Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-27 / 49. szám
2 NÉPÚJSÁG le#©, féhíwfe PT„ söWnlía* Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) hogy ezt a szervező munkához hasonlóan szintén társadalmi üggyé kell tenni. A megyei tanács felkéri az összes társadalmi és tömegszerveze- ték, állami szervek és vállalatok tagságát, vezetőit és dolgozóit, megyénk munkásait, termelőszövetkezeti parasztságát, értelmiségi dolgozóit, hogy a megszilárdítás további munkájában is tevékenyen vegyenek részt. A termelőszövetkezetek megszilárdítása erősíti a munkás-paraszt szövetséget. A megyei tanács végrehajtó bizottsága, a járási és városi tanácsok e politikai célkitűzés érdekében támogatnak minden olyan kezdeményezést, atnely elősegíti a munkások és termelőszövetkezeti tagok együttműködését. A már kialakult patronálásd mozgalmon kívül lehetővé teszik, hogy nagyobb ünnepeken a termelőszövetkezeti tagok és munkások találkozzanak és majd kicserélhetik politikai nézeteiket, látogatást tesznek egymásnál az üzemekben, illetve termelőszövetkezeteknél. A találkozó, a látogatások minden bizonnyal előmozdítják a cél elérését, miszerint a termelőszövetkezeti tagság között is elterjednek az iparban már rég alkalmazott, a termelést elősegítő különféle mozgalmak. A termelőszövetkezeti parasztság közti felvilágosító munkának nagy szerepe van abban, hogy a tsz-tagok megszeressék a közös munkát, maguk k tekintsék a közös vagyont, s megszűr jenek azok a régi szokások és nézetek, amelyek az egyéni paraszti tulajdon alapján keletkeztek s most visszahúzó erőként jelentkeznek. Termelőszövetkezeteink azonban mindinkább erősödnek, n tagság jövedelme egyre nagyobb les». Mint ezt dr. Lendvai Vilmos beszédének egyik részében ismertette: — Sok olyan termelőszövetkezetünk van, mint például a füzesabonyi Petőfi Tsz, ahol egy tagra átlagosan 19 000 forint, a Szabad Nép Tsz-ben 21178 forint, a komlói Szabadság Tsz-ben 22 550 forint jövedelem jutott. És vannak olyan tsz-tagok, akiknek ennél sokkal magasabb volt a jövedelme, így a kiskörei Űj Élet Tsz-ben Szőlőst András tsz-tag 27 000 forint részesedést kapott, vagy például a füzesabonyi Petőfi Tsz-ben a Bocsicsalád 70 000 forint jövedelemre tett szert. A továbbiakban a termelő- szövetkezetek belterjes gazdálkodásának fontosságáról beszélt. A megyei tanács utasítja a végrehajtó bizottságot és a megyei tanács szerveit, biztosítsák, hogy a termelőszövetkezetekben már 1960-ban száz katasztrális hold szántóra 16— 20 számosállat jusson. El kell érni, hogy minden termelőszövetkezetnek legyen szarvas- marha-, sertés- és baromfiállománya. Az állattenyésztés színvonalának megjavítását a tanácsi szerveknek oly módom, is előkeli segítenie, hogy az állatgondozók megállapodását támogassák. Részükre rendszeres szakmai oktatásról kell gondoskodni, kérdéseket megszervezni. Pártunk VII. kongresszusa az életszínvonal további emelésének egyik fontos feltételeként jelölte meg a mezőgazda- sági árutermelés növelését. Ehhez az szükséges, hogy a termelőszövetkezetek száz katasztrális holdanként mir. tégy 170 000 forint értékű árut adjanak az államnak. Hiányossága a szövetkezetekriek jelenleg, hogy többségük nem vizsgálja a termelési önköltségi mutatókat. s nem vezetik az ehhez szükséges nyilvántartásokat. A termelőszövetkezetekben mindenütt, de legalább 50 százalékában már ez évben létre kell hozni azokat a nyilvántartásokat, amelyek alapján lehetséges az önköltség kiszámítása. Be kell vezetni a kettős könyvelést A tanácsszerveknek bizitosíta- niok kéül, hogy a tsz-ek a gazdaságosság figyelembevételével állítsák elő termelvényei- ket. Érdekes, hogy a tsz-ek gazdálkodásának nagyüzemi feltételei a növénytermesztésben többnyire megalapozottabbaic, mint az állattenyésztésben. Kialakultak a nagyüzemi táblák, amelyeken alKalmazhatók a legkorszerűbb gépek is. Az állattenyésztés nagyüzemi feltételei főleg a férőhely hiánya miatt fejlődnek lassú ütemben. A termelőszövetkezeteknek tehát a beruházási hiteleket mind gazdaságosabban kell félhaszirólniuk. Már 1960-ban el kell érni, hogy a rendelkezésre bocsátott hatvanmillió forint építési és beruházási hitéiből az előre megtervezett létesítményeken kívül — megfelelő takarékossággal természetesen', s a termelőszövetkezeti tagok bevonásával — több létesítményt, főleg több állat- férőhelyet hozzanak létre, mint a megtervezett. A megyei tanács elnöke ezután ismertette a határozati javaslatot, majd a hozzászólásokra került sor, amelynék keretében értékes felszólalások hangzottak el, így többék között Tamás László, az MSZMP Heves megyei Pártbizottságának mező- gazdasági osztályvezetője a megye termelőszövetkezeteiben szerzett tapasztalatairól beszélt. Felszólalásában hangsúlyozta: — Termelőszövetkezeteinkben még kevés a szerződött állat. Két év előtt még lehetőség volt arra, hogy leírjuk, ha valamelyik tsz nem teljesítette a szerződést, bízván abban, hogy az egyéni gazdák helyettük is leszállítják. Ma erre lehetőség már nihcs. A továbbiakban elmondta, hogy az állatok részére szükséges takarmányt sok helyütt nem biztosítják kellőképpen. Szerinte tehát a termelőszövetkezetek egyik legfontosabb feladata. hogy okos, ésszerű gazdálkodással fejlesszék állattenyésztésüket, állatállományukat. A későbbiek során arról szólt, hogy nem minden esetben helyes a nagy termelőszövetkezetek (kialakulása. Csak ott egyesüljenek a tsz- ek, ahol politikai, szervezési és gazdasági alapja is megvan az egyesülésnek. A következő hozzászóló dr. Pozsonyi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkárságának vezetője volt, aki üdvözölte a Heves megye tanácsának ülését abból az alkalomból, hogy Heves termelőszövetkezeti megyévé lett. Mint mondotta: — Ez a nagyszerű alkalom egyben kötelez is. Egyrészt meg kell mutatni, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság többet és jobban termel, mint a régi, a kisüzemi gazdasági módszer, másrészt pedig, hogy a városi lakosság igényéit mindjobban kielégítse a mezőgazdaság. A délutáni órákban került sor dr. Pápay Gyula, a megyei tanács pénzügyi osztálya vezetőjének beszámolójára, az 1960. évi végleges költségvetésről. A beszámoló után, mely még lapzártakor tartott, az ülés részvevőinek interpellá- ciós kérdései következtek. Növekvő felháborodás világszerte a tervezett Madrid—Bonn tengely miatt kozhat rá, Spanyolország nem gyón is emlékeztet az egykór német terület*’. használt „élettér” kifejezésére. A nyugatnémetek azzal ér- Nyilvánvalóan, ez az egyik oka veinek, hógy nincs elég ,.íc- annak, hogy a nyugatnémét rük” ahhoz sem, hogy a „kő- hadügyminisztérium annyira WASHINGTON: Az amerikai külügyminisztériumban úgy vélekednek, hogy Bonn a spanyolországi rakétatámaszportok tervét „elejti“. Az amerikai hadügyminisztériumhoz közelálló körök közölték, hogy a bonni tervek „egyáltalán nem nyugtalanítóak”. NEW YORK: A New York Post csütörtöki száma azt írja, hogy Nyugat- Németország „csalárd játékba*’ kezdett Fravco Spanyolországával és ezzél komolyan árt „a nyugati ügynek”. A lap nyilvánvalónak tartja, hogy Bonn titokban kétoldalú egyezményt akart kötni Francóval nyugatnémet támaszpontok spanyol- országi felállításáról. Ismét nyilatkozott Sulzberger, a New York Times fő- munkatársa. Közödite, hogy a NATO-tagállamok — az Egyesült Államok, Anglia, Francia- ország kivételével — mindeddig semmit sem tudtak Nyu- gat-Németország „ambícióiról,,; A párizsi szerződés megtiltja, hogy Nyugat-Németország bizonyos fegyvereket állítson elő „saját területén”. Bonn ezt a tilalmat úgy akarja kijátszani, hogy Spanyolországgal szövetkezik. hiszen „világosan hivatDJ AKART A (TASZSZ): Az indonéz sajtó és közvélemény továbbra is nagy lelkesedéssel kommentálja Hruscsov látogatását. A szovjet miniszterelnöknek Jáwa és Báli szigetén tett körútja, djakartai, ban- dungi, djokjakartai, surabajai és dénpasari beszédei az ország figyelmének központjában állnak. A lapok közük Hruscsov életrajzát, arcképét, beszédeit. Kiemelik azt a rendkívüli szívélyes fogadtatást, amelyben Hruscsovot részesítették Indonéziában. A Semarang városában megjelenő Harian Tempo vezércikkében hangsúlyozza, hogy a Moszkva és Djakarta közötti tízezer kilométeres távolság nem lehet akadálya a tartós és szilárd barátságnak. E barátság alapja: közös törekvésünk a békére, a függetlennyöküket megmozdítsák”. A múlt tapasztalata azonban arra int, hogy ez a „könyöktér” naBONN. Strauss nyugatnémet hadügyminiszter csütörtökön kifejtette álláspontját a Politisch-Soziale Korrespon- dézben, a CDU kőnyomatosában. A hadügyminiszter igyekezett igazolni a nyugatnémet katonai politikát. Azt állította, hogy Nyugat-Németországnak „európai politikát”, sőt „világ- politikát” kell folytatnia. A bonni hadügyminiszter nézetei szerint nem szabad megvalósítani Európában a „katonai erők szétválasztását” megfelelő politikai megoldás nélkül. Hangoztatta, hogy a nyugat-európai országokat TOKIÓ (TASZSZ): A Washingtonból érkező hírek azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok sietősen valóra váltja ségre — írja a lap. A Szovjetunió forradalmunk első napjától kezdve teljes szolidaritást vállalt az indonéz nép harcával. A szovjet ENSZ-küldött- ség elszántan ellenállt annak az imperialista kísérletnek, hogy ismét gyarmati sorba taszítsák hazánkat — írja a lap. A Bandung Warta így ír: „Magas vendégünkként, meghitt barátunkként fogadjuk Hruscsov miniszterelnököt6”. A djakartai szovjet nagykövetség több száz levelet kapott a háromezer sziget országának különböző részeiből. Baranaja, a djakartai egyetem hallgatója például Hruscsovhoz címezi levelét és különösen azért üdvözli a szovjet vendéget, mert benne látja a leszerelés és a béke legnagyobb harcosát. (MTI) igyekezett eltitkolni ézt a tervezetet — állapítja még Sulzberger. egyesíteni kell, és tartósan hözZá kell láncolni az Egyesült Államokhoz és Kanadához, Strauss a nyugat-európai összefogást úgy képzéli él, hogy „összpontosítani kell minden erőt és így Optimális hatást kell elérni". „Az európai”, ily módon a nyugatnémet politika megkívánja, hogy katonailag „biztosítsák” az északi és a dóU államokat, a Földközi-tenger medencéjét és a Közel-Keletet. E feladat a NATO-fa vár, a megoldásban pedig „nagy szerepet” kell juttatni a nyugatnémet haderőknek — szögezte le a bonni hadügyminiszter. Japán újrafelfegyverzésénék terveit. Mint a Tokió Símbun című lap washingtoni tudósítója rámutat, áz amerikai katonai hatóságok el akarják érni, engedje meg a japán kormány, hogy Japánban különleges támaszpontot létesítsenek egy távirányítású rakétakilövő-be- rendezésekkel ellátott atomtengeralattjáró részére. Azt akarják, hogy a jövő évtől legalább egy ilyen tengeralattjáró állomásozzék a távolékeleti vizeken. Japán sajtóközlemények szerint magasrangú japán tisztek tartózkodnak az Egyesült Államokban, hogy tanulmányozzák a rakétafegyvereket. (MTI) Időjárásjelentés Várható Időjárás szombat estig: Néhányórás napsütés. Helyenként meg kisebb esők, a hegyekben kisebb havazás. Reggeli párásodási Mérsékelt északkeletl-keleti szél: Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton: plusz 4— plusz 7 fok között, várható legalacsonyabb éjszakai hőmérsékk : északon 0—mínusz 3, délen 0— plusz 3 fok között. Távolabbi kilátások: Vasárnap erősebb hajnali fagyok. (MTI) Indonéz sajióhangok Hruscsov látogatásáról Sírttuft» megmagyarázza bizonyítványát Rz Egyesült Államokkal megkötött katonai szövetség Japán atomfelfegyverzéséhez vezet XXXXI. Judit elérzékenyült, amikor a virágot átadtam. Átölelte a csokrot, beletemette az arcát, s ragyogó szemei átparázslottak a virág szirmain, levelein. — Még hoztam neked valamit... — mondottam és letettem a megterített asztalkára az üveg soproni kékfrankost. — Ma innod kell... — szóltam kedveskedve. — Ketten, jó? Koccintunk a boldogságunkra? — Igen — feleltem. Judit kezemnél fogva leültetett. Az üveget vacsora után bontottuk fel. Én csak kortyolgattam az italt, de Judit egymás után itta ki poharát. Bekapcsoltuk a rádiót és táncoltunk ... — Ma vagyok huszonhat éves... — suttogta és szeme megtelt könnyel. — Évek óta egyedül élek... az utolsó három születésnapomat is egyedül ünnepeltem. Mindén alkalommal át bőgtem az éjszakát... — Hiszen most is sírsz... — Igen, de most más. Most... most... azért, mert itt vagy mellettem. Örülök neked. De látod, már nem is sírok ... Erőltetetten nevetett, aztán szemét megtérülte és iámét táncoltunk. — Judit. Rámemelte tekintetét és teljesen hozzámsimult. — Én mindent megteszek neked. Egyetlen célom az életben, hogy boldoggá tegyelek ... De valamit kérnem kell tőled... — Tudsz-e olyant kérni, amit ne teljesítenék? — ... Gyere velem ... Hagyjunk itt mindent. Mi vár itt rád? Csak a sivárság, a robot, az örökös gondok... És nekem sem mindegy, hogy örökké félelemben éljek-e, vagy nyugodt légkörben ... Judit abbahagyta a táncot. Leült a rekamiéra, arca szomorú volt. — Nem tehetem meg, Miklós. Ez az egy, amit nem szabad megtennem... Tölts a poharamba... — ... Gondoltam — folytatta —, hogy ma erről nem esik szó közöttünk, és ... — Igazán nem akartam elrontani a jókedvedet, bocsáss meg... — Mindegy, nem rontottad el, de most mór, ha szóbahoztad... én is mondok valamit. Én sokat gondolkoztam arról, hogy miként tudnálak kiszabadítani nyugati barátaid hálójából. És rájöttem. Én magam megyek el a rendőrségre... — Judit, megőrültél?! — kiáltottam fel. — Engedd, hogy elmondjam... — s kézével elhárító mozdulatot tett. — Én elmondok mlftdent... Azt, hogy nagyon szeretjük egymást és én most, te helyetted jöttem el jelentkezni. Megkérem őket, hogy ne bántsanak téged... hiszen mindegy, hogy te jöttél el, vagy én? Nem igaz? Nem tehetik tönkre a boldogságunkat, nem hiszem, hogy ezt akarnák! És tulajdonképpen nem is csináltál semmit. Semmi olyant, ami kárunkra lenne. Megbocsátanak, meglátod ... — Naív vagy, Judit... — feleltem. — Meglátod, azt mondják majd, hogy küldjétek be, kihallgatnak, elmondasz szépen mindent, őszintén és hazaengednek... És akkor soha-soha többé nem kell félnünk semmitől... Semmitől? Judit nem tudta, hogy Carry és Lucy rettenetes bosszút áll rajtam. Egyszerűen nem tudta megérteni, hogy ebből a hálóból lehetetlen megszabadulni. De nem is akarok. Mi keresni valóm van nekem ebben az országban? Judit közben felugrott, ivott, utána engem lenyomott a rekamiéra és így szólt: — Most ne mozdulj, csak nézzél erigém. Nézd, milyen szép leszek...! Énekelgetve, tánclépésekkel ért oda a szekrényhez. Az ital megtette hatását. Judit egyszerűen becsípett. Arca kipirult, szemei furcsán csillogtak. Kitárta a szekrényajtót, a fogasokról kiszórta a ruháit... Levetkőzött, aztán magára vette azt a nyári selyemruháját, amelyben először megláttam. Egyet perdült előttem: — Ugye, szép ... ? 1 — és felkacagott. Szinte letépte magáról és már nyúlt a másik után. Megint öltözködött, közben énekelt, táncolt, ivott.., néha hozzám futott* megcsókolt és mégint folytatta ezt a furcsa divatbemutatót... Judit megteszi, amit ígért. Tudom, minden bizonnyal megteszi... Lucynak csodálatos hatodik érzéke volt. Nekem megjósolta előre, hogy Judit még kitöri a nyakamat, ha él nem némítom. Irtóztam attól a gondolattól, hogy éveket, talán egy teljes évtizedet kell lehúznom valamelyik börtönben. S akkor minden megszűnt a számomra. Sem Lucy, sem pénz, sem Judit, semmi az ég világon! Egy megöregedett, idegileg ronccsá változott ember lesz belőlem. Most kell döntenem, az utolsó óra előtt öt perccel. Talán már holnap is késő lenne ... Judit már a hatodik ruhát vette magára. Ismét a szekrény felé fordult. Levetette blúzát, szoknyáját... Én a zsebemből kivettem a kis üveget, amelyben a fehér por volt. Remegett a kezem, amikor tecsavartam a tetejét... — Boldogok leszünk ... ? ! — szólt hátra Judit és a választ meg sem várva, énekelt tovább. Most egy habfehér kisestélyit öltött magára... ... A porból egy csipetnyit beleszórtam a borába... Megállt előttém. Két ujja közé csípte a ruha alját, kissé széthúzta és komikus mosollyal pukedüzett. — Most fölkérhetem, uram, táncolni... ? ! Hölgyválasz, uraim...!!! — majd fölkapta a poharat, egy hajtásra kiitta a tartalmát. Aztán kezemnél fogva felrántott a reka- miéról... — Táncoljunk... táncoljunk... Szoríts magadhoz ...! Átkaroltam, szédült keringőzésbe kezdett, de mintha szorítása egyre gyengült volna ... — Meleg van ... Miklóskám ... olyan fór- róság borította el a szívemet... — mondotta elhaló hangon. Megtántorodott... elkaptam .., még próbált néhány tánclépést tenni, de összecsuklott... Szépen, lassan... lecsúszott előttem a földre... kezét széttárta, mintha kapaszkodni akarna még Valamibe... aztán lehanyatlott ... fehér habíuhájában elnyúlt a parketten, mint a hattyú ... (Folytatjuk)
