Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-30 / 25. szám

2 NÉPOJSAG I960, január M., szombat A% országgyűlés pénteki ülése (Folytatás az 1. oldalról.) zett legújabb összesítő jelentés szerint, ma már kétharmada, egészen pontosan 66.2 százalé­ka. Ezen belül az összes szántóterület 51,9 százalékán termelőszö­vetkezetek gazdálkodnak. 1959. november elseje óta 293 000-rel nőtt a termelő­szövetkezeti tagok száma. Ma a községek 65,3 százaléka — számszerint: 2138 — terme­lőszövetkezet község. Termelő­szövetkezeti város lett a többi között Szeged. Békéscsaba, Gyula. Nagykőrös, és más vá­rosok egész sora. Üdvözlet a termelőszövetkezetekbe lépett dolgozó parasztoknak — Ezeknek az adatoknak alapján bátran megállapíthat­juk. hogy a dolgozó parasztsá­gunk napjainkban tömegesen lép a közös gazdálkodás útjára. Innen, az országgyűlés fórumá­ról is üdvözöljük, a termelőszö­vetkezetekbe lépett dolgozó pa­rasztok százezreit. Űj és egyre gazdagabbá, kulturáltabbá fej­lődő életük küszöbét átlépve kí­vánjuk nekik, hogy helyi veze­tőiket jól megválasztva, a kö­zös munkában, a közös célok eléréséért egységesen felsora­kozva maguk és hazájuk lává­ra jó egészségben, jó munkával nagy sikereket érjenek el. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga felszólította a párt és az ál­lami szerveket: fokozzák a ter­melőszövetkezetek megszilárdí­tására irányuló munkájukat, segítsék a szövetkezetekbe tö­mörült dolgozó parasztságot, hogy az új termelőszövetkeze­tekben mielőbb megkezdődjék a közös munka. Kormányunk a múlt évi­hez hasonlóan, az idén is elsőrendű fontosságú fel­adatának tekinti a terme­lőszövetkezeti mozgalom támogatását minden lehet­séges módon. Annak idején a hároméves terv egész időszakára, nem egé­szen kétmilliárd forint közép- és hosszúlejáratú hitelt irá­nyoztunk elő a termelőszövet­kezetek támogatására. Ezzel szemben egyedül a múlt évben több mint hárommilliárd fo­rintra emelkedett a termelőszö­vetkezetek állami hitellel való támogatása. A szocialista mező- gazdasági nagyüzemek létrejöt­tével megnyílik a mezőgazda­ságban is a termelőerők folyto­nos fejlesztésének nagyszerű perspektívája. A termelőszövet­kezeti mozgalom lelkesítő fej­lődése még biztosabbá teszi, hogy ebben az évben egész me­zőgazdaságunk tovább fejlődik, teljesítjük és túlteljesítjük a mezőgazdasági termelés idei feladatait. A múlt évben emel­kedett a mezőgazdasági terme­lés, fejlődött az állattenyésztés is. Hasznosnak bizonyultak a nagyüzemi baromfitenyésztés fejlesztését szolgáló állami be­ruházások. A termelőszövetke­zetekben egy év alatt meghá­romszorozódott a baromfihús termelése, a baromfitelepeken megnégyszereződött a tojáster­melés. Az idén a tavalyinál na­gyobb feladatokat kell megol­dani az állattenyésztésben is. Ebben az évben például leg­alább 530 000 mázsával több vágóállatot, 80 millió literrel több tejet, 60 millió darabbal több tojást és 1400 mázsával több gyapjút kell adni a mező- gazdaságnak. mint tavaly. Az állattenyésztés fejlesztésében fontos jelentőségű tehát a ku­koricatermesztés, amelyben vannak biztató, szép eredmé­nyeink. A legértékesebb takar­mánynövény vetésterülete je­lentékenyen nőtt. s ami külö­nösen fontos: az eddigi legma­gasabb termésátlaggal fizetett. Száraz szemtermésre számítva — a tervezett 12,9 mázsa he­lyett —. katasztrálls holdan­ként átlagosan 14,9 mázsa ku­koricánk termett. A silókukori­ca vetésterülete egy év alatt több mint kétszeresére nőtt. A mezőgazdasági árutermelés fontossága teszünk, hogy a mezőgazda­ság több gépet, építőanyagot, műtrágyát, növényvédőszert és más, szükséges eszközöket kapjon. 1960-ban, a múlt évihez képest 8,9 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termékek felvásárlását. Kormányunk birilt abban, hogy dolgozó parasztsá­gunk az idén újabb sikere­ket ér el a termelés fej­lesztésében es az áruter­melés növelésében. Külkereskedelmünknek is nagyobb feladatot kell megol­dania. mint tavaly. Külkeres­kedelmi lehetőségek felhasz­nálásával is tovább akarjuk javítani a lakosság ellátását, ezért, a tavalyihoz képest mintegy 20 százalékkal nö­veljük a fogyasztási cikkek be­hozatalát. Elsőrendű követel­mény, hogy a nemzetközi fi­zetési mérlegnek az előző évek szívós munkájával meg'terem- I tett egyensúlyát megtartsuk, I tovább szilárdítsuk. Gazdasági együttműködésünk a szocialista országokkal — Ezeknek az eredmények­nek az elérése köszönhető an­nak, hogy a szemes- és siló- kukorica termesztése a mező- gazdasági termelők, valamint az irányító szervekben dolgozó vezetők figyelmének közép­pontjába került. Kiszélesedett a hibrid kukorica vetőmag fel- használása. 1958-ban az ország kukorica Tetésterüie nek még csak 7, 1959-ben viszont már 40 százalékán használtak hib­rid vetomapr:! -ni gaz­daságokban v.-. a termelőszö­vetkezetek szántóföldjein — nagyon helyesen — szinte álta- láno. vált a hibrid vetőmag felhasználása. — Most célul tűzhetjük, hogy ebben az évben országosan a vetésterület mintegy 60 száza­lékát vessék be hibrid maggal. Szerény számítás szerint is, ilyen módon csaknem három­millió métermázsával növelhe­tő ez évben a kukoricatermés, ez pedig — átszámítva — mintegy 5000—6000 vagonnal több sertéshúst jelent. — Szüntelen figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági áru­termelés és ezzel együtt az ál­lami felvásárlás tervének telje­sítésére is. Igaz, a jövőben jobban támaszkodhatunk álla­mi gazdaságainkra és terme­lőszövetkezeteinkre. de nem nélkülözhetjük az egyénileg gazdálkodó termelők, sőt a háztáji gazdaságok áruterme­lését sem, különösen az ál­lati termékek tekintetében. Ügy gondolom, hogy teljesen jogos az államnak a mezőgaz­dasági, árutermelési és felvá­sárlási terv teljesítése iránti igénye akkor, — amint az el­mondottakból is kitűnik —, amikor nagy erőfeszítéseket Nemcsak a külkereskede­lemben, hanem egész népgaz­daságunkban elért eredménye­ink egyik alapvető tényezője, egyszersmind jövőbeni sike­reink biztosítéka az, hogy egy­re bővül gazdasági együttmű­ködésünk a szocialista orszá­gokkal. Ez az együttműködés — elsősorban a KGST kereté­ben — a múlt évben minden területen lényegesen tovább fejlődött A szocialista orszá­gokkal kialakult kereskedelmi kapcsolataink nagy jelentősé­gének jellemzésére meg kell említenem, hogy már elkészítettük a RGST- ben részvevő valamennyi országgal az 1961—65-ös évekre szóló, tehát máso­dik ötéves tervünk egész időszakára érvényes — hosszúlejáratú, külkeres­kedelmi megállapodásokat is, amelyek aláírására már a kö­zeli hónapokban sor kerül. Kormányunk a békés egy­más mellett élés politikájának jegyében a továbbiakban Is is arra törekszik, hogy a tő­kés országokkal , is erősítsük gazdasági kapcsolatainkat, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elve alapján. Ezen az alapon kívánjuk növelni áru­forgalmunkat az említett or­szágokkal. — Ez évi tervünk ebben a vo­natkozásban is fejlődést mutat. Pozitívan értékeljük, hogy az utóbbi hónapokban megállapo­dásokat írtunk alá, vagy hosz- szabbítottunk meg több mint 20 tőkés országgal. Szélesítjük a külkereskedelmi forgalmat, többek között Ausztriával. Angliával. Görögországgal és más kapitalista országokkal is. örvendetes, hogy fejlődik gaz­dasági kapcsolataink a függet­lenségüket nemrég elnyert ázsiai és afrikai országokkal is. Minden alapunk megvan a derűlátásra — A legteljesebb bizakodás­sal nézünk építőmunkánk idei feladatainak sikeres megvalósí­tása elé — folytatta. Meggyőző­désünk, hoev minden alapunk megvan erre a derűlátásra. Munkásosztályunk, parasztsá­gunk. értelmiségünk az utóbbi két évben minden tervfelada­tot túlteljesített. Bízunk abban, hogy dolgo­zó népünk az eddig elért termelési sikereket ebben az esztendőben újabb, és még nagyobb győzelmek­kel tetézi. A kongresszusi munkaversenv hatalmas sikerei azonban nem felejtethetik el velünk, hogy a múlt esztendő végén nem kí­vánatos jelenségek is mutat­koztak: nem egy helyen jelent­kezett a már sokszor elítélt ..mennyiségi szemlélet”, a lét­szám felesleges duzzasztása, az anyagkészletek felesleges fo­gyasztása. itt-ott a minőség romlása, a műszaki fejlesztés háttérbe szorulása. A szocialis­ta munkaverseny célkitűzései nem szorítkozhatnak ezért egy­oldalúan és általában minde­nütt a mennyiségi, többterme­lési eredmények elérésére. Az 1960. évi munkaverseny sikeré­nek kivívásában, az erédmé- nyek elérésében számítunk a Felszólalásának befejező ré­szében a gazdasági vezetés né­hány kérdéséről, a gazdasági vezetők feladatairól beszélt Apró Antal. szocialista munkaverseriybén élenjáró szocialista brigádok munkájára, aktív közreműkö­désére, amelyek példamutató kezdeményezésükkel nemcsak termelési célok elérését, ter­melőmunkájuk fejlesztését vállalták, hanem egyszersmind a szocialista magatartás és er­kölcs, a közösségi szellem el­mélyítését is vállalták, tanul­nak, tovább művelődnek. A vállalatok. üzemek vezetői támogassák, segítsék ezeket a p agy szerű kezdeményezéseket. — Rendkívül sók múlik a vezetőkön. A továbbiakban is követjük azt. amit az előző években tettünk, hogy intézke­dési jogukat növeljük, önáUósá­A gazdasági vezetés néhány kérdése gukat fejlesztjük. De ezzel az önállósággal jól kell és tudni kell élni. Legyenek a vezetők a ve­zetésük alatt álló terüle­teknek valóban egysze­mélyi, felelős irányítói, gazdái. Feltétlenül biztosítsák a he­lyes szocialista fegyelmet és külön kiemelem: üzemekben különösképpen a technológiai femjeimet. Vezessenek határo­zottan. Legyenek igényesek ön­maguk és munkatársuk mun­kájával szemben. Tanuljanak állandóan, képezzék magukat, s erre buzdítsák munkatársaikat is. Beszéljék meg munkatársa­ikkal feladataikat, magyarázzák meg nekik megbízatásuk célját, jelentőségét, s ha munkatársuk ezt a feladatot elvállalta, vagv , erre utasítást adtak neki. köve­teljék meg az adott szó megtar­tását. Legyenek nyugodt veze­tők. de ugyanakkor türelmetle­nek és kibékíthetetlenek a hi­bákkal, a lazaságokkal, a köte­lességmulasztással szemben. Kíméletlenül lépjenek fel gaz­dasági vezetőink az anyagi jel­legű visszaélésekkel szemben is. A réndszeres állami ellen­őrzést. a hozott határozatok és törvények végrehajtása' erősí­tenünk kell a kormányban, a minisztériumokban, a tervhiva­talban. a tanácsoknál és min­den más területen. — A dolgozók túlnyomó nagy többsége szereti a rendet és a fegyelmet és elvárja a vezető­től, hogy ezt biztosítsa. Az ilyen vezető nem válik nép­szerűtlenné, éppen az ellenke­zője az igaz: élvezni fogja a dolgozók többségének megbe­csülését, feltétlen bizalmát, s ez a biztosítéka annak, hogy vezetők és beosztottak eggyé- forrottan, egy akarattal tudnak küzdeni az adott kollektívára váró feladatok jő megoldá­sáért. — Legnagyobb kincsünk a dolgozó nép alkotó tevékeny­sége. Olyan erőforrás ez, amely nem apad el soha, ha a dol­gozók érzik, hogy az ország­ban minden az ő érdekükben történik: az ő javukat szolgál­ja mindaz, amit az országgyű­lés, a párt és a kormány hatá­roz, javasol. Tudjuk, hogy dol­gozó népünk szereti hazáját és boldog, szocialista országot, megelégedett családi életet akar. Mindenki legyen azon­ban tudatában annak, hogy terveink megvalósítása, a nép­gazdaság erőteljesebb fejlesz­tése és az egész nép — benne maga és családja — jövőjének alakulása egyéni munkájától függ nagymértékben. Biztosak vagyunk abban, hogy népünk ez évi fáradozásait, erőfeszíté­seit siker fogja koronázni. — A beterjesztett költségve­tés szocialista építésünk meg­gyorsítását, hazánk erősödését, a dolgozók életének további javulását szolgálja. Ezért ja­vaslom, hogy a tisztelt ország- gyűlés azt fogadja el, emelje törvényerőre. (Nagy taps.) Az országgyűlés pénteki ülé­sének további eseményeire hol­napi számunkban visszatérünk. Vizsgáznak a marxizmus—leninizmus esti egyetem hallgatói A marxizmus—leninizmus esti egyetemen megkezdődtek a félévi vizsgák. Folyó hó 26- án politikai gazdaságtanból, 28-án filozófiából vizsgáztak az I. illetve II. évfolyam hall. gatói, a III. évesek vizsgáira február 10-én kerül sor. Az eddig lezajlott vizsgák­ról Fehér István elvtárs, a marxizmus—leninizmus esti egyetem igazgatója a követ­kezőket mondotta: — A filozófiából és a poli­tikai gazdaságtanból vizsgázó hallgatók általános eredménye elérte a négyest. Ez azt jelen­ti, hogy a hallgatók komolyan készültek vizsgáikra és oda­adással, szorgalommal _ tanul- .. k .1 'nldixizrduat, A •jo"eteú- ményiijk mellett az elvtó rask egy kisebb részénél tapasztal­ható, hogy tudásukat nem tud. ták összekapcsolni a gyakorlat­tal, felkészülésük nem volt elég mély és alapos és első­sorban csak a vizsgák előtti napokat használták fel alapos tanulásra. A hallgatóknak a vizsgákon való pontos megje­lenése, valamint tudása arra enged következtetni, hogy a marxizmus—leninizmus esti egyetem hallgatói mindent el­követnek marxista tudásuk gyarapítására. ítélet üzérkedés büntette miatt A gyöngyösi járásbíróság többnapos tárgyalás után hir­detett ítéletet Abasáron, az ár­drágító üzérkedés bűntette miatt Pásztor Béláné és társai ellen indított bűnügyben. Vád­lottak 1959-ben nagyobb mennyiségű szőlőt vásároltak fel Abasáron, négy forint kö- | fűd árban, a gyümölcsöt te- | utw autókkal Budapestre szál­lították, ahöl "hat íortnt körüli árban értékesítették és ezál­tal az árucikk árát az áru­nak a fogyasztóhoz juttatása végett, nem szükséges, közben­ső kereskedéssel drágították. Cselekményükkel súlyosan ve­szélyeztették a közellátás ér­dekeit. A járásbíróság az üzér­kedőkkel szemben a következő ítéletet hirdette ki: Pásztor Bélánét hathónapi, felfüggesz­tett; börtönbüntetésre. 3000 fo­rint pénzbüntetésre, és vágyó, nából 2000 forint va:> onelkob- zásra, Rostás István három hónapi, féli ügyésziéit borferte büntetésre, 1000 forint pénz­büntetésre, és vagyonából 1000 forint vagyonelkobzásra, Cson­tos Mihályt három hónapi bör­Jelmeses farsangi bál Parádfürdőn tömbüntetésre, 3000 forint A Parádfürdöi Állami Gyógy­intézet KlSZ-szervezete ebben az évben is megrendezi hagyo­mányos farsangi jelmezes bál­ját. A bált a gyógyintézet ebédlő- és társalgótermében tartják meg február 6-án, este 8 órai kezdettel. A bálón a legötletesebb jel­mezeket jutalmazzák, tombolát rendeznek és újszerű megol­dással „szív-postát” állítanak fel. A hangulatosnak Ígérkező farsangi jelmezes bálon salgó­tarjáni zenekar játszik. pénzbüntetésre és vagyonából 2000 forint vagyonelkobzásra, Veres Györgyöt 5 hónapi bör­tönbüntetésre, 4000 forint pénzbüntetésre és vagyonából 2000 forint vagyonelkobzásra ítélte. Az ítélet nem jogerős. Érdekességek9 ídffk a naqtf oiláijÁóí SZEMET SZEMÉRT — NEVETÉST NEVETÉSÉRT Marcel Achard, az ismert francia vígjátékíró egy kiállí­tásion. nevetésbe tört ki Ber­nard Buffet egyik festményé­nek láttára. A festő, aki jelen volt ennél a nem túl hízelgő kritikánál, ezekkel a szavak­kal fordult Achardhoz: „Ez igazán nem valami kedves ön­től, uram, én sem szoktam ne­vetni a maga vigjátékaln!” (A „Schweizer Illustrierte”- ből.) ORVOSOK NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSE Zinaida Jermoleva, neves szovjet antibiotikumszakértő, az Orvos- tudomány Akadémia levelező tag­ja a Lityeratumaja Gazetában ja­nuár 9-én megjelent cikkében fel­veti azt a gondolatot, hogy nem­zetközi orvostudományi kutatóköz­pontokat kellene létesíteni* Jermoleva rámutat, hogy első­sorban nemzetközi antibiotikum­intézetet kellene szervezni. Az ilyen intézetre igen nagy szükség van, mive! az antibiotikum a leg­főbb fegyver a mikrobák elleni harcban. Napjainkban az antibioti­kumok új területen, az onkológiá­ban is alkalmazhatók. Számos olyan antibiotikumot sikerült lét­rehozni, melyek állatokon előidé­zett daganátokra igen jó hatással vannak. Ugyanezen a problémán dolgoznak az Egyesült Államok, Japán és más országok tudósai is. Jermoleva professzor hangsúlyoz­za, hogy a nemzetközi tudományos együttműködés igen nagymérvű kibővítésére fel lehetne használni az általános leszerelés folytán fel­szabaduló összegeket, AKIK LÁTATLANBAN KEZELIK BETEGEIKET A Nemzetközi Orvosi Ridlóköz- pont (C. I. R. M.) a napokban ün­nepelte fennállásának 25. évfordu­lóját. Az olasz orvosok ebben a negyedszázad óta működő intézet­ben rádión keresztül nyújtanak or­vosi segítséget olyan tengerészek, avagy tengeri utasok részére, akik­nek hajóján nincsen orvos. A ha­jótávírón továbbított szimptomák alapján az orvosok megállapítják a betegséget és gyógykezelést aján­lanak. A Güido Guida professzor által létesített rádióközpont 1959-ben a legkülönfélébb nemzetiségű hajók­tól 7055 esetben kapott felhívást orvosi segítségre. (AP) SZÍNES TELEVÍZIÓ A SZOVJETUNIÓBAN A moszkvai televíziós köz­pontban bevezették a színeste­levízió kísérleti adásait. A központi stúdió színesfilmeket, valamint színes szalagra vett programokat sugároz. A Szovjetunióban az idén megkezdik a színes televíziós vevőkészülékek sorozatgyár­tását. (A „Kdmszóniolszkaja Prav­dádból.) TRANSZFUZIÓ TENGERI MOSZAÍTAL KEVERT VÍZZEL Két japán sebész beszámolója sze­rint olyan esetekben, amikor sür­gős transzfuzióra van szükség és megfelelő vér nem áll rendelke­zésre, sikeresen alkalmazható az olyan desztillált víz transzfuziója, melyet egy tengeri moszatból ké­szült vegyianyaggal kevertek. Az ilyen keverékkel adott injek­ció sokkal hatásosabb a só, vagy oukoroldat befecskendezésénél és tökéletesebben megelőzi a műté­teknél fellépő esetleges sokkot. A transzfuzióhoz szükséges tengeri moszatból készült vegyszert barna algák apró sejtjeiből vonják ki és az ezzel adott injekcióknak az a legfőbb előnye, hogy kevésbé gyor­san távoznak a vérkeringésből, mint a só, vagy a cukoroldat. (AP) ÜJ ANTIBIOTIKUM ANGLIÁBAN Angliában Cophalosporin-C néven új antibiotikumot gyár­tottak. amely sok tekintetben hasonló a penicillinhez, de bi­zonyos jelentős vonatkozások­ban, így például összetételét és o biológiai tulajdonságait ille­tően különbözik attól. A Cophalosporin-C ellenáll az enzym penicillinase rom­bolásainak, amely hatástalan­ná teszi a penicillint. (A ,,Times”-ből.) LAWRENCE OLIVIER „A FÉLKEGYELMÜ"-BEN Lawrence Olivier tavasszal ismét fellép az amerikai tele­vízióban: Miskin herceg sze­repét játssza Dosztojevszkij „A félkegyelmű” című regé­nyének első. amerikai televí­ziós változatában. Sir Law­rence legutóbb Gauguin szere­pét játszotta az amerikai tele­vízió kamerája előtt, egy Maugham: „Az ördög sarkan­tyúja" című regénye alqpján készült televíziós játékban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom