Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-06 / 31. szám

1960. február 6., szombat NtPOJSAG 5 A vezetők felelőssége Az idei zárszámadás után igen elégedettek voltak az eredménnyel a kompolti Oj Barázda Termelőszövetkezet tagjai. Tízesztendős fennállá­suk óta ez volt a legjobban sikerült esztendő, s mint mond­ják, adnak köszönhető, hogy megjavult a szövetkezetben a vezetés. Üj elnökük. Szombat Károly, úgy dolgozott, hogy a tagság szívesebben vette ki ré­szét a közös munkából, jobb lett a munkafegyelem. mint az előző esztendőkben, s az eredmény az. hogy a szövet­kezet egy évi munkája -után — annak ellenére, hogy hosz- szabb időt vettek alapul — több mint 52 forintot fizetteti egy munkaegységre. Sokat se­gített a szövetkezet ügyelne k intézésében az is, hogy a szö­vetkezet könyvelője. F azekas László, úgy végezte munkáját, hogy az segítette az elnöknes a hibák gyors feltárását, a jö­vedelmezőség állandó szem előtt tartását. De nem egyedülálló példa a kompolti Űj Barázda Tsz-é. A káli Vörös Hajnal Termelő- szövetkezetben, amely hosszú ideig a megye leggyöngébb termelőszövetkezetei közé tar­tozott, szintén a vezetés meg­javítása hozta meg az ered­ményt, a szövetkezeti gazda­ság fellendülését. Már ez a két példa is bizonyítja, milyen nagy felelősség hárul azokra, akik a szövetkezeti tagok bi­zalmának birtokában a közös­ség ügyeinek intézését vállal­ják magukra. Nagy felelősség egy szövetkezet élére kerülni, s ma már bizton mondhatjuk azt: szövetkezeti elnökeink túlnyomó többsége érdemes is e felelősségteljes bizalomra — beleértve az új termelőszövet­kezetek vezetőit is. A közösség bizalmát meg­nyerni, nem kis dolog — de megtartani még annál is ne­hezebb. Ehhez arra van szük­ség. hogy a szövetKezet veze­tősége megtanuljon előrébb látni, mint az egész közösség s a szövetkezet előrehaladásá­nak érdekében sokszor népsze­rűtlennek látszó feladatot is vállalniuk kell. Népszerűtlen­nek látszó feladatokat, mert valójában nem azon, hiszen végrehajtásuk után csak nö­vekszik a tagság bizalma a vezetők iránt. Erre nagyon sok példát lehet találni mostaná­ban. Az elmúlt év tavaszán igen sok termelőszövetkezet alakult őszi kezdésre. E ter­melőszövetkezetek vezetői, bi­zony sokszor nem a legnépsze­rűbb emberek voltak a falu­ban, amikor megkövetelték a vállalt kötelezettségek betar­tását, a vetőmag és takarmány behozatalát. az építkezési munkában való részvételt. De ez a népszerűtlenség csak át­meneti volt. annál inkább megnőtt a becsületük, amikor a tagság látta a szilárd helyt­állás eredményét, azt. hogv amikor vetni kellett, ott volt készen a vetőmag, amikor pedig az állatokat kellett öszzehordani. ott volt készen az istálló, ott állt kazlakban a takarmány, s a közös gazdasá­gi évet minden nagyobb zök­kenő nélkül meg is tudtál^ kezdeni. Az ilyen vezetőkről ma így beszél a szövetkezet tagsága: a mi elnökünk iga­zán érdemes volt a bizalomra megtett mindent annak érde­kében, hogy a közösség már az első napokban is boldogul­jon. míg azoktól a vezetők?-" akik nem voltak képesek arra. hogy biztosítsák a szövetkezet első' lépéseinél a zavartalan­ságot. a tagság megvonja a bi­zalmát. A szövetkezet vezetőinek te­hát -- legyen új vagy régi ter­melőszövetkezetről szó — igen sokat kell tenniük, hogy mee- tartsák a tagok bizalmát, hogy megfeleljenek arra a fontr-s posztra, amire a tagság állí­totta őket. E bizalomnak meg­felelni nem könnyű, s az Is szükséges hozzá, hogy e vezető emberek fáradhatatlanul ta­nuljanak. Igaz, hogy a szövet­kezet élére általában olyan emberek kerültek, akik egyéni gazdaságukban kimagasló eredményeket értek el nagy szaktudásuk, sok esztendős ta­pasztalatuk alapján. Mindez azonban, amivel 8—10, vagy akár 20 holdon nagy eredmé­nyeket értek el. az 5—600, vagy még ennél is több föld­del rendelkező nagyüzemi gaz­daságokban kevés. Ahhoz, hogy a szövetkezetek vezetői csakugyan gazdáivá váljanak a közös gazdaságnak, ahhoz, hogy megfeleljenek a bizalom­nak, a nagyüzemi gazdaság vezetésének mestereivé kelt válniuk. És ez nem megvaló­síthatatlan követelmény. Nem egy elnökünk meg is indult: már ezen az úton. amikor a hevesi Ezüstkalász Tsz veze­tőihez hasonlóan, beiratkoztak a mezőgazdasági technikumba, hogy elsajátítsák a nagyüzem: munkaszervezés, s az agro­technika tudományát. Mások ennél magasabb fo­kon igyekeznek elsajátítani a nagyüzemek vezetéséhez fon­tos tudnivalókat. És ezen a tö­rekvésen is le lehet mérni a termelőszövetkezeti vezetők felelősségérzetét. Éppen úgy. mint azon, hogy igyekeznek egyre szorosabbra fűzni a szö­vetkezeti tagággal való kap­csolatot hogy a közgyűlés ha­tározatainak megfelelően, a szövetkezeti demokrácia alap­ján vezetik a rájuk bízott gazdaságot. Termelőszövetkezeteink ú; esztendőt kezdték — sok ezer dolgozó paraszt ebben az év­ben kezdi meg a közös gazdál­kodást. Hogy mennyire sike­rül majd ez — és mennyire válnak egyre virágzóbb nagy­üzemi gazdaságokká a terme­lőszövetkezetek. mennyire vá­lik be a szövetkezetbe lépők számítása — az attól is függ, a tsz-vezetők milyen felelős­séggel intézik a közösség ügyét. Az eddigi tapasztala­tokból arra lehet következtet­ni: nem lesz nagyobb zökke­nő, a szövetkezet vezetői tud­ják. milyen felelősséggel tar­toznak a közösségért — a kö­zösségnek. Deák Rózsi Esiistkalfíssos tanfolyam Hornion KÖMLÖ KÖZSÉG rende­zett, egyenes utcáin süveges parasztemberek tartanak ki- sebb-nagyobb csoportokban az iskola felé. Ezüstkalászos tan­folyamra mennek. Harminc­két tsz-tag. közöttük öt tsz-el- nök, már a második télen hallgatják a tanfolyamok amely Rawer László megyei takarmánygazdálkodás! fel­ügyelő vezetésével igyekszik megvilágítani az utat a hall­gatóknak a helyes nagyüzemi gazdálkodás, s egyben a bo- dogabb élet felé. Kömlőn hat termelőszövet­kezet működik, s ebből .öt tsz elnöke lelkes híve a tanulás­nak, mert tudják, hogy a több ezer holdas tsz-gazdaságok fejlődéséhez, virágzásához fel­tétlenül szükséges az. hogy a tsz-tagok közül mennél többen megismerjék a nagyüzemi Gazdálkodás csínját-bínját. Érthető is, hogy szívesen jár­nak a kömlői tsz-tagok az ezüstkalászos tanfolyam elő­adásaira, mert azok változa­tosak, színvonalasak és min­denekelőtt érdeklik a hallga­tókat. Időnként egy-egy mező- gazdasági szakfilmet is bemu­tatnak a tanfolyam hallgatói­nak, de ez már nem az isko­lában történik, hanem a kul- túrházban, és ilyen alkalomra szívesen látja vendégül a tan­folyamvezető azokat is, akik nem iratkoztak be a tanfo­lyamra. MEG IS TELIK a komlói kultúrház a mezőgazdasági szakfilmek vetítésénél, mert hiszen Kömlő tsz-község és 3 lakossága haladni akar. Hogy az ezüstkalászos tanfolyam hallgatói a gyakorlatban is meggyőződhessenek arról, hogy milyen a mezőgazdasági nagyüzem, a tanfolyam ta­pasztalatcsere-látogatásra ké­szül. Ügy tervezik, hogy a viszneki Béke Táz és a nagy­firönvvősí ielentést II „vállasa! legiobb brigádja** címért versenyeztek az ÉH Heves megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai Fontos megbeszélésre gyüle­keztek a múlt hónap utolsó napjaiban a Heves megyei Ál­lami Építőipari Vállalat veze­tői. hogy megbeszéljék, és a számokból. kimutatásokból összeállítsák: hogyan dolgoztak 1959-ben? A termelés alakulá­sát mutató számok mellett fő helyen, a hetedik pártkongresz- szus tiszteletére indított mun­kaverseny eredményei szere­peltek. A vállalat dolgozóira az elmúlt évben igen szép fel­adat elvégzése várt. A megyé­ben megindult tavaszi „földin­dulás” a termelőszövetkezeti áta’akulás, úi építkezések, is­tállók. gazdasági épületek fel­húzása ielentett nagy munkát. A Heves megyei Állami Építő­ipari Vállalat munkabrigádjai igyekeztek úgy dolgozni, hogy év végére mindenütt-felépüüe- nek a tsz-istállók. ne kelljen fé’ hemaradt építkezéssel zárni az évet. A munkahelyeken a brigádok egymással vetélked­tek a ió eredményekért, és az első helyért. A kőművesbrigádoknál új­ból Kaknics Ferenc brigádja nyerte el az első helyezést az utolsó negyedben és a 800 fo­rint pénzjutalomban közösen részesedtek a brigád tagjai. A második helyre Erdélyi Ferenc brigádjának tagjai kerültek, akik mindenben teljesítették uevan a kongresszusi verseny- vá”a1ásukat. de a munkafe­gyelemben akad még javítaní- va’óiuk. Lehetne még tovább is so­rolni a kőműves brigádvezetők neveit: Molnár Jánosét, Lehőcz Lajosét. Seres Lajosét és Ho- vanvec Ferencét, akik dicsére­tet érdemelnek ió munkájukért. A kőművesek munkája után az ácsok *°szik fel az épület koro­nái á* A munkaversenyben is má^dik helyen em’eget’k a Gyánki József ács- brigádját. Á 800 forintos IV. Csábítás = 1960 negyedévi pénzjutalmat méltán kaptáv meg. Az idősebb mun­kabrigádok mellett a vállalat vezetősége nagyban számított a fiatalokból álló KlSZ-brigá- dok munkájára is. A vállalat KISZ kőművesbrigádjai telje­sítették a rájuk váró feladato­kat. munkájukat becsülettel el­végezték. A kongresszusi mun­kaversenyben ők is fiatalos lendülettel dolgoztak és a ver­seny első helyezettjeként Tóth Imre KISZ kőművesbrigádja kapta meg a 800 forint pénzju­talmat. A kubikosok közül Pataki László brigádja került az első helyre. De ebben a szakmában és a verseny eredményeinek elbírálásában nehéz volt dön­teni. mert a brigádok eredmé­nyei azt mutatták, hogy majd­nem egyforma munkát végez­tek az elmúlt évben. A segédmunkások versenyé­ben Harangozó Sándoréknak ígérték és adták oda az első he­lyezéssel járó 800 forint pénz­jutalmat. Másodikok Szecskó István brigádiának tagjai let­tek. Harmadik helyre Nagy Ferenc brigádja került. A jó munkájáért dicséretet érdemel Oszlánczi István brigádja is, mert csak néhány tized ponttal maradtak el az első három he­lyezettől az értékelés során. A vasbetonszerelők közül Juhász József, a gépkezelők közül pe­dig Tóth Lajos brigádjának tagjait illeti a dicséret. A vállalat vezetője, az ÜB- elnök, s a munkaügyi megbí­zott figyelmesen tanulmányoz­ták ezután, hogy az 1959-es év uto’só negyedében melyik bri­gád érdemelte meg a vállalat legiobb brigádja kitüntető cí­met és a vándorzászlót. eredménvek összesítése után Gyánti József brigádiának ítél­ték oda a kitüntető címet (—ács) gombosa tangazdaság állatte­nyésztését fogják megtekinte­ni tapasztalatszerzés célja ból... Későre jár már az idő de a kömlő. ezüstkalászos tanfo lyam hallgatóinak eszébe sem jut az. hogy már aludni kelle­ne. A tanfolyam vezetője egy egy kérdést megvitat a hall­gatókkal. Az így kialakult vi­tákból aztán kiderül, hogy nem volt hiábavaló az immá­ron második télen folytatód tanulás, mert a tanfolyam hallgatói többnyire okosan. szakértelemmel szólnak. ÍGY VAN EZ REN 1ÉN. Ma dolgozó parasztjaink egy része még nem is látja i.an az előrehaladás útját, a több­ség azonban már tudja, nogy a nagyüzem: gazdálkodás a szövetkezés a parasztság fel- emelkedésének egyetlen helyes útja. Ezüstkalászos tanfolyam nemcsak Kömlőn hanem . me­gyénk egész területén műkö­dik, és ez a megállapítás ta­pasztalatokból származik. Hevesi György, előadó MTVB mg. osztály. fiit mond a paragrafus ? nyugdíjasok és munkáltatók figyelmébe! Felhívjuk a nyugdíjasok fi­gyelmét arra. hogy ha a nyug­díjas munkaviszonyba . lép, vagy keresőfoglalkozást kezd köteles ezt az Országos Nyug­díjintézetnek nyolc napon be­lül bejelenteni. De nemcsak a nyugdíjas, hanem a vállalat s köteles bejelenteni, ha nyug­díjast foglalkoztat, tehát.mind- ketten kötelesek megtenni a bejelentést. Az Országos Nyugdíjintézet címe: Buda­pest, V., Guszev utca 10. Köteles a bejelentést meg­tenni a hatósági szerv is. ha nyugdíjasnak iparengedélyt vagy hasznothajtó jogosít­ványt ad ki. Köteles a munkaközösség vezetője is bejelenteni, ha nyugdíjast vett fel tagként. Köteles a mezőgazdasági termelőszövetkezet is bejelen­teni, ha nyugdíjast vesz fel a tagok sorába. A bejelentésben közölni kell a nyugdíjas nevét, születés évét. hónapját, napját, a nyug­díjas anyjának leánykori ne­vét. a nyugdíjas lakáscímét és a nyugellátásának folyósítási törzsszámát, a mukaviszonyba lépés időpontját, a munkakö­rét, munkabérének havi össze­gét. a munkáltató nevét és cí­mét (telephelyét). A nyugdíj szünetel, ha a nyugdíjas havi 500 forinton felül keres, vagy mezőgazda- sági termelőszövetkezetben a férfi nyugdíjas évi 120. a női nyugdíjas évi 80 munkaegység­nél többet szerez. A nyugdíj a tsz-tágnál annyi hónapon át szünetel, ahányszor tízzel meg­haladja az elért munkaegység a 120-at. illetőleg a nyolcva­nat. Különösen felhívjuk a fi­gyelmet arra, hogy nemcsak 500 forinton felüli munkabért kell bejelenténi. hanem min­den munkabért, illetve minden munkaviszonyt, akkor is, ha 500 forintnál kevesebb a havi munkabér. Az a nyugdíjas, aki a neki felróható okból jogtalanul vett fel nyugellátást, azt vissza *•- zetnj köteles, sőt, ezenkívül még egyszeres összegű térítés fizetésére is kötelezhető. A be­jelentést elmulasztó vállalat még külön rendbírságot köte­les fizetni. Saját érdekükben figyel­meztetjük tehát mind a nyug­díjasokat, mind a nyugdíjast foglalkoztató vállalatokat, hogy bejelentési kötelezettsé­güknek mindenkor pontosan tegyenek eleget. Ezenfelül a nyugdíjast — ha az újabb munkaviszonyából a keresete a havi 250 forintot, illetve a napi tíz forintot meg­haladja, vagy ha mint háziar- tási alkalmazott dolgozik és a munkaideje a heti 30 órát eléri, vagy meghaladja — kü­lön az SZTK megyei Alköz­pontiéhoz. illetve kirendeltsé­géhez is be kell jelenteni, mert ennek elmulasztása súlyos kö­vetkezményekkel jár. SZTK Megyei Alközpontja, Eger. — Mancika, jöjjön fel gyógyszer-gyűjteményemet. — Na gyerekek, ma délután lámegyünk a Népkertbe, madárra vadászni! — közöltem apróságaimmal egyik délben, amikor haza­érkeztem. Kisfiam örömében ugrált, tapsikolt: — Jaj. de jó, jaj, de jó! Madárra vada. szumk! A lányom azonban szomorúan és csalódot­tan szólt: — Madárra vadászni? Ez meg hogyan lehet? Hiszen édesapám min­dig arra tarnt, hogy szeretni, védeni kell a szegény madárkákat. Szívemben jóleső örömet éreztem — íme, nem hiába tanítom hát szépre, jóra —, ő már nagyobb, okosabb, — megérti és megfogadja tanításaimat. De a já­ték kedvéért nem árul­tam el magam, csak megsimogattam arcát és megvigasztal+am: — Várd csak meg a végét! Majd meglátod, te is örülni fogsz én­ei lakásomra, megmutatom a Békevonntot indít májusban az IBUSZ a Szovjetunióba Rohamosan fejlődik me­gyénk idegenforgalma. A kül­földre utazók és a külföldről megyénkbe érkező turisták száma meghaladja az elmúlt évek idegenfogalmát. Csupán az 1959-es évben 200 turista utazott megyénkből külföldre, az IBUSZ szervezésében. Meg­látogathatták a Szovjetuniót, az NDK-t. Csehszlovákiát, Ro­mániát, Bulgáriát, s részt ve­hettek a bécsi VIT-en. Az IBUSZ 1960-as külföldi programja már nagyobb lehe­fJ)ilLcuuLtkífL cl tcmiéizdbM nek a madárvadászat­nak! Szikrázó, téli napsütés aranyozta be a hóval borított tájat. A Nép­kert csaknem kihalt volt. alig egy-két em­ber sietett a fő útvona­lakon. Csendre intet­tem a gyerekeket és a mellékösvények felé vettük az irányt. Az emberek által nem za­vart bozótsorban aztán megkezdtük a „vadá­szatot”. — Gyerekek, figyel­jétek meg a kis ma­dárkákat! — súgtam. — Én mindnek megmon­dom a nevét, és érde­kes dolgokat is mesé­lek róla. Az lesz a „va­dászat” győztese, aki este édesanyának a 'egtöbb madarat tudja bemutatni. Mindkét gyerek tág- ranyílt szemekkel fi­gyelte a csodálatos látványt. Először egy kis széncinkét pillan­tottunk meg mindjárt a hársfán. A legügye­sebb légtomász sem tudná utánozni mutat­ványát, ahogy a vé­kony ágak legvégén, fejje) lefelé, szorgal­masan kutatta a rova­rokat. Nemigen lehe­tett az eredménnyel megelégedve. mert zsörtölődve mondogat­ta nótáját: — Kiesd csűr, kicsi csűr! Hamarosan ott ter­mett mellette a társa is. Egy darabig csak nézegette, tétlenke­dett. de meg is fázott miatta. Az 6 mondóká- ja még bánatosabban hangzott: — Csiki szúr, csíki szúr — egyre csak ezt fújta, mígnem aztán rájött hogy ha 6 is mozog tomászik, leg­alább nem fázik. Hoz­zá is kezdett hát és most már ketten kutat­ták a fát. Otthagytuk őket, hadd dolgozzanak szorgalmasan. Egyszer csak a kis ösvényen, amelyiken mentünk, útitársunk akadt. Alig pár méternyire előttünk egy feketerigó szaladt, gyorsan szedegette sár­gacsizmás lábait. Va­jad hova vezet? — gondoltam magamban. Okos szemeivel hátra- hátra pislogott, mintha ellenőrizné, vajon kö­vetjük-e? Vagy talán puskát keresett nálunk? Ahol a két ösvény keresztezi egymást, újabb látványosság fogadott Nagy. bu­safejű, pirossal cifrá­zott pirókhad vonta macára a ügyeimet. Bár sokan voltak, hangjukat sem hatot­tuk. Bezzeg a pintyőke annál szebben szólt. Pedig még a tavasz messze van, amikor tőségeket biztosit a külföldre utazók számára. Részt vehet­nek a bolgár, a román tenger­partra, Csehszlovákiába, az NDK-ba és Lengyelországba induló turista utazásokon. Az IBUSZ, a nagy érdeklő­désre való tekintettel, Nógrád megyével közösen, az MSZBT közreműködésével békevonatot indít a Szovjetunióba. Ez lesz az első különvonat a felsza­badulás óta. amely külföldi úticéllal viszi utazásra me­gyénk dolgozóit. tele torokkal fújja majd a nótát: — Pinty, pinty... -9 kincs nincs!... Ami kevés akad. ar­ra pedig van éhes száj elég. Még vendégeik is -jönnek rá messze észa­ki tájról. Ott ni. az a verébszerű had. tátjá­tok, bóbitával a fején. Azok a csonttollú ma­darak. Mire beértünk a kert közepére, már egész sereg madárral ismer­kedtünk meg. Ott az­tán várt ránk a han­goskodó csókaesrroat. Este'e 'et? -yuGovóra hanyatlott a nao nyu­govóra tértek a mada­rak is Elcsitult a csó­kahad odúikba tértek a cinkék, magunk is hazafelé tartottunk. Nagyon jólesett a me­leg szoba, kicsi* el is fáradtunk de a két gyerek mégsem kíván­kozott ágyba ■'anem versen gve -n °sé! ték édesanVio1'" 1 a nagy „vadászat” é1 *' ■ veit. HALASY LÁSZLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom