Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-16 / 295. szám

2 népújság 1959. december 16., szerda A szovjet kormány nyilatkozata a Német Szövetségi Köztársaság új pafeifegy vérzéséről MOSZKVA (TASZSZ): A. M. Tyimoscsenko, a Szovjetunió ideiglenes bonni ügyvivője de­cember 14-én felkereste a Né­met Szövetségi Köztársaság külügyminisztériumát, s a szov­jet kormány nevében nyilat­kozatot tett. A nyilatkozat hangsúlyozza: „A szovjet kormány már több ízben figyelmeztette a szövet­ségi kormányt, ne bonyolítsa különböző katonai és egyéb in­tézkedésekkel az államok kö­zötti viszonyt és ne nehezítse meg fontos nemzetközi prob­lémák megoldását. Ismeretes, hogy a Bundeswehr atom- és rakétafelfegyverzésrőí hozott döntés veszélyesen fokozta az európai feszültséget és to­vábbra is nagy súllyal ne­hezedik az államközi kap­csolatokra, akadályozza sok megoldatlan probléma, egyebek között a német nép szempontjából olyan fontos kérdés rendezését is, mint Németország egyesí­tése. Ez a döntés ugyanakkor egyál­talán nem javította meg a Né­met Szövetségi Köztársaság nemzetközi helyzetét, csupán bizalmatlanabbá tette az euró­pai népeket a nyugatnémet politikával szemben. Figyelem­be kell venni, „hogy az NSZK kormánya rendszerint éppen akkor válik különösen tevé­kennyé katonai intézkedések megtételében, amikor a nem­zetközi feszültség bizonyos mérséklődése tapasztalható, amikor a közeledés jelei mu­tatkoznak Kelet és Nyugat ál­lamai között. Ez a helyzet most is”. Az utóbbi időben a Nyugat- Európai Unió keretében több olyan határozatot hoztak, amely meggyorsítja Nyugat-Németor- szág újrafelfegyverzését. Ismeretessé vált az is, hogy az NSZK kormánya nagymé­retű hadihajók és tengeralatt­járók építéséhez, továbbá kü­lönböző típusú tengeri aknák gyártásához szándékozik hoz­zákezdeni. Vannak olyan el­gondolások, hogy az új hadi­hajókat rakétafegyverekkel szerelik fel. A felsorolt tények azt bizo­nyítják, hogy az NSZK kormánya a Nyu­gat-Európai Unió-ban és a NATO-ban való részvételét fegyverzete állandó növe­lésére használja fel és minden eszközt megragad, hogy egymás után érvénytele­nítse még a párizsi egyezmé­nyek vele szemben alkalma­zott csekélyszámú korlátozását is. A szovjet kormány ismétel­ten hangsúlyozza, hogy az NSZK kormányának szóban forgó intézkedései merőben el­lentétesek más államok erőfe­szítéseivel, amelyekkel igyek­szenek véget vetni a hideghá­borúnak és a fegyverkezési hajszának. Az említett intézke­dések nem hozhatók összhang­ba azokkal a nyugatnémet kormánynyilatkozatokkal sem, amelyek szerint az NSZK kor­mánya állást foglal az egyete­mes leszerelés mellett és abban a nemzetközi feszültség csök­kentésének legfontosabb elő­feltételét látja. A bonni kormány politikája nem teszi indokolttá azt a fel­tevést, hogy ténylegesen kíván­ja a háború utáni problémák békés rendezését a közelgő csúcsértekezleten. Ha nem így állna a dolog, akkor tartózkod­nék minden olyan lépéstől, amely a megegyezést akadá­lyozó újabb nehézségeket ered­ményez vagy eredményezhet. A szovjet kormány ugyan­úgy, mint a többi békeszerető állam kormánya, azt tartja, hogy a nemzetközi biztonságnak nem a fegyverkezési haj­sza és az úgynevezett ka­tonai egyensúly ingatag pillérein kell nyugodnia, hanem a gyümölcsöző és kölcsönösen előnyös együtt­működés, a bizalom és a barátság egészséges alap­ján, A szovjet kormány szeretné felhívni a szövetségi kormány figyelmét, hogy amikor ösztö­nözni igyekszik a fegyverkezé­si hajszát, és akadályozza a német militarizmus által ki­robbantott világháború marad­ványainak eltüntetését, felelős­séget vállal magára saját né­pével és más országok népei* vei szemben. A szovjet kor­mány reméli, hogy a szövetsé­gi kormány még egyszer mér­legeli a béke és a német nép nemzeti érdekei szempontjából azokat a következményeket, amelyekkel az NSZK fegyver­kezési intézkedései járhatnak” A Szovjetunió londoni, pári­zsi, római, brüsszeli, hágai nagykövete, valamint luxem­burgi követe azonos tartalmú nyilatkozatokat juttatott el Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollan­dia és Luxemburg kormányá­hoz és felhívta figyelmüket azokra a kedvezőtlen követ­kezményekre, amelyeket az NSZK-nak a Nyugat-Európai Unió keretében végrehajtott nagyobb arányú felfegyverzése a nemzetközi feszültség továb­bi enyhítésének és a hideghá­ború megszüntetésének okoz­na. (MTI) Walter Ulbricht: A Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdaságának feladata, hogy maximálisan emelje az árutermelést BERLIN (MTI): Németor­szág Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának 7. ülé­sén, amelyet december 10, és 13. között tartottak meg, több mint száz tudós, kiválói állat- tenyésztő és brigádvezető, párt- és államfunkcionárius, továbbá pártonkívüli szakember is részt vett. Az ülésen Hans Reichelt föld­művelésügyi és erdőgazdaság­ügyi miniszter a most kezdődő hétéves terv időszakának fel­i!|lllllll!lllll1lllllia!!IIIIIIIIIIUIIIII!inillll!llllllll!lllllll!llllllllllf1!Illll!BIIIItiniliaillllllllliRII»l!l!ll|||!l|||||||MIIIIIIIIIIIllli8lll!IIIIIMlllIII||irl| IB i I Bl IB11B11B11R11«11B h«11« 11 III ■ I IR II ■ M a IIR11II! BIIRIIIIIRII RU IIIB11 ■ IIR11 ■ II a 11BIIVIIB11HI IB I i IIIB11 ■ IIRIIRI1B'IB IIIII ■ 11B ii B11R11RI IB IIHIIR11BIII II. Nem is olyan régen a kül­földiek kezében volt a szál­loda is és a város legszebb, leg­forgalmasabb része, egészen a folyóig. Angolok, cári oroszok, franciák, németek, japánok és belgák uralkodtak a nemzetkö­zi negyedekben, telihatalom­mal. Övék volt a folyamjog, önállóan adhattak ki pénzt, a folyó mentén voltak bankjaik. Kezükben tartották a hírköz­lést és a legnagyobb áruháza­kat is. A Jangcén hadihajóik ágyútorka meredt a városra, hideg gőggel ásítottak a népre. A hadihajókon vidám fickók; ha nem találtak jobb szórako­zást, az erősfényű hajóreflek- torókkal éjszakánként végig­pásztázták a várost, a part­menti kis viskókat és nagyokat nevettek, amikor a hirtelen fénytől felriadtak álmukból az emberek. Nappal a gyárakban zsák­mányolták ki a népet, éjszaka még ágyukban is éreztették ve­lük hatalmukat. A külföldi ne­gyedekben tetszés szerint állít­hattak bíróság elé kínaiakat. A fordítottjára gondolni sem le­hetett. A nép elszegényedett, a gazdagabbak sem bírták a ver­senyt a külföldi tőkével. A gyil­kos elnyomás ellen a század elején már szervezkedett a nép — először csak blokádot az amerikai, az angol, majd a ja­pán áruk ellen, később a harc különböző formáit. A „ne vá­sárolj idegen árut” jelszó élesz­tette a nemzeti öntudatot. Az első világháború idején vala­melyest erősödött a vuhani nemzeti burzsoázia is. Megje­lent a városban a kínai gyufa és pamutszövet. Nem akarom tovább idézni a múlt minden részletét, a harcokat, a gyilkosságokat a nemzetközi negyedekben, a kuomintangisták cselszövéseit, csupán annyit még a főmérnök szavaiból: — A vuhaniak — úgymond —, soha nem fogják elfelejteni a rájuk meredő ágyúk torkát, a reflektorok megalázó fényét. a nemzetközi negyedek urainak gőgjét, lakájaik kegyetlensége­it. A nemzetközi negyedeket azóta elsöpörte népünk szabad- ságszeretete. A városban azon­ban ma is fenntartják az angol és francia konzulátus helyisé­geit. Nem a mi hibánk, hogy most üresek. Mi békében aka­runk élni és úgy hiszem, visz- sza fognak még térni diploma­táik. Csak azt kell tudomásul venniök, hogy diplomaták egy szabad országban, s többé nem a nemzetközi negyedek teljha­talom parancsolói. A megvadult folyó Mi köze mindennek az árvíz- védelemhez — kérdezhetné va­laki. Sok köze van. A nemzet­közi negyedek, Kína régi urai sok mindenre gondoltak, csak arra nem, hogy jó gátakkal védjék a várost a Jangce ára­dásaitól. 1931-ben 32 000 ember életét követelte az árvíz. A szálloda előtt — ahova közben lesétáltunk —, annak idején másfél méteres víz állt. A köz­lekedés megbénult. A városban 700 000 ember éhezett. Pusztí­tott a járvány. Az urak maga­biztosan ültek kőházaikban és amint emelkedett a víz, úgy ..emelkedtek” ők is egyik eme­letről a másikra. A nép tehe­tetlen volt. A katasztrófa után hosszú évekre megbénult az élet.Harminckétezer halott, hét­százezer szenvedő. Ez volt a mérleg 1931-ben. És 1954-ben? Akkor is előrevetette árnyékát a katasztrófa. A nyári nagy esőzések ideién, májusban, jú­niusban és júliusban hatalmas mennyiségű csapadék zúdult a vidékre: májusban 354, június­ban 471, júliusban pedig 568 milliméter! Három hónap alatt 1393 milliméternyi eső! A leg­öregebb vuhaniak sem emlé­keztek olyan időjárásra. Június végén már 26 méter volt a Jangce szintje. 1931-ben 28 mé­ternél öntötte el a várost. A part mentén sétáltunk már. amikor a főmérnök a szemtanú hitelességével mondta el az 54- es hősi harc történetét: — Július első napjaiban to­vább ömlött az eső, rohamosan emelkedett a folyó szintje. A felszabadulás óta javítottuk ugyan a gátakat, de tudtuk, hogy az árnak már nem sokáig állhat ellen. Ismét katasztrófa fenyegetheti Vuhant? A veszély elkerülhetetlennek látszott. Az egyszerű emberek remegve gondoltak arra, hogy a pusztító ár ismét elsöpörheti fejük fö­lül a házat, s ismét tízezrek életét onthatja ki. Ekkor adta ki a párt a jelszót: Vuhant meg kell menteni! Az 1931-es ka­tasztrófa nem ismétlődhet meg! De sokan kételkedtek, de sokan mondogatták, hogy lehetetlen a gátakat ily gyorsan megerő­síteni! Inkább menekülni kel­lene' a katasztrófa elől! Nem menekülni kell. hanem szem­beszállni az árral és együttes erővel győzni — ezt hirdette a párt és a harc megkezdődött. Ki a gátakra a fiatalok, az erőskarúak! A nők főzzenek nekik, az egész város segítse őket! Ez lett a jelszó és rövid napok alatt három méterrel magasították, erősítették a gá­takat. A lakosságot segítette a katonaság. Vuhant az egész or­szág! — Augusztus közepén drá­mai napokat élt át a város. Ti­zennegyedikére további három és félmétert emelkedett a víz: 29 és fél métert mutatott a mérce, s még akkor sem állt meg! Augusztus tizennyolcadi­kén tetőzött 29,73 méterrel. S a hatalmas vízmennyiség meg­gyorsította a folyót. A hirtelen emelt földgátak itt is, ott is inogtak. Százhetvenezer ember magasította a gátakat, de vol­tak pillanatok, amikor úgy lát­szott, hogy a természet erői úr­rá lesznek valamennyiök aka­ratán és összefogásán. Augusz­tus 18-án az egyik ponton hir­telen belemart a víz sodra a friss gátba, s elsodrással fenye­gette az egészet. Ezernyi kato­na és fiatal rohant a veszélyez­tetett pontra. Százával szinte testükkel tartották a gátat, amíg megerősítették, s betöm­ték a lyukakat. A helyzet egy­re kritikusabbá vált. (Folytatjuk) Lovászi Ferenc adatairól szólva hangsúlyozta: „A mezőgazdaság dolgozói az­zal járulnak hozzá a legfőbb gazdasági feladatok teljesítésé­hez, ha a hétéves terv idősza­kában tovább növelik a mező- gazdaság árutermelését, még­pedig úgy, hogy a szarvasmar­ha-állomány már 1963-ban el­érje az 1965-re előirányzott szintet, továbbá, hogy határidő előtt teljesítsük a mezőgazdasá­gi termelés és az állattenyész­tés hozamának növelésére vo­natkozó terveket.- Walter Ulbricht, a Központi I Bizottság első titkára záróbe­szédében rámutatott: a dolgo­zzák szükségletei egyre nőnek, -éppen ezért a mezőgazdaságnak "az a legfontosabb feladata, hogy jjmaximálisan emelje az áruter- imelést. | A Központi Bizottság meg­bízta a Politikai Bizottságot. |hogy a Központi Bizottság leg- ! közelebbi üléséig dolgozzon ki |iavaslatot a mezőgazdaság előtt -álló feladatok megoldására. = (MTI) 1 Afrikai többségű | parlament I Tanganyikában | DARES SALAM (Reuter): = Richard Turnbull, Tanganyika |kelet-afrikai gyámsági terület |kormányzója üzenetet intézett |az ez idő szerint tíz afrikaiból, |tíz európaiból és tíz ázsiaiból -álló törvényhozó tanácshoz. Az |üzenet közli: Nagy-Britannia ^hozzájárult ahhoz, hogy 1960- \ban afrikai többségű tanganyi- ikai parlament jöjjön létre. = A brit javaslat szerint jövő -év szeptemberében általános ^választásokat tartanak Tanga- ínyikában. A választás eredmé­nyeképpen ötven mandátumból |tizenegyet ázsiai, tizet európai ^származású nyer el. a többit Epedig tanganyikai bennszülött -képviselőjelölt kapja. (MTI) | időjárás jelentés- Várható időjárás szerdán estig; »Erősen felhős, párás idő, többfelé ?havaseső, vagy havazás, mérsékelt Iszél. " Várható legmagasabb nappali hő- ^mérséklet szerdán: 0—plusz 3, leg­alacsonyabb hőmérséklet kedden =éjjel: 0—-mínusz 3 fok között. (MTI) ról, a szülői munkaközösségek­ről, s a szülők iskolájáról is. Nem hagyták ki a tanulást sem az asszonyok — hiszen nagyon sok asszony van, aki most is tanul —, az olvasómozgalom kiszélesítéséről a községekben, ahol a nőtanácsok igen jelen­tékeny segítséget tudnak nyúj­tani. Mindent összegezve, hasznos javaslatokat hallottak a községi nőtanácsok tagjai ezen a járási titkári értekezleten, s az itt hallottak alapján sok segítséget kaptak munkájukhoz. tatásról mert az edények szárazok és fényesek lesznek. Ez a mód­szer higiénikusabb és gazdasá­gosabb is mint a törülgetés. RECEPTEK PAPRIKÁSKRUMPLI ÖT PERC ALATT Megrövidíti a főzési időt a „Kukta”-fazék. Húsz-huszonöt perc alatt készül el benne a húsleves vagy a babfőzelék, 4—5 perc alatt megfő a papri­káskrumpli, s a kocsonyát sem kell órákig főzni, elkészül a „Kuktá‘’-ban 45 perc alatt. CSABAI SZALÁMI BAROMFIHÚSBÓL összetétel: 1,8 kg pulyka vagy libahús, fél kiló marha­húspép, 40 dkg sertésszalonna, ízlés szerint bors, paprika, majoránna, köménymag, fok­hagyma, só, késhegynyi salét­romsó. A marhahúst és a sza­lonnát egészen apróra több­szörösen átdaráljuk, a barom­fihúst viszont nagyobbra da­rálva keverjük hozzá. A fű­szerekkel jól összegyúrva, kol­bászbélbe töltjük és felfüstöl­jük. Nagyon ízletes. KAKAÓS TORTA 25 dkg cukrot, egy tojást, három dkg zsírt, vagy 5 dkg vajat fél óráig keverünk. Utá­na hozzáadunk 2 dkg kakaót, egy sütőport, 25 dkg lisztet, negyed liter tejet. Beleresze­lünk fél citrom héját. Zsíro­zott tepsibe öntve, lassú tűz­nél sütjük. ízlés szerint krém- . mel, vagy finomabb lekvárral töltjük. munkához, mint a férfiaknak, saját maguknak dolgoznak. A beszámoló befejező része a nőtanácsok munkájának tö- mesmozgalommá fejlesztéséről szólt Ehhez a pártonkívüliek segítségére is szükség van. Bíz­zunk jobban a pártonkívüliek- ben és igényeljük segítségüket — mondotta. Beszámolt a Gyermekvárosban tett látoga­tásról is, majd a fenyőünnepsé­gek megrendezését említette. Jezoviczki Vincéné beszámo­lója után több hozzászólás hangzott el a vezetőség munká­járól, általában a nőtanácsok- % ’ A mósogj A sok edény használata a háziasszony tapasztalatlansá­gára vall. A feleslegesen hasz­nált edények tisztítása sok munkát és időveszteséget je­lent. Ha nagyobb ebédet fő­zünk, természetesen több edény piszkolódik, de mindig lehet az edények használatá­val takarékoskodni. A mosoga- :táshoz két mély tálat haszná­lunk. Egyikben mosogatunk, a másikban öblögetünk. Előzőleg gondosan megtisztítjuk a tá­nyérokat. lábasokat az ételma­radékoktól. Az első tálba for­ró vizet öntünk — a nagyon jó Ultra mosogatóporból, vagy szódabikarbónából teszünk be­le. A második tálba szintén forró vizet, egészen kevés Ultra mosogatóporral. Először a poharakat mossuk, aztán a porcelán és végül a főzőedé­nyeket. Ha jó forró vízben öb­lögetünk, nem kell törülgefcni, inácsok szál petrezselyemből. Igen jó ízt ad. A régen használt termosz­nak kellemetlen szaga van. Használat előtt öntsünk bele Kevés ecetet és sót, s erősen rázzuk össze, majd langyos vízzel öblítsük ki. Nyitva áll­jon használatig. A tintafoltot előbb nyers tejben áztatjuk, majd porrá tört citromsót kevés vízben feloldunk és abban áztatjuk. Csepegtethetünk rá citromle­vet is. Ezután kell kimosni a ruhát. Tegnap délelőtt az Egri Já­rási Nőtanács kibővített titkári értekezletet tartott a községi titkárok részvételével. Az érte­kezleten Jezoviczki Vincéné, járási titkár tartott beszámolót, aki részt vett az MSZMP VII. kongresszusán. Beszámolójában méltatta a pártkongresszus jelentőségét és annak nemzetközi visszhangját, majd Hruscsov elvtárs nagy je­lentőségű beszédéből idézett. Elmondta, hogy a kongresszu­son valamennyi külföldi fel­szólaló aggodalmát fejezte ki azon veszteségért, ami orszá­gunkat érte az ellenforradalom alatt. De egyben elismerésüket is kifejezték azokért az ered­ményekért, amelyeket 1956 óta a párt vezetésével, irányításá­val elértünk. Ezek után a nők feladatairól, aktivitásáról beszélt. Most a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében is sok feladat há­rul a nőkre. De nemcsak itt. hanem a községekben, városok­ban a nevelés nagy része is az ő feladatuk. A különböző tö­megszervezetekben. a szülői munkaközösségekben, a peda­gógusokkal egyetemben a fia­talok nevelésében is nagy mun­ka vár rájuk. A továbbiakban a nemzetkö­zi nőnap méltó megünneplésé­ről. annak előkészítéséről szólt a beszámoló, ötven éves jubiJ leuma lesz a nemzetközi nő­napnak. s ezt majdnem minden országban megünneplik. A népi demokratikus országokban a nőmozgalom zászlaján az egyenjogúság jelszava áll. Ez nagy jelentőségű, mert a nők­nek is ugyanolyan joguk van a Apró U Ha csak a tojásfehérjére van szükségünk és a sárgáját szeretnénk eltenni néhány napra, a tojás két végét lyu­kasszuk ki vastag tűvel: a fe­hérje kifolyik, a sárgája a to­jáshéjban marad. —O— Élesztőt csak langyos tejben kelesszünk. Letakarva, egyen­letes hőfoknál kezeljük a kelt tésztát Sült baromfinak helyezzünk a hasüregébe egy kis csokrot, egy szál majoránnából, 3—4 Kibővített járási titkári értekezletet tartott az Egri Járási Nőtanács

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom