Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-12 / 292. szám

19S9. december 12., szombat NÉPÚJSÁG s Megkezdődött a szakmunkásképzés az állami gazdaságokban (Tudósítónktól) A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak gazdasági feladatairól, és a második ötéves terv előké­szítéséről kiadott irányelvei szerint fejleszteni és szélesí­teni kell a szakmunkásképzést a mezőgazdaságban. Az állami gazdaságok fő- igazgatósága rendeletben sza­bályozta és szakképesítéshez kötötte a gazdaságokban az egyes munkaköröket. A ren­delet értelmében egyes mun­katerületeken — gépesítés, traktorvezetés, növényvédelem, állattenyésztés, stb. — csak olyan dolgozók alkalmazhatók, akik az előírt szakképesítéssel rendelkeznek, illetve azt leg­később 1962—63-ig megszerzik. A rendelkezés alapján álla­mi gazdaságainkban széleskörű szakmunkásképzés indult meg részben a gazdaság állandó dolgozói, részben pedig az ál­la1 ános iskolából kikerült fia­talok részére. A fiatalok — me­zőgazdasági tanulók — három­éves tanulóképzés keretében sajátítják el a választott szak­mát és sikeres vizsga után kapják meg a szakmunkás ok­levelet. A gazdaság állandó dolgozói pedig hároméves téli üzemi oktatás keretén belül sajátítják el azokat az isme­reteket, amelyek a szakmun­kásvizsga letételéhez szüksége­sek. A szakmunkás-szükséglet tervszerű biztosítása érdeké­ben folyamatban van ötéves távlati szakmunkás-szükségleti terv készítése. A szakmunkás­szükségleti terv alapján kezdik meg a téli üzemi oktatás ki- szélesítését. dolgozóinknak be­vonását a szakmunkáskép­zésbe. Már az elmúlt évek során is volt üzemi tanfolyam az ál­lami gazdaságokban. Ezek azonban nem vették figye­lembe az állami gazdaságok sajátos igényeit, mert az ezüstkalászos gazdaképző tan­folyamok tananyagát sajátí­tották csak el a dolgozók. Az anyag megfelel a kisüzemi követelményeknek, mivel a mezőgazdasági termelés és állattenyésztés általános kér­déseit öleli fel. Ezért állami gazdaságaink sajátos követelményeinek meg­felelően állították össze a szak­munkásképzés anyagát. Az 1959/1960-as oktatási évtől kezdve már az új tananyag alapján folyik a szakmunkás­képzés. A Borsod—Heves megyei Igazgatósághoz tartozó állami gazdaságokban december else­jétől kezdve 25 tanfolyamon 450 részvevővel indult meg az oktatás. Növénytermelési, ál­lattenyésztési, gépesítési, gyü­mölcstermelő és szőlőtermelő tanfolyamokon készülnek dol­gozóink a szakmunkásvizsga letételére, a mesterlevél meg­szerzésére. Az üzemi oktatást a gazda­ságok szakemberei végzik, akik a munkájuk mellett bekapcso­lódnak a termelőszövetkezetek téli oktatásába is. A gazdaságok vezetősége mindent megtesz ahhoz, hogy a téli üzemi oktatás eredmé­nyes legyen, hogy dolgozóink a tanulási munkában is leg­alább olyan eredményeket ér­jenek el, mint a termelésben. Gondoskodnak arról, hogy a távollakók is részt vehessenek az oktatásban, úgy, hogy jár­művel szállítják a tanfolyam helyére és vissza a dolgozó­kat. Lehetővé teszik, hogy ne munka után, hanem munka­időben legyen az oktatás. Ezen túlmenően anyagilag is érde­keltté teszik. Gyümölcsöző barátság A ZÖLDELLŐ vetés bi­zonyítja, hogy idejében elvetették már a gabonát a hatvani Üj Élet Termelőszövetkezet határában. A vetéshez a Nagygombosi Egyetemi Tangazdaság biztosí­tott egységes, nemesített vető­magot, de a talajelőkészítést, s a vetést is ők végezték el a gépállomási tarifa szerint, mert a Horti Gépállomás nem győz­te az ősszel jelentkező gépi- munka-szükségletet kielégíte­ni. Az Üj Élet Tsz-ben már az a veszély fenyegetett, hogy nem tudják idejében elvégezni az őszi munkát, amikor a gazda­ság — saját munkája mellett — felajánlotta segítségét. A gazdaság önzetlen segítsé­ge tette lehetővé, hogy idejé­iiinii!iiii!:iiiiiii!iii:i!:iNi!iiiif!niiii;iii Boldogság agronómusa a saját munkakö­rének elvégzése mellett, állan­dó szaktanácsokkal látja el az Üj Élet Tsz vezetőit, s munkaidején kívül elkészítette a kerekharaszti Alkotmány Termelőszövetkezet távlati ter­vét is. I A TANGAZDASÁG 16­______________________rineá üzem egysége a község terme­lőszövetkezetét segíti. Politikai segítség mellett Knoska Pál agronómus a gazdasági szakirá­nyításban is részt vesz, s több éves nagyüzemi tapasztalatai­val a helyes gazdálkodás felé irányítja segítségével a szövet­kezetei. A horti Petőfi Termelőszö­vetkezet sertésfiaztatót épít sa­ját erőből, s az építkezésnél is találhatunk tangazdasági em­bereket. A cserfából készülő gazdasági épületet a Nagy­gombosi Tangazdaság ács- szakmunkásainak irányításá­val építik a szövetkezet tagjai. A szövetkezetben dolgozó em­berek munkájáért csak sima munkabért számít fel a gazda­ság, s így csökken az építkezés költsége. Sorolhatnánk a szövetkezetek részére nyújtott segítséget to­vább is, de már ez a néhány példa is bizonyítja, hogy a Nagy gombosi Tangazdaság szívügyének is tartja a szövet­kezetek sorsát, s megerősítésük érdekében még a legsürgősebb mezőgazdasági munkák idején is — mikor a gazdaságnak _ is gyarapodik a dolga — szakíta­nak időt a segítsére. A munka közbeni baráti kap­csolat a hatvani Űj Élet Ter­melőszövetkezettel alakult ki a legjobban. Szinte már termé­szetesnek számított, hogy a Tangazdaság aratóünnepélyére meginvitálták a szövetkezet tagjait. Kép es Lajos és a szö­vetkezetei képviselő kis csoport többi tagja is jól érezte magát a vendégségben. Augusztus 20- -án újra találkoztak a szövet­kezet dolgozói a gazdaságiak­kal. a parkban felállított bor­kóstoló sátrak mellett, s poha- razgatás közben beszélték meg problémáikat, s köszönték meg egyenként a segítséget. A termelőszövetkezet tagjai is viszonozzák a Tangazdaság meghívásait, vendéglátását. Minden nagyobb esemény al­kalmával cseng a telefon Hor­váth elvtárs íróasztalán, vagy személyesen közlik vele, hogy ha ideiéből futja, úgy jöjjön el közgyűléseikre, vezetőségi ülé­seikre, s utána egy kisebb be­szélgetésre. barátbozásra. A GYAKORI találkozások egyre mé­lyítik a sokéves nagyüzemi tapasztalatokkal rendelkező gazdaság dolgozói és a kö­zös gazdálkodással még csak most ismerkedő, vagy már idő­sebb tsz-tagok közötti barátsá­got. Pilis? Elemér árut termelő nagyüzemekké váljanak, hogy ezáltal évről évre több mezőgazdasági ter­mékkel járuljanak hozzá a népgazdaság növekvő szükség­leteinek ellátásához. A tervkészítés egyik alapve­tő tényezője a munkaerőhely­zet pontos felmérése. Ennek érdekében ki kell alakítani a termelőszövetkezetek munka- szervezeti egységét, és alkal­mazni a munakszervezet ha­gyományos formáját: a brigá­dokat és munkacsapatokat. Ajánlatos a brigádszervezet ré­szére a területet, a gazdasági eszközöket és felszereléseket jegyzőkönyv szerint átadni. Tekintve, hogy a tsz-ek terme­lési szerkezete elsősorban a rendelkezésre álló munkaerők- től függ, fontos a munkaerő- helyzet felmérése és tisztázá­sa még a tervek készítése előtt. A zárszámadási és a tervké­szítési munkák gyors és sike­res végrehajtásához szükséges a termelőszövetkezeti tagság te­vékeny részvétele is. Javasla­taikkal és észrevételeikkel le­het e munkálatokat jól megol­dani az adott termelőszövet­kezetben. Ezért is szükséges, hogy a termelőszövetkezetek tagsága minél nagyobb szám­ban vegyen részt a munkála­tokban és a tervtárgyaló köz­gyűléseken, ahol javaslataival segítheti a zárszámadások és tervkészítés számainak jó ki­dolgozását. A zárszámadási, tervkészí­tési munkák gyors és jó végre­hajtása nagymértékben hozzá­járul a termelőszövetkezetek szervezeti és gazdasági meg­szilárdításához és továbbfej­lesztéséhez. Ezért is szükséges, hogy a munkálatokat tervsze­rűen és a termelőszövetkezeti tagság minél szélesebb bevo­násával készítsük el, hogy si­kerrel végre tudjuk hajtani a szövetkezeti mozgalom terén ránk háruló feladatokat, a kor­szerű mezőgazdasági termelő­szövetkezeti nagyüzemek ki­alakítása érdekében. Scheffer Géza tsz. csoportvezető munkák nem választhatók el a tervkészítési munkáktól, és ezért szervezeti és gazdasági intézkedéseket kell tenni e fontos munkálatok végrehajtá­sára. Mindenekelőtt rendezzék a termelőszövetkezetek könyve­lésüket. Naprakész állapotba kell hozni könyvelésüket és pénzgazdálkodásukat, hogy a termelőszövetkezetek vagyoni helyzete tisztán álljon a ter­melőszövetkezetek előtt. A zá­rótételek a valóságnak megfe­leljenek. Vezetőségi üléseken és köz­gyűléseken tárgyalják meg a zárszámadási és tervkészátési munkák feladatait, és hatá­rozzák meg az elvégzendő fel­adatok munkatervét. Ki kell alakítani a leltározó bizottsá­gokat, és meg kell határozni munkaterületüket, egyben szak­mailag fel kell készíteni a lel­tározó bizottságokat az elvég­zendő feladatok végrehajtásá­ra. A szocialista elosztás elvé­nek gyakorlati végrehajtása ér­dekében rendezni kell a tagok által elvégzett munkák után járó munkaegységet. Rendez­zék a termelőszövetkezetek az állami & más kötelezettségei­ket is. A zárszámadással egy időben kell elkészíteniük a termelő­szövetkezeteknek az 1960. évre szóló termelési terveket, vala­mint a bevételi-kiadási költ­ségvetést is. Régi termelőszö­vetkezetek számára a tervek elkészítése nem okoz különö­sebb gondot, mégis javasoljuk, hogy a tsz-ek jól átgondolt, a gazdaságadta lehetőségek tel­jes kihasználásával, készítsék el termelési előirányzataikat. A termelési terv iránytű kell, hogy legyen a tsz-ek szerveze­ti és gazdasági életében. A jó termelési terv megkönnyíti a szervezési és gazdasági élet irá­nyítását, a vezetés munkáját. A 3004/2. kormányhatározat sok kedvezményt biztosít a ter­melőszövetkezetek. különösen az új termelőszövetkezetek számára; A kormányhatározat kedvezményeinek felhasználá­sával biztosítani kell, hogy a tsz-ek már az 1980, évben gok Az eddigi kialakult gyakor­lat szerint a termelőszövetke­zetek a gazdasági évre készí­tették éves zárszámadásaikat, valamint termelési terveiket] A gazdasági éves tervek és zárszámadások nem mutattak hű képet a termelőszövetkeze­tek gazdálkodásáról és azok eredményeiről, mert a késő őszi betakarításé növények pontos elszámolása nem volt lehetséges. E növények meny- nyisége, és értékelése általá­ban csak becsült adatokat tar­talmazott és ennek eredmé­nyeképpen a mérlegbe beállí­tott eredményesség — vagy eredménytelenség — gyakran változott. így volt ez például a teruc; Béke Termelőszövetke­zetnél. ahol a dohánytermelés becsült adatai kerültek be a mérlegbe, és több mint 100 000 forint többletbevétel volt. A gazdasági éves terv és be­számolási időszak hátrányos volt a termelőszövetkezetek számára a hitel és pénzgazdál­kodás területén is. A hitel és pénzgazdálkodás ugyanis a ter­melőszövetkezetekben naptári éves rendszerben bonyolódik le, és ez megnehezítette a ter­melési feladatok végrehajtását. Különösen sok problémát oko­zott mind a termelőszövetke­zetek, mind az irányító szervek számára a termelőszövetkezeti beruházások végrehajtása és elszámolása. Mivel az építő­anyag és építőipari kapacitás biztosítása naptári éves tervek alapján került megvalósításra, bonyolulttá tette a termelőszö­vetkezetek építkezéseinek vég­rehajtását. A felsorolt és más egyéb fontos tényezők is szük­ségessé tették, hogy a termelő- szövetkezetek tervei összhang­ban legyenek a népgazdaság más ágazatainak terveivel, így vált szükségessé a termelőszö­vetkezeteknél is a naptári éves tervezési és beszámolási idő­szak. A naptári éves rendszerre való áttérést a pénzügyminisz­ter és a földművelésügyi mi­niszter együttes utasítása ren­deli el és az ennek érdekében kiadott végrehajtási utasítás szabályozza. Szükséges és fon­tos. hogy a termelőszövetkeze-, tek a rendeletet áttanulmá-- nyozva készüljenek fel a zár-= számadási munkálatok végre-- hajtására; A zárszámadásig A Indomány igazolja; a nagyevőket Az angliai Paddington, város­kórházában egy kísérletsoro-; zattal megdöntötték azt az el-- méletet, hogy általában a kis-; evő emberek több energiával, rendelkeznek, mivel nem tér-; helik túl a szervezetüket. Dr. Geoffrey Rose és Dr. R] T. Williams hat nagyevővel és­hat kisevővel végzett kísérle.; leket, összehasonlítva a két; csoport aktivitását, különleges; testgyakorlatofc utáni vérnyo-] mását és hőmérsékletét. Az <xr-; vosok beszámolója szerint a; nagyevők fiziológiás reakciói: jobbnak bizonyultak & az or-| vosok arra a meggyőződésre; jutottak, hogy a mindennapi; életben ezek az emberek na-; gycbb energiakifejtésre képe-; sek. Az önkínzás világrekordere! : Egy 28 éves stockholmi férfi; — nevét nem közük — különös, világrekordot akar felállítani:; az a vágya, hogy 50 gyomor-• műtéten essék át! Eddig 33] műtétje volt már. Utoljára 39 kávéskanalat és két darab fél-' ceruzát szedtek ki a gyomra-, bál. A korábbi műtéteknél az; orvosok huzalt, kulcsokat, szö­geket, varrótűket, egy fogkefét,; körömreszelőket és hasonló; „eledelt’“ szedtek ki a gyomrá ból. 1950-ben „csupán” hétszer; operálták meg a hóbortos vi­lágrekordért, a következő évek­ben pedig 3—4 alkalommal. A pszichopata 16 éves korától űzi furcsa „sportját’“ és a két or­vos, aki a svéd szaklapban be­számol erről az esetről, megle­pőnek tartja, hogy páciense már az eddigi műtéteket is ki­bírta. ]\,1 indenki keresi, hányán rohannak utá- na, mennyien hiszik, hogy ha elérik, egy életen át boldogok lesznek. Vágyak gyul­ladnak a szívek mélyén, amelyek átforrósít- ják a vért, gondolatoknak, terveknek építe­nek melegágyat, megacélozzák az erőt, amely az izmokban él. Emberi dolog ez. így van rendjén. A bol­dogsághoz joga van mindenkinek. Miért van az mégis, hogy olyan kevés az igazán boldog ember?... Talán azért, mert sokszor elérhetetlen vá­gyakat hordozunk magunkban, álmokat ker­getve, futunk a ragyogó fény felé, s közben elmaradnak mellettünk az apró örömök, amelyek pedig a percek, az órák, a napok boldogságadásán át fénybe deríthették volna az életünket. Talán azért is, mert csak a ragyogó fényét látjuk magunk előtt, s nem vesszük észre az árnyékot, amely nélkül pedig soha nincs fény. Aggódás, féltés, szenvedés, fájdalom, csalódás, könny húzódik a mélyén, ahonnan néha magunk hívjuk elő, máskor a sors zú­dítja le reánk ... Lopva jön az egyik, nyílt arccal a másik, de jönnek egyre-másra, mert ez az élet... Jó ezt tudni. Jó rá felkészülni Életünk küzdelme csak reánk vár. Ha sokszor árnyék is hull életünkre, legyen bennünk mindig fény, amely elűzi azt. A másokért végzett áldozatos munka a szépség fényével világít bennünk. Gazdaggá tesz, amely többet ér minden kincsnél, mert emberszíveket ad érte viszonzásul... Á munka, amellyel alkotni tudunk, a tiszta örömök útjára visz. Minden árnyékot áttör a fényével, és az alkotás örö­mét adja nekünk... A munka, amelyet a békéért végzünk, a jövendő fényét vetíti ránk, amelyben a gond, bánat mindig keve­sebb lesz, helyébe több öröm és boldogság jut osztályrészünkül. A fény és árny, az öröm és bánat egy úton haladnak, jól elférnek együtt, mint a rózsafa gallyán a tövis és a rózsa. Megszúr az egyik, sebet ejt rajtunk, de a másik szépsége, illata elfelejteti ezt velünk. Az életet is így kell látnunk, s akkor majd nagyon sokan mondhatjuk magunkról, hogy boldogok va­gyunk ... Sajó Í~1 yákran találkozom vele, ahogy az is- ; kólám felé visz az utg.m. Ott topog ! az egyik kiskapu előtt, hogy hátha kinyitná ■ valaki, és ö újra bent lehetne az ő birodal- \ mában. Amikor meglát, elém szalad, aztán • velem aprózva a lépteit, megáll a kapu előtt, = s hol rám néz, hol az ajtóra, mintha azt! mondaná: „Eressz be engem, te ki tudod; nyitni a kaput.” Sajónak hívják. Barna „ruhájából” úgy ■ villog elő a lábak fehérsége, mint négy fehér \ harisnya. A fején is hord ilyen foltot, s vala- ■ hogy ez még barátságosabbá, kedvesebbé; teszi, mintha hamiskás mosoly bujkálna min- '■ dig a szeme körül. Ma éppen akkor értem a ház elé, amikor nyílt az ajtó, és vidáman kiugrott rajta. Elég ) udvariatlan volt, mert nem a kis gazdáját \ engedte előre, de elvégre is a kutyák társa- ; dalmában nem sokat jelent az ilyen kedves- ; kedd formaság. Együtt mentünk át a Május I utcán a minaret felé, majd a Markhót ut- : cai hídon át a Sándor Imre úton. Sajó min- ; denütt előttünk. Hátra-hátranézett, nem té- i rünk-e le a megszokott útról. Néha kis gaz- | dája mellé szegődött, mintha kedveskedni j akart volna neki, és fel-f elnézett rá, hogy ; elfogja egy-egy pillantását. Aztán újra előre \ szaladt, hogy mutassa az utat, mintha mi • nem tudtuk volna, hogy merre is kell men- - nünk. \ Az iskolánkig kísért el. Ott megállt, meg- ■ várta, míg befordulunk a feljárat bokrai mö- ; gött, aztán elindult vissza, hazafelé. Csak egy kiskutya, és mégis mennyi szív • van benne ... Elkísérte azt, akit annyira sze- ] rét. Nem várt ezért tőle semmit, csak egysze- • rűen boldog volt, hogy még néhány percig ] mellette, vele lehet. Délig úgysem láthatja, , ez pedig nagy idő. j Milyen egyszerií dolog ez és mégis milyen szép... Hűségről beszél, amelyben a hála j dobog, ragaszkodásról, amelyben a szeretet; él. S mindez öntudatlanul. Talán ezért olyan \ szép. Nincs mögötte önzés, nem kisérik titkos ' gondolatok, amelyek a számítás porával hin- i fenék be a csillogó érzéseket. Bárcsak így lenne bennünk is: Tudnánk ! szeretni önzetlenül, egyszerűen csak azért, mert így dobogja a szívünk ... HÓRVÖLGYI ISTVÁN ben földbekerült az utolsó szem gabona, s a megfelelően előké­szített talajon már zöldell az új vetés... Maróczi Zsófiától, a Nagy­gombosi Egyetemi Tangazda­ság párttitkárától megtudjuk, nem ez az első eset. hogy a me­zőgazdasági munka dandárjá­ban segítségére siettek a ter­melőszövetkezetnek. Tavasszal, a Hatvani Cukorgyár, a Kon­zervgyár után ők is elhatároz­ták, hogy segíteni fogják egy termelőszövetkezet munkáját. A választás a hatvani Űj Élet Tsz-re esett, s azóta szinte nincs olyan munka, amelyben a gazdaság segítségét ne érez- né a szövetkezet tagsága, Horváth István, a gazdaság igazgatója és Boros László fő- -agronómus szakmai tanácsadá­sijaikkal megkönnyítik a szövet­kezet előrehaladását, segítettek |a tsz tavaszi munkájának meg- -szervezésében és a tervkészí­tésnél is. Naponkénti ellenőr­zésének köszönhető, hogy az • állatok között még sosem ütöt- Ite fel fejét járványos betegség, *s az egyes megbetegedéseket lidejében észrevéve, sikerült ^megelőzni a nagyobb bajt. I Gyöngy István vezette be a -szövetkezetnél a mesterséges imegtermékenyítést is. íj A SZAKMAI | “'S.” "kor la ti segítséget is nyújt a iTangazdaság. A javítóműhely­ében dolgozó párttagok kezde- Iményezésére a műhely felaján­lotta, hogy a tsz gazdasági fel- |szereléseit karbantartja és hi- |ba esetén megjavítja. A szövet- |kezet részére végzett munkát a rrendes munkaidőn kívül, társa- Zdalmi munkában végezték el. |Segítségük eredménye a meg­javított fűkasza, s a vetés ide­giére felújított vetőgépek, boro­znák sora. Az elmúlt hónapban -Vlagyimirec típusú, univerzális ^traktort vásároltak a termelő- -szövetkezet tagjai. Az új gépet Z— megfelelő szakképzettséggel Zrendelkező ember hiányában Z— a gazdaság műhelyében já- Zratták be, s ugyanitt oktatták ?a vezetés alapfogalmaira a gép Zleendő vezetőjét is. ~ A nyári betakarítási munkák Zidején a saját gabonájuk beta- -karítása mellett is segíteni tud- Zták a szövetkezetét. A Gépész- Imérnöki Főiskola hallgatói a ^gazdaságban töltötték szakmai ^gyakorlatuk idejét — a Tan­gazdaság vezetői két kombájnt ^bocsátottak rendelkezésükre — s e két géppel az Űj Élet =Termelőszövetkezet gabonáját -vágták le. A két kombájnnal, Zm in tégy 50 holdról aratták le a Igabonát. | Horváth István elvtárséknak |nemcsak az Űj Élet Termelő­iszövetkezet patronálására fut- Zia erejükből, hanem segíteni ltudnak a környék többi terme- Zlőszövetkezetének is. = Boros László, a gazdaság fő-1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom