Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-05 / 30. szám

1960. február 5., péntek NffPOJS\G 5 w írjanak rólunk isi Enyhe ívű dombok lágy öle­lésében pihen a falu. mint a puha fészek mélyén a pihés madárfióka Nagyságra is olyan, mint a fiókmadár, de ereie mérhetetlenül nagyobb. Az eggyé forrott akarat korlát­lan lehetősége feszül benne. Mert Nagykökényes nemrég lett termelőszövetkezeti köz­ség A tanácsházán együtt talá­lom a tanácstitkárt és a párt­titkárt. — Jó. hogy iött — fogad a fiatal tanácstitkár —. már azon gondolkoztunk, hogy mi írunk a Népújságnak. Mert mintha rólunk megfeledkeznének. Ta­lán azért, mert a megye leg­nyugatibb csücskében va­gyunk? — írja meg. hogy a község minden családja a nagyüzem; gazdálkodást választotta, ösz- szesen 288 család gazdálkodik 2228 katasztrális holdon a két termelőszövetkezetben. A ta­gok fele férfi. A munka is ví­gan megy. Már az első naptól kezdve. A két szövetkezet ve­zetősége a legtekintélyesebb emberek közül került ki. Ügy, ahogy a tagság kívánta. — Akár hiszi, akár nem, id. Kepés Imre, Szűcs János, de mások is azon sértődtek meg az első nap után, hogy őket nem osztották be munkára azonnal. Most is folyik a vető­mag tisztítása, a trágyakihor­dás és egy újabb 80 férőhelyes istálló anyagának beszállítása. — Hogy honnan lesz az anyag? Háj a bányászoktól! Tegnap volt tt Martinkovits József párttitkár Petőfibányá- ról. vitte is az elnököt anyagot nézni. Bontásból lesz ugyan minden, de az anyag elsőosztá­lyú! — Tudja, a bányászok na­gyon rendes emberek. A falu megszerette őket, mert nyílt- szívűek, őszinték. Pedig... — kicsit elgondolkozik — a szer­vezés nem volt könnyű mun­ka. És a vége: 100 százalékos belépés. — Nemcsak beszéltek azok a bányászok, segítettek is. A Bé­ke Tsz-nek 50 férőhelyes istál­lót építettek. Nekünk csak az anyag árát kellett megfizetni. Na. látja: ilyenek! — Terveink? Főként apró­mag termelés és hús-marha te­nyésztés. A Rákóczi Tsz 60 holdon, a Béke Tsz meg 30 hol­don termel ebben az évben lu- cemamagot. A Rákóczinak már 54 szarvasmarha és 48 ló az ál­latállománya. Számítanak még 5000 baromfi felnevelésére is. Van egy darálójuk, meg 4 ce­mentsilójuk. A Békének most adiuk át a régi terményforgal- mi épületét. Jó lesz vagy 25 ál­lat befogadására. Ott akarják a fiaztatót is berendezni. — így lettünk mi egy család. Meg is volnánk jól, de... írja még meg azt is: az iskolával,0 az új iskolával sehogyse állunk.* Igaz, a falak már megvannak.; de kellene még vagy 300 ezer forint a mi pénzünkhöz, hogy; kész legyen. Mert csak 150 ezer; for'nhmk van. Az építőipari; vállalat visszautasított minket. hogy 1 millión alul ők nem dol­gozhatnak. — Pedig... de jó lenne az új iskola ebben az évben! Oda terveztük a televíziót is. Lehet, hogy a jövő héten már meg­vesszük a Munkácsyt. Azér* azt. hogy többen nézhessék. Van rá pénzünk. Csinálunk új sportpályát is. ötezret szántunk rá a községfejlesztési alapból, de számítunk a társadalmi munkára is. Aztán, tudja, a já­rási TSB-től is várunk valamit hozzá!... Lesz ott öltöző, meg salak futópálya is. — Mert nálunk a társadalmi munka... — elém tesz egy fényképet. — Nézze, ezt tavaly csináltuk: 1050 m hosszú jár­da. A fele társadalmi munká­ból készült. Az idén més 2500 métert építünk hozzá: 78 ezer forint értékben. De elkészítjük az autóbusz megállót is. Ez köt össze minket, az autóbusz, a vi­lággal. és a szabadban várni... No: lesz meleg váróterem! Kell az is. — Higgye el: mindent meg­építünk. Nagykökényesen le­het. Itt ilyenek az emberek. Mosolyog. Biztosan felvillan előtte egy­két barázdás, napszítta arc. A ..legnyakasabbak” arca. akik nem hagyják, hogy Nagyköké­nyes lemaradjon, ha már olyan nagyot lép a világ körülöttük. — Jó volna, ha a kultúrmun- káról is írna — veszi át a szót Szabó Sándor községi párt­titkár. — Ebben az évben a peda­gógusok munkája is más. mint eddig volt. Igaz: új emberek Hogy új söprű? ... Talán most másként lesz. öt pedagógusunk van. de ... velünk vannak. Is­meretterjesztő előadásokat tar­tanak, színdarabot tanítanak, munkaegységszámítást vezet­nek az ezüstkalászos tanfo­lyam hallgatói részére. — A KISZ-ről sem feled­keznek meg. Vezetőségi tagok Politikai iskolát rendeztek a parasztfiatalok részére. És hogy szórakozás is legyen, képzelje csak: álarcos-bálra készülnek! Ilyen sem volt még nálunk! — Ott vannak a Nőtanács­ban is. Éppen ma kezdik meg a szabás-varrás szakkört. Le­het, hogy ez máshol nem nagy dolog, de nálunk ... Tudja, mi volt itt régen? ... Hát. ezért! Bizony, ió ezen elgondolkoz­ni: mi volt itt régen és mi van ma. De nem az ördög. Jó, jó: épí­tés. szövetkezet, szórakozás Ezek nagyon szép eredmények, de... van itt még egyféle át- kos örökség is! A betű. a könyv, a tudás igénye... Hol tart ma Nagvkökényes: az „úr. ír” bű­völete béklyózza-e még a lel­keket? Soós Júlia tanítónő ad vá­laszt kérdésemre a kis falu kis iskolájának egyik tantermében, ahol a II. és IV. osztályok Ju­liskáit és Jancsikáit vezeti be a tananyag rejtelmeibe. — A könyvtárnak körülbelül 150 olvasója van. Hetenként 80 könyv fordul meg a kezükön. A f'atalok Vernét és Jókait, az idősebbek Mikszáthot és Mó- riczot olvassák szívesen. De ér­deklődnek a külföldi klassziku­sok iránt is. Persze — szégyen­kezik —. ez még ... nem olyan nagy érdeklődés. De... ta­lán ... egy-két év múlva sike­rül tovább jutnunk. — Nagyon sok szorgalmas olvasóm van. Néhányat? Si­mon Ferenc, Szabó Lászióné, Oldal Istvánná, Csíki László, akik hirtelen eszembe jutottak. — Nem' nagy eredmények ezek, tudom, de... nálunk ... Milyen érdekes ez a „de ná­lunk” ... Mintha szégyellnének vala­mit. A múltat? Az nem az ő bűnük. A jelen viszont nem ad okot a szégyenkezésre. És a jövő? ... Gondoljuk csak el: ahol any- nyit törődnek azzal, hogy a község lakói lobban, boldogab­ban és könnyebben, ugyanak­kor műveltebben éljenek: ez a jövő csak örömet adhat Hogy mondta Ady? ... ’’éhe a Szónak. fÉhe a Szépnek hajt titeket. ..” Milyen jó ma már ezt a fajta éhséget látni! G. Molnár Ferenc hogy a népi demokratikus Kínában az 1950-es évhez ké­pest a kiadott könyvek pél­dányszáma 1958 ban 837 szá zalékkal emelkedett. Renge­teg könyv! Minden esztendő­ben millió és tízmillió kö­tet: regények, elbeszélések és novellák, versek, politikai és tudományos munkák. A 650 milliós nép nap nap után csodálatba ejti a világot gi­gászi eredményeivel. Mennyi akarat, tetterő la­kik a kínai emberekben. Kez­detleges és primitív kohóik­ban olvasztanak vasat, hogy így is segítsék a népgazdaság termelési mutatóit elérni, túl­szárnyalni Csodálatosan ter­mékeny időszakát éli a Kínai Népköztársaság. Legnagyobb könyvtárában, a pekingi nemzeti könyvtárban mintegy 6 millió kötet áll mindenki rendelkezésére. Mert a köny­vek egyre fontosabbak a kí­nai nép életében. —kyd— Kibernetikus villanyrendőr Leningrádban önműködő forgalmi lámpát készítettek, amelyet szerkesztői „kiberne­tikus villanyrendőrnek" ne­veztek el. A villanyrendőr „agya” egy vezérlőrendszer, amelybe jel­fogókat és számológépeket sze­reltek. Ezek regisztrálják az útkeresztezéshez érkező kocsi­kat. A jelfogó-számoló me­chanizmus segítségével álla­pítja meg az önműködő készü­lék, mikor, milyen irányból és hány gépkocsi érkezik, s nyomban eldönti, mi a leg­ésszerűbb teendő, majd hala­déktalanul intézkedik. Az automata villanyrendőr a gépkocsikról és a gyalogosok­ról szóló adatokat azokról a jelzőpontokról kapja, amelye­ket az útkereszteződéstől 50— 100 méter távolságban az út­test és a járda alatt helyeztek el. Az említett adópontok kö­rül nagyfrekvenciájú mágne­ses tér keletkezik. Amikor az adópont környékén sok gép­kocsi, vagy gyalogos gyűlik össze, az áram feszültsége Csökken, s a vezérlőrendszer utasítást ad a forgalmi lámpa fényjelzésének átváltására. Munkacsapat tanácskozás a hevesi járásban Mentesítő A betemetett 435 dél-afri-í kai bányász megmentésére nincs semmi remény. A men­tésre kirendelt bányamentők munkáját akadályozta a tár-í náha zúduló víz és gáz. A; szakemberek nagy tel jesítmé-[ nyű gyémánt-fúróval akartak! levegőt és élelmiszert lejut-' tatni az eltemetett bánva-; szoknak, de a számított 200! méter mélységben is csak < szenet és homokkövet hozott! fel a fúró. „Váratlan vész” tört rájuk! és elzárta őket a külvilágtól az élettől. 435 bányász S'rjaj lett a dél-afrikai clydesdale-i | szénbánya. Elhagyta őket bányász-szerencse, a terme- j szét vad erői győzedelmes-; kedtek az emberi akarat, erő! felett, s most. amikor meg­hajtjuk az emlékezés zászla­ját. emberséges szeretetből, részvéttel tesszük. A 435 kézből kihullott aj csákány. Ne feledjük őket!! A munka halottal ők. (—ács) Három teríték jl/fennyí sok szép történik az életben, amelyről nem tudunk, s éppen ezért nem is beszélünk róla. Talán az otthonok csendjében húzódnak meg, talán még csak a szívek mélyén élnek, de fényük csillog, befelé világít, hogy megszépítse, megara­nyozza az életet. Egynek az elmúlt héten véletlen tanúja lehettem. Délután volt már. három óra felé járha­tott az idő, amikor megláttam a három terí­téket. Két tányért az egyiken, a másik kettő helyén csak egyet-egyet. Olyan furcsa volt ez az első látásra, de csak addig, míg fel nem villant bennem a valóság rejtett szépsége. Az édesanyát már délben elhívta otthonról a munka, a kislányt is lefoglalta a másnapra való tanulás. A terítékük mégis ott mosoly­gott az asztalon — jelképnek ... Három teríték egy család asztalán, akiket a mindennapok életében szétszakít a délidő. Mégis együtt maradnak gondolatban, érzés­ben, szeretetben. Az édesanyának, a kislány­nak jólesik az a tudat, hogy rájuk emlékez­tet az üres teríték, az édesapának pedig az, hogy szerettei akkor is vele vannak, amikor egyedül kell elfogyasztania ebédjét. Milyen szép is ez... A családi érzés mély­ségéről beszél, amely összeköt, egybegyűjt, melegít; kedvességről, amelynek simogató figyelme ki tudja tölteni az üres helyeket azokkal, akik munkájuk közben is maguk­ban hordozzák az otthon melegét; szeretet- ről, amely az üres terítékben is megmutatja magát, hisz azok helyezték azt oda, akiknek a szíve telve van vele; egy kis önzésről is, hogy akit annyira szeretnek, akkor is gon­doljon rájuk, amikor nem ebédelhetnek együtt. Három teríték... Milyen kis dolog ez, és mégis milyen nagy. mert a legnagyobbat őrzi, a szeretetet. A családi élet aránylik benne, annak szépségét őrizgeti, hogy a szür­ke hétköznapok is fénylővé váljanak, ki ne aludjanak a tüzek a szívek mélyén. Mert a tűz kialszik, ha nem raknak rá, a legnagyobb máglya is elég egyszer. De ha tápláljuk a szeretet tüzét, lángja, parazsa világít, melegít egy életen át... Tavass vár ás lyí ég fagyott a világ, kopog lábunk alatt 1 a föld, s a megdermedt rögök, mint kiálló kövek, nehezítik meg a járást. Az éj­szakák hidege jégvirágokat rajzol a házak melegét őrző ablakokra, de ezek már nem olyan csodálatosan finomak, mint januári reggeleken tündöklőn csillogó levél- és tű­kristályok. Hajnalonként az éjszakából itt maradt köd néha még zuzmarás fehérségbe öltözteti az alvó kerteket. A nappalok is hi­degek, fagypont alatt áll a higanyszál, mégis a bágyadt napsugárban már ígéret aránylik: tavasz lesz nemsokára ... A fák, a bokrok még hallgatnak erről, suttogni sem mernek róla. Megszakított éle­tüket hideg marokkal szorítja a megfagyott föld. Benne állnak, belőle élnek, nem sza­kadhatnak el tőle, vámiok kell. míg kienged a fagya. Várnak és figyelnek. Fent, a ma­gasban, ezernyi gallyacska áll őrt, nézik a messzeséget, ahonnan jönnie kell már nem­sokára a tavaszi szélnek. Milyen öröm lesz majd akkor!... A meg­szakított élet újra élhet, megindulhat a nagy munka lent a földben, a gyökerekben, fel a törzsön, végig az ágakon a legkisebb gallyig. Előbújhatnak a rügyek, nőhetnek, duzzad­hatnak, hogy kipattanva, lombokba öltöztes­senek minden fát, minden bokrot. Tavasz lesz akkor. A fű is kizsendül, zöld selymében kinyílik a pitypang, virágos lesz a rét. Az őszi vetések is megindulnak, s szinte varázsszóra hullámzik majd a búza­tenger. Pacsirták dala hangzik a magasból, visszajönnek a fecskék, gólyák, az erdőkben újra megszólal a kakukk. Madárdaltól lesz hangos erdő, mező. Traktorok dohognak az egybeolvadt nagy táblákon, daltól lesz han­gos a tavaszi táj. Mosolyba öltöznek az ar­cok. hogy köszöntsék az újra meginduló éle­tet, a tavaszt... Ma még fagyott a világ, a levegőben hide­gen úszkál a tél. de a bágyadt napsugárban már ígéret aránylik- tavasz lesz nemsokára... HÖRVÖLGYl ISTVÁN \ hevesi járás tsz-eiben munkacsapat tanácsko­zásokat tartottunk. A helyi párt és tsz-vezetők közel 500 főből álló aktíva csoportot ké­szítettek fel e tanácskozások­ra. Az eddig megtartott 620 tanácskozáson — három hét alatt — mintegy 3500—9000 tsz-taggal beszélgettünk. A munkacsapat tanácskozá­sokat azzal a céllal tartottuk meg, hogy a tsz-tagokkal szót váltsunk a jövő évi tervekről, a tagok munkakörülményeiről^ a családtagok bevonásának le­hetőségeiről és szükségességé­ről. a munka díjazásáról s ezen túlmenően választ adjunk az őket foglalkoztató kérdésekre, és problémáikat megoldás vé­gett eljuttassuk az illetékesek­hez. A munkacsapat értekezletek megtartásának hírét sok veze­tő hidegen, sőt elutasítóan fo­gadta. mondván, „most sok a dolgunk, nem érünk arra rá”. Néhányan arra törekedtek, helytelenül, hogy két-három munkacsapatot vontak össze a tanácskozásra. A hevesi Kos­suth Tsz vezetői azt állították. ..ilyen rossz időben nem lehet tanácskozni”. De az élet meg­cáfolta ezen állításokat, mert a tagság többsége megielent a ta­nácskozásokon és helyeselték a megbeszélteket. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a munkacsapat ta­nácskozások jó formái a politi­kai felvilágosító munkának mert erősítik a párt, a tsz-ve- zetők és a tömegek közötti kapcsolatot, azért is, mert ilyen kis csoportban közvetlenebb az emberekkel való beszélge­tés mint nagyobb gyűléseken való tanácskozásokon. A jelen­levő emberek ma;dnem kivé­tel nélkül elmondták vélemé­nyűket a felmerülő kérdések­ről. Itt az emberek valóban vi­tatkoztak a szövetkezeti moz­galom időszerű kérdéseiről, s tanácsaikat hasznosítani lehet a tervekben és azok végrehaj­tásában. A tanácskozásokon történő felszólalásokból világosan lát­szik. ha az emberek többsége az általa kiválasztott munka­helyen dolgozhat és előre lát­ja, körülbelül mennyi jövedel­me lesz — kedvvel vállalja a munkák elvégzését — s be- Svomja abba a családtagokat is. § A területelosztás és a premi- 8 zálás bevezetése ösztönzőleg §bat a tagok és a családtagok § munkában való részvételére. § Sok helyen az asszonyok § külön tanácskozást tartottak, s 8 női munkacsapatokat alakítot- §tak, vállalva a munkában való I részvételt. Javaslatokat tettek §K ömlőn, Hevesen és más köz- 8 s égek ben napközi otthonok fel- § állítására üzemi konyhák lét- 8 rehozására és egyéb olyan dol- 8gokra, amelyek összefüggnek a Itsz-asszonyok munkájának gmegkönnyítésével. § A felvilágosító munka nyo- §mán — máris látható, hogy Smegnőtt, a tsz-tagok aktivitá­ssá. Az erdőtelki Kossuth Tsz- §ben 4—5 munkacsapat tanács- Bkozás után mintegy 40 tag je­lentkezett az elnöknél munká­ira. Az Űj Élet Tsz-ben 48 tag Sés családtag kért munkát, mint jamennvit eddig számon tartot­tak. Sorolhatnánk ilyen ta­pasztalatokat a többi tsz-bol Bis. B A tanácskozásokból kitűnik 5az is, hogy az idős és munka- Bképtelen dolgozók helyzete 5 még sok (főleg új) tsz-ben Bnincs megnyugtatóan megold­óvá. A legtöbb ilyen tsz-tag jnem ismeri még kormányunk ‘idevonatkozó rendeletéit és a <tsz döntését az idős tagokról {való gondoskodásról. Ezért az a véleményünk, 5hogy tsz-enként rövidesen ösz­sze kell hívni az idős és a csökkent fizikai képességű tsz- tagokat. meg kell ismertetni velük a kormány rendelteit s a tsz közgyűlésének határo­zatát az ő megsegítésükre vo­natkozóan. Helyes lenne, ha a Nőtanacs és a KlSZ-szerveze- tek is bekapcsolódnának e ta­nácskozások megszervezés ébej Néhány helyen azt is ta­pasztaltuk, hogy a háztáj gaz­daság családonkénti mértéké­nek megállapításánál egyrészt a részrehajlás, másrészt a fe­lületesség jelentkezik az