Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-21 / 17. szám

NEPÜJSAG I960, január 21., csütörtök iilDsll Egy megdöbbentő esemény Hová fejlődik ez a világ? Az ember már újságot se ol­vashat nyugodtan, annyi a megdöbbentő esemény. Itt van ni: csak tízezer tonna igaz­gyöngy termett tavaly Japán­ban. Kétségbeejtő, hogy mik vannak... A legnagyobb aggodalommal tekintek a jövő évi igaz­gyöngy-termelés elé, mert most akarok diadémot csinál­tatni szüszke fürtjeim fölé. Ajaj, ki tudja, mit tartogat a jövő! (—ó) — A HIDEG idő ellenére is folytatják az ecsédi kül­színi fejtcsen az NDK-ból ér kezett hatalmas kotrógépek szerelését, német szakembe­rek vezetésével, hogy határ­idő előtt végezhessenek a munkával. A MÁTRAVIDÉK1 Erő­műnél 1959-ben nagy érdeklő­dés mellett indultak a szak­mai továbbképző tanfolyamok. Az erőmű dolgozói közül 296-an vesznek részt a külön­böző tanfolyamok előadásain. — A VASÜTI kocsikból a múlt évben is hiány mutat­kozott az áruszállításoknál, ezért a hatvani vasutasok el­határozták, hogy csökkentik a kocsik tartózkodási idejét az állomáson. A vállalásukat teljesítették, és a kocsik tar­tózkodási idejét 18 perccel megrövidítették.- A3. SZ. KŐBÁNYA Vál­lalat recski üzemegységében a hideg idő ellenére is dolgozták a szállítópálya szerelői. Kicse­rélték a sodronypálya köteleit, hogy a folyamatos termelést biztosítsák és ne álljanak a törögépék kötélszakadás miatt. — A TEHERVONATOK gazdaságos közlekedtetésével 1299 tonna súlyú árut tudtak szállítani terven felül a hat­vani vasutasok.- AZ EGERCSEHl-bányate­lepi pedagógusok a hetenként rendszeresen megtartott szülők akadémiáján nevelési taná­csokkal látják el az érdeklő­dőket. . . — HOLNAP a Gyöngyösi Járási Tanácsnál Borai Emil egyházügyi főelőadó tudomá­nyos előadást tart a pedagó­gusoknak. Az előadás címe: Az ószövetségtől a dogmákig.- A GYÖNGYÖSI járásban az ez évi községfejlesztési ter­vek alapján a községfejlesztési alapból 4 305 792 forintot ter­veznek új kultúrházak építésé­re, Az építkezések során a já­rásban a község lakosai 911 000 forint értékű társadalmi mun­kát ajánlottak fel. — GYÖNGYÖS VAROS te­rületi KISZ-bizottsága január 23-án, szombaton nagyszabá­sú farsangi bált rendez a Sza­badság Étterem helyiségei­ben.- AZ EGRI járás községei­nek tanácselnökei január 21-én járási értekezleten tárgyalják meg a tanácsoknak a dolgo­zókkal való kapcsolatát. Ezen az értekezleten lesz szó a ta­nácsok előtt álló legfontosabb feladatokról is. — TARNASZENTMÄRIA község dolgozó parasztjai is a szocialista gazdálkodás út­jára léptek. Az elmúlt napok­ban Tarnaszentmáriát is ter­melőszövetkezeti községgé nyilvánították. Az újonnan alakult termelőszövetkezet­ben az első alakuló ülést ja­nuár 20-án már meg is tar­tották.- NÉGY KÖZSÉG, Kará- csond, Atkár, Nagyréde és Do- moszló kultúrházainak munká­ját és a téli kulturális felada­tokat tárgyalják Gyöngyösön a járási tanács csütörtöki végre­hajtó bizottsági ülésén. Az elő­adó Sík Sándor népművelési felügyelő. — A KORA tavasszal öt­ven részvevővel kirándulást szerveznek Egercsehi-bánya- telepen. A kirándulók a Mát­rát látogatják meg. illa kezdődik a második Sabiii-oltás Heves megyében mu sorú Felkerestük a Heves megyei Közegészségügyi és Járvány­ügyi Állomást, hogy felvilágo­sítást nyerjünk a soron követ­kező Sabin-oltásokra vonatko­zóan. Amikor az első oltás felől érdeklődünk, dr. Seres Gábor- né, az állomás járványügyi or­vosa elmondja, hogy a hosszú és fáradságos előkészítésnek meglett az eredménye: me­gyénk minden részéből igen magas részvételt jelentettek. A beszélgetésbe most a KÖJÁLL statisztikusnője kap­csolódik bele, Nagy íveket terít elém, — kimutatások ezek, a lezajlott első Sabin-féle oltások befutott megyei eredményeiről. Sebtében kijegyzem megyénk városaiban és járásaiban a Sabin-féle cseppekben részesült gyermekek számát. Egerben 8720. Gyöngyösön 6058, Hat­vanban 5478, az egri járásban 9996, a gyöngyösi járásban 11 438, a füzesabonyi járásban 9472, a pétervásári járásban 6982, a hatvani járásban 9661, a hevesi járásban 10 934. — Heves megyében tehát — mondja a statisztikusnő —, 78 739 gyermek részesült a jár­ványos gyermekbénulás elleni első védelemben. Seres doktornő veszi át a szót és elmondja, hogy az oltásban elért szép sikerek, a megye or­vosainak, egészségügyi dolgo­zóinak és nem utolsósorban a Vöröskereszt lelkes, odaadó aktivistáinak köszönhető, akik a kijelölt rövid három nap alatt végezték el a nagy és fon­tos munkát. A második oltás január 21-én kezdődik. Háromhónapos kor­tól kétéves korig kerülnek most is oltásra a gyermekek. Kieme­li a doktornő, hogy az oltás al­kalmából névre szóló meghívót küldenek ki mindenhová és ké­ri a szülőket s nevelőket, hogy az idézőn feltüntetett időpont­ban jelenjenek meg a gyerme­kekkel, hogy a torlódásokat el­kerülhessék. . — Természetesen, azok is jöjjenek el az oltásra, akik egy­szer sem részesültek még a Sabin-cseppekben, — mondja dr. Seresné. A járványos gyer­mekbénulást három különböző típusú vírus okozhatja. Ezek ellen nyernek a gyermekek vé­delmet a három oltás során. Természetesen csak mind a há­rom oltás után várható a gyer­mekbénulás elleni teljes vé­dettség! Egészségügyi szervezetünk az első oltások során szerzett ta­pasztalatokat felhasználva, még az első oltásoknál is gör­dülékenyebben végzi majd munkáját. A kezelésben része­sülők most is három cseppet kapnak a Szovjetunióból beho­zott vaccinából. amelyet teába keverve kapnak meg. Az anyag elfogyasztása után egy kekszet is kapnak a kicsinyek, hogy biztossá váljék a vaccina gyo- morbajutása. Megnyugtatják a szülőket és nevelőket, hogy a Sabin-féle oltás semmiféle ked­vezőtlen mellékhatással nem jár! Hivatalosan közölhetjük azt is — mondotta a Közegészség- ügyi és Járványügyi Állomás szakorvösnője, — hogy a Sabin- akció óta megyénkben egyet­len gyermekbénulásos megbe­tegedés nem fordult elő. Tekintettel az idő hidegre fordulására, a Vöröskereszt ak­tivistái, akik a decemberi oltás során már dicséretesen vették ki részüket a felvilágosító mun­kából, most arra összpontosít­ják propaganda tevékenységü­ket, hogy minden meghívót ka­pott gyermek, tekintet nélkül arra, hogy részesült-e az első oltásban, vagy sem, jelenjék meg a Sabin-féle vaccina cseppjeinek elfogyasztására, akkor is, ha esetleg az oltás napjaiban is tart még a hideg időjárás. A sajtó nyújtotta nagy nyil­vánosságon keresztül továbbít­juk tehát a felhívást, s a ma­gunk részéről szeretnénk hin­ni: megyénk lakossága megérti az oltások nagy jelentőségét és azt, hogy népi államunk óriási anyagi áldozatok árán biztosí­totta Sabin-féle vaccináción megjelenik minden oltásra kö­telezett gyermek. Sugár István I960. JANUÁR 21., CSÜTÖRTÖK Névnap: AGNES A Nap kél: 7,24 órakor, nyug­szik: 16,27 órakor. 1924-ben halt meg VLAGYI­MIR ILJJCS LENIN, a világ , proletariátusának legjelentő- í sebb vezetője, az imperializ- ( mus és a proletárforradalom marxizmusának: a leninizmus- , nak, a bolsevista párt és a vi­lág első szocialista államának megalapítója. 1870. január 21-én halt meg i ALEKSZANDR GERCEN, nagy orosz demokrata, mate­rialista filozófus, író és publi- \ cista. Elvei miatt a cári rend- » szer Szibériába száműzte, bűn- I tetése letöltése után külföldre r emigrált. Londonban Kolokol j (Harang) címmel lapot indított,amely az orosz forradalmi mozga- < lom szócsövévé lett. Élmények és gondolatok című emlékiratai­ban többször megemlékezik a magyar szabadságharcról. Gercen , 1812-ben született. 1921-ben alakult, meg az Olasz Kommunista Párt. VLAGYIMIR 1L.JICS LENIN Több megértés a házi betegápol óknak •. • A mezőgazdaság szocialista átszervezése után nagymérték­ben megszaporodott az SZTK- biztosítottak létszáma és ez feltétlenül maga után vonja azt a tényt, hogy a megnöve­kedett feladatokban a körzeti orvosoknak nagyobb segítséget kell nyújtani. A körzeti orvosi munkában azokban a községekben, ahol a lakosság száma, vagy a távol­ság elég nagy, komolyabb túl­terhelés jelentkezik. Ezekben a községekben szerveztünk házi betegápolónői állásokat, hogy egyrészt az adminisztratív munkában, másrészt a gyógyí­tó munkák végzésénél adjanak segítséget az orvosoknak. Já­rásunk területén öt községben működik házi betegápolónő. A házi betegápolónő munka­köréhez tartozik az orvos uta­sítására meglátogatni a fekvő betegeket, az orvos által előírt injekciókat beadni, vagy a já­róképtelen betegeket — ameny- nyiben betegségük sérülésből, vagy egyéb sebekből adódik — megfelelő módon ellátni. Ezen­kívül, amennyiben teljes mun­kaidejét bem tölti ki a házi betegápolási munka, a körzeti orvos a járóbeteg rendelésen adódó tennivalók ellátásával is foglalkoztathatja. Mivel járásunk területén majdnem minden házi beteg­ápolónő egyúttal képesített szülésznő is, a betegnél na­gyon sok esetben meg nem ér­tés jelentkezik. Különösen azoknál a családoknál nehéz- ményezik a házi betegápoló megjelenését, ahol fiatal leány, vagy fiatal asszony van, mert azt mondják, hogy „a mi csa­ládunkhoz ne küldözgessék a bábát”, mert akkor „mit fog­nak szólni a többiek”. Azokon a helyeken pedig, ahol a szü­lésznő, vagy a házi betegápo­lónő az orvos munkájának megkönnyítése érdekében vesz részt a rendelésen, egyesek idegenkedve fogadják ezt a tényt, sőt sok esetben kérik, hogy amíg a vizsgálata be nem fejeződik, az orvos küldje ki a szülésznőt, illetve a házi beteg­ápolónőt. Nagyon sok felvilágosító és meggyőző munkára van szük­ség ahhoz, hogy a házi beteg­ápolónőben az orvos segítőtár­sát, az egészségügyi dolgozót lássák az emberek, akit éppen úgy köt a hivatali esküje az orvosi titkok megőrzésénél, mint az orvost. A járás területén működő házi betegápolónők mindenütt 9*11'» ám.'SWBS Egerben este 7 órakor: ' Hawai rózsája (Bianco-bérlet) Uj sportpálya építését tervezik Recsken A falu központjában levő ré­gi sportpálya nem felel meg az igényeknek és a falun átfolyó Tárná patak szabályozása is szükségessé tette az új sport­pálya építését Recsken. A termelőszövetkezeti község megalakulása lehetővé tette, hogy a község határában, közel a vasútállomáshoz, földterületet sajátítsanak ki. Az új, korszerű sportpályának helyét már ki­mérték, elkészültek a tervek, amely szerint öltöző-, fürdő- és irodahelyiséget építenek. A köz­ség lakosai, az ércbánya és a kőbánya dolgozói jelentős tár­sadalmi munkát ajánlottak fel a sporttelep megépítéséhez. A munkálatokat amikor az idő engedi, azonnal megkezdik. Bemutató előtt a recski színjátszók Minden évben valamilyen színdarabbal lépett a recski közönség elé az ércbányái és a falusi fiatalokból álló színját­szó csoport. Ebben az évben milyen elő­adással készültek, mit tanultak a szereplők? — Erre a kérdésre a legilletékesebb Gál Mihály, a bányász kultúrotthon igazgató­ja, a színjátszó csoport vezető­je adta meg a választ. — Szombaton, 23-án este, kéthónapos felkészülés után a Majd a papa című vígjátékot adjuk elő. A főleg fiatalokból álló színjátszó csoport vala­mennyi tagja lelkiismeretesen készült, látogatta az olvasó, majd a színpadi próbákat. A próbákon tapasztalt, vára­kozáson fölüli alakításáért Szabó János és Bódi Ignác, az idősebbek közül Varga Ignác játékát tudnám említeni. A díszleteket „házi festőnk”, Bosnyák Béla készítette. Vára­kozással tekintünk a szombati bemutató előadás elé, szeret­nénk, ha a Bányászotthon nagyterme megtelne és sok tapsot kapnának szereplőink. (—ács) igyekeznek az új munkakörben megfelelni. Eredményes mun­káról tud beszámolni a tama- örsi házi betegápolónö, aki nagy segítséget nyújt a 6 km távolságra lakó körzeti orvos­nak. A házi betegápolónők munkája általában attól függ, hogy az orvosok milyen mér­tékben adnak részükre mun­kát, hogyan ellenőrzik végzett munkájukat, illetve milyen szakmai segítséget nyújtanak részükre. Biztosak vagyunk abban, hogy a házi betegápoló­női munkakör további fejlesz­tésével, megerősítésével hatha­tós segítséget tudunk biztosí­tani a községek egészségügyi ellátásának megjavításához és ehhez az ápolónők megértésére is szükség van. Kormos Vilmos, Heves FILM: Cabiria éjszakái OLASZ FILM A filmnek egy utcalány a hősnője. Cabiria boldogságra, szeretetre vágyik, de az emberek mindenütt kihasználják, majd cserbenhagyják. A szép, megrázó film főszerepét Giu- lietta Masina alakítja. A filmet a gyöngyösi Szabadság Filmszínház játssza ja. nuár 21—27-ig, Akik ssereinek énekelni »!>••• Mert boldog aki énekel vidáman, Hogyha szívből jő a szép dal. Minden bút, bánatot elűzünk, Ügy örvend a szívünk sok boldog órán”. (Pitoni) VALAHOGY ÍGY, A nagy olasz mester fenti szövegű kó­rusa jutott eszembe, amikor megláttam a káli férfi ének­kar tagjait. Fiatalok, régi, 30 éves énekkari. múlttal rendel­kező, deresedé emberek szo­ronganak estéről estére az ap­ró iskolapadokban, mert egyet­len szenvedély fűti őket — énekelni, közösen énekelni! S valóban, van-e szebb, kelle­mesebb hangzás a fülnek, mint amikor egy zengő kórus meg­szólal? Gyülekezik a kórus. Egyik­másik tag az új kottát bön­gészi, szeretné már hallani, szeretné már énekelni. Min­denki furcsállja, hogy ma mi­lyen nehezen jönnek össze az emberek. Végre fél hét felé megoldódik a rejtély. A Tarna- mente Tsz ma este tart­ja közgyűlését, s így bizony 6—8 ember hiányozni fog. Mert szép dolog az éneklés, de nagy dolog a saját életünk közös kormányzásában is részt ven­ia a ■ a ■ ■ í* EGRI VÖRÖS CSILLAG Horgász a pácban (szélesv.) EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Cabiria éjszakái GYÖNGYÖSI PUSKIN Vörös tinta (szélesvásznú) HATVAN Törvény az törvény PÉTERVÁSARA Nincs előadás HEVES Nincs előadás FÜZESABONY Kék nyíl ni! Így hát a megjelentek el­kezdik a munkát. Leglelke­sebb talán maga a karvezető, az általános iskola igazgatója, akinek biztos vezetése, ráter­mettsége, tudása a néhány he­tes munkának eredményeit máris fel tudja mutatni. — Régen, valamikor is éne­keltünk mi itt Kálban — mondja a próba szünetében az egyik tenor —, de az valahogy más volt. Másképpen ment. Az igazgató úr tudja az ösz- szes szólamot, és ha valame­lyik szólam téveszt, azonnal bele tud segíteni — fejezi be azzal a büszke tudattal, hogy maga is itt énekel. Aztán fel­hangzik a dal: „A földműves jókedvű, munkához lát...*’ És libeg, lobog, libben, mint a pille a nehéz férfikórus elő­adásában a régi német népdal, amit Nagy László és Galam­bos László ’tanárok közösen dolgoztak fel három szólamra. Csodálkozva hallgatom a könnyed éneklést, amely töké­letesen idézi a kis német falu dalos hangulatát. Aztán el­hal a zümmögés, hogy néhány perc múlva, mint az orkán, harsanjan a dal: „Szállj! Te büszke ének! Zúgj, miként a fergeteg...” Majd felcsendül Köröskényi Lajos meleg bari­tonja, hogy újra fergetegesen vágja rá a kórus: „...Zengje híred messzi föld, és messzi tengerek!...’* S ha ném lát­nám, hogy mindössze 16 em­ber énekli a pianók és forték széles skáláját — bizony alig hinném. DE HOGY HONNAN ez az átélés? Talán egyrészt onnan, hogy a kórusvezető elmagya­rázza a dalszöveg értelmét, s így hamarább beletalálnak a kórus tagjai a dal hangulatá­ba, s érzékenyebbek a monda­nivaló zenei kifejezésében. S most a kórus terveirőh Már van két kidolgozott, való­ban remek számuk. Most pe­dig nehéz, de szép új műbe fogtak, Bárdos: Jókedvű dalla­mok című kórusművét tanul­ják. A szokatlan, igazi, mai ízű Bárdos-darab felteszi a ko­ronát a készülődő kórus erőfe­szítésére. Ezzel a repertoárral már be lehetne mutatkozni; Főleg azért sürgető a nyilvá­nos szereplés, mert a társas éneklés maga ugyan igen szó­rakoztató és kellemes dolog annak, aki szereti, de mint minden művészeti munka, ez is közönséget kíván. Másrészt — elkelne még néhány hanga szólamokban. S üyen nagy községben, mint Kál, bizony Kicsi ez a kórus. Bizonyára vannak olyanok még a köz­ségben akik nagyon szeretnek énekelni, akikre talán nem is gondoltak a szervezéskor, s akik nem is tudják, hogy van ilyen. Ha meghallják, valószí­nűleg örömmel jönnek. Már későre jár az idő. Csi­korgó friss hó lepte be az uta- ket, de a siető emberek is megállnak egy-egy pillanatra, hogy meghallgassák a kiszűrő­dő dalt: „Bogolyaj legények, Ica te, Sári te! Lábát loptak szegények, Ica te. Sári te! Nem jól..és zeng az új dal, valószínűleg addig, amíg vala­ki fel nem kiált: — Szent ég! Gyerünk, mert kilenc óra. Kiver az asszony! MINDENESETRE a lelkes munka, a máris megszületett eredmények arra engednek kö­vetkeztetni, hogy a káli fér kart ott fogjuk látni Gyöngyö­sön, az énekkarok nemes ve­télkedésén. Cs. Aduin Ey»

Next

/
Oldalképek
Tartalom