Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-10 / 290. szám

Az ólombetűk birodalmában (Márkusz László képes riportfsf AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 290. szám ARA: 50 FILLÉR 1959. december 10., csütörtök Magyar— nyugatnémet kereskedőim! megaliapodast irtán alá Tiszta beszéd, világos feladatok A pártkongresszus idősza- ; ka alatt a nyugati sajtóban hírek jelentek meg arról, hogy a magyar kommunis­ták eme tanácskozásán nagyszabású, fordulatot je­lentő bejelentések hangza­nak majd el... A sokat sej­tető hírecskék sokasága — amelyeknek magja nem volt más. mint rosszindulatú ta­lálgatás. valamiféle nyugati szenzációvárás — úgy puk­kant széjjel, mint a szap- | panbuborék. Semmi olyan $ bejelentés a kongresszuson ‘j nem hangzott el. ami „kü- j i Ionos örömmel" tölthetné el ( azokat a köröket, amelyek a „szenzációs” és nyugati szemmel nézve „fordulatot jelentő” témákat vártak. A kongresszuson elhangzott I beszámolók. hozzászólások és bejelentések. — mert vol­tak bejelentések — a mi számunkra jelentenek külö­nös örömet, mindezek ne­künk jelentenek sokat és nagyot, további előrehala­dásunk érdekében. A mi számunkra a part hetedik kongresszusa nagy­szabású tanácskozás volt a munkáról. Elvégzett tevé­kenységünkről. annak ered­ményeiről és jövőnk pers­pektíváiról. Dolgozó népünk legjobbjai. a part legjobb­jai mérték fel azt az utat, amelyet eddig és különösen az ellenforradalom fegyveres leverése óta elértünk. Hall­gattuk Kádár János elvtárs beszámolóját. A beszámoló­ból teljesen hiányoztak a régebben és mástól megszo­kott, ismert dagályosságok, a tények túlértékelése, hi­ányzott a politikai tolvaj­nyelv legapróbb jelenléte, a sokféle érthetőségre alkal­mat adó kifejezések árnya­lata is. A beszámoló: nyílt­szívű, tiszta beszéd volt, a tények sokaságának elvi és gyakorlati értékelése, amelynek minden mondata azt a felelősséget, azt a mérhetetlen szeretetet su­gározta, amelyet az orszá­got és népet vezető párt érez múltunk, jelenünk és ragyogó távlatú jövőnk iránt. Az elkövetkező öt­éves terv távlatai — ame­lyeket most folyó három­éves népgazdasági tervünk gyorsabb, jobb teljesítésé­vel, mostani és közeli ered­ményeinkkel alapozunk meg — nagy vonzóerővel bírnak. Az ipar megfelelő arányú és irányú fejlesztése, a terme­lékenység növelése, a beru­házások célszerű felhaszná­lása. a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének el­érhető és elérendő perspek- i tívája, ezzel egyetemben a | mezőgazdasági termelés fej- > Iesztése, mind-mind olyan I feladat, amelynek végrehaj- J tása az ország, a nép- 5 gazdaság további megerősö- I dését. a dolgozó nép élet- ' színvonalának további, még ? magasabb szintű emelését j hozza maga után. — meg- J valósítva a szocializmus Í alapjainak lerakását ha­zánkban. A párt által fel­vázolt új ötéves tervünk így 5 mutat a távolabbi jövendő- 5 he is: milyen alapokon kez- ; dünk majd hozzá a szocia- 1 lizmus további megvalósí­tásához, a hatalmas épület falainak magasraemelésé- hez. A pártkongresszuson el­hangzott eme bejelentések nagy jelentőségűek. Öröm­mel fogadtuk őket — s ugyanígy dolgozunk, harco­lunk a megadott feladatok valóra váltásáért. A termésátlagok a nagyüzem előnyét igazol ják A nyári és az őszi betakarí­tási munkák befejezése után minden termelőszövetkezetben, községben, járásban felmérték a terméseredményeket, s a hol- dankénti átlagtermés kiszámí­tása után. lehetővé vált az ösz- szehasonlítás az elmúlt évi eredményekkel. A füzesabonyi járásban is el­készítették járási szinten a ter­més összesítését, s ebből a hol- dankénti átlagtermést. A búza a termelőszövetkeze­tekben 12,1 mázsát adott hol­danként szemben a tavalyi 9,48 mázsával. Az egyénieknél nincs ilyen nagy fejlődés, a ta­valyi 7,7 mázsás terméssel szemben az idén csak 8,3 má­zsát arattak átlagosan holdan­ként A rozs tavaly 6,18, az idén 8,5 mázsát termett a szövetke­zetekben. szemben az egyéniek 6,5. illetve 7 mázsájával. A burgonya átlagtermése 95 mázsa volt a szövetkezetekben az idén. míg az egyénieknél csak 75 mázsa. Deák Rózsi: A BARÄTSÄG vonatAn ★ Gyurkó Géza: AMÍG LEJUT... ★ NÉPSZÁMLÁLÁS 1960-BAN ★ MÉG EGYSZER A SZŰCSI bAnyAszénekkarról ★ TUDÓSÍTÁS AZ EGRI ÜGYVÉDI KAMARA « ÜLÉSÉRŐL ★ l Kiss János: MOST KEZDŐDIK CSAK IGAZAN... ★ ASSZONYOKNAK Algéria Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja megyénkben Tegnap Heves megyébe láto­gatott el Rasid Daui bej. Algé­ria Kommunista Pártja Politi­kai Bizottságának tagja, Szurdi Istvánnal, Heves megye or­szággyűlési képviselőjének, a Központi Bizottság tagjának kíséretében. Vendégünk Putnoki László elvtársnak, a megyei pártbizott­ság első titkárának társaságá­ban megtekintette Eger neve­zetességeit, majd Galyatetőre látogatott el. Az algériai vendég a késő esti órákban utazott el me­gyénkből. Kápolna község tanácsa jelenti: Kápolna község tanácsa eb­ben az évben 141 000 forintot használt fel a községfejlesztési alapból. 128 000 forintért vásároltak egy lakást, amelyben ma a gyógyszertár van. A közvilágí­tás fejlesztésére több mint 11 ezer forintot fordítottak, ugyan­akkor 5000 forintos költséggel bővítették a községi hangos­híradó berendezését is. A fel nem használt 146 000 forintot a jövő esztendőre vi­szik át és az ez évi, valamint a jövő évi községfejlesztési alap­ból kultúrházat szeretnének építeni.' Megyei konferenciát rendez a megyei tanács és a Hazaf.as Népfront elnöksége A megyei tanács második emeleti nagytermében konfe­renciát rendez a Hazafias Népfront elnöksége és a megyei tanács december 11-én, délelőtt 10 órai kezdettel, A konferencia napirendjé­nek pontjai között első helyen szerepelnek a község-, illetve a városfejlesztési munkatapaszta­latai. Ezekről a tapasztalatokról Ivády József elvtárs, a megyei tanács VB-elnökhelyettese tart beszámolót. A hozzászólások után ki­osztják a jutalomtárgyakat azoknak a munkásoknak, akik példamutató társadalmi mun­kát végeztek. Nagy a forgalom az egri „Játék utcában“ A Sándor Imre utca rövid időre új nevet kapott: a nagy karácsonyi vásár időszakára „Játék utcának” keresztelték el. Az utca rászolgált ideiglenes nevére, mert nemhiába hal­mozták fel a nagy mennyiségű játékárut az üzletekben, vásár­ló is akad bőven. November 29-től 140 ezer forint forgalmat bonyolítottak le a játékrészleg- nél. igaz. hogy a többi üzletnek is volt 200 ezer forint forgal­ma. Most az ajándékozások időszakában igen sok az érdek­lődő. vásárló. így a Kiskereske­delmi Vállalat a halaspiacra, valamint a főutcára is építtet új játéksátrakat. A megyei konferencián meg­jelentek közös ebéden vesznek részt a Helyőrségi Tiszti Klub­ban. Teljesítették évi tervüket a Heves megyei Nyomda Vállalat dolgozói. Gyöngyösről mutatunk be most néhányat azok közül, akiknek része van az eredményekben. Budai Éva még 16. évét sem töltötte be, s így mint fiatalkorú, napi hat árat doU gozik a nyomdában, ő is teljesítette vállalását. Magyarország és a Német; Szövetségi Köztársaság képvige-j lői Budapesten , aláírták az; 1960-as, évre vonatkozó áru- ! csereforgalmi megállapodást. A megállapodás mintegy 35 száza-1 lékkai emeli a kölcsönös áru- ■ csereforgalmat. A magyar kül- • kereskedelem többek között i vágómarhát, baromfit, tojást, j gyümölcsöt, bort. mezőgazdasá- < gi magvakat és más mezőgaz- ; dasági termékeket, valamint; hengerelt árut, izzólámpát.; elektromos cikkeket, gépeket és ; közfogyasztási cikkeket szállít; Nyugat-Németországba, ahon-; nan vegyiárukat, textil nyers-; anyagokat, hengerelt árut. gé-: pékét, elektromosipari készít-! ményeket vásárol. (MTI) 1 Hét gépet ke­zei Ablaka Fe­renc gépmester, tanulójával, Marosán Albin­nal. Jó szakem­ber, pontos munkát végez, így nagy része van a terv tel­jesítésében. Az úgynevezett magyar ügy vitája az EI\SZ közgyűlése előtt Péter János felszólalása NEW YORK (MTI): Kedd délelőtt az ENSZ-közgyűlés megkezdte az úgynevezett ma­gyar kérdés vitáját. Elsőnek Munro terjesztette be jelenté­sét. majd Cabot Lodge,* az Egyesült Államok ENSZ-kép- viselője szólalt fel. Ezután Péter János, a ma­gyar ENSZ-küldöttség vezetője mondott beszédet: Mindjárt kezdetben szeret­ném felhívni a közgyűlés fi­gyelmét két tényezőre, amelyek alapvető fontosságúak az egész vita szempontjából — mondot­ta bevezetőben. Az első: a magyar népnek csak egy kérése, mondhatnám na­gyon is indokolt követelése van az ENSZ-hez, hassunk közösen oda, hogy Magyar- országot nem használják fel többé a hidegháború eszközéül. Jó néhány delegátus kérdez­te tőlem az elmúlt napokban — mondotta ezután —, hogy kül­döttségem egyáltalán részt kí­ván-e venni a vitában? Dele­gációmnak jogilag és politikai­lag valóban minden oka meg lenne arra, hogy ne vegyen tu­domást sem a vitáról, sem er­ről az iratról. Ennek ellenére, úgy határoztunk, hogy részt veszünk benne, bizonyítva ez­zel, hogy a közgyűlés iránti megbecsülésből eleget teszünk a közgyűlés határozatainak még egy ilyen esetben is, azzal a fenntartással természetesen, hogy visszautasítunk minden beavatkozási kísérletet bel- ügyeinkbe. Ha bonckés alá vesszük ezt a kérdést, először is arra kell rátapintanunk, mi az igazi cél­ja és az irat szerzője nem hagy kétséget efelől. mert megbíza­tásának lényegét nagyon is tö­mör és kifejező szavakban fog­lalja össze. Az említett irat he­tedik oldalán a 14. pontban ezt olvassuk: „Arra a következte­tésre jutottam, kötelességem tovább szolgálni az Egyesült Nemzeteknek a magyar kérdés­ben kinevezett különmegbízott- jaként, annak jelképeként, hogy az Egyesült Nemzetek a; közgyűlés határozatainak szel- J lemében továbbra is szorgal-< mázzá Magyarország politikai < függetlenségének elérését”. < Milyen elgondolás rejlik a vita tárgyát képező irat leleple­ző meghatározásai mögött? Mi annak a politikai függetlenség­nek az értéke és kihatása, ami­re az általam idézett tisztelet­re méltó úriember törekszik? Ezek a kifejezések nem talál­hatók.a Magyarországra vonat­kozó közgyűlési határozatok egűikében sem, hanem a Ma­gyarországgal foglalkozó leg­utóbbi hivatalos amerikai meg­nyilatkozásokat tükrözik. Az. amerikai nyilatkozatok ismétlé­sei és az eredet meghatározza értelmüket. Mit értenek az amerikai for­rások a Magyarország politikai függetlenségéért folytatott hosz- szúlejáratú politikán? Ezek a hosszúlejáratú kijelentések az Egyesült Államok második vi­lágháború utáni európai, vagy íFolytatás a 2. oldalon) Fabricius Imre a szép nyom­tatványok szedésének mestere a gyöngyösi nyomdában, VILAö PROLETÁRJAI, EOYESÜLIETEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom