Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-25 / 47. szám
A ' '«/ * Egy asszony a sok kosul AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 47. szám Ara 50 fillér 1900. február 25., csütörtök A munkások művelődési otthonai A Központi Bizottságnak a munkásosztály helyzetéről szóló határozata és a művelődéspolitikai irányelvek alapvető feladatokat szabnak meg a dolgozók kulturális színvonala emelése tekintetében is. Művelődéspolitikánk irányítói — a legmagasabb fórumoktól a legalacsonyabbakig — minden esetben abból indulnak ki, hogy általános előrehaladásunktól el nem vonatkoztatható a munkások, parasztok kulturális fejlődésének széleskörű biztosítása. Az élet rohamléptekkel halad előre. Ami tegnap még újnak számított, az ma már régi, s amit _ ma üdvözlünk újként, az l holnapra már avulttá válik. Lépést tartani ezzel a fejlődéssel, — ezt szolgálják a művelődési otthonok is a városokban éppen úgy, mint a községekben. A kulturális foirradalom anyagi alapjait pártunk és kormányunk messzemenően és sokoldalúan biztosítja. Az elmúlt években megyénkben is a művelődési otthonok egész hálózata ; épült ki, s az erre fordított beruházások összege soksok millió forint kiadást jelentett. A párt és a kormány világosan tudja, hogy ezek a beruházások sokszorosan visszatérülnek. Vissza térülnek a munkások magasabb műveltségében, növekvő tudatosságában — s ez szoros összefüggésben áll újat teremtő terveink valóra váltásával. A művelt munkás könnyebben, ésszerűbben, úgymond „okosabban” tud dolgozni; a gyárakban, üzemekben megrövidülnek a határidők, növekszik a termelés, csökken az önköltség, magasabb lesz a műszaki színvonal, s mielőbb és mind jobban a napi élet gyakorlati eredményeivé válnak terveink előirányzatai. A művelődési otthonok a munkások helyi kulturális központjai. A hatvani, pető- fibányai munkás művelődési otthonok, a Mátravidéki Erőmű kultúrpalotája — ma már igazán második Otthonai a munkásoknak, 'Jt jászoknak, s a környék dolgozóinak. A munkás művelődési otthonok — ha tevékenységük nem is mindig problémamentes — jól szolgálják művelődéspolitikai feladataik valóra váltását. Ismeretterjesztő és szakmai í előadás sorozataik, külön- I féle rendezvényeik szakkö- l reik sok száz és ezer embert foglalkoztatnak és tartanak össze. A tanuló, a szórakozva tanuló munkás típusa ma már közismert üzemeinkben — s ennek a típusnak megteremtését elsősorban a munkás művelődési otthonok kezdték meg és folytatják tovább. Megszokott kép az, hogy esténként, amikor kigyulladnak a lámpák, a dolgozók napi munkájuk után egy kis pihenésre. beszélgetésre, szórakozásra indulnak a művelődési otthonok felé, s néhány kellemes óra után l térnek haza pihenőre. S ezt a képet szocialista kultúr- forradalmunk naponkénti győzelmei tették megszokottá, egyik jellegzetességévé épülő társadalmunknak. Hevesi látogatók Túrkévén A hevesi járási Nő tan ács és a mezőgazdasági osztály közös szervezésében, a járás érdeklődő termelőszövetkezeti tagjainak részvételével baromfi- tenyésztői tanfolyam kezdte meg működését Hevesen. A részvevőknek nemrégen lehetőségük nyílt arra, hogy ellátogassanak Túrkeve termelőszövetkezeti városba. A vendégeket itt a városi Nőtanács fogadta meleg szívélyességgel, s kalauzolta a Búzakalász, valamint a Vörös Csillag termelőszövetkezetekbe, ahol légióként a baromfitenyésztés módszereivel ismerkedtek meg, gyakorlati tájékoztatás alapján. — HATVANBAN az 1. sz. általános iskola 1219. számú Horváth Mihály úttörőcsapata ünnepi csapatgyűlésen emlékezett meg a szovjet hadsereg fennállásának 42. évfordulójáról. Rab Ferenc: jűdAspénz ★ Sugár István: ÖNKÉNTES RENDÖRÖK HEVES MEGYÉBEN ★ Szántó István: Tiszanána. 1960. február: EPILÖG HELYETT ★ INDUL AZ OLIMPIAI JELVÉNYSZERZŐ VERSENY Egerbe érkezett a mongol nagykövet A baráti találkozók keretében ma, február 25-én, csütörtökön Avarzed Szodnomyn nagykövet és Tudev Ceren- nadmydin kereskedelmi attasé látogat Egerbe. Délután 5 órakor a Bródy moziban a nagy- J követ bevezető szavai után a J Mai Mongólia című színesfilmet mutatják be, majd; mongol énekesek népdalokat í adnak elő. Apró Antal elvtárs részvételével értelmiségi ankét volt Egerben Egy társadalmi munkást mutatunk be olvasóinknak, — egyet a sok közül. Szu- rofka Miklósné, az egri IV. körzeti Nőtanács titkára. Jól sikerült rendezvények, tánc- és színjátszó csoportok, baráti összejövetelek eredményei dicséri munkáját. A titkári teendők mellett természetesen sok dolga van, hiszen háziasszony és családanya. Szerdán délután 4 órakor az egri Dobó István Gimnázium tornatermében nagyszabású értelmiségi ankét zajlott le. Az ankéton megjelent Apró Antal elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai bizottságának tagja. A nagyszámú részvevő előtt Apró Antal elvtárs tájékoztatást adott az időszerű gazdasági, politikai és kulturális kérdésekről. Jól működik az ifjúsági akadémia a Hajtómngyár egri telepén A Hajtóműgyár egri telepének KISZ-alapszervezete még január elején hat- előadásból álló ifjúsági akadémiát indított. Az előadásokon a KISZ- tagokon kívül egyre nagyobb számban vesznek részt a szervezeten kívüli fiatalok is. A háromhetenként sorra kerülő akadémiai délutánokra a KISZ-bizottságtól és más — -r- vektől kérnek előadókat. Az első, januárban megtartott Kommunista erkölcs című előadás után a második előadásra az elmúlt hét péntekén került sor, amelyet Kácsor Gáborné, az egri városi pártbizottság titkára tartott Öntözőberendezéseket vásárolnak a termelőszövetkezetek Megyénk termelőszövetkezetei élnek a 3004/2-es rendelet adta lehetőségekkel, ami a gépvásárlásokat illeti. Ä termelőszövetkezetek tagjai között egyre nagyobb gépvásárlási kedv mutatkozik. A tama- szentmiklósi Petőfi Termelő- szövetkezet már ez esztendőben nagy teljesítményű esőszerű öntözőberendezést vásárolt mintegy 223 000 forint értékben. Ugyanilyen öntözőberendezést vásárolnak a közeljövőben a füzesabonyi Petőfi és a tamazsadányi Aranykalász termelőszövetkezetek is, 0 mezőgazdasági tervek teljesítése népgazdaságunk legfontosabb feladata Egerben tanácskosnak ax orsxág főagronómusai A tegnapi napon országos értekezlet kezdődött Egerben a megyei tanács épületében, ahol a megyék főagronómusai és a megyei gépállomások igazgatóságainak főmezőgazdászai találkoztak, hogy megbeszéljék a tavaszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos időszerű kérdéseket. A kétnapos értekezletet Ivády József, a Heves megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Megnyitó beszédében tájékoztatta a megjelenteket Heves megye mezőgazdaságának fejlődéséről, elmondotta, hogy 117 községből immáron 92 község dolgozó parasztsága lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára, majd a tavaszi munkák előkészítésének jelentőségéről szólott. A tanácskozás vitaindító beszámolóját dr. Soós Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium Növénytermesztési Fő- igazgatóságának vezetője mondotta. Beszéde bevezető részében beszámolt a magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről, elmondotta, hogy az összes földterület mintegy hetven százaléka ma már az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek tulajdonában van, így az ország mezőgazdasági termelésének túlnyomó részét az állami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek biztosítják. A tervek teljesítése népgazdaságunk legfontosabb érdeke és rendkívül sok múlik azon, hogy a tavaszi munkákat hogyan kezdik el, hogyan készülnek fel a mezőgazdasági munkák kezdetére. Hazánk területén a termelő- szövetkezetek 5 300 000 hold földdel rendelkeznek, összesen 4600 termelőszövetkezetben 850 000 dolgozó paraszt termel. — A célunk az — mondotta dr. Soós Gábor —, hogy a terméseredmények országosan ne csökkenjenek. Ennek érdekében most minden erővel a termelőszövetkezetek megerősítését kell segíteni & támogatni a tsz-eket, hogy az 1960- as évi tervüket maradéktalanul teljesíteni tudják* Beszéde további részében arról szólott, hogy miként lehet a terméseredményeket fokozni. Az abraktakarmány ás kukorica vetésterületének növelésével, kertészetek kialakításával, burgonya és napraforgó intenzívebb termelésével feltétlenül növekednek a mezőgazdasági terméseredmények. Majd arról beszélt, hogy nem szabad egy-egy községben a kialakult hagyományos növénykultúrákat ésszerűtlenül megváltoztatni, sokszor olyan növények termelésének kedvéért, amelyek az egységnyi területen jóvá] kisebb jövedelmet biztosítanak. Dr. Soós Gábor a következőkben a legfontosabb időszerű feladatokat elemezte és a tennivalókat vázolta. — Nagy fontossággal bír ebben az időszakban a munka- szervezetek kialakítása — folytatta beszámolóját dr. Soós Gábor. — Alakítsák ki a brigádokat, munkacsapatokat és főként a kapásnövényeknél ki kell osztani a területeket egyé- (Folytatás a 2. oldalon.) A „ki mit gyűjt“ klub kiállítása ax Egeresehi bányatelepen jAz Egeresehi bányatelepi, általános iskola tanulói nagy szorgalommal gyűjtik már hosszabb idő óta a gyufacim- kéket, bélyegeket, a papírszalvétákat, képeslapokat, valamint a régi pénzeket, hasznosán töltve így el szabad idejüket. Az iskola gyűjtőkedvű fiataljai nemrégen „szövetkeztek” és 110 tagú Ki mit gyűjt klubot alakítottak. A szervezke-. dési időszak lejárta után is komoly munka kezdődött.; amelynek eredménye egy nemrégen megnyitott kiállítás volt. Ennek keretében minden klubtag legszebb gyűjteményét, mutatta be. A kiállítást a felnőttek közül is számosán tekintették meg. Megalakult ax egri xenei napok rendexö bixottsága Mint korábban erről már lapunkban hírt adtunk, megalakult az egri zenei napok rendező bizottsága. Az alakuló ülésen Kristóf László, Eger Város Tanácsa VB elnökhelyettese mondott bevezetőt. Elmondta, hogy a VI. egri da- 1 (»ünnepnek már élő hagyományai vannak városunkban, amelyet a tanévzárást követő szombaton és vasárnap, tehát június 25, 26-án tartanak meg. Az eddigiekhez hasonlóan az ország legjobb kórusai találkozója lesz ezen a napon. Részt vesz többek között az Acélhang Dalárda, a Magyar Optikai Művek, a Nyíregyházi Központi, a Székesfehérvári Pedagógus, a Karcagi Művelődési Otthon kórusa és még többen a szomszédos megyék legjobb énekkarai közül. Heves megyét előreláthatóan négy kórus képviseli majd, amelyeket a korábban megrendezésre kerülő megyei dalos-találkozón legjobb eredményt elért kórusok közül választanaik ki. A zenei napok keretében önálló hangverseny keretében lép fel Eger testvérvárosának, a lengyelországi Przemysl-nek a kórusa; A dalosünnep programjának összeállításánál felszabadulásunk 15. évfordulója méltó megünneplése a fő cél emellett 1960 Erkel-év, hogy ennek is méltó megemlékezést adjunk. így kerülne sor Erkel Bánk bán című operájának bemutatására* A programot még néhány kisebb jelentősé» gű ének-zenei rendezvény égé» szítené ki. 2 Gyakran összegyűlnek esténként a tanácsházán a kiskörei emberek, tanácstagok, hogy a falu ügyesbajos dolgait, a sürgős problémákat megbeszéljék. Az ilyen beszélgetés közben gyorsan halad az idő, s többször későre jár, mikor hazafelé veszik útjukat, vagy inkább csak szeretnék, mert az utcát nem világítja meg más a holdvilágon kívül, esetleg az ablakokból kiszűrődő fény segíti a hazaigyekvőt. A tanácstagok már többször kérték az illetékeseket, hogy hozzák rendbe az utcai világítást, mert ki tudja, miért, de gyakran kialszanak a lámpák. A lele- ményesebbek már többször próbáltak segíteni „saját erőből” a problémán, s szakszerűen jobbról balról megrugdalták a villanyoszlopokat, s máris kigyúlt a fény. Gondoljuk, a tisza- nánai körzeti szerelő azért újabb technikai megoldást is tudna alkalmazni, hogy az utcai lámpák végre hivatásuknál fogva, egész éjszaka világítsanak. (p. e.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