elbí­rálások során. Például nem veszik számításba, hogy a tsz- tagnak mennyi kertje van az udvarában, de előfordul olyan eset is, mint a kömlői Rá­kóczi Tsz-ben, ahol a tavaly belépett özv. Kiss Miklósné 60 éven felüli idős asszonynak 400 négyszögöl háztáji földet akarnak adni a vezetőik, (öt katasztrális holdat Vitt be a közös gazdaságba). Pártszerve­zeteink ne engedjék meg az ilyen részrehajlásokat, nemtö­rődömségeket. A háztáji föld mértékének igazságos kialakí­tásáért álljanak ki minden esetben. Persze a munkacsa­pat értekezleteken felszínre jött egyéb jogos problémák megoldását is ellenőrizni kell, mert azok megoldása tovább erősíti majd a pártszervezetek kapcsolatát a tömegekkel, il­letve így a tagok is elégedet­tebbek lesznek, s jobb kedvvel dolgoznak a közös gazdaság­ban. A munkacsapat-értekezletek legfontosabb tanulságai közé tartozik, hogy újból és újból végezzünk felvilágosító és szervező munkát a tsz-tagság között. A tavaszi munkára már most készülni kell. Űjabb munkacsapatok kialakításáról kell gondoskodni, ha a helyzet azt megkívánja. A KlSZ-szer- vezetek is most akarnak ifjú­sági munkacsapatokat létre­hozni. Fontos dolog tehát, hogy február hónapban újabb munkacsapat értekezleteket tartsunk, ahol minden munka­csapat megállapodik munka­helyében és a munka mennyi­ségében, hogy a munkacsapat tagjai a lehető legpontosabban megmondják, a családtagok bevonásával együtt milyen munkahelyen, mennyi munkát vállalnak el. Ezt lehetőleg pa­píron is rögzíteni kell. A ti- szanánai Vörös Csillag Tsz- ben a hasonló módon történt munkavállalások azt bizonyít­ják. hogy ilyen alapon ponto­sabb lesz majd a tsz-ek mun­kaerőmérlege. Szükséges lesz még a tagok között ismertetni az alapsza­bály egyes pontjait, a munka­egységszámítás legfontosabb részeit (attól függően, hogy a munkacsapat milyen munkate­rületen dolgozik majd). Be­szélni kell velük a premizá­lás mértékéről és módjáról, az áru értékesítéséről s egyéb időszerű dologról. Feltétlen helyes lenne, ha a vezető emberek mind el men­nének arra a munkacsapat ta­nácskozásra, ahol előzőleg vol­tak és egyúttal választ is ad­nának arra. hogy a korábban felvetődő problémákat hogyan intézték el. Területfelelőseink s a kom­munisták mindenütt gondosan és fáradhatatlanul dolgozzanak azon, hogy tsz-eink jól készül­jenek fel a tavaszi munkára, hogy a tagok és a családtagok szervezett és szorgalmas mun­kájával megteremtsék a jöve­delem biztosításának legfőbbi feltételét. A kommunisták e munka során is úgy dolgozza­nak majd hogy még tovább erősödiön a párt és a tömegek kapcsolata. Sa'lős Gyula hevesi j. titkár Több nrnt 2000 szarvasmarhát vittek az ű| tsz-tagok a közös gazdaságokba Meevénk területén az el­eműit ősszel kezdő termelőszö- {vet kezetek tagjai, valamint jazok a termelőszövetkezeti ta­gok. akik már régebben ala- í’kult termelőszövetkezetekbe {léptek — eddig mintegy 2000 szarvasmarhát vittek be a kö­zös gazdaságokba. Azoknál a termelőszövetkezeteknél, ame­lyek most a tél fogamén ala­kultak. az állatállomány felmé­rését végzik. Az elkövetkezendő két hét alatt ezeknél a termelőszövet­kezeteknél is a közös istállóba kerülnek az állatok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom