Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-31 / 26. szám

4 NGPCJSAG 1960. január SÍ, vasárnap tilgst Mit tesx a medve? Néhány napja még a tél bol­dogított, a hónak örvendeztünk és íme, most mit mond a me­teorológia: felhőátvonulás, he- lyenkint eső. Tegnap sütött a nap, tavaszt éreztünk, a hegyek legcsúcsain is hófoltok maradtak csupán, és síelő legyen, aki még fel meri kötni a lécet. Síelőknek micsoda boldogta­lanság! Elment a hó. Pálkor fordult az idő, Vince-napkor megcsordult az eresz, már csak az hiányzik, hogy gyertyaszen­telőikor kint maradjon a med­ve ... Akkor aztán végképp meg­szűnt a sí-idény és lehet várni ismét egy évet... No, mit tesz a medve: a síelőknek, vagy a tavasz-imá­dóknak kedvére cselekszik? — sss — — A FIZIKAI MUNKA SOKNAK szakmai tovább­képző tanfolyamok megren­dezését tervezik a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár­ban. A tanfolyamon részvevő és azt sikeresen elvégző munkásokat modern munka­gépekhez helyezik. — A HATVANI Állami Ze­neiskola és a TIT mikrobaráz­dás hanglemez-koncertet ren­dez Hatvanban a Zeneiskola Kodály-termében. A nyolc elő­adásból álló hangversenysoro­zatot díjmentesen hallgathatják végig az érdeklődők. — A HEVESVEZEKÉNYI Üj Élet Termelőszövetkezet 37 000 forint értékben meg­vásárolta a kápolnai dohány­beváltótól a községben levő dohánypajtát, szükség-istál­lónak. ügy tervezik, hogy a tavasszal ötven férőhelyes istállót építenek. — A MATRAVIDÉKI Erő­mű munkásai körültekintő, gazdaságos tüzeléssel 900 va­gon szenet ta! -rítottak meg a múlt évben indult takaré­kossági mozgalomban. — FELSZABADULÁSUNK óta esztendőről esztendőre csökkent a csecsemő elhalálo­zás. Megyénkben 1958. évben 7,1 százalék volt a csecsemő el­halálozás arányszáma és a leg­újabb kimutatások elkészítése után megállapították, hogy ez a szám is csökkent és már csak 6 százalék. — FÜZESABONYBAN bő­vítik a hangos híradó hálóza­tot a községfejlesztési alap­ból. Hét utcában a már ko­rábban kihúzott vezetékekre újabb hangszórókat kapcsol­nak. — A SZÍNHÁZ- és Filmművésze­ti Főiskola igazgatósága az 1960—61. tanévre felvételt hirdet a prózal­és ' operettszínész tanszakra. Je­lentkezni érettségivel lehet. Kor­határ: 17—22 év. A felvételi kérvé­nyeket I960, március 31-ig, saját és szülei adatait tartalmazó életrajz­zal, a Főiskola igazgatóságához (Budapest, VHI. Vas utca 2-c.) kell beküldeni. Az igazgatóság a határ­idő letelte után beérkező kérvé­nyeket nem veszi figyelembe. — ÉRTÉKES ÚJÍTÁS mű­szaki kivizsgálása folyik az egri Finomszerelvénygyár- ban. Az újítás az orvosi fecskendő gyártását teszi majd könnyebbé, gyorsabbá és olcsóbbá, ha a műszaki előírásoknak megfelel. BARBÁROK — Dr. Zétényi Endre főisko­lai tanár Irány a világűr! cím­mel tart előadást hétfőn este 6 órakor Szűcsiben, a bányász művelődési házban. * — Az egri szabadegyetemen február 2-án 17 órai kezdet­tel a filozófiai tagozaton Élet és halál címmel dr. Kontra György tart előadást, a főis­kola zenetermében. A közgaz­dasági tagozaton Termelőszö­vetkezeti mozgalmunk közgaz­dasági problémái címmel tart előadást Kellner Emil, a főis­kola fsz. 22-es termében. A zenetörténeti tagozat elő­adója Geibinger Sándor, aki A romantikus opera U. kor­szaka (Bizet, Puccini) címmel tart előadást a főiskola II. em. 70-es termében. MÉG MIELŐTT félreértésre adna okot riportom címe, hadd mondjam meg, hogy az aláb­biakban nem vad germán har­cosok iszonyatos tetteiről szá­molok be, egy hajdani római patrícius szájaíze szerint. Világért sem! Jelenkori barbárok nemte­len cselekedeteiről szeretném lerántani a leplet. Pontosabban: egyes felnőtt olvasókról. Mert ha egy gyerek összefir­kálja könyvét, legfeljebb kap két pofont és azt mondjuk rá, hogy még nem nőtt be a feje- lágya. Majd benő. És megjön az esze. Hát most szeretném bebizo­nyítani, hogy a pubertás-kor elmúlta még nem feltétlenül jelenti az értelmes emberek sorába való jutást is. Tegnap jártam a Megyei Könyvárban, kölcsönzési idő alatt. Szünet nélkül jönnek a kölcsönzők. Hozzák, viszik a könyveket. Amit kivisznek, azt meg lehet nézni. Műanyag­borítású, ízléses kötetek... és persze azt is érdemes, amit visszahoznak. Feketéné, az egyik könyv­táros mutat néhányat közülük. — Nézze, ezt a Filozófiai lexikont! VALAKI, A TÜMPEHEGYÜ piros színesével vastag voná­sokkal aláhúzta mindazt, amit fontosnak tartott e műben. És persze, igen sok adatot talált lényegesnek... Egy másak olvasó éppen lyu­kasztógéppel játszott, miköz­ben Obruscsov Utazás Plútó­méban című könyvét lapozgat­ta ... Hogy honnan tudom? On­nan, hogy minden egyes lap szélét kilyukasztotta. Ismét másik lekváros ke­nyeret evett, miközben Mik­száth elbeszéléseit olvasta. A 34-es oldaltól 40-ig barackíze­set, a 96-nál szilvalekvárosat. Ismerik ezt a könyvet: Ho­gyan lett az ember óriás? Bizo­nyára. De azt, hogy mi a véle­ményük róla, nem tudom. Bez­zeg, négy olyan ifjú ember vé­leményével tisztában vagyok, akik a Megyei Könyvtárból kölcsönözték ki. íme a véle­mények, szó szerinti kimáso­lásban az utolsó oldalról: „Nekem tetszett, csak hosz- szú.” — „Vacak, el ne olvasd.” „Ez hülye (utalás az előbbi vélemény írójára), nagyon jó a könyv." — „Nekem is tet­szett.” Ha már a beírásokról van szó, idézem azt, amelyik a pálmát viszi el az összes többi elől. A szerető feleség írta férjének: — Mucuskám! Elmentem a gyűlésre, a vacsorád a sütő­ben. A hurka kicsit sós. mert abból van. amit Kissék hoz­tak. Ne haragudj, Szivikém, amiért el kellett mennem és ne gondolj semmi rosszra. Sie­tek haza, maradj otthon. Icus. Soroljam még tovább? MERT MÉG LENNE. Sajnos. De Feketéné ezt mondja: — Vannak nagyon rendes ol­vasók is. Akik megragasztják a kijáró lapokat és bekötik a könyvet. Például Húsz Lajos- né és Horváth Alfréd., És azért a többség rendes olva­só... Pardon. Bájos, fiatal asszonyka lép Feketénéhez. — Esy pillanatra... Kérem, kivittem néhány könyvet és elvesztettem őket... Színmű­vek voltak. Na igen, a többség rendes olvasó ... Azért jónéhányan vannak, akik kivagdossák az albumok­ból a művészi reprodukciókat, s emlékül maguknál tartják a kézimunkakönyvek mintáit. A Megyei Könyvtár nagyon ízléses könyvjelzőiket készí­tett. Rajtuk ilyenfajta felirat: A könyv a tudás forrása. — Ugye szép? — kérdi Fe­keténé. Bólogatok: — Szép. — Volt sok, de ellopták őket. Erre már nem kérdi, hogy szép-e? Én azért most is rá­hagyom: — Ez is szép ... AKARTAM AJÁNLANI, — hogy ezentúl készítsenek olyan feliratos könyvjelzőket, ame­lyeken ez áll: Ki korán olvas, hamar lop. De nem mondtam. Miért bántsam még én is? Hisz elég keserűséget okoznak a könyvtárosoknak, a hivatá­sukat szinte rajongásig szerető kölcsönzőknek ezek a ... ezek a — barbárok... Szántó István A gyöngyösi MSZBT munkájáról Csütörtökön este a TIT klubest keretében a Magyar— Maxik műsorai EGRI VÖRÖS CSILLAG Január 31-én, február 1-én: A megfelelő ember (szélesv.) EGRI BRÖDY Január 3l-én, február 1-én: Nincs előadás EGRI BÉKE Január 31-én, február 1-én: A láthatatlan kötelék GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Január 31-én, február 1-én: Az utolsó visszatérés GYÖNGYÖSI PUSKIN Január 31-én, február 1-én: A Blum-ügy HATVANI KOSSUTH Január 31-én, február 1-én: Hetedik kereszt PÉTERVASARA Január 31-én: Rendszáma H—8, Február 1-én: Nincs előadás HEVES Január 31-én: Szombattól hétfőig (szélesv.) Február 1-én: Bogáncs FÜZESABONY január 31-én, február 1-én: Rendkívüli történet (I. rész) MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: Január 31-én, vasárnap délelőtt 11 órakor matiné: Éjjeli őrjárat Január 31-én, vasárnap délután 6 és 7 órai kezdettel: Trapéz (amerikai) műsora s Egerben délután 3 és este 7 ó: Nóra (délután Ady-bérlet, este bérletszünet) A Mátravldéki Erőműnél este 7,30 órakor: Bástyasétány 71 Szovjet Baráti Társaság gyón. gyösd szervezete a Városi Mű- velődési Házban megemléke­zést rendezett az ukrán-hét al­kalmából. Ugyancsak rövid ünnepség keretében emlé­keztek meg az ukrán nép munkájáról, életéről, a Tacskó szombat esti előadása előtt, s a város több üzemében is ren­dezvényekre került sor az uk­rán-héttel kapcsolatban. A MSZBT városi szerve­zete ugyanekkor már készülő­dik a február 15-i Csehov-em- lékestre, amelynek keretében a' Medve című egyfelvonásos színmű és egy Csehov-monológ kerül bemutatásra. Ugyanezen a napon az MSZBT aktívái megvitatják az első félévi munkatervet és az ezzel kap­csolatos feladatokat is. I960, JANUAR 31., VASÁRNAP Névnap: VIRGILIA A Nap kél: 7,14 órakor, nyug­szik: 16,41 órakor. 1920-ban indította meg harcát MAHATMA GANDHI, a Kong­reszusi Párt nevű polgári­nacionalista mozgalom élén a polgári engedelmesség meg­tagadásának módszerével India függetlenségéért, a gyarmatosí­tó brit imperializmus ellen. I960. FEBRUAR 1., HÉTFŐ Névnap: IGNÁC MAHATMA GANDHI Rejtvény süs 1 2 3 4 5 6 7 8 5irs 51IS 9 bIb 10 u sirs 12 bUb 13 SAS 14 515 15 16 17 18 SUb 19 állá 20 bUb 21 22 23 bTb 24 5115 25 26 27 28 29 bTb 30 5113 31(5 5113 3) 32 5115 5115 «■ 33 34 35 36 3113 37 38 39 40 41 42 BÍB 5113 43 44 5115 45 46 allS 47 5115 48 49 5113 50 5115 51 52 bTb 53 sirs 54 55 51!b 56 57 sirs bUb 58 sirs VÍZSZINTES: 1. Téli szórakozás. 9. Becézett futballcsapat. 10. Ruhát hoz rendbe. 12. Szűts Mara házas­sága c. Zsigray-regény egyik fő­szereplője. 13. Jövendőt mond. 14. ÁVZ. 15. Indulatszó. 17. Mindennek megvan a maga... 19. Mutató­szócska. 20. Helyhatározó rag. 21. Vissza: díszítése. 22. Téli sportesz­köz. 25. A nád teszi, ha ég. 27r Ap­rócska gyermek. 30. Ritka férfinév. 31. Vissza: háztető része. 33. Árasz­tó. 37. Politikus. 41. Folytonossági hiány. 43. Bőrétől megfosztó. 44. Igen — angolul. 45. Helyet foglalt. 47. Kever része. 48. Szovjet folyó. 49. Éktelen cipészkellék. 50. ...mwell híres angol államférfi volt. 51. Me­zőgazdasági eszköz. 53. Rág szélei. 54. Szétverem. 56. Vonalzó, diáko- san. 58. Téli tánc. FÜGGŐLEGES: 1. Sor szélei. 2. Hangosság. 3. Szépségéről híres ókori férfiú. 4. Hacsak — latinul. 5. Játékvezetői ítélet ellen szokták benyújtani. 6. Akadályoz. 7. Kár­tyalap. 8. Fasiszta erőszakszerve­zet. 9. Betyárkellék. 11. Lakásában levők. 12. Csúszkáló eszköz. 16. Téli sporteszköz és sportág. 18. Va­jon ad? 21. Per keverve. 23. Luc szélei. 24. Nem amazt! 26. Majd­nem Noé. 28. Mássalhangzó, foné- tikusan. 29. Vissza .... tikus, érzé­ki. 32. Két szó: 1. Élelmet venne magához. 2. A nap teszi. 34. Kár­tyában eredményes volt. 35. Zu­hany. 36. Cselekvés rúgó ja. 38. ÁY. 39. Ismerettel rendelkezik. 40. Pél­dájáról híres ormánysági község. 42. Forog ikerszava. 46. Ősszel le­hull. 47. Jó magyarosan: muszáj. 50. Majdnem krém. 52. Fenekei ré­sze. 55. Vissza: Költőien jön. 57« Vissza: személyes névmás. '■.iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiKiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiitiiiiiuiiiiiiiiiiiiiuiiiKiiiiiiiiiiiliiiiiiiiihiiaiiiiiatiiiiiiiiiiiiiiiwiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiaiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii'iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiii A palaháztetők összeolvad­tak a szürke éggel, amely már második napja idegesen zoko­gott. A csatornák alatt meg­teltek az esővízgyűjtő edények. Az eresz alatt melyebb lett a vízvájta kis árok, s gömbölyű kavicsok pancsoltak a lecsöp­penő vízfüggönyben. Klári már a harmadik kávét főzte Dezső­nek, s még mindig tizenketten voltak a váróban. Harmadik hete, hogy megfeszített iram­ban dolgoznak, de ez a két nap minden eddiginél zsúfol­tabb volt. Amióta termelőszö­vetkezeti községgé lettek, há­romszor annyi a beteg, mint máskor ősszel. Azelőtt, ha inf­luenzás volt valaki, elment a patikába, aszpirint, vagy. kal- mopirtnt kért, megivott hozzá félliter bort, és bebújt a dun­na alá. Csak akkor hívatták el az orvost, ha már ez a kúra nem segített. Dezső nyugodt ember. Mostanában azonban, hogy már a szálkát is vele akarják kivétetni az ujjúkból, mivelhogy „esztéká-tagok va­gyunk ..néha elveszti a tü­relmét. Húsz éve orvos a falu­ban, de például Bicóné most járt nála először. Mindjárt két dologgal is jött. Egyik a reu­mája. Ez rendben van, hozzá tartozik az orvoshoz. De miért képzeli, hogy neki pedikünsza- lonja is van? Miért akarja ve­le kivágatni a tyúkszemét? A reumára kapott receptet, a tyúkszemére meg egy taná­csot: menjen gőzfürdőbe és vá­gassa ki ott. Egészen más per­sze a Vájná Gáspár, akit vég­re szanatóriumba lehetett kül­deni. — Tizenketten vannak még... — súgta a felesége és átnyúj­totta a kávét. — Hány fekvő van? — kér­dezte. — Nyolc ... * «— A kocsi rendben? SZEMES PIROSKA: ourevnáC — Igen... Holnap megyek olajcserére ... Az orvos bólintott. Derékig vetkőzött férfi ült a széken. Gyorsan szedte a lé­legzetet. Csak rá kellett nézni, látszott, hogy lázas. Tüdőgyul­ladása van. Klári felhúzta a fecskedőbe a streptomicint, kis csipesszel tűt emelt ki és rá­igazította, átadta férjének, s máris nyúlt a benzines vattá­ért, s megtörölte a férfi bőrét, utána leült az asztalhoz, s re­ceptet írt. majd átadta férjé­nek. — Semmi baj — szólt az or­vos —, ezt váltsa ki. Majd dél­után megnézem. Ágyban keli maradnia. De nem ám felkel­ni ! Különben nem felelek ma­gáért :: . ! A férfi hálásan igeneit és öltözködni kezdett. De csak az ingét húzta fel, s a fogashoz lépve kiskabátja zsebéből hím­zett levéltárcát vett elő, s meg­kérdezte: — Akkor mivel tartozom, doktor úr ...? Hányszor megkérdezik? Min­denki. Akinek nem kellene, az is. Dezső magában mosolyog. — Hát belépett, vagy nem? Persze, de azért mégis fur­csa, hogy a doktor úrnak ne kelljen fizetni. Nyugtalan lel­kiismerettel megy el még a hosszas vita után is, mivel úgy érzi, hogy a gyógyulás csak akkor biztos, ha megfi­zeti a beteg, egy pár csirkét küld át az asszonytól. Mert hiába ingyenes a rendelés, az orvostól nem illik fizetség nél­kül elkívánni. Klári leül a fehér kisasztal mellé, kartonok között váló-, gat, újakat ír, ha új beteg jön. Így szeretik csinálni. Hiá­ba ismerik jól az embereket, mégiscsak nehéz fejben tarta­ni, kinek mi baja volt eddig, milyen gyógyszert kapott. Ö írja a recepteket is, gyakorlot­tan, gyorsan. Estig sem lenne kész különben Dezső. Az utolsó beteg, fázós, so­vány asszony. Dezső egy pillá­dé nem emlékszik rá, hogy va­laha is beteg lett volna. Egyéb­ként ismeri, tudja róla, hogy három gyereké van, a legki­sebb olyan elsőosztályos forma, amikor születtek, mindig a bá­baasszonyt hívták, sohasem az orvost. Furcsa ez az asszony. Még a nyáron szép, piros, gusztusos, egészséges volt, leg­alábbis annak látszott. Ta- kácsné. Igen, így hívják. —■ Mi van, Takácsné? — kérdezi. — Megfogyott... Dezső mindig mondott né­hány szót a betegeknek, mi­előtt vaHatóra fogta őket. Megszokta még f iatal orvos ko­rában. Ma már mechanikusan mondja, de a beteg ezt nem tudja, jólesik neki, érzi, hogy őszintén, igazán érdeklődnek, s ő most itt fontos. Takácsné szégyenkezve mu­tat magára: — Itt meg van dagadva ... a mellemben ... Klári kérdezi: — Hány éves? — Harminchat... — Milyen betegségei voltak eddig? — Nem volt kérem nekem semmi, azért is furcsa nekem az egész — Hányszor szült? — Háromszor... Az orvos szól közbe: — Vetkőzzék le. kedves, hadd nézzük meg... Takácsné már nem félszej. Gépiesen kigombolja kabátját, helyet talál neki a fogason, oda akasztja fel a blúzát is. Életében először van most or­vosnál. De nem is ő maga az, aki itt áll, valaki más, egy másik asszony jött el, nekj semmi baja ... Tenyereivel eltakarja magát, de nem szé- gyenlősségből, inkább félelem­ből. Reggel, ahogy magára né­zett, megijedt, s azóta szorong, valami rosszat érez Dezső ránéz és összeszorttja száját, nehogy meglásson va­lamit az az asszony a tekinte­tén. Húzza a vizsgálatot, pedig már nem is kellene, de gon­dolkodik, mit is kérdezzen az asszonytól. Baj van, de hátha még nem késő. mindenesetre az asszonyt nem szabad meg­ijeszteni. — Fáj? — kérdezi és óva­tosan megtapintja az óriássá duzzadt testrészt. — Tegnap óta kicsit érzé­keny ... — Mikor vette észre először? — Még a nyáron ... Aratás­kor. De akkor még egészen ki­csi volt, mint egy madárto­jás... Dezső vigyázva kérdezi, s igyekszik indulatát visszatar­tani: — Miért nem jött mindjárt? Takácsné kezével elformátó lanodott mellét eltakarva mentegetőzik. Bocsánatkérően, majdnem rimánkodva mondja: —• Ne tessék haragudni ... De aratás volt... Tetszik tud­ni. hogy van olyankor a pa­rasztember ... Minden óra fon­tos... Csak most, hogy beta­karodtunk, most érkeztem jön­ni ... Az orvos áll, gondokodik. Az asszony közben magára veszi ruháit és alázatosan, megadó- an vár. — Tetszik nekem valamit írni? Dezső bólint. — Hogyne, igen... De az nem lesz elég... Klárihoz for­dul — hozd ki, szívem, a ko­csit, bevisszük Takácsnét... Tudja, itt nincs műszerem, meg gyógyszer, tulajdonkép­pen semmim nincs... Hosszasan magyaráz és köz­ben az jár az eszében: jövőre már senkinek nem lesz itt eny- nyire sürgős az aratás... Jö­vőre nem, de idén még az volt... Meg lehet-e menteni ezt az asszonyt a nyárnak?

Next

/
Oldalképek
Tartalom