Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-25 / 47. szám

1960. február 25„ csütörtök NÉPÚJSÁG 3 Tízmilliőan Megnyílt a Szovjetunió postabélyegeinek egri kiállítása Vidám farsangi bál Recsken Vasárnap esté 8 órai kez­dettél a Bányászotthon nagy­termében vidám farsangi bál­ra gyülekeztek a recskiek. Fia­talok és idősek egyaránt kí­váncsian vártak a jelmezesek bevonulását, érdeklődéssel fi­gyelték az ötletes ruhákat. Az éjféli eredményhirdetés­kor első díjat nyert az „éj ki­rálynő" jelmezben megjelenő Jávorcsil’ Zsuzsanna. A máso­dik díjat a balett táncospár kapta. A párizsi divat és a IVgyeniTuha Az egyik párizsi fegyintézet női lakója panaszt terjesztett a börtönigazgatóság elé, amelyben kifogásolja a fe- gyencruha egyhangú és csú­nya szabását és divatos „egyenruhát” követel a rabok számára. Panaszában hangsú­lyozza, hogy a fegyencruhe „nem méltó a francia divat hírnevéhez”. Mégsem olyan okos állat a bagoly ... Nemrég az Orient-expressz Bécset elhagyva, hajnali négy órai .... hirtelen megállt a nyílt pályán. Nagy nyugtalanság tá­madt az álmos utasok között, mert a szakembereknek csak két óra múlva sikerült meg- állapítaniok, hogy a rövidzár­latot egy magasfeszültségű ve­zetékre telepedett hatalmas méretű bagoly okozta. ÜNNEPÉLYES keretek kö­zött nyitotta meg a Miskolci Postaigazgatóság vezetője, dr. Fehér István a Szakszerveze­tek Heves megyei Tanácsa székházában megrendezésre került szovjet bélyegkiállítást. Ilyen impozáns jellegű bé­lyegkiállítás még nem volt Egerben. A termek művészi dekorációja közepette, a Pál­mák és sok színes virág között különleges világítási techniká­val elhelyezett tablók hosszú során keresztül feltárul a Szovjetunió története 1920-tól napjainkig. A kiállítás nem­csak a bélyeggyűjtők részére nyújt tartós élményt, hanem az időrendi sorrendben kiállí­tott bélyegekből, mint egy nyi­tott képeskönyvből. a kifüg­gesztett magyarázó szöveg se­gítségével olvashatjuk le a Szovjetunió eredményeit tudo­mányos, gazdasági téren. Nincs olyan fontos esemény nagy szomszédunk életében,' amely ne tükröződne a bélye-, geken. Sok bélyeg ábrázolja a; tudományos kommunizmus, megalapítóit. Marxot és En- gelst, de ott látjuk a párt megalapítóját. Lenint is, élete oly sok pillanatában ábrázol­va. Elénk tárul az oroszor­szági proletár mozgalom és a Nagy Október története. A haza önfeláldozó védelmének témája tükröződik azokon a bélyegábrákon, amelyek a Szovjetunió 1941—1945-ben ví­vott Nagy Honvédő Háborújá­nak komor napjaiban jelentek meg. Eztak a bélyegek felhív­tak a haza védelmére, dicsőí­tették a szovjet harcosok bá­torságát és hősiességét, képet adtak a partizánok hőstettei­ről, a hátország hős dolgozói­ról, akik nagymértékben já­rultak hozzá a fasiszta rablók fölött aratott teljes győzelem­hez. HATALMAS hely jutott a bélyegeken a szovjet nép al­kotó munkájának. Látjuk a legnagyobb gyárakat, vízierő­műveket, ipari létesítményeket és a modem lakóházak sarait. Látjuk a szocialista mezőgaz­daság fejlesztését célzó törté­nelmi jelentőségű párthatáro­zatok megvalósítását. Elénk tárulnak a bélyegek­ről az orosz zeneszerzők, fes­tők, színészek, írók és kőltők. Sok élénk színű bélyeg mu­tatja az ifjúság, és ■ a gyer­mekek felszabadult életét 7 a pompás tájakat, Krím és Kaukázus vidékét. Megikapja a sport is a maga méltó helyét a kis ábrákon. Ném egy bélyeg idézi elénk az elért legújabb szovjet tudományos eredmé­nyeket, a szputnyikot, a ju- nyikot. a rakétákat, valaminí a Lenin atpm-jégtörőhajót. A szovjet bélyegek egyik legfontosabb témája a népeik békéjéért és barátságáért folyó harc. A régi cári Oroszország bé­lyegei évről évre változatla­nul, mégha különböző formá­ban is. de az uralkodó Roma- novok dicsőségét zengette. A mai bélyegele a dolgozó nép életét, alkotásait állítják az érdeklődés homlokterébe. A bélyegek történetében a Szov­jetunió bélyegein jelentek meg először az egyszerű em­berek, munkások és parasztok. Szeretnénk hinni, hogy az érdeklődő nagyközönség mel­lett, az iskolák pedagógusai megragadják az alkalmat és bemutatják a kiállítást egy ta­nulmányi séta keretében di­ákjaiknak. A KIÁLLÍTÁSON alkalmi postahivatal működik, mely különleges, alkalmi bélyegző­vel látja el az ott feladott levélpostai küldeményeket. Nem történelmi párhuzam A történelem nem ismétli meg önmagát, legfél- jebb egyesek szeretnék. Óhatatlan az összeha^ sunUtds a hír hallatán, hogy nyugatnémet katonákat sze­retnének Spanyolországban kiképezni — rakétafegtyve- rekre. Mintha nem is olyan régen már „tanultak” volna német katonák az Ibériai-félszigeten, mintha nem is olyan régen az is beigazolódott volna, hogy a tanultak mégsem bizonyultak elegendőnek. A fasizmus, a Spanyol Köztársaság leverésével készült fel a második világhábo­rúra. Most a Franco-féle uralom keretei között a rakéta­fegyverekkel való bánásmódot akarja megtaníttatni kato- ilálval Bonn... Nem történelmi párhuzam de igazság: tanúim lehet, de a tanultak alkalmazására nem lesz mód. Legfeljebb az új és a már egyszer megismert leckét, amelyben a világ békészerető népei játsszák az iskolamester szerepét. Micsoda bőr-rendszer! L1l kell ismerni, hogy Herr Oberländer kötélideg­A-/ zetü ember. Nem is egy földrész, az egész világ ismeri, tudja, mondja a bonni miniszter egykori viselt dolgait, milliók követelik felelősségrevonását, de Herr Oberländer ül nyugodtan a bársonyszékben és a szeme se rebben. Micsoda idegek! Vagy micsoda bőr-rendszer? (látó) A keresőképtelen táppénzes betegek gyógyulásának egyik legfontosabb alapfeltétele a pi­henés és a nyugalom. 1 A bajuszos elkuncogja magát, akárcsak ha jó adoma jutott volna eszébe, bajusza is billeg bele. Csobban a medence vize, oda­fordul a másik. — Mondja már nekem is, min nevet? — Én? Csak azon, hogy vagy tíz eszten­deje azt mondta nekem a Péteri, névnapon voltunk, s jól megnéztük a kancsó alját, hát akkor mondta, hogy mi most már olyan jó cimborák vagyunk, hogy halni is egyszerre halunk meg ... Na! Én itt, 6 meg ott... — Majd utoléri — legyint a sovány magá­tól értetődően. — Utol, tudom, hogy utolérem... De én őt, s nem ö engem... Hű, most nagyon forró, érzi, milyen forró. A másik is érezte és mindjárt mesélni is kezdte, hogy még huszonegyben, emlékszik, jött ilyen váratlanul a forró víz... De az is lehet, hogy huszonkettőben volt. Hiába, baj van már a memóriával, ha öregedni kezd az ember. (gyurkó) • « I?ét ember ül nyakig a gőzfürdő forró- vizes medencéjében, öregek. Bőrü­ket megaszalta az idő, amely csak olyan él­vezeteket tart számukra még, hogy húsz éve gúnyolódtak volna rajta. Mint ez a forró viz is. Nagy élvezet. Program. Időtöltés. Mert az ember még akkor is tölti az idejét, ha kevés van belőle hátra. — Jó meleg a víz — így az egyik, a kerek­fejű, kopasz, nagybajuszú. — Jó, de szerdán jobb volt... Sütötte a bőrt... Olyan jó volt — toldja a másik, aki­nek haja színe még mindig makacsul birkó­zik a fehérrel. Csend. Hallgatnak egy ideig. — Meghalt a Péteri. — No, csak nem — ingatja a fejét a ko­pasz. — Akkor már a druszájánál van az öreg — teszi hozzá. — Hát ő most már ott, beretválhaija az angyalok szárnyát — csapkod aprókat a ke­zével, mintha valami vízi rekviemet vezé­nyelne, a sovány arcú öregember. Termelőszövetkezeti község — magasabb kultúra Egy falusi kultúrotthon munkájáról S a további tervek? — Egyre bővítjük és foglal­koztatjuk a szakköreinkét — mondja Telekes elvtárs. — Most pl. igen sok fiatal lány jár ide be esténként kézimun­kázni. Senki sem szervezi őket, csak úgy eljönnek ma­guktól, önszorgalomból. íme, készen áll az adottság arra, hogy megszervezzük nekik és belőlük a kézimunka szakkört. Terveink között szerepel még, hogy a jobb idő beálltával rendbehozzuk a táncparkettet, részt veszünk az „Építsük, szé­pítsük kultúrotthonunkat”- mozgalomban, tovább parkosít­juk, virágokkal, padokkal lát­juk el a kultúrház melletti kis térséget. Arról is tervezgetünk, hogy a piacteret is parkosít­juk. s gyermek-játszótérré ala­kítjuk át. További tervünk, hogy fenntartsuk a kapcsola­tot az egri Gárdonyi Színház­zal, a most alakuló termelő­szövetkezeti KlSZ-szervezetek- kel, — hisz ők sokat segíthet­nek a munkánkban. Helyesek a tervek, szépek az elgondolások. Szükség is van rájuk mind egy szálig, hisz a mezőtárkányi lakosság művelt, kultúrszomjas, mondhatnánk kultúrigényes nép. Nemcsak a ruházkodásban, hanem a kul­turális téren is megvannak a nagy igényeik. Bűn volna eze­ket tudomásul nem venni. Szükség van a kultúrára azért is, mert az új útra lépett ter­melőszövetkezeti község új ar­culatának kialakításában dön­tő szerepe van a kulturális munkának. Nagy szükség van arra, hogy a felnövekvő ifjú­ság itt, helyben is megtalálja a maga kultűrigényeit, ne vá­gyakozzék el a városba a ter­melőszövetkezetből csupán azért, mert a f-áros talán több szórakozási lehetőséget nyújt neki. Császár István járás egyik felének községei itt, Mezölárkányon tartják meg a seregszemlét április hó­napban. Nagy erőpróba, hatal­mas versengés lesz, méltókép­pen akarnak hát készülni. Ek­korra szervezik újjá a községi zenekart is, amely egy évvel ezelőtt igen jól működött. A zenekart kisiparosok, kiszisták és tsz-fíatalok alakítják. A kultúrháznak van egy tangó­harmonikája, most kapnak egy másikat, egy fúvós hang­szert és dobfelszerelést. Most pedig egy nagyszerű és egyedülálló hírt árul el Tele­kes élvtárs, mégpedig azt, hogy itt a községben alakul meg Heves megyében az első tsz Ifjúsági klub' Hogy mit jelent ez? Hát va­lóban nagyszerű dolgokról lesz szó. A kultúrház egyik helyi­ségét alakítják át klubszobá­nak, amélyet a KISZ-íiatalok, ipari tanulók társadalmi mun­kával már kirakták mozaik­lappal. Az állam több mint tízezer forintos támogatást ad erre, Lengyelországból érkez­nek majd bútorok, ízléses ki­vitelű székek, felszerelések. A klub már külsőleg is repre- zéntatív jellegű lesz, kapnak hózzá nyolc klubasztalt, 32 széket, ezenkívül függönyök, szőnyegék, új rádió és lemez­játszó képezik majd a beren­dezést. Rendszeres klubélet lesz itt, heti háromszori nyit- vatartással, rendes havi és heti programmal, klubszabályokkal fógnak dolgozni. gyamóta-est, és hetenként kétszer van mozielőadás. Mindez igazán szép, de jog­gal kérdezhetnénk, hol van az öntevékenység, a helyi megmozdulás, mert a falu kultúráját nem csupán a televízió műsorának kell kép­viselnie. Telekes Sándor vá­laszaiból megtudjuk, hogy eb­ben sem lesz hiány, noha idáig még nem is sokat tettek. — Ügy is mondhatjuk, hogy a falu kultúrélete most van erjedésben, most forrnak és bontakoznak ki azok az erők, amelyek a tsz-község jövendő kulturális életét meghatároz­zák. Szilágyi László, az általános iskola helyettes igazgatója, most kezdett hozzá egy ének­kar szervezéséhez, s a napok­ban tartják az első próbáju­kat. Ez a vegyeskar egyébként a felszabadulási kulturális se­regszemlére készül műsorával. Dudás Férenc iskolaigazgató a színjátszó csopórtot szervezi, s tervük az, hogy előadnak egy háromfelvónásos és egy egy- felvonásos színdarabot, s az utóbbival szintén részt vesz­nek a kulturális seregszemlén. Ugyancsak a seregszemlére készül a tánccsoport, amelyet Bölkény Ráfaélné vezető­óvónő szervez az iskolások és a KISZ-fiatalók közreműködé­sével. A kultúrház vezetősége úgy tudja, hogy a füzesabonyi különben csak két hónapja került a kultúrotthon élére, mint függetlenített vezető, s mint zeneértő, kultúraszerető ember teljes szívvel és lelke­sedéssel igyekszik az itteni kultúréletet felvirágoztatni, Kérésünkre készséggel el­mondja, hogy január elsejétől rendszeresen folynak heten­ként a természettudományos előadások. Az előadók — pe­dagógusok és művelt szakem­berek — tartottak már elő­adást az űrhajózásról, a világ­mindenség titkairól, társadal­mi és politikai életünk kérdé­seiről. Mindig telt ház előtt zajlottak le az előadások, mert azokat televiziónézéssel kap­csolták össze, s így a kellemes és hasznos szerencsésen páro­sult. A televízió népszerűségéről egyébként oldalakat lehetne írni. Most csak elégedjünk meg annyival, hogy a gép igen jó, a vételi viszonyok kitűnőek, és zsúfolásig telt ház ván min­den este. Hetenként kétszer kedden és csütörtökön ai ezüstkalászos tanfolyam hall­gatói tanulnak a kisteremben ahól az állami gazdaság szak­emberei oktatják őket a kor­szerű agrotechnikai ismeretek­re. Az elmondottakon kívül gyakran tartanak előadásokai a különféle színtársulatok Legutóbb £1. 300 ember tap­solta végig Gergely bácsi és Mari néni műsorát, nemsoká­ra pedig az egri Gárdonyi Géza Színház vendégszereplé­sét várják. Természetesen mindezek mellett rendeztél KlSZ-teáestet, volt egy ma­'liilUIIIIIIIIIIHIHIUIIIIIIIllllltlIlllllllillillllllllllBiiBi Szombat este van. A leszálló alkony csendesen rátelepszik a kis falusi házak ablakaira, és nemsokára az utcán is ki- gyúlnak a villanyok. Egyre- másra csikordulnak a kis­kapuk, ünneplőbe öltözött le­gények és lányok, öregek és fiatalok lépnek ki, s szapora léptekkel tartanak a községi kultúrház felé. Igen látogatott hely mostanában esténként Mezőtárkány község kultúrott- hona. A téli időszakban itt eb­ben a kultúrgócpontban zajlik le a háromezer lakosú terme­lőszövetkezeti község eleven és mozgalmas kultúrélete. A nagyteremből vidám ze­neszó szűrődik ki. Az általá­nos iskolások éppen most tart­ják jelmezes farsangi karne­váljukat, s annyi a részvevő, hogy csaknem szétnyomják a terem négy falát. A szomszé­dos helyiségben — szintén számos részvevő előtt —, Hor­váth elvtárs, a községet patro­náló budapesti Duna Cipőgyár dolgozója a Központi Bizottság megbízásából ismerteti immár harmadik folytatásban a Vll. pártkongresszus anyagát. A kultúrház kistermében pedig a hazajáró munkás- és tsz- fiatalok sakkoznak, lökik a biliárdgolyókat, szól a lemez­játszó, beszélgetnek, évődnek, egyszóval: vidáman szórakóz- nalc. Eközben a pártkongresz- szusi előadás véget ér, de senki sem mozdul a helyéről, mert kezdődik a televíziós- adás. így megy es nap mint nap az egész tél folyamán, megállás nélkül. Igazán jóleső érzés látili ezt a mozgalmas, eleven kultúréletet, jólesik hallgatni, amint Telekes Sándor, a kul­túrotthon igazgatója beszámol az eddigi eredményekről, ö A népszámlálás adatai azon­ban, amelyek most láttak nap­világot, arról is tanúskodnak, hogy a lélekszám emelkedése kimutathatóan is, a felszabadu­lás óta erősebb, és határozot­tabb ütemű. Éi-thető is ez, hisz a biztos jövő tudata, a köz­egészség. általában az élet­színvonal ugrásszerű emelke­dése alapvetően hozzájárult a népesség gyarapodásához, jz emberek átlagos életkora nö­veléséhez, a halálozási arány­szám örvendetes csökkentésé­hez. Lassan 12 évszázada, hogy népünk megtelepedett mai ha­zájában s talán az egyetlen nép széles Európában, amely a népvándorlás korától kezd­ve — megőrizve népi, nemzeti jellegét — önálló állami létet mondhat ma is magáénak. A tizenkét évszázad nem szűköl­ködött sem szenvedésekben, Sem tervező álmokban. Ezek az álmok megvalósultak, tíz­milliós népünk a munkásosz­tály, a párt vezetésével a fel- szabadulás óta maga valósítot­ta meg és rendre valósítja Is meg'mind az álmokat. S eb­ben már részt vesz majd a tízmilliomodik magyar honpol­gár is, aki már szabad ország­ba születik és együtt tanulja majd a történelemkönyvben az első honfoglalást és a máso­dik, ama 1945. évi honfoglalás csodásán szép történetét. Gyurkó Géza bálkoztak ezzel a török hódí­tók éppúgy, mint a Habsburg gyarmatosítók. Horthyék is Olyannyira eredménytelenül, mint a hitleri fasizmus. Med­dő próbálkozás volt! ötmillió­ból tízmillió lett! Igaz, lehet­ne tán tizenötmillió is, mert legalább ötmillió embert hó- héroltak le, üldöztek el, pusz­títottak ki közvetve, vagy köz­vetlenül ennek az országim* vér- és tőkeszagú urai, akik már feleltek, s amíg a világ világ, felelni fognak ezért is a történelem és népék ítélőszéke előtt. TízmiUáóan vagyunk. Es ha valaha akkor, most büszkén és öntudatosan vallhatjux ma­gunkat magyarnak, akiket nem onnan ismer a világ már, hogy délibábos illúziókat kergetünk csikósgatyában a Hortobágyon, hogy van gulyásunk és papri­kásunk és tüdőbajunk, ha­nem ennék a tízmillióra gya­rapodott népnek immáron vi­lágra szóló alkotásaiból. Ki­vívott és megőrzött szabadsá­gából. A szocializmus győzel­meiről. Nincs okunk búsma- gyarkodó siránkozásra, hogy egyedül vagyunk a népek ten­gerében. Testvérek között, ba­rátok. fegyver- és éoítötársak között vagyunk és élünk nap­ról napra gazdagabban, győze­delmesebben. Ennyien vagyunk. Pontosab­ban ennyién leszük előrelát­hatóan az év közepére: népes­ség-jubileumot ülve. Micsoda erő, micsoda vitalitás van ma már nem maroknyi népünk­ben, hogy egy kerek évszázad évezredekre menő vérzivata- rában, nyomorában. kimond­hatatlan szenvedéseiben is megduplázódott lélekszáma? Az 1869-es népszámlálás ke­reken ötmillió lakost talált a kiegyezés utáni átmeneti bé­kés fellendülését élő dualista Magyarországon. S mi történt azóta, mi történt egy évszázad alatt? — hihetetlen sok. Milli­ók tántórodtak ki Amerikába, az éhezés és a nyomor elől, új hazát, emberibb életet, jobb sorsot keresve. Százezrek pusz­tultak el a legbékésebb béke­időben. mint gyerekek sorva­dásban, mint felnőttek tüdő­bajban, mint idősebbek és nem idősebbek egyszerűen az éhe­zésben. És az első világháború? És a Horthy-fasizmus 25 esztendeje? És a második világháború? Halottak és pusztulás, nyo­mor és kilátástalanság! De népünket nem lehetett elpusztítani, a népet nem le­het megsemmisíteni, kiirtani sem börtönökkel, sem kon­centrációs táborokkal, sem éhezéssel: semmivel. Megpró­Az SZTK Heves megyei Alközpont is a gyöngyösi kirendeltség közleménye Erre és egyéb szempontokra tekintettel a vidéki biztosítot­tak részére a jövőben, a hely­ben lakók részére pedig foko­zatosan bevezetjük a táppénz* terhességi és gyermekágyi se­gélyek postatakarék útján való folyósítását. Ezzel meg kívánjuk szüntet­ni az eddigi torlódást, zsúfolt­ságot is és ugyanakkor csök­ken az egyéb szolgáltatást (úti­költséget, temetkezési segélyt* szemüveget, stb.) igénylők vá­rakozási ideje. Felhívjuk tehát a biztosítot­tak figyelmét arra, hogy táp­pénz, terhességi és gyermek­ágyi segély igényüket a szük­séges igazolásokkal posta útján juttassák el akár kezelőorvo­suk, vagy munkáltatójuk útján is az alközponthoz, illetve a kirendeltséghez, mert a jövő­ben az említett segélyek házi­pénztár útján kifizetésre nem kerülhetnek. Az üzemi kifizetőhelyekhez tartozó biztosítottak természe­tesen minden változás nélkül az eddigi rendszer szerint kap­ják SZTK-szolgáltatásaikat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom