Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-09 / 33. szám

2 népújság I960, február •., kedd Nemzetközi szemle: Tavaszi remények — tavaszi gondok Néhány hónap múlva, az oly sok történelmi szín­helyül szolgált francia fővá­rosban összeül a négy vezető nagyhatalom kormányfőié. Fel­adatuk. hogy számotvetve a je­lenlegi nemzetközi helyzettel, ismertessék elképzeléseiket: ho­gyan lehetne csökkenteni a kü­lönböző társadalmi rendszerű orezágokat egymástól elválasz­tó nézeteltéréseket, hogyan le­hetne mindörökre biztosítani a népek békés együttélését. A tavaszt váró emberiség a világpolitikában is tavaszt enyhülést remél. Azt szeretné, ha a háború veszélye egyszer s mindenkorra elhárulna felőle Azt szeretné, ha a szovjet és az amerikai kormányfő találkozá­sa nyomán kialakult „camp- davidi” szellem után egy ered­ményes csúcsértekezletet nyo­mon követő ..párizsi szellemről” beszélhetne. De sajnos, Nyugaton még szép számmal vannak befolyásos emberek, akik szeretnék szerte- foszlatni a békét vágyó száz­milliók reményeit, akik még Párizs előtt szeretnék eltemetni Camp David szellemét. Adenauer, a hidegháborús politika veteránja, nem akar tudomást venni a Német De­mokratikus Köztársaság létezé­séről. Német egység helvett kettéosztottságot. demilitarizált Nyugat-Berlin helyett kémköz­pontot, háborús tűzfészket, bé­keszerződés helyett újrafelfegy- verzést, új „drang nach osten”-t akar. Amerikában egyes katonai körök új mester­séges holdat akarnak fellőni százezer mérföld magasságba, hogy onnan hidrogénbombát dobhassanak a földre. Akadnak olyanok is, mint például Byron, akik azzal kérkednek, hogy Amerika annyi mérgesgázt ké­pes előállítani, amely elegendő az emberiség túlnyomó többsé­gének elpusztításához. De nemcsak az ilyen nyílt, hideg- háborús megnyilvánulások okoznak gondot a becsületes embereknek s töltik el aggoda­lommal a béke hiveit világ­szerte. Nyugtalansággal fogad­ták például Eisenhower ameri­kai elnöknek azt az elhatáro­zását is, hogy a szövetségesek rendelkezésére bocsátja az Egyesült Államok atomtitkai- pak ió részét. ^ nyugati politikusok a • csúcsértekezlet előtti Időt elsősorban arra használják fel. hogy valamiféle közös ál­láspontot dolgozzanak ki.' mi­előtt leülnek a tárgyalóasztal­hoz Hruscsowal. Emellett igyekeznek minden alkalmat megragadni arra. hogy a külön­böző fórumokon, diplomáciai tárgyalásokon erejüket fitog­tassák, amivel — úgy vélik —. nvomást gyakorolhatnak a Szovjetunióra s kedvezőbo helyzetet teremthetnek önma­guk számára a soron következő csúcsérfokezl eten. A szocialista táboron belül nincsenek elvi politikai ellenté­tek. Ezek az országok egyet­értenek a nemzetközi helyzet értékelésében, cselekvőén tá­mogatók a Szovi°‘mró soroza­tos lépéseit, amelyekkel minő kedvezőbbé tette a nemzetközi légkört s nem utolsósorban dia­dalra juttatta a tárgyalásoknak, mint a vitás kérdések egyedül elfogadható megoldási módjá­nak eszméjét. A béke, a meg­értés gondolata uralta most a napokban Moszkvában megtar­tott politikai és gazdasági érte­kezletet is. Az európai szocialista orszá­gok moszkvai értekezlete új­ból kinyilvánította a szocia­lista országok egységét, meg­ingathatatlan elhatározását, hogy mindent megtesznek az általános béke, az igazságos rendezés érdekében. Az érte­kezlet békés jellegét külön ki­emelte az a tény, hogy a varsói szerződés szervezetének ta­nácskozásaival együtt folyt le a mezőgazdasági tapasztalat­csere-értekezlet. Nyilvánvaló, hogy egy olyan értekezlet, amely a mezőgazdaság, a bé­kés termelés fejlesztésének kérdéseivel foglalkozik, nem a részvevők háborús szándékai­ra vall. Jbf agának a politikai esz- mecserének a célja pe­dig, mint az a záróközlemény­ből is kitűnik, az volt, hogy értékelje a szerződésben tömö­rült országok munkáját, meg­vitassa azokat a kérdéseket, amelyeket a Szovjetunió Pá­rizsban a három nyugati ha­talom elé tárgyalási alapként terjeszt A szocialista országok nem az erő fitogtatásának szánták ezt az összejövetelt. Hiszen a fegyverkezés fokozásának szük­ségessége helyett arról beszél­tek, hogy a tagállamok leg­utóbbi értekezletük óta csak­nem hárommillió 800 ezer fő­vel csökkentették fegyveres erőik létszámát. Újból felele­venítették a megnemtámadási szerződés javaslatát a NATO- államokkal. Felvetették az atomfegyverkísérletek és az atomfegyvergyártás beszünte­tésének gondolatát, az európai atomfegyvermentes övezet ter­vét, a fegyverzet és a fegyve­res erők csökkentését és végül azt az indítványt, hogy tegye­nek pontot a második világhá­ború befejezésére, kössék meg a békeszerződést a két német állammal. A moszkvai értekezlet új­^ ból megállapította, mi­lyen fontos Európa és a világ békéje szempontjából a német kérdés megoldása és a rend­ellenes berlini helyzet meg­szüntetése. Az első világhábo­rút két év múlva követte a békeszerződés megkötése a győztesek és a legyőzőitek kö­zött. Tizenöt év telt el 3 má­sodik világháború óta, de Európa egyik legnagyobb or­szága még mindig nem kapott békeszerződést. A moszkvai értekezleten a szocialista országok újból a béke olaj ágát nyújtották a Nyugatnak. Az elkövetkező hónapok megmutatják majd, hogy a Nyugat vezetőiben van-e elég akarat — és főleg jószán­dék — ahhoz, hogy végre ko­molyan vegyék ígéreteiket és a szovjet kormányfővel meg­keressék a kivezető utat abból a zsákutcából, amelyben a je­lenlegi helyzetben több létfon­tosságú nemzetközi probléma megrekedt. így a többi között meg kell találni a német és a nyugat-berlini probléma meg­oldásának útját is. A Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág bármely pillanatban kész aláírni a békeszerződést a két német állammal, így a Német Szövetségi Köztársasággal is. De ha Adenauer továbbra is makacsul ragaszkodik tartha­tatlan álláspontjához, s ha eh­hez szövetségeseitől a jövőben is segédkezet kap, akkor a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország különbékeszerző- dést köt a Német Demokrati­kus Köztársasággal. A nemzetközi helyzet irányzata jelenleg az enyhülés felé mutat. De ez az enyhülés nem mehet végre má­ról holnapra. Még sok türelem­re. kitartásra van szükség ah­hoz, hogy a kapitalista világ felelős államférfiai — akiket a nemzetközi közvélemény és saját népük ereje mind gyak­rabban kényszerít a tárgyaló- asztalhoz — végre belássák: az emberiség számára nincs más megoldás, mint békében élni egymással, függetlenül az or­szágok politikai-társadalmi rendszerétől, hatalmi helyzeté­től. XV. ;.. Es éppen ezért, máig sem vagyok tisz­tában Gréti lelkivilágával. Mert valóban olyan, miképpen is elmondtam — de ha a medvére pillantok —, akkor azt is tudom, hogy Gréti, ez a modern Mata-Hari — hideg­vérrel — vagy talán játékos kedvében — egy sorozattal másvilágra küldte a határőrt s ak­kor a járőrtáskából kiemelt játékmedvét el­hozta nekem... Néha órákig elfoglalta gon­dolataimat Gréti léte, viselkedése, életformá­ja, különös nézetei, mestersége, szerelmi kitö­rései, kedvessége és egyben kegyetlen kemény­sége. Előfordult, hogy a szállodaszoba ágyán hanyatfekve, teljes magányomban csak ügy kiszaladt a számon ez a szó: „Gyilkos . í Magam is megdöbbentem, amikor a szó szinte visszhangzott a szoba négy fala kö­zött. „Gréti gyilkos... Gréti embert ölt... Gré­ti gyilkos ... embert ölt... ölt ... !° Ne higy- gyék, hogy megdöbbenésemet a vér és az el­múlás puszta gondolata okozta. Csupán az, hogy ez az olasz szépség elhúzta a ravaszt, úgy talán egyszer nekem is fegyvert kell fog­nom valakire és akkor majd ... kikiáltom-e magam gyilkosnak, ha azt a fegyvert egyszer él is sütöm? — Fáradt vagy? Felkaptam a fejemet. A lány kérdő tekin­tettel figyelt: — Neeem... nem...! Bocsáss meg, elgon­dolkoztam ... — Üj üveget bontok neked ... Jöbb mint a • múltkori... — mondotta és egy üveg francia- konyakot tett az asztalra, — Frankfurtban a Savoy Szállóban kaptál egy szép erkélyes szobát... — szólt Gréti minden bevezetés nélkül, csak úgy, míg a két poharat megtöltötte. És mosolygott... — Mit mondasz? — kérdeztem és érthetet­lenül néztem rá. — Nem hallottad? Mondom, Frankfurtban tölthetsz egy rövidke időt... Egy órán belül utaznod kell... — Nem értem ... — mondtam, s valóban ftém értettem. — Mit nem értesz? El kell menned és kész. Semmi más dolgod nem akad, mint az. hogy pihensz. Rádfér. nem? — S meddig? — Majd ... majd megtudod. Valaki felke­res, nem kell meglepődnöd. Akármi történik veled, mindenről tudok, tehát ne aggódj. Va­lószínűnek tartom, hogy néhány nap múlva utánad megyek... Jó? Odajött hozzám, ujjaival beletúrt a ha­jamba. —. Nem Is örülsz? ' — De igen — feleltem egykedvűen; Pedig semmi kedvem sem volt Bécset el­hagyni. Legszívesebben maradtam volna az Európa egyik szobájában néhány napig. Gréti közelsége sem hatott rám. Gyengédsége, anyás­kod ása — ahogy a fürdőt elkészítette szá­momra , mintha idegesített volna. Ez az út, a néhány napos magyarországi találkozás — fel­bolygatta eddigi viszonylagos nyugalmamat. Amikor visszafelé átléptem a határt — egészen természetesnek tűnt, hogy Jaguár ismét vár rám, Azt sem mondhatom, hogy sikeres átcsú­Csak a békeszerződés teremthet meg az alapot Németország békés és demokratikus fejlődéséhez Walter Ulbricht nyilatkozata a német kérdésről MOSZKVA (MTI): Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának első titkára — mint a TASZSZ jelenti — nyilatkoza­tot adott a Szovjetszkaja Rosszija tudósítójának. Ulbricht kijelentette, hogy az Adenauer-kormány revans- politikájának célja a Német Demokratikus Köztársaság meghódítása, á szocialista rend megdöntése a népi demokrati­kus országokban. Adenauer ugyanazt a célt tűzte a nyugat­német hadsereg elé. mint Hit­ler. A hadsereg tisztjeinek többsége Hitler hadseregében szolgált. A fasiszta elemek fon­tos állami tisztségeket töltenek be Nyugat-Németországban. Ulbricht rámutatott, hogy a bonni kormány most meg akarja szavaztatni a rendkívüli állavotokról szóló törvényt, amely a Hitler által annak ide­jén megszavaztatott felhatalma­zási törvényhez hasonló és fel­jogosítja a kormányt, hogy ha­tálytalanítsa az alkotmány de­mokratikus rendelkezéseit, fa­siszta módszerekkel kormá­nyozzon. A német nép nemzeti érde­kéiből és a békéhez fűződő ér­dekeiből kiindulva — folytatta Ulbricht —, csak a békeszerző­dés teremtheti meg az alapot Németország békés és demok­ratikus fejlődéséhez, a két né­met állam egyesítéséhez. Ulbricht megismételte az Adenauerhez intézett levelében foglalt javaslatát: tartsanak népszavazást az általános és teljes leszerelés kérdéséről és kössék meg a német békeszer­ződést az ENSZ alapokmányok figyelembevételével. Ulbricht végül kijelentette: — A csúcsértekezlettől meg­ALGÍR (Reuter) Pierre Cha- tenet francia belügyminiszter, kénapos algíri megbeszélései után vasárnap este hazamdult Párizsba. A miniszteri bizott­ság másik két tagját, Messmer hadügyminiszter és Mchelet igazságügyminisztert a hét ele­jére várják Párizsba, úgyhogy a szerdára kitűzött miniszter- tanácson mindhárman beszá­molnak küldetésükről. A francia kormány három tagja Algírban Kelet- és Nyu- gat-Algéria vezető személyei­vel tárgyalt, köztük Oran és Constantine megye közigazga­tási vezetőivel és Gambiéz tá­egyezést várunk olyan leszere­lési intézkedésekről, amelyek elvileg az általános és teljes le­szerelés szükségességéből indul­nak ki. Várjuk azt is. hogy a csúcsértekezlet megvitatja a német békeszerződés alapelve­it és négyhatalmi bizottságot küld ki a békeszerződés szöve­gének kidolgozására. Olyan egyezményeket is várunk, amelyek elősegítik a nyuaat- berlini rendellenes helyzet megszüntetését. (MTI) Idő Járás jelentés Várható időjárás kedd estig: Ab ország nagy részén napsütéses idő; Mérsékelt, változó irányú szél. Néhány helyen reggeli és délelőtti ködképződés. A hideg tovább tart. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet kedden: 0—mínusz B fok, várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet: mínusz 10— mínusz 15 fok között. Távolabbi kilátások: A hideg fo­kozatosan mérséklődik. (MTI) i! francia minisrferek algíri tárgyalásai nemcsak a lázadók elleni megtorlások kérdésére korlátozódtak — irja a Reuter Erősödik a tiltakozás a francia atombomba szaharai robbantása ellen PÁRIZS (MTI): Talán már e heten felrobbantják a fran­cia atombombát a Szaharában — közölte a félhivatalos fran­cia hírügynökség. Párizsban úgy vélik, néhány újabb pró­bariasztás előzi majd meg a robbantást. Mint a közelmúlt­ban, ismét riasztani fogják a Szahara fölötti légiközlekedési vonalakat igénybe vevő légi- forgalmi társaságokat, hogy gépeik elkerüljék a tilos öve­zeteket. A kísérleti robbantás idő­pontjának közeledésére még szélesebb méreteket ölt a fran­cia atombomba elleni tiltako­zási hadjárat. Párizsban vasár­nap egésznapos gyűlést tartot­tak az ország orvostársadal­mát képviselő küldöttek. Ha­tározatukban tiltakoztak a rob­bantás ellen és felhívták a közvélemény figyelmét a ra­dioaktivitás növekedéséből származó súlyos ártalmak ve­szélyére. A francia baloldali sajtó hírt ad a szaharai robbantás ellen Európában és Afrikában lezaj­lott újabb tüntetésekről: Bern­ben az atomfegyver elleni svájci mozgalom rendezett tün­tetést, a nyugat-németországi Bad-Godesbergben is tüntet­tek, Hamburgban pedig „az atomhalál elleni ifjúsági ak­ció” elnevezésű szervezet más­fél órán át vonultak a tünte­tők a francia nagykövetség épülete elé. A tömegben ilyen táblák voltak láthatók: „Rob­bantsátok fel bombátokat Pá­rizsban, ne pedig Afrikában!” (MTI) homokkal, Nyugat-Algéria katonai parancsnokával. A Reuter tájékozott algíri forrásra hivatkozva azt írja: a három miniszter nemcsak a lázadók elleni megtorlások kérdésével foglakozott, hanem tanulmányozta azt is, mikép­pen lehetne véget vetni annak, hogy a hadsereg befolyásolja Algéria közügyéit. E körök le­hetségesnek tartják, hogy Pá­rizsban később olyan döntést hoznak majd. amelynek értel­mében a hadsereg főhadiszál­lását Algírból máshová helye­zik át és a polgári közigazga­tás vezetőit kiemelik a kato­nai parancsnokok igazságszol­gáltatási hatásköre alól. Vasárnap folytatódott az in­tézkedések foganatosítása azok ellen, akik a francia gyarma­tosok lázadását támogatták. Hivatalos bejelentés szerint „átszervezika helyi milícia egységeit. Letartóztatási parancsot ad­tak ki tizenegy személy ellen, akik közül néhány — így pél­dául Joseph Ortiz — elmene­kült. (MTI) ■4 szásom különösképpen örömöt okozott volna. Bécs sziporkázó világváros, esti kivilágításban Budapest úgy elmarad tőle, mint egy vidéki Kisváros. És mégis... Jelen pillanatban Budapest többet ért ne­kem mindennél. Csábító volt a maga szerény­ségével, mint egy tiszta szívű, kékszemű asz- szony. S ha Frankfurt helyett szívesebben maradtam volna Becsben, oka csak az volt, hogy az osztrák főváros közelebb esik Buda­pesthez. Mielőtt bevonultam volna a fürdőszobába, Grétinek átadtam a Koroknay-féle fotoKÓpiá- kat, úgyszintén Bodor jelentését. A szóbeli közléseket és tapasztalataimat már fürdés után mondtam el a lánynak, aki figyelmesen hallgatott. Beleznay ejtésére vonatkozó javas­latomat Gréti tudomásul vette, — A budapesti emberünk szerint tehát egv hónap múlva elfoglalható az állás? — Igen — feleltem. Gréti elgondolKozott, majd csak ennyi megjegyzést fűzött hozzá: — Kár... Várhattunk volna még néhány hónapot. Mindegy! Nem tudom Gréti mire célzott, nem is vol­tam rá kíváncsi. Gyakran előfordult, hogy töprengés közben néhány gondolata élő sza­vakká formálódott, hangosán gondolkodott * ilyenkor én tapintatosan hallgattam, nem kí­váncsiskodtam. Egy óra múlva indultam tehát;:: Amikor leértünk az utcára, Gréti intett, hogy várjak és előreszaladt a sarokig, majd ott befordult. Néhány másodperc múlva aztán a járda mellé siklott egy gyönyörű kocsival; — Tessék parancsolni, Herr Rodyn ;..! Gréti szólt ki nevetve a kormány mellől. Szótlanul ültem melléje és már a Kártner Strassén hajtottunk, amikor Gréti bosszúsan megkérdezte: — Nem is érdekel, hogy honnét van a ko­csi? És hogy szép-e?! — Nagyon szép. Elájulok a gyönyörtől ... — feleltem cinikusan, de aztán mindjárt meg is bántam. Nem akartam rossz hangulatom­mal a lányt megbántani. A pályaudvar előtt a kocsiban megcsókoltam, néhány percig át­ölelve ültünk, mit sem törődve azzal, hogy a járókelők — menetközben be-bepillantottak az ablakon. — Azért vettem, hogy a nyáron ezzel a kocsival néhány hétre Olaszországba me­gyünk ... — mondotta halkan Gréti. — De... tekintettel budapesti és pécsi embereink üze­neteire — azt hiszem mégsem megyünk B> lcgnába ..: Szomorú volt, amikor kiléptem a kocsiból és elindultam a pályaudvar hatalmas bejárati kapuja irányába.,; ★ Frankfurtban gyönyörű volt a tavasz. Harmadik napomat töltöm itt s idegessé­gem szemmelláthatóan megszűnt. Amilyen kedvetlenül indultam el Bécsből, e három nap alatt úgy tért vissza kedélyállapotom és nyu­galmam. Délutáni sétám alkalmával itt a szál­ló előtt egy csokor ibolyát vettem ... Most itt illatozik a szobámban ... Budai emlékek ... Este az étteremben vacsoráztam. Minden asztal foglalt volt. egy kivételével. He1 vet. fog­laltam s a pincér máris ott termett. Zavartan nézett rám: — Uram .;. közölnöm kell önnel, hogy a? asztal... — m Az én beleegyezésem elég. nemde? (Folytatjuk*)

Next

/
Oldalképek
Tartalom