Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-01 / 1. szám
19<0. január 1., péntek NÉPÚJSÁG Egf év mérlege megyénk mezőgazdaságának fejlődésében Irta: Bt ró József a megyei pártbizottság titkára T smét lezárult egy esz- tendő és az új év küszöbéhez értünk. Joggal mondhatjuk, hogy az 1959-es év forradalmi változást jelent megyénk mezőgazdaságának fejlődésében, dolgozó parasztságunk életében. Pártunk helyes politikájának eredményeként megyénkben a tsz-mozgalom az 1959-es évben nagy arányban bontakozott ki. Mintegy 76 község vált termelőszövetkezeti községgé, s a régi 4408 tsz-taglétszám közel 40 000 tagra, a 30 000 hold szántóföld pedig mintegy 200 000 holdra emelkedett. Ezzel megyénk összterületének 80 százaléka, szántóterületének 70 százaléka tartozik a nagyüzemi mező- gazdasághoz. Külön említésre méltó eredmény, hogy a tsz- fejlesztéssel egy időben az elmúlt évekhez viszonyítva nem csökkent, hanem emelkedett a mezőgazdasági termelés. Búzából holdanként 2,2, őszi árpából 2,7, kukoricából, májusi mórzsoltra átszámítva 3—4 mázsával, cukorrépából 25—30 mázsával termeltünk többet, mint 1958. évben. Még kedvezőbb a kép, ha a nagyüzemi gazdaságok termés- eredményeit az egyéni paraszti gazdaságok átlagterméseredményeivel hasonlítjuk össze. 1959-ben a tsz-ek holdanként 12,8 mázsa búzát, az állami gazdaságok 15,3 mázsát, az egyénileg dolgozó parasztok átlagban 8,6 mázsát termeltek. Tavaszi árpából a tsz-ek 1,5, cukorrépából 30 mázsával termeltek többet, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Ezek az eredmények szemléltetően bizonyítják a nagyüzemi gazdaságok fölényét a kisparcellás gazdaságokkal szemben, amiről napjainkban az egyénileg dolgozó parasztok ezrei és tízezrei győződtek és győződnek meg, a jövőt jelentő nagyüzemi gazdálkodást választva* De nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állat- tenyésztésben is fejlődés tapasztalható. Noha megyénkben az összállatállomány nem emelkedett, a tsz-ek közös állatállománya mégis növekedett, nem az újonnan belépő tagok által bevitt jószágokkal, hanem saját nevelésük és felvásárlás útján* A tsz-ek szarvasmarha- és sertésállománya 1958, évhez viszonyítva csaknem megkétszereződött, jelentősen növekedett a juhállomány is. Nem kielégítő azonban az anyakoca-állomány növekedése. Az egyénileg dolgozó parasztoknál nagy mértékben csökkent az anyakocák száma és emelkedett a hízósertéseké. Ezt főleg azzal magyarázzák, hogy úgyis a tsz- be lépnek, felesleges most már az anyakoca, miből tartsák el. Ez természetesen nem elfogadható magyarázat, mert a háztáji gazdaságokkal együtt a tsz-ek is megtermelik mindaz.. a takarmánymennyiséget, amely kielégíti a közös, és a megengedett háztáji állatállományt. A jövőben legfőbb gondunk, hogy az állatállomány mind a tsz-ekben, mind pedig a még egyénileg dolgozó parasztoknál növekedjék. A tsz-eknek úgy kell tervezniük, hogy már 1960. év végére a közös állatsűrűség elérje a 100 holdra jutó 16—18 számosállatot. Különösen fontos a tehénállomány és az anyakoca-, a hívóállomány növelése. Azt szeretriők, ha a tsz-eink túlnyomó többsége már 1960-ban megfelelő baromfiállománnyal és juhállománnyal rendelkezne. \ z állattenyésztés fejlesz- 'i *■ téséhez természetesen megfelelő férőhely is szükséges, amiben egyelőre szűkölködünk. Nagy erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy valameny- nyire is kielégítsük az igényeket. Már 1959. évben a tsz-ek mintegy 33 millió forintot állami hitelből, és 12 millió forintot saját erőből ruháztak be férőhelyek építésére, s mintegy 5224 férőhelyet biztosítottak. Ez azonban még nem elég, különösen ha figyelembe vesz- szük az újonnan átszervezett községek szükségleteit is. A jövőben arra kell törekedni, hogy minél több saját erőből származó építkezés legyen és a rendelkezésünkre álló állami hitelt minél gazdaságosabban használjuk fel, hogy a tsz-ek közös állatállományát megfelelően elhelyezhessük. Nagyszerű eredmények születtek a tavasszal szervezett és az ősszel kezdő termelőszövetkezetekben is. Ismeretes, hogy pártszervezeteinknek a nyár folyamán ezekben a községekben számos nehézséggel kellett megküzdeniök. Az ellenség a legképtelenebb rémhírekkel igyekezett befolyásolni a tsz-ekbe belépett parasztokat. Pártszervezeteink, tanácsaink állandó, szívós, politikai munkával verték vissza az ellenség támadásait, leplezték le hamis érveiket és győzték meg nap mint nap a tsz-tagokat annak helyességéről, hogy ők a szövetkezeti utat választották. Ennek a politikai munkának volt az eredménye, hogy a tsz-tagokra kivetett szálastakarmányt 100 százalékig, a vetőmag túlnyomó többségét begyűjtötték a tsz-ek közös tárolóhelyére, hogy a tsz-ekben megkezdődött a közös elemek kialakítása, a földek össze- szántása és ősszel a tsz-ek közös munkája. A sok pozitívum mellett azonban nem kielégítő az abraktakarmány behozatala, pedig ez a közös állatállomány fejlesztésének alapvető kérdése. Pártszervezeteinknek az elkövetkező hetekben és hónapokban alapos felvilágosító munkát kell végezniök a tsz- tagok körében, a még kintlevő abraktakarmány bevitelére El kell érni, hogy minden tsz-tag bevigye az abraktakarmányt s a még kintlevő vetőmagot, J ó eredménnyel végezték a tsz-ek az őszi vetési mumkálaitokat is. November 5- re — ami még soha nem fordult elő — valamennyi tsz elvetette az ősziekeit. Ehhez persze nagy segítséget nyújtottak gépállomásaink dolgozói, akik éjt nappallá téve dolgoztak azon, hogy időben és jó minőségben végezzék el a szántási és vetési munkálato-8 kát. Csak a dicséret hangján? lehet beszélni gépállomásaink? dolgozóiról, amiért az őszig mélyszántásban is kiváló tel-8 Jesítmónyt értek el. A terme-? lőszövetkezeti községekben? alig maradt szárítatlan terület.8 Határaik feketéllenek a fel-8 szántott földektől, szépen zöl-S dűlnek az őszi vetések, s ki-8 alakultak a szemnek is teteze-o tős, nagyüzemi táblák. Ez a? jólvégzett munka, valamint az? időben és jó minőségben vég-8 zendő növényápolás minden-? képpen több termést fog majd? eredményezni a tsz-ekben,? ami csak növeli a tsz-tagok? jövedelmét, a közös gazdasá-g gét, emeli a tsz-ek áruterme-g lését. 8 A régi tsz-ek árutermelése? az idén is kedvezően alakult.? Csak kenyérgabonából jóval? többet adtak el az államnak,§ mint az egyéni parasztgazda-? ságok összesen. Emellett tér-? mészetesen bőven jutott a ta-8 goknak is, mivel legtöbb tsz| 4—7 kilogramm búzát osztott? munkaegységenként. Bár a? legtöbb cikkféleségből kedve-? zően alakult megyénkben a fel-8 vásárlás, különösen a zöldség-? és gyümölcsféleségekből, mégisg azt kell mondani, hogy szabad? kenyérgabonából és kukorica-? ból kevesebbet vásároltak félj állami szerveink, mint az elő-í ző években. Ennek lefőbb oka,! hogy az egyénileg dolgozó pa-* rasztok, az újonnan belépett? tsz-tagok is — attól való felei-^ műkben, hogy a tsz-ekben ke-? vesebbet osztanak és nem less? mit enniök — a kelleténél többet tartalékoltak. Ez persze téves szemlélet. A régi tsz-ta- gak jövedelme, a részükre kiosztott természetbeni juttatás ezt a szemléletet cáfolja. De a jövőt illetően is a felfejlődött és újcnnan alakult tsz-ek a gépek segítségével, több műtrágyával, stb., csak többet termelhetnek és így több jut a tagoknak, a közös állat- állománynak és a szabad keretből az államnak is. Nincs értelme tehát a túlzott tartalékolásnak. A dolgozó parasztok jólfelíögott érdeke is azt követeli, hogy kenyérgabona- és kukorica-feleslegeiket állami felvásárlóknak adják el, elősegítve ezzel az ország zavartalan kenyér- és húsellátását. pártunk és kormányunk továbbra is arra törekszik. hogy az ország élelmiszer-ellátását szerződéses termeléssel, állami felvásárlás útján oldja meg. Ez a rendszer eddig is bevált és a tsz-moz- galotn fejlődésével még inkább alkalmazható. Ezt bizonyítják az idei szerződéskötések eredményei is. Szerződéskötési tervünket hízósertés kivételével valamennyi cikkféleségből teljesítettük, illetve teljesíteni fogjuk. Lemaradás tapasztalható hízósertés szerződéskötésből, amit a jövőben pótolni kell, s arra kell törekedni, hogy az 1960-as évben a tsz-ek 100 holdra 10—14 hízósertést hizlaljanak és bátran szerződjenek a háztáji gazdaságukra és a múlt évi termésre a régi és új szövetkezeti tagok, valamint a még egyénileg dolgozó parasztok is. Nem elég azonban a legkülönbözőbb növényféleségekre, hízóállatokra leszerződni, meg is kell azt termelni. Állandóan szaporítani kell a fejőstehenek, anyakocák, növendékek számát, magas terméseredményeket keli elérni minden növényféleségből. Ez pedig nagyrészt a tsz-tagok szorgalmas jnukáján, a vezetés leleményességén, jó szervező munkáján múlik. A tsz-ek politikai és gazdasági megszilárdításának kulcskérdése a tsz-tagok és családtagok közös munkában való részvételében, aktív, szorgalmas munkájában rejlik Pártszervezeteinknek. tanácsainknak főleg e célért kell a jövőben politikai felvilágosító munkát kifejteniük. Használják fel a téli hónapokat arra, hogy valamennyi tsz-taggal, családtaggal elbeszélgessenek, világosítsák fel őket a tsz-mozga- lommal összefüggő kérdésekről, egyezzenek meg velük abban, ki milyen részt vállal a közös munkából. Készítsék fei őket a tavaszi és nyári nagy mezőgazdasági munkálatokra. A tsz-mozgalom megszilárdításának és továbbfejlesztésének alapvető kérdése a párt, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a dolgozó parasztság között Kialakult kölcsönös bizalom elmélyítése. A tsz-mozgalom bari elért eddigi eredményeink titka abban van, hogy dolgozó parasztságunk túlnyomó többsége bízik abban, hogy száméra pártunk jót akar. amikor neki a tsz-t ajánlja és őket belépésre szervezi, vagy a tsz-ben végzendő jó munkára serkenti. Egyesek — még szegényparasztok is —, kételkednek ebben. Azt hiszik, rosszabb lesz sorsuk a tsz-ben, mint egyéni korukban volt. Pártunk VII. kongresszusának útmutatásai alapján a Központi Bizottság és a forradalmi munkás—paraszt kormány olyan politikát, gazdaságpolitikát valósít meg, amely a tsz-ek politikai és gazdasági megerősítését, a tsz-tagok jövedelmének emelését szolgálja. Ha lesznek is elmaradott gyenge tsz-ek, ez nem elsősorban pártunk politikájának hibájából, hanem főleg a tsz-ek vezetésének hibájából, a tagság hanyagságából lehetnek. A kongresszus határozatai nyomán pártunk helyes politikája adva van. Adva vannak és mindinkább adva lesznek a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségei is. Élni kell ezekkel a lehetőségekkel és akkor a tsz- ekbe belépett dolgozó parasztok megtalálják számításaikat. Természetesen, mi állandóan kihangsúlyozzuk azt is. hogy szinte minden tsz-nek meg kell küzdenie a kezdeti nehézségekkel, különösen, ha közben az időjárás is kedvezőtlen, de TENTE, BABA. (Foto: Kiss Béla) ezeket a kezdeti nehézségeket összefogással, közös megértés^ sei le lehet és le is kell küzdeni. Pártunk politikája egyértelmű és világos, ezért pártszervezeteinknek, tanácsainknak helyesen kell azt alkalmazniok. nem szabad ettől sem jobbra, sem balra eltérni. Ez az alapja hogy a bizalom tovább mélyüljön. hogy megyénk dolgozó parasztsága megszokja és megszeresse a nagyüzemi gazdálkodás egyik formáját, a termelőszövetkezetet. Most, amikor megyénk községei egymás után válnak tsz-községekké és megyénk dolgozó parasztságának tízezrei választják a nagyüzemi gazdálkodást, lényeges kérdés, hogy pártszervezeteink, tanácsaink, valamennyi tömegszervezet. a járási és megyei szervek, ipari üzemeink, értelmiségek, egyszóval a társadalom minden rétege okos szóval, meggyőző munkával segítse a tsz-ek közös tevékenységét. Segítse a tsz-ek vezetőségét, hogy olyan politikai légkört, munkaszervezetet alakítsanak ki, amelyben a tagok közösségi gondolata, érzése mindinkább kifejlődik, magáénak érzi a szövetkezetét és szívesen vesz részt a közös munkában. IV agy szerep jut ebben a munkában a tsz-ekben létrehozott pártszervezeteknek, valamint a tsz-ekben a fez-tagság kérésére lehelyezett politikai és szakmai kádereknek. Már a nyár folyamán is észrevehető volt a tsz-ek pártszervezeteinek, a tsz-ekbe lehelyezett kádereknek a jó munkája. A tagok kezdik megérteni, mit jelent a kommunisták felvilágosító munkája, a lehelyezett káderek hozzáértő munkája. Éppen ezért arra kell törekedni, hogy a tsz-pártszervezetek valóban politikai vezetőerővé váljanak, neveljék a tagságot a közös vagyon megbecsülésére, a tsz szeretetére, formálják őket új típusú szocialista emberekké. A szakemberek pedig úgy dolgozzanak, hogy a tagság mielőbb megértse a szakmai ivezetés szükségességét, azt. [hogy a helyes, átgondolt szak- jirányítás, az agro- és zoo- jtechnikai eljárások alkalmazássá nagyban elősegíti a több- itermelést, a tsz-ek gazdasági •megerősítését a tagság jobblé- :tét A tsz-tagok munkáját megkönnyíti és a terméshozamok inövelését elősegíti a mezőgazdaság állandóan növekvő gépe- n'tése is. Csak a rosszhiszemű- !ek, vagy a régi megszokott gazdálkodási formához görcsösen •agaszkodó emberek nem látják a gépesítés nagyszerű elő- lyeit A régi tagok és mind- jazok, akik figyelemmel kísérjék a tsz-ek munkáját, tapasztalhatták, hogy a gépesítés •könnyebbé és vidámabbá teszi tagok munkáját életét. Az >1959. évben a régi tsz-ek kalá- területének 85 százalékát [kombájnnal és aratógépekkel [aratták le, a 61 szövetkezeti .községben a nyári és őszi szán- jtási és vetési munkálatok ^mintegy 90 százalékát a gépállomások végezték el. Mi ez, ha inem a dolgozó parasztságnak a [legnehezebb fizikai munkától, [az aratási és cséplési, szántási ^munkától való megkimélése? jMégis akadnak, akik a tsz-ek [ellen agitálnak, vagy nehezen [szánják rá magukat a belépésire. Ki akar jót a dolgozó parasztságnak és a felnövekvő fiattal nemzedéknek? Az, aki a régi ■megszokott, elavult gazdálkodást forma mellett áll ki* amelyben a parasztság éjt nappallá téve primitív eszközökkel dolgozik, vagy pedig az, aki dolgozó parasztságunknak a nagyüzemi gazdálkodást ajánlja, ahol a gépesítés segítségével* könnyebb munkával magasabb terméshozamokat lehet elérni, kulturáltabb munkát és életet lehet biztosítani, mint a kisparcellás gazdálkodás körülményei között. 'Természetesen, tisztában kell lenni azzal, hogy a mezőgazdaság gépesítése nem egy csapásra valósul meg, Kormányunk 1959. évben is nagyszámú gépet, traktort biztosított megyénk mezőgazdaságának, a jövőben is fokozni kívánja a gépesítést. Azonban az első években ennek ellenére sem tudjuk kielégíteni a jelentkező igényeket. Ezért úgy kell berendezkedni, hogy a kézi munkaerőt a tagok által bevitt kisgépeket, lóeke-kapákat. vetőgépeket maximálisan felhasználjuk. hogy a gépállomás által nyújtott gépek és a tsz saját gépi kapacitása, valamint a tsz-tagok szorgalmas munkája* együttesem biztosítsák valamennyi mezőgazdasági munka időben és jó minőségi * i való elvégzését. Az 1959 évi tsz-fejlesztós tapasztalatai azt mutatják, hogy a tsz-mozgalom számszerű fejlesztése nem gyengítette, ellenkezőleg. erősítette a műn. kás-paraszt szövetséget. Számos olyan dolgozó paraszt vált aktív tsz-taggá, aki ezelőtt csak passzív szemlélője volt a politikai eseményeknek. Ez mindenesetre kedvező jelenség és a jövőben is úgy kell dolgozni, hogy tovább erősödjék ez a szövetség. Munkásosztályunk eddig is számos tanújelét adta, hogy hűséges szövetségese dolgozó parasztságunknak és ez nemcsak abban jut kifejezésre, hogy terven felüli munkateljesítményekkel siet a mezőgazdaság megsegítésére, hanem abban is, hogy fáradságot nem ismerve vállalja egy-egy község patronálását, felvilágosítja a dolgozó parasztságot a nagyüzemi gazdálkodás helyességéről. rávezeti őket a tsz-út- ra, _ segítséget nyújt a tsz-ek politikai és gazdaság; megszilárdításának nagy munkájában* Munkásosztályunk falun járt tagjai, aktivistáink tapasztalhatták, hogy dolgozó parasztságunk nagy többsége megérti a nagyüzemi gazdálkodás, a gépesítés előnyeit. Elvi ki-, fogások a tsz ellen úgyszólván" nincsének. amit kifogásolnak, az főleg egyes tsz-vezetők, bri- Rádvezetők magatartása, vagy éppen a jövőtől való félelem ejti gondolkodóba őket. Mindez azonban eloszük az okos felvilágosító szó hallatára. Meggyőződésünk, hogy a szövetkezetek számszerű fejlesztésében a jövőben is csak úgy tudunk eredményeket elérni, ha türelmes, felvilágosító munkát folytatunk és ha egyszer nen elég, többször is rávilágítunk a nagyüzemi gazdálkodás előnyeire és megértetjük, dolgozó parasztságunkkal, hogy felemelkedésének egyet- 1''"> helyes útja a szövetkezeti út. M esvénk dolgozó parasztsága az 1959. évben döntő fordulatot tett a szocialista nagyüzemi gazdálkodás irányába. Most a fő feladat, hogy megszilárdítsuk a tsz-eket, megteremtsük annak feltételét, hogy dolgozó parasztságunk még szebb, boldogabb életet teremthessen saját és gyermekei számára, elősegítse az ország jobb élelmiszer-ellátását. Ehhez a munkához kívánok valamennyi tsz- tagnak és még egyénileg dolgozó parasztnak, i "épállomások, és gz állami gazdaságok dolgozóinak, falusi "á. ».szervezeteinknek és a tanácsoknak eredményekben g: '..g új tendőt*
