Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-18 / 41. szám
1960. február 18., csütörtök NÉPÚJSÁG s Diákokkal a mezőgazdaságban csütörtökön J..------------------------------. délután fé l kettő körül a gyöngyösi IV. sz. iskola előtt 50—60 főnyi 14 —16 éves fiúkkal és lányokkal találkoztam. A Mezőgazdasági Továbbképző Iskola tanulói voltak, s mint később megtudtam, a Mezőgazdasági Technikum at- kári tangazdaságába indultak tanórára, helyesebben a tanórákon tanultaknak gyakorlatban való megtekintésére. Két óra. Ponyvázott teherautó fékez az iskola előtt. Tulajdonosa a tangazdaság. Kaszab Károly, a Továbbképző Iskola igazgatója sorba állítja a tanulókat — felszálláshoz készen. Pár perc múlva végigrobog a kocsi a városon, majd a 3-as országúton száguld, míg el nem ér a tangazdaságig. Útközben Ficsor Ferenc tanártól érdeklődöm a tangazdaság felől. — Valamikor a Dőryék birtokát képezte az 1300 holdas terület. Munkásai a környező falvakból verbuválódtak, és a cselédek házaiban a nyomor elképesztő volt. Jelenleg a Mezőgazdasági Technikum tanulói végzik itt gyakorlatukat, ügyeletüket — gyakorlatban alkalmazzák a tanultakat. Beértünk a központba. A tanulók leszállnak a gépkocsiról s elsőnek a melegágyakhoz indu’nak. Todoröff Miklós .kertész érti a szakmáját, s irányítása nyomán mindannyian a szépen kelő paprika-és salátapalántákat csodáljuk. Elmondja, hogy 25 éves kertészmúltra tekint vissza. Bulgáriából 1935-ben jött Magyar- országra, mit nagyon megszeretett, éppúgy mint szakmáját s az embereket. Szívesen magyarázza a melegágykészítés fogásait, módját. A GÉPPARKBAN mo_ denn gépek működési elvét magyarázza Ficsor Ferenc. A tanulók kérdéseket tesznek fel a négyzetes kukorica-vetőgépnél; aztán a sorok közül megjegyzés hangzik el: Azért előnyös ez a vetés, mert gépi erővel lehet művelni. Érdeklődéssel hallgatják az ismertetéseket a járva-silógépről, kévekötő aratógépről, a trágyaszóró gépről, a német gyártmányú eszközhordozó traktorról, amely a legkülönbözőbb műveleteket képes elvégezni, a DT 413-as magyar gyártmányú lánctalpas traktorról. A gépparkból a lógáramlásos szénaszárítóba vezet az út. Megjegyzendő, hógy Magyar- országon kevés hasonló van. Alul beépített hatalmas ventillátor szívja a levegőt, s nyomja a száradásra váró, széna, vizes búzakévék közé A tanulók szemében mégis talán a borjúnevelés aratta a legnagyobb tetszést. Molnár Józsi bácsi a kezében levő nagy Kanna melegített tej porciózásán szorgoskodik. A kis borjak mohón nyújtják fejüket a kannák után és jóízűen isszák tartalmát. \ körülzárt karám fölött táblázat mutatja a súlygyarapodást, a napi takarmányadagot és jut hely — amint az egyik fiú megjegyezte — az anyakönyvi résznek is. a látogatás . után Rejlik Anna és Borosi Mária tanulók elmondják, hogy szívesen járnak a továbbképző iskolába. Sokat lehet itt látni és tanulni, mint ma is. — Mi volt Erzsiké számára a legérdekesebb látvány? — kérdezem. — Talán a legnagyobb meglepetés!? — egészít ki. S aztán magától folytatja: a tisztaság és az a sokágú munkafolyamat, ami itt folyik. Rejlik Panni az iskoláról nyilatkozik: Szívesen járuns :de, hiszen az általános iskolában tanultakat bővítjük itt. Megismerkedtünk már a mikroszkóppal, voltunk a gyöngyösi Vágóhídon látogatáson, a Széchenyi Tudományos Könyvtárban és ez a harmadik. Újat láttunk mindhárom helyen es sokat tanultunk. Az osztálytársakkal jó a kapcsolat. Megértjük és segítjük egymást, ösz- szetartók vagyunk. A tanárainkat is szeretjük, mert ők is szívesen, szeretettel foglalkoznak velünk. Két tanuló látja így az iskola jelentőségét, hová szeretettel, kedvvel járnak a 14—16 évesek. A tapasztalatok . alapján, valóban elmondhatjuk: szükségszerűsége mellett szép eredményekkel kecsegtet a Mezőgazdasági Továbbképző Iskola. Murcsányi László As egyetemre késsül Huszonnégy éves Sas Miklós, a Bélapátfalvi Cementgyár dolgozója. Komoly tervek foglalkoztat iák és zajlanak gondolataiban, amikor rövid pihenésre leteszi a ceruzát, a pénzügyi osztály munkáját rögzítő papírlapokra. Ilyenkor elgondolkodva már előrelép, négyöt évvel idősebbnek érzi magát és olyan magabiztosan jár az ábrándjainak útján, mintha az már valóság lenne. Pedig még hosszú idő kell ahhoz, hogy a vágyak, elképzelések valóra váljanak. — Jogot szeretnék tanulni az egyetemen — lassan, megfontoltan ejti ki a szavakat, akaratos komolysággal ráncolja össze a homlokát. — Régi vágyam ez. Két év. jelentkeztem, de eddig helyszűke miatt nem vettek fel. Most talán szerencsém lesz. Ebben az évben már egy lépéssel előbbre indult a végcél felé, jelentkezett több gyári munkatársával együtt az egy - térni előkészítőre Egerben, s hetenként kétszer este a Dobó Gimnázium padjaiban lehet látni. A történelem, a régi világ nyílik meg előtte, amiben mindig talál valami újat, számára sokat mondó érdekeset. Munka és a késői tanulás, utazás után kissé fáradtan tér pihenésre: másnap várja a gyári munkája. Akaratos emberként ismertem meg Sas Miklóst, a fiatal gyári munkást Bélapátfalván. Kemény fába vágta fejszéjét, amikor jelentkezett az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karára. De az erős akarattal élezett balta biztosan átüti még a legkeményebb fát i$, Tanulni akar. nem csupán azért, hogy a neve elé odakerüljön hat év után a doktort jelző cím — habár ez sem közömbös —, hanem azért is, mert látja a zajló életet, felismerte korunk programját, hogy csak az tudja lépésről lépésre követni a gyorsütemű fejlődést, aki tanul, képezi magát. Az egyetemi előkészítőnél tart Sas Miklós, de a szorgalmas tanulás minden bizonnyal az egyetem vizsgáira is elvezeti a Bélapátfalvi Cement- és Mészművek fiatal munkását. (—ács) A földkéreg mélységi térképe Raisza Gyemenickaja, a sarkvidéki geológiai tudományos kutatóintézet munkatársa, elkészítette a földkéreg mélységi szerkezetének első geológiai térképét. A térkép fogalmat ad arról, hogy 70 km mélységig hogyan helyezkednek el a kőzetek a földkéregben, s milyen a belső domborzatuk. A térkép gravimetrikus és szeizmikus adatok alapján készült. A szovjet szakemberek véleménye szerint a Gyemenickaja által javasolt mélységi térképezés a leghathatósabb módszere annak, hogy bolygónk szerkezetének és a kristályos burok fejlődésének fő törvényszerűségeit megismerjük. A felforgatok p elforgató irodalom — mert ilyen is van, hogyne leime. S csak helyeselni lehet, hogy az Ilyen jellegű irodalommal szemben jókor és határozottan fellépnek azok, akik megbízattak a fellépéssel, Nyugat-Németor- szágban is felléptek a felforgató irodalommal szemben, s bár Nyugat-Németországban történt, akkor is helyénvaló dolog ez. Aztán megnézi « ember, a naiv ember, a lelkes ember, aki örül, ha védik az irodalom tisztaságát, hogy hát milyen müvek is testesítik meg a bonni Németországban a felforgató irodalmat... Hogyaszondja: Johannes Becher. Arnold Zweig, Anna Seghers. Willi Bredel! Ök a felforgatok! Oberländer emlékiratai egyszerűen irodalmat képviselnek — ezek után logikus... Nem kell sok idő, s bevonul az irodalomba ama bajuszos őrült Mein Kampfja &. Ahol nincs helye Anna Seghersnek, ott helye van Hitlernek. Volt már ez egyszer így! (Iátó) A gyöngyösi bányászoké a szó Termelési tanácskozáson felolvasták azoknak a nevét, akiket 1959 második félévének termelési eredménye alapján kiváló oklevélre és jelvényre terjeszt fel a XII-es bányaüzem vezetősége. A munkatársak a névsort egyhangúlag elfogadták és ezzel elismerték, hogy a legjobbak kapják a szép kitüntetést. A munkához szokott bányászkezek tapsra lendülnek, görnyedt hátukat az emberek kihúzzák, mert büszkék társaikra. Aztán gondolatok születnek: hogyan tovább? Veres Sándor, a 41-es front mestere emelkedik szólásra és a front megbízásából vállalja, hogy szerelésenként 28 folyóméter bányafát takarítanak meg balesetmentesen. Hulitka László vájár kifogásolta az anyagellátás rendellenességeit és felajánlotta, ha ezeket a hiányosságokat megszüntetik, vágathajtási tervüket 110 százalékra teljesítik. Takács Béla, a villamos- telep kezelője komplex-brigád szervezését vállalta baleset- mentes, gyors üzemzavar elhárításával. Miskei László vájár javaslatot tett Ve jók Lajos kiváló vájár segélyezésére, aki jelenleg súlyos betegen fekszik. Kérte, hogy 500 forint segélyt utaljanak ki részére a nyereségrészesedés visszatartott ősz- szegéből. A dolgozók a javaslatot megduplázva hagyták jóvá és ezzel is tanújelét adták annak, hogy a bányászok jó- ban-rosszban együtt éreznek. Baksa Vilmos, a 39-es front mestere, kérte az üzemvezetőséget, hogy a szakmai továbbképzés érdekében haladéktalanul szervezzék meg a segédvájárt tanfolyamot. A 39-es front dolgozói nevében vállalta, hogy termelési tervüket három százalékkal túlteljesítik és minden kimenthető bányafát visszarabolnak, a baleseteket pedig tovább csökkentik. B. Kovács István vájár javasolja, hogy az F—4-es gépeknek olyan munkahelyet biztosítsanak, ahol — az előírt technológiai utasításoknak megfelelően —, azokat legjobban ki lehet használni. Véleménye szerint ez a munkahely a déli Ill-as gerinc osztóvágata. Zsidai Gyula villamos művezető felhívta az üzem dolgozóinak figyelmét, hogy az üresen járatott szállítószalagok és a feleslegesen égetett villany sok áramfogyasztást jelent és az árampocsékolás nemcsak népgazdasági kár, hanem csökkenti a nyereség- részesedést is. Harkó Károly lakatos művezető vállalja, hogy a gépműhely szükséges javítási és karbantartási munkáinak elvégzése mellett az eddigi anyagfelhasználást 15 százalékkal csökkenti és a legmesszebbmenőkig patronálja a komlex- brigádot. Pilinyi István KISZ-brigádja 105 százalékos tervteljesítést, Czudar László lőmester műszakonként 3,67 helyett 3,80 köbméter műszakteljesítményt vállalt. A balesetek csökkentése mellett olyan mintabrigád szervezését határozta el, amely bemutatja a szabályos munkavégzést és a tröszt szocialista munkabrigádjait versenyre hívja ki. Petróczki Ferenc sürgette, hogy az üzemvezetőség minél előbb biztosítsa a megfelelő elővájási munkahelyet, munkaversenyre hívja ki az üzem elővájási csapatait. Iványi Sándor lőmester kérte munkatársait, hogy lőszerfogyasztásukat 2,4 kilo- gramm/vagonról 2,10 kilogrammra csökkentsék, mert így az anyagtakarékosság mellett a szén minősége is javulni fog. Farkas József frontmester, Fodor József csillés, Végh Máté aknász, Nagy József lőmester, Medve Kálmán fás, Kranczicki Imre vájár, Sári István vájár, Stál József fabeadó, Szabó István mozdony- vezető és még többen, a munka megkönnyítésére tettek felajánlást. Mindegyik javaslat elé jelszóként ezt írhatnánk: „Termelj többet és olcsóbban — jobban élsz”. A bányászok nem a szavak, hanem a tettek emberei. A széncsaták és a munkás-hétköznapok névtelen hősei, ma már keményen dolgoznak a felajánlások valóra váltásán. Póczos István Felhívás a gépjármű- vezetőkhöz A Heves megyei Rendőrfőkapitányság felhívja a gépjármű üzembentartók és gép- járművezető jogosítvánnyal rendelkező személyek figyelmét arra, hogy átköltözés folytán a gépjárművezetők és gépjárművek ügyeivel foglalkozó vizsgáztató és nyilvántartó részleg Egerben a Baktai úti, volt karhatalmi laktanyából a Kossuth Lajos u. 2. sz. alatti épületbe költözött át. A várható tavaszi és nyári forgalomra való tekintettel, az ügyfelek fogadási idejét az alábbiakban szabályozták: Minden hétfőn és kedden 8,30 órától 12 óráig, pénteken pedig 8,30 órától 17 óráig intézhetik el ügyeiket az érdekeltek. Tekintettel arra, hogy a Kossuth Lajos u. 2. szám előtti útszakasz gépjárművek parkírozására nem megfelelő hely, így kérjük, hogy a gépjárművel érkező személyek gépjárműveiket a Gárdonyi Géza Színház melletti kerékpármegőrzőhöz helyezzék el. Libertiny Sándor r. őrnagy, a kapitányság vezetője. Az egri török dervis-kolostor mind az 1780-as egyházlátogatási jegyzőkönyvek megemlékeznek. joggal feltehető, hogy még a XVIII. század második felében is — valamilyen formában — állott az épület. A KÉRDÉSES TERÜLETEN, amely a Park Szálló épülete mögött, illetve körülötte terül el, egészen a felszabadulás utáni időkig, az egri érsekség gyümölcsöskertje állott, amelyből egykor a Park Szálló elődjét, a „Korona” vendéglő területét is kihasították. Az évtizedekig ott dolgozott munkások elmondották, hogy a művelés alatt álló területen folyamatosan kerültek elő csontok és faltöredékek. Az a terület, amelyen a bektási dervis-kolostor állott, ma beépítetlen! Az itt helyet foglaló házhelyek és TEFU-telep helyén fog felépülni az elkövetkező esztendők során Eger város új, idegenforgalmi szállója — fel kívánjuk tehát hívni a sajtó adta nagy nyilvánosság útján is a műemlékvédelem illetékeseinek a figyelmét már most arra. hogy az építkezések földmunkálatai során előkerülő falcsonkok és egyéb régészeti leletanyag még időben megfelelő szakemberek tudomására jusson. Egyben pedig felvetjük a gondolatát annak, hogy e kérdéses területen, kivált annak déli részén he'yet foglaló, mesterségesnek látszó kis dombocskát, egy kutatóárokkal lenne tanácsos feltárni. Mivel a kérdéses terület erősen feltöltött, ui. a lerombolt szent Mihály székesegyház romjait hordták ide, a hagyomány szerint — joggal fel- tételezihető, hogy a párat1 anul értékes és méltán érdekes bek- tásd dervis-kolostor épü'etének falcsonkjai megmaradtak, amelynek feltárása egri régészeti kutatásunknak egy új, jelentős területe lehetne. SUGAR ISTVÁN A kritikailag fentebb értékelt adatok nyomán folytatott kutatás további eredményeikre vezetett. A beható levéltári kutatás során előkerült egy 1696-ban Budán kelt okmány, amely Johann Leonhardt Körnemek, a császári javak egri prefektusának halála utáni birtok- viszonyait rögzíti. Az irat szerint ebben az időben Kömet birtokolta a „Hatvani kapu előtti török Bolondvárat és kertet”. Az egri nép, úgy látszik. Bolondvárnak nevezte a dervisek bektási kolostorát. Az okmány említést tesz a már rézkarcokból megismert dombról is, amelynek hossza mintegy 30, szélessége pedig mintegy 14 öl. Körner császári prefektus özvegye hamarosan eladta a kolostor épületét, a körülötte elterülő török temető területével együtt Christopho- rus Fridericus Benőkének, akitől viszont Telekesy István egri püspök vásárolta meg. Szorgos levéltári kutatás során előkerült az 1700. február 15- én kötött adásvételi szerződés eredeti példánya is. Az épületet Telekesy 1714- ben kelt végrendeletével, pestis, vagy egyéb járványos betegségek esetében lazaret (azaz kórház) céljaira hagyományozta. Ugyancsak a végrendeletben történik említés a Bolondvárról, a temetőről, kapuval és kerttel egyetemben. Az tehát bizonyos, hogy 1714- ben még állott a dervis-ko1 ostor — mivel pedig a fenti végrendeletről mind az 1746-beli, bizonyítékkal nem támasztja alá Gorove! Ugyanezen a helytelen nyomon haladt Breznay is, amikor Cselebinek, a bek- tósi kolostorra vonatkozó leírásával kapcsolatban azt állítja, hogy „ez a székesegyház körül volt valahol, mert az Űjszerzeményi Bizottság összeírásának 93. tétele alatt — közvetlenül az érseki rezidencia említése előtt — ezt írja: „ubd antea Sepultura Turcioa fue- rat”, azaz, ahol annakelőtte a török temető volt. A volt Nemzeti Bank (Mártírok tere 7. sz.) épülete előtt lehetett ez a török temető. Breznay súlyosan téved, mert az Űjszerzeményi Bizottság összeírása sehol nem tett említést török kolostorról, ha pedig a temető a kolostorral kapcsolatban az említett helyen állott volna, akkor okvetlenül megadták volna az épület leírását és értékelését, mert hiszen ez volt a bizottság munkájának lényege és célja. A LEÍRT TEMETŐ kétségtelenül a mai székesegyház előde, a középkori szent Mi- hályról elnevezett parochiális plébánia templomból átalakított, „III. Mohamed szultán dsámija, melyet Fethia néven is neveznek” körüli, illetve mellette elterülő temető lehetett. Sajnálatosan az említett összeírás nem terjed ki a városfalon kívüli objektumok lajstromba vételére s ez az oka annak, hogy nem szerepel ebben az egyébként pontos ösz- szeírásban a dervis-kolostor sem! vonatkozást találtuk: „Eger búcsújáróhelye. A Hatvani-kapun kívül, fehér hattyú gyanánt álló kupolás épületben Dede szultán nyugszik, akinek ez a bektási kolostora.” Ew- lia Cselebi értékes közlése pontosan összevág az olasz és német forrásokból származó rajzanyaggal. Tehát az Egerben állott török kolostor, a Hadsi Bektástól alapított dervisrend birtokában állott, amely arról volt nevezetes, hogy a janicsárokkal a legbensőbb kapcsolatban állott. Egyébként a kolostor helye meg is felel a dervisek vallási követelményeinek. azaz távolabb a világ zajától, a városfalon kívül létesült. Evlia Cselebi leírásával és megállapításunkkal kapcsolatban meg kell említenünk, hogy Eger múltjának két kutatója: Gorove László és Breznay Imre. két, egymástól távol eső időpontban, de közös alapo'ton a vonatkozó kérdésben, hibás következtetésre jutott. Gorove László helyesen állapítja meg, hogy: „...amint a Historicusok- ból kitetszik, magok Derviseit is, avagy pogány szerzeteseit behozták Egerbe...” A továbbiakban azonban minden alapot nélkü’öző megállapítást tettt: „... s azoknak azon a tájón, ahol most az Érseki Resd- dentia és az udvari kert fekszik, templomot és kolostort építettek, amely hely Bolondvárnak neveztetett." A dervis-kolostornak és tartozékainak az említett helyen való létezését azonban semmilyen AZ EGER VÁROSÁRÓL készült, a XVIII. századból eredő rajzok beható tanulmányozása során néhány rézkarcon olyan megállapítást tettünk, amely eddig elkerülte a kutatók figyelmét. Az egyik, egy 1688- ban, Rómában, Gio. Jacomo de Rossi által készített nagyalakú rézkarc, amely Eger várának és a városnak 1687 decemberében való körülzárását ábrázolja. A rajz hűen tükrözi az adottságokat. A város fallal kerített részétől délre, a Hatvani kapu közelében, attól kissé délkeletre, egy kisebb domb tetején egy építmény tűnik szembe. A kis épületkomplexumban, egy téglalap alakú épülettel kapcsolatban, egy kupolával fedett részletet és egy minaretszerű tornyot ábrázolt a — minden bizonnyal a helyszínen járt — rajzoló. Az épület mellett húz el az út Makiár község irányába. Ezen említett objektum egy vonalba esik, nyugati irányban, az Eger patak mellett feltüntetett — és valóban ott levő — „melegvizű fürdő” (Bagni caldi) kupolás épületével. Egy másik rokon rézkarcon is rábukkantunk az épületre. Eme rézkarc Chiarillo: „História degli aWenimenti. Vene- tia, 1687.” c. művében jelent meg. Ez a rajz is az 1687-es ostrom idejéből származik és e kor viszonyait tükrözi. Ezen a rajzon is felismerhető a téglalap alapú épület, ennek kisebb oldalán egy kis félkör alakú kiöblösödés tűnik szembe. amely a minaretnek felel meg. A rajz mellett ott a rejtélyes építmény megoldása: „un monasterio Turchesco” azaz egy török kolostor. A TALÁLT ÉRTÉKES adatok nyomán tovább kutattunk a török kolostor után és így vettük vizsgálat alá Evlia Cselebi magyarországi utazásának #gri részletét. Itt a következő