Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-31 / 26. szám
4 NGPCJSAG 1960. január SÍ, vasárnap tilgst Mit tesx a medve? Néhány napja még a tél boldogított, a hónak örvendeztünk és íme, most mit mond a meteorológia: felhőátvonulás, he- lyenkint eső. Tegnap sütött a nap, tavaszt éreztünk, a hegyek legcsúcsain is hófoltok maradtak csupán, és síelő legyen, aki még fel meri kötni a lécet. Síelőknek micsoda boldogtalanság! Elment a hó. Pálkor fordult az idő, Vince-napkor megcsordult az eresz, már csak az hiányzik, hogy gyertyaszentelőikor kint maradjon a medve ... Akkor aztán végképp megszűnt a sí-idény és lehet várni ismét egy évet... No, mit tesz a medve: a síelőknek, vagy a tavasz-imádóknak kedvére cselekszik? — sss — — A FIZIKAI MUNKA SOKNAK szakmai továbbképző tanfolyamok megrendezését tervezik a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárban. A tanfolyamon részvevő és azt sikeresen elvégző munkásokat modern munkagépekhez helyezik. — A HATVANI Állami Zeneiskola és a TIT mikrobarázdás hanglemez-koncertet rendez Hatvanban a Zeneiskola Kodály-termében. A nyolc előadásból álló hangversenysorozatot díjmentesen hallgathatják végig az érdeklődők. — A HEVESVEZEKÉNYI Üj Élet Termelőszövetkezet 37 000 forint értékben megvásárolta a kápolnai dohánybeváltótól a községben levő dohánypajtát, szükség-istállónak. ügy tervezik, hogy a tavasszal ötven férőhelyes istállót építenek. — A MATRAVIDÉKI Erőmű munkásai körültekintő, gazdaságos tüzeléssel 900 vagon szenet ta! -rítottak meg a múlt évben indult takarékossági mozgalomban. — FELSZABADULÁSUNK óta esztendőről esztendőre csökkent a csecsemő elhalálozás. Megyénkben 1958. évben 7,1 százalék volt a csecsemő elhalálozás arányszáma és a legújabb kimutatások elkészítése után megállapították, hogy ez a szám is csökkent és már csak 6 százalék. — FÜZESABONYBAN bővítik a hangos híradó hálózatot a községfejlesztési alapból. Hét utcában a már korábban kihúzott vezetékekre újabb hangszórókat kapcsolnak. — A SZÍNHÁZ- és Filmművészeti Főiskola igazgatósága az 1960—61. tanévre felvételt hirdet a prózalés ' operettszínész tanszakra. Jelentkezni érettségivel lehet. Korhatár: 17—22 év. A felvételi kérvényeket I960, március 31-ig, saját és szülei adatait tartalmazó életrajzzal, a Főiskola igazgatóságához (Budapest, VHI. Vas utca 2-c.) kell beküldeni. Az igazgatóság a határidő letelte után beérkező kérvényeket nem veszi figyelembe. — ÉRTÉKES ÚJÍTÁS műszaki kivizsgálása folyik az egri Finomszerelvénygyár- ban. Az újítás az orvosi fecskendő gyártását teszi majd könnyebbé, gyorsabbá és olcsóbbá, ha a műszaki előírásoknak megfelel. BARBÁROK — Dr. Zétényi Endre főiskolai tanár Irány a világűr! címmel tart előadást hétfőn este 6 órakor Szűcsiben, a bányász művelődési házban. * — Az egri szabadegyetemen február 2-án 17 órai kezdettel a filozófiai tagozaton Élet és halál címmel dr. Kontra György tart előadást, a főiskola zenetermében. A közgazdasági tagozaton Termelőszövetkezeti mozgalmunk közgazdasági problémái címmel tart előadást Kellner Emil, a főiskola fsz. 22-es termében. A zenetörténeti tagozat előadója Geibinger Sándor, aki A romantikus opera U. korszaka (Bizet, Puccini) címmel tart előadást a főiskola II. em. 70-es termében. MÉG MIELŐTT félreértésre adna okot riportom címe, hadd mondjam meg, hogy az alábbiakban nem vad germán harcosok iszonyatos tetteiről számolok be, egy hajdani római patrícius szájaíze szerint. Világért sem! Jelenkori barbárok nemtelen cselekedeteiről szeretném lerántani a leplet. Pontosabban: egyes felnőtt olvasókról. Mert ha egy gyerek összefirkálja könyvét, legfeljebb kap két pofont és azt mondjuk rá, hogy még nem nőtt be a feje- lágya. Majd benő. És megjön az esze. Hát most szeretném bebizonyítani, hogy a pubertás-kor elmúlta még nem feltétlenül jelenti az értelmes emberek sorába való jutást is. Tegnap jártam a Megyei Könyvárban, kölcsönzési idő alatt. Szünet nélkül jönnek a kölcsönzők. Hozzák, viszik a könyveket. Amit kivisznek, azt meg lehet nézni. Műanyagborítású, ízléses kötetek... és persze azt is érdemes, amit visszahoznak. Feketéné, az egyik könyvtáros mutat néhányat közülük. — Nézze, ezt a Filozófiai lexikont! VALAKI, A TÜMPEHEGYÜ piros színesével vastag vonásokkal aláhúzta mindazt, amit fontosnak tartott e műben. És persze, igen sok adatot talált lényegesnek... Egy másak olvasó éppen lyukasztógéppel játszott, miközben Obruscsov Utazás Plútóméban című könyvét lapozgatta ... Hogy honnan tudom? Onnan, hogy minden egyes lap szélét kilyukasztotta. Ismét másik lekváros kenyeret evett, miközben Mikszáth elbeszéléseit olvasta. A 34-es oldaltól 40-ig barackízeset, a 96-nál szilvalekvárosat. Ismerik ezt a könyvet: Hogyan lett az ember óriás? Bizonyára. De azt, hogy mi a véleményük róla, nem tudom. Bezzeg, négy olyan ifjú ember véleményével tisztában vagyok, akik a Megyei Könyvtárból kölcsönözték ki. íme a vélemények, szó szerinti kimásolásban az utolsó oldalról: „Nekem tetszett, csak hosz- szú.” — „Vacak, el ne olvasd.” „Ez hülye (utalás az előbbi vélemény írójára), nagyon jó a könyv." — „Nekem is tetszett.” Ha már a beírásokról van szó, idézem azt, amelyik a pálmát viszi el az összes többi elől. A szerető feleség írta férjének: — Mucuskám! Elmentem a gyűlésre, a vacsorád a sütőben. A hurka kicsit sós. mert abból van. amit Kissék hoztak. Ne haragudj, Szivikém, amiért el kellett mennem és ne gondolj semmi rosszra. Sietek haza, maradj otthon. Icus. Soroljam még tovább? MERT MÉG LENNE. Sajnos. De Feketéné ezt mondja: — Vannak nagyon rendes olvasók is. Akik megragasztják a kijáró lapokat és bekötik a könyvet. Például Húsz Lajos- né és Horváth Alfréd., És azért a többség rendes olvasó... Pardon. Bájos, fiatal asszonyka lép Feketénéhez. — Esy pillanatra... Kérem, kivittem néhány könyvet és elvesztettem őket... Színművek voltak. Na igen, a többség rendes olvasó ... Azért jónéhányan vannak, akik kivagdossák az albumokból a művészi reprodukciókat, s emlékül maguknál tartják a kézimunkakönyvek mintáit. A Megyei Könyvtár nagyon ízléses könyvjelzőiket készített. Rajtuk ilyenfajta felirat: A könyv a tudás forrása. — Ugye szép? — kérdi Feketéné. Bólogatok: — Szép. — Volt sok, de ellopták őket. Erre már nem kérdi, hogy szép-e? Én azért most is ráhagyom: — Ez is szép ... AKARTAM AJÁNLANI, — hogy ezentúl készítsenek olyan feliratos könyvjelzőket, amelyeken ez áll: Ki korán olvas, hamar lop. De nem mondtam. Miért bántsam még én is? Hisz elég keserűséget okoznak a könyvtárosoknak, a hivatásukat szinte rajongásig szerető kölcsönzőknek ezek a ... ezek a — barbárok... Szántó István A gyöngyösi MSZBT munkájáról Csütörtökön este a TIT klubest keretében a Magyar— Maxik műsorai EGRI VÖRÖS CSILLAG Január 31-én, február 1-én: A megfelelő ember (szélesv.) EGRI BRÖDY Január 3l-én, február 1-én: Nincs előadás EGRI BÉKE Január 31-én, február 1-én: A láthatatlan kötelék GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Január 31-én, február 1-én: Az utolsó visszatérés GYÖNGYÖSI PUSKIN Január 31-én, február 1-én: A Blum-ügy HATVANI KOSSUTH Január 31-én, február 1-én: Hetedik kereszt PÉTERVASARA Január 31-én: Rendszáma H—8, Február 1-én: Nincs előadás HEVES Január 31-én: Szombattól hétfőig (szélesv.) Február 1-én: Bogáncs FÜZESABONY január 31-én, február 1-én: Rendkívüli történet (I. rész) MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: Január 31-én, vasárnap délelőtt 11 órakor matiné: Éjjeli őrjárat Január 31-én, vasárnap délután 6 és 7 órai kezdettel: Trapéz (amerikai) műsora s Egerben délután 3 és este 7 ó: Nóra (délután Ady-bérlet, este bérletszünet) A Mátravldéki Erőműnél este 7,30 órakor: Bástyasétány 71 Szovjet Baráti Társaság gyón. gyösd szervezete a Városi Mű- velődési Házban megemlékezést rendezett az ukrán-hét alkalmából. Ugyancsak rövid ünnepség keretében emlékeztek meg az ukrán nép munkájáról, életéről, a Tacskó szombat esti előadása előtt, s a város több üzemében is rendezvényekre került sor az ukrán-héttel kapcsolatban. A MSZBT városi szervezete ugyanekkor már készülődik a február 15-i Csehov-em- lékestre, amelynek keretében a' Medve című egyfelvonásos színmű és egy Csehov-monológ kerül bemutatásra. Ugyanezen a napon az MSZBT aktívái megvitatják az első félévi munkatervet és az ezzel kapcsolatos feladatokat is. I960, JANUAR 31., VASÁRNAP Névnap: VIRGILIA A Nap kél: 7,14 órakor, nyugszik: 16,41 órakor. 1920-ban indította meg harcát MAHATMA GANDHI, a Kongreszusi Párt nevű polgárinacionalista mozgalom élén a polgári engedelmesség megtagadásának módszerével India függetlenségéért, a gyarmatosító brit imperializmus ellen. I960. FEBRUAR 1., HÉTFŐ Névnap: IGNÁC MAHATMA GANDHI Rejtvény süs 1 2 3 4 5 6 7 8 5irs 51IS 9 bIb 10 u sirs 12 bUb 13 SAS 14 515 15 16 17 18 SUb 19 állá 20 bUb 21 22 23 bTb 24 5115 25 26 27 28 29 bTb 30 5113 31(5 5113 3) 32 5115 5115 «■ 33 34 35 36 3113 37 38 39 40 41 42 BÍB 5113 43 44 5115 45 46 allS 47 5115 48 49 5113 50 5115 51 52 bTb 53 sirs 54 55 51!b 56 57 sirs bUb 58 sirs VÍZSZINTES: 1. Téli szórakozás. 9. Becézett futballcsapat. 10. Ruhát hoz rendbe. 12. Szűts Mara házassága c. Zsigray-regény egyik főszereplője. 13. Jövendőt mond. 14. ÁVZ. 15. Indulatszó. 17. Mindennek megvan a maga... 19. Mutatószócska. 20. Helyhatározó rag. 21. Vissza: díszítése. 22. Téli sporteszköz. 25. A nád teszi, ha ég. 27r Aprócska gyermek. 30. Ritka férfinév. 31. Vissza: háztető része. 33. Árasztó. 37. Politikus. 41. Folytonossági hiány. 43. Bőrétől megfosztó. 44. Igen — angolul. 45. Helyet foglalt. 47. Kever része. 48. Szovjet folyó. 49. Éktelen cipészkellék. 50. ...mwell híres angol államférfi volt. 51. Mezőgazdasági eszköz. 53. Rág szélei. 54. Szétverem. 56. Vonalzó, diáko- san. 58. Téli tánc. FÜGGŐLEGES: 1. Sor szélei. 2. Hangosság. 3. Szépségéről híres ókori férfiú. 4. Hacsak — latinul. 5. Játékvezetői ítélet ellen szokták benyújtani. 6. Akadályoz. 7. Kártyalap. 8. Fasiszta erőszakszervezet. 9. Betyárkellék. 11. Lakásában levők. 12. Csúszkáló eszköz. 16. Téli sporteszköz és sportág. 18. Vajon ad? 21. Per keverve. 23. Luc szélei. 24. Nem amazt! 26. Majdnem Noé. 28. Mássalhangzó, foné- tikusan. 29. Vissza .... tikus, érzéki. 32. Két szó: 1. Élelmet venne magához. 2. A nap teszi. 34. Kártyában eredményes volt. 35. Zuhany. 36. Cselekvés rúgó ja. 38. ÁY. 39. Ismerettel rendelkezik. 40. Példájáról híres ormánysági község. 42. Forog ikerszava. 46. Ősszel lehull. 47. Jó magyarosan: muszáj. 50. Majdnem krém. 52. Fenekei része. 55. Vissza: Költőien jön. 57« Vissza: személyes névmás. '■.iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiKiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiitiiiiiuiiiiiiiiiiiiiuiiiKiiiiiiiiiiiliiiiiiiiihiiaiiiiiatiiiiiiiiiiiiiiiwiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiaiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii'iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiii A palaháztetők összeolvadtak a szürke éggel, amely már második napja idegesen zokogott. A csatornák alatt megteltek az esővízgyűjtő edények. Az eresz alatt melyebb lett a vízvájta kis árok, s gömbölyű kavicsok pancsoltak a lecsöppenő vízfüggönyben. Klári már a harmadik kávét főzte Dezsőnek, s még mindig tizenketten voltak a váróban. Harmadik hete, hogy megfeszített iramban dolgoznak, de ez a két nap minden eddiginél zsúfoltabb volt. Amióta termelőszövetkezeti községgé lettek, háromszor annyi a beteg, mint máskor ősszel. Azelőtt, ha influenzás volt valaki, elment a patikába, aszpirint, vagy. kal- mopirtnt kért, megivott hozzá félliter bort, és bebújt a dunna alá. Csak akkor hívatták el az orvost, ha már ez a kúra nem segített. Dezső nyugodt ember. Mostanában azonban, hogy már a szálkát is vele akarják kivétetni az ujjúkból, mivelhogy „esztéká-tagok vagyunk ..néha elveszti a türelmét. Húsz éve orvos a faluban, de például Bicóné most járt nála először. Mindjárt két dologgal is jött. Egyik a reumája. Ez rendben van, hozzá tartozik az orvoshoz. De miért képzeli, hogy neki pedikünsza- lonja is van? Miért akarja vele kivágatni a tyúkszemét? A reumára kapott receptet, a tyúkszemére meg egy tanácsot: menjen gőzfürdőbe és vágassa ki ott. Egészen más persze a Vájná Gáspár, akit végre szanatóriumba lehetett küldeni. — Tizenketten vannak még... — súgta a felesége és átnyújtotta a kávét. — Hány fekvő van? — kérdezte. — Nyolc ... * «— A kocsi rendben? SZEMES PIROSKA: ourevnáC — Igen... Holnap megyek olajcserére ... Az orvos bólintott. Derékig vetkőzött férfi ült a széken. Gyorsan szedte a lélegzetet. Csak rá kellett nézni, látszott, hogy lázas. Tüdőgyulladása van. Klári felhúzta a fecskedőbe a streptomicint, kis csipesszel tűt emelt ki és ráigazította, átadta férjének, s máris nyúlt a benzines vattáért, s megtörölte a férfi bőrét, utána leült az asztalhoz, s receptet írt. majd átadta férjének. — Semmi baj — szólt az orvos —, ezt váltsa ki. Majd délután megnézem. Ágyban keli maradnia. De nem ám felkelni ! Különben nem felelek magáért :: . ! A férfi hálásan igeneit és öltözködni kezdett. De csak az ingét húzta fel, s a fogashoz lépve kiskabátja zsebéből hímzett levéltárcát vett elő, s megkérdezte: — Akkor mivel tartozom, doktor úr ...? Hányszor megkérdezik? Mindenki. Akinek nem kellene, az is. Dezső magában mosolyog. — Hát belépett, vagy nem? Persze, de azért mégis furcsa, hogy a doktor úrnak ne kelljen fizetni. Nyugtalan lelkiismerettel megy el még a hosszas vita után is, mivel úgy érzi, hogy a gyógyulás csak akkor biztos, ha megfizeti a beteg, egy pár csirkét küld át az asszonytól. Mert hiába ingyenes a rendelés, az orvostól nem illik fizetség nélkül elkívánni. Klári leül a fehér kisasztal mellé, kartonok között váló-, gat, újakat ír, ha új beteg jön. Így szeretik csinálni. Hiába ismerik jól az embereket, mégiscsak nehéz fejben tartani, kinek mi baja volt eddig, milyen gyógyszert kapott. Ö írja a recepteket is, gyakorlottan, gyorsan. Estig sem lenne kész különben Dezső. Az utolsó beteg, fázós, sovány asszony. Dezső egy pilládé nem emlékszik rá, hogy valaha is beteg lett volna. Egyébként ismeri, tudja róla, hogy három gyereké van, a legkisebb olyan elsőosztályos forma, amikor születtek, mindig a bábaasszonyt hívták, sohasem az orvost. Furcsa ez az asszony. Még a nyáron szép, piros, gusztusos, egészséges volt, legalábbis annak látszott. Ta- kácsné. Igen, így hívják. —■ Mi van, Takácsné? — kérdezi. — Megfogyott... Dezső mindig mondott néhány szót a betegeknek, mielőtt vaHatóra fogta őket. Megszokta még f iatal orvos korában. Ma már mechanikusan mondja, de a beteg ezt nem tudja, jólesik neki, érzi, hogy őszintén, igazán érdeklődnek, s ő most itt fontos. Takácsné szégyenkezve mutat magára: — Itt meg van dagadva ... a mellemben ... Klári kérdezi: — Hány éves? — Harminchat... — Milyen betegségei voltak eddig? — Nem volt kérem nekem semmi, azért is furcsa nekem az egész — Hányszor szült? — Háromszor... Az orvos szól közbe: — Vetkőzzék le. kedves, hadd nézzük meg... Takácsné már nem félszej. Gépiesen kigombolja kabátját, helyet talál neki a fogason, oda akasztja fel a blúzát is. Életében először van most orvosnál. De nem is ő maga az, aki itt áll, valaki más, egy másik asszony jött el, nekj semmi baja ... Tenyereivel eltakarja magát, de nem szé- gyenlősségből, inkább félelemből. Reggel, ahogy magára nézett, megijedt, s azóta szorong, valami rosszat érez Dezső ránéz és összeszorttja száját, nehogy meglásson valamit az az asszony a tekintetén. Húzza a vizsgálatot, pedig már nem is kellene, de gondolkodik, mit is kérdezzen az asszonytól. Baj van, de hátha még nem késő. mindenesetre az asszonyt nem szabad megijeszteni. — Fáj? — kérdezi és óvatosan megtapintja az óriássá duzzadt testrészt. — Tegnap óta kicsit érzékeny ... — Mikor vette észre először? — Még a nyáron ... Aratáskor. De akkor még egészen kicsi volt, mint egy madártojás... Dezső vigyázva kérdezi, s igyekszik indulatát visszatartani: — Miért nem jött mindjárt? Takácsné kezével elformátó lanodott mellét eltakarva mentegetőzik. Bocsánatkérően, majdnem rimánkodva mondja: —• Ne tessék haragudni ... De aratás volt... Tetszik tudni. hogy van olyankor a parasztember ... Minden óra fontos... Csak most, hogy betakarodtunk, most érkeztem jönni ... Az orvos áll, gondokodik. Az asszony közben magára veszi ruháit és alázatosan, megadó- an vár. — Tetszik nekem valamit írni? Dezső bólint. — Hogyne, igen... De az nem lesz elég... Klárihoz fordul — hozd ki, szívem, a kocsit, bevisszük Takácsnét... Tudja, itt nincs műszerem, meg gyógyszer, tulajdonképpen semmim nincs... Hosszasan magyaráz és közben az jár az eszében: jövőre már senkinek nem lesz itt eny- nyire sürgős az aratás... Jövőre nem, de idén még az volt... Meg lehet-e menteni ezt az asszonyt a nyárnak?
