Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-26 / 21. szám

Dózsa Tibor-emlékverseny a Mátrában AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEG YEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 21. szám Ara 50 fillér 1960. január 26., kedd flz idei munkaverseny Ezekben a napokban már a legtöbb üzemben ismerik a kongresszusi munkaver­seny eredményét. A brigá­dok már átvették a legjob­baknak járó kongresszusi zászlót és ismeretesek a ju­talmat érdemlők nevei is. Ezzel, úgy látszott, befeje­zettnek számít az elmúlt év tavaszán kezdett szocialista munkaverseny. Befejezettnek? Korántsem. Bár az értékelése megtör­tént, a verseny utolsó sza­kasza is lezárult, a munka­verseny mégsem merült fe­ledésbe, sőt új hajtásokkal gyarapodott már az új év első napjaiban. A Mátravidéki Erőmű dolgozói még a kongresszu­si versenyszakasz befejezése előtt közölték, hogy tovább folytatják a vetélkedést a gazdaságosabb termelésért hazánk felszabadulásának tiszteletére. Kezdeményezé­sükre a többi üzemben is hasonló elhatározás szüle­tett és alig van már olyan üzeme a megyének, ahol ne élne erős akarat a hasznos mozgalom továbbfolytatá­sára. A cél legtöbb üzem­ben: felszabadulásunk em­lékére egész évben úgy dol­gozni, hogy több, de első­sorban olcsóbb és jobb áru, termék hagyja el a gyára­kat. A jubileumi munkaver­senynek — amely egész éven át tart majd — első szakaszát április negyedikén zárják az üzemekben, vagy az első negyedév végén, at­tól függően, mikor lehet ér­tékelni igazságosan a rész­vevők teljesítményét. A munkaverseny, ahogy az eddig elfogadott, vagy kidolgozás alatt levő válla­lások mutatják, a kongresz- szus határozata szellemében, a párt irányelveinek meg­felelően folyik. Ezek első- soi ban a termelékenység nö­velését, a gazdaságos ter­melést, a minőség javítását és ahol szükség van — a ter­vek túlteljesítését szolgál­ják. Ezek reális célok. Megva­lósításuk sok hasznot hoz a népgazdaságnak, elősegítik a nemzeti jövedelem, a ter­vezettnél nagyobbarányú emelését és biztos alapot te­remtenek az új ötéves terv megkezdéséhez. Ez évben a munkaverseny- mozgalomnak új hajtásai is erősödnek. A szocialista munkabrigád cím megszer­zéséért — ezt mutatják az első napok — a tavalyinál iával több brigád indul. Né­hány üzemben az idén bon­takozik ki ez a mozgalom, de az egri Finomszerelvény- gyártól az Apci Fémtermiáig majd minden üzemben meg­sokszorozódik azoknak a száma, akik nemcsak a ter­melésben, de magánéletük­ben is példamutató maga­tartással akarják kivívni a kitüntető cím viselését. Az elmúlt évi tapasztala­tok nagy segítséget adnak az •dei nv'nkaverseny feltéte­leinek kidolgozásánál. Soha olyan eredménnyel nem folyt még vetélkedés, mint az elmúlt évben és soha any- nyi jó tapasztalat nem állt a mozgalom részvevőinek rendelkezésére, mint éppen most A pártkongresszus ha­tározatai. a munkások, mű­szakiak hasznos ötletei, a sok éves tapasztalat mind­mind elősegíti, hogy az idén még a tavalyinál is eredmé­nyesebb legyen a? emberek önként vállalt vetélkedése a munkában, az ország gazda­gításában. A bányászok jobb ellátásáért A Mátravidéki Szénbányá­szati Tröszt és az Állatförgalmi Vállalat között létrejött megál­lapodás következtében azok a bányászok is vághatnak most sertést, akiknek ebben az év­ben nem állt módjukban a hiz­lalás. December 10-től kezdve az igénynek megfelelően, folya­matosan történik a hízottserté­sek szállítása, összesen 50 hí­zott sertést vásárolnak meg a bányászok. Petőfibányán körülményes dolog a sertéshizlalás, mert a tömbépületek körül nincsenek udvarok. A telep városias jel­lege nem engedi meg az épüle­tek mellé telepített, házilag barkácsolt sertésólak haszná­latát. Ma már a telep szélén jelöltek ki helyet a sertésólak részére. Emiatt többen lemond­tak a hizlalásról, mert az élel­met elég nagy távolságra kell hordani. Ezeknek a családok­nak segít a tröszt a sertéshiz­lalási akcióval. (G. Molnár Ferenc) Rab Ferenc: JÜDASPÉNZ (Kisregény) ★ Kiss Béla: KETTŐS ÜNNEPSÉG ★ Kovács János: OJ élet született A MÁTRA ÁLJÁN ★ MOSZKVAI KIÁLLÍTÁSRA' KÉSZÜL EGY NÉPMŰVÉSZ < ★ Márkusz László: HAJNALI TUDÓSÍTÁS A GYÖNGYÖSI POSTÁRÓL ★ KÜLPOLITIKA Műszaki értekezlet a Recski Ércbányánál Műszaki dolgozók részvételé­vel értekezletet tartottak a Recski Ércbányánál, amelyen részt vett Papp Bálint, a Ne­hézipari Minisztérium képvise­lője. az Érc- és Ásványbányá­szati Vállalat főosztályvezetője és Hegedűs Zoltán főmérnök. Az értekezleten Szabó László vállalati főmérnök értékelte az 1959-es év termelési eredmé­nyeit. beszámolójában foglalko­zott az ércbányánál tapasztal­ható hibákkal is. A kezdeti nehézségek ellené­re a Recski Ércbánya 460 000 forint megtakarítást ért el. 200 000 forinttal többet, mint amennyit vállaltak a bányászok. Az elmúlt évi eredmények is­mertetése után Szabó László értékelte a kongresszusi mun­kaversenyt, beszélt a szocialista munkabrigádok eredményeiről, majd az 1960. évi feladatokat és tervszámokat ismertette. A beszámoló után igen élénk vita alakult ki. a műszakiak sok hasznos javaslatot tettek. Az értekezleten felszólalt: Papp Bálint, aki a műszakiak ' fokozottabb felelősségére hívta : fel a jelenlevők figyelmét. Mészáros Bertalan Egy évvel ezelőtt, 1959. január 9-én, egy ugrás közben a mátraházi nagysáncon bukott Dózsa Tibor, a magyar síugró sport egyik legnagyobb reménysége. A bukás közben szer­zett sérüléseit, minden orvosi beavatkozás ellenére sem tudták meggyógyítani, s pár hónap után az embernek is, sportolónak is nagysze ríí, fiatal Dózsa Tibor elhunyt. A Budapesti Honvéd Sport Egyesület elhatározta, hogy versenyzőjének emlékére ezentúl minden év­ben nemzetközi színvonalon rendezik meg a Mátrában a Dózsa Tibor-emlékversenyt. Az idén, technikai akadályok miatt, külföldiek nem szerepeltek, de színvonalra így sem lehet panasz. A ,tíz fiatalból álló magyar versenyző gárda. 60—65 méter körül ugrott és szépen, stílusosan. A fenti kép Csárás István 67 méteres ugrását mutatja, közvetlenül az asztal el­hagyása után. Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Hétfőn délelőtt tíz órakor a Hazafias Népfront helyiségében ülést tartottak a megye képvi­selőcsoportjának tagjai. Az ülést Putnoki László, az MSZMP Heves megyei Bizott­ságának első titkára, a munka- csoport elnöke nyitotta meg. A képviselőcsoport a következő országgyűlés előkészületeiről, az 1960-as éti tervfeladatairól tárgyalt, majd Bíró József, az MSZMP Heves megyei Bizott­ságának másodtitkára, a megye! mezőgazdaságának jelenlegi I helyzetéről tájékoztatta a meg­jelenteket- JANUÁR 25-tel lezárták! megyénk iskoláiban is a ta-X nulók félém jegyeit. E héten í tartják meg az osztá­lyozó értekezleteket, a bizo-X nyítványosztásra pedig február < 1-én kerül sor. Minden vitás kérdésre válaszol a lakásrendelet végrehajtási utasítása! Mióta megjelent az új la­kásrendelkezés, számos kérdés merült fel a főbérlőkben, al­bérlőkben, ágyrajárókban egy­aránt. annak egyes paragrafu­sait illetően. Információként közöljük: rö­videsen megjelenilk az új ren­delkezés végrehajtási rendele­té, amely minden vitás kér­désre feleletet ad. Az olyan kérdésre is, mint amilyenek már több ízben felszínre ke­rültek a főbérlő magatartásá­val kapcsolatban, aki a rendel­kezés ellenére is azt követeli, hogy albérlője megkerülve a szabályokat, továbbra is a ma­gas bérleti díjat fizesse, de azt „önkéntesen" ajánlja fel. Ez az eljárás merőben ellentétes a rendelkezés szellemével, s a főbérlő ilyen esetben is ártúllépési törvénysértést követ el, hiszen a rende­let egyértelműen kimond­ja, hogy a főbérlőnek nem szabad a megszabottnál magasabb összeget elfo­gadnia. Éppen e kérdés egyik része­ként sokan érdeklődtek, mi a teendő akkor, ha például az albérlő saját ágyneművel ren­delkezik, s azt ő is mosatja. A 100 forintos bútorhasználati díj ebben az esetben is érvé­nyes? A 100 forint bútorhaszná­lati pótlék — mint ezt ár ajékoztatás köz­li — a maximálisan kérhető s csak abban az esetben, ha teljes bútorzattal, ágynemű­használattal és mosással lát­ják el az albérlőt. Amenyiben nem, úgy természetesen ará­nyosan csökken ez az összeg olyan esetben is, amikor pél­dául a szoba bútorzatának egy része a házigazdáé, a másik fe­le viszont az albérlőé. Sok vitára ad alkalmat a lakbérek új megállapítása is. Ezzel kapcsolatban a végrehaj­tási rendelkezés azt mondja, hogy az albérleti szoba alapte­rületének ötszörös, a maximálisan kérhető díja csak abban az esetben áll­hat fenn, ha a bérlő min­den tekintetben kifogásta­lan szobát kap, természe­tesen a mellékhelyiségek használatával. Nem lehet tehát maximális dí­jat kérni ott, ahol az albérlő (nem használhatja a fürdőszo- ' bát. vagy a konyhát, vagy át­járószobában, tehát nem min­den követelménynek megfele­lő lakrészben lakik. A rendelet az eddigieknél jobban gondoskodik az ágyrajárúk érdekeiről is. Ennek egyik alapgondolata, hogy a szobában lakó ösz- szes ágybérlő lakbére nem lehet magasabb, mintha ugyanazt a szobát albérlő­nek adták volna ki. En­nek megfelelően tehát az ágybérlők között arányo­san kell megosztani a szo­bára eső albérleti díjat. Az új albérleti és ágybérleti díjak első fizetésére február elsején kerül sor — nyilván sok vitával. A főbérlők közi' többen nem akarják majd el­fogadni a lakásrendeletnek megfelelően, csökkentett díja­kat. Ezzel kapcsolatban tehát még szükségesnek tartjuk megjegyezni: a lakásrendelkezés végre­hajtási rendelete értelmé­ben ilyen esetben az al­bérlőknek a bírósághoz kell fordulni panaszukkal, s az tesz majd igazságot; A versenyzők, a nézőkkel együtt egyperces néma tisz­telettel adóznak Dózsa Tibor emlékének. (Foto: Markusz) (A riport folytatása a 6. oldalon) Növényvédelmi tanfolyam kezdődött Gyöngyösön A Heves megyei Növényvédő Állomás háromhetes tanfolya­mot szervezett Gyöngyösön a termelőszövetkezetek, valamim az állami gazdaságok dolgozói részére. A tanfolyamon 40-en vesznek részt. A hallgatók a növényvédelem időszerű kérdé­seiről tájékozódnak, valamint a jövő feladatairól hallgatnak előadásokat. Megismerkednek a növényvédelem módszereivel, a kártevők biológiájával, vala­mint a védekezésnél használt vegyszerek keverési arányával A tanfolyamon előadást hall­gatnak a növényvédelemmel kapcsolatos munkavédelem problémáiról is. 3€T — A RECSKI Ércbánya „Szocialista munkabrigádja'’ versenyszerződést kötött eg> NDK-beli szocialista brigád­dal. Nagy becsülete van ná­lunk a társadalmi munká­nak. Az emberek összefogá­sából hidak, járdák, orvosi rendelők és egyebek épül­nek szerte a megyében, mint például Visontán is. Ebben a Mátra aljai kis községben 1959-ben a ter­vezett 20 000 forint helyett 65 000 forint értékű társa­dalmi munkát végeztek a lakosok és ez csalhatatlan jele annak, hogy a jövő évi tervek is mind-mind valóra válnak. Egyik levelezőnk írja, hogy amikor nemrégiben Visontán járt, — megemelte a kalapját azok tiszteletére, akik részt vettek a nagy­szerű, új építkezésekben. Úgy véljük, ezzel mind- rnnyiunk elismerését és kö­szönetét tolmácsolta... (-dy) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom