Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-20 / 43. szám

4 NÉPÚJSÁG I960, február *•., szomhai Daloló ifjúság Jutalom ... Sokat hallunk mostanában arról, hogy megyénk községei­nek KlSZ-fiataljai milyen lel­kesen vesznek részt különböző építkezéseknél a társadalmi munkában. Az „Ifjúság a szo­cializmusért”-próba keretében a fiataloknak húszórás társa­dalmi munka elvégzését kell igazolni a próbafeltételek tel­jesítésénél. A mónosbéli K1SZ- alapszervezetben elhatározták, hogy a legtöbb társadalmi munkát végző KISZ-fiatalt egyhetes külföldi utazásra kül­dik, és ennek költségeit az alapszervezet fedezi. A költsé­get a különböző rendezvények és előadások bevételeiből biz­tosítják. Hogy ki lesz a jutalmazott, még nem tudják, de bizonyára az, aki a legjobban meg­érdemli. (K. B.) — 1700 OLVASÓJA van je­lenleg az egri Megyei Könyv­tárnak. A múlt évben ezt a létszámot csak április végén tudták elérni. Különösen nagy ez évben a műszaki könyvek iránti érdeklődés is, mivel igen nagy mennyiségű magyar és nyugat-európai műszaki könyvek kölcsönöz­hetők a könyvtárból.- HEVES MEGYEI Tanács Kórházának KlSZ-alapszerve- zete február 20-án, szombaton este farsangi bált rendez. Az este 8 órakor kezdődő bálon vidám kabaréműsorral szóra­koztatják a megjelenteket, majd a kitűnő zenekar muzsi­kájára éjfél után 2-ig táncol­hatnak a KISZ-szervezet meg­hívójával, jelmezben és álarc­ban megjelenő fiatalok. — FEBRUAR 22-én dél­előtt a szovjet mezőgazdasá­gi napok keretében a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság és a megyei tanács me­zőgazdasági osztálya nagy­gyűlést rendez a megye me­zőgazdasági szakemberei szá­mára Egerben, a Szakszer­vezeti székház nagytermében.- ÜJ KÖZKUTAT adnak át a közeli napokban Szarvaskő községben, a Borsodi utcában. Az új kút nagyban megjavítja majd a lakosság vízellátását a környéken. A munkálatok so­rán 22 000 forintot használnak AZ EGRI Szilágyi Erzsébet Gimnázium száztagú énekkara évek óta működik. Ez a meg­állapítás azért fontos, mert Egerben valahogy az énekkari kultúra nem akar széles moz­galommá nőni, jóllehet erre a lehetőségek megvannak. A gimnázium leánykórusa minden évben részt vesz a Há- mán Kató kulturális sereg­szemlén. 1959-ben is az iskolák közötti versenyben kitűnő érté­kelést kapott a bíráló bizottság részéről. Ebben az eredmény­ben jelentős része van annak a támogatásnak és megértés­nek is, amit Újvári Ottótól, a gimnázium igazgatójától kap az énekkar. Az elmúlt szom­baton — az eddigi sikerek el­lenértékeképpen, inkább buz­dításul a további nemes mun­kára — az intézet klubdélutá- non látta vendégül az énekkar tagjait. A tanárok és diáklá­nyok a fehérasztal mellett ta­lálkoztak: az enni- és innivaló mellett szélt a zene és mert a fiatalság nehezen tud egy helyben ülni. hát egymást vál­tották a tüzesebbnél tüzesebb ritmusok, táncdalok. Az énekkar összetételéről és értékeiről, műsorukról érdek­lődve. megtudtuk, hogy a lá­nyok nagyon szívesen foglal­koznak az énekkel: rendkívüli tárgyként, délutáni időben, órarenden kívül vállalják a többletmunkát. — Négy. érettségi előtt álló lányunk — Gönczi Zsuzsa, But­ter Eva, Szabó Emmi és Toep- ler Zsuzsa — most is szívesen járnak az órákra, noha ez nem kötelező. Igaz, erősségei is a karnak. MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: Február 21-én, vasárnap dél­előtt 11 órakor matiné: Cimborák február 21-én, vasárnap dél­után 5 és 7 órai kezdettel: Kard és kocka (magyar) EGRI VÖRÖS CSILLAG Kálvária (szélesvásznú) EGRI BRODY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szaipan utolsó asszonya GYÖNGYÖSI PUSKIN Tamango (szélesvásznú) HATVANI KOSSUTH Vörös tinta — Az eddigi gyakorlattól el­térő az idei év — mondja dr. Valentin Kálmán, a Gárdonyi Géza Színház karnagya, aki a kart veaeti. — Most az ének­kar hetven százaléka elsős nö­vendékekből áll. Ez a korel­oszlás lehetővé teszi, hogy na­gyobb távra tervezzünk és olyan darabokat is betanulhas­sunk kitűnően, amiknek az előadása magasabb énekkari nívót kíván meg. Elkezdjük Kodály Zoltán Villőjének a be­tanulását. A darab technikai kivitelezése nem könnyű, nem is szokott szerepelni a műso­rokon, éppen bravúrjai miatt, de mi megkíséreljük ezt a pro­dukciót. A hanganyag kitűnő, a szorgalommal sincs baj. MEGKÉRDEZTEM Simon Zsuzsát az I/A-ból: mi a véle­ménye az énekkarról és mun­kájáról. Magabiztosan, tizenöt­éves arcocskájának minden komolyságával mondta: szép sikereink vannak már. novem­ber hetedikén is énekeltünk és fogunk énekelni a tarka­barka-estén. április 4-én. majd a kollégiumi ünnepségen, sőt — itt aztán már sokan mond­ták az elképesztően nagyszerű szöveget: márciusban a Ma­gyar Rádió is hangfelvételt ké­szít az énekkar műsoráról. Ilyen fordulat után minden riporteri szív meglágyul és marad a klubdélután további vendége. Megtudja többek kö­zött azt, hogy a széphangú lá­nyok között is vannak ám mi- | nőségi fokozatok: a szólamo­HEVES Fehér éjszakák (szélesvásznú) FÜZESABONY Sabella nagymama PÉTERVASÁRA Merénylet Egerben este 7 órakor: LUXEMBURG GRÓFJA (Katona-bérlet) Abasár (honvédség) este 6 órakor: NÓRA kát Varga Mária, Csűrnek Ju­dit, Lapu Katalin, Györy Csilla, Langer Éva, Gedeon Eszter, Korsós Edit és nem utolsósorban Stadler Zsuzsa erősítik. Rájuk épül az egész énekkar: ők biztosak a dolguk ban, hangjukban és zenei mű­veltségükben a sikrar fél bizto­sítéka. Félig hunyorított szem­mel ezt el is hisszük, de bi­zonyítékot kérünk. Itt aztán a lányok valóban kórusban biz­tatják Gönczi Zsuzsát, hogy ne szégyellje magát. Pillana­tok alatt döntés keletkezik, hogy a zongorát be kell hozni. Az be is gördül és Gönczi Zsuzsa leül a zongorához, hogy magát kísérve, egy ked­ves Huszka-részletet elénekel­jen. A lányok és a vendég­tanárok tapsolnak. Majd Stad­ler Zsuzsa kedves szopránját halljuk: magyar nótát énekel és egy régi, kedves betétet. Minden kíséret nélkül — ma­gabiztosan. A következő csil­lag az énekkarból Lapu Ka­talin, aki dr. Valentin kísé­rete mellett Vecsey Valse triste-jét énekelte. És hogy a kórus is ízelítőt adjon tudá­sából — a vidékiek miatt nem voltak a szólamok helyesen beoszthatok — csak két dara­bot adtak elő. A CSAKNEM félórás rög­tönzött és kedves műsor után tánc kerekedett este tízig, mert azok a bizonyos kis ör­dögök csiklandozták a lányok talpát. Az már az igazgató, meg dr. Szebeni Lajos, dr. Valentin Kálmán dolga volt. hogy el­beszélgessünk a kar további munkájáról. énekpedagógia kérdésekről, meg arról, hogy a diáklányok életében, kultu­ráltságában a zene és az ének komoly szerepet tölt be. A lá­nyok — Fejérvári Endre tanár felügyelete és pártoló klub­tagsága mellett táncoltak, ví- gan-önfeledten. (f. a.) Orvosi folyóirat — hangszalagon Nyugat-Berlinben „hangos folyóiratot” adnak ki orvosok részére. Az újszerű szaklap hangszalagra felvett előadáso­kat, közléseket, új kutatási el­járásokat tartalmaz. V I960. FEBRUAR 20., SZOMBAT Névnap: aladAr A Nap kél: 6 óra 44 perc­kor, nyug­szik: 17 óra 13 perckor. 1948. február 20-tól 25-ig tartó napok­ban aratta a cseh nép tör­ténelmi je­lentőségű győ­zelmét a reak­ció felett és •.'ívta ki orszá­gában a né­pi demokrati­kus fordula­tot. 1920-ban halt meg ROBERT FEARY, észak­amerikai sark­kutató. Előbb Grönland fel­derítésével CSEHSZLOVÁKIA: CSORBA-TÓ. foglalkozott. S azt körülha­józva megállapította annak sziget-mivoltát. 1909. április 6-án elő­ször érte el az Északi-sarkot. Peary 1856-ban született. 1810-ben Mantuában kivégzik HOFER ANDRÁST, tiroli szabad- sághűst. Uj magyar eljárás a sugárérzékenység megállapítására Világszerte a kísérletek egész sorával állapították meg, hogy az ember, illetve az egyes melegvérű állattörzsek különböző mértékben érzéke­nyek az ionizáló sugárzásra. Elsőnek egy fiatal magyar kutató, Cságoly Endre ve­gyészmérnök gondolt arra, hogy ebből a célból a vérszé- rum-fehérjék szerkezeti adott­ságait kellene a polarográíiás vizsgálatok középpontjába ál­lítani. Ez a műszer a vizsgált anyag összetétele szerint kü­lönböző hullámvonalakat raj­zol és ezekből teljes pontos­sággal megállapíthatók az al­katelemek. A magyar kutató matematikai képletbe foglalta a köztük, valamint a sugár­érzékenység között talált ösz- szefüggéseket. A képletével megállapítható adatok és az irodalomban eddig közölt mé­rési eredmények kielégítő megegyezést mutattak. Annak a feltételezésnek az alapján, hogy e hullámok ala­kulása a fehérjéknél a kéntar­talmú alkotóelemek mennyi­ségétől és elhelyezkedésétől függ. Cságoly Endre további kísérletekkel érzékeny és pon­tos módszert dolgozott ki a fe­hérjék reakcióképes kéntartal­mú alkotóelemeinek meghatá­rozására. Ezek a különlegesen pontos metodikával végzett kísérletek ismételten aláhúzzák a kén­tartalmú alkotóelemek élet­tani jelentőségét és újabb le­hetőséget adnak egyes enzim­készítmények aktivitásának, a rákos folyamatoknak és bizo­nyos baktériumtörzseknek a vizsgálatára. Cságoly Endre kutatása — amely sugárélettani vonatko­zásban teljesen eredeti és új —, az érzékenységi fokozat megállapításával új lehetősé­get ígér arra, hogy a sugárfor­rással, illetve izotópokkal dol­gozó munkaterületeken olyan személyeket foglalkoztassanak, akiknek a szervezete erre a legalkalmasabb. (MTI) fel. ; — NEGYVEN lámpahely-l Iyel bővítik Bélapátfalva köz.? ség közvilágítását. Az új lám-“ pák felszerelésével csaknem? teljesen megoldódik a község| közvilágításának problémája.^ A negyven lámpa felszereié-? sére 50 000 forintot hiztosíta-I nak a községfejlesztési alap-? ból. |- A MÓNOSBÉLI kultúr-? csoport Gárdonyi Géza Fehér" Anna című színdarabjának be-\ mutatására készül. Úgy terve-r zik, hogy a bemutató előadást* április 4-én tartják meg a? községben, majd a községi be-| mutató után a környező fal-f vakban is előadják a színmű-\ vet. 1 — EZ ÉVBEN elkészül Tar-f nalelesz község 15 éves köz-? ségfejlesztési terve is. A ter-rj vet kivitelező vállalat a pé-? tervásári községfejlesztési? brigád lesz, |- TANÁCSÜLÉSEN tárgyal-\ ták Bélapátfalva község áru-? ellátását csütörtökön. Az üz-- letvezetők jelentése alapján| Barta Elemér VB elnökhelyet-= tes tartotta a beszámolót. ? — A PÉTERVÁSARI járá-| si kultúrház bábszakköre" most a Marhakereskedő című? bábjáték előadására készül.? Az első bemutatót még eb-í ben a hónapban megrendezik? a járási kultúrházban. =- HATVAN VÁROS 15 éves% lakásfejlesztési tervének kere-- tében a VÁTI megkezdte azi első ötéves tervben megépülő? lakások telepítésével kapcso-2 latos részletes tervek készíté-? sét. Az új épületeket közmű-7 vesítik, és felvetődött a tán-? fűtés megoldásának lehetősége= is. Erre vonatkozóan az Építés-§ ügyi Minisztérium kollégiumi? ülése megbízást adott a Mély-\ építési Tervező Vállalatnak a? tanulmányi terv kidolgozású-| lllllllllllllllllllllllllllllllllllllltllllllllllllllllllll!Íllii;illlllllllllllllllllllllllllllltillllllllj|||lllllllllllllllllill!llllllllllllltllllll,4ll|)jBlj||||ltlllllllll||||||||ll|j|li|i:|.!ll.l!:|i||lllllll|||||!l||lll||||||||||||||||||||||||||||||||!l|||.||||!!l|||lll|l||||||||||||||||||||j|||||||l|l|lllll||lIHtl|Illj||„t SÁRKÖZI GYULA: Dr. Tihamér AZ ALÁBBI TÖRTÉNET színhelye Kárpátukraj- na, a gyönyörű hófedte Kár­pátok. Itt, az égbeszöikő he­gyek között él ma is egy uzs- horodi születésű, fiatal magyar orvos, dr. Tihamér János, en­nek az elbeszélésnek a fősze­replője, akinek hőstette szájról szájra jár a Kárpátok között s már bejárta az egész Szovjet­uniót is. Jómagam is ott hal­lottam egy bereznai ukrán kol­hozparaszttól s most megpró­bálom úgy visszaadni, ahogyan tőle hallottam: ... Valaki erélyesen megzör­gette az ablakot, aztán bekiál­totta: — Doktor!! Dr. Tihamér János már ágyban feküdt s olvasott, de a kiáltásra nyomban félredobta a könyvet és kiugrott az ágy­ból. Sietve ajtót nyitott. — Jó estét, doktor! — kö­szönt magyarul egy vállas fér­fi, aki meleg vattakabátot, kucsmát viselt. Belépésével a hideg fehér párája csapott a szobába. — Dobrij vecsir, tovaris Kompanec! —fogadta ukránul a magyar orvos. — Csak nincs valami baj? — Azt hiszem, az asszony­nak eljött az ideje... — Megyek ... Csak felöltö­zöm ... A magyar orvos ukránul, a karpátukrán kolhozparaszt magyarul beszélt. Maguk sem vették észre ezt a furcsa ud­variasságot. Gondolataikat most az aggodalom kötötte gúzsba. Tihamér doktor gyorsan fel­öltözött: — Mehetünk... Kiléptek a havas éjszakába. A maró hideg Tihamér arcába vágott, önkéntelenül a bundá­jába fúrta a fejét. Amikor megálltak az új Kompanec- ház előtt, az orvos az égre pil­lantott: ószak felől sötét fel­hők nyomultak a hegytetőn megülő telihold felé. — Még az éjjel havat kapunk! — Egy méter, vagy másfél, egyre megy... — s kinyitotta az orvos előtt a tomácajtót. Az asszony, Vera Kompa­nec, a tágas, tiszta szobában feküdt. Sápadt arca eltorzult és verítékben fürdött. Halvá­nyan rámosolygott a fiatal or­vosra. Szemében a fájdalom függönyén át a hála, a biza­lom tükröződött. AZ ORVOS KIKÜLDTE a *"*■ férjet. Aztán megvizs­gálta a vajúdó fiatalasszonyt. Hirtelen összefutottak homlo­kán a ráncok: hm, a gyerek keresztben fekszik! Most mit tegyen? Kórházba kell vinni. De hogyan jut el a rikai kór­házba? Húsz kilométeres út a hágón át! Félméteres hó az or­szágúton! Lám, lám, ha most kórház volna a faluban! Pár hete egyenesen az uzsshorodi egyetemről került ide. Hallot­ta, hogy tavaly a pártűtkár kért egy párágyas kórházat a falunak. Kicsi a falu. mond­ták akkor a vezetőség tagjai, a „Kárpátukrajna" kolhoz még nem bírja el a költségeket! Pedig manapság már nem egy hegyi kolhozfaluban találni ilyen párágyas kórházat! Ha­sonló esetekre gyakran lehet számítani! — Iván! — szólt ki a kony­hába. — Mi az, mi baj? — riad­tan emelkedett fel az ágyból a fiatalasszony: De egy újabb görcs visszakényszerítette a párnára. — Operálni kell — súgta a belépő Kompanecnek. — Kór­házba visszük Verocsikát. Sza­ladjon át a kolhozelnökhöz, kérje el tőle a lovasszánkót. Aztán hívja át az édesanyját, öltöztesse fel Verocskát. Én is magukkal megyek ... Az asz- szonyhoz fordult: — Ne nyug­talankodjék. kedves, nincs semmi baj. Bevisszük szépen a kórházba. Egy kis műtét és már meg is lesz a kisfiúcska. Mert kisfiút várnak, ugye? Vera hálásan nézett rá: — Iván lesz a neve néki is... — Aztán jó meleg gúnyába öltözzék ám !... Mondja csak Verocska, miért nem jött be már korábban hozzám vizsgá­latra? — Anyám nem engedett. Tudja, ő még régimódi babo­nás asszony. — Hát Iván? Ö miért nem forszírozta? — Neki azt mondtam, hogy voltam magánál... — Lám, lám ... Megspórol­hattuk volna ezt az utat... Én most hazaszaladok és telefo­nálok a kórházba ... — Fejébe nyomta a hegyes kucsmát és sdteve távozott... — Halló! Rikai kórház? Az ügyeletest kérem! — Az beszél: doktor Nye- mec. — Tihamér János, a Kár­pátukrajna kolhoz orvosa va­gyak. Kolléga, küldjön azon­nal egy mentőautót. Császár- metszéses eset! — Sajnos, az autó nem jut át a hágón ebben a nagy hó­ban! — hallotta a kolléga ide­ges hangját a vonal túlsó vé­géről. — Nem tudná a rende­lőjében elvégezni a műtétet? — Nem! Belgyógyász va­gyok. Még sohasem operál­tam! — És ha én telefonon Irá­nyítanám? — Nem, nem! A rendelőnk nincs berendelnie operációkra. Veszélyes kockázat lenne. Küldje azonnal a mentőautót! Ne tartson fel! Minden pilla­nat drága! Még megmenthet­jük! Felpakolom az asszonyt egy lovasszánkóra, s elindu­lunk a mentőautó elé. A he­gyet megmásszuk valahogy, le­felé pedig már a mentőautón utazunk. Egyszerű dolog! Csak intézkedjék már, kollé­ga! — Lecsapta a kagylót és hirtelen egész súlyával neki­dőlt az asztalnak. Érezte, hogy forró izzadság önti el. Gyor­san összeszedte magát. Halína- csizmát húzott. Már indulni akart, amikor eszébe jutott valami. Vállára vette vadász- fegyverét és kilépett az ajtón. \ SZÁNKÓ MAR OTT állt a ház előtt. A két ló prüszkölve kaparta a havat. A szánkóban, a szalma között alaktalan tömeg: a bebugyo­lált Vera. Kompanec a bakon pipált. Vállán neki is puska. — Mehetünk? — szólt hátra Iván és a lovak közé vágott. A szánkó csilingelve siklott a szűz havon, az erdő felé. A fiatal orvos nyugtalan volt. A hold sápadt fényében az asszonyt figyelte. Vera nyögött, vonaglott. A görcsök sűrűsödtek. És a doktor rátet­te a kezét az asszony homlo­kára: — Nyugodjék meg, Ve­rocska. Semmi baj nem lesz... — Határozott hangja láthatóan megnyugtatta a beteget. — A kisfiára gondoljon ... — Kisfiú lesz... Iván... — sóhajtott Vera s pillanatra ki­simult a homloka. A doktor most az eget kém­lelte. Még néhány méter és a felhő elnyeli a Holdat s akkor már csak a hó lesz a lámpá­suk a sötét éjszakában. A feke­te felhő semmi jót nem jó­solt ... A lovak, mintha megérezték volna a vihart, a lassú ügetés­ből tempós vágtába csaptak át. Az út nagyon lassan fo­gyott. Iván a lovak közé cser- dített: — Gyi! Gyorsabban bá- ránykáim! — Porzott a hó a szánkó nyomában. A lovak vágtattak, szinte repítették a könnyű szánkót. E pillanatban a ragadozó módiára közeledő komor felhő felfalta a holdat. Sötétség borult az erdős he­gyekre s baljóslatúan fogta körül a szánkó utasait. Csak a fehér hó világította az utat. Hirtelen heves szélroham vágott végig rajtuk. — Itt a hóvihar! — ordított fel dühö­sen Iván. — Csak ez hiány­zott éppen! — Semmi, semmi — vágott közbe az orvos. — Addigra ' leszünk a hágón. Csapjon a lovak közé, Iván! F)E A SZÁNKÓ CSAK nem lódult előre. Már sűrűn havazott. A szél ereje is fokozódott. Meg-megújuló ro­hamai csaknem hátradobták a bakon veszettül káromkodó Ivánt... Végre — a hágó... A lovak most beledőlve, lassan vonszolták a hegynek a szán­kót. Az orvos az óráját nézte. FéLtizenkettő. Félójára vannak úton. De még előttük a hegy! Mikor érnek fel ebben a lassú tempóban? Az asszonyra pil­lant: arcát eltorzította a kín, fejét ide-odaveti, teste csupa hó. Gyorsan lesepri róla... Hir­telen nagyott rándul a szánkói A benne ülők majdnem kifor­dulnak a hóra. A lovak ágas­kodtak. — Farkasok! — ordí­totta el magát az orvos s vál­lához kapta puskáját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom