Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-24 / 46. szám
2 NÉPÚJSÁG I960, fébruár 24.. széflifc Február 24: SZÖKŐNAP így áll a naptárakban ebben az évben, mert hát ugye szökőévben kell egy nap, amelyik „szökik’*, amelyikkel hosszabb az esztendő. Másként nem tudták megoldani a Ger- gely-naptár összeállítói. De akikor, amikor ezt a beosztást kitalálták — egészen biztosan —, nem gondoltak az ebből származó bonyodalmakra. Vannak, akik féltve őrzik a szökőévek kedves emlékeit, s mindig izgalommal várják — nem is annyira a 24-i szökőnap, mint február 29. elérke- zését. Éppen ezért talán korainak tűnik már most szólni róluk. de végeredményben mindennek a mai nap, a szökő” 24-e az oka. Ez alkalommal azok után kutattunk, akik íebruár 29-én születtek. Vannak szép számmal. Az egri Anyakönyvi Hivatalban feltárultak a vén anyakönyvek és róluk beszéltek. A fiatalokról, akik közül a most négy esztendős korosztályt a kis Drávucz Károly képviseli a megyeszékhelyen, s aki — hiába született 1956-ban — mégis most ünnepli hivatalosan első születésnapját. Fiatalembereknél, férfiaknál ez ugyan nem sokat számít, annál nagyobb jelentőségű viszont a nőknél. A példa: Nagy Józsefné, aki egy zöld csíkos borítású nagy könyvben leánykori nevén úgy szerepel, hogy Kalo Magdolna, született 1936/ február 29-én Mezőtár kány ban. Most így beszél: — Nem minden nő tagadja le éveit, s azt hiszem, én is ezek közé tartozom majd —, de mindjárt gyorsan hozzá is teszi: — bár lehet, hogy később sor kerülhet erre is. Ez a vélemény alapjában véve nagyon is érthető, hiszen Nagy Józsefnének nincs is szüksége különösebb tagadásra. szerencsés helyzete miatt. Ha például valahol megkérdeznék hány esztendős, nem kell bemondania évei számát, nyugodtan válaszolhatja: 1960. február 29 után: most ünnepeltem hatodik születésnapomat. No, de félre a tréfával — bár ezzel a fiatalasszony maga is szívesen el tréfálkozik —, mert Nagy Józsefné szökőévben születésének van egy komolyabb része is. Ez pedig arról győz meg mindenkit, hogy úgy látszik, azok, akik február 29-én születtek szerencsés emberek. Nagy Józsefnével való beszélgetésünk legalább is erről tanúskodik. 1958-ban ment férjhez, egy — idézzük szavait — „nagyon rendes férfihez*’. Mindenük mégvan. A fiatalasszonyt nagyszülei házasságkötésük után nem sokkal azzal lelték meg, hogy egy külön kis házacskában saját otthont biztosítottak számukra, a férj pedig szorgalmas munkájával valóságos kis paradicsomot teremtett asz- szonykájának itt. A következő lépés már természetes: Ka'.ó Magdolna három hónappal ezelőtt egy aranyos kislánnyal lepte meg férjét. S ezután már ismét a férjen a sor, mégpedig a születés- napi meglepetés kiokoskodása tekintetében. Ő rosszabb helyzetben van mint mi, nem kérdezheti meg feleségét, mi lenne számára a legkedvesebb ajándék, de mi megtettük, s íme a válasz: — Nem tudom mit kapok a férjemtől, de legnagyobb örömmel egy négytalálatos lottószelvényt vennék, s köszönnék meg Józsinak... Amilyen szerencsés volt eddig Káló Magdolna, hatodik születésnapjára még ez is sikerül ... De lapozzunk tovább az anyakönyvben. 1920-nál tartunk. s itt két név is található február 29-i születési dátummal. Az egyik Pagonyi Mária — ma Bacsó József felesége, s szülővárosában, Egerben él —, s a másik Sós Terézia. Aztán 1904-re fordul a nagykönyv Hangverseny Valóban művészi élményben volt része annak a mintegy 150 főnyi közönségnek, akik szombaton este végighallgatták a gyöngyösi énekkart és a petőfibányai művelődési ház bányászzeneikaránaik közös hangversenyét. Mind a fúvószenekar, mind pedig az énekkar mély átéléssel. kitűnő hangzással tolmácsolta a műveket, melyek a jól összeválogatott, gazdag műsor során előadásra kerültek. A műsor lehetővé tette, hogy a közönség újabb zenei ismeretekkel is gyarapodjon, zenei műveltségét emelje. Dicséret illeti ezért az énekkar vezetőjét, Szabó Tivadart és a zenekar karnagyát. Marosvölgyi Henriket. De az. elismerésből lapja, majd megint ugrunk négy évet: 1900-ra. S itt nagy a meglepetés: pontosan a XX. század első évében nem született senki Egerben, vagy Eger környékén február 29-én. Végeredményben azonban nem olyan nagy a baj, mert igaz, hogy 52 évvel később, de erre a hiányra ráduplázott Erdélyi Ferenc, Petőfibánya személyzetisének két kis csemetéje: Éva és Gyula, az Ikrek. akik azzal tették még emlékezetesebbé szüleik számára megérkezésüket, hogy épp egy szökőév februárjának utolsó napján születtek. Büszke is mindkettőjükre az édesanya, édesapa. Erdélyi Ferenc legkedvesebb témája például — ha munka közben akad néhány percnyi beszélgetésre idő —, a két, ma már iskolába járó apróság. — Már megint csak dicséretet hallottam az iskolában Évire is, Gyulára is — mondogatja elég sűrűn, s ilyenkor még azt sem bánja, hogy lesz-e hivatalosan születésnapjuk, vagy nem —, mert ajándék az mindenképpen jár nekik. ... 1960. február 24.: szökőnap. Így áll a naptárakban ebben az évben, s lehet, hogy ennek ellenére mégis sokan február 29. helyett majd március 1-et írnak most is. Azok azonban, akikről most röviden megemlékeztünk, biztosan nem hibázzák el ritkán — négy évenként — előforduló születésnapjuk dátumát... Weidinger László Petőfibányán jusson a kultúrház vezetőségének is: az így megszerkesztett műsor csakúgy dicséretet érdemel. Mindkét együttes megkapta már a Szocialista kultúráért ki tüntetést. Végezetül még csak annyit: az érdeklődés nagyobb is lehetett volna. G. Molnár Ferenc Idő járás,jelentés Várható időjárás szerda estig: Felhőátvonulások. megerősödő északnyugati-északi széllel, több helyen esővel, futó hózáporral. A hőmérséklet csökken. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán: plusz 2—plusz 6 fok, várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: északnyugaton mínusz 1—plusz 2, máshol plusz 2— plusz 6 fok között. (MTI) marsall cikke a Pravdában Malinovszkij MOSZKVA (TASZSZ): Ro- gyion Malinovszkij marsall, szovjet honvédelmi miniszter, a Pravda keddi számában megemlékezik a szovjet hadsereg napjáról. Megállapítja, hogy a szovjet fegyveres erők kezdettől fogva híven szolgálják a nép érdekeit, védelmezik függetlenségét és biztonságát. A fegyveres erők létszámának újabb csökkentéséről szólva, a marsall megállapítja, hogy ez logikusan következik a hajthatatlan szovjet béke- politikából, amelynek soha sem volt, s ma sincs agresszív célja. Malinovszkij válaszol azokra a nyugati állításokra, amelyek szerint a szovjet kormány intézkedése nem hadseregcsökkentést, hanem agresszív átszervezést jelent. Nagy bölcsesség nélkül is megérthető, hogy egy támadni készülő ország nem csökkent- heti fegyveres erőinek, főként szárazföldi csapatainak, légi- erejének és flottájának létszámát, amely fegyvernemek nélkül minden offenzíva elképzelhetetlen — írja. Az ilyen állítások még érthetők, ha a hadtudományokban analfabéta, de annál dühödtebb rágalmazóktól származnak. Viszont ha a hadtudományokban járatós, vagy magas katonai állású emberek állítanak ilyesmit, akkor világos, hogy céljuk a szovjet bé- kepptitika rosszindulatú elferdítése. Malinovszkij megemlíti, hogy ebbe a kategóriába tartozik Gates amerikai hadügyminiszter legutóbbi beszéde is. Gates-nek válaszolva. Mali- novszkij kijelenti: a SzovjetSulzberger, a Ne in York Times tudósítója jelenti: a bonni kormány titkos tárgyalásokat folytatott a Franco-kormány- nyal, hogy Spanyolországban képezhessenek ki és taníthassanak meg a rakétafegyverek használatára nyugatnémet pilótákat. Mint Sulzberger írja, a bonni kormány NATO szövetségesei közül mindössze hármat, az Egyesült Államokat, Angunió őszintén és következetesen arra törekszik, hogy örökké kiiktassa a háborút az államok egymás közötti kapcsolatából. S ha mégis folytatja fegyveres erőinek megszilárdítását a korszerű technika segítségével, ennek egyetlen oka az ország biztonságának védelme, mert világszerte vannak imperialista erők, amelyek nyíltan követelik a Szovjetunió és a többi szocialista ország megtámadását. (MTI) Hát és Franciaországot tájékoztatták e tervekről. A tudósító a továbbiakban rámutat, hogy a NATO égyes tagjai, így Norvégia és Dánia határozottan tiltakoznak azel- len, hogy Spanyolországot felvegyék az Észak-atlanti Szövetségbe. Viszont Nyugat- Németország képviselőinek állítása szerint NATÓ-tagsága nem akadályozhatja meg a bonni kormányt abban, hogy kétóldalú egyezményt kössön Francóval, olyasfélét, mint annak idején az amerikai kormány. „Washington tudja — folytatja a tudósító —, milyen kényes helyzet keletkezett a Francával fennálló különleges amerikai kápcsölatok miatti möst kitér a nyílt állásfoglalás elől a szóban forgó kérdésben”. Amíg Bonn és Madrid gondosan tanulmányozza, milyen lehetőségek nyílnak Nyugat- Németország számára Spanyol- országban, azalatt a két ország tulajdonképpen támaszponttá válik, még akkor is, ha egyelőre csak kiképzésre használják fel. — Az egész világ tudja azt is — írja a tudósító —, a párizsi szerződés megtiltotta, hogy Nyugat-Németország előállíthasson bizonyos fegyverfajtákat „saját területén”. Nos, Spanyolország pem Németország területe és ugyanakkor nem tartozik a szövetségesek ellenőrzése alá, amelynek keretében figyelemmel kísérik, milyen új fegyverei vannak Nyugat-Németországnák. (MTI) Küszöbön áll N. Sz. Hruscsov franciaországi látogatása hivatalos programjának közzététele PÁRIZS (MTI) Párizsi jólértesült körök szerint küszöbön áll N. Sz. Hruscsov franciaországi látogatása hivatalos programjának közzététele. A szovjet kormányfő párizsi és Rabouillet-i tárgyalásainak időpontja már óidig is ismeretes volt, csupán a háromezer kilométeres francia- országi körút egyes részletei tekintetében akadtak technikai jellegű problémák. Bordeaux, Marseille, Lyon, Dijon, Nancy, Reims, Lille, Caen, Rouen lesznek a körút egyes államásai. A szovjet kormányfő látogatásának időtartama is régóta befejezett ténynek számít: N. Sz. Hruscsov pontosan két hetet tölt Franciaországban. Protokolláris nehézségek sem merültek fel a látogatás programjának összeállításakor. De Gaulle tábornok eleve az államfőnek kijáró fogadtatás mellett döntött: N. Sz. Hruscsövot százegy ágyúlövés fogadja a repülőtéren, ahol De Gaulle tábornok maga is megjelenik Franciaország vendégének köszöntésére. A köztársasági elnök nem kíséri végig N. Sz. Hruscsovot vidéki kőrútján. Képviselője Louis Joxe. a közoktatásügyi miniszter, Franciaország egykori moszkvai nagykövete és De Gaulle tábornok egyik bizalmasa, Sukdreau építésügyi miniszter lesz, aki annak idején személyesen vitte a francia elnök meghívását Moszkvába. Az N. Sz. Hruscsov látogatását megelőző rendkívüli érdeklődés nyilvánul megFran- ciaórszágban a Szovjetunió iránt. A Francia—Szovjet Baráti Társaság Párizsban és a 'vidéki városokban naponta rendez előadásokat. 4 /\eií York Times szerint a bonni kormány titkos tárgyalásokat folytatott Traneo kormányával nyugatnémet pilóták spanyolországi kiképzéséről NEW YORK (TASZSZ): XXVIII. Eljöttem hazulról, de útközben meggondoltam magam és a Gellért-fürdő helyett inkább beléptem Pista bácsihoz, az étterembe. — A festő már két napja nem volt itt — fogadott az öreg. — Nem tudom, mi lehet vele? Vállat vontam. Ha nem jött, hát nem jött. Gondolataimat inkább lekötötte most Lucy, aki személyesen hozott el kocsijával tegnap éjjel a határig. Lucy egész idő alatt könyör- g'ött, amikor az osztrák fővárost elhagytuk, átadta a kormányt, s ő mellém ült. fejét a vállamra hajtotta. A reflektor fényében megmegvillantak a fehérre meszelt kilométerkövek. Friss, nyáréji szél csapott be az ablakon, az olasz lány hosszú, fekete haját néha arcomba csapta. — Meg tudod tenni? — kérdezte akkor Lucy és nem válaszoltam. Borzalommal töltött el az a tudat, hogy Juditnak meg kell halnia, amennyiben meghajtom a fejemet Lucy és az amerikai kívánsága előtt. De Juditot nem akartam megölni. Szeretem, olyan kimondhatatlanul, hogy inkább gondolkodás nélkül mást ölnék meg, aki kezet emelne rá. Arra képes lennék. És mi lenne, ha... ha Lucyt ölném meg. Itt van a lány revolvere a kocsi ajtajának zsebében. Lucy mindig itt hordja fegyverét. Bal kezemet levettem a kormányról és kezem- fejét odaértettem a zsebhez. A fegyver ott dudorodott a huzat szövete alatt... De ennek nem lenne semmi értelme. Ott van Carry! Keze elöbb-utóbb elérne, fciaba maradnék Magyarországon, Alegkönynyebb megoldás lenne számára, hogy a magyar hatóságok figyelmét felhívná rám és már le is buktam. Ettől pedig félek, mert akkor elveszítem Lucy után Juditot is. Legjobb esetben is néhány esztendőt a nyakamba sóznak.. Lucy aggódóan nézett rám. — Mire gondoltál most? — kérdezte. — Semmire — feleltem, egykedvűségét színlelve. — Azaz, hogy rád gondoltam. legszívesebben megfordítanám a kocsit és visz- szamennék veled .:: Lucy ábrándozva mosolygott: — Majd egyszer... annak is eljön az ideje. A határon aztán elbúcsúztam az olasz lánytól. Lucy szenvedélyesen belémkapasz- kódott. — Ígérd meg, hogy megteszed .;. — ígérem... — feleltem száraz hangon. — Énnekem kötelességem téged figyelmeztetni, hogy ha gyáván megfutamodsz .:. akkor mi... azaz, hogy Carry, halálra ítél, s az elől nem menekülhetsz el... Megvan rá a mód, hogy ... Karjait lefejtettem magamról. Hihetetlen dühre gerjedtem. — Hát ennyire elvadultál! Képes lennel megöletni!? S ezt éppen te mondod, miközben csókolgatsz és sírsz a búcsúzásnál?! Lucy szó nélkül visszaült a kocsiba, a kormánykerék mellé. Elővette a revolverét és fenyegető mozdulatot tett: — Nézd, Miklós. Te jelented a számomra a boldogságot. Minden ember a tíz körmével küzd azért, hogy a jussát kivegye az életből, ami mindenkinek kijár. Én a saját boldogságomért ölni is tudok. Még ha éppen te leszel az, akit meg kell ölnöm, én akkor is elhúzom a ravaszt. Mert inkább pusztulj el, s veled együtt a szerelmem is, minthogy a másé legyél... Megérted te ezt? Választ nem várva, ezután beindította a kocsit és elhajtott. Ez történt velem tegnap éjjel. S most — amint iszom a szokásos napi konyakot törzshelyemen, ebben a körúti étteremben, — megremeg a kezem. A pohár vékony széle odakoccan a fogamhoz.:. Mit tegyek...?! Mit tegyek..:?! Ebbe bele lehet őrülni!.:. — Rosszkedvűnek vélem pia« fiatal barátom ...! Megérkezett a festő, valamipek örülhetett, mert nagyon jókedvűnek tűnt, Fáradt mo' sollyal üdvözöltem. — Konyak? — Bólintottam. — Egy konyakot és két decit tisztán ::. ! — szólt oda Pista bácsinak, utána hozzámfordult. — Miért lógatja a fejét? — Nem tudom, hogy lógatom-e — feleltem, és mert az egészen bizarr válasz vólt, igyekeztem jó képet vágni. — Nézze, látja ezt a tömeget, ott. a sön- tésben? — és kimutatott az étterem ajtaján, ahonnét valóban kilátni a füstös előtérre. — Még nekik is jókedvük van, ők másfajta törzsvendégek, mint mi. Azok ott elisszák a keresetüket, amit alkalmi munkával megszereztek maguknak. Isszák, vedelik az italt, Redig a bor, az igazi jó magyar bor, az tiszteletet követel magának. A jó bort nem szabad vedelni. Ügy kell meginni, áhítattal, lassan, ünnepélyesen ... Hogy átjárja az ember vérét. Persze, keveset... Sűrűn, de egyszerre csak keveset. Nézze csak meg ezt a bort... Látja? Zöldes a színe. Ez rizling. Igazi, jó olasz rizling, de van benne egy kis muskotály is... Annak van ám zamata! Amikor az ember egyet kortyint belőle, a muskotály illata feltolakszik az ember orrába ... Ott érái. Mint a frissen szedett szőlő, olyan az illata ... Egyszer, képzelje ... A piktor megint belekezdett a bormesébe, s semmi kedvem nem volt most végighallgatni a locsogását. Már fölálltam volna, amikor Pista bácsi a piktor füléhez hajolt és valamit súgott neki. A festő felállt és elindult a söntés irányába. Kint valami duhajkodás zaja hallatszott, láttam, két egyenruhás rendőrt is, de aztán a nyílást eltakarta testével a festő, aki éppen most ért oda. Kiváncsi voltam, mi történik kint. utána mentem. Akkor álltam meg a küszöbön, amikor a két rendőr tiszteletteljes pillantással üdvözölte a festőt, majd néhány rövid szóváltás után — mintegy utasításként, amelyet a piktor adott — a két leghangósabb részeget kívitték a söntésből és a rend ezzel úgy- ahógy helyre is állt. (Folytatjuk)