Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-06 / 4. szám

4

I

népüjság

1960. j&nnftr fl., szeri»

Találkozó

'Nem, ne gondolja senki, hogy valamilyen hagyományossá vált érettségi találkozóról lesz szó. Egészen másról. Szombaton este nagymamák gyülekeznek Egerben, a IV. sz. körzetben, hogy elbeszélgessenek a városi Nőtanács vezetőivel, találkozzanak egymással a fiatalkori barátnők.

A munkában, családnevelésben őszült hajú anyókák jól- esően nyugtázzák azt a szere- tetet, amelyben őket részesítik, igyekeznek megkönnyíteni az öregkor terhét. Jólesik nekik, hogy gondolnak rájuk, találkozóra hívják őket, elvégre nem az évektől függ a fiatalság! (—ács)

— JANUÁR 18-ÁN, Egerben, a Kelemen László Irodalmi Színpad helyi művészek felléptével Schiller— Goethe-estet rendez. A műsort dr. Némedi Lajos, a Pedagógiai Főiskola igazgatója állította össze. Az esten fellépnek az egri Gárdonyi Géza Színház művészei is.

— NEGYVEN szarvasmarha hizlalására kötött szerződést a bélapátfalvi Március 15 Termelőszövetkezet. Az állatokat tavasszal adják le, s átadásukért mintegy 400 ezer forintos bevételre számítanak.

— VASÄRNAP délelőtt fél 11 órakor Egerben, a Városi Művelődési Ház nagytermében a Bábszínpad bemutatja az Ezüstfurulya című darabot.- A TISZANÁNAI Vörös Csillag Termelőszövetkezetben hamarosan megtartják a zárszámadást, s minden termelőszövetkezeti tag megkapja az elmúlt évi munkája alapján a jövedelmét. A szövetkezeti tagok sok pénzre számítanak, mert egy munkaegység értéke előreláthatólag 42 forint.

— CSÜTÖRTÖKÖN Eger. ben, 6 órakor, az ifjúsági klubban előadás lesz a Szovjetunió hétéves terve címmel. Az előadás után filmvetítést tartanak.

— MELEGÁGYI növényeket is termelnek az idén a tenki Béke Termelőszövetkezet tagjai, ami jelentős jövedelmet biztosít a szövetkezetnek. A tagok gondoskodnak arról, hogy jó földbe kerüljenek a növények, ezért mintegy 400 fuvar trágyát hordanak rá.

— ÉRTÉKES újítás szerint Loesche-malomban törik megfelelő finomságúra a szenet a Bélapátfalvi Cement- és Mészműben. Ezzel az újítással szenet takarítanak meg és fokozzák a fűtés kalóriáját.- A MÁTRAVIDÉKI Szén- bányászati Trösztnél igen nagy az érdeklődés a „Szocialista brigád’’ cím megszerzéséért induló mozgalom iránt. Előreláthatólag ez évben duplájára nő a mozgalomban részvevő brigádok száma.

— AZ IPARBAN dolgozó KíSZ-fiatalck vállalták, hogy 100 000 órát társadalmi munkában dolgoznak. A mozgalomban részt vevő minden fiatal húsz órát dolgozott társadalmi munkában, hogy vállalásukat teljesíteni tudják.

EGRI VÖRÖS CSILLAG Asch őrvezető kalandos lázadása

EGRI BRÖDY Láthatatlan kötelékek GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kék nyíl

GYÖNGYÖSI PUSKIN Kocsubej (szélesvásznúi HATVANI KOSSUTH Fiú vagy lány HEVES

Kémek a Tiszánál PÉTERVÁSARA A hamis levél FÜZESABONY Távoh partokon

Egerben este fél 8 órakor: HAWAI RÖZSAJA (Jókai-bérlet)

.4 Megyei Könyvtár jelentős munkát végez a művelődés területén

Dr. Ebergényi Tibor nyilatkozata

A Megyei Könyvtár az egri Kossuth Lajos utca egyik legszebb épülete. Jelentős költséggel a múlt év végén állították helyre a későbarotok-copfstílu- sú palota homlokzatát, hogy külsőségeiben is legyen méltó az ügyhöz, amit szolgál. 1774- ban gróf Batthyány kezdte az építkezést és Dobrönyi Miklós fejeztette be. A nagy vadaskerttel együtt pár ember ké- nyelmét-luxusát szolgálta sokáig ez a műemlék, s most a nép szolgálatában a kultúra vára.

Ennek az épületnek az emeleti részén él és dolgozik a Megyei Könyvtár. Mindennapi életéről, eredményeiről, jövő terveiről beszélgetünk dr. Eber- gényi Tiborral, a könyvtár vezetőjével. Elmondja, hogy a könyvtár központ is, összefogja a megyében levő könyvtárak működését. Megtudjuk, hogy a megye területén 136 helyi könyvtár működik községekben, üzemekben és a könyvtári állomány ezekben az intézményekben 165 000 kötetre rúg.

— Egerben, a város létszámához viszonyítottan jelentős olvasóréteggel rendelkezünk — tájékoztat bennünket dr. Eber- gényi. — 3200 olvasónk közül kétezerre tehető azoknak a száma, akik állandóan olvasnak. Ezek közül is a nagyobb részt az ifjúság jelenti. Sokan erre azt mondják, hogy a felnőtt réteget kellene inkább megnyerni az olvasás és a művelődés ügyének: a mi véleményünk az, hogy a fiatalság könyvéhsége és tudásszomja értékes, mert ez idővel csak elmélyül, és felnőtté érve a fiatal bőven kamatoztathatja fiatalsága átolvasott és áttanult idejét. A jövő nemzedékét kell nekünk maradéktalanul megnyernünk a művelődés, a szocialista kultúra és az önnevelés számára — a könyveken keresztül.

— A középiskolások és a főiskolások egyaránt , a megyei könyvtárba járnak olvasni. Ez azért van, mert az iskolák könyvtáraiban nem találják meg azt a gazdag olvasmányanyagot, amit mi tudunk nyújtani. Nemcsak arról a gazdag és változatos könyvállományról kell beszélnem, amit az olvasó, érdeklődő itt talál, hanem azokról a Keletről és Nyugatról jövő folyóiratokról is, amelyeket mohón olvas a fiatalság is, meg a felnőtt olvasóközönség is. A kapitalista államokból 16 folyóirat jár, míg a népi demokráciáikból 29. A folyóiratok tartalmi céljai (a művészet, tudomány, stb. szolgálata) sajátos eszközökkel valósulnak meg. Hatásuk annál nagyobb, mert a mai nyomdatechnika a folyóiratokban nagyszerűen „tálalja1’ az olvasónak a mondanivalót. A sok irányú és egy kérdésre szentelt folyóirat szolgálata közben az olvasó gazdag képet kap arról, ami őt érdelki.

— A múlt évben jelentős eseménynek számított a fiatalság részére összeállitott bibliográfia: ötszáz kötetben állítottuk össze azoknak a könyveknek névsorát, amelyekből a 14—16 esztendős fiatalok válogathatnak. Ezt a bibliográfiát az iskolán kívüli művelésre szánták szerzői (Tiszai Andor, Rácz Aranka és dr. Ebergényi Tibor) azoknak a fiataloknak nyújtva segítséget a művelődéshez, akik nem tanulnak tovább. A bibliográfiának komoly visszhangja támadt és helyes kezdeményezésnek bizonyult.

— Külön kell beszélnünk az olvasók fejlődéséről — menetközben. Az olvasójegyek bizonyítják, hogy az induló olvasó romantikusokat olvas (Jókait, Victor Hugót), aztán átcsapnak a kritikai realistákra (Mikszáth, Balzac) és eljutnak a mai regényírás alkotásáig, Mesterháziig, Berkesi Andrásig. Persze ez a fejlődés nem mindenkinél egyenletes és azonos időtartamú, de általánosnak mondható. Olvassák és igen szorgalmasan Csukovszki: Balti égboltját, Solohov regényeit és elbeszéléseit, Franz Kafka írásait, Sartre szatíráit ás Dürrenmatt Baleset című alkotását.

— 1959-ben három jelentős vállalkozást hajtott végre a könyvtár és az eredmények

szerint — sikerrel. Összeállítottunk egy 24 oldalas könyv- jegyzéket, 150 kötetről, a termelőszövetkezeti mozgalomról. A könyvjegyzék az egész hazai és külföldi szakirodaimat ismertette az érdeklődővel. A kis kötet országos jelentőségét a kritika méltatta.

— A második kezdeményezés a szabad polc-rendszer bevezetése. Az egyik könyvtári termet — mintegy tízezer kötettel — úgy rendeztük be, hogy ki-ki szabadon válogathasson a polcokra helyezett kötetekből. A könyvtári polcokon az eligazodás igen köny- nyű, mert betűsorrendben és kellő tájékoztatóval ellátva kínálják a polcok a könyveket. A szabad polc-rendszerrel és azzal, hogy az olvasó leveszi, „megmustrálhatja” a kiválasztott könyvet, az alkotások testközelbe kerülnek és közvetlenül hatnak az érdeklődőre. Ez a rendszer bevált a Szovjetunióban is, Amerikában is. Hazánkban eddig három helyen, Békéscsabán, Győrött és Egerben vezettük be. Az eddigi eredmények számszerűen is bizonyítják, hogy az olvasók érdeklődése a könyvek iránt megnőtt.

— A harmadik és az elért

eredmény tekintetében a legnagyobb vállalkozásunk a művelődési autó munkájának megindítása volt. Eleinte azt hittük, hogy egy költséges próbálkozásba kezdtünk, és ta- máskodtunk az eredményt illetően is. De ma büszkén jelentjük: a művelődési autó rendszeresen keres fel a megyében húsz olyan települést, tanyát, legényszállást, ahová sem vonat, sem autóbusz nem jár. Tíz-húsz házas tanyaközpontokat is meglátogat és ezekhez a közlekedéstől elzárt, a világgal ritkán és csak piaci ügyekben érintkező emberekhez elvisz 1000 kötet könyvet, játék- és ismeretterjesztő filmeket és minden hétfőn egy- egy szakembert a TIT-től, aki előadásokat tart aktuális kérdésekről. Az eredmény: az

ezerkötetes könyvtárnak 450 olvasója van, a településeken látták a Bakaruhában, az Égi madár és az Éjfélkor című magyar filmeket és szívesen hallgatják a TIT-előadó szavait is. Ha figyelembe vesszük azt pl., hogy a pétervásári járásban az eredmények gyengébbek a művelődési autó eredményeinél és lényegesen nagyobb költségvetési tétellel dolgozik, akkor a vállalkozás önmagát dicséri.

Ez a hasznos gépkocsi a fentieken kívül még azt is elbírja, hogy tíz nagy táblából álló kiállítási anyagot is vigyen magával. „A világűr meghódítása” címmel állítottunk össze képes riportot, a képek alá szöveget szerkesztettünk, s a nagy táblákat viszi településről településre az autó. hogy a világtól elszigetelten élő, néhány száz ember megkapja a friss hírt képben és betűben a világról. S amikor a művelődési autó a településen megjelenik, megszólalnak ebben a pöttöm „kultúrkombinátban" a hanglemezek, hogy az ének, a zene is hívja a kultúra élvezésére az embereket.

— Azt őszintén meg kell mondanunk, hogy mindezek az eredmények nem születhettek volna meg, ha a megyei tanács részéről, különösen dr. Lendvai Vilmos és Papp Sán- dorné részéről nem kaptuk volna meg az anyagi és erkölcsi támogatást. A megye vezetői megértették a kulturális munka jelentőségét és a cél érdekében bőkezű anyagi fedezetet biztosítottak a könyvtár munkájához.

— A könyvtár mellett kötészet is működik. Munkája hasznos. Nagy Lászlóné új könyvkötési eljárással dolgozik: bevonja a könyv gerincét műanyaggal és ezzel a könyv élettartama meghosszabbodik.

A megyei könyvtárhálózatban az egri és a gyöngyösi járás munkája dicsérhető meg. Balaton községben egy öreg bányász vezeti a könyvtárat és nagyszerű eredményeket ért el a múlt évben: a könyvkölcsönzés tizenkétszeresére

emelkedett a kis faluban. A gyöngyösi járásban Gyöngyöshalász község könyvtárosát és olvasóit kell megdicsérnünk, mert a múlt évben itt is jelentős előrelépés történt aj népművelésnek ebben az ágazatában.

— Az 1960-as tervek? Nagy-Í; iából készen állnak. Jó lenne, j ha az épület egész emeleti j része a könyvtár céljait szol- j gálhatná. Ezzel az új lehe- j tőséggel az olvasóterem meg-' oldhatóvá válnék és a könyv-j tár elhelyezése is szakszerűbb lehetne. Azok az anyagi keretek, amelyeket felettes szerveinktől kapunk, lehetőséget nyitnak 1960-ban is nagyszerű tervek megvalósításra. Azt is megjegyezhetjük, hogy a könyvpiacon megjelenő könyveket csaknem kivétel nélkü’ bevisszük a könyvtári forga lomba, és ezzel a közönsé minden irányú igényét ki tud juk elégíteni az olvasásban.

(f. a.)

1960. JANUÁR 6., SZERDA

A Nap kel: 7 óra | 32 perckor; nyugszik: 16 óra 07 perckor.

1240-ben győzte le I

Alekszandr Nyevsz- < kij orosz nagyherceg és hadvezér a hazájába betolako- i dott svédeket a | Néva f oly ónál (innen van a „Nyevsz- : kij” név). Alek- ! szandr Nyevszkij 1220—1263-ig élt.

1820-ban - 140 évvel ezelőtt — szüle- I tett Degré Alajos \ író. Először szín- ' műveket írt, sikereket azonban regé- | nyeivel aratott: Két 1 év egy ügyvéd éle- | téből, Salvator Rosa. Degré 1896-ban halt j meg.

AZ ELFELEDETT IRO

Születésnapi megemlékezés Degré Alajosról

V7annak emberek, kiket 99 ’ csak a nagy időkegy- egy áramlata vet felszínre s ezekkel kapcsolódik egyéniségük és irodalmi munkásságuk ...” írta többek között Feltóíhy Anna. Degré életrajzírója. Degrét is a kor áramlatai vetették fel a dicsőség és a hírnév magaslatára, hogy aztán belehulljon a semmibe. Degré maga is sejtette, hogy így bánik vele a majdani utókor, bár életében nagy népszerűség övezte. „A világ egy fa, — írja egyik művében — emberek a levelei, s bármi magasan, büszke állásban legyenek is. eljő az ősz, elsöprik őket s átadja az enyészetnek. A fa új hajtásokat kap tavasz- szal,. üde zöld levelek árnyékolják be területét s ősszel elvesztett leveleire többé nem gondol. Engem is elseper az ősz s ha új levelek kihajtanak, senki sem gondol többé rám.” Élete szorosan kapcsolódik hazája dicsőségben és gyászban változó átalakulás korával. Az író egyénisége annak a bátor és hazáját lelkesen szerető nemzedéknek a tipikus képviselője, amelyről az egyik munkája elején büszke önérzettel mondta: „Mi zajban növekedtünk és viharok közt lettünk férfiakká.“

140 évvel ezelőtt, 1820. január 6-án született Degré francia családból (degré francia szó, lépcsőfokot jelent). Magyarságot. hazafiságot édesanyja plántálta fia szívébe. Már fiatal karában megragadta az „újítás szabad szelleme”, amely a reformkorban minden igaz magyart táplált. Ez a szellem adta kezébe először a tollat, majd a kardot is. Ifjúsága a „lelkesedés korára” esik. Nagyváradon jogászkodott és csatlakozott a szabadelvű ifjakhoz. Már ekkor demokrata volt. Első cikke Kossuth lapjában jelent meg. 1842-ben Pestre került és Kossuth névnapján ő szónokolt. Megismerkedett Petőfivel, Vachottal Jókaival stb. Tagja lett az 1846-ban alakult Tízek Társaságának. A 48-as forradalom emlékezetes napján hatásos szónoklataival lelkesítette a népet. Az első felelős kormány belügyi titkára lett, majd Károlyi István huszárezredében küzdött a kivívott szabadság megmentéséért. Többször tüntette ki magát a harcokban vitézségével. Vérét is hullatta a szabadságharcban.

Világos után Degré is búj- dosni kényszerül, majd rendőri felügyelet alá került. A Bach-korszakban nagy bűn volt az, mit ő hirdetett: „Írj és harcolj! Segítsd toliaddal magyarrá s kardoddal szabaddá tenni a hazát!"

"I R ^I^-ben feleségül veszi 4 Koller Amáliát és elhatározza, hogy csak családjának él. de 1870-ben ismét feltűnik a politikai porondon, mint a Függetlenségi Párt képviselője. Élete utolsó részében csak az irodalomnak él. Korának egyik legszorgalmasabb írója lett. Ismerte kora olvasóinak hangulatát, kívánságát, ízlését és azt igyekezett műveiben kielégíteni. Meseszövése érdekes, fordulatokban gazdag. Szereti a bonyodalmakat, a leleményes megoldásokat. Regényeinek cselekménye ér- dekesebbnél-érdekesebb tarkaságok sorozata. Sajnos azonban az érdekesért igen gyakran feláldozza a valószínűt. Jellemzésére bizonyos felületesség nyomja rá bélyegét. Legtöbb alakja a romantika kelléktárából való. Figurái túlzottan eszményítettek, emberi vonást nélkülözők, könyvízű- ek. Nagyon sokat tanult a francia romantikusoktól. Nem volt az elhitetés művésze, de előadókészsége kora érdemesebb elbeszélői közé sorolta. Meséi nem eredetiek és legtöbbször teljes harmóniában végződnek. Írói igazságszolgáltatása is meseszerű: a jók elnyerik jutalmukat, a gonoszok pedig bűnhődnek.

Előbb vígjátékkal próbálkozik. Ezek közül jelentősebb a Segítsünk egymásnak (1847) és a Két hatalom (1858). Az utóbbit irányvígjátéknak is nevezhetjük. A műben a pénz és az ész küzd egymással, míg végül az ész diadalt arat és így nevetségessé lesz korának az a fonák véleménye, hogy a pénz minden. Vígjátékai közül egy sem maradandó értékű. Egy század múltán kihulltak az idő rostáján. A komoly drámában tett kísérletei azonban még ennél is sikertelenebbek. Ezek közül talán a Gyármunkás említhető meg.

Sokkal jelentősebbek novellái. Egyébként igen jellemző, hogy kora olvasói a rövid írásokat kedvelték, épp ezért nagy előszeretettel művelte ő is ezt a műfajt. Első kötete Kedélyrajzok (1847) címmel jelent meg. majd követték Degré Alajos novellái (1845) és a Novellák (1857) című kötetek.

Novelláinak ötletei mesteriek. A könnyed, friss - hangot, a franciásan csevegő stílust honosítja meg irodalmunkban.

Művei közül talán regényei a legmaradandóbbak. Ebből az egyetlen műfajból megalkothatjuk magunknak az író képét. Korában regényeinek igen nagy sikere volt, aminek magyarázata főképp abban rejlik, hogy a korízlést igyekezett kielégíteni nagyobb alkotásaiban is.

1 fi ^ -biin jelent meg első regénye, Két év egy ügyvéd életéből címmel. Egyik legjobb regényét a Kalandornőt 1854-ben írta, majd egymást követik a Salvator Rosa (1855), A sors keze (1856) Az ördög emlékiratai (1860) Kék vér, Nap hőse (1870), itthon (1877);

Nagyon szembetűnő fejlődés nem mutatható ki regényeiben sem. Stílusában szinte egyáltalán nem. Jellemző azonban, hogy egyre hűbb és lelkesebb tolmácsolóivá váltak regényei a társadalmi haladás eszméinek.

Regényei sorából kiemelkedik a Kék vér, amelyet ugyancsak irányregénynek mondhatunk. Részletezi benne az író kora ellentéteit, világosan megmutatja, hogy a birtokos osztály a vagyoni összeomlást csak akkor kerülheti el, ha lépést tart a haladással, s nem veti meg a „hasznos munkát”. Jellemző, hogy a regényben az író olyan alakokat szerepeltet, amelyek alkalmanként az író szócsövei. Ilyen alak Dopping lord, aki az egyik helyen a következőket mondja: „Az ország átalakulási korszakba lépett; ne gondolják, hogy e rázkódás önökig fel nem hat, mert ma már nem egyedül rendelkeznek a haza sorsával: a népek milliói is beleszólnak. Az öröklött nagy nevek kora le fog járni, s mindenki magának kell, hogy teremtsen dicsőséget, ha azzal akar élni; Ha fenn akarják magukat tartani, előítéleteikről mondjanak le, szövetkezzenek a tudomány, ipar és haladás szellemével, ne kicsinyeljék a törekvést és saját köreikben nyissanak tért a tisztességes munkának.” Ilyen és ehhez hasonló nyilatkozatok hangzanak el és fűzik át a regényt. A fényes nevek tekintélyének kora lejárt, a korral haladni kell. a kékvérűek sem tudják az idő kerekét megállítani. Ha vannak egyáltalán ilyenek, hisz „elvégre emberek vagyunk; ha mindjárt vannak is lények, kik azt hiszik, hogy máskép alkotvák, más vér folyik ereikben, más szív dobog keblükben, a halál megmutatja egyenlőségüket.“ Ez a regénye talán a legmaradandóbb, bár a tudományos könyvtárakban is alig lelhető meg ma már.

Kevés magyar írót feledtek el oly hamar, mint Degre Alajost, pedig korábban • igen előkelő helyet foglalt el.

r

"■7 lete végén a Petőfi Tár-L< saság dísztagjává választotta, ki „deresedő haj és redősödő homlokkal is márciusi ifjú maradt”.

1896-ban halt meg. „A maga korának hű és igaz fia volt írta róla Vadnay —, kit eszmények hevítettek s ki minden téren buzgón, becsületesen teljesítő kötelességeit";

NAGY ANDOR

a TIT tagja