Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-15 / 12. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A motorosok örömére... AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA és a MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 12. szám Ára 50 fillér I960, január 15., péntek A lél munkásai Január van és teljes szi­gorúságával köszöntött ránk a tél. A hőmérő hi­ganyszála nemegyszer 10 fok alá süllyed, és a mun­kába siető ember fázósan dörzsöli össze kezeit, húsza be nyakát a meleg gallérok közé. És sokszor mennyire terhes még így is a ne­gyed-. vagy félórai gyalog­lás, amelyet lakásunktól a munkahelyünkig teszünk meg, s megérkezve, fázósan bújunk a kályha mellé. Am nem mindenkit vár meleg szoba vagy műhely, kellemesen fűtött helyiség, ahonnan akár munka köz­ben is gyönyörködve bá­mulhatja az ember a sűrűn kavargó hópelyheket. — Milyen szép tél van, milyen havasak a fák — csodálkozunk nemegyszer J kinézve az ablakon és talán keveset gondolunk azokra a dolgozótársainkra, akik a nyolc órai munkaidőt oda­kint töltik a hideg, fagyos télben, azokra, akik fát ter­melnek az erdőn, a mező­gazdaságban szorgoskod­nak, vagy azokra, akik a te­herkocsik volánja mellett utaznak nehéz, fáradságos kilométereken át. Vagy gondolunk-e a kőbányá­szokra, pakoló-rakodómun- kásokra, akiket ugyan véd a vastag ruha, erős bakancs vagy csizma, de akik sré- mara azért mégis komoly feladatot jelent a fagyot téli világ. Gondolunk-e a hómunká­sokra, az útőrökre, az erdé­szekre, vagy éppen a pos­tásokra. akik dacolnak az időjárással, a hóval, fagy- gyal, viharral és minden erejükkel, igyekezetükkel arra törekszenek, hogy a rájuk bízott feladatot lelki- ismeretesen teljesítsék. Amikor a jól fűtött mű­helyben, irodában, rendelő­ben. vagy üzletekben néz­zük' a szép téli világot, gon­doljunk rájuk is, a tél munkásaira, a szabadban élő. dolgozó emberekre. Nem kétséges, hogy népi államunk intézkedései nyo­mán könnyebb, elviselhe­tőbb az ő munkájuk is, hi­szen meleg ruhákról, taka­rókról, lábbelikről, sőt vé­dőitalokról is gondoskodnak számukra, mi mégis gondo­lunk rájuk, mert kétséete- len. hogy nehezebb körül­mények között dolgoznak ezekben a hetekben hóna­pokban. mint mi. És a fa­gyos téli hidegben minden bizonnyal ad meid egy kis meleget számukra az a gondolat is. hogy egy egész megye lakossága figyeli munkájukat, értékeli áldo­zatukat. fáradságukat. Ér­tékeltük. becs "'Iliik őket, mert megérdemlik. He ff be sx-éf est tarloUab a gyöngyösi járás úttöröcsapatrexetői Az elmúlt napokban a gyön­gyösi tárás úttörőcsapatvezetői értekezletet tartottak. Megvi­tatták a Hámán Kató kulturá­lis seregszemlére való felké­szülés problémáját, a Forradal­mi nvomolvasó-mozgalom ered­ményeit. valamint a próbákra való felkészülés módszereit. Értékelték az úttörőcsapatok­kal kapcsolatos munkát, fel­mérték az eredményeket, rá­mutattak a hibákra, majd kije­lölték a soron következő fel­adatokat is. A kormány Tájékoxtatási Hivatala közli s A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A pénzügy- miniszter előterjesztésére meg­állapította az igazgatói alapra és a vállalatfejlesztési alapra vonatkozó rendelkezések irányelveit, s felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy ennek alapján utasításokat adjon ki. Az utasítások lényegében a ko­rábbi jogszabályok még ér­vényben levő rendelkezéseit foglalja egységes szerkezetbe. A Minisztertanács, ugyan­csak a pénzügyminiszter elő­terjesztése alapján meghatá­rozta az állami ipari és építő­ipari vállalatok nyereségrésze­sedési rendszere továbbfejlesz­tésének 1960. évi irányelveit, s felhatalmazta a pénzügymi­nisztert, hogy adja ki az állami vállalatok nyereségrészesedési és jutalmazási rendszerére vo­natkozó végrehajtási utasítá­sokat. A Minisztertanács meghall­gatta és jóváhagyta az építés­ügyi miniszter jelentését a műemlékvédelem távlati ter­véről, majd folyó ügyeket tár­gyalt. (MTI) Lovászi Ferenc: KÍNAI ÜTI JEGYZETEK ★ Szalay István: A FALU ÉS A FALUSI ÉRTELMISÉG ★ Kovács Endre: A MOTOROSOK ÖRÖMÉRE ★ AZ IBUSZ 1960. ÉVI PROGRAMJÁBÓL ★ 1960: AFRIKA NAGY ÉVE ★ KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK! ★ ÚJ SZAKOSZTÁLYOK, GYENGE SPORTMUNKA HEVESEN ★ HÍREK ★ IDŐJÁRÁS JELENTÉS Jó minőségű és igen gazdaságos motorkerékpár-porlasztókat készítenek az Egri Fi- nomszerelvénygyár munkásai. Az üzem egyik legügyesebb munkásnője, Poczik Rozika, az új típusú porlasztó finomesztergályozását végzi. Az elsők között volt, akik az új gyárt­mány elkészítését megtanulták és már kifogástalanul végzik munkájukat. (Riport az 5. oldalon.) A nemzetközi élet legfontosabb kérdése: valamennyi állam, minden társadalmi rendszerű ország békés együttélése — Hruscsov beszámolója a Legfelső Tanács csütörtöki ülésén — MOSZKVA (TASZSZ): Nyi- kita Hruscsov, szovjet minisz­terelnök új javaslatokat tett a szovjet fegyveres erők csökken­tésére. A Legfelső Tanács két házának együttes ülésén han­goztatta, hogy a szovjet kor­mány, híven a különböző tár­sadalmi rendszerű országok bé­kés együttéléséről szóló lenini elvekhez, lépésről lépésre meg­valósítja az általános és teljes leszerelés szovjet javaslatában kifejtett konkrét intézkedése­ket. 1959 úgy vonul be a szovjet történelembe, mint a kommu­nista társadalom általános ki­bontakozó építésének első esz­tendeje. Ez az ér újabb nagy győzelmeket hozott a kommunizmus építésében, s világos távlatokat nyitott a béke megszilárdítása szempont­jából igen fontos nagy nem­zetközi kérdések megoldása előtt. Hétéves tervünk jól indult — mondotta Hruscsov —, jó kez­det már fél siker —, tartja a közmondás. Egy év alatt több mint 11 százalékkal emelkedett az Ipari termelés, bár az évi terv csupán 1.7 százalékos emelkedést irányzott elő. Az ipar csaknem 50 milliárd rubel értékű árut termelt ter­ven felül. A forradalom előtti Oroszország egész ipari terme­lése — mai pénzben kifejezve — sem érte el ezt az összeget. Hruscsov megállapította, hogy a szovjet népgazdaság fej­lesztésében továbbra is a ne­hézipar elsődleges fejlesztésé­nek lenini elve érvényesült. A termelőeszközök termelése 12 százalékkal emelkedett, szem­ben a 8.1 százalékos előirány­zattal. Sikeresen fejlődött a könnyű- és az élelmiszeripar is. A köz­szükségleti cikkek gyártása 10.3 százalékkal fokozódott, szemben a 6,6 százalékos előirányzattal. Örömmel és jogos büszkeség­gel szemlélhetjük a mezőgazda­ságban kivívott nagy sikereket — folytatta. Bár az ország sok vidékén aszály volt, az állam 2846 millió púd gabonát vásá­rolt fel, ami kielégíti a lakos­ság szükségleteit és fedezi az állam egyéb igényeit is. A ga­bonatermelésben különösen fontos szerepet játszottak a szűz- és parlagföldek: ezekről 1693 millió púd gabonát vásá­rolt fel az állam. A beruházási terv megvalósí­tásáról szólva Hruscsov elmon­dotta. hogy 1959-ben több mint ezer nagy gyárat helyeztek üzembe. Az állami és a szövetkezeti beruházások összege 275 milliárd rubel volt, ez pedig 30 milliárd rubellel több, mint 1958- ban. Ez a szám nem tartalmazza a kolhozok által eszközölt beru­házásokat. A munka termelékenysége is a tervelőirányzatoknál gyorsab­ban növekedett: az iparban 7.4 százalékkal, az építőiparban 9 százalékkal emelkedett. Az ön­költségcsökkentés terven felül több mint 10 milliárd rubel összegű megtakarítást tett le­hetővé. A nemzeti jövedelem 1958- hoz képest 8 százalékkal, vagyis körülbelül 100 mil­liárd rubellel emelkedett. A párt, a kormány 1959-ben több intézkedéssel igyekezett növelni a lakosság jólétét és ja­vítani létfeltételeit. Az év végéig több mint 13 millió munkás és alkalmazott tért át a hét-, illetve hatórás munkanapra, 1960 vége felé pe­dig az ország valamennyi dol­gozója rövidített munkanappal dolgozik. A Szovjetunióban, el­térően a tőkés országoktól, a munkaidő csökkentése nem je- jelentett bércsökkentést, sőt egyes iparágakban jelentős béremelést is hozott, különösen az alacsony fizetésű dolgozók számára. Az életszínvonal szüntelen emelkedését, az egészségvéde­lem és az orvosi ellátás javulá­sát kedvezően tükrözi a népes­ség növekedése. Egy év alatt 3 600 000-rel gyarapodott a Szovjetunió lakossága, s ez év eleién elérte a 212 milliós lét­számot. Hruscsov megemlékezett a szovjet közoktatás, a tudomány és a kultúra világszerte elis­mert nagy sikereiről. A nép­számlálás szerint a Szovjet­unióban 13,4 millió főiskolai, illetve szakközépiskolai kép­zettségű ember él. A szovjet főiskolákon csaknem négyszer annyi hallgató tanuk mint Ang­liában, Franciaországban, Nyugat-Németországban és Olaszországban együttvéve. A Szovjetunió régen utolérte mérnökképzésben az Egyesült Államokat. 1958-ban a Szovjet­unióban 94 000. az Egyesült Ál­lamokban mindössze 35 000 mérnök kapott oklevelet. A tu­dományos dolgozók száma 300 000. vagyis 30-szor annyi, mint a cári Oroszországban. A szovjet miniszterelnök ez­után szólt a világűr meghódítá­sában elért szovjet sikerekről. Mint mondotta, ezek a sikerek új korszakot nyitnak a nemzet­közi tudomány és technika tör­ténetében. A szovjet nép sok ál­dozatot hozott, hogy megte­remthesse saját elsőrendű nagy­iparát. a népgazdaság alapját; Eközben a nép gyakran a leg­fontosabbról is lemondott és semmilyen nehézségtől nem ri­adt vissza. Ma a Szovjetunió­nak már nagyteljesítményű termelési és műszaki alapja, kiváló tudósai, szakemberei ás szakmunkásai vannak a mo­dern ipar minden ágának, a legkorszerűbb technikának fej­lesztésére. A Szovjetunió a világon elsőnek kezdte meg és sikerrel folytatja a békés eélokat szolgáló atomerőművek építését Több évvel megelőzte a kül­földet a különféle típusú in­terkontinentális ballisztikai rakéták megalkotásában és tö­meggyártásában. A szovjet ipar és mezőgaz­daság eddigi fejlődéséneik ada­tai azt mutatják, hogy siker* rel megoldjuk a kommunista párt által kitűzött feladatokat, utolérjük és elhagyjuk az Egyesült Államokat az egy la­kosra jutó javak termelésé­ben — mondatta. Hruscsov a továbbiakban összehasonlító adatokat közölt a szovjet és az amerikai ipar termeléséről. Elmondotta, hogy 1953-tól 1959-ig a szovjet ipar teljes termelése 90 százalék­kal, az amerikai ipar termelé­se 11 százalékkal emelkedett Egy lakosra számítva ez az emelkedés a Szovjetunióban 71, Amerikában 0,3 százalékon: tesz ki. A Szovjetunió máris maga mögött hagyta az egy lakosra eső vaj- és tejtermelésben, s az eddigi eredmények alapján remélhető, hogy a szovjet me­zőgazdaság hústermelésben is egy-két éven belül utoléri az Egyesült Államokat. A szovjet kormányfő megál­lapította, hogy Szovjetunióban következe­tesen fejlődik a szocialista demokrácia, a dolgozók széles tömegeit bevonják az állami, a gazdasági és a kulturális építőmunka vezetésébe. Egyre több állami funkciót vesznek át a társadalmi szer­vezetek. Ezzel kapcsolatban kell megemlíteni, hogy a. szov­jet belügyminisztérium meg­szüntetését, valamint azt, hogy e minisztérium valamennyi eddigi funkcióját a köztársa­ságok, illetve a helyi államha­talmi szervek veszik át. A szovjet gazdaságfejlődés gyors ütemében ma már sen- (Folytatása a 3. oldalait)

Next

/
Oldalképek
Tartalom