Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-21 / 44. szám

1960. február 21., vasárnap NÉPŰJS AG 8 Az Eger—Salgótarjáni TÜZÉP a lakosság jobb ellátásáért A lakosság idei tüzelő- és építőanyag-ellátásával kapcso­latban néhány kérdést intéz­tünk a TÜZÉP áruosztályának vezetőjéhez, Jakkel János elv­társihoz. aki kérdéseinkre a következőkben válaszolt: — Arra a kérdésre, hogy lesznek-e az idei fűtési idény­ben zökkenők, vagy zavarok a tüzelőel'látásban, csak azt fe­lelhetem, hogy nem. Április elsejével indul a SZOT-tüzelő- akció, amely a lakosság mint­egy 50 százalékát érinti, ugyanis minden üzemben dol­gozó kaphat tüzelőutalványt. Sőt, egy háztartás az idén, már több utalványt is kaphat, 480 forint árban, a tavalyi 400 forintos utalvánnyal szemben. Ezért az összegért körülbelül 20 mázsa tüzelőt kap az igény­lő, amelynek 15 százaléka tűzi­fa lesz. Ez a kerekítés a fu­varok jobb kihasználása miatt történik, mivel egy-kéttonnás kocsi a 20 mázsa mennyiséget egyszerre házhoz szállítja. A lakosság, illetve az üzemben dolgozók, már március hóban előjegyzést tehetnek tüzelőre a szakszervezet; bizottságoknál. A SZOT-tüzelőakciónak nép­szerűségét mutatja, hogy míg 1958- ban 15 000 utalványt, 1959- ben pedig már több min 22 és félezer SZOT-utalványt váltottak be az igénylők. A megyében évente 25 000 vagon, Eger lakosságának 3000 vagon és a nem ipari üzemek­nek, vagy intézményeknek évente, mintegy 1000 vagon szenet szállít a TÜZÉP. — Az építőanyag-ellátás terén van-e számottevő ja­vulás? — Igen, van. A két megyé­ben, Hevesben és Nógrádban mintegy 300 alkalmazott dol­gozik a TÜZÉP-telepeken. Ezt azért említem — mondotta Jakkel elvtárs —. mert mint kereskedelmi vállalat, egy ki­csit iparral is foglalkozunk. Legalábbis ez ideig, mivel az ipar nem tudott egyes építő­ipari cikkekből elegendőt nyúj­tani. így a betonáru-gyártás elérte a kétmillió forintot. Az országos statisztika — amely számon tartja a megyénkénti házépítkezéseket — legutóbbi kimutatása szerint. Heves me­gye területén az első és harma­dik évnegyedben 1310 építke­zés történt magánkezdeménye­zésből, ami azt jelenti, hogy országos viszonylatban ezen a téren megyénk vezető helyen áll. Tehát a kereslet is kész­tette a vállalatot bizonyos cik­kek előállítására. Így saját üzemben 8700 kútgyűrűt, 2000 átereszcsövet és 360 ezer tető­cserepet — ami 200 házhoz elegendő —, továbbá 118 ezer mozaiklapot gyártottunk; A megtakarítás nyilvánvaló, mert csupán a közel kilencezer kút- gyűrű hétszáz vagonban férne el. A helyzet most annyira ja­vult, hogy a falvakban a ház­hely-kijelöléseket mi szorgal­mazzuk, vagyis elősegítjük ez­zel az építkezések megindítá­sát.^ Az ipar most már győzi, de sok áruféleség érkezik kül­földről is. Csehszlovákiából és a Német Demokratikus Köz­társaságból jó minőségű épü­letasztalos munkáik; érkeztek, amelyekről egy képes árjegy­zéket is hoztunk forgalomba. Ugyancsak az NDK-ból tetsze­tős égetett csempék érkeztek Missenből és Boizenburgból Fehér csempe, padlóburkoló Mettlaohi-lapck. Romániából kályhaesempók vannak raktá­ron, olyan mennyiségben, hogy minden igényt ki tud a TÜZÉP elégíteni. A vállalat egyik nagy remé­nyekre jogosító cikke a mű­anyagfólia, amely hajtatóágy fedésére, nyeregtetős védőab­lakra, silóbetakarásra és sok­sok egyéb felhasználásra al­kalmas és az az előnye, hogy olcsó és átengedi az ibolyán­túli fényt. Egyébként a vállalat 21-től, hétfőtől kezdődően kiállítást nyit az egri telepén, ahol be­mutatják az építőanyagokat éppen úgy, mint az épületasz­talos munkákat és a vasiból készült tetőszerkezetet, amely nem drágább, de sokkal tartó- sabb, mint az eddig használt egyéb tetőszerkezeti anyagok. A kiállítás mindennap reggel 8-tól. délután 4-ig megtekint­hető. és gondoskodás történt arról is, hogy ott megfelelő szaktanácsokkal lássák el az érdeklődőiket. A TÜZÉP 1958-ban és 1959­ben első félévi eredménye után elnyerte a „belkereskedelem kiváló vállalata’1 címet, amely a vállalat kollektívájának jó munkáját dicséri. — A fenyőfűrészáru-ellá- tásban milyen mérvű javu­lás várható? — A lakosság igényeinek ki­elégítésére csak a tavaszi hó­napokban kerül majd sor, hi­szen a faáru nagy része is kül­földről jön be. ezért itt egy kis türelmet kérünk a kö­zönség részéről. — Van-e valami újszerű még a lakosság részére? — Igen. Az, hogy a Knézich utcai szénüzlet megszűnik, mi­vel ez az utca is beleesik az idegenforgalmi útvonalba. De egyébként a Sándor Imre ut­cai üzlet le tud bonyolítani kisebb és nagyobb megrende­léseket is és házhoz is szállít­tatja; E cikk keretében leírt ada­tok ékes bizonyítékai annak, hogy az egyes emberek gond­jai ma már nem egyedüli gon­dok, de vállalatok, üzemek és azok vezetői, majd felsőbb fo­kon az állami szervek és veze­tők osztoznak a dolgozók gond­jaiban, kiknek minél tökélete­sebb ellátása népi demokráci­ánk legfőbb törekvése. O. M. Segítik a termelőszövetkezetet Az EGRI Finommechanikai Vállalat kápolnai részlegének műhelye szerényen húzódik meg a község volt malmának épülete mellett. Működéséről nem is tudnak sokat a kápol­naiak. Pedig az arrajárók nem is sejtik, hogy milyen értékes munkát végez nap mint nap az a 15 ember, akik közül töb­ben nem is a községben lak­nak. hanem a környékről jár­nak be reggelenként. Ittlétüket csak a műhely udvarán, vég­zett nagyobb lakatosmunká­val, vagy a villanyhegesztő sercegésével. messzevilágító, vakító fényével bizonyítják. Munkájukról, létezésükről többet tudnak a Budapesti Könnyűipari Szerelő Vállalat, a Textilfestőgyár, a Pamut­fonó, a Győri Textilkombinát, a Gyöngyösoroszi Ércbánya dolgozói, akik részére vasszer­kezeteket, biztonsági vasajtó­kat, raktárállványokat készít a műhely. A Finommechanikai Vállalat kápolnai részlegének dolgozói készítették, s jelenlég is készítik a Tanácsi Építő­ipari Vállalat munkája nyo­mán épülő viszneki, demjéni, hatvani iskola, a mátraderecs- kei orvosi lakás, az I. sz. Kór­ház vasszerkezeti és épület­lakatosi munkáit, valamint az erdőtelki, a két Tárná- és a Zagyva-hidak vaskorlátjait, a betonozáshoz szükséges vas- szerkezeti elemeket. ITT KÉSZÍTETTÉK el Sze­ged, Makó, Szentes és Hód­mezővásárhely sütőipari üze­meinek az olajfűtésű kemen­cék olajapparátját s jelenleg is folyamatosan szállítják az elhasználódás ütemének meg­felelően az olajporlasztókat. A környék malmai rá van­A domosslóiaknak megless a kenyerük » -TcAvQPr I jövőjéről, belül 600 ember járta az or- ________________l terveiről szágó* a nvár foivamán. és __ _______ terveiről beszélgettünk Domoszlón. a Mátragyöngye Termelőszövet­kezet irodájában, amikor va­laki különös kérdést tett fel: Rendben van: ezer hold szőlő több, mint kétezer hold szántó, minden bizonnyal szép megélhetést biztosít majd a jövőben is a község lakos­ságának, ám md lesz a kenyér- ellátással? Hogyan biztosítják a jövő­ben a község lakóinak a fej­adagot? Első pillanatban meghök­kentő kérdés, s legkönnyeb­ben azt válaszolja az ember: ahogy eddig. Ha eddig volt kenyér, lesz az a jövőben is. — Igen ám — mondják erre a domoszlóiak —, a korábbi esztendőkben minden nyáron 30 cséplőcsapat ment el a községből, hogy a kenyémek- való búzát megkeresse. Körül­szágot a nyár folyamán, és csak őszre tértek vissza, meg­hozva magukkal a fejadagju­kat. A termelőszövetkezetben ez így nem lehetséges, mert ha alaposan akarnak dolgoz­ni. jó terméseredményeket akarnak elérni, bizony egyet­lenegy munkáskezet sem nél­külözhetnek a nyár folyamán. Honnan lesz meg a kenyerük? Búzát nyolcszáz holdat vetet­tek, ennyi terem az 1960-as esztendőben. Ki-ki az egyéni földjein vetett még az ősz­szel, nagy terméseredményekre így nem számíthatnak és kevés lesz a kenyér. Volna egy meg­oldás — magyarázzák —. ha a búzaföldadót borban, vagy pénzben, fizethetnék ki. Eb­ben az esetben csak kevés pótlásra lenne szükségük és megoldódnék az ellátás kér­dése. AZT MONDJÁK, hogy a törvény nem adja meg erre a lehető­séget, azonban szeretnék, ha velük szemben valamilyen méltányossági eljárásra ke­rülne a sor ebben az esetben. Nos, mennyi az igazság eb­ben a megállapításban, meny­nyire ismerik a domoszlóiak a törvényt? Elegendő egyetlen törvény­cikkre hivatkozni. A pénz­ügyminiszter 1957-ben kiadott, A TEREMBEN apró ágyacs- kák és az apró ágyacskákban még apróbb emberkék. Élet­koruk? Változó, de egyik sem idősebb egyhetesnél. — Oáá ...oááá — jelentkezik máris az egyik, alig néhány órás apróság és a jó nénik máris ott teremnek, hogy megkeressék a hibát, a sírás okát. — Olyan egyformák ezek a gyerekek és... — Ragó Fe- rencné vezető-madám máris folytatja szavaimat és meg­nyugtat. — Soha nem fordult még elő, hogy valamelyik gyereket elcseréltük volna. Különben, alighogy megszületnek, már­is mindegyik karocskájára rá­kerül a kis szalag, rajta a baba neve. de talán enélkül se fordulna elő baj, mert az édesanya, amint egyszer meg­látja gyermekét, akár ezer kö­zül is ki tudná választani. És itt. a babák szobájában, szinte csillog, ragyog a tisz­taságtól minden és a falon (Foto; Kis* B.jf függő hőmérő mindig szem földadóra vonatkozó rendelke­zésének 28. §-a a következő­ket mondja: „Termelőszövet­kezeteknél az elszámolási el­járást nem kell lefolytatni, a földadó lerovásának módját azonban a termelőszövetkezet vezetőségével meg kell tár­gyalni.’* Felesleges ezek után min­den magyarázat. Az adónak a kifizetéséről tárgyalnak a termelőszövetkezetekkel és ez mindenképpen annyit jelent, hogy méltányosan járnak el a nagyüzemi gazdaságok tagsá­gával. Meghallgatják a veze­tők véleményét és azután ha­tározzák meg, hogy a földadót milyen formában róják le. Ahol az adó a kenyérellátást veszélyezteti, ott nyilvánvaló, hogy nein búzát, hanem más termékeket vesznek át adó fe­jében. Domoszlón, ahol bor terem, nyilvánvaló, hogy bor­ban kell leróni a földadót. NEM KELL EZUTÁN | do­moszlóiaknak bejárni az or­szágot, hogy összehordják a kenyémekvalót. Amíg a ter­melőszövetkezetük nem erősö­dik meg annyira, hogy a bú­zatermés is eléri a megfelelő átlagokat, bizton számíthatnak méltányos eljárásra, segítség­re. kenyérre. —sss-^ nak utalva a műhelyre, ha géphiba, törés miatt valame­lyik malom leáll, azonnal a kápolnaiakhoz küldenek segít­ségért, s a műhely dolgozói soron kívül elvégzik a javítást, a hengerek rovátkolását. A 80 000 forintos havi terv­vel dolgozó kis üzem munká­ját ismerik megyénk termelő- szövetkezetei is, akik részére már több munkát végeztek el a műhely dolgozói, soron kí­vül, munkaidő utáni rádolgo- zással. Segítségük ugyan nem jelentett anyagi támogatást a termelőszövetkezeteknek, de az istállóépületek építéséhez meg­rendelt épületlakatosi munkák idejében való leszállításával hozzájárultak a fontos épüle­tek mielőbbi átadásához. A kiskörei termelőszövetke­zet istállóját építő tarnaörsi Vegyesipari Ktsz megrendelé­sét csak decemberre tudták vállalni a sok munka miatt, de a műhely dolgozói is bent­maradtak munkaidő után, s rádolgozással már november­ben leszállították a fontos vas­szerkezeteket. A terpesi Rákó­czi Tsz számára épülő istálló vasszerkezeti, épületlakatosi munkákat a januári határidő helyett már decemberben tel­jesítették. Gyors munkájukkal segítet­ték a poroszlói és a mezőtár- kányi termelőszövetkezetek építkezéseit, de ugyanakkor figyelemmel kísérik a község­ben most lábadozó, erősödő termelőszövetkezetek életét is. A Kossuth Tsz kialakuló köz­pontja ott van a műhely mel­lett, s az épületek átalakítása­kor naponként átjártak a mű­helybe, ilyen, meg olyan szer­számokért, egy baltaélezésre, s egy kis hegesztésért sem mennek a városba, mert Gyet- vai József hegesztőpisztolyával azonnal „összeragasztja” az el­tört vasalkatrészt. A SZÖVETKEZET tavasszal átalakítási munkákat, építke­zést akar megkezdeni, s ehhez, a lehetőséghez mérten, a mű­hely dolgozói is hozzájárulnak, legalábbis a műhely brigádve­zetője, Józsi bácsi azt mondja, hogy ha valamiben segíteni kell, azt soron kívül elvégzik a szövetkezetnek, hogy ezzel is támogathassák a termelőszö­vetkezeti mozgalmat, a község földdel bajlódó dolgozóinak jobb életért vívott harcát. P. E. Szovjet bélyegkiállílás Egerben Miskolc, Ózd és Szolnok után, Egerben is bemutatja a Magyar Postaigazgatóság, a Szovjetunió Postaügyi Minisz­tériuma által rendelkezésre bocsátott bélyegkiállítási anya­got. A kiállítást február 23-án nyitják meg ünnepélyes kere­tek között és az 24-től március 3-ig lesz a közönség által is megtekinthető. A kiállítás színhelyéül az SZMT Széche­nyi utcai székházának föld­szinti terme fog szolgálni. A rendezendő bélyegkiállí­tás alkalmából felkerestük az illetékeseket, hogy tájékozta­tást szerezzünk a nagy jelen­tőségű eseményről. Pártos Ferenc, az Eger 1. sz. megyei postahivatal vezetője, a Miskolci Postaigazgatóság kiküldöttei, és Sándor Imre elvtárs, aki az Egri Bélyeg- gyűjtő Kört képviselte, el­mondják, hogy a kiállítás az 1921. augusztusában kibocsá­tott első szovjet bélyegtől kezd­ve. bemutatja valamennyit, 1958-ig bezáróan. A bemuta­tott bélyegek időrendi sor­rendben lévén elhelyezve, ke­resztmetszetét adják a Szov­jetunió történetének, eredmé­nyeinek és életének. A bélye­gek világtörténetében először jelentek meg bélyegeken az egyszerű emberek, munkások, parasztok képe. Az első szov­jet bélyegek kibocsátása óta eltelt 40 esztendő alatt több, mint kétezer különféle témájú bélyeg jelent meg, körülbelül 50 milliárd példányban. A Szovjetunió Postaügyi Mi­nisztériuma által kibocsátott postabélyegek — mint egyik informátorunk magyarázza — túlnőnek azon alapvető ren­deltetésükön, hogy csupán a postadíj lefizetését jelezzék, mély eszmei-politikai tartal­mú, miniatűr művészi alkotá­sokká váltak. A legújabb bélyegek között láthatjuk majd a szputnyikok és a holdrakéta bélyegeit, me­lyek a Szovjetunió technikai fölényét jelentik. Két igen ér­dekes bélyegsorozat is bemu­tatásra kerül, — ezek magyar vonatkozásúak. Az egyiket még 1951-ben, a Magyar Ta­nácsköztársaság tiszteletére, a másik pedig az 1959-es moszk­vai „I. Magyar Bélyegkiállí­tás” emlékére bocsátottak ki. A kiállítást szervezők módot és lehetőséget adnak arra is, hogy helyi bélyeggyűjtők is részt lehessenek azon szovjet bélyeganyagukkal. A kiállítá­son alkalmi postahivatal fog működni, ahol különleges bé­lyegzővel látják el az ott fel­adott leveleket. SUGÁR ISTVÁN Megválasztották a Hatvani Cukor- és Konzervgyár KISZ-szervezetének vezetőségét A 'hapokban tartotta vezető­ségválasztó taggyűlését a Hat­vani Cukor- és Konzervgyár KISZ-alapszervezete. A tag­gyűlésen a tagságnak közel 70 százaléka jelent meg. Kiss László KISZ-titkár tartott be­számolót, majd a tagok szól­tak hozzá a beszámolóhoz. A KISZ-gyűlésen részt vett Magyar István, a cukorgyár igazgatója is, akit felkértek a fiatalok, hogy mondja el vé­leményét munkájukról, tevé­kenységükről. (Szűcs) » 300000000CXXX10000000000000000000000. Kismamák közölt a hevesi szülőotthonban előtt van, nehogy megfázza­nak az apróságok. A kórtermekben a kisma­mák fekszenek, ki a nagy ese­mény előtt, ki utána. Pokovai Jánosné már örömtől csillogó szemmel újságolja, hogy sze­rencsésen megvan és hogy „fiú”. Azt is vártak, és tel­jesült vágyuk. kívánságuk. Nagy Jánosné ugyancsak bol­dog, hiszen itt is egy aranyos kisfiúval kopogtatott be a gó­lya. Bagi Imréné előtt bizony még nehéz órák állnak, de azért nem fél, hiszen tudja, hogy itt. a hevesi szülőott­honban, biztos, jó helyen van, ahol orvos, szülésznő áll ren­delkezésire és mindenki azt akarja, hogy minden baj nél­kül, szerencsésen meg legyen a gyermek. AZ EGYIK éjjeliszekrényen egy pohárkában hóvirág nyí­lik, a korai tavasz legelső hír­nöke, amelyet bizonyára a szerető férj, vagy hozzátar­tozók hoztak ide a kismamá­nak. — Jól érezzük magunkat itt és nagyon-nagyon elégedettek vagyunk — vélekednek a ma­mák egybehangzóan és csak a legnagyobb szeretet hangján nyilatkoznak dr. Péterfi Fe­renc vezető-orvosról, a madá- mokról és mindenkiről, aki csak idetartozik a szülőott­honhoz. Az irodában a. vezető-ma- dámmal és Gacsó Zoltánné gondnoknővel beszélgetünk. — Idegeniketinek-e még a mamák a szülőotthontól? — hangzik az első kérdés. — Nem. Sőt. azt tapasztal­juk, hogy örömmel jönnek ide a járás asszonyai szülni, mert tudják, hogy itit nálunk a leg­jobb, a legmegfelelőbb helyen vannak. Azt is tudják az asz- szonyok. hogy az esetek ki­lencvenkilenc százalékában egészséges, erős gyermekkel hagyták el a szülőotthont a mamák. MEGNYUGTATÓ szavak. És hogy mennyire igazak, azt el­mesélték a mamák is. akik­nek szívében már nyoma sincs a néhány évvel ezelőtt még meglevő szorongásnak, bizal­matlanságnak. A járás minden falujából, tanyájáról ide jönnek szülni az asszonyok — mondja vala­ki, aztán a gondnoknő beszél arról, hogy minden esztendő­ben bővítik, gazdagítják a szülőotthont. Rádió, hűtőszek­rény, ötezer forint értékű könyvet vásároltak, hogy a mamák ráérő idejükben ol­vashassanak, szórakozhassa­nak. Természetesen sok min­den hiányzik még, de az el­következendő esztendők bizo­nyára ezeket a hiányokat is pótolják majd. Szalay István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom