Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-16 / 39. szám

4 NÉPÚJSÁG 1960. február 16., ItfM mii” Köszönöm ... Ez év január 3-án életveszé­lyes állapotban, súlyos gyo­morvérzéssel a megyei tanács 1. számú kórházának sebészeti osztályára szállított be a mentő. Akkor még kevés re­mény volt életben maradá­somra. És azokban a válságos na­pokban az osztály orvosai, ápolói fáradságot nem kímél­ve, mindent elkövettek, hogy megmentsenek az életnek, a családomnak. öt gyermek apja vagyok. Egy héttagú család élete bomlott volna meg, ha nem si­kerül életben maradnom. Az orvosoknak, ápolóknak és véradóimnak, akik mindent elkövettek azért, hogy életben maradhassak, nagy-nagy kö­szönetét mondok és sohasem felejtem el jóságukat, azt, amit értem, az én életemért tettek. Báder R. Pál — SÁRDY BRUTUS festő­művész munkáiból kiállítás nyílik február 21-én, vasár­nap délelőtt 11 órakor a gyöngyösi Mátra Múzeum­ban. Megnyitó beszédet Montvai Andor, az MSZMP városi ágit. prop. titkára mond. Tárlatvezető Sárdy Brutus festőművész. — ÉRTEKEZLETET tartot­tak a múlt héten a Szakszer­vezetek Heves megyei Taná­csának szervezésében a válla­latok részéről a biztonsági megbízottak és a szakszerveze­tektől a munkavédelmi felelő­sök. A megye összes üzemei­ből összejött meghívottak az időszerű problémákat beszél­ték meg, majd foglalkoztak a soron következő feladatokkal. — ISTENMEZEJÉN oszlo­pos rendszerű, üvegfalú kis­vendéglő megnyitását terve­zik a jelenlegi két italbolt átalakításából. A munkála­tokra a pétervásári földmű­vesszövetkezetek járási köz­pontja 300 ezer forintot ter­vezett. — NAGY SIKERREL kez­dődött meg a február 15-től 27-ig tartó szezon végi kiáru­sítás az egri Állami Áruház­ban. A 20—40 százalékos ár­engedmény hatására — amely egy sor szövet, selyemféle­ségre, konfekció és divatáru­ra, valamint cipőkre vonat­kozik — több kötöttáruféle már hétfőn délelőtt elfogyott, úgyhogy utána kellett ren­delni. — AZ ELMÚLT évek során portalanították Tarnalelesz község főutcáját. A község lakói most úgy határoztak, hogy tovább folytatják a ma­kadámútok építését a mellék­utcákban is. Az új utak építé­sére 104 ezer forintot fordíta­nak a községfejlesztési alap­ból. — AZ EGRI Városgondo­zási Vállalat készül már a tavaszra. Dolgozói megkezd­ték a járdákat szegélyező díszbokrck visszanyesését, ha pedig az idő engedi, kezdetét veszi a neonosítás alkalmá­val felásott részek rendbe­hozása, a gyepesítés, majd az egynyári növények elültetése is. EGRI VÖRÖS CSILLAG Tarkák ügye EGRI BRODY Katonaszív GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Pármai kolostor (I—II. rész) GYÖNGYÖSI PUSKIN Bűn HATVANI KOSSUTH A tenger törvénye HEVES Régi idők mozija FÜZESABONY A kettőnk titka pétervasára Mágnás Miska Egerben este 7 órakor: LUXEMBURG GRÓFJA (Petőfi-bérlet) Bükkszenterzsébeten este 7 órakor: NORA Hárommillió, lakóházak felújítására ALIG ESIK TÖBB szó a családokban családi ügyekről, szórakozásról és egyebekről, mint éppen városunk egyik legismertebb vállalatáról, az Egri Ingatlankezelő és Közve­títő Vállalatról, vagy minit rö­vidítve mondani szokás, a KIK-ről. Ez annál is inkább érthető, mivel a vállalat keze­lésében 476 épületben összesen 2644 bérlemény van, amelyből ha le is vonjuk a 422 üzlet, műhely és egyéb bérleménye­ket. még akkor is 2222 családi bérlemény maradt. Vagyis ha családonként, a családtagok számát háromnak vesszük — ami ma már elég szórványo­san fordul elő —, akkor is kö­zel hétezer ember lakik állami lakásokban. Ami azt jelenti, hogy a város lakosságának egy­ötöde napirenden tartja azokat a vélt. vagy jogos hiányossá­gokat, amelyek a sokszor száz esztendőt is meghaladó épít­ményeknél előadódnak. A kö­zönségnek azonban tudnia kell azt, hogy túlzott igényekkel nem léphet fel a vállalattal szemben, az alábbi okokból. Először azért, mert a válla­lat csak annyit költhet tataro­zásra és karbantartásra, amennyi lakbérekből egy gaz­dasági év leforgása alatt be­folyt. A vállalat nem zárhatja az évet plusszal vagy mínusz- szál, annyit ad vissza a bér­lőknek. amennyit kapott. Je­lenleg ez az összeg 1 700 000 fo­rint, amit ebben az évben is a bérlemények állagának meg­óvására és tatarozására fordít a vállalat. Az Ingatlankezelő Vállalat munkáját egyébként rendele­tek szabályozzák. Ilyen példá­ul a 39/1959. október 1-én megjelent lakástörvény, amely meghatározza a KIK áltál el­végzendő munkálatokat és meghatározza a bérlők kötele­zettségeit. Ezért is alakult a városi tanács kebelén belül egy úgynevezett kérelem-fe- lülvizsgáló bizottság, amely nemcsak elvi álláspontra he­lyezkedett bizonyos munkála­tok elvégezhetősége tekinteté­ben, hanem a fenti törvény értelmében járul hozzá, vagy — indok nélküli esetekben — utasít el kérelmeket a fenti törvénynek megfelelően. A vállalat munkájában tehát el­sősorban a törvényes rendel­kezések az irányadók. így az Átalakítási munkák — a rendelkezések ér­telmében — csak a bérlő anya­gi hozzájárulásával lesznek a jövőben teljesíthetők. Egyéb kérélmék, amelyek indokoltak, a jövőben is teljesítve lesznek, viszont azokat az igényeket, amelyek kimondottan kényel­mi szempontok kielégítésére szolgálnak, a vállalat nem tudja teljesíteni. Az a fürdőszoba-láz, amely most városszerte a bérlők ré­széről megnyilvánul, nem tel­jesíthető. A veszélyességi mun­kák végzése a KIK legfőbb feladata és ilyen legalább 33 van ez idő szerint. Azok a pa­naszok és kívánságok tehát amelyek a közönség részéről a vállalattal szemben megnyil­vánulnak, legnagyobbrészt minden alap nélküliek. Ennek jellemzésére kell, hogy el­mondjuk a következőket: Egy asszonyka jelentkezik a vállalatnál és bejelenti, hogy van egy nagy szobája és en­nek felét hajlandó átengedni a sógorának, de a KIK építessen hozzá egy konyhát és egy élés­kamrát. Ennél már csak egyet­lenegy érdekesebb kívánság volt a KIK történetében. Megjelent egy igen csinos, fiatal asszonyka és a követke­zőket mondta: — A Széchenyi utcában ki­néztem az egyik ház kertjét, ami megfelelne lakásépítés cél­jára. Szeretném, ha a vállalat építene nekem egy kétszoba, összkomfortos lakást. Mit lehet erre válaszolni?... DE AKADNAK ÉLELMES emberes is, akik kinéznék ma­guknak megfelelő objektumot, amiből lehet valamit kihozni. Így jutott lakáshoz az egyik KIK-házban egy család. A meglevő melléképületből, saját költségén lakást alakított, és nyert egy szoba-konyhás, kam­rás lakást. Mindössze 12 000 forint összegért. De egészséges dolog az emeletráépítések ténye is, mert egyrészt szebbé vará­zsolják a ráépítésekkel a vá­rost, másrészt 15 000 forintért öröklakáshoz jut az igénylő. Az Egri Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat 70 főnyi al­kalmazottal dolgozik. Egy év­tizede alakult a vállalat és ezen idő alatt — a felújításo­dat is figyelembe véve — sok­sok millió forintot fordított a vállalat a város házainak rend­behozására. Nem kell hozzá nagy számvetés: Eger város összes bérháztulajdonosai sem tudtak volna ilyen hatalmas összeget renoválásokra fordí­tani: A vállalat szakmai részle­gekkel dolgozik, így van építő, ács, tetőfedő, bádogos, épület- asztalos, vízvezetékszerelő és festő részlege, tehát házilag végezteti el azokat a karban­tartási munkálatokat, amelye­ket a rendelkezések hatásköré­be utalnak. Felújítási költségekre az ál­lam minden esztendőben nagy összegeket biztosít a vállalat rendelKezésére. Az elmúlt év­ben közel három és félmillió forintra rúgott a felújításra fordított munkálatok értéke. Az idén hárommillióegyszáz- ezer forint van előirányozva erre a célra. Ebből az összeg­ből a Bajcsy-Zsilinszky utcá­tól a Sándor Imre utcáig, a Széchenyi utcai házak hom­lokzati része nyer felújítást. BALOGH DEZSŐ elvtárs­hoz, a városi tanács VB épí­tési és ipari osztálya által a KIK-hez kirendelt és a felújí­tási munkák irányításával meg­bízott vezetőhöz intézett azon kérdésre, hogy a hatszobásnál Kisebb épületek eladásával kapcsolatos híreknek van-e va­lami alapjuk, a következő vá­laszt kaptuk: — Igen, van — válaszolja Balogh elvtárs. — A városi ta­nács VB előterjesztésére, a megyei tanács jóváhagyása után az OTP fogja lebonyolí­tani ezen házak eladását. És most nekünk is volna egy Ké­résünk — mutat az új igazga­tóra — László Bemát elvtárs­ra. Éspedig az, hogy a Népúj­ságon keresztül is kérjük a bérlőket, hogy ne árasszák el a kérelmek ezreivel a vállala­tot. Egy esztendőben alig há­romszáz munkanap van és így a több ezer Kérvény elolvasása és érdembeli határozat hozata­la nem telik ki az időből. így csupán azokat a kérelmeket veszik majd figyelembe — amint ez jelen cikkünkből is kitűnik —. amelyeK a vállalat feladatkörébe tartoznak: a la­kások állagának megóvása és az életveszélyes épületek rend­behozása. O. M. LANDLER JENŐ 1960. FEBRUÁR 16., KEDD Névnap: JULIANNA A Nap kél: 6 óra 51 perckor, nyugszik: 17 óra 07 perckor. 1875-ben született LANDLER TENŐ, a magyar munkásntoz- 4alom kiemelkedő alakja. A tanácsköztársaság Idején bel­ügyi népbiztos, majd a vörös- hadsereg főparancsnoka. Nevé­hez fűződik a diadalmas felvi­déki offenzíva. A proletárdik­tatúra bukása után emigráció­ban élt. 1928-ban halt meg és Tamvait a moszkvai Kreml fa­lában helyezték nyugalomra. 1888-ban született NYIKOLAJ PODVOJSZKIJ, az oroszországi kommunista mozgalom kiváló harcosa. Podvojszkij 1948-ban halt meg. FILM: Szent Johanna MAGYARUL BESZÉLŐ AMERIKAI FILM Bemard Shaw ismert színdarabja elevenedik meg a film­vásznon. A Szent Johanna című amerikai film hűen adja vissza a XV. század Franciaországának képét. A film cím­szereplője Jean Seberg. A filmet az egri Vörös Csillag Filmszínház mutatja be február 18—24-ig. Ilyen még nem volt Gyöngyösön! — mondta a minap nekem — minden szerénység nélkül —, Nékám Alajos, a Puskin Film­színház üzemvezetője. Mi nem volt? — szögezem erre én ne­ki a kérdést, aztán gyorsan felsorolom magamban a város kirívó eseményeit, visszame­nőleg harminchárom évre, be­leértve az én születésemet is. Hát film-fejtörő, kérdezz- felelek verseny — jelenti ki ünnepélyesen, aztán székén kényelmesen hátradőlve, rá­gyújt egy Terv-re. Némi no szogatás után rááll, hogy el­áruljon valamit a terveiből, amelyet itt, minden titoktar­tást félredobva, ezennel tisz­telettel elárulok a város kö­zönségének. A közelgő 12. szovjet film ünnepe tiszteletére a .Heves megyei Moziüzemi Vállalat tOO(XXDOCXX)OOOOOOOOOOC<^C)OOOOOCXXX>OCOOOC>OOOOOOOOOOOOOCX>OOOOOOOOOOOCXXXXXXX)OOOOOOOOOOCX)OCXXX)OOOC)OCOOO<X)OOOOOtXX)C) 3000000000000000000000000000000000000000000000000oooco Látogatás az egri gőzfürdőben KELLEMES, párás, meleg levegő terjeng a helyiségben. A meleg medence pompás vi­zében jóleső bágyadtsággal he­vernek á vendégek. A hőlég- kamra száraz melegében fakíri türelemmel várják a fürdőzők, míg testüket kiveri a gyöngyö­ző veríték. A nedves gőzkamra tejszerűen sűrű, bizsergetően meleg párájában ülő, elheverő testek ködlenek szemünkbe. A nagy. nyolcszögletű, török ere­detű medence harminc fok kö­rüli vizében is élénk az élet. Az egri gőzfürdő épülete is régi múltra tekinthet vissza. Gorove László 1828-ban meg­jelent könyvében így ír ere­detéről: „A városon kívül, nap­keletre találtatnak a Törökök előtt oly igen nagy kedvesség­ben volt meleg fürdők, me­lyeknek vize mind azon által koránt sem olyan forró, mint a Budai hegyeknek forrásai... a fürdőhely két osztályból áll: a.z egyik Török. vagy helyesebben Rátz, a másik Püspöki fürdő­nek hivattatik...” Ez a fürdő­épület képezi a többszörös át­építés és bővítés, s a vele járó korszerűsítés után, a mai gőz­fürdő épületét. A szűk és a város 34 ezer lakosához mérten kicsiny fürdő ma már nem felel meg sem az igényeknek, sem pedig nem tudja kielégíteni mind a pol­gári, mind pedig az orvosi hi­giénia követelményeit. SZOMBAT délután van: A gőzfürdő helyiségei a szó szoros értelmében tömve vannak. Te­le van emberekkel az öltöző és tele a fürdőhelyiségek. A kezelőszemélyzet elmondja, hoey szombatonként átlag 300 vendég látogatja a gőzfürdőt — s ennek a nagy számnak a zöme délután lökésszerűen ér­kezik, ami azt eredményezi, hogy szűknek bizonyulnak az öltöző- helyiségek, kevésnek a 36 kabin és 50 vetkőző szekrény — túlzsú­foltság áll elő a medencékben, a gőzkamrákban és a mosdó­helyiségben. A szombat dél­utáni és vasárnap délelőtti túlzsúfoltságon, a vetkőzőlehe­tőségek tekintetében úgy igye­kezett ideig-óráig könnyíteni a vállalat, hogy az iszapkezelő­helyiséget is erre a célra veszi igénybe, sőt az egyes kabinok­ba több személyt is „összievet- kőztet”. A vállalat ezen lépé­sét bizonyos mértékig meg kell értenünk, mert tudni való, hogy Eger városában nagyon sok a fürdőszoba nélküli lakás és ennek következtében igen nagy a gőzfürdőnek, mint tisz­tasági fürdőnek a jelentősége. Meglehetősen nagy számmal veszik igénybe a fürdőt SZTK- utalvánnyal is a szombat dél­utáni és vasárnap délelőtti időszakban. A melegtől áthevült testün­ket az előcsarnokban pihentet­ve, Szabó József elvtárssal, az Egri Vízmű- és Gyógyfürdő Vállalat igazgatójával hoz ösz- sze a szerencse. Kérdésekkel árasztom el, érdeklődve az egri gőzfürdő problémái felől. — Elöljáróban le kell szö­gezni — mondja az igazgató —, hogy a tisztasági fürdő céljaira használt épület ma már nem felel meg a célnak és termé­szetszerűen nem elégítheti ki az igényeket. A vállalat igen nehéz helyzetben van, mert az elavult épületben a leglelki­ismeretesebb munkával sem le­het a közönség igényeit kor­szerűen kielégíteni. AMIKOR a túlzsúfoltság kérdését vetem fel, mint olyat, amely a legégetőbb probléma, — Szabó elvtárs elmondja, hogy a Közegészségügyi-Jár­ványügyi Állomás egyik illeté­kes orvosának a helyszínen tett szemléje, észrevételei és ja­vaslata nyomán a városi ta­nács és az SZTK illetékeseinek bevonásával a közeli jövőben olyan gőzfürdőhasználati ren­det vezetnek be, amely jelen­tősen fellazíthatja a szombat délutáni és vasárnap délelőtti túlzsúfoltságot. — A közegészségügyi köve­telményeknek — folytatja — a szűk és elavult épületben, a lehetőség keretei között való kötelező kielégítésére, az ér­vényben levő tanácsrendelet­nek megfelelően szombaton déli 12 órától kezdve és a va­sárnap délelőtti félnapon, csak két óra időtartamig vehetik a gőzfürdőt igénybe a vendégek. Emellett csak 80 személy tar­tózkodhat egy időben a fürdő­ben. Nyolcvan személy részére tudja ugyanis a fürdő bizto­sítani a megkívánt vetkőzési lehetőséget. Ezzel az intézke­déssel elkerülhető, hogy a ki­csiny kabinokba 2—3 idegen személy is „összevetkőzzék”, ami semmiképpen sem helyes. A fürdő dolgozói feljegyzik — a kádfürdőben már bevezetett módszer szerint — az érkezés időponját és attól számított két óra áll a fürdés céljára rendelkezésre! Aki két órát meghaladóan sem hagyja el kabinját, annak ismét meg kell váltania egy jegyet. Mivel az volt a megfigyelés, hogy az SZTK fürdő-utalványokkal zömében és indokolatlanul szombat délután és vasárnap délelőtt látogatják a fürdőt, az SZTK illetékeseivel való tárgyalások eredményeként a közeljövőben bevezetik, hogy ebben az időpontban nem kerül beváltásra ilyen utalvány. Megtudjuk, hogy a fürdő­igazgatóság úgy fog intéz­kedni. hogy az így csökkent SZTK-fürdési lehetőség he­lyett hétfő délután is férfi fél­napot vezetnek be. Az SZTK- utalványoknak a dolgozó, járó beteg férfiak részére történő beváltása pedig péntek délután is lehetséges, hiszen délután fél hatig van nyitva a pénz­tár és hét óráig fürödhetnek. A magunk részéről az SZTK illetékeseitől azt kérjük, has­sanak oda, hogy a gőzfürdő használatára jogosító utalványt csak valóban rászoruló betegek részére adjanak az orvosok. ÜGY HISSZÜK, hogy való­ban helyesen jártak el az il­letékesek. amikor minden kö­rülményre tekintettel, megte­remtik az egri gőzfürdőben azokat a kulturált és kívána­tos közegészségügyi állapoto­kat, amelyek eddig hiányoztak. SUGÁR ISTVÁN kezdeményezésére a gyöngyösi MSZBT és a KISZ-bizottság rendezésében február 27-én, szombaton délután a Puskin Filmszínházban nagyszabású film-fejtörő-verseny lesz. Mi az, hogy verseny? — kér­dem tőle kissé bambán, min­den tettetés nélkül. Egy olyan műsorral egybe­kötött kérdezz-felelek játék, ahol a gyöngyösi iskolások legjobbjai jó pár furfangos kérdésre adnak majd választ, őszinte vizsgáznak az utóbbi cévek során látott szovjet fil- gmekről. Persze, a kérdéseket gnem árulhatom el, de azt "mondhatom, hogy igen színes, élvezetes, tanulságos és szóra­koztató lesz, hiszen a zenés fejtörőtől kezdve a képrejtvé­nyig, minden lesz benne. Ma­gáról a versenyről még annyit, hogy a négy általános iskola legjobb 3—3, az ipari és keres­kedelmi tanuló intézet, továb­bá a gimnázium és a mezőgaz­dasági technikum 6—6 tanuló­ja vesz részt benne. Ám, ez nemcsak egyéni, hanem isko­lák közötti versengés is lesz. i Díjazás? i Természetesen! Az értéke­sebb díjak közül említem meg: lesz fényképezőgép, töl­tőtoll, hanglemez, könyv és még sok egyéb más. Emellett persze, hangulatos műsorról is gondoskodunk a versenyzők és a mintegy háromszáz főnyi hallgatóság részére. A Kioszk Étterem közkedvelt Mátra- együttese közismert szovjet és más filmdalokat fog játszani. Valamit hallhatnánk a já­tékszabályokról? — teszem fel búcsúzóul az utolsó kérdést Nékám Alajosnak. — A verseny kieséses ala- spon játszódik le, a legjobb -eredményt elérők kapják meg ^csoportjaik első díját, de a »kevésbé készült versenyzők 8sem „intővel”, hanem juta­lomtárggyal mehetnek le a •színpadról. íme, kedves filmrajongók, mint olvassák, valójában nem [túlzott Nékám Alajos, mert imég ilyen valóban nem volt Gyöngyösön! — emjé —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom