Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-07 / 5. szám

VILAíi PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Egri népssámiálók nyomában \'l MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 5. szám Ara 50 fillér I860, január 7., csütörtök Elbizakodottság nélkül A kimagasló teljesítmé­nyek, a sorozatos sikerek könnyen elbizakodottá te­szik az embereket. Így van ez a munkában is. Ismere­tes, hogy az 1959-es év mi­lyen eredményesen zárult megyénk üzemeiben is. Sok helyen elérték, sőt túlszár­nyalták a következő évre előírt termelési szintet, gaz­daságosabban dolgoztak, mint bármikor. Nem is igen találhatók olyan üzemek, amelyek adóssággal zárták vclna az óévet, sőt, alig akad olyan, ahonnan ne tudták volna jelenteni; ha­táridő előtt teljesítettük éves tervünket. Mindezek az eredmények könnyen elősegíthetik az elbizakodottság veszélyes elterjedését. Könnyen elő­fordulhat a vállalatok egy részénél, hogy elmúlt évi eredményük szép számait látva, megelégednek azok fitogtatásával, az új év még nagyobb feladatainak meg­oldása pedig várat magára. Ilyenkor gyűlik össze a sok ..adósság”, amelyet aztán a következő negyedévek haj­rájában szeretnének pótolni több, vagy kevesebb siker­rel. Az elmúlt években sok szomorú példa akadt az év eleji „ráérünk még” han­goztatásából eredő lemara­dásokra. Az idén, amikor az előző éveknél is eredmé­nyesebb óév után vagyunk, fokozottabban fennáll az elbizakodottság veszélye. Máris hallani olyan üze­mekről, ahol az év első napjaiban még a 10 százalé­kos tervteljesítést sem ér­ték el és bár egy sor indok­kal úgy-ahogy magyarázták az év eleji pangás okát, fel­tétlenül közrejátszott a ba­bérokon való pihenés „édes öröme” is a nagy lemara­dásnál. A szocializmus építése nem a heverésző, babéro­kon pihenő ember útja. Az ember, ha látja a célt. gyor­sabban szedi a lábát és nem ül le minduntalan az árok­partra. s etry-egy munkas'- ker után nem siitkrezik túl sokat annak kellemes tüzénél. hanem tovább in­dul az úton, még ha tudja is, hogy jó néhány akadályt, buktatót tartogat is az szá­mára. Az 1960 évi feladatok egyáltalán nem engedik . meg, hogy drága napokat és > heteket pazaroljon el bár- \ melyik üzem kollektívája, most az év elején. Nem en­gedik meg feladataink, amelyek a szocialista ipar további fejlesztését írják elő és a termelési tervek nyolc százalékos emelését kíván­ják meg. Nem engedik meg az el­bizakodottságot az elmúlt év eredményei sem. Sőt! Csak arra jogosítanak fel, hogy a múlt évi gazdag ta­pasztalatokat felhasználva, még nagyobb sikerek gaz­dagítsák az új évet, és az elmúlt évben tapasztalt hi­bák felszámolásával, minden elbizakodottság nélkül tel­jesítsük azokat a követel­ményeket, amelyek a szo­cializmus építésében 1960 során ránk várnak. elkészítette zárszám adásait , a kompalti Ui Barázda Tsz A kompcltj Új Barázda Ter­melőszövetkezet megyénkben az első olyan termelőszövetke­zet, amely már a kettős köny­velés alapján könyvelte el té­teleit az elmúlt évben, s a zár­számadást is ez alapján készí­tette el. A szövetkezet könyvelői a napokban fejezték be ezt a munkát s konkrét adatait már a tagság tudtára is adták. A tagság legnagyobb megelége­désére egy munkaegység érté­ke 52,88 forint, ez azt jelenti, hogy tagonként 16 500 forint jövedelem jut. A zárszámadás lezárása után 185 ezer forintot és terményt osztanak ki a szö­vetkezetben, ebből 76 ezer fo­rint terményt, s 109 ezer forint készpénzt. A szövetkezet ezt a kiváló eredményt úgy érte el, hogy az elmúlt évben átalakította épületeit, s beruházásra, épít­kezésre a tagok részesedésé­nek 24 százalékát fordította. MAROSAN GYÖRGY ELVTÄRS BESZÉLT A DIÓSGYŐRI NYILVÁNOS PARTNAPON ★ EGRI NÉPSZAMLALÓK NYOMÁBAN ★ Gyuriké Géza: ZSÖMLE ★ TAVASZRA KÉSZÜL AZ egri gépállomás ★ Solymár József: ÜJ FEJEZET KEZDŐDIK A FALU TÖRTÉNELMÉBEN 600 vagon cukrot készített étidig; terven te ül a íéunállábának 70. évfordulóját ünneplőSelyp. Cukorgyár; A Selypi Cukorgyár dolgozói most ünnepük üzemük fenn­állásának 70. évfordulóját. A 70. szezon jobban sikerült minden eddiginél. Az üzem dolgozói szerdán teljesítették a kongresszus tiszteletére tett vállalásukat és feldolgozták a 600. vagon cukrot terven fe­lül. Az utolsó répaszállítmá­nyok e hét végén érkeznek be a gyárba és előreláthatólag több mint 24 000 vagon répát dolgoznak fel ebben az esz­tendőben. A gyár a szezon megkezdése előtt új dobszűrő­berendezést kapott, amely gyorsabbá és olcsóbbá teszi a répalé szűrését s egyben le­hetőséget ad a finomabb mi­nőség készítésére is. A 70 éves üzem korszerű építése 1960- J ban tovább folytatódik. A Láng Gépgyár, a győri Wil­helm Pieck-gyár és több más magyar üzem közös munkája­ként 150-vagonós ' gépdiffúziót kap a Selypi Cukorgyár, ame­lyet a tervek szerint működés közben mutatnak majd be az e gyártmány iránt érdeklődő külföldi szakembereknek. Az új berendezés felszerelésének előkészületeit már most a sze­zon végén megkezdték. (S. J.) Nyomtatványokat hordozó férfiak és nők kopogtatnak be ezekben a napokban minden házhoz, minden családhoz. Népszámlálás van. A számlálóbiztosok összeírják az adatokat, számbavesznek mindenkit, hogy megtudjuk: hányán is élünk e hazában? Vass László pedagógus a Trenka-család adatait írja össze az egri Klapka György utca 12. szám alatti lakásban. Felkerül a listára a három és fél éves Sanyika és a 21 hónapos Herminke is... (Riport a 3. oldalon.) (Foto: Márkusz) /NAvN/VVVW>vVV\^vVVVV\AAAAA/W\^^S/VVVNAA^A/VVVWVV\AAA»**VV\A/VW^^ Továbbképző tanfolyam az öntevékeny rendezők számára A megyei tanács művelődé­si osztálya január 18-án meg­rendezi az öntevékeny művé­szeti csoportoknál működő színjátszó rendezők számára a második továbbképző tanfo­lyamot. A tanfolyam ezúttal a dráma elemzéséről és ezzel kapcsola­ban Katona József: Bánk bán­járól lesz szó. A tanfolyam hallgatói az előadás anyagát felhasználhat­ják további munkájukban és ők is átadhatják tapasztalatai­kat az általuk vezetett szín­játszó csoport tagjainak. Ma nyeremény­betét könyv-sorsolás lesz Tatán Az 1959 negyedik negyedévi, nyereménybetétkönyv-sorsolást január 7-én Tatán rendezi meg az Országos Takarékpénz­tár. A húzáson minden olyan érvényben levő nyereménybe­tétkönyv részt vesz, amelyet legkésőbb 1959, december 29- ig váltottak. Minden ezer nye­reménybetétkönyv közül egy az átlagbetét 200 százalékát, kettő az átlagbetét 100 száza­lékát, tizenegy pedig az átlag­betét 50 százalékát nyeri. A nyeremények kifizetését, illetve jóváírását január 18-án kezdik meg az Országos Ta­karékpénztár fiókjaiban. (MTI) n MEDOSZ főtitkára a mezőgazdasági dolgozók szociális helyzetének javulásáról 1959-ben mélyreható változá­sok történtek a magyar mező- gazdaság szerkezetében. Szerve­zetileg és gazdaságilag megerő­södtek. számszerűen tovább fejlődtek a szocialista nagyüze­mek. Mind az állattenyésztés­ben. • mind pedig a növényter­mesztésben kiterjedtebben hasznosították a korszerű ter­melési módszereket: — a ho­zamok számottevően meghalad­ták az elmúlt évek legjobb eredményeit. A termelés általá­nos színvonalának emelkedése közvetlenül hatott a mezőgaz­dasági dolgozók szociális hely­zetének javulására. Mint Halász József, a Mező- gazdasági és Erdészeti Dolgo­zók Szakszervezetének főtitká­ra az MTI munkatársának adott nyilatkozatában rámuta­tott. mindezek megvalósulását nagymértékben segítette a me­zőgazdasági dolgozók körében a párt hetedik kongresszusa tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaverseny. A mezőgazdaság állami szek­toraiban a terveket általában túlteljesítették. Az állami üze­mek — állami gazdaságok, gépállomások, erdő°azdaságok, stb. — több mint háromszáz­millió forint értékű eredmény- javulást értek el az elmúlt év­hez viszonyítva. Ha ehhez hoz­záadjuk a termelőszövetkezetek több mint 250 millió forint ér­tékű eredményjavulását, lát­hatjuk. hogy a szocialista me­zőgazdasági üzemek egy éven belül több mint félmilliárd fo­rinttal tudták növelni a gazdál­kodásuk jövedelmezőségét. A jobb gazdálkodás tette le­hetővé, hogy az eredetileg ter­vezettnél sokkal nagyobb ösz- szegekkel tudtak hozzájárulni a dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek megjavításához. Az elmúlt évben több mint 84 millió forintot fizettek ki csak munkaruhára. A szociális beruházásokra fordított összeg megközelítette az 50 millió fo­rintot. ugyanilyen célú felújítá­si munkákra pedig több mint 33 millió forintot költöttek. Ezekből az összegekből — egye­bek mellett —. lakásokat, munkásszállásokat építettek és hoztak helyre. Az állami gaz­daságokban folytatódott a régi közös-konyhás cselédlakósok átépítése. E célra 13 millió fo­rint állott rendelkezésre. Laká­sok és szociális létesítmények rendbehozására az előbbieken, illetve előirányzaton felül újabb, csaknem 50 millió fo­rintot kaptak. A jövedelmezőbb gazdálko­dás természetesen együtt járt a dolgozók átlagbérének növeke­désével. Lényegesen sikerült javítani a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi ellátottságát, a munkásszállások tisztábbak, rendezettebbek, mint bármikor. Szinte mindenütt világvevő rá­dió, több mint ötszázban pedig televíziós készülék szolgálja az ott lakók kényelmét. Vala­mennyi munkásszállásnak saját könyvtára van és a legváltoza­tosabb sportfelszerelésekkel lát­ják el. (MTI) fi békevonat utasai Egerben Békevonat érkezett a Szov­jetunióból 300. utasával Buda­pestre, hogy az óévtől Magyár- szógon búcsúzzanak. A jól si­került nagy szilveszteri bál után három turnusban Egerbe is ellátogattak a szovjet vendé­gek. Ügy látszik, a nyári ide­genforgalom a téli hónapokra is átragadt, mert mint megtud­tuk, decemberben nem volt olyan hét, hogy ne érkeztek volna szovjet vendégek Egerbe. Hogy hogyan érezték magukat? Azt legjobban bizonyítják a tő­lük kapott levelek, amelyek­ben köszönetüket fejezik ki a meleg fogadtatásokért, a szép élményekért, amit városunkban kaptak. E háromszáz tagú turista- csoport utolsó turnusa tegnap érkezett meg városunkba. Fo­gadásukra megjelent Mészáros József, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság megyei titkára és Csépányi Ferenc, az Idegenfor­galmi Hivatal vezetője. Az ebéd elfogyasztása után város­nézésre indultak a vendégek Egy csoport a várral, a másik a Pedagógiai Főiskolával is­merkedett, míg egy harmadik csoport az Állam Pincegazda­ság szalai pincéiében tett láto­gatást. Csak egy napra érkez­tek a vendégek, de azért prog­ramjukat úgy szervezték, hogy többé-kevésbé megismerkedje­nek városunk nevezetességei­vel. műemlékeivel. Vannak közöttük olyanok is. akik az idén már harmadszor járnak Egerben. Mint Anatov Boriszovics Kuzin, a lembergi újság egyik szerkesztője mond­ta: szívesen jön ebbe a-városba, mert itt mindig igaz barátokra talál. Utoljára a. nyáron járt itt feleségével, amikor ugyancsak jól érezték magukat. Azelőtt is járt már Magyarországon 1944- ben, a szovjet felszabadító had­sereg egyik katonájaként járt hazánkban. Azzal búcsúzott tő­lünk, hogy még találkozunk majd itt Egerben. Hogy a többi kollégái hogyan érezték magukat, azt az emlék­könyvből megtudhatjuk. Több aláírás fölé ezt a szöveget ír­ták: „Hálásan köszönjük a ma­gyar barátainknak ezt a kedves fogadtatást. Kívánjuk a megye összes dolgozóinak, hogy az új esztendőben még szebb és jobb eredményeket érjenek el. Erő­södjék és viruljon a magyar— szovjet barátság”. (K. B.) ur- KICSERÉLTÉK a szállító­pálya vonóköteleit, ahol szük­séges volt, a Bélapátfalvi Ce­ment- és Mészmű kőbányájá­ban, hogy a január 15-én meg­induló üzem zavartalanul dol­gozhasson, biztosítva legyen a nyersanyag szállítása. Angliában felemelik a mozihelyárakat. Január 10- től drágább a mozijegy. In­doka: mert csökken a film­színházak látogatottsága. Érdekes logikai bukfenc. Ügy tűnik ebből a rövid közlésből, mintha az em­berek unnák már az olcsó mozit és ha sürgősen nem emelnének a jegyek árán, talán elfogynának mind egy szálig a nézők. Persze, lényegében egy­szerű üzleti manőver az egész, amelynek alapja: a maradék közönségből ki­szedni a régebbi bevételt. Az angol film üzletemberei úgy vélik, hogy bevételük csak áremeléssel rendező­dik. Eszükbe sem jut, hogy olyan filmeket gyártsanak inkább, amelyek megnyerik az egyszerű emberek szívét, tetszését. Igaz viszont, hogy angol üzletembernek ez nem vol­na jó üzlet. — sss —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom