Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-17 / 296. szám

1950. december IT, csütörtök nepüjsag * Sajót erőből Termelőszövetkezeteinkre efere inkább jellemző, hogy az állami segítségen túl igyekez­nek saját erőből megoldani nagyobb beruházásokat. Az újlőrincfalvi Május 1 Tsz 50 férőhelyes istállót épített fel saját építőbrigáddal, saját erő­ből és a patronáló vállalat se­gítségével. A maklári terme­lőszövetkezetek üszőket vásá­roltak saját erőből... Ezek a példák nem egyedülállóak, hi­szen megyénkben alig van olyan termelőszövetkezet, amely ne tudna felmutatni je­lentős értékű saját erőből megoldott beruházást. A törekvés arra, hogy minél kisebb mértékben vegyé/C igénybe az állam segítségét, és mirtél nagyobb dolgokat oldja­nak meg maguk erejéből, egy­re több termelőszövetkezetben válik jellemzővé, különösen az új szövetkezeteknél. Ezt a tö­rekvést nagymértékben támo­gatja a nemrégiben megjelent 3004/2-es kormányrendelet, amelynek elve — eltérve az eddigi gyakorlattól — az, hogy olyan mértékű állami támoga­tást biztosít az esetek többsé­gében, amilyen erőfeszítéseket tesz a szövetkezet hogy maga oldja meg beruházási problé­máit. A termelőszövetkezetek előtt álló nagy feladat az, hogy a lehetőséghez képest biztosítsájc az egyre növekvő szükségletei ellátását, fokozzák a rendelke­zésükre álló eszközökkel a terméshozamokat. Ez a feladat nem ritkán nagyobb beruhá­zások segítségévéi oldható meg. Államunk sok segítséget nyújt éhhez,, minden erőből támogatja a tagság ilyen irá­nyú kezdeményezéseit. Me­gyénkben különösen a hatvani, pétervásári, gyöngyösi és egri járásokban van sok lehetőség arra. hogy a termelőszövetke­zeti községekben többet fog­lalkozzanak gyümölcstermesz­téssel, növeljék a szőlőtermő területeket. Amennyiben a tagság saját erőből fog hozzá ehhez a munkához, az állam is segítséget ad. mert a ren­délét értelmében a 10 holdnál nagyobb területű, nagyüzemi követelményeknek megfelelően telepített zárt gyümölcsös után jelentős hitelelengedésben ré­szesíti a szövetkezeteket. Fókozótt segítséget nyújt a körmány a szövetkezeteknek gépek vásárlására is. Ameny- nyibén a szövetkezet bizonyos összeget hajlandó gépvásárlás­ra fordítani, az állam a szövet­kezet vagyoni helyzetétől füg­gően, hítélt is nyújt a vásár­láshoz. Ez ismét nagy lépéssel ségítí a szövetkezeteket abban, hogy könnyebbé tegyék, gépe­sítsék a munkát. Igen nagy segítséget ad az állam az olyan termelőszövet- kezetéknék, amelyek saját erő­ből fejlesztik állatállományukat. Minden szövetkezet, amely ezt a célt tűzi maga elé. minden saját nevelésű, továbbtenyész- tésre alkalmas üszőborjú után A pértirodán papírhalmazok­kal körülvéve bizottság ülése­zik már reggel óta. A többórás vita a fáradtság szarkalábait vonja a szemek alá. Nem könnyű a döntés. Nem könnyű megállapítani, hogy az üzem­nél, a Mátravidéki Erőműnél kik bizonyultak legjobbnak a kongresszusi munkaversenyben, ki ntéltó a Kiváló dolgozó cím elnyerésére, kinek a munka­termét díszítse a kongresszusi verseny győztesének járó se­lyemzászló. Figyeljük csak kisSé a vitát. — A szállítóüzemnél a Zsiga- brigád végzett kiemelkedő munkát —. ad javaslatot a bi­zottság elnöke, név szerint Ba­lázs Pál művezető. — Tari Béla harmadját le­hetne elsőnek említeni —, így Kővári József üb-titkár. — A kisüzemi háromszög ér­tékelése szerint Szálkáiéit az elsők. Nehéz a döntés. Végül is sza­vazással segítenek lezárni a vitát; mégpedig Tari Béláék javára. De máris újabb fogós kérdés akadt: a kazánüzemi el­sőséget kell eldönteni. A néze­ték itt is összecsapnak. — A Szikra-brigád mindig kezdeményezett —. kezdi a bri­gád érdemeit sorolni a bizott­ság egyik tagja. — A vállalat szempontjából meghatározott összegű hitelt igényelhet férőhelyek építésére vagy hitelelengedésben része­sül. Hasonlóan nagy mértékben támogatja kormányunk az építkező termelőszövetkezete­ket. A segítség mértéke, kü­lönösen a most kezdő terme­lőszövetkezeteiknél jelentős, amelyek a kezdet nehézségei­vel küzdenek, de ugyanakkor a szövetkezet tagjai hajlandók saját erőből is hozzájárulni a szövetkezeti gazdaság fejlesz­téséhez. A rendelkezés érteb méhen, amennyiben a szövet­kezet saját erőből építkezik, jelentős összegű hitelelenge­désre számíthat. A kormányhatározat e né­hány pontja is bizonyítja, ér­demes a termelőszövetkezetek­nek saját erőből megoldani minél több problémát, hiszen az állam is nagymértékben támogatja az ilyen irányú te­vékenységet. Jelentősége van a szövetke­zeti életben annak, ha a tag­ság nem vár másra — ez eset­bein nem az allamra —, hogy megoldják égető problémáit, hanem maga lát hozzá, hogy megoldja azokat. Az ilyen ter­melőszövetkezetekben — és ta­lálhatunk rá példát, nem is ke­veset a régi termelőszövetkeze­tek között — nagyobb becsü­lete van a közös vagyonnak, mert minden tag érzi, hogy az istálló felépítésében, az álla­tok megvásárlásában, vagy ép­pen a gépvásárlásban neki is része van. Fontos a saját erő növelése azért is, mert az olyan termelőszövetkezet, amely nagyrészt a maga erejével küzd meg a kezdeti nehézsé­gekkel, ahol a tagság — ha éppen arról van szó — még az egyéni bevétel rovására is növeli a közös vagyont, na­gyobb a becsülete a még kí­vülálló egyénileg dolgozó pa­rasztok előtt. És nem utolsó­sorban szükség van a saját erőből történő beruházások fokozására azért is, mert kor­mányunk és államunk nem teremthet mindent elő a szö­vetkezeti gazdaságok részére, maguknak a tagoknak is je­lentős részt kell abból maguk­ra vállalniok. Hiszen ezek a beruházások végső soron a tag­ság jövedelmét növelik majd, az egész szövetkezeti gazdaság megszilárdításához, fejleszté­séhez járulnak hozzá. Termelőszövetkezeteinkben ezekben a napokban készülnek el a zárszámadások és készül­nek az új tervek is. E tervek készítéséhez, amelyek a jövő esztendei feladatokat szabják meg, figyelembe kell venni azt is, milyen lehetőségek áll­nak a közös gazdaság előtt, melyek azok a feladatok, ame­lyeket saját erőből is meg tud­nak oldani. A szövetkezeti ve­zetőket és a tagságot az vezesse ezeknek a terveiknek a készí­tésénél, hogy mennél többet igyekezzenek saját erőből megoldani, mert annál többet tud segíteni az állam is és annál gyorsabban válik virág­zó nagyüzemi gazdasággá szö­vetkezetük. Deák Rózsi Segítség a termelőszövetkezeteknek (Tudósítónktól) A Domoszlói Állami Gazda­ság évek óta rendszeresen se­gíti a környéken levő termelő­szövetkezeteket az eredményes gazdálkodás sikeres megalapo­zásában. 