Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-18 / 41. szám

I960, február 18., csütörtök NÉPÜJSAG A jövő terveiről, az egyesülés után Kristóf László elvtárs nyilatkozata Nemrégen született meg a határozat, amely véget vetett a hosszú évtizedes huzavoná­nak, s egyesítette Felnémetet Egerrel. E határozat után méltán mondhatta bárki, hogy végre új fejezet kezdődött a megyeszékhelyhez alig né­hány kilométerre elterülő te­lepülés életében. Felnémet la­kossága örömmel és köszönet­tel fogadta az intézkedést és sokat vár a jövőtől ennék nyo­mán. De mit ad Eger Felné­metnek, helyesebben most már Eger XIII. kerületének a következő időkben? Erre Kris­tóf László elvtárs, a városi tanács VB-elnökhelyettese adott választ. — Elöljáróban el kell mon­danom — mondotta —, hogy az, amiről szólni fogok, még nem elhatározott dolog, hiva­talosan még nem tárgyalta meg egyetlen törvényes testü­let sem, hanem csupán vár­ható és minden bizonnyal be­következő eseménysorozat lesz a következő esztendőkben. Mindenesetre az máris meg­állapítható, hogy az egyesülés Felnémet számára lényeges előnyöket hoz, hiszen a járás egy községéből egy csapásra megyeszékhellyé lépett elő, s már ebből számtalan lehető­ség fakad. — Példaként mindjárt meg tudom említeni a szolgáltatá­sok megjavulását. Tudvalevő az, hogy a fodrászok, a ven­déglátósok nem szívesen léte­sítenek üzemeket, fiókokat a várostól messzebb levő közsé­gekben, s ezt bizony Felnémet is megsínylette eddig. Ez a hiányosság azonban fokozato­san megszűnik. Ugyanilyen fejlődés tapasztalható majd a közművesítés terén is. Nem beszélek arról, hogy milyen nagy gondot okozott hosszú időn keresztül a felnémetiek­nek a viztorony-építés, a víz- és csatornahálózat kiépítése, s mennyit küszködtek ezeknek hiányában. Most majd közö­sen állítjuk Össze az egész megnagyobbodott város fej­lesztésének tervét az ott to­vábbra is működő tanács­kirendeltséget is bevonva a munkába és ha a jövőben a családiház-építések helyett a fél, vagy összkomfortok, vagy méginkább a tömbépítkezések kerülnek előtérbe, könnyeb­ben megoldható lesz és gyor­sabban befejeződik a közmű­vesítés nagy munkája. — Sok gonddal, bajjal küsz­ködött eddig egymagában a felnémeti tanács — folytatta Kristóf László elvtárs. — Eze­ket vagy sikerült megoldaniok. vagy nem. így voltak például a mozival. Az Egertől mind­össze néhány kilométerre fék vő községnek mindeddig nem volt saját mozija, sőt saját ha­táskörében a tanács még azt sem tudta elintézni, hogy leg­alább a művelődési otthonban vezessék be a rendszeres vetí­téseket. Remélhetőleg, ez is orvoslásra talál nemsokára, éppen úgy, mint az utak, jár­dák rendbehozásával kapcsola­tos „betegségek”. Egernek sa­ját útépítő, javító brigádja van, s ez nyilvánvalóan sokat segít majd ilyen tekintetben is a kerületnek. — Mit mutatnak még az egyesüléssel kapcsolatos ter­vek, elképzelések? — A többi között azt, hogy az új kerület lakossága a jö­vőben könnyebben értékesít­heti majd mezőgazdasági ter­ményeit, a gyümölcs-, zöldség­féléket. Eger közvetlen közelé­ben ugyanis nincs alkalmas hely arra, hogy a tervezett camping-táborokat felállít­hassuk, így azok létrehozására elsősorban csak az Almár- völgye jöhet szóba. A táborok lakóinak pedig élelemre, friss gyülmölcsre, zöldségfélékre Ahol a „jókedvet“ palackozzák • • • Mezőgazdasági mérnökök országos találkozója Gödöllőn Az elmúlt napokban Gödöl­lőn, az Agrártudományi Egye­tem dísztermében országos találkozót rendeztek a mező- gazdasági mérnökök, s ezen megyénkből is többen részi vettek. Elnöki bevezetőjében dr. Kolbai Károly Kossuth-díjas rektor, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa üdvözölte a jelenlevőket és méltatta ezen találkozók jelentőségét és szükségességét. Dr. Gabi Jó­zsef, az AGRIMPEX vezér­igazgató-helyettese, aki az 1952—53. évben végezte el az; egyetemet, ünnepi beszédében= a végzett hallgatók gyakorlat*! ban elért munkájáról, ered-§ ményelről és a kis mértékben* található hiányosságokról be-? szélt. Megállapította, hogy az= egyetemen végzettek nem let-| tek hűtlenek a mezőgazdaság-| hoz. Nagy többségük ma is a| szocialista mezőgazdaságii nagyüzemekben dolgozik és| bátran mondhatjuk, hogy igen| jó eredménnyel. Vannak kö-= zöttünk igazgatók, tsz-elnökök,| főagronómusök, kik fáradságot| nem ismerve, dolgoznak a szo-f cialista nagyüzemek fölényé-! nek bebizonyításáért. A talál-| kozón felszólalt dr. Magyarig András, a földművelésügyi mi-| niszter helyettese is, aki hang-! súlyozta, hopr a magyar mező-| gazdaság történelmi időket él| át, amelynek kialakításában a| mezőgazdasági mérnökökre! nagy feladat hárul. Soha nem? látott perspektívák állnak elöt-| tünk. Űj korszak kezdődik a? magyar mezőgazdaság ' életé-" ben, a Szocialista nagyüzemi! gazdaságok kialakításával. Le-| gyen a mezőgazdász pedagó-] gus is, a tsz-tagok tanítója, az? új termelési eljárások beveze-' tője és megszilárdítója, Dr.\ Bálint Andor egyetemi tanár," a most készülő új felsőoktatási tervekről beszélt, amelynek lényege az elméleti színvonal megtartása méllett még több és nagyobb gyakorlati oktatást adjanak a hallgatóknak. A központi KISZ-bizóttság kikül döttje az Országos Agráfértel- Büségi Tanács megszervezésé­nek szükségességéről beszélt, melynek célja a mezőgazdasá­gi mérnökök kulturális életé­nek és szakmai fejlődésének elősegítése lesz. A jelenlevők egyhangúlag megállapították azt, hogy ezen találkozó a szakmai tapaszta­latok kicserélése és a problé­mák megbeszélése terén is igen hasznosnak bizonyult. Ezért el­határozták, hogy a találkozót ezután minden évben megren­dezik. Vincze János lesz szükségük, s ezért ott egy piacot is kell létesíteni, amely­nek ellátása Felnémet lakói­nak feladata lesz. De ha már ennyire sorra vettük az egye­sülésből származó sok előnyt, nem szabad kihagyni az Épí­tésügyi Minisztérium által el­fogadott 15 éves távlati fej­lesztési tervet sem. Ennek alapján Eger és Felnémet kö­zött — csak a nagyj át említve —, kétezer lakás épül a leg­teljesebb közművesítéssel, azon kívül különböző kulturá­lis intézmények, egészség­csecsemő-, gyermekvédő házak létesülnek, még a mezőgazda­sági terület rovására is. Itt épül fel majd az Egri Sparta­cus új sportpályája is, mert a jelenlegit az Eger patak part­ján ugyancsak lakóházépítésre vettük igénybe. De itt kap majd a Város kiállító területet is, hiszen a Népkertet, amely gyönyörű parkká fejlődött, ilyen célra már nem szabad használni. Amint e rövid ismerte­tésből kitűnik, számtalan előny származik Felnémet la­kói számára a nemrégen ki­mondott egyesülési határozat alapján abból, hogy ma már a megyeszékhely Xlll. kerülete­ként tartjuk nyilván. Még egy fontos dolgot befejezésül azon­ban hadd említsek meg, s ez a mezőgazdasággal kapcsola­tos. Tudvalevő ugyanis, hogy a felnémeti Petőfi Termelő- szövetkezet, amely a megye egyik jó nevet szerzett közös gazdasága, sok tagja mellett földhiánnyal küszködik. Eger ben viszont pontosan fordított képet kapunk jelenleg a tsz- ekben. Az együttműködés ki­alakítása a továbbiakban min den bizonnyal ezen a bajon is segít majd. — Ez hát a jövő képe az egyesülés után — fejezte be nyilatkozatát Kristóf László elvtárs —, amely szocialista építésünk egyik velejárójaként jelentkezett, hiszen a cél az, hogy a városokhoz közel fekvő falvak beolvasztásával ilyen módon is igyekezzünk eltün­tetni a város és a falu közötti különbséget. S mi cserébe csak egyet kérünk: azok a köztisz­teletben álló emberek, akik eddig is teljes odaadással kép­viselték Felnémet egész lakos­ságának érdekeit, tegyék ezt továbbra is így, majd az egri tanácsban és végrehajtó bizott­ságában. Jó bor, jó egészség — tartja a közmondás, s van is ebben valami. Az Eger—Gyöngyös­vidéki Állami Pincegazdaság­ba látogattam el, oda, ahol a „jókedvet” palackozzák. Ügy mondják, ez az üzem az ország egyik legkorszerűbb palacko­zóüzeme. Nézzük, vajon ho­gyan néz ki belülről? Tóth Ferenc, a fiatal üzem? vezető kalauzol: — Hárommillió forintos költséggel épült ez a palackozó — mondja és a feldolgozóba tessékel. A korszerű üzemrész való­ban a legmodernebb berende­zésekről árulkodik. De nézzük csak sorjában. Az első munka­folyamat az üvegmosás. Itt is gép dolgozik az emberek he­lyett. Az ide beosztott mun­kásnak csupán annyi a dolga, hogy ellenőrizze a gép mun­káját. A tisztára mosott üve­gek innen a kitűnő minőségű német gyártmányú töltőgép­hez kerülnek, ahol a gép automatikusan a hétdecis üve­gekbe méri az adagokat. A gép kezelője Dongó László. — Nagyszerű ez a gép. Csak kapcsolgatni kell jobbra-balra és az üvegek automatikusan mennek a dugaszolóba. Na­ponta 5—6000 üveget lehet ve­le megtölteni — mondja. A megtöltött üvegek a dugaszoló- gép alatt lezárulnak, a nya­kára kerül a sztaniol és ezután — ez az egy munkafolyamat, amelyet kézzel végeznek — a cimkézők ragasztják fel a már világviszonylatban is ismert leányka címkéjét. Innen a szállítószalagokon keresztül a csomagolóba kerülnek, ahol gyékénytokot húznak a meg­töltött üvegekre és ládákba rakva már szállítják is a meg­rendelőkhöz. — Hová exportálnak Eger híres terméséből? — Elsősorban a belföldi KELEMEN SANDORNÉ a palackozás utolsó folyamataként az üvegdugózást végzi. szükségletet látjuk el, főként a kereskedelmet, de bőven jut a külföldi piacra is a híres egri termésből. Üzemünk ném köz­vetlen, hanem közvetett utón szállít a Külkereskedelmi Vál­lalaton keresztül a különböző országoknak. — Milyen borféleségeket pa­lackoznak? — Jelenleg az egri leányká­ból hétdecis üvegekbe, de rö­videsen megkezdjük a rizling, a híres bikavér és a kitűnő za- matú abasári rizling palacko­zását is. — Naponta hány üvéget töl­tenek? — Általában hatezer palác- kot, ami megfelel 4200 liter bornak. — Milyen a kereslet? — Sose legyen rosszabb. Nemcsak a belföldi, de a kül­földi kereslet is olyan nagy, hogy sok esetben nem tudjuk az igényeket kielégíteni. Megnéztem a pincét is, ahol „a nyersanyagot” tárolják. In­nen szivattyúzzák fel a töltő­gépbe a híres nedűt. — Bővítik az ágakat — mint mondja Tóth Ferenc —, szük­ség van a tárolóhelyre, hiszen napról napra növekszik a megrendelés, a bornak viszont hely kell. Az előkészítő-raktárban már ládázva vannak a leánykák, vaspánttal átfogva. Innen te­herautókba rakják, aztán elin­dul az üzletekbe, a külföldi országokba. Valamennyi üve­gen ott az egri címke, a híres márka, amely nemegyszer szei'zett már elismerést a kül­földi piacokon... Kiss Béla Elfogadta az üzemi tanácsülés a versenyvállalást a Mátravidéki Fémmíívekben Megyénk egyik legnagyobb üzeme, a Mátravidéki Fém­művek dolgozói is csatlakoz­tak a felszabadulásunk 15. év­fordulója tiszteletére indított szocialista munkaversenyhez. A vállalat vezetői ötös bizott­ságot hoztak létre, mely hiva­tott a verseny szervezésére, s a verseny eredményének kiér­tékelésére. A bizottságban helyet ka­pott a szakszervezet, a KISZ, a párt és a vállalat vezetősé­gének képviselője, s kidolgoz­ták az üzem adottságainak fi­gyelembevételével, az április 4-i munkaverseny vállalást. Az ötös bizottság az üzem versenyvállalását négy pont­ban foglalta össze, s ezt a ja­vaslatot a kedden összeült, ki­bővített üzemi tanácsülés elé terjesztette. A tanácsülés elfo­gadta a javaslatot, s e szerint az üzem dolgozói: az export- rendeléseket az eredeti határ­idő — március 31-e — helyett már 20-án teljesítik; növelik a termelést mennyi­ségben: 2140 kerékpárhoz ele­gendő lánccal készítenek töb­bet az első negyedévben, s ez­zel mintegy 80 ezer forintos többlettermelést érnek el; ci- pőpasztás dobozból 1 500 000 darabbal gyártanak többet, se­géd- és egyéb motorhoz szük­séges láncból 1200 folyóméter­rel, lánc-patentszemekből pe­dig 6000 darabbal adnak át többet az üzem negyedéves tervéhez viszonyítva. A több­lettermeléssel 746 300 forint eredményjavulást érnek el, természetesen — az üzem vál­lalásainak leglényegesebb pont­ja szerint — a minőség meg­tartása, sőt javítása mellett; 103,2 százalékra növelik az egy munkás, egy munkanapjá­ra eső értéket, a termelékeny­séget; a minisztérium által meg­adott 4 százalékos feszítést az üzem dolgozói tovább növelik, s ezzel 933 600 forintos önkölt­ség-megtakarítást érnek el. Az üzemi tanácsülésen részt vevő aktívák megvitatták üzemrészenként, hegy hol mu­tatkozik bér- és anyagkeret túllépés, s melyek azok a le­hetőségek, amelyekkel ered­ményjavulást tudnak elérni az első negyedévben. Az üzemi tanácsülést köve­tően a dolgozók ma és pénte­ken, röpgyűléseken tárják fel a lehetőségeket, s beszélik meg a versenyvállalás részleteit, s annak teljesítését. Lesz elegendő villamos háztartási gép A Belkereskedelmi Minisz-1 kevésnek bizonyult, ezért az téri um Vas—Műszaki Főigaz­gatósága az idén sok tavalyi „hiányt” pótol. Amint elmond­ták, főként villamos háztartási gépekből hoznak többet forga­lomba, mint az elmúlt évben. 1959-ben tízezer villanytűz­helyet adtak el a szaküzletek és áruházak. Ez a mennyiség idén kétezerrel több kerül a boltokba. Kellő számú hűtő- szekrény, mosógép, padló­kefélő, villanyvasaló és két­lapos gyorsfőző áll majd ren­delkezésre. A Vas—Műszaki Főigazgatóság 1960-ban negy­venezerrel több .televíziót hoz forgalomba. (MTI) _ ‘i.iiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiinaiiiiiiiiii 1.1 ■ ■ i ■. •i.iiifliiBii|ninaiiaiiaiiaiiBiiaiiaiiftiiaiiBiiaiiBiiaiiaiiaiiBuaiiBiiiiiaiiaiiaiiaiiaiiaiiaiiaiiaiaiiaiiaiiaiiaiiaii«iii>i«iiaiiaiiaiiiiiitiaiiaiiaiiiiii.>aMai.*i.a.ii>ii.ta,,ii:>..i. BiiiHBiiBKBiiaiiBiiaitBiiriBiiBiiBiiiiiBiiaiiBiiaiiBiiBiiBua A kis Moszkvicsban halkan szól a rádió: „Különös éjszaka volt” ... búgja az énekesnő lá­gyan, halk zenekísérettel... Hát valóban az. Olyan igazi, hamisítatlan egri farsangi éj­szaka. A taxinak jóformán egy perc megállása nincs. Cseng a telefon, néhány pillanatnyi be­szélgetés. aztán máris felber­reg a motor: indulás az uta­sért. Nem jó ilyenkor a várost járni. Látni mindenütt, hogy áll a bál, nagy vigasság, a fia­tal taxisofőrt meg, aki maga is szívesen szórakozna egy kicsit — köti a szolgálat. — Megszoktuk ezt már — ne­vet KemeneS György gépkocsi­vezető —, meg aztán azért ne­künk is van néha szabadna­punk ilyen alkalomkor. Akkor rápótolunk. A taxi a Park Szálló elé szá­lad utasért. Benn a nagy ter­mekben itt is áll a bál. A ka­pun egy nő és egy férfi lép ki. Felöltő nincs rajtuk, csak úgy estélyiben dideregnek, míg ki­futnak a kocsihoz. — Segítsen rajtunk — mond­ja a férfi a sofőrnek — otthon felejtettem a pénzt, |most űzettem volna benn, s 1 nem találtam sehol. Szalad- | junk haza érte. ! Kemenes György egy kicsit- gondolkodik. Gondatlan embe- l rék. de hát ki nem járt már I így? Taxival egy farsangi éjszakán — Nem kell azért külön ha­zamenni — mondja aztán. — Tessék, odaadok kétszáz forin­tot, bemennek, fizetnek, felve­szik a kabátjukat, aztán, ha ha­zaértünk, megkapom. Hálás mosoly a köszönet, az­tán mikor a fiatal pár lakása előtt stoppol a Moszkvics s rendeződnek az anyagiak, még egy baráti kézszorítás. A következő utasok ismét fi­atalok. Beülnek, bemondják a címet s a gépkocsivezető for­dít egyet a taxaméter kiálló karján. Ketyeg az óra, mutatja, hány forintot kell fi­zetni majd, a lány meg a hát­só ülésen a rádióból kiszűrő­dő zene dallamára halkan dú- dolgat. A jó báli hangulat ha­tása még nem múlt el. Nem megy az olyan könnyen ilyen fiatal karban. — Megérkeztünk, kérem — szól hátra a sofőr, s a fiatal férfi fizetni készül. A leány azonban hirtelen mást gondol: — Nem akarok addig ki­szállni, amíg ennek a szán­nák ném lész vége — mondja gavallérjának egy kicsit paj­kos kérleléssél, s a fiú ugyan mit téhet? Beleegyezik. Köz­ben azónban egy kis aggoda­lommal a taxiórára pisiant: hányszor ugrik a forintokat jelző szám felfelé a várakozás ideje alatt? Mert az óra ren­dületlenül tovább ketyeg. Nincs tekintettel a támcdalok szerelmeseire... Gyorsan telnek az órák ezen az éjszakán. Szánté észre som venni, mert annyi a munka. Most a Kőporos felé szalad a Moszkvics. Utasokat visz az egyik pincé­hez. Van, aki itt folytatja a farsangolást. A vidám férfiak hirtelen előreesnek egy gyors fékezés után. A gépkocsiveze­tő valamit Szászég az orra alatt — s méltán. Egy szembe jövő társaságnak tréfás kedve volt, s egyik tagja egy demizsont hajított az autó elé, úgyhogy a szélvédő üvegje majdnem be­törött. — Buta tréfa volt — jegyzi meg az utasok egyike. Mit le­het erre mondani? Van éppen elég ilyenből is, így hét végén, különösen farsang idején. — Meg kéll szokni, kérem — vonja le higgadtan a bölcs kö­vetkeztetést a sofőr. — Ahány ember, annyiféle természetű ha józan, hát még ha ivott égy kicsit és a szesz dolgozik ben­ne. Valóban. Ezt a következők is bizonyítják. A Vadászkürt Étteremből nem sokkal ezután telefonon keresik a taxit. Vigyen haza engem — követeli a drót másik vé­gén egy borízű hang, s Keme­nes Györgynek rossz sejtelmei vannak. A felszolgálót kéri a telefonhoz. — Én. kérem, nem vállalok felelősséget érte — mondja —, mert már tudja, hogy garázda részegeket nem szállít a taxi. Nemrégen egyes helyeken még úgy akartak megszabadulni a részegektől, hogy taxit hívat­tak, beültették — hadd kínlód­jék mosit már egy kicsit a so­főr is a magárói megfeledke­zett pácienssel. Ez azonban nem vált be, s most már min­denütt óvatosabbak a felszol­gálók is a taxirendelésnél. A telefonáló bácsinak is várnia kell. ha taxival akar hazamen­ni — míg kijózanodik egy ki­csit. Végre kevesebb már az utas, de végig kell most járnia a még nyitva levő szórakozóhe­lyéket. Ha valahol meglátják a sofőrt, néhány embernek eszébe jut: haza kellene men­ni. Az Otthon Vendéglőben nincs jelentkező. A Mécsét Ét­teremben azonban egy társa? ság azonnal felkerekedik. Nem látszik rajtuk, hogy többet it­tak a kelleténél. Az egyik férfi mindjárt be­telepszik a hátsó ülésre. Tessék beülni — szól ki a sofőr a még kinn álló másiknak. Az is meggör­nyed és elfoglalja helyét, de mire berántja maga után az aj­tót, társa a másik oldalon ki­mászik. — Miért tetszett most ki­szállni? — kérdi a sofőr, mire a kérdezett nagy meglepődés­sel néz körül: — Na. nézze, én meg azt hit­tem, hogy most vagyok a ko­csiban ... Kemenes György ezúttal nem tud komoly maradni. Nevet ő is, mint a többiek. Ilyenek az emberele az egyik demizsón- nal dobál, a másik erőszakos­kodik már a telefonban is, a harmadik meg tréfásabb, mint bármikor, ha iszik. De hát hi­ába. farsang van, s ha nem lenile ilyen eset, nem is lenne színes, érdekes. Hajnalodik. Akik ilyenkor vitetik magukat haza. már ál­mosak, fáradtak, hallgatagok. A sofőr is. Lassan itt a hat óra — vége a munkának. Még be kell menni az irodába, le­számolni. aztán bevinni a ko­csit a garázsba. Csak utána jöhet a pihenő. Megérdemelt az alvás egy forgalmas far­sangi éjszaka után... Weidinger László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom