Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-12 / 9. szám

1960. január 18., kedd

népújság

Túl a naprendszeren is...

Gyerekkoromban, amikor először hallottam a megolvadt viaszszárnyú, tragikusan hős, vagy hősiesen tragikus sorsú Ikarosról, akit nemcsak egyszerűen a repülés, de az űrhajózás mondabeli hősének is tekinthetünk — az emberi fantázia még csodaszörnyekkel népesítette be a Marsot. A Venusról talán még fantasztikus történetek sem voltak. Alig két évtizeddel később, az újságok napi híranyagai jelentik az űr meghódításának újabb és újabb államásai, s tudományosan kidolgozott program szerint — meg vagyok győződve róla — minden bizonnyal már azt is tudják a szovjet tudósok, hogy mikor indítják útra az első emberalkotta járművet a vörös égitest, a Mars, s a szelíd kékfé- nyú bolygó, a Venus felé.

Vicceli, tréfák tömkelegé teszi megfogható és mindennapi realitássá mindazt. amiről „nyíltan’* Verne, titokban azonban mindek! álmodozott a csillagos eget nézve távcsővel, vagy szabad szemmel, egykor horoszkóppal, ma tudományos mérésekkel kutatva ki belőlük az ember holnapját. „Tudományos űrkutatási program1’, „Nemzetközi űrhajózási bizottság”, „Magyar Asztronautikai Társaság” ... ezek a nevek rna már mindennapiak és lassan úgy hozzátartoznak az emberi társadalom életéhez, mint sok már régen ismert és megismert fogalmak.

Van abban valami meghökkentő párhuzam, hogy a szovjet tudomány —■ természetesen több ez, mint egyszerű jelkép,

— mintegy jelképesen is tartogat, immáron — úgy látszik

— minden új esztendőre, valami szenzációt. Az elmúlt év első napjaiban indult útjára a lunyik, az idei év első nagy szenzációja a most bejelentett nagyszabású rakétakísérlet- sorozat, amely lehetővé teszi, hogy minden eddiginél nagyobb és pontosabban irányított rakéták emelkedjenek fel talapzatukról, minden eddiginél nagyobb sebességgel. A szökési sebesség elérése ma már nem cél, a 11,2 kilométeres gyorsaság már megoldott és végeredményben is problémát már nem jelentő feladat.

Sejthető, ha nem is tudható pontosan, hogy a kozmikus térség ostromának ebben az új szakaszában talán már nemcsak az emberalkotta „jármű", hanem az alkotó ember is helyet kap a tökéletesen irányítható rakétában, eljutva azokba a térségekbe, ahová eddig a fantázia is csak botladozva ért el. Az egykori fantasztikus regények, mint fantasztikumok lassan elavulnak: jelképei és állomásai lesznek csak ezután annak a végül is győzelmet hozó küzdelemsorozatnak, amely Daidalos és Ikaros, Leonardo és Montgolfier, Zeppelin és Blériot, Tupoljev és a többiek harcát és győzelmét hozta meg hosszú évezredek után.

Az első cél nyilvánvalóan a Mars lesz, amelynek megközelítése lényegesen kevesebb időt vesz igénybe, mint a Venusá. De hol a biztosíték arra, hogy rövidesen, talán nem is soká elinduljon az űrhajó erre a kékfényű bolygóra, amelynek felszínét a vastag és áthatolhatatlan felhők miatt még nem láthatta emberi szem. Mennyi hipotézis dől meg és mennyi válik válóra csak ennek a két bolygónak közvetlen megismerésével! Mennyit nyer ezzel a tudomány, s maga az ember, még mindennapi életében is? — előre felmérni is lehetetlen.

És talán most már nem tűnik holmi fantaszta álmának — ezek még mindig csak az első lépések, még mindig csak a „szőkébb’‘ haza meghódítása és megismerése, mert a naprendszeren túl is el akar és el is jut majd az ember. Eljön még az az idő, amikor kedve« fényű csillagként hunyorog az égen a teliföld, amelyről elindult mindennél diadalmasabb útjára, s ahová

A vásárlóközönség mindinkább a finomabb fésűsgyapjúból és szintetikus fonalakból készült kötszővött árut keresi. 1960-ban hozzávetőleg ötmillió darabbal több kötszővött ára kerül a vásárlók élé. Ezen belül lényegesen növekszik a szintetikus szálból készült alsó- és felsőruhák gyártása. Alsóruhákból 40, felsőruhákból pedig mintegy 100 százalékkal gyártanak többet, mint tavaly. Mintegy 35 millió pár^ harisnyát gyárt az ipar, ebből 11 milliót szintetikus szálból.

vissza is tud térni az ember.

Kik a nagyobbak: akik megálmodták, vagy akik megvalósították? Talán erőltetett a kérdés, de a válasz, csak egyértelmű lehet: akik megvalósították. Azok, akik megvalósították az elnyomott ember- milliók évszázados álmát, az osztálynélküli társadalmat, a szabadságot, akik békét teremtettek és békét teremtenek, akik a sarló-kalapácsos zászlót, a munka, az alkotás, a szabadság zászlaját tűzték ki a Holdra is. Azok, akik megvalósították az álmokat, akik így is bebizonyították, hogy azok az álmok végeredményben is nem álmok, hanem reális lehetőségek: valóság!

Nekik köszönhetjük, hogy ha ma az égboltra tekintünk, mind ismerősebbek a hunyorgó csillagok, hogy a fekete ég titkai sorban, rendben kezdenek feltárulni a mindent tudni akaró ember előtt, hogy ha az égre nézünk nem kicsinységünket, de éppen nagyságunkat csodálhatjuk a végtelen csiUagmilliárdban. A szűkszavú, tudományos jelentésekben, az egyszerű napi kommentárokban is van, ott van a poé- zis. amely új meg új tettekre lelkesíti az embert, hogy több legyén, mint tegnap volt, mesz- szebbre jússon, mint tegnap jutott.

Ilyenkor érzi igazán az ember, hogy érdemes és büszke érzés — embernek lenni!

Gyurkó Géza

Az idén 40—100 szúzalékkal több kötszövött alsó- és felsőruha hészül szintetikus szálakból

Megkezdik a varrás nélküli női harisnyák és a szinmintás fórfizoknik gyártását

Az Ipar általában lépést tart a nemzetközi divattal. Az idén jelentősen korszerűsítik a gépparkot. Vásároltak például olyan gépeket, amelyek varrás nélküli női harisnyákat és színmintás férfizoknikat gyártanak. Az év vége felé már árusítják az üzletekben a varrás nélküli női harisnyákat. Tavaly kezdték el a gyermek harisnyanadrág gyártását, az idén kísérletképpen bakfis és nőd harisnyanadrágokat is készítenek. (MTI)

II felsötárkányi jobbágysors és a tempiomépltés 1785-ben

Felsőtárkény, ez a kis község ott a Bükk-hegység romantikus völgyében, a nagyhatalmú egri püspök birtoka volt. Lakosai, a püspökök jobbágyaiként tengették nyomorúságos életüket. Talán kevés Heves megyei községiül szól annyi siralmas panasz, kérvény és esdeklő beadvány még ma is a levéltárak mélyén, mint éppen Felsőtárkányról. Emeljünk hát le egy vaskos köteget a levéltár polcáról, fúiiuk le róla a vastag feledtető porreteget és szólaltassuk meg a tarkanyi jobbágyokat is saját hangjukon.

1785, április havát írták a mindenható gróf Eszterházy Károly püspök — főispán —- földesurukhoz intézett beadványukra a felsötárkányi „alázatos jobbágyok”, melyben részletesen felpanaszolják életük sanyarú folyását. Páratlanul érdekes volta miatt a levelet érdemes, — szinte teljes terjedelmében, minden kommentár nélkül megszólaltatnunk.

„Nagyméltóségú gróf s püspök nekünk jó kegyes és kegyelmes földes urunk, fő lelki- pásztorunk!

Excellentiádnak kegyelmes atyáskodó színe eleibe járulván, felszentelt kezeit mély alázatossággal csókolván, térde- inkrül nyújtjuk ezen alázatos instantiánkat (kérvényünket) az eránt tudniillik: hogy mihelyest Excellentiádnak kegyes paran- csolattya szerént a kőművesek az templomunk építéséhez kezdenek. azonnal még jobban, mint sem most sürgetik, a templomépítéshez szükséges és kívántaié matériáléknak (anyagoknak) administrátióját (intézését, itt: szállítását), ...de az elmúlt esztendőnek mosto- hasága. őszi és tavaszi vetéseknek terméketlensége miatt, úgy a mostani hossza télnek miatta, igás barmaink már nagyszámmal az éhség miatt meg- döglöttek, holott pedig kegyelmes urunk Excellentiád. Tiszán innén és túl is a Tiszán, ahol csak valamely hírét vettük áz eladó szénának, vagy szalmának azonnal utolsó pénzünkön is igyekeztünk megszerezni. Már most arra jutottunk, hogy nagy és hossza könyörgéseink és tett panaszaink után már pénzünkért sem akarnak adni, mert sehol sincsen se széna, se

szalma: azértí kéntelenítettünk már az épületeink fedései (szalmafedelét) is lehányni és éhség miatt bőgő barmainknak adni, Ez elfogyván, szükséges mindennemű marháinknak éhség miatt dög által elfogyni: amint már is csak igaviselő marháink közül, 26 darab linó és tehenek közül 10 darab megdöglött, a többi pediglen jobbára mind döglő félben vágynak ás oly erőtlenek, hogy semmi némű terh (teher) alá nem fog- hattyúk be. (Ez a mondat azt bizonyítja, hogy az egész faluban csupán 26 szarvasmarha volt). A Nemes Vármegye pedig szüntelen hajtogat, mindenféle adója után exeeutiók (végrehajtások) által szorongat, untalanul kéri. Mezőkövesden quartélyozó (beszállásolt)) Nemes Militia (katimaság) is majd minden holnapban kenyérnek való búzát, szénát, és zabot megkívánnva, úgy az méltósá- gos Uraság is az Urbarális (jobbágyi) szólgálattyait, ház- cemzust és mindenféle adóit megkíványa és mindeneket aszerént kell tennünk, mintha a templom építésének terhe nem volna nyakunkon ...de

... hogy a Szovjetunióban új, nagy teljesítményű rakétakísérlet sorozatot indítanak a hónap közepén. Az óriásrakéták előre meghatározott pályán haladnak és feladatuk elvégzése után, a kijelölt helyre csapódnak az óceánba.

A Szovjetunió kormánya diplomáciai úton értesítette valamennyi érdekelt ország vezetőit, hogy ebben az időben a kijelölt helytől minél távolabb közlekedjenek a hajók és a repülőgépek.

A bejelentett újabb kísérlet-sorozatnak nagy a visszhangja a világsajtóban. Egyes újságok, köztük nem egy nyugati is, — reménykedéssel várják a kísérlet végét, amely a tudományos kutatások mellett megteremtheti az ember számára az űrutazás reális alapját.

Bizakodni lehet abban, hogy az ember nemcsak kopogtat a világűr ajtaján, hanem be is lép, sikeresen eljut valamelyik távoli bolygóra. A meginduló szovjet rakétakisérlet újabb lépcső lesz az „égi birodalomba” vezető úton. (-ács)- A BÉLAPATFALVI Cement- és Mészműben az új év második negyedében megkezdi termelését az új nyersmalom.

A bábszínház

Otthon napok óta nagy készülődés folyt. Ha a gyerek nem akarta megenni a főzeléket, ha nem rakta el játékait, ha feleselt és rendetlenkedett, a vasárnap délelőtti bábszínház-játéktól való eltiltás a legjobb nevelőeszköznek bizonyult. Gondolom, sok családnál így van ez.

Az elmúlt héten nagy plakátok hirdették Egerben, hogy vasárnap az „Ezüst fuvolá”-t adják a Művelődési Házban. Bei. lépődíj 2 forint. No, de mi történt? Se szó, se beszéd: három meglehetősen együgyű és nemrégen már játszott jelenetet adtak elő, változatlanul rossz szövegmondással és fegyelmezetlen szereplői magatartással. Nem egyedülálló eset ez. Az utóbbi időben ugyanis csapnivalóan gyenge előadásokat produkált a rendezőség. A bábuk szánalmas kintomászként rángatóznak és vég nélkül ismételgetik unalmas mutatványaikat. A színjátszók szerepüket nem tudják, suta félmondatokat ismételgetnek minduntalan és az így keletkezett zűrzavaron hangosan kuncognak. Mindezt oly feltűnően teszik, hogy a gyerekek is felháborodnak és nemtetszésüket ’ hangos bekiabálásokkal nyilvánítják. Szánalmas és szegényes a felszerelés. A színpadon rozzant keret, rajta gyűrött karton. Sehol semmi díszlet, csín, vagy igyekezet, amely a gyerekek fantáziáját meseországba röpítené.

Jól tudjuk, hogy játékokban, mesékben nem túlságosán nagy a választék és többségük elég gyatra mű. De a szereplők igyekezete, a gondosabban előkészített és igényes előadások feledhetetlen élményt nyújtanának a gyerekeknek.

A színjátszók — igaz, műkedvelők —, de nagyrészt óvónők és tanítók. Ügy gondolom, hivatásuknál fogva kötelességük lenne, hogy nagyobb súlyt helyezzenek a bábszínház-játékra. A gyerekek igénylik a játékot, a közös szórakozást és sok pedagógus bizonyítja, hogy a gyermek részére a játék komoly dolog, mert az kedélyére és jelleme fejlódéséré nagy hatást gyakorol. A mese, a bábszínház nemcsak időtöltés, hanem a nevelés fontos eszköze lehetne, ha szívvél, szeretettel és hozzáértéssel csinálnák. F. L.

Az illetékesek figyelmébe

Az utazó munkások kérése

Az Eger és a Finomszerel- vénygyár között közlekedő munkásvonat már tíz éve szállítja dolgozóinkat s azóta minden télen baj van a szállítással, a kocsik fűtésével. Korábban az volt a helyzet, hogy a Füzesabony felől utazókarészben bemelegedett kocsikból Egerbe érkezve, teljesen kihűlt szerelvényre szálltak át, amelyet a rövid távolság miatt nem tudtak felfűteni. Ez az átszállással kapcsolatos probléma már megszűnt, de a fűtéssel kapcsolatos régi, rossz szokás megmaradt, s a szerelvény közepén három-négy kocsi rendszerint hideg marad. Az egri vasútállomás vezetősége nyilván tudja, hogy a szerelvényből több kocsit ki kellene cserélni, mert rosszak a fűtő- cső-hálózatok, ajtók, ablakok, de az intézkedés — nem tudni, miért — még mindig várat magára. Ab emberekről való gondoskodást, úgy látszik, nagyon egyoldalúan értelmezik a MÁV-nál, ugyanis a szerelvény végén négy MÁV alkalmazottnak igen kényelmes, első osztályú fűtött kocsi áll rendelkezésére. Nem várjuk, azt — mondják a bervai munkások —, hogy első osztályú, pámás kocsikat biztosítsanak részünkre is, de azt elvárjuk, hogy az előírásnak megfelelő, tiszta, és jól fűtött kocsikban utazhassunk munkahelyünkre.

★

Hives László, az egri Közúti Üzemi Vállalat gyöngyösi dolgozója 45 társa nevében fordult kéréssel a vállalat vezetőihez, hogy biztosítsanak számukra megfelelő közlekedési eszközt, mert jelenleg naponta 17—24 kilömétert kell gyalo- golniok munkahelyükre. Kérésük indokoltnak látszik, reméljük, minél előbb teljesítik.

Fejlesztik az állatállományt a nagykökényes! Rákóczi Tsz-ben

69 szarvasmarhát és 21 pár lovat kötöttek be a közös Istállóba a nagykökényesi Rákóczi Termelőszövetkezet új tagjai. A szövetkezet vezetői, a tagsággal egyetértésben, úgy határoztak, hogy tovább fejlesztik a közös állatállományt, s 15 üszőt vásároltak. Az új állatokat továbbtenyésztésre állították be.

Gondoskodtak az állatok talc ármány ellátásáról is. Még az 1959-es év tavaszán vetettek 86 hold herét és lucernát, amelyből mintegy 6-7 vágón szálastakarmányt biztosítottak a téli és tavaszi takarmányellátásra. A zöldtakarmány biztosítására 750 köbméter répa- szeletet, répafejet és silókukoricát silőztak be.

nincsen annyira való tehetségünk, mivel lovaink döglő félben nagynak, minden földeink is szántatlanok, vetetlenek és trágyazatlanok, melyek úgy is soványak, réteink erdő közölt lévén terméketlenek, szőlő hegyeink munkátlanul maradnak. Következőképpen minden munkáink hátramaradván még nágyobb szükségre és nyomorúságra jutunk, elannyira, hogy már most is nincsen minden- napi élelmünkre és táplálásunkra váló kenyerünk, mert a nagy szárazságban minden szűkén termett, kiváltképpen a mi szűk és sovány határainkban, azután pedig ally ínségbe estünk, hogy soha se magunk, sem pedig gyermekeink belőle ki nem gázol. Ezen okokra való nézve.... térdünkről instálván (kérvén) ... Excellentiádnál, hogyha . .. valamely segítséggel templom építésében lenni és a templom segítségére való maté- riálékat (anyagokat) más alattvaló jobbágyokkal is administ- ráltatni (szállítatni) méltóztat- na kegyelmes urunk Excellentiád, de kiváltképen azon helységeknek jobbágyai Excellentiádnak minket most segítsenek templomunkhoz kívántató matériáléknak összehordásában, kiket mi is templomuk építésében segítettünk: segítettük pedig tiszapüspöki, tiszanánai, keresztespüspöki, felnémeti, saruéi, deméndi, kerecsenéi, baktat, kápolnai, zsérci és köm- lei helységeknek jobbágyait. Hogy pedig ezen felül előszámlált Excellentiádnak jobbágy szolgái minket visszasegítsenek Excellentiádot alázatosan in- stállyuk, mert mint nagy és rét. tentő szükség miatt tehetetlenek vagyunk, annál is inkább, mivel magunknak kenyerünk, marháinknak pedig szükségesek nincsenek. Elvárván alázatosan kegyelmes és kegyes urunknak Excellentiádnak alázatos jobbágyi Felsötárkányi lakosok".

Eddig szól a szomorú élet ecsetelésével teli önvallomása a falu közösségének. Nehogy valaki agyában is megforduljon az a gondolat, hogy a kérvény esetleg nagyítja, túlozza a kétségbeejtő helyzetet, — ideiktathat juk Eszterházy püspök teljhatalmú prefektusának, Ulrich Jánosnak, a kérvényre vetett ..szakvéleményét”: „Kegye’mes Űr! a mely lamentácíót (siralmat) magok nagy szükséges és ínsége miatt tesznek, hogy mar- hájok erőtlen, dögllk, hogy kény értei ettek, szántás ban-vetés- ben hátráltatnak, a katonaságnak. szénát, abrakot adminlJtrá- ciójára szorongattatnak, az adók fizetéssek rajtok sarcoltat- nak (irgalmatlanul beszedetnek), az mind igaz..

A község népe nyomorgott, szipolyozta a nemes vármegye, a katonaság és a püspök- földesúr. S mikor a nyomorban szinte a legmélyebb ponton volt, akkor határozta el kegyesen Eszterházy, a templom íel- llletve átépíttetését. mely még csak, — mint láttuk —. hallatlanul fokozta az általános Ínséget. Mint hallottuk, a tárkányin kívül, 11 templom építésének munkájában használták fel. Illetve ki a kis falu parasztjait. „Nem csak kenyérrel él az ember ..hirdették az éhező jobbágynak, de közben ugyanaz az Eszterházy arról intézkedik Pozsonyból, hogy „»ni volna szükséges különb féle vadaknak erdeinkben való tartására s ggaravítására, hogy az egész esztendő átal mindenkor elegendő, mind szárnyas, mind lábas, szarvas, sörtés friss vadhúsom lehessen? Mi kévántat- nék ahhoz, hogy midőn nagyobb_ tekéntetű vendégeim lesznek, nékiek vadászi mulatságot tehetnék? Nem feledkezvén az foglyok, fürök. (füriek) és pacsirtáknak fogására szükséges hálókrul is, úgy a vízben tartózkodó szárnyas madarak vadászatárul”.

így tapasztja össze a felső- tárkányi templom köveit a ióbbágyparasztok véres verítéke. nyomorúsága, éhezése, ke- nvértelenséee. Maga Eszterházy püspök vetette papírra e kegyetlen sorokat: „A JOBBÁGYNAK LEGIGAZIBB KÖTELESSÉGE A FÖLDESÚRINAK robotAzni ... Így

ELEITŐL FOGVA UTOLY- LYÁIG KÖZÖNSÉGESEN CSAK ROBOTÁZZANAK!” Sugár István