'A gazdaság szakem­bereit ott találjuk a termelő- szövetkezetekben. tervkészítési, vetési, növényápolási, aratási és betakarítási munkák meg­kezdése előtt és közben is. Nagyüzemi termelési tapaszta­lataikat, bevált termelési mód­szereiket jó eredménnyel tud­ják a termelőszövetkezetek hasznosítani. Előnyös a gazda­ság tanácsadása az áruértéke­sítés területén. Könyvelési és pénzügyi szakembereink segí­tenek a pénzgazdálkodás meg­szervezésében. Különösen érzi a gazdaság támogatását a karácsondi ter­melőszövetkezet, amelynek anyagi segítséget is nyújtott nem egy alkalommal. A vetési munkák megkezdése előtt a termelőszövetkezet szokvány­minőségű vetőmagját nemesí­tett vetőmagra cserélte át, — segítve ezzel a nagyobb termés elérését. Az őszi vetések ide­ién, amikor a tsz saját erejéből nem tudta a megfelelő időben biztosítani a vetési munkákat a gazdaság sietett segítségére. A gazdaság két fogatos vezető­gépe és egy gyűrűshengere se­gítette a tsz-t az őszi munkák­ban. A karácsondi tsz eredményes gazdálkodását nagymértékben elősegíti, a közös állomány fej­lesztését gyorsítja a növendék­szállás felépítése. Mivel kapa­citás hiánya miatt a vállilatók az építkezés kivitelezésére nem vállalkoztak, a gazdaság építő­brigádja — a termelőszövetke­zeti tagság részvételével —. kezdte meg az 50 férőhelyes szabadszállás megépítését. Így a termelőszövetkezetnek lé­nyegesen kevesebbe kerül az építkezés. A gyöngyöshalászi és a hal- majugrai termelőszövetkezetek is érzik a gazdaság segítségét, hiszen kisebb-nagyobb munka­gépek megtalálhatók az állami gazdaságban. Elkészült az egri S zuihzimplíü Az egri Gárdonyi Géza Szín­ház szakszervezeti bizottsága, valamint vezetői és művészei kedves karácsonyi'—újévi meg­lepetést készít, illetve készíttet a színházlátogató, a színházat szerető közönség számára: a Színésznaptárt. A szép. kék műanyagborítású naptár hetes beosztású: minden hétnél egy-egy színészportré, az előadott darabokból egy-egy jelenet, vagy a. színház belső életét mutató egy-egy kép. A színészportrék alatt rövid élet­rajz áll: a jeleneteket ábrázoló képek alatt pedig idézetek a darabról szóló kritikákból. Köz­li a naptár a magyar színművé­szet elmúlt nagyjainak születé­si és halálozási dátumait, s akiket érdekel, megtudhatják a naptárból a színház művészei­nek névnapját is. Az 1960. évi Színésznaptár­nak —. amelyet Kozaróczy Jó­zsef szerkesztett —. minden bi­zonnyal sikere lesz a közönség soraiban. — MA ESTE AZ egri Vá­rosi Művelődési Házban a Dallamok szárnyán című műsor keretében Les Paul gitározik, és a Maraja-trió énekel. 0 gíjvi,: tiA'.W,,. m Szilágyi Elek: OLVASÓ Nö A kisipari szövetkezetek megyei értekezlete A K1SZÖV-SZÉKHAZ nagy­termében kedden délelőtt me­gyénk ktsz-einek vezetői Kar­nis Pál megyei elnök beszámo­lóját hallgatták meg. — Az év elején súlyos lema­radás jelentkezett tervünk tel­jesítésében — mondotta a többi között. — De a III. negyedév folyamán megyénk kisipari szövetkezetei jelentős eredmé­nyeket értek el és a kongresz- szusi munkaverseny lendületé­vel behozták a lemaradást. Megyei szinten jelenleg 103 százalékos tervteljesítésnél tar­tunk. Eredményeink számotte­vőek. A III. negyedév végéig 106 millió forint értéket ter­meltünk. A 2200 szövetkezeti tag összefogásáról, akaratáról és szorgos munkájáról tanús­kodnak ezek a számadatok. Ezután a KISZÖV elnöke az egyes ktsz-ek eddigi munkájá­val, elért eredményeikkel és hibáikkal foglalkozott. Tények­kel és számadatokkal bizonyí­totta megállapításait. — Pártunk VII. kongresszu­sa meghatározta az előttünk levő legfőbb feladatokat. Ha azokat a szövetkezetek vezetői és a tagság gondosan tanulmá­nyozzák, rájönnek, hogy van még tennivaló a folyamatos termelés, a gépesítés, a terme­lékenység emelése, a műszaki fejlesztés, az új tagok szerve­zése és nevelése, egészség- és Újból felparázslott a nemes vetélkedés tüze Tovább folytatják a munkaversenyt a Mátravidéki Erőmű dolgozói viszont az Acél-brigád végzett fontosabb munkát —, bizony­gatja Farkas József főmérnök. — Valóban, nincs lényeges különbség —, de az a Szikra­brigád javára írandó, hogy ön­kéntes társadalmi munkát is végeztek —, védi a Szikra el­sőbbségét Balázs elvtárs. Nagyon sok tényt, szempon­tot kell figyelembe venni egy ilyen döntésnél. Még az üzem­be is betelefonált a bizottság, hogy rögtönzött közvélemény­kutatás formájában tájékozód­jék. kit tartanak a legjobbnak, s melyik brigád nyerje el a zászlót. Ilyen alapos megfontolás, sok-sok körülmény mérlegelése után mondták ki a szót az első­ség kérdésében. Így lett a ka­zánüzem legjobbja a Szikra­brigád. s egyben az üzemi ver­seny második helyezettje. Azt; hogy a kongresszusi zászló melyik brigádhoz kerül­jön, nem a protekció, nem a részrehajlás, hanem a teljesít­mények megfontolt értékelése döntötte el. De még a bizottság döntése sem végleges, még két fórumnak kell jóváhagynia. hogy „jogerőssé” váljon. Bü­rokrácia ez? Korántsem. Az erőmű dolgozói, mint más üze­miek. nagy figyelemmel kísé­rik az értékelést. A szívvel lé­lekkel végzett munka eredmé­nyére mindenki kíváncsi. Egyes részletek már ismere­tesek az emberek előtt. Többek között az az örvendetes hír. hogy a járási pártbizottság kongresszusi zászlaját az erőmű hódította el. Ott díszíti a pártirodát, s mél­tán került ide a zászló. — Amellett, hogy tervünket jóval túlteljesítettük és az első tíz hónap alatt 24 millió forint értékű villamosenergiával ter­meltünk többet, még 13 millió 934 ezer forint önköltségcsök­kentést is elértünk —. adja ma­gyarázatát a zászló elnyerésé­nek Záray Géza igazgató. Titkos reményünk, hogy a megye ieoiobb üzemének járó kongresszusi zászló is rövide­sen odakerül a többi mellé. — Csak a cukorgyáriak meg ne előzzenek — aggódik Balázs Pál művezető. Az aggodalom jogos, de a re­mény is. Itt az erőműben ugyanis nem feleződött be a munkaverseny, bár a kongresszus tiszteletére indított vetélkedés ezzel az ér­tékeléssel lezárult. De novem­ber 20-án már nyilvánosság elé került az erőmű dolgozóinak felhívása —, április 4. tisztele­tére tovább folytatják a mun­kaversenyt. Ebben van a remény teljesü­lésének alapja. Az év végéig még újabb milliókkal gyarapít­hatják a majd tizennégy milliós megtakarítást s ez biztosíthatja számukra, hogy a legjobb ered­ménnyel zárják az évet és ki­érdemeljék a legjobbaknak iá­ró elismerést és jutalmat. A verseny tehát tovább fo­lyik. Ebben a versenyszakasz­ban újabb 1 fillér megtakarí­tást akarnak elérni egy kilo­wattóra villamosenergia elő­állításánál és további terveiket is másfél százalékkal akarják munkavédelem, valamint a dolgozókkal való bánásmód te­rén. A technika fejlődése, a mtezőgazdaság szocialista át­szervezése és a lakosság igé­nyeinek növekedése egy sor olyan problémát vet fel, ame­lyeket a kisipari termelőszö­vetkezeteknek sürgősen meg kell oldaniok. Fontos, hogy az építőipari ktsz-ek határidőre és kifogástalanul befejezzék az 1959-re vállalt tsz-építkezése- ket, másoktól meg azt várja a lakosság, hogy szép, fényezett bútorokat gyártsanak, de nagy figyelmet kell szentelni a ház­tartási gépek és a különböző járművek garanciális javításá­ra és a szervizszolgálat meg­szervezésére is. A tagság és a vezetőség összefogásával, gépe­sítéssel, jobb műszaki feltéte­lek biztosításával kevesebb és könnyebb fizikai munkával tel­jesíteni fogjuk a jövő évi na­gyobb feladatokat is — mond­ta Karnis Pál, a KISZÖV me­gyei elnöke. ÖNODI ANTAL, az Egri Fod­rász Szövetkezet elnöke a tag­ság nevében indítványozta, hogy a kongresszusi verseny folytatódjék a felszabadulási versenyben. Iparáganként gon­dosan értékeljék és idejében hozzák nyilvánosságra a ver­senyeredményeket és jutal­mazzák versenyzászlóval a győztest. A KISZÖV és minden oooooooooooooooo túlszárnyalni. Sikerül majd ez? Minden bizonnyal. Biztosíték erre a fizikai és műszaki dol­gozók jó kapcsolata, a töretlen versenyszellem, amely az erő­mű valamennyi dolgozóját át­hatja s amely már olyan sok munkasiker forrása volt ebben az évben is. Biztosíték erre. hogy reális vállalásaiknak meg van az alap­ja és a kongresszus irányelvei szerint egyre több villamos­energiára van szüksége az or­szágnak és a szükségben min­dig számítani lehetett a mátra- vidékiek segítségére. Az úi versenyszakasz tervei, elképzelései már kialakultak. Néhány napon belül nagygyű­lésen is megismerkedhetnek vele az erőműviek. hogy újabb javaslatokkal, vállalásokkal ki­bővítve, még konkrétabbá, megvalósíthatóbbá tegyék. S ha az év befejeztével újra összeül az értékelő bizottság, ha újra az elsőség fölött vitá­zik az üb-titkár. a főmérnök, a laboratórium vezető, a KISZ- megbízott és a művezetők, kí­vánjuk. hogy olyan országra- szóló termelési eredményeket adhassanak közzé, amely méltó lesz félszabaflulási ünnepünk­höz, amelynek tiszteletére meg­hosszabbították a nemes vetél­kedést. Kovács Endre szövetkezet fordítson nagyobb gondot a jövő évi reális terv­számok kialakítására. Az Egri Asztalosipari Ktsz a munkásvédelem állandó szem előtt tartására hívta fel a mű­szaki vezetők figyelmét. Gépe­sítsünk az anyagi erőink szabta lehetőségekhez mértein, de gon­doskodjunk gépeink minél jobb kihasználásáról, hogy a beru­házásokkal egyidejűleg emel­kedjék a termelékenység, csök­kenjen az önköltség. A SZÖVETKEZETI vezetők érzik és felszólalásaikban kife­jezésre is juttatták, hogy ér­demes, sőt szükséges még be­szélni jövőnk megalapozásáról* Mindenki azt hangsúlyozta* ami saját szövetkezetének legjobban hiányzik és legjob­ban fáj. De az elnököknek* műszaki vezetőknek nem sza­bad megfeledkezniük azokról a tartalékokról, amelyek minde­nütt rendelkezésre állnak, amelyekhez különösebb beru­házás és befektetés sem szük­séges. Hallgassák meg a dól- gozók kezdeményezéseit, és öt­leteit, alkalmazzák az új mun­kamódszereket. az újabb tech­nológiai eljárásokat, használ­ják ki jobban a meglevő gépe­ket, ne restelljék mások ta­pasztalatait átvenni, haszno­sítsák azokat a szövetkezetek és a népgazdaság javára. Borost István, a Hatvani Sza- 3bő Ktsz elnöke, a gépesítés és a beruházások terén mutatkó- zó nehézségekről beszélt és bí­rálta az OKISZ sokszor lélek­telen. bürokratikus ügyintézé- tsét. Szerinte a bérezésnél is bajok vannak. Ezt több felszó­laló (például a Recski Vegyes, a Gyöngyösi Szabó Ktsz) is iszóvá tette. Ezért bizonyára megnyugtató és hasznos len­ne. ha ezt a kérdést a KISZÖV [— esetleg a Nemzeti Bank bevonásával — megvizsgálná [és a lehetőségekhez képest or­vosolná. Az Egri Vasipari Ktsz elnöke [sok éves tapasztalaton: alapján a tanuló - és szakemberképzés [és a felvilágosító munka je­lentőségére, valamint a helyes [készletgazdálkodás fontossá­gára utalt. VALAMENNYI felszólalás­tól a munka megjavításának, [egymás kölcsönös segítésének és a szövetkezeti eszme ápolá- [sánaií szándéka csendült ki. [Ha az elhatározásokat és a [megyei értekezleten elhangzott [szavakat tettek követik, akkor ^jövőre ktsz-eink nagy lépést Stesznek előre. £ Fazekas Lásztf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom