség ellen folytatott harcban. Azt írja, a világ minden bá­nyásza mindig a békéért, az emberiség javára dolgozzék, minden francia bányásznak jó egészséget, boldogságot, szemé­lyes jólétet kíván. „Kiközösítik“ Kir kanonoknak — úgy lát­szik — meg kell hajolnia a kiközösítéssel fenyegetőző egy­házi főhatóságok előtt. Dijon polgármestere pénteken este közölte, a lyoni érsek és Dijon püspökének határozatár;« kénytelen lemondani arról, hogy személyesen fogadhassa a városába ellátogató szovjet kormányfőt. Az egyházi főha­tóságok közölték a pap-politi­kussal, ha személyesen fogad­ja N. Sz. Hruscsovot, a Szent­szék elé utalják és kiközösí­tésnek tenné ki magát. Nem hozták zavarba Pierre Courtade az Huma- nité hasábjain megállapítja, hogy a francia—szovjet áru­csere növekedése igen kedvező következményekkel járna a francia gazdasági életnek ép­pen azokban a szektoraiban, amelyeket máris érintett a munkanélküliség, vagy ahol a munkanélküliség veszélye mu­tatkozik. Courtade N, Sz. Hruscsov­nak az algériai kérdésről tett nyilatkozatáról így ír: Olyan kérdés volt ez, amely­nek az volt a célja, hogy za­varba hozza a szovjet kor­mányfőt. Nem először próbál­ják a Szovjetunió kormányát olyan magatartásba késztetni, amely ártana a gyarmati sor­ban élő népekkel való barát­ságnak. De ez puszta időfe- csérlés a Szovjetunió számára az antikolonializmus olyan el­vi kérdés, amelynek tekinteté­ben alkudozásnak nincs helye. A szovjet kormány magatartá­sa az önrendelkezési jog algé­riai politikája tekintetében en­nek az elvnek a valóra váltása. N. Sz. Hruscsov ésszerűnek mi­nősítette ezt a politikát, de sen­ki sem érthette félre, mi a szándéka, amikor hozzátette, természetesen arról a politiká­ról beszél, amelyet De Gaulle tábornok szeptember 16-án hirdetett meg. Mindenki tudja, hogy szeptember 16-a óta egy és más történt... Hruscsov máris fó munkát végzett A Liberation a leszerelés kérdéséről kezdett francia- szovjet megbeszélésekről azt írja, De Gaulle is, N. Sz. Hrus­csov is csak arra szorítkozott, hogy kifejtse a maga álláspont­ját. Franciaország és a Szov­jetunió közötti gazdasági, kul­turális és tudományos kapcso­latok tekintetében a tárgyalá­sok igen gyorsan haladnak. Ez adja majd a záróközlemény legkönnyebben megszövegez­hető. részét. Mindenesetre — szögezi le a haladó lap — N. Sz. Hruscsov a „tour de france”-ra azzal az érzéssel indulhat, hogy máris jó munkát végzett. Jövő pénte­ken találkozik ismét De Gaulle tábornokkal. Időközben azon­ban a francia és a szovjet szakértők befejezik a gazda­sági és kulturális megállapo­dások előkészítését: ezek lesz­nek az alapjai az ismét meg­erősített francia—szovjet ba­rátságnak. A francia jobboldali sajtó ugyanakkor, amikor többolda­las beszámolókat közöl N. Sz. Hruscsov párizsi tartózkodásá­nak eseményeiről, és bőven idézi a szovjet kormányfő be­szédeit, képriportjaiban pedig mindenütt feltűnik N. Sz. Hruscsov és Nyma Hruscsova mosolygó arca, fogcsikorgatva igyekszik bizonygatni, hogy a De Gaulle—Hruscsov találkozó eddig „eredménytelen maradt”. BORDEAUX (Reuter. AP, DPA, AFP). Hruscsov szovjet miniszter- elnök szombaton délelőtt, ma­gyar idő szerint tíz óra öt perckor repülőgépen Bor- deaux-ba érkezett. A repülőtéren a gépből ki­lépő miniszterelnököt Chaban­A tények azonban még az Auroret is ilyen megállapítá­sok hangoztatására késztették: „A franciák érdeklődéssel fogadták N. Sz. Hruscsov véle­ményét arról, hogy a hideg­háború végéhez közeledik és ugyanúgy fogadják azokat a barátságos szavakat is, ame­lyeket De Gaulle tábornokról mondott”. Nyilvánvaló azon­ban, hogy Hruscsov holnap éppen úgy, mint tegnap, kom­munista vezető, De Gaulle pe­dig a francia politikai élet ve­zetője marad. Egyikük is, má­sikuk is „ellentétes szélsőség” és mindegyikük megmarad a maga álláspontján. Ez azonban nem akadályozza meg azt, hogy megbeszélésük hangja ne le­gyen „kellemes”. Nem akadá­lyozza meg azt, hogy ne re­mélhessük a leszerelés ügyé­nek érezhető előrehaladását. Nem akadályozza meg azt, hogy Moszkva és Párizs között ne alakuljon ki jobb megértés, ne jöjjenek létre aktívabb és barátibb kapcsolatok tudomá­nyos és kulturális téren. (MTI) delmas, a város polgármestere, a francia nemzetgyűlés elnöke üdvözölte. Hruscsov elvonult a tiszte­letére felsorakozó díszszázad előtt, majd negyed 11-kor gép­kocsiba szállt és a városiba hajtatott. (MTI) Hruscsov Bordeaux-ba érkezeit Egészségügyi kiállítás nyílik Hevesen A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat, a Heves me­gyei KÖJÁLL és a Megyei Kórház egészségügyi kiállítást készített, amelyet vándoroltat majd a megyében. Első ízben március 26-án Hevesen, a községi tanács nagytermében rendeztek kiállí­tást, amely túlnyomóan a rák­betegséggel, annak gyógyításá­val foglalkozik. Statisztikai adatok, a modern gyógykeze­lést bemutató fényképes tab­lók hívják fel a figyelmet a rákszűrés fontosságára, a rák­betegségek gyógyíthatóságára. A kiállítási anyagot megyénk közegészségügye fejlődésének adatai, képei egészítik ki. A kiállítás termében, Heve­sen, április 1-én délután fél 6 órakor dr. Ludányi Béla on­kológus főorvos tart vetített­képes előadást A rákbetegsé­gekről és azok gyógyításáról címmel. KÜLPOLITIKAI SZEMLE ★ KÉT KOLLÉGIUMOT AVATTAK SZOMBATON EGERBEN ★ Suha Andor: EMLÉKEK, SORSOK, IGAZSÁGOK ★ Szántó István: A SZÍNÉSZ BESZÉL " SZEREPÉRŐL... ★ IRODALMI OLDAL ★ HETI RÁDIÓMŰSOR A nehézipar új élüzemel Heves megyében A Nehézipari Minisztérium és az illetékes szakszervezetek az 1959. második félévi terme­lési eredmények alapján oda­ítélték az élüzem-címeket. Az új Heves megyei élüzemek a következők; A bányászat területén az< Ózdvidéki Szénbányászati S Tröszt egercsehi üzeme. A i Mátravidéki Szénbányászati < Tröszt: Petőfi-altáró, Rózsai 9-es akna, Gépüzem. Tavasz van. Saiga Alajos és Borsodi János a tábla szélén vetőgépbe öntik az arany­sárga színű árpát. Már befejezéshez közeledik a munka, hiszen a mai napon is 12 vetőgép­pel járják a határt a detki Szabadság Tsz tagjai. (Riport az 5. oldalon.) t/VVVWWWWVWVWVVVWWVW^W/WWAAA/VVAMAAAMAMWWVNAAWVWVWVW'i/WWWWWWWVWiW Párizs népe újabb tömegtüntetéssel búcsúzott N. Sz. Hruscsovtól

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom