Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-04 / 2. szám
4 népújság 1960. január 4.. hétfő ti fasí Akinek szívesen tapsoltunk OCtltmin Jthírta A nagysikerű Hawai rózsája tegnap esti előadásán, a hawai lány, Raka szerepében Kelemen Mártát láthattuk. A művésznőnek ez az első ilyen szerepe, amelyben jelentős prózai szövege és énekbetéte is van. Kelemen Mártát eddi, mint táncosnőt láthattuk elsősorban a színpadon ... Uj feladatát jól oldotta meg — talán csak énekhangja hagy maga után némi kívánni valót s ezért szívesen tapsoltunk neki is a tegnap esti előadáson. ★ 1960. január 1. Új esztendő. Eldobom a régi naptárt, s előveszem az újat. A feljegyzések rovatba lelkiismeretesen be- jegyzem: Január 1. Egy évvel öregebb lett a feleségem. Mert az asszonyok nagyon feledékenyek! (-ó) — TERMELÖSZÖVETKE ZET1 alapon dolgoznak a jövő oktatási évben a Gyöngyösi IV-es számú Általános Iskola mezőgazdasági szakkörének tagjai. Munkájukat Váltó- és Kitérőgyártó Üzemi Vállalat és a Domoszlói Állami Gazdaság segíti.- A PÉTERVÁSÁR1 Járási Tanács végrehajtó bizottsága január 7-t ülésén a község áruellátását, valamint az ez év első negyedévi munkatervét beszélik meg. — AZ „IEJÜSÄG a szocia- lizmusért”-mozgalom próbáinak letételére Gyöngyös városban eddig több mint 1300 fiatal jelentkezett. Közülük már sokan az első feltételt — a húsz óra társadalmi munkát- teljesítették.- TEGNAP a Hatvani Városi Tanács végrehajtó bizottsága a város 1959. évi sporteredményeit értékelte. Második napirendként megbeszélték a városfejlesztési terv elkészítésével kapcsolatos feladatokat. — ŰJ KISZ-alapszervezet alakult a gyöngyösi méntelepen. A 19 taggal megalakult alapszervezetben már megtartották a fiatalok az alakuló taggyűlésüket.- A GYÖNGYÖSI Szerszám- és Készülékgyár fiataljai két 65 000 forint értékű tetőszerkezetet készítettek a termelőszövetkezetek részére, munkaidő után, társadalmi munkával. — 401 MÉTERES artézi kutat fúrtak az elmúlt évben Besenyőtelken részben állami költséggel, részben a községi tanács hozzájárulásával. Az artézi kút fúrásával megoldották nagyrészt a község ivóvíz-ellátási problémáját.- A HATVANI Járási Tanács végrehajtó bizottsága január 3-i ülésén a város sportjának helyzetét és a városfejlesztési terv előkészítését tárgyalja. EGRI VÖRÖS CSILLAG Nincs kegyelem (szélesvásznú) EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Csillagok GYÖNGYÖSI PUSKIN Kocsubej HATVANI KOSSUTH Fiú vagy lány HEVES Nincs előadás FÉTERVASÁRA Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás EGRI BÉKE Harmadik líceum Az új esztendő küszöbén SZERVEZETILEG megerősödve, úttörőink világnézeti nevelésében elért sikerek után veszünk búcsút az 1959-es évtől. Ha visszapillantunk, jóleső érzés tölti el az e mozgalomban dolgozók szívét, hogy áldozatos munkájuk révén tovább terebélyesedett erkölcsileg', politikailag erősödött mozgalmunk, nőtt a tekintélye a gyermekek és felnőtték — szülők — előtt egyaránt. Megyénk minden iskolájában működik úttörőcsapat, 12 301 úttörővel és 8349 kisdobossal. Hogy számszerűleg is ilyen eredményt érhettünk el, nagymértékben hozzájárult, hogy egész társadalmunk — különösen a párt- és KISZ- szervezeteink — sokat segítenek s így a pedagógusok százai mellett, akik lelkiismeretes, önfeládozó munkát végezve, erős bázist hoztak létre: a szervezőtestületeket és csapatvezetőségeket. Örvendetesen nőtt a kiszista ifjúvezetők száma, ma már 580-an vannak a csapatokban, ahol raj- és őrsvezetőként dolgoznak. Az elmúlt év legnagyobb sikereit — a párt harcát, a forradalmi hagyományokat felkutató — nyomolvasói munka jelezte. Az idős, kommunista veteránok s a pajtások életében hosszai időre szóló élményt nyújtottak a baráti találkozók, beszélgetések. Soha még ilyen közelről, élménytadóan nem érezték a pajtások, hogy a magyar kommunisták közel félévszázados küzdelemben milyen sok áldozatot hoztak azért, hogy ők szabad országban élhessenek. Az összegyűjtött anyagokat a Budapesten megrendezett II. országos találkozó kiállításain mutatták be. Az iskolai év végén sem állt meg a munka, új feladatok — a nyári csapattáborok előkészítése — végrehajtásán dolgoztak. Az ország legszebb tájain a Bükk, a Mátra, a Balaton vidékén — ütötték fel sátraikat. Megyénkben még sohasem táborozott annyi gyermek, mint ebben az évben, 45 csapat, 2248 úttörővel, örvendetes, hogy egyre nő azoknak a táboroknak a száma, ahol jó kiképzés és nevelőmunka folyik. A JÓ KIKÉPZÉSI munka természetesen az egész év fő feladata. A legtöbb csapatban a próbákra épül. A próbarendszer bevált, sikeresen sajátítják el a pajtások a követelményeket, javult az őrsi munka. Az eredményekhez nagymértékben hozzájárult, hogy ez év nyarán Csillebércen és a megyei táborban 280 úttörővezetőt — csapatvezetőt, pedagógust, és ifivezetőt, őrsvezetőt — képeztünk ki. Szép eredményeket értünk el az országos sport és kulturális döntőkön, ahol elsősorban a gyöngyösi és egri pajtások számos első és második, harmadik helyezést értek el. Nem végeznénk jó számadást, ha nem tennénk említést azokról a hibákról, amelyek gátlói továbbfejlődésünknek. Szinte alig van gyermek, aki ne szeretne úttörő lenni, ez azért van, mert az úttörőélet a legtöbb csapatban vonzó, romantikus, minden gyermek megtalálja a fejlődés, a szórakozás, a tanulás lehetőségeit. Számos csapatban mégsem veszik fel úttörőknek a gyermekek zömét, mert, mint mondják, nem tudják őket ellátni feladattal, munkával, s aztán úgyis csak lemorzsolódnának. Az igaz, hogy a gyermek csak akkor érzi jól magát a közösségben, ha ott számítanak a munkájára és feladatot kap. Űttörőmunkánk ma már any- nyira színes, szerteágazó, sokoldalú, s a kiképzési munka annyira differenciált, hogy minden pajásnak jut feladat. Csapavezetőségeinknek úgy kelt megszervezniök a munkát, hogy a rajok és az őrsök el legyenek látva feladatokkal. Az úttörőélet szépségéből, romantikájából ne zárjuk el a gyermekek jelentős részét, engedjük őket sorainkba! SOK CSAPATBAN nem kapnak feladatot az ifjúveas- tők, főleg a falusi csapatoknál gyenge a kapcsolat a KISZ- szervezetekkel. Most van olyan helyes kezdeményezés, hogy minden úttörőcsapat mellett legyen patronáló KISZ-szervezet, amelyik gondoskodik majd ifjú vezetőkről. Éljenek ezzel a lehetőséggel a csapataink, mert különösen a bányász KISZ- alapszervezetek példája — Gyöngyös, XII. Akna, Egeresei» — azt mutatja, hogy ott számos ifjúvezető dolgozik, ami nagy segítséget ad a pedagógusoknak. Ha az új év feladatait akarjuk kitűzni, röviden úgy mondhatjuk: előre a megkezdett úton, csapataink további szervezeti megerősítésére. Pártunk nagy jelentőségű VII. kongresszusa a politikai, gazdasági, kulturális életünk területén hozott határozatának szelleme kell, hogy áthassa munkákat. Űttörőveze- tőink ismerjék meg és tanulmányozzák a kongresszus anyagát s annak tanítása szellemében folytassák munkájukat. Elsősorban falusi csapatainkat kell szervezetileg megerősíteni, hogy részt vehessenek a falu szocialista r »alakításában. Vállaljanak — gyermeki erejükhöz és idejükhöz mérten — munkát a tsz-ekben, állami gazdaságokban és látogatásokat a gépállomásokon. Egész érd munkájuknak szerves része legyen a felszabadulás 15. évfordulójára való felkészülés. Gyűjsék össze a nyomolvasó munka során a felszabadító harcok eseményeit, az Újí-í-iítés s egész 15 évünk eredményeit. E munkát az őrsök önállóan végezzék. Az összegyűjtött anyagból rendezzenek kilállításit a KlSZ-alap- szervezettel közösen. Már most meg kell kezdeni a felkészülést a nyári csapattáborra. Minden csapat törekedjék arra, hogy ezt jól készítsék elő, és minden pajtás menjen táborba. FELADATAINKAT csak úgy tudjuk végrehajtani, ha továbbra is segítséget nyújtanak a párt- és KlSZ-szerveze- teink, pedagógusaink, a szülők, egész társadalmunk. Engedjék meg, hogy eddigi segítségükért a Megyei Elnökség nevében ez úton mondjak köszönetét, és egyben kérem, segítsék ez évben is munkánkat. Üttörő vezetőink, úttörőink eddig végzett lelkes munkája, pártunk és népünk iránt érzett bizalma biztosíték arra, hogy ez évben újabb, még nagyobb sikereket fogunk elérni. Gere István, Megyei Űttörő-titkár. 1960. JANUÄR 4., HÉTFŐ Névnap: TITUSZ. Nap kel: 7 óra 32 perckor, nyugszik: 16 óra 06 perckor. 1710-ben, 250 évvel ezelőtt született Giovanni Pergolesi, olasz zeneszerző. Az Úrhatnám szolgáló című, 1733-ban írt operája az új olasz-francia vígopera-stílus kezdetét jelenti. Utolsó, világhíres műve a Stabat Mater. Pergolesi 1736-ban halt meg. 1910-ben, 50 évvel ezelőtt halt meg Petelei István erdélyi író. Regényei közül a legsikerültebbek a kisváros nyomasztó légköréből menekülni vágyó embereket ábrázolók: Az én utcám, Vidéki emberek. Stílusára erősen hatottak a korabeli nagy orosz regényírók. Petelei 1852-ben született. A titkos okirat Kedves, uram, Adenauer! Ami- koris tevékeny és sikerekben gazdag új esztendőt kívánok önnek és kedves családjának, engedje meg, hogy nagyrabecsülésem mellett a legteljesebb egyetértésemről és támogatásomról biztosíthassam önt és tisztelt környezetét. Higgye el, uram, nem áll ön egyedül azoknak a nagyszerű terveknek a megvalósításában, amely tervek csakis nagy elmék szülöttei lehetnek. Tapasztalatból mondom azt is, hogy az a bizonyos meg nem értés, amely ön számára is okozhatott már kellemetlen perceket, engem is körülvett és körülvesz, engem is megpróbálnak dehonesztálni, egyszerűen azért, mert irigyek az emberek. Meg vagyok győződve arról, hogy azok az elképzelések, amelyeket ön képviselni méltóz- tat, teljességgel kifejezik a holnap céljait és jómagam elképzeléseit is. A háború a tömegek részére lehet rossz, lehet nemkívánatos, de a társadalmi és szellemi elit számára igen hasznos és gyümölcsöző. Jómagam nagy ősöm útját szeretném járni, aki kerek húsz esztendeig tartotta rettegésben a világot. Ennek az útnak a megtervezésén dől. gozom most, száműzetésben ugyan, elzárva ® világtól, de ez csak jó számomra, mert van időm rettenetes tervem kidolgozni. És aztán jövök és győzök, és rettenetes lesz az én győzelmem, rettenetes az én bosszúm. Azt kérdem öntől, uram, Adenauer, hajlandó-e koncepcióját összhangba hozni az enyémmel, hajlandó-e velem együttműködni? Nagyon szomorúvá tenne nemleges válasza, mert kémeim úgy értesítettek, hogy az ön politikai tervei alapvető célkitűzésekben megfelelnek az én elképzeléseimnek is. Csak tudnám, honnan jött rá ugyanarra. amire én! De mindegy, nagy elmék néha találkozni szoktak, van erre példa más is a világtörténelemben és mi új történelmet akarunk csinálni. Válaszát előre is várva, önt nagyrabecsüléséről biztosítva marad őszinte üdvözlettel nagyságod iránt: III. Napóleon C/2-es osztály. A kiadmány hiteléül: egri. AZ EGRI ADY Endre Középiskolás Fiúkollégium Széchenyi úti épülete félmilliós költség árán új külsőt kapott: kívül-belül felújították. Ez is és még sok egyéb kiváncsivá teszi a riportert: mi az oka annak, hogy a diákhotthon — az országban az első tizenegy között — kiérdemelte a kollégiummá minősítést; — A kollégiumi rang elnyerése évek szívós és eredményes munkáját jutalmazta — mondja Somodi József, a kollégium igazgatója. — Az Eger környéki községekből ma is 150 fiú kap kollégiumi elhelyezést és — ezt hangsúlyozza —. nevelést. A mindennapi élet zárt és fegyelmezett keretek között folyik. Reggel hatkor kelnek a fiúk és este tízkor van lefekvés. A nap nagy részét tehát — szórakozással kiegészítve és fellazítva —komoly munkában töltik a tanulók. Az elsős falusi gyerekeknek eleinte nem könnyű megszokni a korai kelést és a késői fekvést és a kettő között szakadatlanul folyó nevelést és neveltetést. Ezért itt-ott a fáradság jelei is mutatkoznak olykor, de a nevelési rendszer helyességét az eredmények kitűnőre igazolják: az egyetemeket elvégzett diákok szívesen látogatnak vissza a kollégium falai közé, a nevelő tanárokhoz emlékezni és elbeszélgetni dolgaikról. —1 A kollégium épületének beosztása rendkívül szerencsés — vezet bennünket végig az épületen Somodi igazgató. Egy-egy teremben egy- egy közösség lakik, akik között az együtt töltött hónapok, évek során baráti, ideológiai munkaközösség alakul ki. Ezek a 8—12 tagból álló szobaiközösségek vezetőket választanak maguknak. A vezetők meghatározott terv szerint irányítják a mindennapi munkát és életet.- KISZ-aktívaihálózatiunk a Szorgalmas és eredményes nevelimnka az egri középiskolás kollégiumban gimnáziumokkal szaros együttműködésben dolgozik: megtárgyal tanulmányi kérdéseket, szórakozási dolgokat és hathetenként— kéthavonként tartott ülésein a diákélet legapróbb mozzanatait is. — Ebben az évben igen szerencsés a létszám-elosztásunk, a tanulmányi mun ka terén megszervezett segítség szempontjából: ötven elsősünket ötven negyedéves patronálja. Az idősebbek természetszerűen és készségesen segítenek a kezdőknek. Jelentősége ennek a segítésnek különösen azoknál a kezdőknél nagy, akik olyan községekből jöttek, ahol még itt-ott osztatlan oktatás folyik. A tanév első négy hónapja után elmondhatjuk, hogy nem egy elsős itt mutatott nagy haladást a helyesírásban és fogalmazásban. Az idősebbek türelmesen leülnek a fiatalabbak mellé és amit a diák az órán bármi oknál fogva nem tanult és nem értett meg, a kollégiumi stúdium ideje alatt az idősebb diák szájából megérti és megtanulja. — A KOLLÉGIUM tizenhárom közössége versenyez egymással. Havonta értékeljük a tanulmányi, a tisztasági és közösségi haladást közöttük. Minden közösség felelősöket állít a tanulmányi, sport, kulturális és egyéb kérdések ellenőrzésére, hogy a fejlődést és a haladást — baráti kritikával és a versenyhelyezéssel — biztosítsák; — Kitűnő eredményeink vannak az önkiszolgálásban (az étkezéseknél, az asztalbontásnál), a kerti munka végzésében, udvargondozásban. A fiúk takarítják saját hálóikat. —> Nem kell azonban azt hinni, hogy a szigorú napirend mellett — tanulás délután félnégytől hétig és nyolctól—kilencig — nem jut idő az egyéni kezdeményezésekre, a szórakozásra, a fiatal emberek fantáziájának szabad szárnyalására. A kollégium diákjai a társadalmi munkából származó pénzből televíziót vásároltak és annak műsorát rendszeresen nézik. Állami támogatásból a kollégium iskolarádiót kapott. Ez a technikai lehetőség szülte az Ady-stúdiót. Az erősítő, keverő-berendezés- sel hasznosan gazdálkodnak a fiatalok: a szerkesztő bizottság műsorokat álh't össze. Az irodalmi, zenei és politikai rovat népszerűsége érthető, hiszen a fiatalok magúknak szerkesztik a műsort. Ez a rádiózási fajta nagy kritikai munkát jelent a fiataloknál önmagukkal szemben, képességeiket vizsgára teszi és fejleszti. Megismerkednek olyan tennivalókkal, amelyek egyre inkább hozzátartoznak a modern ember mindennapi életéhez: a kultúra közkinccsé válása és az ilyen irányú tevékeny munkálkodás szárnyat ad a képzeletnek és olyan elhatározásokat érlelhet meg a fejlődő fiatalokban, amelyek az ilyen lehetőségek nélkül nem születhetnének meg A kollégiumnak külön társalgója van, könyvtára mintegy 20 ezer forint értéket képvisel. — A kollektív szellem erősítését és a gyakorlati életre való nevelést szolgálta az is, hogy a kollégium tagjai erdősítési munkában vettek részt néhány hónapja, az őszön pedig mintegy 4000 forint értékben végeztek árokásási munkát a kollégium vízvezetékszerelésénél. Ennek az az egyik közvetlen eredménye, hogy a kollégiumnak saját jégpályája lesz, ha az idő olyanra fordul. — A SZÜLŐKKEL a kapcsolat elég szoros. A félév utáni hetekben értekezletet tartunk, a részeredményeiket, a diákok teljesítményét mérlegre tesszük. Ha azonban úgy látjuk, hogy a fejlődés, a tanulmányi haladás szorosabb együttműködést kíván a szülő és a kollégium között, a cél érdekében azonnal intézkedünk. A szülők egyébként hathetenként, kéthavonként. meglátogatják a kollégiumban gyermekeiket és akkor mód nyílik a nevelő tanárokkal való közvetlen, hasznos eszmecserére — a fiatalok érdekében. — Az iskolákkal, a Dobó István Gimnáziummal és a Gárdonyi Géza Gimnáziummal kitűnő kapcsolataink vannak, hiszen a kollégium nevelő-tanárai ezekben az intézetekben tanítanak és diákjaink ellenőrzése a legjobb értelemben biztosított. — Ami a leglényegesebb többletet jelenti a kollégium munkájában a diákok számára, az a politikai és eszmei nevelőmunka. A kollégiumban rendszeres ideológiai képzés folyik: előkészítjük a fiatalokat a KISZ-tagságra. A Kili- án-próba anyagát megismerik a diákok és ötvenen jelentkeztek a próba letételére. A pártkongresszus és felszabadulásunk tiszteletére rendezett Ifjúság a szocializmusért c. versenyre százan jelentkeztek. Itt három pontból álló magas követelményeknek kell a versenyzőknek megfelelniök: 1. húszórás társadalmi munka, 2; a szervezett tanulásban való részvétéi, és 3. sport- és kulturális versenyeken való részvétel. — A kollégium kitűnő diákjai közül meg kell említenem Hargita István harmadikost, áld az elsős Domán Sándornak példamutatóan segített a tanulásban és eredményei dicséretesek — önzetlenül és ellenszolgáltatás nélkül mindennap foglalkozik a fiatalabbal.. Kiváló közösségi szellemet tanúsít Kristóf Tibor, Molnár Ferenc, Víg Sándor és Török László. Ők mindnyájan negyedikesek és a fiatalabbakat rendre, fegyelemre és rendszeres tanulásra nevelik. — A TÉNYEK beszélnek fiataljaink jó értelemben vett kultúrigényeiről is. Hetenként megnéznek egy-egy filmet és csaknem száz fiatalnak van színházbérlete. A szórakozás sincs kizárva a kollégium fá- lai közül: a rádión, a televízión kívül a diákbálok is színes, élménytadó alkalmak a diákok számára. — Az állam támogatása és gondoskodása nap mint nap érezhető. Az új köntösbe öltözött épület tavasszal újabb művészi alkotással gazdagodik: felállítják azt az Ady- szobrot, amelyet Mészáros Dezső szobrászművész készít az intézet számára. — Még egy-két év a fejlődésben — mondja Somodi igazgató — és az egri Ady- kollégiumot, kitűnő adottságainál és eredményeinél fogva, még előbbre fogják sorolni a ranglistán az eddigieknél is. Ma is öröm már, hogy a kollégium fiataljai az iskolapadokban kitűnően megállják a helyüket és az egyetemekre, főiskolákra, a munkahelyekre rendszerető és szorgalmas embereket küldhetünk. (í. »•)
