Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-28 / 50. szám

1S60. február 23., vasárnap NÉPŰJSAG 5 Ma terv — holnapra valóság KESKENY KIS ÉK vize ka nyarog a lábunk alatt, szoro­san hóZzábújva a hegy lábá­hoz, mintha csak védelmet ke­resne a szikkasztó szél ellen. Most kevés a vize, szerény, de ha megjönnek az esők, s a sok víz lezúdul a Mátra oldalán, valóságos patakká nő. Birto­kába veszi az országút, meg a hegy közötti keskeny földsá- vot, úgy, hogy aztán egész nyáron ott marad a tocsogó. — Nemes füzet kellene ide telepíteni — néz végig a zsom- békos részen a tsz elnöke. — Olyat, amiből majd télen kosarakat fonhat a tagság. A többiek hallgatnak. Véletlenül vetődött fel a gondolat-mag, de ahogy nézem az embereket, úgy érzém, szárba is- szökken majd, s mire újra eljutok Pa­tádra, már hajlékony kis fűz­favesszőket ringat a szél a zsombékok helyén. Tovább indulunk. Fél sza­vakkal beszélgetnek az embe­rek. de így is értik egymást. Éppen arról van szó, hogy az ordósi részen meg lehetne kez­deni a talaj előkészítést a mák alá. Aztán még egy-két nap és vetni kell, mert éppen most van a legjobb idő rá. Van egy­két ellenvetés, de hamar meg­egyeznek. Aztán kétfelé válik az utunk. A szövetkezeti tagok indulnak haza — mi, a szövet­kezet elnöke, MaHcsek Mihály, a tanács elnöke, Mata Pál, meg én, vissza a tanácsházára. Ők azért, hogy elmondják ter­veiket. én azért, hogy sorokba öntsem azt a kedvet, lendüle­tet, ezernyi tervet, amivel itt, ebben a mátrai kis faluban. Pá­rádon az új élethez kezdtek az emberek. Tervük az van bőven, úgy folyik a szó, mint a megáradt víz, ha felhúzzák a zsilipet. A tsz elnöke — egyébként úgy tudom, nem valami na­gyon bőbeszédű ember — ke­rek mondatokba fűzi a sok éjszakán át tervvé érett gon­dolatokat. A TERVEK két dologra alapozódtak. Az egyik: mire van lehetőség, a másik, mire van szükség itt, az üdülőkben. Hát sok minden kell. Gyü­mölcs. zöldség és tej, tej, mert abból van a legkevesebb. Azt hiszem érthető, hogy az új ter­melőszövetkezet tervei mind ezt a célt szolgálják. Persze, most még csak elképzelés, terv az egész, de sok minden már ezen a tavaszon a meg­valósulás stádiumába lép. Az első, ami a leggyorsabban meglesz, a zöldségellálás biz­tosítása, vagy legalábbis eny­hítése ennek a gondnak. Van négyholdnyi erre alkalmas, öntözhető területük, természe­tes, hogy élnek is - az alka­lommal. A másik lehetőséget az idén még nem tudják kihasználni, de mindenesetre megteszik a legtöbbet, ami csak tehető. Ez a tejellátás biztosítása. Sok akadálya van ennek. Az egyik és azt hiszem, ez a legnagyobb — nincs elég megfelelő minő­ségű jószág. A tehén ezen a vidéken, a parádi embereknél, valami szükséges rossz volt. Kellett, de itt nem nőttek mesterei a tehenészetnek. A ló? Az igen! Az kellett, az kapta a takarmányt — igaz, az hozta a legtöbb pénzt is a házhoz. Fuvaroztak az üdülők­nek, az erdőgazdaságnak — megragadtak minden kis mun­kaalkalmat. Ló az van bőven, szépek is, kell is belőlük jó néhány, de a tehenészet, az még ennél is jobban kellene, hiszen a szövetkezet nem fu­varozó vállalat. De hát van egy régi közmondásunk: olyan kalappal köszön áz ember, amilyen van, a parádiak is a rendelkezésre álló állatállo­mányból igyekeznek kiválasz­tani a legjobbat, hogy már eb­ben az évben is jövedelmezőbb legyen az állattenyésztés, illet­ve a tehenészet. A másik, amit már ebben az évben megcsi­nálnak: megteremtik a takar­mányalapokat. Ennek érdeké­ben vetnek a kalászosokra felülvetésként 120 holdon pil­langós takarmányt. Ezt a célt szolgálja a 80 holdas kukorica. Itt az elnök még külön is megkért, írjam meg az illeté­keseknek, ne Óvári 5-ös hib­ridet küldjenek, hanem MV 5-öst, mert itt a hegyvidéken ez kell. Ez korábban érik, job­ban tudják tehát hasznosítani. A TAVASZI VETÉSHEZ hozzátartozik a vetőmagról való gondoskodás is. Ebben sem lesz hiba a jelek szerint, mert az elmúlt napokban meg­kezdték a vetőmag összehordá­sát, s már áz első napon va­lami 22 mázsa vetőmag gyűlt össze. — Gyümölcsös is kell — mondja az elnök, s már sorol­ja a tervüket is. Az ősszel, terv szerint, 15—20 holdon telepítenek gyümölcscsemeté­ket, s öt holdnyi területen málnát. A málnatelepítés hasz­nát már a második évben lát­ják, a gyümölcsét jóval ké­sőbb, de a szövetkezet tervei a távlatokra is szólnak, nem­csak a közeljövőre. A tervek nagyok is, szépek is, és ahogyan sorolják, a már eddigi eredményeket, reálisak is. Mert akarnak az emberek dolgozni, s már az első napok­tól kezdve „megfogtak minden fillért”. A közös munkát pél­dául azzal kezdték a télen, hogy megalakították a lótu­lajdonos gazdákból a fogatos brigádot, s azok, amióta ter­melőszövetkezetbe léptek, munkaegységbe fuvaroznak az erdőgazdaságnak. Azt is meg­tették, hogy felvállalták a földművesszövetkezetnek a jégvágást. Kitermelték a jeget, hazafuvarozták, s mintegy nyolcezer forintot kerestek véle a közösségnek. Nyolcezer forint egymagában véve még nem nagy összeg, ha egy több mint ezer holdasra nőtt gaz­daság életét nézi az ember, de abban, hogy már most a na­pokban előleget osztanak, már ez a nyolcezer forint is benne van. Mert ilyen terve is van a vezetőségnek. A napokban megtartandó közgyűlésen ki­osztják az első munkaegység­előlegeket, a tervek szerint körülbelül 10 forintot, egy-egy január 1. óta eddig megszer­zett munkaegység után. A munkakedvet ez természetesen csak tovább növeli. S erre szükség is van ahhoz, hogy mindaz, amiről a termelőszö­vetkezet elnöke, s tagjai ma még csak mint tervről beszél­nek, holnapra valósággá vál­jék. Deák Rózsi Az egri Bugát Pál Szabad­egyetemen az alábbi előadások lesznek kedden, március 1-én: ★ Technikai tagozaton Somos János tart előadást a hang- rögzítés történetéről a főiskola fizikai előadójában (II. e., 70.). ★ A szónokképző tagozaton A helyes beszéd fonetikai felté­telei (felvételek, magnetofon­bemutatás) címmel tart elő­adást dr. Bakos József főisko­lai tanszékvezető tanár, a fő­iskola II. e., 56-os termében. ★ A világirodalmi tagozaton Lőkös István tart előadást E. Zola címmel a főiskola 22-es termében. Az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium farsangi tar- kabátkájában Kácsor Margit pletykaszámán kívül csaknem valamennyi táncszámnak nagy közönségsikere volt. Képűn-* kön: a román táncot járó Kurucz Olga és Illés Edit moso­lyognak. A fiatalok évödését nemcsak az arcuk árulja el, ha­nem a hangulatos tánc is. Az első lépések Pétervásárán Alig egy hete alakult meg megyénk egyik termelőszövet­kezete Pétervásárán, Ezüstka­lász néven. Az új szövetkezet tagjai az alakulás után azon­nal hozzáláttak az első teen­dőkhöz, annak felméréséhez, hogyan indulhatnak meg a kö­zös gazdálkodás útján. Az első lépés természetesen a bevitt földterületek és az állatok Számbavétele volt. Az állatok felértékelését be is fejezték már, szám szerint 600 juhot, 124 lovat, 16 csikót, 43 fejős­tehenet és 12 növendéket visz­nek be a tagok a közös gazda­ságba. A lovakra —mint ahogy mondják — a tavaszi munkák­nál van nagy szükség, mert sok az olyan földjük, ahová nem lehet tavasszal géppel rá­menni. Később a lovak számát természetesen csökkenteni akarják. Az állatok felértéke­lése után most a zöldleltár el­készítése folyik, megállapítják, kinek mennyi őszi vetése, szántása van. Készülnek erősen a tavaszra is, kiszámolták, hogy holdan­ként miből mennyi vetőmagot kell bevinni a tagoknak, hogy a tavaszi vetés zavartalanságát biztosítsák. Számba vették már azt is, hány munkaképes tagja lesz a szövetkezetnek, hogy ennek figyelembevételé­vel készítsék el a termelési tervet, s határozzák meg, hogy munkaigényesebb nö­vényből mennyit vessenek. Az új szövetkezet nagy prob­lémája az állatok férőhelyének biztosítása, ehhez megfelelő épületük ugyanis nincs. Már most tárgyalnak azonban az erdőgazdasággal, szériából épülő juhhódály elkészítéséről. Még csak az első bátortalan lépéseket teszik meg megyénk egyik legfiatalabb termelőszö­vetkezetének tagjai, de ezek a lépések máris biztatók, s re­mélhető, hogy a patronáló vál­lalat, a Mátrai Állami Erdő- gazdaság segítségével hamaro­san teljes lendülettel végzik az első közös munkákat. flz 1980. évi áilatszámlálás Hosszú évek óta a Központi Statisztikai Hivatal a március 1-i állapotnak megfelelően számba veszi az ország állat- állományát. Az utóbbi időben ez a számlálás a községeknek csak egy részére terjedt ki, s az így kapott adatokból követ­keztettünk a teljes állomány alakulására. Az elmúlt év folyamán a mezőgazdaságban ' végbement döntő változás azonban szük­ségessé teszi az állatállomány teljeskörű felmérését. A helyes tervezés, a húsellátás, a tej­termékek, a tojás-, gyapjú- hozam stb. biztosítása szem­pontjából egyaránt fontos, hogy valamennyi község adat* rendelkezésünkre álljon. Az állatállomány összeírása tehát a Központi Statisztikai Hivatal irányításával, minden községben végrehajtásra kerül március 1—10-ig. Az összeírás kiterjed a szocialista üzemek közös, a termelőszövetkezeti tagok háztáji és az egyéni gaz­daságok szarvasmarha-, ser­tés-, ló-, juh-, kecske-, bivaly-, szamár-, öszvér- és baromfi- állományára, valamint a méh­családok számára. Az adatfel­vételt számlálóbiztosok végzik, akik házról házra járva, meg­számlálás után írják össze az állatokat. Az összeírás ideje alatt — kb. 7—10 napig — a községekben a csorda- és kon- dakihajtás szünetel. A számbavétel során előre­láthatóan több nehézség fog felmerülni. így elsősorban azoknál a termelőszövetkeze, teknél lesz probléma, amelyek a közös állattartáshoz szüksé­ges istállóval még nem rendel­keznek. Bár ezeket az állato­kat az istállőzás helyén szám­ba veszik, szükséges, hogy * leltári adatok alapján a tsz- elnökök tájékozottak legyenek az állatok számáról, kor- és ivarcsoport szerinti megoszlá­sáról. Az évek során kialakult ta­pasztalat azt bizonyította, hogy mindig voltak olyan gazdál­kodók, akik állatállományukat igyekeztek a valóságtól élté- rően kisebbíteni, vagyis leta­gadni. Ezenkívül voltak olyan számlálóbiztosok, akik munká­jukat nem jól végezték, a fel­vételnél hibákat követtek el. A letagadások, illetve helyte­len felvezetések kiküszöbölése céljából a Statisztikai Hivatal és a tanácsi dolgozók szúró­próbákat végeznek, tehát az állatokat újból megszámolják. A fentieket figyelembe véve, senki ne vegye zaklatásnak, vagy személye iránti bizalmat­lanságnak, ha az eredeti felvé­tel után ellenőrzik az összó- írási munkát. Viszont letaga- dás esetén a törvényes követ­kezményeket alkalmazni fog­luk. A KSH megyei igazgatóság* tánc az ióba. A bíró tánc köz- ben többször is fenyítést al­kalmazott ilyen esetekben: ha egy legény menyecskével tán­colt; ha egy legény olyan me­nyecskével táncolt, akineK nem volt ott a férje (kétszeres büntetés!); ha egy lány vagy menyecske fizetés nélkül tán­colt; ha valamelyik legény ká-: romkodott, vagy rendetlenke- dett. Kedd éjfélkor megjelent az lóban a községi bíró és elszed-; te a vonót a muzsikásoktól,: vége volt a mulatságnak. Akadt ugyan legény, áld har- monik ázott még, de a lányok j lassanként hazamentek, mert a közvélemény úgy tartotta, hogy olyankor a lánynak már otthon a helye. Szerdán reggel hamvazko-' dás után elmentek az iós legé­nyek „kódúi ni”, vagy „farsang bolondját járni”. Maskarának öltöztek: terhes asszonynak, hentesnek, rossz ruhában csa­vargónak. Arcukat bekenték korommal, vagy álarcot vettek fel, hogy ne ismerjék meg őket. Nyársat, kosarat vittek; magukkal és kéregettek a lá­nyos házaknál. Kolbászt, sza­lonnát, tojást és bort kaptak, amit a végén az tóban fogyasz­tottak el. I NAPJAINKBAN a farsang 1 _________________ vallási ta rtalma és színezete mindin­kább elhalványul, de a forma: mint a fiatalság szórakozásai- nák és ismerkedésének egyik hagyományos alkalma tovább él a természet megújulása, a tavasz kezdetén. Bakó Ferenc Farsang Hevesben I HÉTFŐN BÉGGEL «^8 I..... .. ............................. volt sz abad táncolni az iósháznál, míg vége nem lett a misének. A mise végén már a különbö­ző iók zenészei kint álltak a templom előtt és a mise végez­tével rázendítettek. Minden ió legénysége a maga bandájá­nak muzsikájára táncba kez­dett. Először a legények itt is magukban táncoltak, majd in­tettek annak a lánynak, akitől a zsebkendőt és a rozmaringot kapták. Minthogy ez a tánc a templom előtt zajlott le, „pao táncá’-nak nevezték. A pap­táncét már a 18. századi egy­házlátogatási jegyzőkönyv is tiltotta, de amint látjuk, nem nagy eredménnyel, mert a leg­újabb időkig fennmaradt. A pap-tánca végeidével tán­colva, ujjongatva minden cso­port elvonult a maga tójába. Itt a bíró először minden le­gényt megvizsigált, van-e nála imakönyv és olvasó. Ha nem volt, megbüntette és ha a bír­ságot nem fizette ki. a dara­bont felkötötte a láncra. Ad­dig a láncon lógott, míg valaki ki nem váltotta. A büntetés­pénz a közös kasszába ment. — Ezután egyet táncoltak, majd a legények elmentek a kocsmába inni, délfelé elvitték ebédelni a zenészeket. A tánc délután újra kezdő­dött és úgy folyt le, mint az előző nap. Kedden délután ugyanúgy volt pap-tánca, majd láncot kötöttek, aminek segít­ségével később büntetéseket róttak ki. A darabont az ajtó­ban állt és ügyelt arra, hogy a belépők fizessenek. Minden le­gény a szeretőjéért is befize­tett mind a három napra, aho­gyan a nóta is mondja: A népházba ráfúttak a bandára, Odajönnek a legények sorjába. Odagyön az én babám la megvenni, F./.üsí, pénzzel fog énértem fizetni. Akit a darabont, beengedett, azt a bíróhoz kísérte és befi­zettette vele a pénzt, amit a bíró a nyakába kötött vászon­zacskóba rakott el. Először csak a legények mentek így be és félóráig ma­gukban táncoltak. Ezután anél­kül, hogy a táncot abbahagyták volna, intettek az ablakon, vagy az ajtónál leselkedő lány­nak, hogy jöjjön be. Aki­nek bejött a szeretője, az kö­zépre állt és páros táncot kez­dett, a többi legény pedig na gy körben, magányosan tovább táncolt. Vasárnap már éjiékor vége lett a táncnak, mert a tánc után a legények szeretőjükhöz mentek el. A lány magavarrta zsebkendőt és egy nagy szál aranyozott rozmaringot aján­dékozott a legénynek. A zseb­kendő régen a lajbizsebbe. a rozmaring a kalap mellé ke­rült. Az ajándékokat a legény egész farsang alatt viselte. Felvég külön szervezkedett, sőt még azon belül is a ki­sebb és a nagyobb legények. Húsz-harminc évvel ezelőtt a faluban négy ió szokott len­ni. Egy-egy lóra összeszervez­kedtek a legények, vagyis ösz- szeadták a rendezéshez szüksé­ges pénzt. A pénzből kibéreltek egy házat három napra, meg­vették a bort és az ióba szállí­tották, majd zenészeket fogad­tak. Felkértek egy hites em­bert ió-bírónak, ki ezért né­hány forintot kapott. A legé­nyek egymás közül „dára- bonf'-okat választottak, akik naponta egymást váltva segí­tettek a bírónak a rendezés­ben, a rend fenntartásában. I VASÁRNAP délután, ami­1-----------------— kor a nép jött ki a templomból, a különböző muzsikus bartdák az iósiházak- hoz közel az utcán elkezdtek játszani, amivel kezdetét vet­te a farsang. Az oda illetékes fiatalság egyenesen az ióba ment. ahol már az ajtóban állt a dara­bont és kiabálta: Befelé, legé­nyek, befelé, lányok, ingyen tánc van! — Mindeki betódult az lóba, rákezdett a zenekar és eljátszott egy csárdást. A tánc végén a bíró és a darabont mindenkit kitessékelt, csak a rendező legénység maradt bent. A bíró számára, asztalt állí­tottak a sarokba és egy nagy görbe bottal állandóan ott tar­tózkodott. A mestergerendára I A FARSANG megünneplé­■ ........................... se, mint a ta vasz beköszöntésének ünne­pe, már a kereszténységet megelőző, pogány időkben egész Európában szokásos volt. Ezeket a pogány ünnepeket: a görögök dionysiáit, a rómaiak Baturnaliádt, a szláv Perchta és a germán Holda tavaszsez- dő ünnepeit kapcsolta be ké­sőbb a katolikus egyház a maga ünnepeinek ciklusába úgy, mint a nagyböjtöt beve­zető ünnepségeket. A böjtöt megelőző három napon át Kó­mában tartott nagyszabású ünnepségek, a karneválok in­nen nyerték nevüket (carne vale =“ hús, isten veled!) és terjedtek el az egész világon. Beláthatatlan idők óta ün­nepük Magyarországon is a farsangot. Régen vízkereszttól hamvazószerdáig tartott és az az időszak, amit ma is ünne­pelnek, csak a vége volt a far­sangnak, ezért ezt „farsang farká"-nak nevezték. Szombat este kezdődött és húshagyó kedd éjfélig tartott. A hamva- zó szerda után következő fél hetet népünk „csonka hété­nek nevezte. A farsang megünneplésének, mint népszokásnak legtelje­sebb termáját Heves megyé­ben Felsőtárkányból Ismerjük, aho1 a farsang három utolsó ..napján mulatságokat, ún. iókat rendeztek. A mulatság vasár­nap délután kezdődött és kedd éjfélkor fejeződött be. Szerve­sen kapcsolódott még hozzá a szerdai koldulás is. A rendezése a fonóház­be födött. Az Alvég és a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom