Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-06 / 4. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 4. szám Ára 50 fillér 1960. január 6., szerda A következő lépés Pártunk VII. kongresszusa óta termelőszövetkezeti községek egész sora született ismét megyénkben, létével is bizonyítva, hogy a dolgozó parasztok egyre nagyobb tömege érti meg a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségét. Hosszú és szívós felvilágosító munka eredménye ez, s nem volt könnyű az út idáig. A döntés azonban nem jelenti azt, hogy a feladatok megfogytak, csupán az új helyzetnek megfelelően új feladatok váltották fel a régieket. Míg napokkal, vagy éppen hetekkel ezelőtt az volt a feladat, hogy a meglevő termelőszövetkezetek példái segítségével megmutassák a még egyénileg dolgozó parasztoknak: a szövetkezet a felemelkedés útja, ma már az a feladat a termelőszövetkezeti községekben, hogy első naptól kezdve bevonják a közös készülődésbe a tagokat. Tennivaló bőven akad. Az első mindjárt a tagosítások befejezése után a táblák összeszántása, — ameny- nyire az idő engedi, hogy a szántást folytassák. Nem jelent kisebb feladatot az sem, hogy felkészüljenek a tavaszi munkára. A bevitt szerszámokat a leltározás, a beadás után rendbe kell szedni közös erővel, mert segít ugyan a gépállomás, de sok olyan hely van, ahol lófogattal lehet csak dolgozni a kora tavaszi napokban. Elő kell készíteni a tavaszi vetéshez való vetőmagvakat is, s ezt a szövetkezetnek saját erőből kell biztosítania, a tagoknak maguknak kell a vetőmagnak félretett gabonából, kukoricából bevinni a földjük arányában kötelező részt. Nagy gond és máris hozzá kell látni annak megoldásához, hogy felkutassák a nagyobb gazdasági épületeket, ahol az állatállományt legalább részben egy-egy helyen tudják csoportosítani. A tavaszra való felkészüléshez tartozik, hogy elkészítsék a terveket, hogyan alakítsák ki — a szétszórt őszi vetéseket figyelembe véve — a tavaszi vetésű növények tábláit. A gazdasági készülődés mellett természetesen nem szorulhat háttérbe az emberek felkészítése sem. A hevesi járás új termelőszövetkezeti községeiben, ahol szintén ez a tavasz lesz az első olyan időszak, amikor a szövetkezeti tagok tömegesen vesznek részt a munkában, már most azon fáradoznak, hogy megbeszéljék minden egyes taggal, melyik brigádba, melyik munkacsoportba lesz beosztva, — természetesen figyelembe véve az illető tsz- tag kívánságait is. Ezeken a megbeszéléseken ismertetik a szövetkezet tagjaival azt is, hogy miből mennyit akarnak termelni, melyik szövetkezeti tagra mennyi és milyen munka jut tehát, hogy a terveket valóra is válthassák. A megbeszélések eddigi eredményei már arról tanúskodnak, hogy az ilyen kezdeményezés helyes, mert közelebb hozza a szövetkezet tagságát a közös gazdasághoz, jobban megerősíti azt az érzést, hogy valóban gazdái szövetkezetüknek, hiszen van beleszólásuk, hogy miből mennyit akarnak termelni, s meghallgatják őket akkor is, ha arról van szó, kinek mennyi munkát osszanak be, kire mennyi munka vár a közös gazdaságban. Erre a munkaszervezésre már most szükség van az új termelőszövetkezeti községekben is, hiszen ott is készülnek, hiszen ott is szükség van arra, hogy felmérjék, mennyi munkaerővel rendelkeznek. Csak így tudnak helyesen tervezni, csak így tudják hozzávetőlegesen, pontosan megállapítani, hogy mire futja erejükből, milyen új növényféleséget tudnak termelni, megbirkóznak-e a kertészet, szőlő- vagy gyümölcstelepítés nagy munkájával. Az emberek felkészítéséhez tartozik az is, hogy ezeket a napokat kihasználják, hogy az új szövetkezeti tagok alaposabban is megismerjék a szövetkezeti élet törvényét, az alapszabályt, s a munkaszervezés minden ágát, a munkaegységszámítást, hogy tavasszal, amikor már a munka nagyja kezdődik, tisztában legyen mindenki azzal, mit kap végzett munkája után, mennyit kell teljesítenie ahhoz, hogy egy-egy munkaegységet jóvá írjanak számára. Van tehát bőven tennivaló, hiszen az átszervezés, az új szövetkezetek megalakítása csak az első lépés a nagyüzemi úton. Sok, nagyon sok munkára van szükség még ahhoz, hogy a szövetkezeti közös gazdaság lábra- álljon, megerősödjék, s igazán a jólét forrása legyen. Az út, amely ehhez elvisz, nehézségekben is bővelkedik, — mint ahogy minden kezdet és új út nehéz. De a nehézségek legyűrhetők, ha a felkészülés már az első napokban alapos, ha annak során minden egyes ember megtalálja a helyét a nagy, közös munkában. Ha így sikerül a felkészülés, ha az átszervezés utáni nagy feladatokat is jól oldják meg, annak eredménye az lesz, hogy rövid időn belül megalapozhatják, virágzóvá tehetik a nagyüzemi gazdaságot, amely a közösségnek és minden egyes tagnak is jólétet, nagyobb kulturálódási lehetőséget, nyugalmasabb, gondtalanabb életet biztosít. HALLHATATLAN HANGOK 1 ÉS LATHATATLAN SUGARAK ★ Dér Ferenc: MEGVALÓSULÓ TERVEK ★ Nagy Andor: SZÜLETÉSNAPI MEGEMLÉKEZÉS DEGRÉ ALAJOSRÓL ★ SZEMTŐL SZEMBE AMERIKÁVAL Részlet egy azonos című, a Szovjetunióban megjelent riportkönyvből ÜZEMEINK JELENTIK AZ ŰJ ÉV ELSŐ MUNKANAPJÁRÓL Még alig halad át az óra mutatója a 12-esen Szilveszter éjszakáján, gyereksirás verte fel az egri kórház szülészeti osztályának folyosóit. Megszületett az új esztendőben az első és mindjárt a második gyerek is megyénkben. Suha Ferencné verpeléti lakos ugyanis az új év első órájában ikreknek adott életet. A kis Ilona és Istvánka, édesanyjukkal együtt egészségesek. (Foto: Márkusz) /VVV^A<VVVA✓^AA/V^A*V^AA/VWVAA^VW^A/VVV^AAAA/\**^A✓W\A/^✓v^/V\AAA✓VWv^^ Szerződést kötnek a gépállomások termelőszövetkezetek tulajdonában levő gépek javítására, alkatrész- és üzemanyagellátására A termelőszövetkezetek tulajdonában levő gépek javítását, alkatrész- és üzemanyagellátását a földművelésügyi miniszter rendeletileg szabályozta. A 3004/2. számú kormány- határozat végrehajtási utasításaként megjelent rendelet kimondja, hogy a gépállomások — a termelőszövetkezetek előzetes megrendelése alapján és teljesítőképességük mértékéig — kötelesek minden olyan gépjavítási munkát elvégezni, amelyek a gépállomáson dolgozó szakemberekkel és a rendelkezésre álló szerszámgépekkel elvégezhetők. A gépjavításra a termelő- szövetkezet és a gépállomás szerződést köt. A szerződésben meg nem határozott gépjavításokat a gépállomás teljesítőképessége által megszabott sorrendben és időpontban, ugyancsak köteles elvégezni. A kijavított gépek átadásakor. a termelőszövetkezet képviselőiének jelenlétében, az erőgépet fékpadon kell ellenőrizni. egyéb gépeket pedig minden esetben gyakorlati próbának kell alávetni. Előírja a rendelet a továbbiakban, hogy amennyiben a javítás a termelőszövetkezet területén is elvégezhető és a termelőszövetkezet ragaszkodik a helyszíni javításhoz, a gépállomás köteles ennek a kívánságnak eleget tenni. A javításért a gépállomás az átvételtől számított egyhónapi időtartamra garanciát vállal. A jótállás időtartama alatt a felelősségtől csak akkor mentesülhet, ha bebizonyítható, hogy a hiba az átadás után keletkezett. Ugyancsak a gépállomások feladatává teszi a rendelet a közös gazdaságok saját tulajdonában levő gépek alkatrész- és üzemanyagellátásról történő gondoskodást. Erre vonatkozóan csakúgy, mint a javítási munkákra, a termelőszövetkezet és a gépállomás előzetes szerződést köt. Lehetővé teszi a rendelet azt is. hogy a termelőszövetkezetek mind az alkatrészeket, mind pedig az üzemanyagot a kereskedelmi forgalomban szerezzék be. Az alkatrészeket elsősorban a Földművelődésügyi Minisztérium Anyagellátó Vállalatának megyei kirendeltségei, valamint az Autó- és Alkatrészkereskedelmi Vállalat. az üzemanyagot pedig az illetékes tanács igazolása alapján az Ásványolajforgalmi Vállalat bocsátja rendelkezésükre. (MTI) Felmérték a gazdasági felszereléseket és az állatállományt Vécs községben Vécs a múlt év őszén lett termelőszövetkezeti község, a falu gazdái akkor határozták el, hogy a következő évben már szakítanak az egyéni gazdálkodási móddal, s a közös munkát, a termelőszövetkezetet választják. Elhatározásukat tett követte, hozzákezdtek az állatállomány s a gazdasági felszerelések számbavételéhez. Az állatok összeírását már befejezték, eszerint 127 ló és 37 szarvasmarha lesz a szövetkezeti község állatállománya, de ez a szám emelkedik maid. mert a tagok közül 30—35 ember azt tervezi, hogy háztáji szarvasmarháját felajánlja a szövetkezetnek megvételre. A gazdasági felszerelések közül 70 lovaskocsit és 120 lószerszámot írtak össze, amit térítés ellenében átvesznek a szövetkezeti tagoktól. ANTOS ISTVÁN (1908 -1960) Anlos István elvtárs a fel- szabadulást követően azonnal a párt harcosainak sorába lépett, rendkívüli képességével, széleskörű tudásával, gazdag tapasztalataival odaadőan szolgálta a munkásosztályt, a népet. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a hitlerista háború által rombadöntött ország gazdaságának helyreállításában, a stabilizáció megteremtésében, a tervgazdálkodás kialakításában, a szocialista hitel- és bankrendszer kiépítésében. Nagy tudásáért, fáradhatatlan munkásságáért, t> szocializmushoz való rendíthetetlen hűségéért, egész emberi magatartásáért mindenki tisztelte, szerette. Antos István elvtárs harcos, munkás életének emlékét kegyelettel megőrizzük. >párt Központi Bizottsága, íkás-paraszt kormány. Bányászbravúr A Mátravidéki Szénbányászati Tröszt év vége előtt teljesítette tervét, s ezen nem is lenne különösebb csodálkozni való, hiszen megyénk üzemei közül több jelentette éves tervének határidő előtti teljesítését. Ismeretes azonban, hogy a szűcsi X-es aknában kitört tűz miatt a több száz emberrel dolgozó aknaüzemben megszűnt a termelés és ez napi száz vagon lignit kiesését jelentette. Ez az esemény úgy látszott. lehetetlenné teszi az éves terv teljesítését. Ám a többi aknaüzemek fokozott munkája eredményeképp, mégis határidő előtt tudták teljesíteni éves tervüket. A Petőfi-altáró bányászai napi 280 vagon lignitet adtak, hogy pótolják a szűcsi Gépeket vásárol az idén a tarnaörsi Dézsa Tsz A tarnaörsi Dózsa Termelő- szövetkezetben elkészítették a szövetkezet termelési tervét. A szövetkezet gazdálkodását átfogó tervekben nagy helyet biztosítanak a közös állatállomány nagyarányú fejlesztésének. de a növénytermesztést sem hanyagolják el. Gépek vásárlásával teszik lehetővé, hogy olcsóbbá váljék a talajművelés, a növényápolás, s egyben a jobb gépi munkával a nagyobb termésátlagok elérését is. A meglevő vontató mellé vásárolnak két univerzális Ze- tort. a hozzátartozó munkagépekkel együtt, két aratógépet, s egy répakiemelőt. A szállítási problémák megoldására egy teherautót vásárolnak. akna kiesését. így sikerült elérni a terv túlteljesítését, s amellett több mint 20 millió forint megtakarítást. Kigyulladt a villany s Szarvaskő községben, fény- 1 nyel, ragyogással töltötte meg a szobákat, kiűzve on- í nan a petroleum szemrontó < sárga fényét. Ünnepeltek a I falusiak, megelégedetten $ kezdték az új évet, A Heves megyei Villany- J és Épületszerelő Vállalat / munkásai építették a vona- 1 lat, húzták a drótokat, erő- J sítették a tetőtartókat a si- t vító szélben, vagy csípős hi- ] degben, hogy minél előbb J kigyulladjon a villany a < községben. Határidő előtt végeztek a J munkával. Nem vártak há- i lálkodást, csak azt, ami I munkájuk után őket megil- i lett: a megbecsülést. A í szarvaskői lakosokkal I együtt itt köszönjük meg { nekik munkájukat. Meg- t érdemlik! < f- ács) ) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkásparaszt kormány gyászjelentése. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás-paraszt kormány mély fájdalommal tudatja, hogy Antos István elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, pénzügyminiszter, országgyűlési képviselő, a Közgazdaság- tudományi Egyetem profesz- szora I960, január 5-én hirtelen elhunyt. Antos István elvtársunk halálával a magyar szocialista népgazdaság kiváló szervezője, a szocialista építés önfeláldozó munkása, a párt hű harcosa, távozott sorainkból. A Magyar Szocialista Munkás a Magyar Forradalmi Mur
